Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)

1904-05-22 / 21. szám

6 BÉKÉS 1904. május 22. A honvédség köréből, ő felsége a király Marginan Gyula alezredest a lugosi 8-ik gyalog­ezredtől a gyulai 2. honvédgyalogezredhez helyezte át. Solty Lajos hadnagy rangjáról lemondott s a gyulai 2. honvédgyalogezred kötelékéből elbocsájtatott. A gyulai kerületi betegsegélyzó' pénztár rend­kívüli közgyűlése ünnep másodnapján délutánra van kitűzve, amely ezúttal a megjelenő tagok szá­mára való tekintet nélkül meg fog tartatni. A margitszigeti rózsaünnep. Említettük, hogy József kír. herczeg a Margitszigetet egy vasárnap délutánra átengedte az alföldi tüdőbajosok Sanato riuma javára rendezendő ünnep czéljára. Az ünnep hölgybizottöága a fővárosban szerdán délután ülést tartott. Lukács György főispán ismertette az ünnep czélját. Bayer Béláné, Vajda Zsigmond festőművész, Pogány Móric müépitő előterjesztették a terveket, melyeknek nagy arányai rendkívül kellemesen lepték meg a nagyszámban összegyűlt rendezőséget. Vajda festőművész a magyar rege- és mondavilágot s történelmi képeket tervezi, melyek alakjait a főváros szereplő társasága szolgáltatja. A bizottság a követ­kező hölgyekből állította össze az elnökséget: özvegy Almásy Kálmánná grófné, Wenckheim Frigyesnó grófné, Lukács Györgyné, mint az egyesület elnöknői, továbbá Zsilinszky Mihályné, Bayer Béláné, Csiky Kálmánná, Gaál Jenőné, Hajdú Imróné, Hellebront Jánosné, Keglevich Arturnó grófné, Margittay Tiha- mérné, Neruda Nándorné, özvegy Pulszky Perenczné, Svarcz Félixné, Spett Ferenczné, Vajda Zsigmondnó. A bizottság elhatározta, hogy az ünnep nagyarányai­hoz mérten állapítja meg a műsort. Lesz három nagy szimpadon állandó művészi előadás, három katonazenekar fog játszani ; a sporttelepen futball­mérkőzés és egyéb verseny ; nagy regatta-fölvonu­lás, kerékpár-virágkorzó, este szerenád a Dunán, a sziget fényes kivilágítása, egészen újszerű tűzi­játék ; nagy lampionos fölvonulás, végül táncz. Mindezekért a bizottság egy korona belépődíjat állapított meg, melyben benne van a szigetre való belépődija is. Gyermekek huszt fillért fizetnek. Az ünnep napjául a bizottság junius 5-ét állapította meg.| A vármegyei közkórház bizottsága pénteken délutánra összehívott ülésén döntött a kórház folyó évi szükségletére folyó hó 18-án tartott árlejtés eredménye felett. A cseléd, férfi és szolgaruházatra beadott pályázatok közül, mint legolcsóbbat özv. Kálmán lászlónó ajánlatát 29 százalék árleengedés­sel fogadta el. Az alpacca-félók, pléhfélék, vas­kereskedési czikkek s kefekötő munkáknál Schmidt Gyula tett legolcsóbb ajánlatot, melyet a bizottság elfogadott. A vasbutor félékre Frőhner József aján­lata 7 százalék árleengedéssel fogadtatott el. Az asztalos munkáknál legolcsóbb volt Diószegi Jó zsef, kinek ajánlatát 12 és fél százalék árleenge­déssel egy évi jótállás kikötése mellett fogadta el a bizottság. A ruhanemüekre legolcsóbb ajánlatot tett Freudiger M. budapesti czóg, kinek ajánlata elfogadtatott. A lábbeliekre s vegyesekre Deutsch Jakab 48 százalék árleengedéssel s a porczellán és üveg-fékekre Katz A. 13 százalék árleengedéssel tett ajánlatai volt a legolcsóbb s ezeket fogadta el a bizottság. Az igazgató felhatalmaztatott, hogy a vállalati szerződéseket az illetőkkel megkösse. A vármegyei tiszti nyugdíj választmány. Több nyugdíj kérdésben ülésezett a nyugdíj választmány a múlt héten, amelyen határozott özv. Nagy Ká- rolynó és özv. Mányi Gyulánó nyugdíj iránti ké­relmei felett. A választmány özv. Nagy Károlynót aki 24 évig élt együtt férjével 1000 korona s özv. Mányinét gyermekei nevelési járulékaival együtt 920 korona évi nyugdíjban javasolja részesíteni. Ezen kívül még kisebb ügyeket intézett el. Sorsjáték a sanatorium egylet javára. A m. kir. pónzügyminister a József főherczeg sanatorium egyesületnek engedélyt adott arra, hogy saját alap­jának növelésére 200000 drb. 1 korona értékű sorjegy kibocsájtásával tárgysorsjátókot rendez­hessen, Az egylet az engedély alapján legközelebb kibocsájtja a sorsjegyeket és megtartja a sorsolást, a mely előre láthatólag ismét tekintélyes összeggel fogja szaporítani az egylet vagyonát. Utátvétel. A békés—gerlai útszakasz építés munkái elkészülvén, kedden történt meg az ut felülvizsgálata, a melyet a kereskedelemügyi minisz­térium képviseletében Piinkösti Ferencz műszaki tanácsos, közúti kerületi felügyelő vezetett. A be­járás eredménye alapján az utat nyomban átadták a közforgalomnak és így Békés is müuttal van már összekötve a vármegye székhelyével. A mezöberényi vashid átvétele. Mezőberény- ben a Kettős-Körösön a kereki rozzant fahid he­lyett a vármegye által építtetett három nyílású vas­hid a folyó hó 17-én teljesen elkészült s a keres­kedelmi miniszter rendeletére megtörtént a hid felülvizsgálata s próbaterhelése. A kereskedelmi miniszter képviseletében Novák Ferencz kir. mér­nök foganatosította a felülvizsgálatot, melynél a megye részéről Kiss László várm. aljegyző, mint kiküldött, az államépitészeti hivatal részéről Tiszay Géza s. mérnök s a hid vasszerkezetét készítő Oetl s Nikolson czég képviseletében Láng mérnök vol­tak jelen. A próba megterhelés után a szakértők megállapították, hogy a hid teljesen kiállotta a teherpróbát s ennek megfelelően rögtön átadatott a forgalomnak s a régi hid pedig elzáratott, a mely­nek bontását már megkezdték. Az Alsó-fehér-körösi ármentesitö, belvizsza- bályozó és vizha3znositó társulat folyó hó 30-án délelőtt 10 órakor saját házában Gyulán rendes közgyűlést, ezt megelőzőleg délelőtt 9 órakor igaz­gató választmányi ülést tart, a következő tárgyso­rozattal : 1. Nagyméltóságu dr. Darányi Ignácz m. kir. volt földmivelésügyi minister urnák 9516/1903. ein. szám alatt kelt leirata, melyben értesíti a társulatot, hogy a földmivelésügyi ministerium ve­zetésétől saját kérelmére felmentetett. 2. Nagymél­tóságu Tallián Béla földmivelésügyi m. kir. minister ur 9822/1903. ein. szám alatt kelt leiratával tudatja földmivelésügyi m. kir. ministerré történt kineve­zését. 3. Igazgató-főmérnök jelentése a társulat ügyeiről. 4. Nagyméltóságu földmivelésügyi m. kir. minister nrnak 91446/V-2. 1903. ein. szám alatt kelt magas rendelete, melylyel a társulat 1904. évi költségelőirányzatát jóváhagyja. 5. Ugyanannak 1112532/Y 2. 1903. szám alatt kelt magas rendelete, melylyel a társulat által a múlt évben végrehajtott partbiztositási munkálatok költségeire 4000 korona segély utalványoztatott ki. 6. Ugyanannak 42520/V-2. szám alatt kelt magas rendelete, melylyel a társulat árterébe eső állami utak után ármentesitési költ­ségekhez való hozzájárulás czimén évi 8545 korona 50 fillér összeget állapit meg. Ezzel kapcsolatosan igazgató-főmérnök előterjesztése a megyei utaknak az ártérbe való bevonása tárgyában. 7. Ugyanannak 91773/V-2. szám alatt kelt rendelete, melyben ér­tesíti a társulatot, hogy a Csohos-éren levő gazda­sági vascső zsilip tovább fentartása ellen észrevételt nem tesz. 8. Ugyanannak 93761/Y-2. szám alatt kelt rendelete a vódtöltések mellett lévő kerítések, fák és egyébb tárgyak eltávolítása, továbbá part- védmüvek és egyébb műtárgyak kijavítása tárgyá­ban. 9. Békésvármegye alispánjának 5474/1904. szám alatt kelt értesítése, melynek kapcsán meg­küldi a társulat belvízrendezésére vonatkozó enge­délyokiratot. 10. Ugyanannak vízmüvek engedélye­zése tárgyában kelt határozatai. 11. A hosszufoki ármentesitö társulatnak 671/1903. szám alatt kelt átirata, melynek kapcsán megküldi a Fekete-Körös szabályozása tárgyában tarott értekezletről felvett jegyzőkönyvet. 12. Gyulavári község megkeresése belvízcsatorna létesítése iránt. 13. Fekete János és társai dobozi lakosok kérvénye társulati kölcsön- járulók kivetés leszállítása iránt. 14. Dobay Sándor kántor-tanitó és Kovacsics Pál tanító békéscsabai lakosok kérvénye az általuk haszonélvezetül birt földek után kivetett társulati kölcsönjárulóknak , részükről leendő fizetési kötelezettség alóli felmen­tésük tárgyában. 15. Vertán Emil Gyulavárii község adóügyi jegyzőjének kérvénye a társulati kölcsön- járulókok beszedéséért tisztelet díjban való része­sítése iránt. 16. Ant község megkeresése, melyben * a kezelési költséghátralék fizetését az e tárgyban beadott felebezése elintézésig függőben tartani kéri. 17. Konsitzky János békési lakos 251 korona 40 fillér élővizcsatornai járulék hátralékának — a folyó évi uj termésig — váltóval leendő fellebbezését, ; illetve biztosítását kéri megengedni. 18. Ifj. Mis­kucza Illés megbízásának előterjesztése. 19. A tisza- völgyi társulat központi bizottsága által tartott ülé­sekről felvett jegyzőkönyvek előterjesztése. 20. Pénz­tárvizsgálati jegyzőkönyvek előterjesztése és a tár­sulati pénztáros jelentése a társulati pénztár álla­potáról. 21. A fegyelmi bizottságnak a választmány által saját kebeléből való megválasztása. 22. Idő­közben érkezett tárgyak es netaláni indítványok­Halálozás. Alig pár hét óta költözött szülei­vel és testvéreivel Gyulára, a kegyetlen sors meg­szakította szép reményekre jogosított életpályáját az élte tavaszán álló Kurtucz Aurél jogszigorlónak. Régóta gyöngélkedett és nagy szenvedésektől vál­totta meg a kegyetlen de reá nézve jótékony halál. A boldogult rokonszenves, derék ifjúban Kurtucz Mózes ügyvéd fiát, dr. Kurtucz Yaléria közkórhá­zunk beniakó orvosnője pedig fivérét gyászolja. A lesújtó halálesetről kiadott családi gyászjelentés a következő : Kurtucz Mózes ügyvéd és neje mint szülők, valamint Kornél, Hermina és Valéria mint testvérek, számos rokon nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatják forrón szeretett fiuknak, illetve testvérük és rokonuknak, Kurtucz Aurél jogszigorlónalt folyó hó 17-én délután fél 2 órakor, életének 22-ik évében hosszas szenvedés után tör­tént csendes elhunytát. Felejthetetlen halottunk drága hamvai folyó hó 18-án délután 3 órakor fognak a Megyeház-utcza 136. számú házból a görög keleti egyház szertartásai szerint a helybeli román­temetőben örök nyugalomra tétetni. Áldás emlékére­Halálozás. Gergely István asztalos mester, ré­gebbi iparos gárdánk széles körökben ösmert és kedvelt tagja, folyó hó 19-én 63 éves korában meghalt. A boldogult néhai Gergely Ferencznek, városunk egykori leggazdagabb földmives polgárá­nak, a hatvanas évek elején alkapitányának és egyéb tekintetben is egyik legtipikusabb alakjának volt fia, ifjú korában feltűnően deli alatt, a férfi szépség mintaképe, s a hatvanas esztendők polgári társaságának beczézgetett kedves tagja, aki élénk részt vett a társadalmi életben. Gyönyörű hangjá,- val éveken át egyik oszlopa volt a nagyhírű gyulai dalkörnek. Évtizedeken át legkeresettebb legnagyobb műhelyt tartó és legtöbb segédet foglalkoztató asztalos iparosa volt városunknak. Néhány év előtt azonban a jó módú, derék embert megérdemelet- lenül a sorscsapások valóságos áradata sújtotta. Anyagilag teljesen tönkre ment, szélütés érte s ez nemcsak munkaképtelenné tette, hanem állandóan ágyhoz is szegezte úgy hogy utolsó éveit nélkülö­zések között, mondhatni nyomorban szenvedte át. A szerencsétlen élőhalott emberre nézve a halál igazi jótétemény volt. Pénteken délután temették el fájó részvéttel. Nyugodjék békében. A tavaszi vásárról szóló múlt heti tudósításunk kiegészítéséül visszatérünk a szombati lóvásárra, mely oly óriási nagy volt, aminőre évek hosszú sora óta nem volt eset. A forgalom csak lapunk zárta után a késő délutáni órákban kulminált, mind a két óriási korlát közte zsúfolásig telve volt lovakkal, és nem becsüljük túl, ha a felhajtott lovak számát 14000 darabra becsüljük, oly szám arainő Magyarország egyetlen vásáiában megközelí­tőleg sem fordul elő. A példátlanul nagy felhajtás daczára az eladóknak nem volt okuk panaszra, jobb és közép minőségű lovak magas, gyengébb kvalitásuak is nem remélt tisztességes árakon találtak vevőkre. A vasárnapi belső vásár meg sem közelítette az állatvásárok sikerét. Kereskedőink és iparossaink annyira megszokták és bár keser­vesen annyira belétörődtek hogy nincs többé jó vásár, hogy lefokozott igényeik mellett az elért forgalmat még várakozáson felülinek vallhatták. A ruházati iparban volt élénkebb forgalom, kivéve a czipészek és csizmadiákat, akik a rendkívül ma­gasra szökött bőranyag árak mellett kénytelenek a lábbeli árát emelni. A nyers börvásárra sok árut hoztak és az utolsó darabig elkelt minden portéka, fölötte magas,sőt a vásár folyamán is emelkedő árakon. Májusi eső. Rózsaüyitás idején ha termékeny eső öntözi meg a tikkadt anyaföldet, ha jól átázik, kellőkép átnedvesedik a szárazságtól porzó, meg- nedvesedett talaj: örömtől dobban meg a földmi­ves, kereskedő, és iparos kebele és hálálkodó sza-

Next

/
Thumbnails
Contents