Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-05-15 / 20. szám
6 BÉKÉS 1904. május 15. ételt. Ezt érezte Békésen Raska Pál 84 éves aggastyán s miután munkaképtelensége folytán maga kenyeret keresni nem tudott, hogy a kegyelemkenyér keserűségétől szabaduljon, öngyilkosságot követett el, felakasztotta magát, hogy ne legyen senkinek sem többé a terhére. Az Erzsébetsorsjáték nyereményeinek száma 7000. Az első nyeremény értéke 100.000 korona, továbbá huzatik 1 — 10.000 és 1 —5000 1—3000 1 — 2000 és 1 — 1600 koronás, 4 nyeremény egyenként 1000 korona, 10 nyeremény á 500 korona, 100 nyeremény á 100 korona, 140 nyeremény á 50 korona, 500 nyeremény á 20 korona, 2240 nyeremény á 20 korona, 4000 nyeremény á 5 korona. Egy sorsjegy ára egy korona. Miután a sorsjáték eredménye jótékony czélokra lesz fordítva remélhető hogy a sorjegyek gyorsan fognak elkelni. Sorsjegyek kaphatók minden bankházban, dohány tőzsdékben és osztálysorsjáték elárusító helyein. Titokzatos eset. Nagy feltűnést keltett egyik elsőrangú budapesti szállodában két idegen megérkezése, akik az esti órákban minden csomag nélkül, szerény, szegényes öltözékben szobát rendeltek. A portás nem is akart rendelkezésükre bocsájtani lakást, de ezek annyira kérlelték, hogy végre két szobát nyittatott nekik. Közben egy nagy, lepecsételt levelet helyeztek el a szálloda pánczélos vaspénztárába és visszavonultak lakosztályukba. A lelkiismeret nagyon furdalta a portás oldalát és azért óvatosságra intette a személyzetet a két utassal szemben, sőt annyira gyanússá tette az idegenek elzárkózása, szerény öltözéke és a lepecsételt boríték, hogy a rendőrségre telefonált detektivért, aki kora reggeltől fogva megfigyelés alá vette az idegeneket. .Reggelre kelve, lépcsőről lépcsőre követte őket és mennyita meg volt lepve a rend őre, mikor látta, hogy a portás által gyanúsítottak Török A. és Társa bankházába, Budapest, Teréz-körut 46. szám alá mentek, ahol a borítékból kivett nyerő sorsjegy alapján felvették a nagy főnyereményt. A titokzatosság igy vált érdekes esetté, mely a szegényeket egy csapásra gazdag emberekké változtatta Török bankház rendkívüli sserencséje folytán. Mi a tiidőkatharus? Amikor a tuberkulózist gyógyíthatatlan betegségnek tartották és a tuberkulózis diagnózisa egyenlő volt a halálos Ítélettel, óvakodtak ezen szó említésétől és az enyhébben hangzó tüdőkatharust választották helyettesül. Ma, amidőn a tuberkulózis gyógyithatása bebizonyodott tény, nem szükséges már ily eszközhöz folyamodni. Ellenkezőleg, minél előbb konstatáltatik az igazi diagnózis, annál biztosabban lehet ellensúlyozni a hatást. Mint kiváló jó szert a tuberkulózis ellen az orvosok a tiszta levegő- és légkurák mellett a »Sirolin«-t alánlják. Ezen syrup, mely úgy a légkurák támogatásaként és mint önnáló gyógyhatású szer már számos betegnek gyógyulást, illetve enyhítést hozott, már a legcsekélyebb tüneteknél veendő, annál is inkább, mivel a »Sirolin« egyszerű hurut- és légzőszervek katharusánal is előnyösen hat. Hányásrohamban az első segítség, ha Kufekeféle gyermeklisztet adunk minden tej nélkül, mert a tej a betegség csiráinak kedvező alap a tenyé- szésre és a beteg bél nem emészti meg. Azáltal, hogy a gyermeknek tej nélkül Kufeke-féle gyermeklisztet adunk, amely a dextrin és czukor formájában benne levő növény tojásfehérjével a tenyészésre rossz alapot teremt a betegség csiráinak és ezzel csökkenti a bélben az erjedést, gyakran a betegség kezdetén sikerül a hányást megszüntetni, ezzel a táplálók fölvételét ismét lehetővé tenni és a testnek a betegség ellen való ellenálló képességét növelni, De még a hasmenésre is igen kedvező hatása van a Kufeke gyermeklisztnek. Milliókra tehető az kár, melyet a m. szőllő- termelő közönség évről-évre szenved az által, hogy szőlőjét a lisztharmat (oidium) ellen kellő időben meg nem védi. Mire a bajt észreveszi, az már úgy elharapódzott, hogy minden igyekezet csak a kár kevesbitésére, de nem megszüntetésére szolgál. Ezért is ne mulaszsza el egy szőlősgazda sem szőlőjét májusban dr. Aschenbrandt-fóle rézkónporral legalább egyszer beporozni, úgy, ha fel is lép másutt a lisztharmatjárvány, nála kárt nem tehet. Amellett a rézkónporral a szőlő egy másik igen elterjedt, de sokak által még ma is félreismert betegsége az anthraknosis ellen is mentesítjük a szőlőt, már pedig ez a kártétel is rendszerint 5 és több százalékát viszi el a termésnek. Aki tehát mind a két betegség ellen egyszerre és biztosan akar védekezni, az egyszer okvetlenül porozza be tőkéit rézkén- porral és tartson ezen kitűnő anyagból egy keveset készletben, hogy járvány esetén a por kéznél legyen. A rézkénporozott szőlő kinézése mindig szebb, a fürtök és vessző érése mindig gyorsabb mint azoké, amelyet ezen porral nem kezeltek. Ő felsége a bécsi szeszkiállitáson. A Rotunde keleti részében vannak elhelyezve Mayfarth Ph. és Tsa, gazdasági gépgyárak Becs II—1. ismert czég kiállított tárgyai, amelyek különösen tetszetős kivitelük folytán tűnnek ki. — A kiállított gyártmányok közül osztatlan elismerésben részesülnek az önműködő, szabadalmazott, hordozható és szállítható „Syphonia“ permetezők, a legkisebb jegyű tisztitó cséplőgép, az önműködő kéve lerakóval ellátott gabona arató gép, az „Agricola“ sorba- vető gép váltókerekek nélkül, a külömböző szerkezetű takarmányvágó gépek és a „Triumph“ daráló- gépek két oldalon rovátkolt örlőtárcsákkal, a hírneves kézi- és hydraulikus gyümölcs- és szol lő sajtók, valamint ipari czélokra szolgáló hydraulikus prések, két kitolható sajtoló kosárral stb. Ő Felsége néhány nap előtt tett körútja alkalmával megszólította a czég főmérnökét ifj. Moser urat, a kinél általánosságban a czég által gyártott gépek felül tudakozódott, mire Moser főmérnök kijelentette, hogy Mayfarth Ph. és Tsa gépgyáraiban úgy mezőgazdasági valamint szőlészeti és ipari gépeket állítanak elő. O Felsége további tudakozódására hogy a czégnek csak Ausztriában vannak e gyárai, Moser főmérnök kiemelte, hogy a czég M. m. Frankfurtban is jelentékeny gyárteleppel bir. Ő Felsége a munkások számára vonatkozó kérdésére Moser főmérnök kijelentette, hogy a bécsi gyár kb. 350 és a m. m. franfurti 750-nél több munkást foglalkoztat. A „Magyar Országos Központi Takarékpénztár“ lapunk mai számában megjelent hirdetésére bátrak vagyunk tisztelt olvasóink — különösen a földbirtokosok — figyelmét felhívni. Blrak selyem! méterenként. Bérmentve és vámolva, a házhoz szállítva. Dús választékú mintagyüjtemény forduló postával küldetik. Henneberg selyemgyára Zürich. 65 2—5 Irodalom. A „Zenélő Magyarország“ zongora és hegedű zenemű folyóirat most megjelent Xl-dik évfolyam 8-ik füzete a következő szép zenemű újdonságokat közli: I. Gerber Jenő „Jaj de busán szól a harang Tihanyba“ magyar dal. II. Greiziuger-Bihari kesergője magán hegedűre átírva. III. Erdélyi Patak Leó „Dóri von Freischmecker“ Budapesten confis- kált szenzácziÓ8, kupié magyar és német szöveggel. IV. Zvvoff Sándor „Orosz hymnusz“ Russische Na tionalhymne. Ily gazdag tartalommal jelenik meg a minden zenekedvelőnek kiváló fontosságú zenemű folyóirat minden egyes füzete, úgy hogy előfizetői az érdemesebb zenemüveket, melyek az év leforgása alatt megjelennek a havonta kétszer megjelenő füzetekben kapják. Előfizetési ára egész évre 24 füzetre 12 korona, félévre 6 korona, negyedévre 6 füzetre 3 korona. Előfizethetni a most foyó II. évnegyedre, valamint az előző évnegyedekre is a „Zenélő Magyarország“ (Klökner Ede) zeneműkiadóhivatalában Budapesten, VIII., József-körut 22/24. szám, ahol egyúttal minden nyomtatásban megjelent zenemű a legolcsóbban megszerezhető. Uj Idők. A vasutasok sztrájkjának történetét adja képekben az Uj-Idők e heti száma: húsz nagy fotográfiái fölvétel után készült képben. Úgyszintén a hét nagy irodalmi eseményét, a „Bizancz1' czimü történeti drámát is bemutatja eredeti felvételek nyomán. A lapnak szövegrészében található regény Herczeg Ferencz-től költemény Szabolcska Mihály-tól, novellát irt Tábori Róbert, kritikai ismertetést Bródy Sándor, társadalmi czikket Számadó János és Neményi Erzsébet, azonfelül számos érdekes és vonzó apróság. A ki a lap irányávál megismerkedni óhajt, annak kívánságára ingyen küld mutatványszámot a kiadóhivatal Budapest, Andrássy ut 10. A Magyar Lányok szerkesztősége az idén is rendez előfizetői számára felolvasó ünnepet, melylyel tavaly oly nagy sikert és tetszést aratott. E kedves, családias összejövetelek, melyeken száz meg száz fiatal leány vesz részt, igazán bájosak azonkívül valóban előkelő irodalmi nívón állanak. Felolvasnak ezúttal Szabóné Nogáll Janka, Váradi Antal, Lyka Károly, Wolfner Pál és a szerkesztő Tutsek Anna. A felolvasás május 8-án lesz, vasárnap d. e. 11 órakor a vigadó nagytermében. A meghívó elő- mutatása mellet a jegyek álvehetők Singer és Wolfner könyvkereskedésében Budapest, Andrássy ut 10. Az Én Újságom gazdag tárháza a szebbnél szebb olvasni valóknak: verseknek, meséknek, történeteknek, elbeszéléseknek ismeretterjesztő czik- keknek. Gaál Mózes most folyó gyönyörű elbeszélésének folytatását hétről-hétre élénkebb érdeklődéssel várják a kis olvasók. Figura bácsi mókái, Könyves bácsi tarsolyából czimü rovatok apró czikkei mulattatva, szórakoztatják tanítják a különféle hasznos dolgok alap elemeit. Magyarország legjobb irói segédkeznek Pósa bácsinak a lap szerkesztésében, hogy Az Én Újságom mennél tarkább, változatosabb legyen. Kiadóhivatal Budapest, Andrássy ut 10., a/I.hol2 koronával egy negyedévre elő lehet fizetni. Vigécz Jákó levelei. Tudvalevőleg az «Üstökös» Vigécz Jákó-ja után nevezik az utazókat országszerte vigécz-nek, s valahányszor megjelennek az ő humortól duzzadó, nem ritkán csípős izü, de mindig kaczagásra ingerlő levelei, melyeket gazdájával, bukvári Krida Naftalival vált, az azokban foglalt jelesebb kifejezések rövidesen szálló igékké válnak s széltében-hosszában lehet azokat hallani. — A levelek színe java most külön kötetben megjelent, nagy örömére a mulatni vágyóknak, s a két nagy levélíró arczképével ellátott díszes czimbori- tékban 40 fillér bélyeg ellenében mindenkinek bérmentve küldi meg az «Érdekes Könyvtár» kiadó- hivatala (Budapest, V., Kálmáu-utcza 2.). Kapható azonban a könyv minden könyvkereskedőnél, kol- portörnél és a dohánytőzsdékben is. Tarka képek. Jöu a »Vajda« (Megbocsát érte Eötvös Károly, hogy ezen a beczézgetett nevén nevezem meg.) Az egyik, a legnagyobb magyar iró meghalt s azért nem jöhetett el a másik, a legeredetibb, a múlt szombaton. Ma jön s szabadelőadást tart a mai szanatóriumi estélyen. Jókai, a kinek a halála folytán halasztotta el a »Vajda« idejövetelét, egyetlen-egyszer volt Gyulán s a mint ő maga megírta »ez volt életének legszo- morubb napja.« A színhely akkor az Erkel-ház volt s a szomorúság oka a haza sorsa. A színhely ma az Erkel-szinház lesz s Gyula város egész népének kedves kötelességét képezendi az a feladat, hogy Eötvös Károly, — a ki szintén először jön Gyulára, találja itt magát olyan jól, hogy azt mondhassa: ez volt életemnek egyik legkellemesebb napja. Vele jönnek a fővárosból a hangverseny többi szereplői is. Ambrus Zoltánná úrnő, a m. kir. opera tagja, gyönyörű hangú énekesnője, Csillag Teréz úrnő, a nemzeti színház drámai művésznője. Itt lesz Somló Sándor a nemzeti színház költő igazgatója, a kit Gyulán, úgy személyesen, mint müveiből tisztelünk és becsülünk s a fiatal jeles tehetségű Kun Béla vármegyénk szülötte, a ki az ünnepélyt bevezető szép költeményt irta s fogja előadni. Ilyen gazdag műsora van a mai estélynek, a melyről nem fog hiányozni senki, kinek némi érzéke is van a nemes és szép iránt s a ki nem akarja elszalasztani a ritka alkalmat, hogy ezt a kiváló művészgárdát, köztük az országszerte ismert, s/eretett, kedves »Vajdát« a legmagyarabb írót, szinről-szinre láthassa, hallhassa s művészetüket élvezhesse. Nem különösen akkor, midőn mindez olyan szent czél, mint a
