Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)

1904-05-15 / 20. szám

4 BÉKÉS 1904. május 15. 136 Öcsöd község járdaépítési ügye. 137 Nagyszénás község járdaépítési ügye. 138 Mezőberény község határozata körkemencze építési ügyében. 139 Szeghalom község 1904. évi költségelő­irányzatának módosítása. 140 Endrőd község elöljáróságának jelentése az 1903. évben behajthatlanná vált községi takarék­magtár tartozások törlése tárgyában. 141 Pusztaföldvár képviselőtestületének hatá­rozata a pótadók késedelmes befizetése következté­ben a közpénztárban előálló tulkiadások miként fe­dezése iránt. 142 Szeghalom és Tótkomlós községek kép­viselőtestületeinek határozatai az 1903. évi tulkiadá­sok jóváhagyása tárgyában. 143 Csorvás, Endrőd, Eüzesgyarmat, Kétegy- háza, Öcsöd és Pusztaföldvár község elöljáróságai­nak kérelme az 1903. év folyamán behajthatlanná vált katonabeszállásolási pótadó törlése iránt. 144 Békéscsaba, Endrőd, Szarvas és Újkígyós község képviselőtestületeinek határozatai az 1903. év folyamán behajthatlanná vált községi pótadó tör­lése tárgyában. 145 Számadások. A póttárgysorozatban felsorolandó ügyek. T a n ii g y. A békésmegyei általános tanítóegyesület folyó hó 11-ón délelőtt 9 órakor Békésen, az ev. ref. főgimnázium nagytermében tartotta évi rendes köz­gyűlését. — Megelőzőleg 10 én este, nagyszabású hangversenyt rendezett a Tanítók háza javára a bérház dísztermében, amely anyagilag, mint erköl­csileg, jól 8ikerült. A rendezés fáradságos munká­ját a békési tanítótestület teljesítette, de az orosz­lánrósz Farkai Gyula közs. iskolai igazgatót illeti, aki szinte mesés buzgósággal igyekezett a mulat­ság sikerét biztosítani. A sokat ígérő programm valóban sokat is nyújtott; mégis a magunk részé­ről a csabai zenekörnek adjuk a pálmát, mely két zeneszámával a hangverseny főérdekességét alkotta. Szerencsés ötlet volt a rendezőktől, megnyerni a csabaiakat; a csabaiakat pedig dicséret illeti a készségért, melylyel a jótékony czélt szolgálták. A hangversenyen megjelent vármegyénk egész tanitó- gárdája, akik a közgyűlésre érkeztek; eszerint tánczosokban nem volt hiány s a mulatság reggelig tartott. Úgy találtuk azonban, hogy ez nem ártott meg a közgyűlésnek, mert a pontos időben meg­kezdődött és programm szerint, általános érdeklő­dés mellett folyt le. —- Érdekes felolvasást tartott Raksányi Árpád az alkoholizmus elleni védekezés­ről az iskolában ; Farkas Gyula a beiskolázásról és Paulovits József a Tanítók Házában létesítendő második szobaalapitványról. A különböző jelentések tudomásulvétele után megválasztották a régi tiszti­kart s a közgyűlést kedélyes hangulatú társas­ebéddel fejezték be. A kisdednevelök országos egyesületének bé­késmegyei köre folyó hó 11-én, szerdán d. u. 3 órakor Békésen, az ev. ref. egyház szives kész­séggel fölajánlott tanácstermében tartotta meg má sodik rendes közgyűlését. A kör tagjain és nagy­számú érdeklődő hölgyközönségen kívül láttunk a hallgatóság soraiban — szórványosan — egy-két tanítót is, akiknek különben a gyűlés folyamán aktiv szereplés is jutott. Megjelent ott az illusztris tudós és hazai nőnevelésünk legnagyobbnevü apos­tola, György Aladár, akit az óvónők rajongó sze­retettel beczéznek mindenütt. — Ugyanő hozta az országos egyesület üdvözletét is a körnek, mig a csanádmegyei és budapesti óvókörök táviratban üd­vözölték a közgyűlést. Schröder Istvánná elnök megnyitó beszéde után a titkári jelentés czélzatos szűkszavúsággal csupán a számadatokra szorítko­zott. György Aladár azonban utalván arra, hogy az óvókör működése nem merülhet ki pusztán kis­dednevelési kérdések elintézésével, hanem alap­szabályaiban kifejezett czólja a kartársi érdekeket a tanítókkal együtt ápolni, számonkérte amaz in­tézkedéseket is, melyek a nevezett czél elérésére történtek. A titkár válaszában kijelentette, hogy kerülni akarta ez alkalommal a tanítóegyesület eljárásának az említését, amelyet az óvókör első rendes közgyűlésén már letárgyalt. A válasz lényege különben az, hogy az óvókör közeledése a tanító­egyesülethez visszautasításra talált s az óvókör kénytelen volt a közös gyűlések tervét elejteni. A titkári jelentés tudomásulvétele után a pén ztári jelentést a számvizsgáló bizottság elé utasították. Következtek a neveléstani értekezések. Elsőnek Halászná-kdám Eugenia szentandrási óvónő olva sott fel arról, hogy mily hatást tesznek a gyerme­kekre az óvodai különös alkalmak és ünnepek? Az alapos körültekintéssel és közvetlen tapaszta­lások nyomán megirt tanulmány osztatlan tetszésre talált és kifejtett vélekedését a közgyűlés magáévá tette, azonkívül köszönettel jutalmazta az érdemes munkát. Csengey Izabella orosházi óvónő értekezé­sét az óvoda czéljáról H. Czirbus Margit gyulavári óvónő olvasta fel. Ez az értekezés egy maga egy kis remekmű, melyet a közönség lelkesen meg- éljenzett s amelyet az anyaegyesület hivatalos lap­jában, a „Ki8dednevelés“-ben való közlésre foga­dott a közgyűlés, Dapsy Gizella, a kör harmadik kitűzött vitatételét dolgozta föl: hogyan vélekedik az ovoda növendéko iskolaköteles korban az óvodáról. Ez a felolvasás igazán vitatótelnek bizonyult, mert a hallgatóság soraiban megjelent tanítók is szót kértek a felolvasó felfogásával ellenkező meggyő­ződésük vitatására. Dapsy Gizella különösen hang­súlyozta, hogy nem általánosít, de saját, három éves tapasztalásból merített meggyőződése, hogy az óvoda növendék vissza vágyik az óvodába, mert az iskola levegője rideg, rendszere merev annak a hat éves gyermeknek, aki az óvónénijével familiáris intimi­tással érintkezett odáig. Az óvoda növendékeinek neveléséhez több melegség, több szeretet kell, mint amennyit a mai iskolás rendszer felmutat. Ezt a felfogást a tanító urak elfogultnak és egyoldalúnak ítélték s véleményüket pro és kontra hevesen vi­tatták. Az óvókör titkára pedig benső megelégedés­sel konstatálta, hogy a két testület között az első lépés a közeledésre megtétetett; a tanítók érdek­lődni kezdenek az óvónők dolga iránt az ásító kö- zönbösség jege meg van törve. Most már csak azt a bizonyos hidat kell megépíteni s erre nézve figye­lembe ajánljuk Fosának, az óvók költőjének sza­vait : „aranykapocs a szeretet, összeköti a sziveket.“ A felolvasás nyomán megindult vitából kifolyólag elhatározta a közgyűlés, hogy jövő évi programm- jába felvesz két párhuzamos értekezést a fontos tétel didaktikai és paedagogiai részéről külön-külön egy tanitó és egy óvónő között s a választmányra bízta az előadók fölkérését. Mivel a tisztikar vál­tozásának szükségéből rövid időn belül rendkívüli közgyűlés lesz összehiva, ezúttal az egyéb fölmerült ügyek elintézését elhalasztotta a közgyűlés és az elnök, tekintettel az idő előhaladottságára, az érde­kes ülést bezárta. Nyugdíjazás. A vármegyei vegyes tanítói nyug- dijügyi bizottság folyó hó 9-én tartott ülésében: Márkus János gyulai gör. kel. Barabás György két— egyházi gör. kel., Mészáros Sándor öcsödi ev. ref, Polónyi Károly szentetornyai községi és Vigh Ferencz békési róm. kath. tanítók, magas koruk és saját kérelmük folytán jól kiérdemelt állandó nyugdíjaz­tatását hozta javaslatba a vallás és közoktatásügyi ministeriumnál. Jókai emlékünnep a főgimnáziumban. A nagy­fájdalomban, möly a költőkirály földi elmúlása által nemzetünket érte, részt vett főgimnáziumunk tanári kara és tanuló ifjúsága is, s kegyeletének jeléül f. hó 12-én Jókai gyászünnepélyt rendezett. Az ünnepély fő pontja Szabad Endre főgimn. igazgató emlékbeszéde volt, melyben lendületes szavakban emlékezik meg az elhunyt Íróról különösen két momentumot emelve ki életéből : soha nem szűnő, tanulmányokon alapuló munkásságát és lángoló ha­zaszeretetét, buzdító például állítva ezeket az ifjúság elé. Az ünnepély tárgysorozata a következő volt : 1. Jókai Erődi, Király-himnusz. Kétszólamban éne­kelték az ifjak. 2., Non omius moriar. Emlék be­széd tartja Szabad Endre igazgató. * 3., Jókai. Régi dal, régi dal. Szavalta Török Béla. 4., Zongor : Nemzeti szin. Két szólamban énekelték az ifjak. * Lapunk jövő számában közöljük. A vallás és közokt. ministerium a magyar nyelv sikeres tanításáért Buthyi László békóscsaba- erzsébethelyi állami és Dolga István gör. kel. ta­nitó részére egyenként 100—100 korona jutalmat engedélyezett. Uj tanítónők- A vallás és közoktatásügyi min­isterium a szarvasi állami polgári leányiskolához Bretz Berta, Lukes Ilona, Margócsy Emma és La- vatka Ilonát nevezte ki tanítónőkké és ugyanoda igazgatónővé Weinberger Fanny a sz kelyudvarhelyi áll. felső népisk. igazgató tanitónőt kelyezte át. Hírek. A Sanatorium'! konczert ma este lesz az Er­kel színkörben. Ez a nap és a hét főeseménye, mely úgy városunkban mint a közelebbi vidéken hetek óta képezi rendkívüli érdeklődés tárgyát. A szives közreműködők részint a délután 2, részint az esti 7 órai vonattal érkeznek Gyulára, s a bizottság ünnepélyesen fogadja őket az indóháznál. Maga az estély pontban 8 órakor kezdődik. A műsor a követ­kező : 1. Prolog. Irta és előadja ; Kun Béla. 2. Ének­szám : Ambrus Zoltánná. 3. Szavallat: Csillag Teréz. 4. Énekszám : Ambrus Zoltánná. 5. Költemények : Somló Sándor. 6. Szabad előadás : Eötvös Károly. Az énekszámokat Kovalszky Róbert kiséri zongorán. Előadás után az illusztris vendégek tiszteletére társas estély lesz a népkerti pavillonban, amelynek folyamán a tárgysorsjátéki tombola is meg fog ej- tetni. A hangverseny jegy a társas estélyen való részvételre is jogosít és az előkészületekből kö­vetkeztetve városunk intelligens családjai ezen is nagy számban részt fognak venni. Jókai Mór, hazánk koszorús költője s leg nagyobb Írója temetésén Békésvármegye dr. Daimel Sándor főjegyző vezetése alatt küldötségileg kép­viseltette magát, a vármegye díszes koszorút is küldött a ravatalra; koszorúkat küldöttek még Gyula városa, Csaba községe s a „Békés“ szerkesz­tősége. A temetésen részt vett Lukács György fő­ispán is, aki Hódmezővásárhely városa küldöttségét vezette. A közigazgatási bizottság május havi rendes ülése, Jókai temetése következtében, amelyen Békés­vármegye is képviseltette magát, folyó hó 9-ikéről elhalasztatván, holnap fog megtartatni. Előléptetés. A belügyminiszter a gyulai csendőr­szakasz derék őrmesterét, Hoffmann Kristófot járás­őrmesterré léptette elő. Hasonló előléptetés érte Schmiedt Henrik orosházi csendőrőrmestert is. Kinevezés. A gyulai kir. adóhivatal szorgalmas ifjú tisztviselőjét Happich Gyula kir. adótisztet a pénzügyminiszter a temesmegyei dettai kir. adóhi­vatalhoz ellenőrré nevezte ki, — Ugyancsak a pénz­ügyminiszter 8z. Pétery Béla szeghalmi adóellenőrt adóhivatali pénztárnokká nevezte ki a tenkei kir. adóhivatalhoz. A gyulai színművészet pártoló egyesület vá­lasztmánya Lukács György elnöklete alatt vasár­nap délután 3 órakor ülést tartott, amelyen az orosházi szinpártoló egyesület Ambrus Sándor fő- szolgabiró elnökével, Somogyi Károly színigazgató pedig Erdélyi Miklós titkárral volt képviselve. A gyulai szinpártoló egyesület tudvalevőleg ez évben fentartotta jogát a színi saison idejének megállapí­tására nézve. Ambrus Sándor, az orosházi helyi viszonyok ösmeretéből kifolyólag behatóan indokolta hogy Orosházán a színészeknek csak is az aratás befejezése után, augusztus — szeptember hónapok­ban van talaja, május — junius hónapokban pedig a legnagyobb koczkázat volna Orosházán a színé­szettel kísérletezni ; ennek következtében a gyulai színművészet pártoló egyesület ezúttal is hozzá­járult, hogy a gyulai saison május közepéről julius elejéig tartassák meg. Julius elején a társulat 6 heti szabadságra megy, és csak augusztus közepén fog Orosházára bevonulni. A választmány tudomásul vette a színtársulat szervezetét, illetőleg a társulat tagjait, amint az előzetes színi jelentés tartalmazza, miután az teljesen azonos a Nagyvárad városa által elfogadott és jóváhagyott névsorral. A szin- pártoló egyesület felkéri Gyula városát a Somogyi Károly igazgató előterjesztésében a szinköri villa­mos világítás czélszerübbé s jutányosabbá tételére,

Next

/
Thumbnails
Contents