Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)

1904-01-17 / 3. szám

XXXVI. évfolyam. Gyula, 1901. január 17. 3-ik szám Előfizetési árak: Egész évre . . 10 K — f Fél évre . . . 5 „ — „ Évnegyedre . . 2 „ 50 „ Egyes szám ára 20 fillér. Hirdetési dij előre fizetendő. Xyiittér sora 20 fillér. Társadalmi és közgazdászat! hetilap. Főszerkesztő: Dr. ltodoky Zoltán. Felelős szerkesztő: Kőim Dávid. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templomtér, Dobay János könyvkereskedése, hova, a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek: intézendő!:. Kéziratok nem adatnak vissza. Hegjelenik minden vasárnap. Közgazdasági bajok. Évtizedet meghaladó idő óta igy Pál- napi vásár előtt akaratlanul is elégikus han­gulat vesz erőt rajtunk és velünk együtt mindazokon, akik aggódó figyelemmel és érdeklődéssel vagyunk városunk közgazda- sági érdekei iránt. Ilyenkor ugyanis élénkebben nyilvánul az a fájdalmas érzés, amit országon túl ter­jedő hirre vergődött Pálnapi vásáraink meg­semmisülése mindnyájunkban okoz. A sertésvész első esztendőiben abban a reményben ringattuk magunkat, hogy a ve­szedelem átmenőleges természetű s hogy úgy amint feltűnt, rövid idő múlva el is fog múlni. De fájdalom, ez a remény csalódás­nak bizonyult ép úgy, mint a filoxerával szemben táplált illúzió, mert ez a veszedel­mes rovar is mindaddig dühöngött, amig az utolsó szőlővesszőt is el nem pusztította. A sertésvész okozta óriási kárt az egész ország sinyli ugyan, de egyetlen város vagy község sem oly mértékben, mint Gyula vá­rosa, melynek a Pálnapi sertésvásári forga­lom elestével évről-évre mérlegelhetlen nagy summákat kell közgazdasági mérlegének veszteség számláján elszenvednie. Óriási veszteséget a városnak, mint er­kölcsi testületnek, amely ezreket vészit el azon az elmaradt jövedelmen, amit a sertés­felhajtás után vásári helypénzszedési czimen ily alkalommal beszedett; csaknem százezer koronára becsülhető a lakosság elmaradt jövedelme sertésaklok és termény eladási jö­vedelemből, nem is szólva arról, hogy a Pálnapi vásár megsemmisülése százakra ter­jedő szegény embereket sertéstenyésztés és hizlalásból eredő jövedelmüktől, sőt exisz- tencziájuktól fosztotta meg. A közgazdasági bajok és veszedelmek a sertésvészszel egyidejűleg úgyszólván csőstül hullottak reánk. Ezer holdon felüli szőlő- területünket semmisítette meg a filoxera. A szőlőujitás a legoptimisztikusabb számítás szerint is a régi területnek mintegy ötöd­része csupán, a többi kopár, beültetlen. De a megújított terület sem haszon még. mert óriási befektetést és adósságot okozott a szőlősgazdáknak, akik kedvező termések mel­lett is csak még esztendők múltával fogják az uj szőlőnek jövedelmét élvezhetni, a régi terület beültetése pedig, ha egyáltalán meg­történik valaha, legalább is évtizedek pro­blémája. Az országnak egyetlen vidéki városában sem volt és nincs annyi kőműves és ács munkás, mint amennyi Gyulán. És pedig nemcsak a lakosság számához mért arányla- gos, hanem abszolút számban sem. Nem be­csüljük túl, ha a gyulai kőmivesek és ácsok számát ezeren felülinek állapitjuk meg. Az épitési válság következtébeu a gyulai kő­művesek és ácsok közül, akik pedig az egész országot bebarangolják muukát keresve és munkájukat kínálva, a különben is korlátolt időre zsugorodó munkaidő alatt alig három­négyszáz, gyakran száz-kétszáz sem talál állandó elfoglaltságot és keresetet. És akik annyira ragaszkodtak a gyulai röghöz, hogy ha évtizedeken keresztül idegenben dolgoz­tak és keresték is kenyerüket, Gyulától nem akartak és talán nem is tudtak volna megválni, a gyulai kőművesek és ácsok, azok között az aránylag jobbmódu és szivósabb természetű Józsefvárosiak közül is a múlt esztendőben többen már Amerikába vándoroltak ki, hol nem is mesterségükkel, hanem mint gyári munkások keresik kenye­rüket. Egy évtized előtt lehetetlennek mond­tuk volna, hogy ez megtörténhessék. A ki- vándorlási áramlat különben erősen forrong a lakosság minden rétegében, és aki a vi­szonyokkal komolyabban foglalkozik, az eló'tt nem lesz meglepő dolog, ha igen rövid idő alatt valóságos áradatként fogja a hangula­tot elborítani. Nem tehetünk senkinek sem jogos szem­rehányást, hogy a helyzet ide fejlődött. A városunkat ért közgazdasági kalamitások or­szágszerte mutatkoznak; hogy Gyulán na­gyobb mértékben mint másutt, az — mint fennebb kimutattuk —- specziális okok, spe­TARC2A, Halld meg Uram ! . . . Halld meg Uram, Isten 1 amit dalba szedtem I Eleget csattogott a vihar felettem . . . — Legyél érte áldott 1 Ha miben vétettem: vezekeltem érte, Megtisztult lelkemre terítsd reá végre Színes szivárványod 1 . . * * * Gyors az idő útja, tűnése, múlása, Észrevétlen suhog könnyű szárnycsapása! . . — Ma egy éve éppen : Kis menyasszony voltál édes oltárképem ! Névtelen, nagy öröm könnyeit hullatva, Tiszta csókot ejtek a gyűrűs ujjadra, Hűséges kezedre: Hogy ez a mai nap jusson az eszedbe 1 . . — Homlokod befonom fényes glóriával, Betfizdelem hajad fakadó rózsával, Ezer százszorszéppel: ügy mosolyogj reám tiszta, derült képpel 1 — Áldja meg az Isten mindenil: lépésed, Verje föl a házat hangos nevetésed, Boldog kaczagásod, Csókom szárítsa fel kevés könnyhullásod 1 . . Teljék be a vágyad, mit féltve rejtsz tőlem, Édes pirulással titkolva előttem S ived dobogását, Sobse’ kelljen látnod csillagok hullását 1 A mi szerelmünknek fehér csillagfénye, Tündökölve égjen az ég tetejébe’, Soha meg ne fogyjon, Egyre nagyobb lánggal lángoljon, lobogjon 1 . . Hogy, mikor egykoron, immár őszült fővel, Hervadó mezőkön bolyongunk idővel, Álmaink keresve : Ne födje be lelkünk az örök nagy este 1 Ha majd kéz a kézben két szemünk lezárul, Álmodjunk tovább is tiszta boldogságról. S álmaink útjára Derengő fényt hintsen csillagunk sugára 1 . . í» * * * Halld meg Uram, Isten! amit dalba szedtem! Eleget csattogott a vihar felettem . . . — Legyél érte áldott 1 . , Ha miben vétettem : vezekeltem érte 1 Megtisztult lelkemre terítsd reá végre Színes szivárványod 1 . . Székely Sándor. A Vasárnapi Újság ünnepi albuma. A „Vasárnapi Újság“ a legrégibb s leg­nagyobb terjedelmű magyar szépirodalmi és ismeretterjesztő képes lap, mely most 51-ik év­folyamába lépett, karácsonyi és újévi számával nagy és díszes ünnepi albumot küldött előfize­tőinek. E szines aranynyomatu boritékkal ellátott album úgy becses tartalmára, mint kiállításának díszére a legjavát adja annak, amit mai irodal­munk és művészetünk nyújthat. Ez albumnak négy szines mümelléklete van, melyek művészi szinpompája az eredeti festmé­nyek hatását teszi. Első: II. Rákóczi Ferencz- nek Mányokyr Ádám által festett arczképe. A másik két mümelléklet, Benczúr Gyula „Ked- venczeim“ és Margitay Tihamér „Duzzogó huszár“ czimü festményeinek hü, szingazdag másolatai mai művészetünk java alkotásaival ismertetnek meg; az egyik a virágok szinpompáját tárja elénk meglepő festőiséggel, a másik derűs sze­relmi jelenetet tüntet fel, amely mosolyra in- ditja a nézőt. A negyedik szines melléklet II. Rákóczi Ferencz Pozsony város múzeumában levő zászlajának s pénzeinek és pecsétjének szi­nes másolata. A 48 oldalra terjedő album szépirodalmi közleményeiben az érdekes és becses olvasmá­nyok nagy mennyisége van összegyűjtve. Jókai Mór, ki már ötven év óta buzgó munkatársa a „Vasárnapi Ujság“-nak, az életből vett tárgyú elbeszélését közli, amely a nagy iró képzeleté­nek kimeríthetetlenségét s idealizmusának meg nem fogyatkozó erejét tanúsítja. Mikszáth Kál­mán gyermekkori emlékezéseinek gazdag kincs­tárából mond el egy történetet s ez emlékekből XjapvLiils: mai szánmia S olcLal. Sirolin A legkiválóbb tanárok és orvo soktól mint hathatós szer: úgymint idült 5> tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál bronchitis, szamárhurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és. megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 kor.-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. Hoffmann-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel (Svájcz) 25 1—35

Next

/
Thumbnails
Contents