Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-05-01 / 18. szám
1904 május 1. BÉKÉS le a vigadó nagytermében. Az érdekes versenyenlvagyonra tettek szert. Ők az eleven bizonyítékai számos mester és amatőr vívó vesz részt, kiknek és hirdetői annak, hogy a magy. kir. szab. osztálynévsorát lapunkban már közöltük. Az akadémián befolyó tiszta jövedelem a „József főherczeg sanatorium egvlet“-é lesz. Betörés. Susanszki János Csaba-erzsébethelyi lakos házának kamrájába a napokban ismeretlen tettesek betörtek s onnan mintegy 100 korona ér tékü ruhaneműt elloptak. A rendőrség nyomozza a tolvajokat. Felgyújtotta az apja házát. Múlt vasárnapra virradó éjjel Csabán kigyuladt Lehoczki András járási utmesternok e/.üst-utczai háza s a tetőzet teljesen leégett A tüzvizsgálat kiderítette, hogy a házat a károsultnak mostohafia, Botyánszky Pál, a gyulai fogházból nem régen szabadult notórius csavargó gyújtotta fel, aki tettét a rendőrségen beismerte. A büntető eljárást megindították ellene. Lehoczki kára biztosítás folytán megtérül’ Leforrázott gyermek. Kállay Pál csabai lakosnak egy éves Ilona leánykája szerdán délelőtt a konyhában játszadozott, s mig anyja a konyhábó kifordult, azalatt a gyermek egy forró vízzel telt edénybe esett s veszedelmes égési sebeket szenvedett. Tűz Szeghalmon. Szeghalmon szerdán este Lux Gyula mérnök házában tűz ütött ki, szerencsére azonban, illetve a gyorsan ott termett önkéntes tűzoltóság dicséretére, csupán a mosókonyha és az istálló égett le, a többi épületeket sikerült önfeláldozó munkával megmenteni a lángoktól. Végzetes szerencsétlenség történt múlt szombaton délelőtt Szarvason. A színház előtt levő pincze lebontásával foglalkozott ugyanis 12 napszámos, miközben a pincze meglazult boltozata bontás közben leszakadt s maga alá temetett két munkást. A többiek szerencsésen megmenekültek. A két szerencsétlenül járt munkás közül Kovács Pál felsőkar- csonttörést szenvedettés fején is kapót súlyos sérülést, a másik Pljesovszki János koponyarepedést és váll jjerecztörést szenvedett, mindakét munkásnál súlyos bejső"“sérütesék 'is"’v'áfíhák ‘s 'alig van remény hogy életben maradnak. Egy évszak sem diszponálja a csecsemőt a bélbajra annyira, mint a nyár, amikora tápláló sze rek annyira alá vannak vetve a hőmérséklet befolyásának. Mindeme bajoknál beválik a Kufeke- féle gyermekliszt, mert kedvezően befolyásolja a bólerjedést és a tejtáplálékot könnyebben emészthetővé teszi. Az ásvány- és tojásfehérnye-tartalom a táplálékot lényegesen növeli. A Kufeke-fóle gyermekliszt bevétele után csakhamar megszűnik a hányás és gyakran minden más gyógyszer nélkül megjön a kiürülés. Mivel lehet tüdöbajokat gyógyítani ? Ezen kérdés naponta merül fel, a midőn azt haljuk, hogy sok ezer ember a tuberkulózison tönkre megy, a nélkül, hogy segíteni lehessen rajtuk. Újabb időben egyszer találtatott fel, amely orvosi vélemények szerint, hivatva van az emberiségnek kitűnő szolgálatokat tenni és számos embert a biztos haláltól megmenteni. Ezen szer a „Si’olin“. A „Sirolin“ összetétele : Thioeol Roche 10 gr , narancshéj- syrup 140 gr. „Sirolin“ kellemes szagu és jóizü. Rövid használat után enyhíti a köhögést, rekedtséget, éjjeli izzadást stb „Sirolin“ fokozza az étvágyat, előmozdítja az emésztést és emeli a test súlyát. Egy tüdőbajos se mulaszsza el a „Sirolin“-t használni, mert minél előbb megteszi, annál biztosabb az eredmény. Az osztálysorsjáték játékterve. A magy. kir. szab. osztálysorsjáték hivatalos játéktervét, amelyből az világlik ki, hogy összesen száztizezer sorsjegy közt 14.459.000 koronát sorsolnak ki, a nagy közönség bizonyára ismeri Tudja ugyan róla azt, hogy a világ valamennyi osztálysorsjáték-terve között a legjobb, de mégis csupán csak nagy számsort lát benne. Hanem az élet elevenségét vitték a sorsjátékba azok az adatok, amelyeket nemrégen egyes főnyeremények nyerőiről megtudnunk sikerült s amelyeket akkor közöltünk is. Egész sor ember : iparos, hivatalnok, kereskedő, gazda, önálló és alkalmazott vonult el előttünk, akik hol egy-egy nyolczad, hol egy-egy negyed sorsjegygyei nagy sorsjáték játékterve megfelel világszerte elterjedt kitűnő hirének. A közelgő permetezési idény alkalmából a t. szőlőbirtokos közönség figyelműbe ajánljuk a dr. Aschenbrandt-féle „Bordoi por“ használatát. A jelesebb kül- és belföldi szakférfiuk, tízezer magyar szőlőbirtokos nyilatkozatai egyértelmüleg bizonyítják, hogy a „bordói por“ a szőlő (és burgonya) peronosporájának legkitűnőbb, legjobban tapadó és ezért a legolcsóbb ellenszere. A magyaróvári gazdasági akadémia növénykórtani állomása négy évi kísérletezés után véleményét a következő szavakban foglalta össze : „Az összes eddig használatban levő permetező anyagok közt teljes részrehajlatla- nul megadhatjuk az első helyet a bordói porból készült oldatnak. Kitűnő tapadóképessége biztosítja használhatóságát, biztos elterjedését ezen anyagnak, am Jylyel az újabb permetező anyagok közül egy sem versenyezhet.“ Hozzátéve azt, hogy a „bordói por oldalának elkészítéséhez szakértelem nem kell s igy ez a legegyszerűbb munkásra is rábízható, amellett, hogy az oldat elkészítése csak nehány perczet ve*z igénybe, ezek oly előnyök, melyek fő- eg szeszélyes időjárás esetén megbecsülhetlen szol gálatot tesznek. Mezei egerek pusztítása Hivatkozással a m. kir. földmivelésügyi miniszternek 22890 — VII. 904. számú rendeletére van szerencsénk a n. é. közön- ség figyelmébe ajánlani a m. kir szabadalmi hivataltól 29017. szám alatt szabadalmazott Puchsol készítményeket. A Puchsol nem arzónikum, sem strichnint, phosphort, vagy egyéb mérgeket nem tartalmaz, amelyeknek eláru itása hatósági engedélyhez van kötve. Kezelése a legegyszerűbb, ameny- nyiben a pilulákat a mezőn szétszórjuk. Egy holdnyi területre egy kilogramm untig elegendő. Az árak nagyon olcsók. — Krzich P. cs. es kir. gazdasági tanácsos 1902. október 25-iki kelettel a követke zőket irta Holicsról : „Tudatom Önnel, hogy egy, a Puchsol pilulákkal megejtett kísérlet után az egerek fel óra alatt elpusztultak. Próbák történtek egy házi tyúkkal és egy házi nyállal is, amelyek önként nem akarták magukhoz venni a pilulákat, jóllehet azok, miután erőszakkal etettük meg velők, nem ártottak. Ebből az következik, hogy a Fuchsol- lapdac-ok a kisvadra nézve nem veszedelmesek.“ A »pozsonyi állami vegykisérleti ádomás“ vezető sége a kővetkező, 1903. január 24-én kelt hivatalos iratot intézte a városi iparhatósághoz: A „Puchsol“ néven forgalomba hozott mezei egérirtó készítmény nem tartalmaz oly alkatrészeket, melyek mérgező, vagy az egészségre alkalmas voltuk miatt a forgalomban törvényesen korlátozva volnának. Ezek eláruBÍtása feltételekhez kötve nincsen. Bizo nyosra vehető, hogy ezen »Fuchsol« készítményt más állatok (mint egér és patkány) nem veszik önként magukba. — Pozsony, 1903. márczius hó 26-án. Schwicker, s k. állomásvezető. P. H.“ — Kapható Ujházy Árpád és Társa, Puchsol vegyészeti laboratóriumában Pozsonyban, Yörösmartby- utcza 7. szám alatt, ahol a számos elismerőlevél is mindenkitől megtekinthető. — Kívánatra árjegyzéket és prospektust is küldünk. Aláírási felhívás. Az első gyulai kötött és szövött iparárugyár részvénytársaság 1904. évi április hó 24-én tartott rendkívüli közgyűlése elhatározta, hogy alaptőkéjét 100.000 koronáról 300.000 koronára emeli fel olyképen, hogy újabb 2000 drb egyenként 100 korona névértékű névre szóló részvényt bocsájt ki a következő feltételek mellett: I. Az eddigi részvényesek elővételi joggal bírnak, mely 1904. évi május hó 10-ig bezárólag érvényesítendő. II. Az elővételi jog által igénybe nem vett részvényekre május hó 15-ig bárki előjegyezhet. III. A részvény értéke a következőképpen fizetendő és pedig: A jegyzés alkalmával 10 °/0 vagyis részvényenként ......................... 10 korona és ezenkívül 1 korona költség járulék, tehát összesen 11 korona 1904. augusztus 10-én 20 °/„ vagyis részvényenként ......................... 20 korona 19 04. november 10-én 20 °/0 vagyis részvényenként.........................20 korona 19 05. január 10-én 25 °/n vagyis részvényenként ................................... 25 korona 19 05. április 10-én 25 °/0 vagyis részvényenként ................................... 25 korona IY . Esetleges túljegyzések felett az igazgatóság határoz. Y. Az uj részvényesek, illetve részvényutalványok birtokosai az üzleteredményben már az 1905. évi január hó 1-től kezdve részesednek, szavazati joggal azonban csak a részvények átvételétől kezdve bírnak. VI. A részvényekre Weisz Mór vezérigazgató irodájában lehet előjegyezni, mely alkalommal — elismervény ellenében — fizetendő az első részlet. A többi részfizetések pedig a »békésmegyei takarékpénztár egyesület«-nél elismervény ellenében teljesitendők. Kelt Gyulán, 1904. év április hó 25-én. 174 '~2__________________ Az igazgatóság. Ir odalom. Az e rovatban közlött müvek kaphatók Dobay János könyvkereskedésében Gyulán, hol minden külföldi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak. Az állás- ÓS foglalkozásnélküli emberekre nézve valóságos áldás lesz ezentúl a Pesti Napló apróhirdetési rovata, mely mostantól kezdve rendszeresen közölni fogja az országban lévő összes üres állásokat úgy a köz, mint a magántisztviselői pályán és a kereskedelmi és ipari vállalatoknál. A kinek nincs állási, foglalkozása, vagy jelenlegi állását megváltoztatni óhajtja, az ezentúl nem lesz kiszolgáltatva a nem mindig lelkiismeretes közvetítőknek, hanem csak figyelemmel kell kisérnie a Pesti Napló apróhirdetéseit, mely igazán nagy áldozattal ezentúl díjtalanul fogja közölni az összes tudomására jutó üresedéseket úgy férfi, mint nő- tisztviselők részére s ezekről bárkinek is ugyancsak díjtalanul nyújt felvilágosítást, aki válaszbélyeget küld. A Pesti Napló e dicséretes vállalkozása által a munkanélküliség nagy társadalmi problémája egy lépéssel közelebb jutott a megoldáshoz, mert most minden állásnélküli ember egy könnyen hozzáférhető napilapban mindennap megtalálhatja költség nélkül, hogy hová fordulhat foglalkozásért. Kereskedelmi, gyári és ipari vállalatok, nagyobb gazdaságok stb. ez utón szintén költség nélkül a legrövidebb idő alatt kaphatnak megfelelő személyzetet, mert a Pesti Napló az üres állást hirdető közleményeket, ha hozzá beküldik, teljesen díjtalanul fogja közölni. Tarka képek. Az egész világ sztrájkol. Úgy látszik, hogy az emberek általában le akarnak szokni — a dologról. Bizony nem jó dolog is az, mikor dolgozni kell. De hát mit csináljon az ember, mikor muszáj! Ádám apánknak kellett volna annak idején sztrájkolnia s követelni a paradicsomban való meghagyását, most milyen jó dolga lenne az emberiségnek, élne mint hal — a paradicsomban, ha ugyan elférnénk mindnyájan benne. De hát igy meg kell elégednünk a magunk egyszerű kis paradicsomlevesünkkel s dolgoznunk tovább — mert mondotta az Ur : ember, a te véres verejtékeddel keressed a te mindennapi kenyeredet! Úgy bizony, kedves keresztény és nem keresztény szoczialista atyámfiai az Urban — ez egyszer tény. Tény azonban az is, hogy derék vasutasaink beadták a derekukat. A szárnyas kerék újra megindult, de azért a kormánynak aligha indul meg a szive a vasutasok sorsán, amely pedig nem lehet valami rózsás, mert máskülönben nem lett volna értelme, hogy annyira kizökkenjenek a rendes nyomtávolságú kerékvágányból. S az is tény, hogy olyan ijedelmet nem okozott még sztrájk, mint a vasutasoké, akik megcselekedték azt, amit Rózsa Sándor óta nem mertek megtenni mások, hogy nyílt pályán megállították a robogó vonatokat. Dehát maguk alatt vágták a fát. Igaz, hogy a vonat nem ment rajtuk keresztül, csakhogy ők sem tudták keresztülvinni azt, amit akartak. Egy haszna volt a sztráj- kuknak, amit a gyulai piaczon lehetett észlelni, hogy a csirke ára a sztrájk ideje alatt kezdett szé-
