Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)

1904-04-24 / 17. szám

1904. április 24. BÉKÉS 3 folyamán is beutazták s a községek ügy- és pénz­kezelését ellenőrizték. Amint az alispáni jelentésből kitűnik, a föld­munkások között a vármegyében nagy a munkanélkü­liek száma, különösen Gádoros és Öcsöd községek­ben, amely helyeken mintegy 500—600 munkás vár munkára. Az alispán jelentését a bizottság tudomá­sul vévén, azt az intézkedést, mely szerint a bér- harcz mesterséges rendezésének megakadályozása czéljából országos jellegű orvosló intézkedések meg­tétele iránt a bel- és a kereskedelemügyi miniszter­hez felterjesztést intézett, helyeselvén, amennyiben a bizottság a maga részéről is szükségesnek tartja a kereset nélkül működő munkások között fennálló ínséges állapotok sürgős orvoslását, jóváhagyta és támogatja avárm. alispánjának e cél elérésére irányuló s a tervbe vett földmunkálatok megindítását. Kimon­dotta a bizottság, hogy a munkanélküliek érdekében a munkásközvetités rendelkezésére álló összes esz­közök is használtassanak fel, amelyek segélyével ed­dig is szép eredmények érettek el a vármegyében. Résztvettek a jelentés feletti tárgyalásban hoz­zászólásukkal : dr. Lukács György főispán, Beliczey Géza, Rosenthal Ignácz, László Élek, Haviár Lajos, kik mindannyian hozzájárultak az alispán által élő szóval is bejelentett munkásinség enyhítésére irá­nyuló törekvéshez. Az alispáni jelentés után a többi tárgysorozat szerinti ügyek tárgyalása következett. Molnár György és társai szarvasi lakosok panasza folytán kimondta a bizottság, hogy kataszteri felméréseket s a tér­vázlatok alapját képező munkálatokat csak mérnökök végezhetnek s ezek nem sorolhatók a községi jegy­zők magánmunkálatai közé. A belügyminiszter rendeletét, melyszerint ezen­túl, amennyiben szüksége merülne föl, a bizottság üléseire a kultúrmérnöki hivatal főnöke is meghi- vassék szakelőadókként, a bizottság tudomásul vette. A Végh kiskorúakat ért károsodás ügyében a bizottság az alispán előterjesztéséhez képest kimon­dotta, hogy a vizsgálat tartását nem tartja szüksé­gesnek, mert az árvaszék hibájából eredő kár, ha a gyám számadásra köteleztetik, megszűnik, tehát az iratok Aradvármegye árvaszékéhez a számadás foga­natosítása végett visszaküldetnek. Ezután az erdők állapotáról tett alispáni jelen­tés tudomásul vétetett s elfogadtattak az útadó le­írására előterjesztett határozati javaslatok. Dr. Zöldy János főorvos havi jelentése sze­rint márcziusban a vármegye közegészségügye az előbbi hónaphoz viszonyítva jó volt. Megbetegedések leginkább a légzőszerveknél for­dultak elő. Ragályos baj közül uralkodó betegség a kanyaró volt. Heveny és ragályos betegségben 25-en betegedtek meg, melyben 45-en (20°/o) haltak el, a mi a múlt hóhoz képest 1 százalékkal több. A diph­teria csökkent, a köztisztaság kielégítő volt. Orvos­rendőri vizsgálat 25S élőn és 8 hullán végeztetett; törvényszéki orvosi vizsgálat 19 könnyű és 9 súlyos esetben történt. Gyógyszerummal beoltatott 23 gyer­hogv mi sem hasznosabb az emberi dolgokban, mint az erény, az igazságosság és jámborság. Cicero meg van győződve, hogy a római gravi- tás, ez a valóságos erény volt első és főalapja a római hatalomnak. De Divinatione czimü müvében igy szól: a spanyoloknál számra nézve, a galloknál erő dolgában, a karthágóiaknál ravaszságban, a görö­göknél a népművészetek terén alantabb állunk : ám mindnyájukat felülmúltuk jámborság, vallásosság és bölcseség dolgában. A klasszikus hajdankor tanúságával teljesen megegyezik az újkor meggyőződése: Montesquien, Bonald, De Maistre s általában a legtekintélyesebb irók. A hit tanításával és Ígéreteivel, az ész meggyő­ződésével és útmutatásaival egy utón jár a népek történetének tanuságtétele. Figyelmünket jelenleg csak az ó-kori történe­lem vezérnépeire fordítjuk. A legrégibb történelmi népek egyike a bibliából ismeretes izraeliták: Politikai, társadalmi emelkedése és egyéni jóléte vallás-erkölcsi erényeivel emelkedik vagy sülyed. Erényök, érdemök és kulturális feladatuk az örök, láthatatlan, igazságos egy Istenben való hit és annak fenntartása a bálványozások és förtelmes tévelyek századaiban. Az egyptomi népet fáradhatatlan munkakedv és türelem erényeivel szerette meg a népek Istene. A földművelés, gabonanemüek termelése, — a gyakor­lati tudás: a geometria, az astronomia e nép köz- gazdasági és szeltemi nagyságának megnyilatkozása. A pharaok piramisai kolosszális szobrai, beszédes hieroglyphjei, a pásztor királyok thebei emlékei regélnek e népek sajátos erényeiről. A fenicziai nép hatalmának, világtörténelmi nagyságának erényalapjai: az erő, eszélyesség és ki­tartás. Ez erények képesítették történelmi hivatására : mek a diphtéria ellen, kik közül meggyógyult 20, elhalt 3. Halva született a múlt hóban 22 gyermek. A jelentés tudomásul vétetett. Csák György pénzügyigazgató jelentése szerint inárczius hóban még az ex-lex megszűnte előtt már 101 ezer koronával több egyenes állami adót fizet­tek be, mint a múlt év hasonló havában, mert ta­valy márcziusban 42 ezer koronát, az idén már 144 ezer koronát fizettek be. Az évnegyedet illetőleg a tavalyihoz képest állami adóban 35 ezer, hadmen­tességi adóban pedig 2391 korona 61 fillér mégis a kevesblet. E hó végéig az összes adónemek, kivéve a hadmentességi és fegyveradót, már ki lesznek vetve. A megye területén a kir. adóhivatalok pénz­kezelése kifogástalan volt. Végül jelentette az igaz­gató, hogy a miniszter Kiss István számvizsgálót 28 évi szolgálat után a gyulai pénzügyigazgatóság­nál való meghagyása mellett számtanácsossá nevezte ki. Szintén tudomásul vétetett. Rezeg Szilviusz kir. tanfelügyelő jelentését, mely szerint az elmúlt hónapban az iskolába járás a megye területén kifogástalan volt, szintén tudo­másul vették. A békési tanyai tanítók ismétlő-iskolai dijának fizetésére Békés község köteleztetett, úgyszintén a belterületi tanítók ismétlő-iskolai dijának fizetésére. A szarvasi községi tanyai iskola terve némi módosítással jóváhagyatott. Békés község kérvényével szemben, mely sze­rint a községi uj iskola a Dübögő épület helyére terveztetik, fenntartotta a bizottság korábbi határo­zatát, melynek értelmében az iskola a bánhidai-féle telken építendő fel, a már kész tervek és költség- vetés szerint. Páll Antal békési tanító fizetési átalányának az iskolaszéki határozat megváltoztatásának kifize­tése mondatott ki. Haviár Lajos kir. főmérnök jelentése, mely szerint az állami müut kifogástalan jó karban van, a törvényhatósági utaknak pedig jó karban tartásá­ról állandóan gondoskodás történik, továbbá, hogy a békési hídnál a föld és burkolati munka, a mezö- berényi hídnál meg a vasszerkezet 8—10 nap alatt elkészül s végül, hogy a köröstarcsa körösladányi ut mielőbb kész lesz s a csaba—gerendási útra az árlejtés megtartatott, tudomásul szolgált. Jóváhagya­tott a csaba—gerendási útra vonatkozó árlejtési jegyzőkönyv alapján megkötött szerződés. A békésiek panasza tárgyában megtartatván a vizsgálat, mint hogy a békéscsaba—vésztői helyiér­dekű motoros vasutat építő első gazdasági alföldi vasút társaság ellen emelt vádak komoly alappal nem bírnak, a bizottság sajnálatának adott kifejezést a kereskedelmi ministerhez intézett felterjesztésében, hogy egy vállalat, mely a közgazdasági téren olyan közhasznú vasutat létesített nagy áldozatkészséggel, mégis alaptalanul megvádoltatik s egyben a táma- dottal szemben elismerését fejezte ki a bizottság a vasút igazgatóságának eddigi működése felett s ezt a kereskedelmi miniszternek szintén bejelentette. Ezen kívül még dr. Zöldy Géza vármegyei tiszti főügyész terjesztette elő javaslatait, melyek elfogadtattak s Jancsovics Péter árvaszéki elnök tett jelentést a megyei árvaszékek ügyforgalmáról, mely tudomásul vétetett. Úgyszintén tudomásul vétetett a kir. ügyész­ség jelentése a törvényszéki fogház márczius havi kielégítő állapotáról s ezzel a délelőtti ülés véget ért. . Délután az albizottságok s az árvaszéki felebb- viteli küldöttség ülésezett. Egyházmegyei közgyűlés. A békésmegyei ev. ref egyházmegye folyó hó 26-án és következő napjain Hódmezővásárhelyen tartja közgyűlését, amelynek tárgysorozata a következő: 1. Ima ; a gyűlés megnyitása. 2. A meg nem jelent tagok bejelentése. 3. A közgyűlési tagok iga­zolása. 4. Szavazatbontó bizottság jelentése; a meg­választott tisztviselők eskütétele. 5. Vidonyi Jenő le­mondása a tanitó-képviselőségről. 6. Jelentés az egy­házmegyei tanitó-képviselőségről. 7. Szavazatok meg­semmisítése. 8. Halálozások bejelentése. 9. Tereh Gyula egyházi számvevősége. 10. Mucsi Bálint feleb- bezése Kiss Károly tanító útiköltsége tárgyában. 11. Varga Beniamin folyamodványa végrehajtási ügyben. 12. Füzesi iskolaügybeni beterjesztések. 13. Gulyás János és társai felebbezése napi- és fuvardíj tárgyá­ban. 14. Turbucz Gergely zálogjog törlési ügye. 15. Missiói jelentések. Missiói körök beosztása tárgyá- bani javaslat. 16. Szkulyai egyház segélykérése. 17. Füzesgyarmati tanítói dijlevél módosítása. 18. Véle­mény az egyházmegyei nyugdíjintézet ügyében. 19. Győri Lajos konfirmácziói kátéja. 20. Saja Sándor orgonista-kántor nyugdíj-kérvénye. 21. Egyházmegye felosztása tárgyábani vélemény beterjesztése. 22. Egy­séges liturgia tárgyában vélemény. 23. H. Gergely Lajos gondnoki számadása ügyébeni beterjesztés. 24. Békési ibrányi iskola eladási ügye. 25. Szentesi kör számvizsgáló bizottságának lemondása s ennek foly- táni intézkedés. 26. Hmvásárhelyi egyház kérelme a közigazgatási költségek tárgyában. 27. Dobozi egy­ház kölcsön iránti kérelme. 28. Püspöki körlevél a debreczeni főiskola érdekében. 29. Indítványok az uj énekes könyvre vonatkozólag. 30. Jelentés a bucsa- telepi ügyben. 31. Hmvásárhelyi főgimnáziumi igaz­gatóság felebbezése a tanári karnak a presbyterium- bani képviselete ügyében. 32. Hertelendifalvi egyház kérelme közalap ügyben. 33. Földmivelésügyi mi­niszter leirata a mosniczai lelkészség ügyében. 34. S’.kulyai tanítói dijlevél. 35. Bodófalvi egyházi ügy. 36. Hertelendifalvi lelkész beterjesztése. 37. Konkoly Jenő panasza a gimnáziumi vallástanitás tárgyában. 38. Szeghalmi egyház kérelme a kegyeleti idő tar­tása tárgyában. 39. Békési egyház uj adókulcsa. 40. Szabó Béla beterjesztése a bunyaszegszárdi iskola államosítása tárgyában. 41. Gulya György kérelme vallástanitási tiszteletdij tárgyában. 42. Dobozi egy­ház kérelme telekkönyvi ügyben. 43. Dobozi egyház kérelme kölcsön ügyben. 44. Békési egyház templom- javítási ügye. 45. Felsőborsodi indítvány a lelkészi kereskedő vállalkozásra s küzdelemre a hűtlen tenger ezer vészeivel. A kereskedelem megteremtése, az ipar fejlesztése, biborfestés, hajózás, bányaművelés, pénz és mérték, a betűírás, — s mindezek terjesztése volt a fenicziai nép feladata : sajátos erényei képesítet­ték rá. Babylonia és Assyria nemzeti erénye a rettent­hetetlen bátorság és harcziasság. Ez tette hóditóvá. A gondviselés általuk fűzte először össze nagy állammá az apró népeket. Perzsia mértékletessége és igazsága által emel­kedik. Xhenophon Cyrusa sok tekintetben a lykur- gusi elvek eszménye ; de tagadhatatlan, hogy egyút­tal a mértékletesség és igazságosság eszményképe. A görögök a nemzeti függetlenség, a lángoló honszereitet és szabadságszeretet példányai. Ez erények szülték nemes dicsvágyát s nevelték teremtő szelle­mét a tudományok és művészetek mezején. Csak a nevezett erények szülhették a Xerxesek seregével szemben álló bátorságot, a zsarnokokat elűző elszánt­ságot s azt a nemes szabadelvüséget, mely az egyén szivét-eszét demokratikus formákban a közjó előmoz­dítására sarkalta. Tevékeny, teremtő szelleme a tudo­mányok terén vezérré, a művészetekben mesterré tette őket. Az igazságot kereső sokrateszi, — az eszményi szépért lelkesedő plátói — s a rendszeres tudományosságot képviselő arisztotelesi bölcselkedés révén a világ tanítóivá, — felülmúlhatatlan művé­szetük által a világ nevelőivé lettek mindenben. Sajátos erényei tették nagygyá a görög népet. A római nép gravitása, az a komoly, makacs erő, e nép vallásosságában és szívós vitézségében nyilatkozott meg. Hóditó fegyverével és közigazga­tási intézkedéseivel összefűzi az ismert ó-világot. A római szellem eredeti erénye, alkotása: a jogtudo­mány az erőszak helyett a méltányosságnak szerez érvényesülést. íme! az ó-világ számottevő népei sajátos erényeik által lettek nagyokká s a fejlődés, műve­lődés és boldogulás terjesztőivé. Mikor az egyes történelmi hivatásu népek fel­adataikat a gondviselő Isten tervei szerint teljesí­tették és létesítették azt, mit az egyén és összes, magára hagyatva, a maga emberségéből alkothat : akkor a gondviselő Isten egyszülött Fia és anya- szentegyháza tanítása utján, természetfölötti erények és a szeretet által kezdte nevelni az egyént és ösz- szest, nevelni ideiglenes boldogulásra és örök bol­dogságra. Magukra vessenek egyesek és nemzetek, ha magasztos czéljukat el nem érik. Lássuk ezek után nagy vonásokbau a magyar nemzet honszerző és honfentartó erényeit. A magyarnak a gondviselő Isten vitézséget, böl- cseséget, nagylelkűséget és honszérelmet juttatott. Az elsővel megszerző, a másodikkal szervező, a harmadikkal fenntartá e szép hazát, hazaszerete­tében pedig áldozatkészségének és boldogulásának forrása rejlik. Ez erények képesítették és tették a gondviselő Isten terveiben a magyar nemzetet a kereszténység nagylelkű, nemes lovagjává s az európai keresztény polgárisultság védőbástyájává és apostolává kelet és dél felé. A magyar nemzet honszerető, honszervező, hon­fenntartó, honfiait boldogító erényei nyilatkoznak meg az 1848-ki törvényekben s az azokat védő 1848—49-ki vitéz harczokban, gigászi küzdelemben. A magyar nemzet bölcsesége öltött testet azok­ban a törvényekben, melyek a két hazát — Erdélyt és Magyarországot — és a nemzetet politikailag egg- gyé, társadalmilag egyenrangúvá, egyénileg: lélekben és testben szabaddá tették. É törvények : Erdély politikai és törvényhozási egyesítése Magyarországgal. A népképviselet alapján szervezett képviselő­ház, kezet fogva a nemzet jellemében és történeté­ben gyökerező főrendiházzal.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents