Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-04-10 / 15. szám
1904. április 10. BÉKÉS 3 A döntést pedig meg kell hozni most, a tavaszi közgyűlésen, mert az öszszel fog összeülni a zsinat, mely egyedül illetékes az egyházkerületi beosztás módosítására vagy változtatására. Zsinat pedig csak minden 10 évben lévén, a kiküldött egyház- megyei bizottságnak s magának a békés-bánáti egyházmegyének kötelessége, hogy ha már az egyházmegye felosztásának s uj egyházkerület alakításának kérdése felszínre került, akkor az ügy minél előbb sürgősen olyan stádiumba hozassék, hogy az egyházi törvények értelmében a döntésre egyedül illetékes tényező : a zsinat még ez évben határozhasson fölötte. _________ 13 54/1904. szám. Hivatalos hirdetés. Gyula városa III. osztályú kereseti adójára vonatkozó 1904. évi adókivetési javaslat az 1883. évi XLIV. t.-cz. 18. §-a értelmében folyó hó 11-től 19-ig terjedő 8 napra közszemlére kitéve tartatik oly czélból, hogy azokat mindenki megtekintheti, s az őt vagy másokat illető adó javaslatokra nézve ne taláni észrevételeit megteheti. Ezen észrevételek a fenti határidő alatt Írásban a kir. pénzügyigazgatóságnál, utóbb az adó kivető bizottságnál terjeszthető elő. Gyulán, 1904. április hó 9-én. Popovics Jusztin, 153 i_i főjegyző, h. polgármester. 13 27 — 1904. Hirdetmény. A törvényen kívüli állapot megszűntével úgy az 1903. évi, valamint a folyó első negyed évi állami adó és egyéb, az egyenes adók módjára behajtandó köztartozások esedékessé váltak, figyelmeztetnek ennélfogva mindazok, kik végrehajtás alá esedékessé vált adónemek bármelyikével hátralékban vannak, hogy tartozásaikat április hó 15-ig annál is inkább fizessék be, mert ezen idő elteltével a végrehajtás minden további értesités nélkül meg fog indítani. Azon hátralékosok pedig, kik esedékessé vált adótartozásaikat ezen záros határidő alatt megfizetni képesek nem volnának, a nagyméltóságú m. kir pénzügyminisztériumnak 963 P. M. számú rendelete alapján — időleges fizetési képtelenségük igazolása esetében — f. évi szeptember hó 1-ig terjedő időre a tek. m. kir. pénzügyigazgatóságnál, vagy a városi adóhivatalnál benyújtandó bélyegtelen kérvény, vagy személyes megjelenés utján előterjesztendő kérelmükre fizetési halasztást kérhetnek. Gyulán, 1904. április hó 4-én. 15i i_i A városi adóhivatal. H i r e k. A húsvéti ünnepek városunkban a szokott ünnepi hangulatban folytak le az idén is, a hivők ájtatosságát nem zavarta semmi sem. Legfeljebb az időjárás ellen lehetett panasz, mert a husvét ünnepe a természet ébredésének idejébe esvén, jól esett volna azt a pár szabad napot a természet ölén tölteni, de a kellemetlen, borús, szeles idő a szobába szorított bennünket husvét két napján is. Már félő volt, hogy a feltámadási körmenetet sem lehet megtartani, mert esőre volt kilátás, de szerencsére Nagyszombat este megcsendesedett az idő 8 igy az egyház ezen szép ünnepét a szokott ünnepélyességgel lehetett megtartani. — Igen szépek voltak a kivilágítások, helyenkint az egyes üzletek kirakatai is. A Winkler- és Nagy Jenő-féle gyógyszertárak szép görögtüzet szolgáltattak a körmenetnek, melyben Gr áh Perencz plébános fényes segédlettel baldachin alatt vitte körül a dicsőséges oltári szentséget. A feltámadáson Kürlhy százados vezénylete alatt, egy diszszázad honvéd is emelte az ünnep fényét. A husvét két napján szorongásig megteltek a templomok úgy, hogy alig lehetett beférni, ami lakosságunk dicsérendő vallásossága mellett bizonyít. A locsolás kedves szokása az idén sem maradt el s sok szép lányt megöntöztek a szerelmes ifjak s az ifjabb nemzedék, mely még nem szerelemből, hanem tojásért, narancsért, czu- kedliért locsol, szép zsákmányt vitt haza húsvéti locsolódáskor. A lefolyt húsvéti ünnepek hangulata után ma már ismét a rendes szürkeség borult a városra, megkezdődtek az iskolák, hivatalok s ma már csak román polgártársaink vannak ünnepi hangulatban, kiknek ma van husvét első napja. Nemzeti ünnep. Dutkay Béla polgármester a következő meghívót küldötte szét a városi képviselőknek és a város összes tisztviselőinek. Az 1898. évi Y. törvényczikk nemzeti ünneppé nyilvánította ápril hó 11-ik napját, mint azt a napot, a melyen dicső emlékezetű Y. Ferdinánd király az 1848-ik évi korszakot alkotó törvényeket szentesítette. Ehhez képest folyó évi április hó 11-ik napján hétfőn délelőtt 10 órakor a helybeli róm. kath nagytemplomban ünnepélyes hálaadó istenitisztelet tartatik. Erre a képviselőtestület és tanács tagjai, valamint az összes városi tisztviselők meghivatnak. Gyula, 1904. évi április hó 8-án. Dutkay Béla, polgármester. Jóváhagyás. A belügyminister jóváhagyta a közkórház elmebeteg osztályának bebútorozása tárgyában hozott törvényhatósági bizottsági határozatot. Névváltoztatás. Kiskorú Goldstein Adolf békéscsabai lakos vezetéknevének „Gerő“-re, kiskorú Gottlieh Lajos békésszentandrási lakos nevének „Gondá“-ra s JohanovicsLajos orosházi lakos vezetéknevének „Jánosiéra kért átváltoztatását a belügyminister megengedte. Szanatórium hangverseny Aradon. Nagy művészi esemény készül Aradon április hó közepe táján. A „József főherczeg szanatórium-egyesület“ javára országos nevű irók közreműködésével nagyszabású hangversenyt rendeznek az aradi sziuház- ban, amely ezen az estén a jótékonyságnak engedi át színpadát. Lukács György főispán, a szanatóriummozgalom fáradhatatlan vezetője levelet intézett a napokban Zilahy Gyula színigazgatóhoz, s ebben felkérte őt, hogy a nemes czél érdekében fogjanak össze és művészi ellenszolgáltatás fejében adóztassák meg Arad város társadalmát. A matinén közreműködnek a fővárosi irók közül Pékár Gyula és Bulla Miklós, Temesvárról Szabolcsba Mihály, Zilahyné énekelni fog. Szerepelni fog azonkivül még az aradi irók gárdájának egyik tagja, akinek a nevét csak később hozzák nyilvánosságra. A rendezés élén Institoris Kálmán polgármester áll. A hangversenyt valószínűleg ápril 20-ika körül tartják meg. Részleges sztrájk. Annak nevezhetjük azt a furcsa mozgalmat, mely most Gyulán az épitő iparos munkások körében megindult s a mely mindennek mondható csak éppen jogosnak és ízlésesnek nem. Az történt ugyanis, hogy N Szabados József a gimnázium építésének vállalkozója, felügyelő pallérjának jelentése folytán elbocsátott két dologkerülő munkást, a kik munka helyett többi társukat bujtogatták a vállalkozó ellen, lehetetlen követelésekre buzdítván őket. — Ez elbocsájtás következtében kedden reggel a gimnázium építésnél alkalmazott összes munkások beszüntették a munkát s mindaddig nem hajlandók munkába állani, mig a két elbocsájtott munkást vissza nem veszik, sőt követeléseikben annyira mentek, hogy most már egyenesen azt követelik, hogy a vállalkozó nemcsak a két elbocsájtott munkást vegye vissza, hanem bocsássa el a nekik nem tetsző munkafelügyelőt is. — Természetes, hogy a vállalkozó nem hajlandó e feltételeket teljesíteni, mert ez olyan formán jönne ki, mintha a munkások diktálnának a vállalkozónak, holott ő a tavalyi sztrájk alkalmából tett megállapodásokat minden tekintetben betartotta s a sztrájkra azzal, hogy két hasznavehetetlen munkást elbocsájtott, okot nem szolgáltatott. A gimnáziumnál most szünetel a munka s ma lesz az első békéltetési tárgyalás, a mely előre láthatólag nem fog eredménnyel járni, ha a munkások jogtalan és túlzott követeléseiktől el nem állanak s N. Szabados József vállalkozót egyáltalában nem érheti gáncs és felelősség, ha ilyen körülmények között idegen munkásokat fog hozatni, melynek következtében a gyulai munkások saját hibájuk folytán kereset nélkül fognak maradni. ^róf, az első Károlyi, aki simult Bécshez ; ő és fia, József, mert idegenből is házasodtak, Antal egy Haruckern báró-, József egy Waldstein gróf-leányt vett feleségül, jobbára Bécsben is laktak. A Bécshez való dörgölődzés azonban alig tartott egy félszazadig, két generáczió életén át. A család idönkint igen szapora volt fiumagzatokban ; többször azonban csak egyetlen fiú tartja fönn az ivadékot. A kurucz Károlyi László bárónak Sennyei Erzsébettől húsz gyermeke született; de két fia elesvén a török háborúkban, Károlyi Sándor, mire férfiúvá serdült, egyedül maradt. Előtte már egy évszázadon át, egy más Károlyi Lászlón (i488—1520) kezdve, a kinek Bechk Hedvig volt a felesége, mindig csak egy fiú serdült férfiúvá a családból s azután és a XIX. század elején többnyire egy-egy fiú tartotta fönn a családot. Károlyi Sándornak egy fia volt: Ferencz, egyetlen unokája: Antal és egyetlen dédunokája: József. Innen kezdve három fiú ágán szaporodik a család, a ma élő Károlyiakig. Károlyi Tibor grófnak az apja Károlyi József legifjabb fia, Károlyi György volt, anyja Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök feleségének testvére, Zichy Karolina grófnő. Apja Széchenyi Istvánnak egyik leghívebb, Lgbuz góbb bajtársa volt nemzetünk élesztgetésében. Szécnenyi után ö tette Akadémiánknak a legnagyobb alapítványt s bár csöndes, tartózkodó egyénisége miatt pronuncziáltabb szerepet nem játszott a nagy reform-korszakban, mégis nemzetünk vezérei közé tartozott s híven kitartott a nemzeti ügy védelmében haláláig. Felesége — mert agilisebb természet is volt — nem maradt el mögötte a hazaszeretetben s a hazafias áldozatokban. A negyvenes években a két Zichy- leány, Károlyi Györgyné és Batthyányi Lajosné volt a magyar asszony ideálja ; abban a valóságos demokratikus irányú korban, poétáink két mágnás-leányról énekeltek, két mágnás-leányt állítottak mintának a hazafiságban a nemzet elé. Tibor gróf Pozsonyban született 1843. szeptember 26-dikán. A forradalom mint kis gyermeket érte. A szabadságharcz alatt Pestről, az Egye- tem-utczai Károlyi-palotából, hol falura, hol faluról vissza, Pestre lopták a Károlyi-gyermekeket, a hadiszerencse forgandóságai szerint. Kicsiny volt, de már eszmélt, amikor a megtorlóhatalom halálra szentencziázta és meggyilkoltatta nagybátyját, Magyarország első miniszterelnökét : Batthyány Lajost. Ez a bakóitélet a Károlyipalotában kelt; Haynau egész kormányzósága idején a Károlyi-palotában táborozott. Gyermek és ifjú éveit a Bach-korszak zaklatásai között töltötte, amelyből az ő családjának bőven kijutott. Nem csoda, ha ifjan, alaposan meggyülölte a zsarnokságot; ha gyermek fővel már konspi- rácziókban forgott. A magyar emigráczió intéző- ségével, Kossuthtal és forradalmi direktóriumaival a Károlyiak állandó nexusban voltak ; Károlyi Györgyné s a fiai sok izenetet csempésztek itthonról a külföldre, a külföldről pedig idehaza. 1866-ban a két ifjabb Károlyi-fiu: Tibor és Pista a Klapka légiójába állottak önkéntesnek, hogy porosz támogatással fölszabadítsák Magyarországot. Ez a tervezett szabadságharcz fejleményében csak egy kis becsapássá zsugorodott; a Károlyi-fiuk nem arathattak borostyánt a véres csatamezőn ; de Tibor mégis vitte annyira, hogy szárnysegéde volt Klapkának. A kiegyezésig Károlyi Tibor Párisban históriai tanulmányokkal töltötte idejét. Szerette a történetet, barátságot kötött Quinet-tel, a histórikussal s utóbb le is fordította „A forradalom“ czimü könyvét. Hogy a Károlyi-család gazdag levéltárából eddig öt hatalmas kötet jelent meg a család költségén, a Géresi Kálmán szerkesztésében, az is a Károlyi Tibor gróf hazafiságát és tudo- mányszeretetét dicséri. A kiegyezést követő esztendőben megházasodott, feleségül vette Degenfeld-Schomburg Emma grófkisasszonyt, a Tisza Kálmánné húgát. Jobbára falun élt, az aradmegyei Mácsán, gazdaságának, családjának
