Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-04-10 / 15. szám
XXXVI. évfolyam. 15-ik szám. Gyula, 1904. április 10. Előfizetési árak: Egész évre ................... 10 K — f Fé l évre........................ 5 K — f Évn egyedre................... 2 K 50 f Eg yes szám ára 20 fillér. Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő: Dr. BODOKV ZOLTÁN. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Felelős szerkesztő: ív Ó II N DÁVID. A gyula - barakonyi vasút. A Békésvármegye törvényhatósága, mint előmunkálati engedélyes által tervezett gyula- barakonyi keskenyvágányú motoros vasút ügyében fontos ülést tartott és lényegbe vágó határozatot hozott kedden délután tartott ülésében a vasút létesítésének előmunkálatait végző bizottság. Ekkor vette ugyanis tárgyalás alá az érdekeltségtől beérkezett válaszokat, amelyeket azok a vasúthoz való hozzájárulások megajánlása iránt hozzájuk intézett megkeresésekre adtak és határozott a mozgalom folytatása és e őzéiből a további teendőkre nézve. Tagadhatatlan, hogy az aradmegyei érdekeltség egy részének magatartásából kilátszik annak az ellenáramlatnak hatása, amelyet ott Békésvármegyének a Gyulára való bekapcsolást czélzó tervezete ellen, a kisjenő- barakonyi vasutterv érdekében annak idején indítottak, de viszont már az első válaszokból kétségtelenül megállapítható, hogy az érdekeltség nagyobb része emanczipálta magát e befolyás alól és a gyula—barakonyi vasút mellett való állásfoglalásával jórészben már eldöntötte e kérdést és a további tárgyalások sikerére alapos reményt nyújtva, a több oldalról felvetett és régen tárgyalt va- suttervet jelentékeny lépéssel .közelebb vitte a megvalósuláshoz. A vasút létesítésével természetszerűleg együtt járó nehézségek elhárításában és ezzel a terv sikerének biztosításában kiváló jelentőséget tulajdonítunk a vasúti bizottság keddi határozatának, amely kimondja, hogy első sorban a vonal azon szakaszának kiépítésére törekszik, amely az érdekeltség támogatása folytán biztosítottnak látszik és e munkájától függetlenül tárgyal tovább azzal az érdekeltséggel, amelynél a hozzájárulás biztosítása nagyobb nehézséggel jár, de amelynél szintén valószínű, hogy közforgalmi és közlekedési igaz érdekeinek felismerése folytán a szükséges hozzájárulást megadni és ezzel az egész vonal kiépítését lehetővé tenni fogja. Az érdekeltségtől beérkezett válaszokból megállapította ugyanis a bizottság, hogy már az első felszólítás után az épitósi tőke biztosítására eddig 333,000 korona van megajánlva. Ehhez járul, hogy a 200,000 korona államsegélyt kérő felterjesztésre a kereskedelemügyi m. kir. minister az egész vasutterv előnyeit és a kiviteli módozatokat mél- tánylóan elismerő leiratban jelenti ki, hogy kész a tervezést megfelelő összegű államse- gélylyel támogatni, a segélyösszeg számszerű meghatározását azonban természetszerűleg akkorra tartja fenn, ha a részletes kiviteli tervek előtte állanak. Kedvező kilátások mellett folynak ezenkívül s tárgyalások még néhány érdekelttel, akik a hozzájárulás kérdésében eddig végleges állást nem foglaltak. Megállapította továbbá a bizottság, hogy a kedvező eredmény a vonalnak Gyulától Simonyfalváig terjedő szakasza által érdekelt vidék támogatásából származik, mig az azon túli rész, névszerint Seprős, Apáti és Bara- kony érdekeltsége egyelőre tartózkodó álláspontot foglalt el a vasúttal szemben. Látván pedig azt a bizottság, hogy ennek a belső érdekeltségnek tartózkodása és az ebből folyólag esetleg hosszadalmassá váló tárgyalások az egész létesítményre késleltető hatást gyakorolhatnak, és hogy a vasút ügyét támogató és anyagi áldozatra kész többi érdekelttől a vasút által nyújtandó Károlyi Tibor gróf. Gyász érte a gyulai kastély úrnőjét, Almásy Dénes grófnét, gyász a magyar főúri világot. Károlyi Tibor gróf, a magyar főrendiház volt elnöke meghalt. Abbáziában, ahol évek óta tartó betegségére keresett üdülést, érte a halál. A nagy Károlyi nemzetségnek egyik legjelesebb tagja volt. Hogy a magyar közéletben milyen vezető szerephez jutott, mi sem illusztrálja jobban, minthogy a magyar országgyűlés főrendiházának több esztendőn át ő volt az elnöke, a mely tisztétől csak akkor vált meg, amikor előrehaladott betegsége teljesen a magánéletbe szorította. Halálát nagy részvéttel fogadják Békés- megyében is, amelynek egyik nagybirtokosa volt s amelynek gazdasági életében a korábbi évek alatt tevékeny részt vett. A gróf haláláelőnyöket amazokért hosszabb ideig megvonni méltánytalan volna, elhatározta, hogy első sorban a Simonyifalváig terjedő vonal- szakasz kiépítésére fekteti a fősúlyt és ezzel párhuzamosan folytatja a tárgyalásokat a vasút meghosszabbítására nézve. Ez az elhatározás épen nem jelenti az eredeti terv meghiúsultát, ellenkezőleg a bizottság épen a teljes siker érdekében teszi meg e lépést, bizton rémélvén, hogy már a Simonyifalváig terjedő szakasz építése alatt, de annak elkészülte után mindenesetre a vasút szemmel látható előnyei késztetni fogják a belsőbb érdekeltséget arra, hogy maguknak is biztosítsák e modern és szép jövőre hivatott közlekedési eszköz megszerzését. Sőt már most jelezhetjük, hogy illetékes egyének foglalkoznak a vonal további meghosszabbításának kérdésével is, amelylyel Biharvár- megyének béli járása és ezzel a kihasználásra váró bólvidéki nagy erdőségek vonatnának be a vasútnak forgalmi körébe. A további fejlesztésre való törekvéssel igyekszik tehát a bizottság első sorban a gyula—simonyifalvi vonalszakaszt kiépíteni, a mi a Barakonyig tervezett 52 kilométer vonalhossznak több mint 2/3-ad része: 35 km. és az érdekelt községek túlnyomó részének biztositja már a vasutat. E szakaszszal vasúti közlekedést nyernek Gyulavári, Gyula- varsánd, Feketegyarmat, Nagyzerind, Tamás- da, Miske, Bélzerínd, Vadász és Simonyifalva, vagyis csak három községnek: Seprősnek, Apátinak és Barakonynak bekapcsolása marad későbbre, de már a seprősi határnak Vadász és Simonyifalva felé eső nagy része e szakasz forgalmát is emeli. A 35 kilométer hosszú szakasz, a tervezett 22000 korona kilométerenkénti építési Sir0litte, ASokgtóiivmEtb hathatós te°r7°' tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült bronchitis, szamárhuiut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkiut 4 kor.-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. Hoffmann-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel (Svájcz) 25 13—35 Lapunk mai száma 12 oldal. ról, élete folyásáról és betegségéről a következő tudósítást vesszük : Károlyi Tibor gróf 1843. szeptember 26-ikán született Pozsonyban, mint Károlyi György gróf negyedik fia. 1863-ban, mnt 20 éves ifjú, nagy külföldi útra indult, beutazta Spanyolországot és Afrikában is járt. Az 1866-diki porosz hadjárat alatt magyar légió alakulván, ebben Klapka szárnysegéde lett. A légió feloszlása után Pá- risba utazott és csak 1867-ben tért vissza Magyarországba. 1868-ban megnősült, nőül vevén Degenfeld Emma grófnőt, Degenfeld Imre gróf leányát. 1878-tól i884-ig tagja volt a képviselőháznak, előbb Békésvármegye orosházi, majd a pécskai kerületet képviselte. Irodalmilag is működött é-í lefordította Quinet-nek a franczia forradalomról irt müvét. Ipolyi Arnold visszalépése után több évig a magyar képzőművészeti társaság elnöke, a kisbirtokosok földhitelintézetének pedig alelnöke volt és az Adria tengerhajózási társulat igazgatóságában egy ideig elnök volt, a főrendiháznak sok évig alelnöke, majd az utóbbi időkben elnöke volt és attól gyengélkedő betegsége miatt 1900. évben mondott le. Közgazdasági tevékenységének legnagyobb részét képezte a magyarországi vizszabályozások körül tett működése. Elnöke volt a Békésvármegyére nézve annyira fontos Tisza—Maros—Körös ármente- sitö társulatnak, továbbá a Nyirviz szabályozásának és legutóbb az ecsedi láp lecsapoló és a Szamos-balparti ármentesitő társulatnak, amely munkálatnál az ö erélye és fáradhatatlan munkásságának eredménye, hogy mintegy 80 ezer hold, eddig hasznavehetetlen lápos terület, lett meghódítva a mezőgazdaságnak. Családja megbízásából 1881 - tő) 1887-ig kiadta a Károlyi-család oklevéltárát öt kötetben. 1894-ben a „Revue de Paris“-ban egy czikke jelent meg a magyarokról és a románokról, a melyben védelmére kelt a magyaroknak azon gyanúsítások és szitkozódások ellen, amelylyel az időben a román memorandisták és szövetségeseik a külföldi, különösen pedig a franczia sajtót elárasztották. A mióta András a Kaplyon-nemzetségből a XIII. század első felében felbukkant, Károlyi Tiborig tizennyolcz ivadékon virágzott a családfa. A családhistória legrégibb nyomai a
