Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-03-27 / 13. szám
1904. márczius 27. BÉKÉS 5 Még a munkás is, akinek csak csekély heti bére van, megteheti azt, hogy gyermekét Kufeke- féle gyermeklisttel, tehéntejjel vagy anélkül táplálja mert ezt a gyermeknek hig leves formájában kell adni, amely 3/4 literben csak egy evőkanálnyi Kufeke- fóle gyermeklisztet tartalmaz. A gyermeklisztnek e csekély mennyisége elegendő, hogy a tehéntejet könnyebben emészthetővé tegye és a tehéntej tápláló erejét növelje. A Kufeke-féle gyermekliszt elősegíti a csont-és izomképződést, kiváló módon szabályozza az emésztést és az általa táplált gyermekek kitűnnek jó fejlődésükkel. Irodalom. Az e rovatban közlött művek kaphatók D 0 B A Y JÁNOS könyvkereskedésében Gyulán, hol minden külföldi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak. A megyei hírlapirodalom köréből. A „Békési Lapok“ szerkesztését e hó 20-ától kezdve dr. Török Gábor vette át. Az uj szerkesztő nagy ambiczióval és hivatottsággal rendelkezik, akinek a sajtóban való működésére Békés község specziális köz- és társadalmi életében egyaránt szükség van. Csak kitartást kívánunk neki hozzá! A primadonna estélye. Egyik színházunk bűbájos primadonnájánál bizalmas estély volt a napokban ; talán tizen vagy tizenketten voltak együtt, a háziasszony fiatal szép barátnői, néhány mágnás, köztük egy főispán, pár képviselő és két iró. A vendégművészek egyike a közönség Ízléséről kezdett beszélni, melyet nem lehet megtéveszteni, mig az egyéni ízlés gyakran téved, a legkényesebb ízlésű emberek is hihetetlenül elvetik néha a sulykot. A primadonna erre igy szolt: Szeretném tudni, ki milyennek gondolja azt a bizonyos legkényesebb ízlést ? E kérdés nyomában hosszabb eszmecsere indult, mindenki, aki szóhoz jutott, elakarta mondani az erre vonatkozó véleményét. Végre megszólalt a főispán. „Hát ha valaki igazi kényes Ízlést akar tanulmányozni — szólt mosolyogva, figyelje meg a közönség magatartását akár a művészetekkel, akár az irodalommal szemben. Kezdetben mindenki megelégedett a deklamáczióval s az egyszerű díszletekkel. Később a szavaláshoz jött az ének, a fényes kiállítás, pompás jelmezek, de ma már táncz is kell és igy megy ez az irodalomban is. A lapok kezdetben Írtak politikáról és közölték a legújabb híreket s a közönség boldog volt, hogy drága pénzen ilyen lapokat kaphatott. Később divatba jött a tárczaczikk, a novella, a regény, már nem is lap, a melyben versek nincsenek a legjobb poétáktól, visszaemlékezések a legelső Íróktól, egy lap pláne czikkeket közölt maguktól a miniszterektől és legnevesebb államférfiaktól. De még ez mind semmi. Ugyanez a lap, melynek élén Kossuth Ferencz, Eötvös Károly és Fenyő Sándor állanak, évek óta úgy készül, hogy benne minden társadalmi osztály megtalálja a maga érdekei képviseletét, a kiknek valami teljesületlen vágyuk vagy reményük van, csak ehhez a laphoz imák és föltéve hogy jogos a kívánságuk szószólóra találnak benne.“ „Ah, hiszen a méltóságos ur az Egyetértésről beszél!“ Kiáltott fel a primadonna. „Nem én — felelt a főispán — én a legkényesebb Ízlésről beszélek, a mit ez a lap kielégíteni törekszik, még pedig példát tudok rá, hogy sikerrel. Én egyszer véletlenül tanúja voltam két vármegyei jegyző szóváltásának. Az egyik dicsérte az Égyetértést, a másik kifogásolta, hogy nem közöl divatképeket. „Az igaz, felelt az első de küldi a Divat Szalont negyedévenkint 1 írtért.“ „Más lapok ajándékkönyveket is küldenek síét“ „De egyik se olyat, mint az idei Rákóczi-Album, melyet még most is meg kap minden uj előfizető.“ Hát ez is igaz, de más lapot ma már hét koronáért kapni negyed évre. „No, minden néven nevezendő tisztviselők ugyanezért a kedvezményes árért kapják meg az Egyetértést is.“ „Ebben az esetben fejezte be beszédét a főispán az Egyetértésről el lehet mondani, hogy politikai függetlenségével, értesüléseinek gyorsaságával, szépirodalmi gazdagságával csakugyan a legkényesebb Ízlést is kielégíti“ s az egész érdekes társaság egyhangúlag igazat adott a szónoknak és elhatározták, hogy a most kezdődő évnegyedre valamennyien előfizetnek a magyar úri körök e régi elvhü lapjára. A verseny sehol sem nagyobb napjainkban, mint a napi sajtó terén. Krajczáros, meg két krajczáros lapok teremnek gomba módra; mások függetlennek hirdetik magukat, holott vagy a kormány vagy egy nyerészkedő pénzcsoport diktálja elveiket. A valóban intelligens magyar olvasó-közönséget azonban már nem lehet félrevezetni, nem lehet eltántorítani régi, megszokott lapjától, mely érdekeit híven szolgálja s melyet épen bátor szókimondásáért és függetlenségéért szeretett meg évek hosszú sora óta. Ilyen lap a Pesti Hírlap, mely napjainkban kétségtelenül a legkedveltebb, legelterjedtebb napilap, független a kormánytól, pártoktól és érdekcsoportoktól, szabadelvű megalkuvás nélkül és demokrata minden izében. A Pesti Hírlapot ma is, mint már negyedszázad óta mindenkor, a politikai és szépirodalmi irók legjelesebbjei támogatják. Legtartalmasabb, legváltozatosabb és legnagyobb terjedelmű napilapjaink között. Specziális rovatokkal és specziális kedvezményekkel az olvasóközönség részére. Minden előfizető ajándékul kap évenkint egy díszes nagy képes naptárt s kedvezményes áron járathatja a legjobb divatlapot. Müveit ember ma már nem lehet el újságolvasás nélkül, kivált mikor szenzácziós események vannak készülőben, mint ez idén. Azért magunk részéről is csak melegen ajánlhatjuk a Pesti hírlap megrendelését melynek előfizetési ára egy hóra 2 kor. 40 fillér, negyedévre 7 korona s a Divat Salonnal együtt 9 korona. Az előfizetést a kiadóhivatalba (Budapest. Y. Yáczi-körut 78.) legjobb postautalványnyal küldeni. Onnét mutatvány számokat is lehet kérni. A „Budapest, új alakja. A „Budapest“, ez a régi, közkedvelt napilap, márczius közepétől kezdve szintén felvágott alakban, számozva jelenik meg, aminek keresztül viteléhez egy óriási, hatvanezer korona értékű új körfergógépet szerzett be. a „Budapest“ e változás által sokkal csinosabb lett, jobb beosztású s könnyebben olvasható. De ezáltal lehetővé vált az is, hogy sokkal több olvasni valót nyújt, mint eddig. Naponként rendesen 16—24 oldalon jelenik meg. Az illusztrácziókat tekintve pedig a „Budapest“ egyedül áll a napilapok között. A czim- képen kívül, naponként folyvást három-négy képet közöl; nevezetesebb nőket, kiválóbb férfiakat, tanulságos helyszíni képeket az orosz-japán háborúból. Más tekintetben is a „Budapest“ egyik legmagyarabb lapunk. Vezérczikkeiből, melyet legtöbbnyire orsz. képviselők Írnak, a haza függetlensége utáni törekvés lüktet. Tárczái változatosak; hírei frissek és megbízhatók. Folyvást két érdekfeszitő regényt közöl. Yasánaponként egészen ingyen humorisztikus mellékletet csatol a főlaphoz, amely viczlap olvasói közt értékes könyvet sorol ki. Aki 48-as irányú, fürge, jó napilapot óhajt s aki a napieseményeket művészies kivitelű képekben is óhajtja látni: Annak bátran ajánlható a „Budapest“, melynek előfizetési ára egy hóra csak 2 korona, negyedévre 6 korona. Mutatvány- számokat bárki ingyen kaphat. Előfizetések s mutatványszám iránti kérelmek a „Budapest“ képes politikai napilap kiadóhivatalához (Budapest, VI., Sarkantyús utcza 3. sz. a.) intézendők. A Magyar Hírlap tizennegyedik évfolyamát éli. Ez a tizennégy esztendő a Magyar Hírlap elvhüsé- gének, a magyar érdekek védelmében kifejtett állandó szívós harczának a tanuságtétele. A Magyar Hírlap egyetlen törvénykönyve a nemzet minden igaz érdekének az összefoglalása. Ebben, mint mindenben, teljes függetlenséggel hirdeti véleményét, amit sem pártnak, sem személynek alá nem rendel. A magyar alkotmánynak éber őre s hü bajvívója a Magyar Hírlap. Politikája szabadelvű. Minden törekvése a közérdekben gyökerező. A jogos magyar czélok kivívása van zászlójára Írva. A kormány szűkkeblű programjával szemben nagyszabású gazdasági élet mozgalmától várja a Magyar Hírlap a nemzet va- gyonosodását s ezzel erősödését. Ezért a minden téren munkát kínáló és követelő országos befektetéseket sürgeti. A Magyar Hírlap minden híradása feltétlenül komoly és megbízható. Politikai munkatársai országos nevű kapaczitások. Szépirodalmi része a híresebb magyar irók tollából való. Hírrovata rendkívül gazdag. Művészeti és színházi tudósításait s czikkeit, valamit irodalmi tanulmányait alaposság és szakértelem jellemzi. A mulattató közlemények számára több állandó rovata van. Gyakran közöl karikatúrákat a közélettel kapcsolatban. Közgazda- sági értesítései kiválóan pontosak, hitelesek, gyorsak. A Magyar Hírlap minden egyes előfizetőivel szoros bizalmi viszont tart fenn a szerkesztői üzenetekben, amelyekben minden komolyan felvetett kérdésre kimerítő választ ad. Gyakran életbevágó tanácscsal is szolgál. Kedvezményei is páratlanok a Magyar Hírlapnak. Januáris óta uj érdekes irodalmi vállalatot indított meg a Magyar Hírlap regénytára czimmel. A vállalat minden hónapban egy-egy kötetet ad ki a legjelesebb magyar és külföldi írók müveiből. Ezeket a köteteket a Magyar Hírlap előfizetői havonkint teljesen ingyen kapják s még a postai szállítást is a Magyar Hírlap fizeti. Mások számára, akik nem előfizetők, ezek a kötetek egyenkint egy korona húsz fillérbe kerülnek, úgy hogy az egész évfolyam ára tizenkét korona lesz. Kedvezményes áro í kapják a Magyar Hírlap előfizetői az „Ország-Világ“ gyönyörű szép képes hetilapot. A Magyar Hírlap és az Ország- Világ előfizetési ára együtt negyedévre kilencz kor. és ötven füll. A Divat Szalont a legjobb divatlapot, negyedévre két korona kedvezményes áron rendelhetik meg a Magyar Hírlap előfizetői. Előfizetési ár: A Magyar Hírlap az ingyen könyvajándékkal 1 hónapra 2 korona 40 fillér. A Magyar Hírlap negyedévre 7 korona. A Magyar Hírlap félévre 14 korona. Mutatványszámot kívánatra szívesen küld a Magyar Hírlap kiadóhivatala Budapest, V., Honvéd-utcza 10. Gyulai élet. Pénzügyi rigmusok. — Kiss István számtanácsosi bankettjére költötte: — re. — Mélyen tisztelt urak! Engedelmet kérek, Amit sohse szoktam, én is hadd beszéljek. Hő érzelmeimet rigmusba hadd öntsem S kedves főnökömet rímekbe köszöntsem. Mert, hogy törvény lett a 901. III. Azóta én is a fináncziát járom. És, hogy új év óta én is fináncz lettem, Az új számtanácsos főnököl felettem, . . . Jó egy pár éve már, hogy riadót fújtak S szegény számvevők a megyén összebújtak. . . . »Mi is lesz belőlünk ?« Sóhajtottuk félve, Ha a vármegyéről jutunk fináncz kézre ? Daliás főnökünk penzióba szökött És most ott főnököl Mike sógor fölött. Iván kapta magát: rögtön jogot végzett S hogy szegény Hegedűst elhívá a végzet, Ő lett a megyének tudós levelese. Ő vigyázott rá a marhalevelekre ; Mi többiek pedig, elhagyottan, árván, Vártuk, mikor jön már ránk a finánczjárvány, Szidtuk a reformot, amely belénk botlott, Főképen Széli Kálmánt, szidtuk mint a bokrot... Nagy volt a bubánat a vármegyeházán, Kárörvendezően mosolygott ránk Gámán. Csúcsúnak se Ízlett már a Virginia, Hogy a vármegyének el kell pusztulnia. Kliment Gyula bácsi mérgesen dohogott, Levandovszky Dezső — mint mindig — kotyogott. Rém-»preczedens«-eket mesélt el Ungvárról, Hogy ették le ott a sült finánczot nyársról . . . Lestük, mikor húzzák Horti Bélát nyársra, Hogy eszik meg Csúcsút szafttal-e vagy rántva? Papp Bandi is szurkolt, féltette a háját, De azért nem tette le a kis pipáját. Szegény Schmidt Gyula is iszonyú mód fázott, A fülére Sál is, Bálint is pályázott. .Egyesegyedül csak én magam nem féltem, Ősi bizalommal bátran azt reméltem, Hogy ha mindnyájunkat fel is »tráncsiroznak,« Engem mint soványát, elevenen hagynak. . . . . És eljött a nagy nap!... feketébe bújtunk, Vert kuruczseregként csendben átvonultunk A labancztáborba ... a fináncziára, Busan nézve vissza a megyeházára. S im’ mi történt velünk?! Akik bicskát vártunk: Melegen ölelő karokra találtunk. Uj főnökünk rögtön kiterjesztő szárnyát, És alábujtatott minket hét kis árvát, S mint ruczák csirkékkel összekeveredtünk, összebarátkoztunk . . . összemelegedtünk. Jó meleg van ott a szive közelében, Úgy érezzük, mintha ott lennénk már régen. S ma ha ötét bántják, mi is kardot rántunk, Ha piszkálni mernek, »alarmot« kiáltunk, Békességben megy a »fel- és ellenjegyzés«, Póthitel, nehézmény, fizetési jegyzék, Utalvány, tervezet, javaslat, jelentés, Referáda, rovancs, előleg, számfejtés, Sürgős utiszámla, fiakker-levonás, Főszolgabírói udvariaskodás, Vizsgálat, könyvelés, szigorlat, számadás, S fináncztudományból még vagy három rakás ; Valamennyit biz’ én el se t’om sorolni, Mindezeket nálam jobban tudja Horti. . . . . És kisütött ránk a pótlékok szép napja, (De ebből részét csak Gyurka bácsi kapta, Hisz’ ő különben is olyan sokra vitte, Mikor kinevezték, ő maga se hitte), Csúcsú bátyánk újra mandátumhoz jutott, Egész gigerli lett, úgy megifjuhodott. Vígan pipál Bandi köpködve nagyokat, Rágja Schmidt Gyula a paragrafusokat. Nórákkal Csery-vel szépen összeférünk, Egyesegyedül csak Vékes úrtól félünk. Mert ő fene gyerek, tanúm rá Gebei, Vele mikor siet, nem jó kikezdeni. . . . . Egy szó mint száz : mi már »echt« finánczok lettünk . . . .! Vármegyeistákból szépen átvedlettünk.
