Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)

1904-03-20 / 12. szám

4 BÉKÉS 1904. márczius 20. Isinek szabad előadása általános lelkesedésre ragadta a közönségét 4. A dalárda Yágner Márton vezetése mellett egy igen szép hazafias dalt énekelt, általános tetszést érdemelve szabatos előadásával. 5. Petőfitől a „Talpra Magyar“-t igazi hévvel és lelkesedéssel szavalta Vágner Márton. 6. Urményi Lajos hazafias érzéstől áthatottan szavalta el márczius 15-re irt saját szerzeményű ódáját, mely a közönséget több­ször kitörő lelkesedésre ragadta és tapsviharral jutal­mazta az ősz költőt. Végezetül a szózatot énekelte az összes közönség, mely a Kossuth Lajos azt izente hangjai mellett oszlott a különböző körökbe, hogy ott kiki saját érzésének röptét követve, maga is ki­fejezést adhasson a nagy nap jelentőségének. Békéscsabán­A polgárság nem ünnepelt külön, csak az esti banketteken. Zászlók lengtek a házak ormain a főtér kereskedői gyönyörűen feldiszitették kiraka­taikat. Délután szép közönség jelenlétében a diákság ünnepelt a tornacsarnokban. A daloskor énekelt, Rell Lajos dr. ünnepi beszédet mondott, Zsilinszky Endre VIII. oszt. tan. telolvasott, Kassovitz Arthur és Sipos András szavaltak. Zajos tapsok jutalmazták az egyes számokat. A »Kereskedők egyesülete« saját helyiségében este 7 órakor ünnepelt. Klein Gusztáv igazgató-elnök mondott tartalmas alkalmi beszédét, Ambrózy Béla szavalt. Az ünnepséget bankett kö­vette, amelyen számos szép toaszt hangzott el. Ban­kett volt a »Polgári kör»-ben s az »Iparos ifjak« körében. A vármegye többi helyein, Szarvason, Mező- berényben, Orosházán, Szeghalmon, szóval minden községben szintén hazafias lelkesedéssel ünnepeltek a szabadság napján. T a n ü g y. Márczius 15-ike a főgimnáziumban. Az alkot­mányos élet ujraébredésének napját főgimnáziumunk is hazafias ünnepélylyel ülte meg. Jóllehet, csak az iskola falain belül folyt le az ünnepség, mégis oly sikerrel, melylyel a nagyközönség előtt is bátran megállta volna helyét. A nap jelentőségét Mérey Gyula tanár fejtegette lelkesen és lelkesedést keltve. Az ifjak közül Mayer Imre, Schröder Mihály, Novak Dezső szavalataikkal emelték az ünnepély fényét. Meglepő volt a bátorság és ügyesség, amelylyel elő­adták szavalataikat. Szerepelt az intézetnek két­szól amu énekkara is. Három darabot adtak elő (Himnusz, Szózat, Kurucz dal) dicséretre méltó pre- czizitással. Az énekek betanításáért Székely Lajos énektanár méltán elismerést érdemel. Az intézet vezetőségének pedig elismerésünk mellett még azt is mondhatjuk, hogy ilyen programmal a nagykö­zönség elé is bátran lehet állni. A gyulai fóldmivelő ifjúsági egyesület szervező elnöksége ezennel közhirré teszi, hogy az ifjúsági egyesület még most csak a szervezés állapotában van, tehát hivatalos megalakulása ezután történik meg s ahhoz semmi más körnek semmi köze nin­csen s nem is működik egyik körnek a védőszárnya alatt sem. Az ifjúsági egyesületre vonatkozó tudó­sítások közül csak a „Tanügy“-i rovatban közöl­tek az illetékesek. A múlt vasárnap d. u. 2 órakor a „Józsefvárosi kör“-ben ifjúság szervezése ügyé­ben összejövetel tartatott, amelyen az alapszabályok felölvastattak s aláírási iv bocsáttatot ki. Ma dél­után 2 órakor a „Nagymagyarvárosi olvasókör“-ben lesz hasonló czélból értekezlet. Hírek. Jóváhagyás. A m, kir. belügyminiszter jóvá­hagyta a törvényhatósági bizottságnak azt a ha­tározatát, melylyel az Uránia magyar tudományos egyesület által néhai Rudolf trónörökösnek eme­lendő szobor költségeire a vármegyei közszükség­leti alapból 200 koronát szavazott meg. Kinevezés. Csornák István járási Írnokot a békéscsabai anyakönyvi hivatalhoz, anyakönyv­vezető helyettessé nevezte ki a belügyminiszter. A földmivelésügyi minister elismerése. Tallián Béla földmivelésügyi miniszter Kovács L. Mihály békéscsabai s Mokry Sámuel gerendási birtokosok­nak gazdasági tudósitói tisztükben kifejtett buzgó munkásságukért elösmerését fejezte ki. Sorozás. Múlt számunkban megírtuk már, hogy a holnapi nappal egyszerre két járásban kezdődik meg a sorozás és pedig Gyulán és Szeghalmon. — Gyulán a városbeliek márczius 21. és 22-én és a gyulai járásbeliek pedig 23. és 24-én állnak a so­rozó bizottság elé. Szeghalmon pedig a hét három első napján lesz meg a sorozás. A gyulai sorozás befejezése után a sorozó bizottság Békésen foly­tatja működését. Polgári elnök lesz Gyulán Lábry Sándor dr. alispán, Szeghalmon dr. Berthóty István tb. főjegyző, polgári orvosok Gyulán dr. Zöldy Já­nos főorvos, Szeghalmon dr. Nuszbaum Károly járás­orvos. Az alföldi szanatórium javára Debreczenben rendezett hangverseny tiszta jövedelméből eddig befolyt 534 kor. 29 tiIlér. Ugyancsak a szanatórium alapja javára adományozott Ladies György 217 ko­rona 56 fillért. Debreczeni hölgyek és a tüdővészesek nép­szanatóriuma. A „Budapesti Hírlap“ pénteki száma a következőket Írja: A múlt vasárnap az alföldi nópszauatóriumok javára Debreczenben nagy föl- olva8Ó-est volt, melyről hétfői számunkban tettünk jelentést. Az estét, mint most Lékünk Írják, egv kis inczidens előzte meg. Ugyanis a helyi rendező­bizottságból — nem tudni, kinek a hibája folytán — a zsidóhölgyek kimaradtak. Ezt a körülményt egyik debreczeni lap élesen bírálta és nyílt kérdést intézett ki a felelős a mulasztásért? Lukács György békés megyei főispán, a József királyi herczeg sza­natórium-egyesület elnöke a debreczeni lapokhoz intézett táviratban fejezte ki, hogy az egyesületből minden felekezeti és politikai ezélzat távol van s a szenvedők könnyének letörlésénél miden igaz magyar szív és magyar lélek buzgalmára számítanak, a mi pedig a helyi rendezést illeti, arra az egyesület irányító befolyást nem gyakorol. Lukács főispán tapintatos táviratát, melyet a lapok publikáltak, a társadalmi békét féltő debreczeni körök nagy meg­nyugvással vették, a zsidóhölgyek azonban a szana­tóriumi-estre, mely egyébként fényesen sikerült, nem mentek el, sőt férjeik és hozzátartozóik is távol maradtak, úgy, hogy a zsidók közül mindössze kilenczen voltak jelen. Ellenben megtöltötték teljesen, szintén esti ruhában, a színházat, hol Rákosi Jenő tiszteletére egyik darabját, a Magdolnát adatta elő Makó igazgató s hol, a szanatórium-estén végezvén szerepét, Rákosi maga is megjelent. Hogy pedig a fontos jótékonysági ügy se szenvedjen kárt, Balkányi Miklósnó dr.-né, zsidó-nőegyesületi elnöknő a mel­lőzött hölgyek és családjuk körében a szanatórium alapra gyűjtést indított s az első napon már több ezer koronára menő összeg folyt be. Ez összeget először valami más szanatórium-alapra akarták adni, miután azonban a József királyi herczeg szanatórium egyesület elnökségéről Lukács főispán szimpatikus nyilatkozata minden tendencziózus árnyat elhárított, úgy határoztak a debreczeni zsidó­hölgyek, hogy a tízezer koronára kiegészítendő alapítványi összeget neki küldik el Gyulára, az alföldi népszanatóriumok javára. így van ez helye­sen és nemesen. Jótékonyczélu sorsolás. Egy a József főherczeg szanatórium javára ajándékozott arany nyakkendő tű sor8oltatott ki hétfőn a gyulai polgári körben. Az értékes tüt Szénásy János lakatos mester nyerte meg. A sorsolás az egyesület alapját 150 koronával gyara­pította. A szanatórium. A „Hódmezővásárhely“ illeté­kes helyről nyert felhatalmazás alapján a következő­ket Írja: Tudvalevőleg dr. Lukács György főispán nemcsak a József főherczeg szanatórium egyesület­nek, mely egyelőre liékésmegye területén szándé­kozik népszanatóriumokat létesíteni, hanem a vásár­helyi szanatórium egyesületnek is elnöke. Jelenleg, mint régebben alakult egyesületnek tőkéjét kívánja főispánunk anyira növelni, hogy az első népszanató­rium felállítható legyen. Mihelyt ez felépült, teljes erejével a vásárhelyi szanatórium ügyét fogja fel virágozáshoz segíteni. Másként az anyagi erő szétforgácsolására vezetne a mozgalom, pedig a fő az, hogy az első népszanatórium minél előbb meg­legyen, mert akkor fokozatosabb mértékben lehet majd remélni a példán megihletődő magyar társa dalom felbuzdulását. Közigazgatási bejárás. Az alföldi III. tranz­verzális müut gerendási vonalszakaszának épitésé- kez felhasználandó anyag szállítására külön kis gazdasági vasút létesítése válik szükségessé. Ennek a kis gazdasági vasútnak közigazgatási bejárása szerdán ment végbe Kossalka János dr. műszaki tanácsos vezetése alatt. A közigazgatási bejáráson résztvettek a kereskedelmi minisztérium részérőt Petracsek Ferencz műszaki tanácsos, a vasúti és hajózási főfelügyelőség részéről Garády Sándor fő- felügyelőségi biztos, a vármegye részéről dr. Berthóty István tb. főjegyző, Seiler Elek főszolga­bíró, a közigazgatási bizottság részéről Varságh Béla, Haviár Lajos kir. főmérnök, a magyar állam­vasutak részéről : Fetter Géza felügyelő, Papp Mózes és Ruzsicska Lajos mérnökök, az A. E. G. V. részéről Sármezey Endre igazgató, Bánffy Miklós forgalmi főnök és Vásárhelyi János, végre a község részéről Zsiros András biró, Korossy László főjegyző és Achim Gusztáv mérnök. A ter­vezett anyagszállitó vasút a M. A. V. 51. számú őrházánál indul ki, majd a düllőuton haladva, a gerendási országúira tér, s a kigyósi határnál nyer befejezést. A bejárás eredménye alapján a vasút építésére az engedély megadatik. Gyula város központi választmánya csütörtö­kön Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt tar­tott ülésén a választók összeírására Hoffmann Ferencz első jegyző elnöklete mellett, Kukla Ferencz és Papp Gyula küldettek ki olyként, hogy az in- demnitási törvényjavaslat elfogadása és szentesítése után az összeírást akként teljesítsék, hogy az ápril 15 ig befejezve legyen. A „békésmegyei muzeum“ gyarapodása. Hra- bovszky Ferencz gyulai lakos, a ki már máskor is gyarapította a müzeum őskori gyűjteményét, újab­ban 3 ős állati fogat, egy félig kövesült ős disznó­agyarat és egy kavicsot ajándékozott. A kavics rendeltetését bővebb vizsgálat után fogom megálla­pítani. Domonkos János, muzeum őr. József napja. Az első tavaszi dátumot a Józse­fek nevenapja képezi. Állítólag ekkor kezdődik a tavasz és ekkor jönnének a fecskék és a gólyák, de a tavasz sokkal szeszélyesebb fiatal leányzó, semhogy dátumhoz kötné magát, a fecske és gólya pedig óvatosabb, sem hogy József napra hazajönne fázlódni. Mert a hangulat ugyan tavaszias ilyenkor míg süt a tavaszi verőfény, de az időjárás olyan szeszélyes, hogy egyszer fázunk, máskor ázunk s szükség van a kályhára is a téli kabátra is a ta­vaszi hangulat mellett. Mindazonáltal most már joggal Írhatunk tavaszról s a tavaszi poéták is zengedezhetnek, úgy se hallgat rájuk senki. Zsebtolvajlás Lakatos Mária czigány asszony a pénteki hetipiacz alkalmával a nagytemplom kör­nyékén tartani szokott eladó és vevő közönséggel túl zsúfolt zöldségpiaczon Danczky Antalné gyulai lakos ruhája zsebéből a zsebkendőbe csavart 10 koronát tartalmazó pénztárczáját kiemelte, azonban daczára nagy gyakorlatának, a művelet nem sike­rült, mert Danczkyné idejében észrevette és pénz­tárczáját a czigány asszony kezéből kicsavarta. Mari asszonyt a piaczos rendőr letartóztatta és a rendőrkapitány által a bünfenyitő eljárás ellene fo­lyamatba tétetett. Halálozás. Nem volt váratlan, mert hónapok óta tartó végzetes, súlyos betegség előzte meg, mind­azonáltal amikor bekövetkezett, őszinte részvétet keltett Végh Gábor tisztes gyulai polgár halála. A boldogult széles körökben kedvelt, derék, jószivü ember volt, aki bálványozásig szerette családját, de a közügyeknek is mindenkor áldozatkész szerény bajnoka, a törvényhatósági bizottságnak és a kép­viselőtestületnek virilis tagja volt. Néhány év óta betegeskedett, az ősz folyamán pedig állapota válságossá vált; neje, gyermekei s barátai tudták, hogy menthetlenül veszve van és amitől különben féltek, maguknak kellet kívánni a halált, hogy a súlyos beteget megmentse emberfölötti szenvedései­től. A boldogult derék ember temetése ma dél­után lesz, bizonyára nagy részvéttel. A haláleset­ről kiadott családi gyászjelentés a következő : Özv. Végh Gáborné szül. Hódy Eszter, a saját valamint gyermekei: János és Gábor, valamint az elhunyt apósa: Hódi János, továbbá számos ro­kon és jóbarát nevében fájdalomtól megtört szív­vel tudatják a hü férj, a legjobb apa és rokonnak : Végh Gábor városi képviselő és megyebizottsági tagnak 1904. évi márczius hó 18-án délután 3 óra­kor hosszas szenvedés után élte 58-ik évében tör­tént gyászos elhunytát. Az örökkévalóság lényébe visszatért drága halott hült tetemei folyó év és hó 20-án délután 3 órakor fognak az ev. ref. egyház szertartásai szerint a gyulai ev. ref. sirkertben, a családi sirkertben öröknyugalomra tétetni. Áldás és béke poraira. Időjárásunk kedd óta tavaszi s a mi fődolog száraz jelleget öltött. Előzőleg vasárnap estétől hétfő éjjelig azonban folyton esett az eső s úgy megáztatta a földet, hogy a tavaszi alá való szán­tást az egész hétre megakadályozta. Nagyon kívá­natos volna, ha husvétig száraz idő lenne, mert különösen laposabb fekvésű réti földeken egy szem árpát sem tudtak ez ideig elvetni. Lányi, Kray, Toperczer. Most, mikor féltett kincsként gyűjtögetjük össze a Rákóczy-korszak — a nemzet legszebb korszakának — gyöngyeit, mikor teljes tudatára ébredt a nemzet annak a báládat- lanságának, melyet az utókor a nemzeti hősök em­léke ellen elkövetett, minden kurucz-korszakbeli emlék, minden adat, legyen az történelmi emlék, vagy a kor képét, hangulatát visszatükröző dalocska, kedves nekünk. Valósággal lázas sietséggel igyek­szik a nemzet elégtételt adni a hősöknek s az újabb időben előszeretettel fordulunk irodalomban, művé­szetben, történelemben egyaránt a kuruez-korszak felé. — Három kurucz korbeli hős, a Késmárkon vértanú halált szenvedett Lányi, Kray, Toperczer emlékét akarja most szoborban megörökiteni Kés­márk városa. Erre a czélra a polgári kör egyik hazafias érzületű tagja, Happich Gyula szepességi származású kir. adótiset a márczius 15-iki bankett hazafias hangulatát felhasználva, gyűjtést indított a

Next

/
Thumbnails
Contents