Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1903-04-12 / 15. szám

végii bottal úgy fejbe vágta, hogy ez súlyosabb sérüléseket szenvedett. Virágot virágos kedvének leosillapitására s a nagypénteki böjt foganatossá sára a rendőrség vette becses pártfogásába.

Halálozás. Hosszas súlyos betegség előzte meg és e miatt nem volt váratlan, mindazonáltal igen széles körökben keltett mély és igaz részvétet Do bosffy Alajos uagyváradi kir. itélo táblai bíró sze retett nejének Kertay Izabellának halála. A boldo gult derék nő Gyulán töltötte el leányéveit, a bet venes évek gyulai lánykoszorujának ünnepelt díszes virágszála volt, mint fiatal asszony két évtized előtt elszármazott körünkből és mint csendes halott ér kezelt boldog gyermekévei városába, hogy itten aludja örök álmát. Halála mélyen sújtja őt ványázásig szerető férjét, rokonait és a nagykiter jedésü baráti kört, a mely bánatos szívvel állta körül csütörtökön délután a vasúti pályaudvaron felállított és koszorúkkal borított ravatalát, a mely fölött Dombi Lajos esperes lelkész mondott meg ható gyászimát. A halotti gyászszertartás Nagy várad városa összes előkelőségeinek részvételével előzőleg Nagyváradon volt, ahonnan Gyulára szál litották a koporsót és az itteni sirkertben családi sírboltban temették el. Legyen a föld köny nyü hamvainak, béke poraira, áldás emlékére. A lesújtó halálesetről kiadott családi gyászjelentés következő: Dobotffy Alajos kir. Ítélő táblai bíró i maga, valamint az elhunyt testvére Omazta Gyű láné szül. Kertay Ida, továbbá sógora Omazta Gyula nagynénje Reguli Vilma és az összes rokonol nevében is fájdalomtelt szívvel tudatja a felejthe tétlen szeretett feleség, illetve testvér, sógornő és rokonnak Dobosffy Alajomé szül. Kertay Izabellának folyó hó 7-én, este 7 órakor, életének 49-ik s boldog házassága 22-ik évében, hosszas sze dés után történt gyászos elhunytát. A megboldogult drága halott hült teteme folyó hó 9-én, d. e. fél- 9 órakor fog az ág. ev. hitv. szertartása szerint 8chlauch-tér 10. számú gyászháznál tartandó ima után Gyulára szállíttatni és ott az nap délután fél 3 órakor a vasúti állomásnál végbemenő gyászszertartás után a gyulai ev. ref. temetőben öröknyugalomra tétetni. Nagyvárad, 1903. április 7. Áldás emlékére!

Jóváhagyás. A belügyminiszter a tótkomlósi polgári társas-kör alapszabályait jóváhagyta.

Eljegyzés. Polgár Béla füzesgyarmati birtokos leányát, írónkét eljegyezte fehér Lipót szolnoki kereskedő.

Páratlan kedvezményt léptetett életbe a világhírű, csalhatatlan hatású gazdag kén- és konyhasó- tartalmú, mindig enyhe éghajlatú, kitűnő vasúti ösz- szeköttetéssel biró Herkulesfürdö. Ugyanis a déli Kárpátok gyönyörű, regényes hegyvölgyében fekvő fürdő igazgatósága az intelligens középosztály részére, azoknak, kik szerény jövedelemmel bírnak 50 \ árkedvezményt engedélyez, hogy igy a cse-l kélyebb anyagi javakkal megáldottak egészségük helyreállítása és üdülésük czéljából felkereshessék a HerkuleBfürdőt. A kedvezményt kapják: orvosok, újságírók, államhivatalnokok, megyei, városi, községi hivatalnokok, lelkészek, jegyzők, tanárok, tanítók, tisztviselők, hivatalnokok, színészek, turisták stb. Bővebb felvilágosítást és prospektust készséggel küld az igazgatóság.

Uj szinház Békéscsabán. Ma már általánosan elismeri mindenki annak a többszőr hangoztatott állításunknak igazságát, hogy a vidéki színészet fellendítésének első feltétele, megfelelő technikai berendezésű színházak építése. Az eddig szakértelem nélkül épített vidéki színházakban a legjobb társulat sem tudott illúziót keltő előadásokat rendezni, díszleteket beállítani és az ily színházakba szorult nagy társulatok is csak alkalmi tákolmányok és nem megfelelő felszerelések közt tartották előadásaikat. A darabok silány kiállítása egyaránt elkedvetlenítette a színészt és a közönséget 'és igy a vidéki városokban a színészet tengődni is alig tudott. Azt a bizonyságot, mely a jó színháznak a szinpártolásra való rendkívüli hatására nézve első ízben Gyulán szereztetett, ma már igen sok város felhasználta tanulságul és a gyulai példára sorra épülnek a modern berendezésű színkörök az országban. A népes Békéscsaba községnek két színháza is van, de egyik sem megfelelő és azért a kiválóbb társulatok nem szívesen keresték fel eddig Békéscsabát, a közönség pedig távol tartotta magát a primitiv kiállítású előadásoktól. A színművészet ügyének emelésére gondosan közremunkáló szinügyi bizottság és a község vezetői belátták, hogy ennek az állapotnak főoka a szinház alkalmatlan volta és e bajok csak megfelelő színház építésével fognak megszűnni. A jelenlegi szinház megfelelő átépítése pedig még tulnagy költséggel sem eszközölhető, azért a bizottság uj szinház építése mellett döntött.

A bizottság és a község hatékony támogatót talált czéljának kivitelére Lukács György főispánban, a ki részletesen indokolt felterjesztést intézett a belügyminiszterhez államsegély nyújtása iránt. E fel- terjesztésben feltárta a békéscsabai színészet bajait és rámutatott arra, hogy Békéscsaba község viszonya a kora tavaszi és késő őszi idény bevezetését igénylik, a mikor már ceak kőszinházban lehet tartani előadásokat. A község maga nem képes ily nagy áldozatra és azért kérte a belügyminisztert hogy 32 éven át évi 4000 korona államsegélyt adjon a szinház építésére felveendő kölcsön amortizációjára,

A belügyminiszter a felterjesztésre a következő leiratban válaszolt:

Békésvármegye főispánjának, Gyulán,

A folyó évi mározius hó 3-án kelt felterjesztéséből megelégedéssel vettem hirül, hogy Békéscsabán egy uj színház építése van tervbe véve. Méltányolom főispán ur jelentésében is kifejtett előnyöket, melyek a tervbe vett — főispán ur kerületében immár a harmadik uj szinház felépítése által úgy a helyi kulturális viszonyok, mint általában a vidéki magyar színészet érdekei szempontjából is várhatók s kész leszek, miként a gyulai és orosházi színköröknél is, az uj szinház épitési költségeihez bizonyos összegű államsegélylyel hozá járulni. Már előre is ki kell azonban jelentenem, hogy oly nagy és hosszú időtartamra lekötött ősz szeg, a minő a felterjesztésben jelezve van, rendelkezésre nem áll.

Felkérem főispán urat, hogy a szinház terveit és költségvetését annak bejelentése mellett, mily fedezet áll ottani részről a színházépítésre rendelkezésre, hozzám bemutatni szíveskedjék, amikor is az államsegély nagyságára nézve határozni fogok. Budapest, 1903. évi április hó 2-án.

Benka a

Széli.

A leirat tudomásul vétele után a szinügyi- bizottság ülést tartott, a melyből azt javasolja a képviselőtestületnek, hogy a mostani színházat üzr leti czélokra átalakítva hasznosítva és a tervezett uzeummal egy fedél alatt uj modern berendezésű színházat építsen és annak költségeihez a maga részéről 1000 korona évi amortizáczió megszavazásával járuljon hozzá. Békéscsaba község képviselőtestülete kétségtelenül hozzájárul a javaslathoz és jgj a vármegyében remélhetőleg rövid időn belül felépül a harmadik modern méretezésű — ezúttal már téli — szinház, a mely mindenesetre kedves hajléka leend a vidéki szinmüvéBzetnek.

Tolvaj leányok. Egész tömeg lopást követett számtalan csabai lakos kárára ez ev kezdeten két csabai fiatal leány, névszerint Fabula Mária és Hugyecz Judit. A vizsgálat, melyet a rendőrség erélyesen vezet, eddig nem kevesebb, mint 42 rendbeli lopási esetet állapított meg s valószínűnek látszik, hogy ez a szám a nyomozás további folyamán növekedni fog. Az Igazság sújtó karja azonban nemcsak ezt a két elvetemült fiatal teremtést hanem az orgazdák egész seregét is. A tolvaj- lást úgy követte el a bűnös útra tévedt két leány, hogy nappal kiszemelték a „működés“ színterét és esti homály leple alatt magukhoz vettek mindent, ami csak elemelhető volt. Valóságos ipar- kiállítás az a sok mindenféle lopott holmi, amely rendőrségnél felhalmozva van. A vizsgálat még tovább folyik az esetleges újabb lopási esetek és gazdák kiderítése iránt. A lopott holmik jó része egkerült s igy a károsultak vesztesége némi részben megtérül.

Leégett szalmakazlak. A hót elején hétfőn tűz támadt a gerendási pusztán. Belenta János csabai gazda két szalmakazla esett a tűz martalékául. A tűz keletkezésének oka eddig még nincs megállapítva, de valószínűnek látszik, hogy gyújtogatás esete forog fen. A vizsgálatot nagy erélylyel vezeti a rendőrség.

Elrabolt legény. Nagy izgalmat okoz a szarvasi határbeli, őrménykuti tanyákon a következő eset: Molnár András 17 éves parasztim egy szomszédos határbeli gyomai gazdánál szolgált, mint béres. Szombaton este egyedül volt a tanyán, mikor kóbor czigányok lepték meg és szénát követeltek tőle a lovaik számára. A fiú elutasította őket. Este a czigányok visszatértek a tanyára és a fiút alvás közben megragadták, összekötözték, elhurczolták, kocsiba téve útnak eredtek. A szerencsétlen semmit sem tehetett, hogy gonosz helyzetéből szabaduljon. Így volt velők egész vasárnapon át. Este azonban a czigányok megállapodtak valahol és el- széledtek, a fiú egyedül a lovakra vigyázó czi gánynyal maradt. Ekkor megkísérelte a szabadulást, ami sikerült is neki. Futásnak eredt s nem sokára tájékozhatta magát, hogy hol van? Aggódó szüleinek — kiknek már hirül adták az esetet — tanyájára ért agyongyötörve s a kiállott izgalmaktól remegve. Ezek orvosi segélyhez folyamodtak s az esetet feljelentették. A czigányoknak hült helyük s aligha sikerül a hatóságnak nyomukba jutni.

Választások. Békéscsabán a könyvelői állásra 10 pályázó közül egyhangúlag Povázsay János választatott meg. — Szarvason a Csiszár János elhalálozása és Nyemcsok Mihály lemondása folytán megüresedett községi esküdti állásra Melis Pál és Takács Márton, a közpénztári ellenőri állásra pedig az eddigi helyettes Konyecsni János szarvasi lakosok választattak meg közfelkiáltással.

Egyetemi ifjak tánczestéiye Szarvason. Dr.

Zsilinszky Mihály vallás- és közoktatásügyi államtitkár és dr. Lukács György Békésvármegye főispánja védnöksége mellett, a budapesti és kolozsvári „Békésmegyei egyetemi ifjak köre‘-i az általuk megindított hazafias mozgalom javára Szarvason április hó 12-én, husvét vasárnapján az „Árpád“ szálló összes termeiben megyei tánczestélyt rendeznek. A mulatság alkalmából a következő eredeti tánczdarabok nyernek bemutatást: „Békésmegyei csárdás.“ Szövegét szerzé: Belopotoczky István megzenésitette Kún László, az orsz. m. kir. zene- akadémia tanára, a Vígszínház karnagya. „Alkalm keringő“, dr. Lukács Györgyné, vármegyénk fő- ispánnéjának ajánlva, Horváth Dezsőtől. Személyjegy : 2 korona 40 fillér. Családjegy: 6 korona Páholy: 10 korona. A tánczestély kezdete este 9

órakor. A felülfizetéseket köszönettel fogjuk venni s hírlapok utján nyugtázzuk. Diszelnökök: Dr. Fábry Sándor, Békésvármegye alispánja,

Gyula, a szarvasi főgimnázium igazgató-tanára Ferencz József rend lovagja. Haviár Dani, volt országgyűlési képviselő, ügyvéd, Bállá Sándor, br Königswalter Herman csabacsüdi uradalmának tiszttartója. Bálanyók: Dr. Fábry Sándorné, Benka Gyuláné, Haviár Daniné, Bállá Sándorné. — Rendezőbizottság : Krecsmárik Endre, a budapesti „Békésmegyei egyetemi ifjak kör*-ének elnöke Pásztor Mihály, a kolozsvári „Bókésmegyei egyetemi ifjak kör“-ének elnöke. Yidovszky Ferencz alelnök, Kutasi Károly, alelnök, Gaál Pál, titkár, Vangyel Szilárd, főjegyző, Margócsy Emil, aljegyző, Urszinyi Endre, jegyző, Szlovák Iván, pénztáros, Lux Emil, pénztáros, Müller Rezső, ellenőr, Hoffmann Pál, ellenőr, Kardos József, ellenőr, Dimák Géza, háznagy, Csäider József, háznagy. Czigányvajda: Belopotoczky István.

Tolvaj tanoncz. Frank Viktor szarvasi vaskereskedő tanoncza Medvegy György ugyancsak isszaélt főnöke bizalmávall kit ennek állítása szerint 1200 korona erejéig károsított meg tolvajlásá- val rövid idő alatt. Április 1-én újból kísérletet tett a pénzszekrény tartalmának megdózsmálására, de vesztére, mert Frank Viktorne tetten érte és a hamarosan megjelent rendőrök jóindulatába ajánlotta a nagyreményű csemetét.

TŰZ. Körösladányban múlt heten Baranya Gergely istállója, mely tele volt szalmával gondat- anság folytán kigyuladván, leégett.

Eljegyzés. Löffler Andor mezőberenyi fiatal kereskedő eljegyezte Reisz Kálmán békéscsabai terménykereskedő bájos és szép leányát, Arankát,

Öngyilkosságok. Hegyi Antal orosházi lakos múlt hó 30-án csabai sor 30. számú házában felakasztotta magát. A szerencsétlen valószínűleg elmezavarában dobta el magától életét, mert már hosz szabb idő óta mutatkoztak rajta az elmezavar tünetei és e miatt megfigyelés alatt is állott. — Hegedűs Lajos orosházi lakos f. hó 2-án az Olajmalom-utcza 162. számú háza kamarájában felakasztotta magát. Mire rátaláltak meg volt halva. Tettének oka ismeretlen.

TŰZ. Kondoros község határában a Geiszt-féle birtokon múlt hó 31-én tűz ütött ki, mely alkalommal a két istálló teljesen leégett és több értékes ló is elpusztult. A kár mintegy 10,000 koronára rúg. A tűz állítólag a cselédek gondatlansága folytán keletkezett.

Lólopás. Tóth János öcsödi gazda istállójából ismeretlen tettesék elloptak két lovat. A tetteseket a csendőrség nyomozza.

Villámsujtott lovak. Nagy vihar vonult végig a múlt héten Orosháza felett. Valóságos nyári zivatar tört ki a hosszas szárazság után menydörgéssel és villámlással. Az egyik villám lecsapott Szemenyei Antal vásárhelyi pusztán levő tanyájába és az istállóban vígan abrakoló mintegy 800 korona értékű két lovát agyon sujtá. Még szerencse, hogy az istállóban heverészó béresben nem esett az ijedségen kívül egyébb kár és hogy az épület tüzet nem fogott.

Öngyilkosság. Hegyesi Sándor békési lakos folyó hó 3-án éjjel hosszantartó reménytelen betegsége miatt felakasztotta magát.

Elcsípett tolvajok. Dobozon Szabó Ilona kamráját folyó hó 2-án este Hegedűs Lajos, Szilágyi Gábor és Tóth Imre dobozi lakosok feltörték s onnan négy zsák búzát elemeitek, de mert az egyik zsák lyukas volt s a buzaszemek belőle kiperegtek ott, a hatóságot ilyenformán könnyen nyomrá vezették s a tettesek hamarosan kézrekerültek.

Kifogott csecsemőhulla. Török Sándor öcsödi temetőcsősz fiával és feleségével a múlt hó 30-án az élő Körösre mentek vízért. Amint merik a vizet, látják, hogy valami tárgyat hoz feléjük a viz árja. Ifjú Török Sándor kíváncsiságból bement a vízbe, megfogta az úszó tárgyat s rémülve tapasztalta, hogy az egy újszülött leánygyermek hullája. Az esetről a hatóságnak nyomban jelentést tettek, minek folytán a szarvasi járásbíróság részéről Mészáros Gusztáv kir. járásbiró, dr. Szlovák Pál s dr. Déri Henrik orvosok Öcsöd község hullaházánál a bonczolás megejtése czéljából folyó hó 1-én megállapította, hogy az újszülött leánygyermeket világra jötte után megfojtották e aztán a Körösbe dobták. A lelketlen anya kinyomozása iránt a legszélesebb körű nyomozás indult meg.

Mindenki tudja, hogy a Mauthner-féle impregnált takarmányrépamag a legnagyobb termést adja, hogy konyhakerti magvaiból a legjobb főzelék és zöldség terem és hogy virágmagvaiból fakad a legszebb virág. Szóval a Mauthner-féle magvak a legjobbak, készletei a legnagyobbak és árai igen olcsók. 61 8—12 Angliának hires pázsit-területei valóban igen szépek; ámde azok sem szebbek, mint Budapest sétatéréinek pázsitrészletei és a Margitsziget disz gyepterületei. Ugyan ki ne gyönyörködött volna már ezekben ? Egy év óta hiányzik csupán és akkor harmincz éve lesz, hogy ezen remek pázsitokhoz a fűmagot Mauthner Ödön cs. és kir. udvari mag kereskedése Budapesten szállítja. Méltán lett oly hire már e fűmagnak, hogy nemcsak a monarchia minden nagyobb parkja részére szállítja az említett czég ezt a fűmagot, hanem német, franczia és Oroszországból is érkeznek tömegesen rendelések. Most midőn a pázsitfűmag vetésének ideje elérkezett, jó tanácsot vélünk adni, midőn azoknak, — kik hasonló gyönyörű, üde zöld pázsitot akarnak létesíteni, — azt tanácsoljuk, hogy szerezzék be Mauth- nertől vagy a »Sétatéri« vagy a »Margitszigeti« fűmagkeveréket.

A fogyasztó közönség egyetlen alkalommal sincs annyira az eladó lelkiösmeretességének kiszolgáltatva, mint a midőn Órát, vagy ékszert vásárol. Ezen ozikkné) a legkevesebben tudják azt megállapítani, vájjon elsőrendű tartós óraszerkezetet, avagy hibátlan kövü ékszert kaptak-e P És ezért teljes mértékben méltányolható a vevőközönség tétovázása, a midőn ünnepi ajándékul, avagy egyéb alkalomra órát, vagy ékszerfélét akar vásárolni. Sajnos, hogy sok reklámmá! dolgozó némely esetben nem is szakember kezében levő üzlet nem azt nézi, hogy vevőjét lelkiösmereteseu kiszolgálja, hanem, bogy kétesértékü holmiján minél nagyobb haszonnal adjon túl.—Ily körülmények között őszinte örömünkre szolgál, ha ezúttal egy általánosan el- ösmert szolid Órásra terelhetjük t. olvasóink figyelmét. — Polgár Kálmán budapesti óramüvészt értjük, (üzlete : VII., Erzsébet-körút 29. szám) kinek egy évtized óta fennálló üzlete országos jó hírre tett szert, mert ő az egyedüli órás, a ki zsebóráit minden helyzetben, sőt a finomabbakat még hideg és melegben is kiregulázza, a mi által még a tempa- ratura változásai sincsenek befolyással óráira. A vidéki közönség kényelmére Polgár Kálmán „A Müötvös“ czim alatt egy képes albumot állított ösz- sze, a mi gondos fénykép után készült metszetekben mutatja be az immár nagy népszerűségnek örvendő és megbízhatónakelösmert Polgár-féle órák és ékszerek ezer számra menő fényképeit. Ezen „Müötvös11 czimü szaklap egyébként meg azért is méltó az említésre, mert a társadalom előkelőségeit képező egyénektől számtalan elösmerö és hála nyilatkozatokat tartalmaz, a melyek egyöntetüleg elösmerik, hogy az az öt évi jótállás a mit Polgár Kálmán óráiért vállal, nem üres frasis, hanem reális alapon nyugvó tény, a miért a czég tényleg meg is felel. Bírjuk Polgár Kálmánnak abbeli ígéretét, hogy a kiadásában megjelenő „MüÖtvÖ8t“ olvasóinknak közvetlenül ő hozzá czimzendő felszólítására:

ingyen és bérmentve megküldi. 1—3

Tarka képek.

(A húsvéti tojások. — Miska és a katonai javaslatok. A mi oláhjaink és a Kossuth-nóta. — A szanatórium hangverseny 8 Fedák Sári Gyulán. — Villanyos estély. — Névtelen levelek s névtelen nyelvek.)

A húsvéti piros tojások elfelejtetnek igen sok but s bánatot. Minden arczon kél derű s a hit malasztja boldogít mindenkit. A gyermekeknek s ifjaknak legnagyobb az örömük, mert elmehetnek a lányos házakhoz husvét másodnapján locsolni s kapnak érte piros tojást. Ma már van olyan furfangos tojás — czukorból, hogy benne van a tyuk onnan kotkodácsol kifelé. A húsvéti tojás arról a legnevezetesebb, hogy a böjt elmúlását jelenti s husvét után szerepet cserél s csak mint garnirung jön számba.

De a tojásoknál a hét nevezetesebb eseménye Miskának az átrándulása Csabáról — Gyulára. Miska a letűnt dicsőség hajnala, az úri kaszinó volt hetese, ő nála simább képű diplomata nincs — még hetesben sem. Haj, de »sic itur ad astra« — most már »londiner« lett és pedig Csabán. A londinerség, úgy látszik, elég jól mehet Csabán s jövedelmez annyit, mint a hetesség Gyulán, mert Miska gondolt merészet és nagyot, gálába és egy elegáns fiakkerbe csapta magát s átkocsikázott régi dicsősége színhelyére Gyulára. S gondolva, ha »ur«, hát legyen ur, fiakkeren bejárta a várost s vagy háromszor elhajtatott a volt kaszinó helyiségei előtt. Szereplésének kiemelkedő mozzanata azonban még csak most következik, mert hát a kocsiról még a londinerek is le szoktak szállni. — O is leszállt és bement az Otthon«-ba mint »ur.« Hogy hogy jött ki, annak Herr Odek a megmondhatója, de elég az hozzá, hogy benn volt s ott léte alatt manapság nevezetes politikai szereplést fejtett ki — obstruált. Ugyanis felállt egy asztal tetejére s onnan beszélt — a katonai javaslatok ellen. Szidta a hadügyminisztert, hogy ötét nem vették be katonának, mert nem találták elég »képesnek« rá. Felháborodással említette meg, hogy a hadapródnővendékeket kényszerítik a Gotterhalte éneklésére s ha nem éneklik, kicsapják őket (ami disznóság is, ha igaz) s ezután ráhuzatta a Gotterhaltet. De hát mindenféle szereplésnek vége szokott lenni s Miska is visszament Csabára s ki tudja, mennyi czipöt kell kivik- szolnia addig, mig a »tringeld«-ből ismét összegyűjt egy pár forintot, amiből »ur« lehet egy "napig.

Egyébként Miska meg lehet vigasztalódva, mert nemcsak a Gotterhaltet húzták a héten az Otthonban, hanem a Kossuth-nótát is. A dolog úgy történt, hogy a helybeli és környékbeli oláhság szine-java találkozott az Otthonban egy kis parázs mulatság erányában. A mulatság folyt is javában és pedig kint az »aszetli«-ban és bent a »szeparé«-ban. — A separéban ugyanis a vármegye arany ifjúsága töltötte az időt. Pista czigány kint muzsikált és pedig hogy kedveskedjék, oláh nótákat húzott. A separéban a fiatalság vezére állt a mulatság élén, aki a hivatalban »ülnök« s egy darabig csak hallgatta a stitut, de egyszer csak kirontott, mint Zrínyi Szigetvárából s hősi elszántsággal rákiáltott a czigányra ácsi, a Kossuth-nótát húzzad. Most kellett volna aztán következni a bonyodalomnak, e helyett azonban egész simán ment — a kibontakozás. A mi