Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1903-03-29 / 13. szám
árrá való felesleg, tnóg mérsékelt anyagi elismerést, is érdemel; de csak akkor, ha a főczél el lesz érve es illő korlátok között. Nekem ez volt a véleményem es törekvésem kezdettől és ez is marad. Amint nem győzött meg a „válasz“ semmiről, ami keveset állít ; úgy nem térit el bennünket a rögös úttól sem, melyen haladunk. Munkánk, gondunk, akadályunk lesz elég; da az eddigi lépések a siker útját látszanak mutatni. Úgy legyen! 6J Haviár Lajos. A barakonyi vasút a képviselőtestületben A hétfőn tartott képviselőtestületi közgyűlés egész napon át tárgyalta Békésmegyének, mint elő munkálati engedélyesnek megkeresését, melyben a tervezett gyula—barakonyi vasútra kamatozó részvények ellenében 200,000 korona hozzájárulás megszavazását kérte. Az ügy iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult már előzetesen nemcsak annak fontosságánál és a kivánt hozzájárulásból származó megterheltetés nagy1 ságánál fogva, hanem azért is, mert a néhány év előtt tervezett, de megvalósithatlansága miatt lénye gében elejtett rendes nyomtávú vasút tervezője erősen agitált a képviselők körében, hogy a keskenyvágányu vasút tervével szemben a széles vágányu vasút létesítésének újra való felvétele mellett foglaljanak állást. Ez volt czélja a közgyűlést megelőzőleg vasárnap délután a Király vendéglőben tartott érte kezletnek is, hol a rendes nyomtávolságú vasút tér vezője Környei ismertette terveit és az azokat támogató K. Schriffert József, Diósi Béla, Á. Schriffert József és több más felszólalóval szemben Berthóty István, Keller Imre, Kóhn Dávid, Élesek János hosszabb beszédekben fejtették ki a keskenyvágányu vasút előnyeit, a rendes vasút létesítésének lehetetlenségét és azt a veszélyt, mely a két kérdés összekeveréséből Gyula városára háramolbat. Jóllehet a rendes nyomtávú vasút létesítésének kérdése sem jogilag, sem a valószínű eredmény kilátásával nem volt tárgyalható, a bét terv híveinek harcza volt a hétfői közgyűlés lefolyása. És itt elismerőleg kell megemlékeznünk a városi képviselő- testület tagjairól, a kik csaknem kivétel nélkül a kivánt súlyos anyagi áldozat daczára sem zárkóztak el a haladás eszközének támogatásától és hogy alig hallottunk felszólalást, mely a vasút támogatásától a legmesszebb menő áldozatot is megtagadta volna, csupán a vasút minősége körül forgott a vita, igaz hogy e mederben szinte kifogyhatatlanul és hevesen A képviselőtestület tekintélyes többsége azonban az erőszakkal felvetett rendes sintávolságu vasút kérdésével nem engedte magát megtéveszteni és a vasútnak Gyulavárosra való kiváló fontosságát elismerve, megszavazta a kivánt hozzájárulást, a mivel megtörtént az első lépés a vasút tényleges létesítése felé. A közgyűlésen Dutkay Béla polgármester elnökölt, a ki megnyitotta a tárgyalást és miután tudomásul vették az 1902. évre vonatkozó polgár- mesteri jelentést, Popovics Jusztin főjegyző ismertette a vármegye megkeresését, a pénzügyi szakosztály elutasító véleményét, valamint a tanács javaslatát, mely a hozzájárulás megszavazását véleményezi a szokásos'feltételek mellett. K. Schriffert József szólalt fel elsőnek a javaslat ellen, ki hajlandó áldozatot hozni, de nem keskeny vágányu vasútra, a mely szerinte nem mega tenger árja, de bicsaklik, mint a csizmadia árja. Ruházata viselős, mint a fejében fészkelő agy, melynek idétlen szüleménye, a vers, világra- jőttekor époly viselős, mint a ruhája. Járása | vagy ó, amint czipője vagy kifelé, vagy befelé van taposva. Zsebe van, amely francziául la poche. Tárczája szintén van, amelyből azonban akármelyik szerkesztőség utján sem tud egy fillért sem kicsavarni. Pedig ha pénzt adsz neki költeni, képes letagadni, hogy ő valaha költő volt. Azonkívül kitűnő iparos. Költemé- nyeiben a világ minden iparágát foglalkoztatja: lop, foltoz, bele sző, ollóz, ragaszt és a mellett általános szokását le nem vetkőzteti, kölcsönt vesz, a hol kap. Ezek hasonló qualitásu, de más faját képezi az a bizonyos negyedik faj, az ihletett művész. Ide tartozik minden félreütött, széles kari- májú kalap, Michael Angelo szakái, Wekerle bajusz, palástszerü köpeny, ingó járás, megvető tekintet, félrecsuszott nyakkendő stb. Ezek és munkájok három osztályba soroz! hatók : olyanok, hol a mü vész el, vagy ahol roü vész meg, vagy pedig ahol a művész vész meg. Ily esetekben, ha a kritika barorr.éterje mü-vészt jósol, rendszerint a művész bukik. Hogy mily állapotokból erednek ezek ? Há> kérem kezdjük, ahol a mü vész el. Itt például az ihletett festőművész meglepve veszi észre hogy ő képevei a tarlaton képviselve nincsen, holott határozottan küldött képet. _ Mérgesen me gigazítja tehát mindenféleképen viselt haját és viselt képpel állít be egy mübirálóhoz. hogy a megviselt kép érdekében panaszát benyújtsa. Titkon visszaadják néki müvét, a mű-vétettet felelő szállítási eszköz és sok hátránya van, Hasonló értelemben szólaltak fel Piczere Mihály 'és Txcz István képviselők, az előbbi a keskeny vágá nyu vasutaknál szükséges átrakással járó bajokat hangoztatta. Mindhárman helytelenítették a jelenlegi uradalmi gazdasági vasút megváltását és a rendes nyomtávú vasút létesítése mellett való állásfoglalást sürgették. Keller Imre hosszabb beszédben támogatja a tanáos javaslatát, utal arra, hogy a vármegyében levő helyiérdekű vasutak az építési tőke nagysága miatt alig jövedelmeznek, a törzsrészvények pedig teljesen értéktelenek. Itt sincs más szándék, csak hogy a tervezők eladják a concessiót és Gyula várhatja a vasutat. A keskenyvágáuyu vasút teljesen megfelel a kivánalmaknak és a mellett a részvényeseknek jövedelmet hoz. Petner József után Múlt József az iparosok bajait panaszolja fel, a kiknek szerinte a vasút sem fog előnyöket hozni. Dr. Herényi Ármin bizottságot küldene ki a két terv tanulmányozására és javaslattételre, A közgyűlés engedélyével és kívánságára a keskenyvágányu vasút tervezője, Haviár Lajos szólalt fel, tárgyilagos, nagyhatású beszédben ráczáfolvan a keskenyvágányu vasút ellen felhozott kifogásokra és ismertette annak előnyeit. Utal a külföldi példákra, a hol a helyi forgalmat keskenyvágányu vasutak bonyolítják le, közelebbi például hozza fel az első alföldi gazdasági vasutat, mely annyira bevált és folyton növekvő forgalom mellett fennállásának negyedik évében a befektetett tökének már tisztességes kamatot hozott. Számadatokkal bizonyítja be, hogy a rendes nyomtávú vasút az óriási költségek miatt nem létesíthető és ha létesittetnék, nehézkességénél fogva csak teher lenne. A felhozott kifogásokkal szemben utal a teher- és személyszállítás könnyűségére, a tarifák csekélységére, valamint arra, hogy a jelenlegi gyulavári gazdasági vasút megváltása elöl annyira nem lehet kitérni, hogy a rendes vasút tervezői is megváltották volna azt, pedig semmit! sem használtak volna fel belőle, mig a keskenyvágányu vasútnál az érték jelentékeny része felhasználható. Ajánlja a képviselőtestületnek, hogy ne odázza el a kérdést, mert az egyenlő volna a megtagadással és a vasút létesítését mindenkorra veszélyeztetné. A tárgyilagos szép beszédet a közgyűlés zajos éljenzéssel és tapssal kisérte. Dutkay Béla polgármester összegezi az eddigi tárgyalást és nyomós érvekkel ajánlja a tanács javaslatát elfogadásra. Weisz Mór- a több beszédben felemlített tisztviselőket veszi védelmébe és adatokkal kimutatja, mennyi anyagi eszközzel járulnak azok a város jövedelmének emeléséhez, kereskedelmi és ipari szempontokból támogatja a vasút létesítését. Cs. Demkó József nem szeretné a vasutat elejteni és az utókor jogos vádjának kitenni a képviselő- testületet, azért közvetítő indítványt tesz, hogy valamivel kisebb hozzájárulást szavazzanak meg. Dr. Berényi Ármin javaslatára a közgyűlés megkívánta hallgatni a jelenlevő Környeit a rendes nyomtávú vasút tervezőjét, a kire azonban már csak délután került a sor. Környei ismertette terveit és a hozzájárulás tekintetében eddig folytatott tárgyalásokat, valamint a vasút tovább fejlesztésére számbavehető tervezéseket, megkísérelte annak bebizonyítását, hogy a vasutat rövid időn belül létesíteni tndja. Haviár Lajos nyomban kimutatja Környei számításának tarthatatlanságát. Négy év alatt az építési költségnek számba sem vehető részét tudta csak | összeszerezni, remény sem lehet tehát arra, hogy Környei a vasutat valaha megépíti. Dr. Lukács György főispán osztatlan nagy figyelem között szólalt fel, mint városi képviselő város jövőjére fontos kérdésben. Kiemeli, hogy a határozathozatalnál nem lehet szó csak a vármegye megkereséséről, Környeiék előmunkálati engedélye lejárt és addig mig a vármegye ragaszkodik tervének kiviteléhez, nem is kapnak uj engedélyt. A vasúiból származó óriási gazdasági előnyök kiemelésével ajánlja az egyedül megvalósítható keskenyvágányu vasút ügyét a képviselőtestület támogatásába. Dr. Berényi Ármin a rendes nyomtávú vasútnak a hive, de épen Környei előadásából meggyőződött, hogy az nem valósítható meg, azért indítványát visszavonva elfogadja a javaslatot. Diósy Béla, a ki egy határozati javaslatot nyújtott be, a mely a Környei Bene-féle vasutterv újra való felvételét kívánja, beismeri, hogy félrevezettetett és eláll javaslatától. Még néhány rövidebb felszólalás után véget ért a vita és a polgármester elrendelte a szavazást, a mely ép úgy, mint a tárgyalás, nagy érdeklődés mellett folyt le és nem volt ment heveskedő közbe szólásoktól. Leszavazott 133 képviselő és pedig a tanács javaslata mellett 74 , ellene 59 és igy a kép viselőtestület többsége a gyula—barakonyi keskenyvágányu vasútra a kért 200,000 koronahozzájárulást megszavazta. A nemmel szavazó képviselők legnagyobb része kifejezte szavazatánál, hogy a vasutat óhajtja ugyan, de csak rendes nyomtávút, vagy csak kevesebb hozzájárulást hajlandó adni. Ekként kedvezően dőlt el a gyula -barakony vasút ügye a város képviselőtestülete előtt és a vármegye kiküldött bizottsága most már megteheti a további lépéseket a többi érdekelt hozzájárulásának biztosítása és ezzel a vasút létesítése iránt. Taniigy. A Békésmegyei általános tanítóegyesület szeg halmi járásköre f. hó 25 én Füzesgyarmaton érte kezletet tartott, melyre a kör tagjain kívül megjelentek Rezey Sylvius tanfelügyelő, Láng Gusztáv, a B. A. T. elnöke, és a helybeli intelligencia nagy számmal. A gyűlésen felolvastak : Láng Hermin füzesgyarmati óvónő »a tanitó társadalmi szere péről« Mihályi Kálmán szeghalmi áll. gazd. szaktanító az ifjúsági egyesülekről; Lázár Gergely füzesgyarmati ev. ref. tanitó a méhekről. Stépán József a járáskor elnöke, gyakorlati tanítást tartott a melynek kapcsán élénk pedagógiai vita indult meg. Az összes közreműködőknek jegyzőkönyvi köszönetét szavaztak. Megbeszélték a B. Á. T. idei nagy gyűlésének — mely Szeghalmon fog megtartatni, május első felében — előkészületeit s a ren dezés munkálatainak elvégzésére négy tagú bizottságot jelöltek ki. A folyó ügyek elintézése után közös ebédre gyűlt össze a társaság a hol emelkedett hangulattal maradtak együtt vonatindulásig. Kedélyes felköszöntőkben nem volt hiány. Óvónő választás. A mezőberényi „Árpád óvodánál“ megüresedett óvónői állásra 26 szavazattal 8 ellenében özv. Hathy Károlynét választották meg s felkérik az illendő, de csendes távozásra. — Pedie oly büszkén járt előbb, mint egy képviselő- és ime, még nem is roü-képviselő. Egy másik symptoma, mikor a mű vész meg. Vagyis magyarul mondva, müveszettség. Ezek a zenei kis félisteneknél mutatkoznak gyakran. Ilyenkor például a zenei akkordok hol fel, hol le, hol összeíró dissonanciája következtetni engednek bennünket arra, hogy ez egy veszett kutyának hangkifejezéshez nem jutott fájdalma, amelyek bizonyos miazmák által beleszürődtek a művész lelkületébe és ott visszhangot keltettek A laikusok természetesen meg nem értik ezt a müveszettséget és igy rajongni sem tudnak azért. Ez azon eset, mikor e feletti elkeseredésében a művész vész meg, amelylyel szemben csak egy orvosság ajánlható, a futás. Hölgyeim és uraim 1 Nem tudom, hogy hogyan vannak vele, de én már annyira megborzadtam magamtól, hogy bár művész nem vagyok, de félek, hogy engem is a mü vész, önöket pedig e vész-mü unalma szállja meg és nem akarva, esetleg elkerülhetetlen sorsom bevárni mig menesztetlek, inkább közóhajra futok magam elől és itt hagyom önöket, akikben talán szomorú emléket vert fel szavam, ábrándozásaikban, mert ez a téma oly nyúlós valami mint a pép, vagy a gummi, amelylyel az ember vagy bemocskolja, vagy megüti magát. Inkább nem nyújtom hát, hanem nyújtózzanak — ha az illem megengedi — önök, megindult bensőségge azonban csak annak szabad ásítani, aki még szerelmes nem volt soha. Hírek. Előfizetési felhívás a „Békés“ 1903-ik év második évnegyedére. Tisztelettel kérjük mindazokat, akiknek előfizetésük lejárt, hogy azt e hét folyamán megújítani szíveskedjenek, a „Békés előfizetési dija félévre 5 korona, negyedévre 2 korona 50 fillér, mely összeg vidékről a „Békés“ kiadó- hivatalának czim alatt küldendő be. A sorozást ismét elhalasztották. Rendes körül mények között márczius és április hónapokban tartják meg a sorozást, a melyet azonban a honvédelmi miniszter az ujoncz megajánlásról szóló törvény- javaslat körül régen húzódó képviselőházi vita miatt már előbb április, május hónapokra halasztott. A törvényjavaslat előreláthatólag ez ideig nem lesz letárgyalva, azért a miniszter a törvényhatóságokhoz intézett rendeletében ismét elhalasztotta a sorozást, elrendelvén, hogy a sorozás május, junius hónapokban legyen megtartható. A képviselőtestület f hó 23-án és 24-én két egész napot igénybevevő rendes közgyűlést tartott. Az 1902. évi közpénztári ápoldai stb. számadások és vagyonleltár vita nélkül jóváhagyatott. — A városi tőkepénzeknek a helybeli három pénzintézetnél leendő elhelyezése névszerinti szavazattal elhatároztatott. — A rendőri szolgálati szabályzat elfogadtatott. — Papp Imre anyakönyvi hivatali szolgának kérelmére a ruha illetmény megadatott. — A halászati jog 6 évre, mint legtöbbet Ígérőnek Veres András gyulai lakosnak évi 260 koronáért bérbe adatott és a szerződés jóváhagyás végett a halászati társulathoz beterjesztetni elrendeltetett. — A városi cselédség fizetése tárgyában hozott vármegyei határozatra a közgyűlés ismételten kimondotta, hogy jelenlegi fizetésük, tekintettel a város pénzügyi helyzetére, ezúttal sem emelhető. — A áros csatornázása ügyében kelt törvényhatósági határozatra beható tanácskozás után kimondták, hogy a város a csatornázást csakis az eUő terv alapján hajlandó kiépíteni s ez ügyben megkeresik az alsó-fehér-körösi ármentesitő társulatot, miszerint gondoskodjék arról, hogy az Előviz-csatornában oly alacsony vízállást tartson, hogy a város belvizei az epreskerti zsilipen minden akadály nélkül lefolyhassanak. A mennyiben a társulat a város ebbeli ki vánságát nem teljesítené, akkor a csatornázást kizárólag a társulat létesítse. — A szervezeti szabály- rendelet némely pontjának módosítása, valamint a színházi szabályrendelet elfogadtatott és jóváhagyás végett a vármegyéhez felterjesztetik. — A villamos- világitás felülvizsgálatára kiküldött bizottság javaslata elfogadtatott és az állandó ellenőrző belbizott- ságba a város részéről: Künzl Ernő mérnök és Molnár Albert városi mérnök küldetett ki. — Fröhner István és neje kérelmére a tőle megvett zsellérföld árának kifizetése elrendeltetett. — A gerlai ut szabályozása, valamint a vármegye határozata folytán az uj utczánkénti házszámozási szabályrendelet elfogadtatott. Bógyi István és társai kérelmére a gyulai munkás otthon létesítése tárgyában a föld- mivelésügyi minister úrhoz felterjesztés intézése elhatároztatott. — A 4-ik gyógytár felállítása ügyében kelt belügyminiszteri rendelet tudomásul vétetett. — A köztemető vételére vonatkozó törvény- hatósági jóváhagyó határozat tudomásul vétetett és a vételár kiutalványoztatott. — Törzskönyvezésre ajánlott puszták és telepek közül Ajtósfalva, Szent- benedek és Gyulaeperjes hozattak javaslatba. — A Lúgos-erdőnek a szanatórium czéljaira leendő átengedése tárgyában hozandó határozathozatal idejéül április 27-ike tűzetett ki. — Viszt János és neje azon kérelme, hogy az élelmezési dijak felemeltessenek, elutasittatott és az ápoldai élelmezésnek árlejtés utján való kiadása elhatároztatott. — Herczberger József és Hoffmann Kristóf a községi kötelékbe felvétettek. Hoffmann Alajos elhalálozása folytán üresedésbe jött központi választmányi helyre névszerinti szavasás utján Hoffmann Ferencz I. jegyző 20 szavazattal, Gerlein Reinhart 17 szavazata ellenében beválasztatott. A néhai Geiszt György és neje alapítványi oklevele elfogadtatott és jóváhagyás végett a vármegyéhez felterjesztetett. — Az első jegyző lakás ügyében hozott törvényhatósági bizottsági határozat, mely szerint a város határozata jóváhagyatott, tudomásul vétetett. — Az epreskerti földek bérbeadása tárgyában felvett jegyzőkönyv jóváhagyatott s a szerződések megkötésével a polgármester megbizatott. — Rttsek János gyulai községi adó leírása ügyében kelt közgazgatási bizottsági határozat, miután az a városra sérelmes, megfelebbeztetett. — Máchler Ferencz eleki lakos azon kérelmével, hogy a terhére kirótt közmunkatartozás- leírásba hozassék, továbbá özv. Rácz Ferenczné városi szülésznő azon kérelmével hogy fizetése a választás napjától folyósittassék, szintén elutasittatott. — A Petőfi-utcza szabályozása tárgyában kelt törvényhatósági határozat, mely a szabályozási vonalat a mostani vonalban állapítja meg — megfelebbeztetik. — A gyulai vármegyei vámos-utak átvételének ügye, miután a megindított tárgyalás eredményre nem vezetett, a napirendről levétetett. — Az Erdélyi Kárpát Egyesület azon Kérelmével, hogy Gyulavárosa az egyesület alapitó tagjaként belépjen, — elutasittatott. — A városi tisztviselők nyuydijválasztmányába a tanács javasla- tákoz képest a képviselőtestület kebeléből Künzl Ernő, Dombi Lajos, Keller Imre, K. Schreffert József és Névery Albert képviselők választattak. — A közegészségügyi állapotokról szóló jelentés, valamint a pénztárak megvizsgálásáról szóló jegyzőkönyvek tudomásul vétettek. — kbrahám Lukács és társai toronyőrök azon kérelmükkel, hogy árrészükre ez deig megállapított 4 öl tűzifa illetmény 6 ölre felemeltessék elulasittattak. — A gyulai épitö iparosok hitel és termelő szövetkezet részére a folyó évre 300 korona segély megadása után a kö/gyülés kedden délután 6 órakor ért véget. Névváltoztatás. Feuchtmann Manó orosházi akos a saját és kiskorú Piroska leányának vezetéknevét „Ferenczi'í to változtatta át belügyminiszteri engedélylyel. Alapszabály jóváhagyás. A belügyminiszter a füzesgyarmati földmivelő- és munkásegylet módo- sitott alapszabályait jóváhagyta. A vármegyei tisztviselők javadalmazásuk ren-. dezése tárgyában folyó hó 28-án Budapesten országos értekezletet tartottak, a melyen minden vármegye tisztikara képviselve volt. Vármegyénkből : dr. Fábry Sándor alispán, dr. Daimel Sándor főjegyző, Rohoska Mihály főszolgabiió, <S«t7erElek tb. főszolgabíró és Moldoványi János tb. aljegyző vettek részt az értekezleten. Szarvassy Arzén kir. főmérnök, a gyulai kir. folyammérnöki hivatal főnöke a napokban töltötte be közhivatalba lépésének negyedszázados évfordulóját. A nagyszorgalmú, kitűnő szakférfiút e szép évforduló alkalmából a folyammérnöki hivatal alkalmazottai testületileg felkeresték és értékes emlék- tárgygyal lepték meg. Küldöttségileg üdvözölte őt a felügyelete alatt levő ármentesitő társulatok tisztviselői kara is és az egyszerűségében is szép és megiuditó ünneplés igy köztudomásra jutván, a kiváló köztisztviselőt barátai és tisztelői is nagy számmal keresték fel jó kjvánataikkal, akikhez mi is szívből csatlakozunk. Hivatal áthelyezés. A gyulai főszolgabírói hivatal a Baranovics-fele házból a vármegyei székház épület keleti szárnyába —a volt vármegyei számvevőség helyére — költözködött át a napokban. Házasság. Dr. Daimel Sándor vármegyénk kiváló és népszerű főjegyzője csütörtökön délelőtt lépett házasságra Budapesten Lázár Elemér állam- vasúti főmérnök bájos és müveit leányával, Lázár Irénnel.
