Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1903-03-22 / 12. szám
Márczius tizenötödike A magyar szabadság újjászületésének emlékezetét ez idén is vármegye szerte lelkes hangulatban iiunepelték meg. A vármegye minden községében a polgárság részint nyilváuos népgyüléseken, részint az egyletek és társas körök ünnepélyein hazafias felbuzdulással áldozott a uemzeti történelem legdicsőbb korszaka emlékének. A rendezett ünnepé Ivek komolysága, hazafias lelkes hangulata, a nép minden körének részvételével való impozáns lefolyása ismét tanúbizonyságot tett arról, hogy szabadság eszméi, az alkotmányosság érzülete a nép lelkében mélyen gyökerezik és a régi idők dicsosó- gere való visszaemlékezés, a hagyományok gondos megőrzése a hazajövendő erejének es nagyságának biztos zálogát rejti magában. A vármegye néhány községében lefolyt ünnepélyekről a következő tudósítást közöljük : Gyulán. Már szombaton estefelé zászlódiszt öltött t város és az ünnepnap felvirradtát az összes középületeken és a legtöbb magánházon is lengő zászlók hirdették. Délelőtt az evang. református templomban volt ünnepi istentisztelet, a mely alatt a zászlóik kai megjelenő testületek tagjai, az ünneplő polgárok sokasága és a hívek zsúfolásig megtöltöttek a templomot. Az ünnepi Isten-tiszteletet Dombi L íjos esperes tartotta, gyönyörű imával kérve a Mindenható áldását a magyar hazára, majd hatalmas beszédben dicsőítve a nap emlékezetéhez fűződő szabad eszméket és azt a kort, a mely azokat kivívta A lelkes szónoklat hatása alatt az összegyűlt közönség hatalmas kórusa elénekelte a „Hymnus“-! es a „Szózatot s ezzel a délelőtti ünnepély veget ért. Délután a 48-as kör tagjai zeneszóval, zászlók alatt bejárták a várost, felkeresvén a társas köröket, a melynek tagjai zászlóik alatt csatlakoztak a menethez és az igy mindinkább soka.-odó tömeg a Göndöcs-népkertbe vonult, hol a pavilion ejőttjj téren folyt le az ünnepélynek ez a része, közel 2000 ember előtt. A jelenlevők először a Hymnus éneke ték el, majd Névery Albert a 48-as kör elnöke mondott lelkes megnyitó beszédet. Utána Vinczel Ferencz református tanító szavalta el hatással Ábrányi Emilnek egy alkalmi költeményét. Dr. Berényil Armin gazdag tartalmú és közvetlen halast keltő szép beszédben fejtegette a márcziusi nagy eszmék jelentőségét,azoknak korunkra való hatását és azokat a feladatokat, melyek a kivívott szabadságjogok megőrzése és fejlesztése tekintetében az utókor fiaira háruluak. Kossuth dalok éneklése után Farkas\ Károly'református káplán, esperesi titkár szavalt. Tömör megnyerő hangja mindjárt lebilincselte a hallgatóságot, a hatásos költemény hévvel való előadása pedig általános lelkesedést és többszöri fetlzes nyilvánítást költött. Úgy őt, mint a többi szónokokat sűrűn szakította félbe a közönség élien- riadalma. Névery Albert záróbeszéde után a Szózat-oi énekelte a közönség és zeneszó mellett lassan elvonult és szétoszlott. Este a 48-as kör tagjai a pavillonban társas lakomára gyűltek egybe. Ezen kívül a város valamennyi kői hely iségé- ben és vendéglőjében volt ünnepi közvacsora. Az újvárosi olvasókörben mintegy százan, ezek között szép számban nők jöttek össze társas lakomára. A jelenlovők Csiszár Sámuel ev ref. kántor intoná- lására elénekelték a Hymnuszt, majd Dombi Lajo| esperes lelkész, mint a lörekvő kör elnöke mondot lendületes meguyitó beszédet, melyet a Szóza éneklése követett. Az Ízletes vacsora folyamára mely Ióth János vendéglős konyhájának dicséretérj vált, Kiss László igazgató, majd Kóhn Dávid mél tatták márczius tizenötödikének jelentőségét. Utóbb a/.t az eszmét vetette föl, hogy a dicső nap ünne pélyeit emelendő, Pálffy Albert Gyulaváros szül lőttének, mint a pesti márcziusi ifju-ág egyij vezéralakjának, akinek szintén nagy szerep jutót az emlékezetes napon s ki „Márczius tizenötödikem czimü forradalmi lapjának megalkotásával e na] jelentőségeit kiválóan fokozta — szülőházán levj emléktábláját esztendőről esztendőre koszoruzzál meg. A kegyeletes eszme közhelyeslésre talált és jövő évi márczius tizenötödikének ünnepély prog rammjába felvétetni határoztatok. Pohárköszöntőkd mondottak még: Dutkay Béla polgármester, jKác János (Kossuth Lajos emlékére), Farkas Káról betölteni kötelesség. Majd Kató József „Márczius 15.“ czim alatt, saját szerzeményű költeményét adta elő mély benBŐséggel s általános lelkesedést keltő hazafias meleg érzéssel. Ez utón Szondy János tanár mondotta a tulajdonképpeni üunepi beszédet, történeti fejlődésében mutatva be a szabadság ébredésének dicső korszakát. Ezt követőleg Szőke Ferencz szavalta el a „Talpra magyarét. Utána Ürményi Lajos „Márczius 15." czimü Baját szerzeményét adta elő. Az előadókat a hálás publikum többszörös tapsvihar és éljenekkel tüntette ki. Végezetül zenekiséret mellett az egész nép áhítattal a „Szózat“-ot énekelte el. Este a kaszinó, ipartestület és olvasókörök helyiségeiben társas vacsora volt a mindenikben több hazafias pohárköszöntő hangzott el. Orosházán. Orosházán a község képviselőtestülete is ünnepelt a nagy nap emlékére. A község tulajdonát képező színkörben disz közgyűlést tartott. A gyűlésen elhatározták, hogy az ág. bitv. ev. templomban reggel 10 órakor tartandó istenitiszteleten testületileg jelennek meg. Emlékbeszédet Kovács Andor képviselő tartott, majd régi^ cselédeknek jutalmat osztottak ki, kikhez Biltádi Antal intézett buzdító beszédet. Végül iskolás gyermekeknek adtak jutalomkönyvet. Az orosházi állami polgári fiúiskola „Eötvös- köre“ délelőtt 9 órakor szép ünnepélylyel ülte meg * nagy napot, mely alkalommal a Hymnust énekelte a fiúiskola énekkara, megnyitó és márczius 15-ét méltató beszédet mondott Pál Ernő tanár, ’elolvasott G. Szabó Gyula tanuló, a Talpra magyar énekelte a fiúiskola énekkara, Bajza József Ébresz- ;őjét szavalta Fekete Ferencz tanuló. Jakab Ödön llárczius 15-én czimü költeményét szavalta Szász !mre tanuló. A szép lefolyású ünnepélyt a fiúiskola ínekkarának összhangzatos éneke rekesztette be. Tótkomlóson. A tótkomlósi polgári társaskör ezúttal ünnepelte első ízben mározius 15-ikét. Hogy az ünnepély minél fényesebben sikerüljön, a vezetőség iagyszerü bankettet rendezett, melyen mintegy 200 öböl álló közönség vett részt. A dalárda a bankett ilkalmával hazafias dalokat énekelt és számos lelkes is lekesitő beszéd hangzott el. Mezőberényben. Mezőberény község közönsége szintén lelkesen iett részt a nagy nap hazafias emlékünnepén. A lázakon, különösen a piacztéren zászlók lobogtak. ^ község mindegyik köre, egylete külön tartott ársasvacsorát, igy a kaszinó, a nemzeti kör, a ársadalmi olvasókör, a polgári kör stb. A kaszinó ársasvacsorája a Magyar kir Ily szállóban volt i nem liányoztak a hazafiias felköszöntők. A polgári iskola is szép önnepélyt rendezett i községház i dísztermében. Nagy Sándor tanár nondott hazafias éB magvas ünnepi beszédet, majd . növendékek énekeltek és szavaltak. A nemzeii körben egyébb ünnepélylyel is ísszekötötték a nagy napot, egyszersmind leleplez- ék Jeszenszky Károly ev. lelkésznek, a kör elnö- .ónek arczképét. Vésztőn. Vésztő községben az idén is nagy lelkesedéssel ilték meg a szabadság napját. Délelőtt a templora- lan hazafias isteni tisztelet volt, melyre az összes gyletek és testületek zászlóikkal vonultak fel. Jélután a külömböző egyletek helyiségeiben dalok- :al, szavalatokkal és felolyasással egybekötött ünne- lélyek voltak, melyeket este társasvacsora követett. i kaszinó az idén nagyobbszabásu ünnepet ült: Jsák Aladár felolvasást tartott a nagy időkről; a elolvasás után szavalatok következtek. Az ünne- >élyt egy erre az alkalomra szervezett dalárda ette kellemessé, mely az ünnepély előtt, alatt és itán hazafias dalokat énekelt. A dalárdát Szabó :ántor vezette. Este fényes társasvacsora volt, melyen így férfiak, mint nők számosán vettek részt. Kondoroson. A szabadság ünnepét Kondoros község lelkes közönsége — a szokásos módon, de a polgároknak tz előbbi évekhez képest fokozottabb érdeklődése is részvétele mellett ünnepelte. A csárda tágas lágy termeben rendezett egyszerű társasvacsoráboz innyian gyülekeztek, hogy a terem zsúfolásig meglelt Az ünneplés a Hymnusz eléneklésével vette kezdetét Keviczky László ev. ref. lelkész vázolta azon történeti eseményeket, melyek előkészítették i magyar nemzetet a hatalmas uj korszakhoz. Fülöpp József jegyző megemlékezett a szabadságba r ez nagy dulnokáról, Petőfiről s beszéde után közkívánatra elszavalja a »Talpra magyar“-t. Ozirbusz Endre ev. ref. tanító a nemzet vértanúinak emlékezetét idézte fel. Ezután az 1848-ik évi “Népbarátja« czimü folyóiratból Vas Gerebennek az egyenlőség-ről irt érdekes és tanulságos czikkét olvasták fe , melyet általános figyelemmel hallgattak a jelenlevők. Úgyszintén nagy érdeklődést egy 1849. évi »Hadi jelentés« felolvasása, mely a vilá gosi fegyverletételről szól, s melyben az is el va i mondva, bogy a magyar állampénztár */a milliót meghaladó aranynyal Duschek pénzügyminiszterrel együtt az osztrákok kezébe került, ez is bizonyíték amellett, bogy akik kimenekültek, azok nem vihették magukkal a p> nzt, mint a bogy azt az ellenséges indulatuak hirdették. — Az ünneplés során a dalkar énekelt hazafias dalokat s a zenekar hasonló szórakoztatást nyújtott. Végül azon indítványt fogadta el az ünneplő közönség, hogy a kerület kepviselőjéhőz Hentaller Lajoshoz üdvözlő távirat intéztessék a katonai javaslatok ellen folytatott küzdelemhez buzdításul. Békéscsabán. Délelőtt az ev. kistemplombau tartott istentiszteleten Koren Pál lelkész mondott megható és magas szárnyalásu alkalmi imát, Isten áldását kérve a magyar hazára és a magyar nemzetre. Délután 3 órakor a Rudolf-főgimnáziu m ifju- sagánaa ünnepélye folyt le a zsúfolt nagy tornateremben. Az ifjúsági énekkar a Hymn ússzál nyitotta meg az ünnepélyt; Zsilinszky Endre "VII. o. t. Tompa Uj Simeon-ját szavalta szépen és közvetlenül, zajos tapsot aratva, Rell Lajos dr. tanár a nemzeti önállóságra való törekvést, mint a nemzet boldogulásának egyedüli létalapját, a megalkuvást soha nem ismerő hazaszeretetet fényes ékesszólásával meggyőzően fejtegette. — A zajos éljenek elhangzása után az ifjúsági zenekar játszott esperesi titkár. Csiszár Sámuel stb. A hazafias esté a hajnali órákig tartott. A polgári körben ez idén tartott közvacsot 1 nagyban elmaradt elődei mögött. Pár éve mí 1 jóformán osak ez a kör és a 48-as kör ünnepeb j| márczius 15-ét, ma azonban, mikor nemcsak mindé I társaskörben, hanem csaknem minden vendéglőbe ' tartanak e napon bankettet, a polgári köri banke publikuma évről-évre ritkább lesz. Ez idén minő ' össze ötvonhatan voltak, amely szám jelenteken ’ csökkenést mutat a múltakkal szemben, amikor net 1 a pártok szerint tagolt polgáraiéra csaknem telje 1 számban részt vett. társas vacsora mindazonálte az ünnepély keretéhez illő emelkedett hangulatba folyt le, Zielbauer vendéglős kitűnő vacsorájává szolgált a vendégeknek, Badé Pista zenekara pedi] pompás zenével. A megjelenésben akadályozót Szénássy József elnök helyett Moldoványi István al elnök nyitotta meg a pohárköszöntők sorát, hangú latos formás beszédben éltetvén a legelső tnagya embert, a magyarok királyát, általános figyelem éj tetszés között. Berthóty István vármegyei tb. fojogyzt szólalt fel ezután, méltatván a nagy nap jelentőségét Beszédében hangsúlyozta, bogy a mai korban mái irányban kell kimutatnunk a hazaszeretetet. A mi küzdelmei a gazdasági megerősödés kereteiben kel hogy érvényesüljenek, a kulturális, közgazdasági éi társadalmi élet terén elért diadalokra van ma f magyar hazának szüksége. Vér helyett munkát kitartó, komoly munkát kell áldozni e honnak, hogj nagygyá, boldoggá legyen. A hazafias szelleratő áthatott, szónoki formában előadott szép beszéd általános mély hatást keltett. Nóránt István adótárnoli hasonlóan a márcziusi nagy napok emlékeit fejtegette lelkes szavakkal. Székely Lajos jóízű humorral fűszerezett beszédében a márczius 15-iki vívmányokról szólt a „polgártársakéhoz. Messinger Ignáez derültséget keltő hasonlattal a haza sorsát az üzlettel hasonlította össze, szomorúan konstatálván, hogy a pénz hiány folytén „minden nap lejebb lejebb“ és igy nem boldog a magyar. Hoffmann Ferencz a márcziusi napok után következő történelmi nagy idők hőseit, a négyvennyolezas honvédeket éltette. Székely Lajos a sajtószabadság ürügye alaU a helyi sajtó egy jelenlevő beszédképtelen tagját akarta szüzbeszédbe ugratni. Később beszéltek még: Berthóty István, Gulyás János, Rácz János, Nóránt István s a jókedv előrehaladtával kialakulván asztal- taltársaságok, reggelig tartó barátságos poharazása fejezte be a hazafias ünnepélyt. A Komlóban, hol az idén folyt le az első máiczius 15-iki bankett, a „gyulai kereskedők és kereskedő ifjak társulatáénak tagjai gyűltek össze szép számmal, hogy lelkes ünneplésben emlékezzenek vissza a magyar szabadság megszületésének napjára. A vendéglő ebédlőjében felállított hosszú asztalt ötvennél is többen ülték körül. Fischl vendéglős kitűnő ételekről és italokról gondoskodott vendégei részére, kik mindvégig emelkedett, lelkes hangulatban ünnepelték a 48 iki nagy nap emlékét. A felköszöntők sorát dr. Kóhn Mór nyitotta meg, szép hasonlatokkal telt, lendületes beszédben ecsé- elvén márczius 15-ikének korszakalkotó jelentőségét. Utána Czinczár Adolf a kereskedelmi csarnok elnöke a testvériség eszméjéről szólt, amelyet mindenki szives előszeretettel vesz ajakára, de a gyakorlati életben sajnos, csak igen kevesen adják bizonyítékát annak, hogy a testvériség eszméje valóra vált. Ennek bekövetkeztére emelte poharát. Sinszky Ferencz hazafias hévvel előadott felköszÖDtőjében a magyar nőket éltette. Nagy hatással beszéltek még ezután: Weisz Mór, Reisner Emánuel, dr. Márkus Mihály, Stern László, Révész Géza, Reisner Arthur, dr. Biró Béla, stb. A társaság a legkedélyesebb hangulatban éjjeli 1 óráig maradt együtt. A negyvennyolezas kör külön ünnepelte meg márczius 15-ikét, délután zeneszóval járták be a árost s a népkerti pavilion előtt tartottak gyűlést, melyen dr. Berényi Ármin a tőle már megszokott ékesszólással adta elő a nap jelentőségét. Este ugyancsak a pavillonban volt társas lakoma, melyen több ünnepi felszólalás volt s a hazafias közönség tánczczal fejezte be az ünnepélyt. Békésen. Békés község polgársága az idén hazafias lelkesedéssel, fényes ünnepség keretében ülte meg a szabadság ünnepét. |y Az ünepet a nemrég alakult »Kossuth társa 1 ság« rendezte, amelynek sikerült az összes egyle rft teket megnyerni az ünnepség együttes megtartására lg Reggel 6 órákkor zenekarok ébresztője birdetti te a nagy nap felvirradtát. 8 órakor az összes ogye m sületek zászlóik alatt gyülőkeztek a városházi n udvarán, honnan megoszolva és különböző templo tt mokba mentek Délután 3 órakor ismét gyülekezői I volt a városháza előtt, majd zeneszóval a menet s y bérház előtti térre vonult, a hol a délutáni ünnepli ség lefolyt. is Az iparos dalkör megnyitó éneke után ifj ti Borbély Gábor szavalta .el a „Talpra magyar“ I II nagy hatással. Az ünnepi beszédet Keoskoraéthj | Ferencz a város orsz. képviselője tartotta emelke- g dett hangon, utalva az ünnep jelentőségére, és ii azokra a kötelességekre, melyek teljesítésére a! - ifjúság hivatva van. — Ezután Nyárády László ref. segédlelkész szavalta a Márczius 15-ike czimü r alkalmi ódát, nagy tetszéssel Varga András községi s oiró zárószavai és a dalárda Himnusz éneke után 5 az ünnepség véget ért. A főgymnasiumban az ünnepély délután 2 9 órakor kezdődött az ifjúsági énekkar alkalmi éne 1 keivel. Az ünnepi beszédet a szinültig megtelt ■ tornateremben Székely Ákos VIII. oszt. tanuló 9 mondotta, nagy feltűnést keltve ügyes előadásával. * Tóth Zsiga VII. oszt. tanuló szavalta Tóth Kálmán i „Előre“ czimü költeményét. Sperlinger Arthur V. í oszt. tanuló alkalmi költeménye után az énekkar ! hazafias dalokat adott elő s ezzel az ünepély véget ért. A polgári leányiskolában délelőtt volt énekkel és szavalással egybekötött ünnepély Este 7 órakor a városi bérház dísztermében dalárda megnyitó énake után Körber Tivadar főgymnasiumi tanár a Kossuth Társaság elnöke mondott költői szárnyalásu lángoló hazaszeretettől áthatott beszédet, melyet perczekig tartó éljenzéssel és tapssal fogadott a közönség, majd Nyárády László szavalta a »Riadót« nagy hatályai. Ezután a dalárda alkalmi dalokat adott elő. Az ünnepélyt mintegy 300 teritékü társas saosora követte. A vacsora alatt dr. Haraszthy Sándor gymn. tanár vázolta Kossuth működését, Szathmáry Gábor főjegyző tartalmas szép beszédben fejtegette az úri és földmivelő osztály közötti viszony mai állapotát és jelölte meg a követendő irányt a mely a teljes egyenlőséghez vezet. Az ifjabb nem- edékből Nyárády László formás beszéde keltett nagy tetszést. Vacsora után következett a nap fénypontja : az ezen alkalomra a békési fiatalság által betanult magyar „palotás“ bemutatása, a melyet nagy érdek- ődéssel várt a közönség. — Impozáns látványt nyújtott a 16 pár felvonulása és az ügyesen beta nult táncz előadása. Jutott is a tapsból és a lelkes éljenzésből annyi az ifjúságnak, mint egy jobb fajta képviselő választáson. A szűnni nem akaró tetszés nyilvánítások következtében a tánezot háromszor kellett megismételni. A tánezot a következő párok mutatták be: Borbély Gábor és Baky Juliska, Zs. Szabó János és Bán Ilonka, Kiss Imre és Ebergényi Giziké, Bagoly Géza és Salamon Irén, Kis B Mihály és Pásztor Piroska. Kocsor Pista és Muránszky Róza, Baky László és Serbán Irénke, Wertheim Béla és Popovics Szofika, Nyárády László és Osvátb Esztike, Szotyori József és Serbán Szenka, Grünwald Ottó és Lichtenstein Margitka, Lipcsei Sándor és Borbély Esztike, Baky Gyula és Ebergényi Írónké, Papp Gyula és Terney Bella, Vári István és Őri Rózsika, Koszté Miklós és Andrásay Ilonka. Ezután az egész közönség tánezra perdült, amely reggelig tartott. Gyomán. Márczius 15-iki nemzeti ünnepet Gyotna község polgársága a nagynaphoz méltóan tartotta meg. A szépen fellobogózott községben a „Petőfi-téren“ a községházával szemben délután két órakor az egyesületek és testületek díszes felvonulásával több ezernyi közönség gyülekezett össze. Egy e czélra felállított emelvényen Kálmán Farkas veze tése alatt egy vegyes kar jelent meg s egy fohász szerű nemzeti dalt adott elő. Utána Garzó Gyula rendezőbizottsági elnök mondott mély tartalmú és nagyhatású beszédet, azokról a feladatokról, a melyeket az emberiség és haza jólétének előmozdítására nevezett nyárs polgári körök gyermekei nevelési rendszerének kopott, sivár útját, hol mind n ötödik lépésnél egy tilalom-fa sandított le szigorú szemekkel, szegény, elcsigázott kis alakomra. — Ne tedd ezt, — ne tedd azt; ezt nem szabad, azt nem szabad, semmit sem szabad! Minden ter- mészeles impulzus, minden eredeti gondolat és érzés elnyomva, kileczkéztetve belőlem. Csináltak belőlem egy mozgó bábot, egy automatát. Kiölték belőlem a szabadakaratot és az önállóságot. Éltem a nélkül, hogy az életről egyetlen helyes fogalmam lett volna. Körülbelül olyan szerepem volt, mint a másoló dijnoknak a hivatalban, ki sohasem tud felemelkedni az önálló kompoziczió magaslatára. És akkor eljött az idő, mikor az úgynevezett tradiczió szerint egy tisztességes leánynak férjhez kell menni. Egy zimankós, téli napon megjött a vőlegény. Finom, téli bunda volt rajta és a mutatóujján egy vastag czimeres gyiirü. Mikor házunk előtt leszállt elegáns szánjáról és apró szemeivel kutatva végig nézett lakásunk ablaksorán, én egy kicsit megrázkódtam. Valami megmagyarázhatatlan fájdalmas érzés nyilallt át szivemen, mint mikor az ember erősen megijed. Dí mert engem az emberi élet problémáin nem tanítottak töprengeni, nem gondoltam többet vele. Tökéletesen természetes dolognak tartottam,hogy nekem több beleszólásom e házasságnál nincs a boldo gitó „igen#-nél. Negyven éves volt a férfi és kitűnő konnexiói voltak. Ez utóbbi döntött. Azt mondták nekem, mondjak — igent — és én mondtam. Esküvő után, emlékszem — mikor aznap elkellett utaznom ; nem akartam. Ez volt első önálló gondolatom az életben. Nem bírtam ott hagyni kisded fehér szobácskámat, melyhez ártatlan leányk'>rom édes emlékei kötöttek. De anyám szigorúan reám nézett és kenetteljes hangon mondta : leányom kövesd férjedet, a szentirás is azt mondja „elhagyja anyját, apját és elmegy a férfi után, a kit szeret.“ Én tágra nyílt szemmel, bámulva néztem anyámra és nehéz nyelvvel hebegtem : . . . a kit szeret ? ! Szerelem I Te dicső virága az emberi élet fájának! Te nem difiniálható hatalom a föld kerekségén !; mely a trónokig felemelsz,, vagy a porba alázol. Képzeletünk, heves vérünk alkot n-.ánya vagy-e csak csupán, avagy kézzel fogható valóság ? Mihály, higyjek-e eme szerelem létezésében ? Az a valami megmagyarázhatatlan l-lkem ben, mi estve nem enged nyugodni, nappal az álmok országában ringat, szerelem volna-e ? A vágyak és sóhajok egy szakadatlan lánczolata mely mint vasból vert rabbilincs testemet fogva tartja, lelkemet lenyűgözi, szerelem volna e ? Fejem nehéz, torkom száraz, szemem réveteg. Testem itt jár, de lelkem a maga lelkét keresi. A pirkadó hajnal derűje már ébren talál és esténkint nézve a hold bágyadt fényét, virrasztók, pihenést nem óhajtva. Szeretnék elenyészni a végtelenségben, Önnel, szerelmemmel. Én balga nő ! Az anyag egyesülhet, a lélek soha. Nem elég nekem a csókja, a gondolatait is akarom; oh, ezek a gondolatok 1 Ez az, ami fáj I A test lehet az egyed birtoka, de az eszmék elérhetetlenek; ellenőrizni, vagy tulajdonul őket enni nem lehet. Ez igy nem boldogság Mihály Ez a pokol minden kárhozatja. Es mégis az a bűvös pillanat, mikor szemeink találkoznak mikor sok apró haszontalanságról csevegve, csak ígyet gondolunk, hisz az én szemem, csak ez egy szóban merül ki : „szeretsz“ és a magáé, mindig észbontó bensöséggel válaszolja : „szeretlek.“ Nos Mihály bevallom Önnek, hogy ez boldogság, soha nem képzelt, elképzelhetetlen. Átkozzam-e a sorsot, avagy imádkozzam i Lelkem vergődik, szárny nélkül, utat tévesztve, mint a beteg madár. Hová fog sodorn a szél iránya ? A földre, egy kavicsos ut közepére vagy feldob a magas fellegekbe, hol minden tiszta és végtelen ? ! — — Az út közepén meglát a világ és irgalom nélkül végig tapos rajtam, nehézkes otromba lábaival; jókedvűen és kárörvendő mosolylyal az ajkán mondva: hogy került id ez az oktalan ? Ott fenn pedig a magas fellegekben, hová nem hatol az indulatok zugó árja, a föld kicsinyes zaja; ott a tiszta eszmék légkörében, egy szelíd fenséges hang atyai szeretettel kiált felém leányom megesküdtél „és hogy én őt soha el nem hagyom, Isten úgy segéljen.“ Lelkem megremeg és én itt térdelve, összetett kézzel csendesen fohászkodom: Fiat voluntas tua . . . Mihály feledjen el engem ! Röthy Emilné.
