Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1903-01-11 / 2. szám

->na Jel£> a niigg szavatol I eíS:3délyezé- i olvastatott ]tj&\: hogy a -gedélyeztetik ; — Tehát q türelem es bizalom, igen tisztelt részvényes urak! És ha ütjük egy szabad órában valamikor arrafelé vezetne, ne sajnálják a fáradságot s nézzék meg, magam is hozzájárultam, hogy a gyártelepet milyen igazi gyárteleppé alakult át az őszi nem gőz-, hanem villanyerőre rendezte be lommal valóságos szerencsétlenségnek ne minősítsem az igazgatóság azon elhatározá sát, melyhez, nem tagadom, annak idején y első lustrum alatt kamatmentes, I másodikban 31/2 százalék fizetendő ; — hogy csak magyarországi munkásokat szabad al kalmazni és hogy azoknak számát 200-ra kell emelni; 1 hogy a hazai nyers anya­goknak hasonló minőség és hasonló árak mellett előnyt kell adni; — hogy az igaz­gatóság 50000 koronáén személyes garantiát vállal; — hogy a kereskedelmi kormánynak bármikor joga van az összes könyveket meg­vizsgálni és ha azokat tökéletes rendben nem találná, a 100000 koronát 30 napi felmon­dás mellett visszakövetelheti. Ez az utolsó s még néhány pontja a szerződésnek egyes részvényeseknél nyugta­lanságot idézett elő. Tulszigorunak tartják. Úgy találják, hogy az igazgatóság nagyon messze ment engedékenységével s túlságosan köttette meg a szabad elhatározás és függet­len cselekvés kezét. De ez nem igy van. Köztudomású, hogy a kormány, mióta az iparfejlesztés útjára lépett, több ízben, külö­nösen külföldi gyáralapítókkal szemben, felü­letesen megkötött szerződések miatt, a segé­lyezésre fordított kölcsönt részben vagy egészen elvesztette. Azóta a kereskedelmi kormány nagyobb körültekintéssel és nagyobb preczizitással biztosítja ingerencziáját az ily 'ermészetü szerződések megkötésénél, a mi, kintve, hogy nem a saját, hanem az állam lénzét koczkáztatja, csak helyeselhető A szerződősnek egy másik pontja szerint az igazgatóság kötelezte magát, a kormány ST kívánsága szerint, hogy a tiszta haszonból .f; évenkint 10000 koronát egy kölcsöntörlesz­■ tési alapra fordit. Ez a pont is aggodalma­kat keltett. Hát ha nem lesz ennyi tiszta I haszon ? Honnan fogja aztán fedezni az igaz­gatóság a hiányzó összeget ? Sehonnan. Ha ■ nem lesz annyi tiszta haszon, hogy 10000 koronát félre lehessen tenni, akkor a szeri ződás erre vonatkozó pontjának szelleme szorint nem 10000 korona, hanem annyi fog '^csatoltatni ehhez az alaphoz, a mennyi épen I lesz. De bízunk abban, hogy minden évben ö lehetséges lesz 10000 koronát félre tenni s I ha calculatiónk nem csal, fiz év múlva vissza ?lfízéthető' lősz a 100000 korona, hacsak közbe ' nem jön valami. Mert sok dolog jöhet közbe. Közbe jöhet járvány, tűz, strike, sőt az is, a mit a vezérigazgató a közgyűlésen gyen­géden jelzett. Hisz mindnyájan emberek vagyunk. Közbe ‘jöhet, hogy a villanyveze­ték és a motorok végkópen fel fogják mon­dani a szolgálatot. De leginkább közbe jöhet,I hogy rövid egy-két év alatt kénytelenek! leszünk gyárunkat kibővíteni s akkor nem­csak hogy nem fogjuk félre tenni a 10000 koronát, hanem még újabb segélyt fogunk kérni, vagy évi szubvenczio, vagy uj kölcsön alakjában. — De a kinyílt, pompás rózsa illata kelt, mámorba ejt, megrészegít. Asszo­nyom, éljenek a nyári rózsák! A párocska lelkesülten kocozint és boldo­gan mosolyog. Egyik fél a nagy diadalon, má­sik az elért sikeren. — Magától értetődik, hogy ha a háziasz- szony esetleg leány lett volna: akkor a derék aentleman a bimbókról zengett volna magas­/■iptü dithirambust, avagy éppenséggel egy fe­hér liliomról, mely csodás bűvkörébe vonzza az üya halandót isteni tisztaságával. Ennyi Ízlést '* fel lehet róla tételezni. — Hát kérem, hölgyeim és uraim, ez sora : ámítás és önámitás. Most persze önök megijednok, mert azt hogy eme kedélyes alkalommal a mon- it, valami filozófikus izü disszertatióval I be. » Semmi aggodalom! Én az egyszerű, . ártatlan dilettáns nem akarom kutatni lélektanát, — Ilyen megerőltetést az ón am el nem bírna. — Engem praktikus isko- aban neveltek. A hasznot nézem és az előnyt, ,.om az okot és az okozatokat. Kant és Rousseau, )iderot és Nietsche, tudjuk mindnyájan, csak ,zért voltak boldogtalan emberek, mert kime- ultek a lélektan kutatásában. Szegény óriások dagas elméjük az egeket verdeste, hogy tör­tettek volna hát egy szoba alacsony mennye- dj? — Tapasztaltuk azt is, hogy sokkal íRbb sétálni egy lankás völgyben, mint SsfeU megmászni egy hegycsúcsot. 1^^körülménynél fogva elhatároztam, hogy BS|>iktanát nem kutatom. — (Bizalmasan vk/vpegmondom, hogy úgy sem bírnám ki- - Tehát, ha valamit nem bírunk, egye­li logika: lemondani. ®^eSrt! Ez a bűvös szecska langy fuvalom átkozo^ajzánkodik a leányok és asszonyok hónapok folyamán a tavalyi harisnyakötő Ftrrühely. Mert a/, igazgatóság sokat dolgozott az elmúlt óvb m, s hogy időt ne veszítsen be sem várta a kilátásba helyezett kölcsön folyósítását, hanem részben folyó számlára, részben saját kezessége mellett körülbelül 70000 korona hitelt vett igénybe, mely ösz- szeggel sikerült az uj műszaki igazgató tervei szerint mintaszerű kötógyárat berendezni mely bármikor alapja lehet egy országra szóló nagy vállalatnak. És hogy valóban ezzé lehessen, csak egyre van még szüksége. Van ennek a vállalatnak közhasznú tevékenységében páratlan elnöke, fáradhatatlan vezérigazgatója, semmi akadály­tól vissza nem riadó áldozatkész igazgatósága, kiváló szakképzettséggel biró műszaki veze­tője, szükség esetében pénze és hitele, csak egy nincs, a mi pedig első sorban kellene : nincsen ennek a mi gyárunknak önérzetes, kötelességtudó, munkájára és keresetére büszke, nincsen komolyan gondolkodó munkás serege. Körülbelül két hónap óta állandóan 200 munkásnőt foglalkoztatunk. Ezen 200 munkásnó közt alig van még 50, ki minden tekintetben megfelel. A többiről sem mon­dom, hogy néha napján nem végez becsüle­tes munkát, de a hétnek nagyobb részében szórakozott, hanyag, vagy zsörtölődő. A ki min­den megerőltetés nélkül kereshetne 1 forintot, megelégszik 70 krajczárral, a fiatalabbak, a kik könnyen kereshetnének 1 koronát, meg­elégszenek napi 30 krajczárral. Úgy látszik, még nem elég nagy a szegénység városunk­ban. Úgy látszik, hogy ezek a munkások el­felejtették, hogy ez a gyár első sorban az ő és családjaik megélhetését biztosabbá és könnyebbé tétele végett alapittatott. Ha nem fog sikerülni az érdekelt szülőknek és a gyári tisztviselőknek ezeket a munkásnőket jobban fegyelmezni, kitartó, egyenletes és megbízható munkaszeretetre nevelni, akkor a gyártelep további fejlesztéséről le kell mondani, mert nem fizetné ki magát. Ha munkásnék nem fognak a jövőben nagyobb ambiczióval dolgozni, a befektetett tőke alig fog többet jövedelmezni, mint a takarék­pénztári betétek, a mi, tekintve hogy az. ipari vállalatoknak rendesen néhány évre van szükségük, míg abba a helyzetbe jutnak, hogy osztalékot adhatnak, nem biztató ki­látás. Igaz, hogy ezzel szemben azt az örven­detes tényt konstatálhatjuk, hogy ezen gyár révén évenkint körülbelül 60000 korona ván­dorol a gyulai piaczra, részben munkadijak, részben tisztviselői fizetések alakjában s még örvendetesebb, hogy ezen összeghez legalább harmadrészben a külföld, nevezetesen Bécs és különösen Galiczia is adózik. Ez a dicsőség nyújtson némi vigaszta lást az eddigi kamatveszteségekért. Nem mulaszthatom el, hogy ez alka mert a helybeli villanyosok, úgy látszik, vagy nem tudnak, vagy nem akarnak a szolid kivá­nalmaknak megfelelni, a mely körülmény rövid időn belül arra fogja kényszeríteni az igazgatóságot, bogy még áldozatok árán is szakítson a villanyos társulattal és gőzerőre rendezze be üzemét. bodros fejecskéivel. Az apák keze ökölbe szorul az anyák szeme aggodalommal megtelik hallatára A szalon arszlánok kezében védő paizs a házasulás és a házasitás minden oldalról fenye-l gető veszélye ellen Ismerik falun és a városban egyaránt. A hiszékeny szivekben tetemes károkat okoz, de a materiális magántulajdont nem bántja. így jourok vagy ozsonnák alkalmával néha a lapos torták, a hig krémek és a zavaros thea sorsán hatalmasan lendít; az illető szerencsétlen háziasszony végtelen örömére. Nem követelő, nem tolakodó. Megelégszik egy pár sóhajjal, mély pillantással, meleg kéz szorítással. A konszolidált családok köréből mégis han­gos panaszok kelnek ellene I — Minthogy én mindenképpen a konszolidáczió hive vagyok, amaz eszmét, hogy alakuljon egy flirtellenes egyesület, szívből üdvözölném. Tekintetbe véve hogy Magyarországon, a minisztertől kezdve: le az utolsó utkaparóig, mindenki ógyesül, propagál és a közéletben óhajt működni, tetemes rendbon­tással nem járna egy ilyen egyesület megalakítása. Az emberek két részre oszlanak : azok, akik flirtelnek és azok, akik nem flirtelnek. Minthogy fel merem és akarom tételezni, hogy az olyanok, akik nem flirtelnek többen vannak, mint azok akik flirtelnek, emez egyesület jövőjének per­spektívája kecsegtető. — A tagsági dijakat ille­tőleg azt hiszem, méltányos lenne legsúlyosab­ban a féltékeny férjeket és nagyszámú leányok­kal rendelkező apákat megtaksálni. Csak hogy ha ez az egyesület megkezdi működését, figyelmeztetlek benneteket, t.i jourozó asszonyok, ne keressétek rajtam a hibát, ha azon a bizonyos páratlan fogadó napon, az elő­szoba fogasa üresen marad és a thea megfagy a szamovárban. Én ezennel mosom kezeimet I 1 Röthy Emilné. A békésmegyei óvónők egyesülése. A békésmegyei óvónőknek nagy napja volt január 4-én. Megvalósították az eszmét, melyet óhajtottak hogy tudniillik megalakítják a kisdednevelök orszá­gos egyesületének békésmegyei körét, mely hivatva fesz az óvónők érdekeit istápolni s a melynek kere­tében alkalmuk lesz az óvónőknek tehetségükhöz mérten kulturális feladataik szolgálatában egyesületi működést kifejteni. Az alakuló közgyűlés. Az alakuló közgyűlés napját megelőzőleg jan. 3-án megérkeztek az óvónők a vármegye minden részéből a Gyulán tartandó alakuló közgyűlésre. A vonatnál Popovics Jusztin városi főjegyző fogadta őket szívélyes szavakkal. Számosán jöttek a vidékről s társtörvényhatóságokból ez alkalommal Gyulára. A központ György Aladár alelnököt küldte le a meg­alakulás részleteinek megbeszélése végett. Szombaton este a »Komló« szállodában tartották ismerkedési estélyüket az óvónők. Vasárnap reggel 8 órakor a róm. kath. tem­plomban tartott istenitiszteleten testületileg vettek részt. Ezt követte 9 órakor a belvárosi óvodában óvodai gyakorlati foglalkozások bemutatása, melyen Fodor Lajos a hódmezővásárhelyi áll. óvónőképző ta­nára, Mattócsy Irma a csanádmegyei óvókör elnöke, Wandlik Ilona békéscsabai és Láng Hermin füzes­gyarmati óvónő vettek részt. Az alakuló közgyűlés a városháza dísztermé­ben 11 órakor vette kezdetét. György Aladár nyi­totta meg a gyűlést, lelkesítő és buzdító hazafias beszédet intézve az óvónőkhöz; fejtegette az alakí­tandó kör czélját s egyben bejelentette, hogy 30 rendes tag és 3G pártoló tag jelentkezett a körbe be lépésre. A közgyűlésen számosán jelentek meg nők és férfiak, mint vendégek s az óvónők gyűlése iránt érdeklődők. Dr. Lukács György főispán, dr. Fábry Sándor alispán, dr. Bodoky Zoltán országgyűlési képviselő, Gróh Ferencz plébános, a kiket az óvó­nők kűldöttségileg külön is meghívtak, Dombi Lajos, Dutkay Béla, Jantsovits Emil, szintén megjelentek a közgyűlésen. A megalakulás az alapszabályok megállapitása s a tisztviselők megválasztásával ment végbe. Az alapszabálytervezetet, mely az országos egyesület alapszabályainak megfelelően készült, Dapsy Gizella szeghalmi óvónő, a ki különben az egész mozga­lomnak kezdeményezője s lelkes vezére, olvasta fel, melyet mindannyian elfogadtak. Egyhangúlag elfo­gadta a közgyűlés Dapsy Gizella azon indítványát is, mely szerint az alapszabályok 2. §. értelmében a választmány átiratot intéz a békésmegyei általános tanitó-egyesülethez, kifejezést adván rokonérzésüknek, egyben Ígéretet tesz arra nézve, hogy minden oly ügyben, mely a kisdedóvással összefüggésben van, a K. 0. E békésmegyei köre alapszabályainak és fel­adatának megfelelően, önállóságának fentartása mel­lett kész közreműködni, mint a békésmegyei ált tanitóegylet kisdedóvói osztálya. Megválasztották ez­után a kör elnöknőjévé Schröder Istvánná gyulai belvárosi óvónőt, társelnökké dr. Ladies László gyu­lai ügyvédet, titkárrá Dapsy Gizella szeghalmi óvó nőt, jegyzővé Czirbusz Margit gyulavári óvónőt, könyvtárnokká Wandlik Irma békéscsabai óvónőt s pénztárnokká Tóth Erzsi gyulai óvónőt. Megalakí­tották a választmányt. Dr. Ladies László társelnök lelkes szavakkal köszönte meg a társelnökké történt megválasztatá­sát, ígérve ez újonnan alakult kör legodaadóbb tá­mogatását. Ezt követőleg Schröder Istvánná olvasta fel igen tartalmas, eszmékben gazdag, szép elnöki meg­nyitó beszédét, szólott a szeretetröl, melj mindany- nyiunkat áthat. Ez az érzés egyesíti az óvónőket is, a kiknek hivatása magasztos, a kikre a szülők legdrágább kincsüket, szemefényüket, gyermekeiket bízzák. Beszéde végén hálával emlékezeti meg dr. Lukács György főispánról, dr. Fábry Sándor alispán­ról, dr. Bodoky Zoltán országgyűlési képviselőről, Dutkay Béla polgármesterről, Rezey Szilviusz tan- felügyelőről, Jantsorits Emil óvodai felügyelő bizott­sági elnökről, az egyházak vezetőiről, mist a kul- turtörekvések lelkes híveiről, a kik az óvónők törek­véseit is pártfogásukban részesítik. Kitüntető szavakkal emlékezett még meg az elnőknő György Aladárról, az óvónők lelkes hívéről, a K. O. E. érdemes alelnökéről, a kit bála és köszönet illet a páratlan bölcsességgel, tapintattal osztott sok jó tanácsért, útmutatásért s buzdításért, melyekkel a békésmegyei óvónők körének Ízesíté­sében résztvett. A szép beszédet hosszan megéljenezték, mely után felolvastattak az üdvözlő táviratok, löztük Zsilinszky Mihálynak, a vallás- és közoktatásügyi kormány megbízásából küldött távirata. Dr. Lukács György főispán emelkedett sután szólásra s mint a kormány jelenlévő képviselője, üdvözölte az óvónők egyesülését s buzdította őket a nemzeti szellemben való működésre. Dr. Fábry Sándor Békésvármegye nevében szólalt fel s az óvónők foglalatosságát a jó kertészhez hasonlítva kifejtette, hogy az óvónőknek milyen fontos szere­pük van a gyermeknevelés terén. A közgyűlés mind a két beszédét szűnni nem akaró éljenzéssel fogadta s a felszólaló főispánnak és alispánnak felszólalásaikért s megjelenésükért jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. A közgyűlés programmjának további pontját képezte Czirbusz Margit gyulavári óvónó szavalata, a ki Székely Sándornak egy, erre az alkalomra irt, igen hangulatos költeményét szavalta el nagy hatás közben. Legnagyobb érdeklődést keltett a közre­működők között Dapsy Gizella felolvasása a »Sze­gény gyermekről«, vagyis az óvónők legnemesebb ársadalmi missziójáról A közvetlen s komoly meg­figyeléseken alapuló, meleg szívvel s gyakorlott­ságra valló irálylyal megirt értekezést nagy tetszés­sel fogadta a közöuség s sokáig éljenzett és tapsolt Dapsynak érte. Felolvastak még Halászná, békés- szentandrási óvónő, »Imádságról az óvodában«. S Fábián Irma, a K. O. E. titkára, a „Kisdednevelés« szerkesztője, tartalmas beszédben fejtegette a neve­lőnők helyzetét, sok megszívlelendő dolgot ajálván nagyságos asszonyaink figyelmébe. A közgyűlésen megjelentek soraiban ott láttuk még Peres Sándort, a kitűnő nevelési szakírót, a budapesti egyesitett állami tanítónő- és óvónőképző gazgatóját; Szerényi Annát, a hódmezővásárhelyi állami óvónőképző fiatal tanárnőjét a képzőintézet képviseletében, aki megjelenésének és egyéniségének diszkrét, szelíd bájával mindenkit elragadott s a kiért nemcsak volt növendékei, — a békésmegyei óvónők fiatalabb generácziója — rajonganak, hanem általánosságban mindenütt szeretettel és nagy tisz­telettel környezik. — A szegedi óvókör képviseleté­ben Székely Mariska, a hírneves mintaóvónő özv. Székely Gáborné leánya, Vasváry Teréz és Nagy Irén óvónők jelentek meg. A csanádmegyei óvókört noha nem hivatalosan — egy szép kis makói lány képviselte. A többi óvókörök képviselői a rossz idő­járás miatt elmaradtak. A bankett. Délután 1 órakor volt vége a közgyűlésnek, a honnan az óvónők a népkerti pavillonba bankettre gyűltek össze. A banketten az óvónőkön kívül megjelentek dr. Lukács György főispán, György Aladár, Peres Sándor, Bezei Szilviusz, Domby Lajoe, Técsy József, dr. Ladies László, Szerényi Anna, Fábián Anna. Az első pohárköszöntőt a főispán mondotta a királyra, azután Ladies a főispánra, Szerényi Annára, az óvó­kor előkészítő munkásaira, Peres Sándorra. Bezei Szilviusz az óvónőkre, Ham^y-Tuliaka^a lőre, a főispán György Aladárra, György papa az ő lányaira« ilykép: »megvagyok veletek elégedve, él­jetek addig, a meddig a kötelességnek éltek!« Bezei végül a főispánra. A bankett után megtekintették a múzeumot, a Wenckheim árvaházat, közbe Erkel Ferencz szobrá­hoz vonultak s azt megkoszorúzták, mialatt Tóth Erzsi gyulai óvónő mondott csinos kis beszédet. Az estély. Este a népkerti pavillorbaa az óvónők otthona javára zene és szavalattal összekötött nagy tánezvi- galom volt, mely reggelig tartóit a legjobb kedvben. A hangverseny programmja íjgjan nem lett minden­ben betartva, de különben is oly gazdag volt a műsor, hogy bátran ellehetett nagyni belőle, az elő­adás igy is hosszú ideig tartói Elsőnek Székely Sándor eavalta el erre az al­kalomra irt prológját, mely 1 költő mesteri tollát dicsérte s a hallgatóság nag; tetszéssel fogadta Általános tetszést keltett Eliz éni a gyermekek fél vonulásával s leprodukálásávallgen kedves jelenet volt, midőn egy csomó apró códás gyermek egész bátran és ügyesen szavalt, énselt és játszott a szín­padon. A gyermekeket, de tülönösen Eliz nénit (Schröder Istvánnét) szűnni njn akaró tapssal jutal­mazták azért az odaadó, fárdságot nem ismerő ta­nításért, melyben a gondjái bízott gyermekeket részesíti. A gyermekjelenet uin következett Fábián Irma úrnő komoly szavalata A szavalat után őt is megtapsolták. Ezután Peres Sándor tanár olvasott fel, lekötve a hallgatóság iyelmét, tartalmas fel­olvasásával. A felolvasást Cw Kornélia zongorajá­téka váltotta fel, melyet nagjélvezettel hallgattak és többször megujráztatták a fiaal leányka igen ügyes i s iskolázott játékát. A táj elhangzásával Papp Endre lépett a pódiumra s savait egy regét a felién tavaszról. Ügyesen szavalt, isakhogy a költemén { kissé hosszú volt s a vége flé a figyelem már kist megoszlott. Annál inkább lekeötte a figyelmet Bárdcy Irma és Kovalszky Bobért zongorajátéka, melye? többször megujráztak. Uzon lariska és Csiszár Sándor által előadott dialóg a: »Yalomás« első sorban író­ját Dapsy Gizella kisasszoyt dicsérte, a kinek az irodalom terén különben zár jól ismert neve van. Az előadás is ügyes volt, kr, hogy a terem akusz­tikája rósz s egyes szavaka nem lehetett jól érteni. A piéce resistancet képeto az estélynek 'Major Simon hegedüjátéka. Akii már hallották játszani egyszer Major Simont, aak tudták, hogy milyen virtuóz a hegedűn s a ki: most hallották először, el voltak ragadtatva a játéa által. Lámpák elé hív­ták többszőr s magyar nótát elhallgatták volna reg gélig. No dehát a tánezrais kellett idő, igy is l.\L óra volt, mire kezdetét utte. Az első négyest 4< f l ótialajdc.

Next

/
Thumbnails
Contents