Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1903-03-01 / 9. szám

ellátása tárgyában, — Vasvármegye átiratát, a tőzsdei fedezotlen gabona határidő üzletnek tör­vényhozási utón leendő betiltása tárgyában; Budapest székesfőváros köriratát az állami taní­tók fizetésrendezése ügyében; Abauj-Tornavár- megye köriratát a közgazdasági előadói állások újjászervezése tárgyában, tudomásul vették , Győr vármegye köriratára a párbaj intézményé­nek kiirtása ügyében a képviselőházhoz felira­tot intéztek. Sopronvármegye átiratát, melyben a nyulak által okozott károk megtéritósónek kötelezettsó gót a vadászati törvény módosításával kimon­datni kívánja, az állandó választmány tudomásul­vételre ajánlotta. Keller Imre, Konkoly Jenő, Be- 1 enyi Ármin a javaslat ellen szóltak és az ügy­ben a kópviselőházhoz felirat intézését kívánják Vangyel Szilárd a javaslatot támogatta, dr. Fábry Sándor nem járul hozzá, hogy a sok hibával biró vadászati törvénynek egy lényegtelen intéz­kedése miatt felirat intóztessók, de igenis hozzá­járul, hogy az egész törvény korszerű revíziója iránt írjanak fel. A közgyűlés ily értelemben ha j tározott. , . A települési dijakra vonatkozó községi sza­bályrendeletek közül azoknak, a melyek törvény­telen intézkedéseket tartalmaznak, módosítását elrendelték. A csorvás, pusztaföldvár, szentetornya, gádo ros,békéssámson, gyulavári, ujkigyósi alkerületben megyebizottságitagválasztás határidejéül márczius 29-ót tűzték ki. A vármegyei igazoló-választmány hatá­rozatát a Gyulán és Szeghalmon tartott időközi megyebizottsági tagválasztások tárgyábau tudo­másul vették. A gyula—barakonyi vasútra az állandó-vá- lasztmány 60000 korona megszavazását javasolja. K. Schriffert József függőben tartaná a határoza­tot addig, mig eldől, nem lehet-e rendes vágányu vasutat építeni, mit szívesebben látna. Cs. Demfo József szeretné, ha a vasút kisjenőí kiágazással építtetnék. Dr. Herényi Ármin a társaság székhe­lyét Gyulára kívánja tenni. Dr. fabry Sándor alispán, Hnviár Lajos szakszerű ismertetessél tárgyalják a kérdést, felvilágosítván felszólalókat, hogy az adott viszonyok között csakis keskeny- vágányu vasút ópitese czélszerü és gazdaságos. Keller Imre. Morvay, Beliczey Géza is az említettek ismételt felszólálása után a javaslatot dr. Herényi, Ármin pótlásával egyhangúlag elfogadták. A vármegyei árvaszék kérelmére a felmerülő por és egyéb előleg kiadásokra 5000 korona alapot bocsátottak az árvaszók rendelkezésére. A vármegyei épületek ez évi tatarozási költségeire vonatkozó költségvetést több felszó­lalás után elfogadták. . A közkórházi bizottsági határozatot a köz- kórház folyó évi pótköltségvetése tárgyában jóváhagyták. A közkórházi bizottságnak a kórházi alap­tőke s kórházi alapítványokra vonatkozó határoza­tait jogi előkészítés végett a főügyésznek kiadták. A közkórházi bizottság határozatát'a köz­kórház múlt évi maradványnak felhasználása tárgyában jáváhagyták. A békési járás községi közlekedési utjai törzskönyveit hitelesítették. Békéssámson község kérelmére, a békés­— Hallgass rám Katinka. Én meg foglak szabadítani. Katinka asszony hitetlenül bámult. — Te-e? — No igen, hiszen a férjed vagyok, köte­lességem. Sándor ur nagyszerű volt Lohengrin sze­repében. Katinka asszony megadással hajtotta szőke fejét „férje* kötelességérzettől dobogó keblére. — Hogy szabadítasz meg ? — Még nem tudom . .! majd megkérdezem az instruktortól . . . Talán bemászok hozzád egy létrán és elrabollak . . . — Hátha leesünk ? — Nem esünk le. Légy nyugodt. És mi­helyt kapitány leszek, igazán feleségül veszlek. Úgy mint a nagyok. Fehér selyem ruhád lesz. meg fátyolod, — a fejeden koszorú. Nekem meg puskám, kardom és olyan paripám, mint a fő­ispáné. Láttad ? — Lovon megyünk a templomba? — No persze ... a az, hát te? Neked nem lesz lovad ... — Nem is mernék felülni rá. — Akkor gyalog megyünk, de nem a templomba, hanem az anyakönyvvezetőhöz. Katinka asszony gyanúsan pillantott fel. — Te! mi az? Csak nem valami made­moiselle? • — Óh, hát annyit se tudsz ? Az egy nagy ur, olyan széles szalag van átkötve rajta, mint egy törülköző. — És ekkor én olyan feleséged leszek, mint mama a papának? — Olyan, Katinka. — Te fogsz adni nekem konyhapénzt s a szabónőt is te fizeted ? — Ha a te papád úgy tesz, én is úgy fogok sámson—tótkomlósi viczinális útnak a törvény- hatósági utak hálózatába leendő felvételét meg­tagadták, de a községnek évi 1000 korona se­gélyt szavaztak meg. A vészé—gerlai ut áthelyezése folytán szük­ségessé vált csere tárgyában gróf Apponyi Albert s társával kötött szerződést jóváhagyták. A gyulai járás főszolgabirájának kérelmére a gyulai járás főszolgabírói hivatalának a vár­megyei székház épületében való elhelyezését engedélyezték. A vármegyei járási orvosok kérvényét fizeté­sük felemelése iránt és a vármegyei napidijasok kérelmét másodosztályú irnoki állások szerve­zése, a napidijasok illetményeinek felemelése s a nyugdíjintézet tagjai közé leendő felvételük ügyé­ben kiadták az alispánnak, hogy a költségvetés­sel kapcsolatban tegyen ezekre vonatkozólag ja­vaslatot. A közgyűlés további lefolyásáról jövő szá­munkban referálunk. 753/903 Hivatalos hirdetés. Gyulavárosában az 1903. évre előirt tókeka- mat adó kivetési lajstrom a kir. pénzügyigazgató­ság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. törvényczikk 16. §-a értelmében folyó évi márczius hó 2 ától 10-Óig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, a kik eme lajstromban foglalt adónemmel mér a múlt évben megvoltak róva, a lajstrom közétótelének napját követő 15 nap alatt, a kik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuk­nak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásaikat hozzám adják be. Gyulán, 1903. február hó 27-én. Dutkay Béla, 70 1 _1 polgármester. Hí rek. A József főherczeg szanatórium egyesület vá­lasztmánya Lukács György főispán elnöklete alatt csütörtökön délután ülést tartott, melyen tárgyalta Zemlényi István budapesti lakos ajánlatát, ki ké z az egylet részére g/üjtőperselyeket elhelyezni, oly feltétel alatt, hogy azok árának kiegyenlítéséig a begyülő összeg fele az övé legyen Mielőtt a vá­lasztmány az ügyben véglegesen határozott volna, a perselygyüjtéssel elérhető eredményről tájékoz- tató adatokat szerez be. A hölgy-választmányba az üres helyekre megválasztattak Szekér Gyuláné és Hill Ferenczné úrnők. Az elnök azon bejelentését, hogy biztatáet nyert arra, hogy a legközelebbi jótékony államsorsjáiék jövedelméből az egylet ré- szesittetni fog és ezért az egylet nevében felség­folyamodványt nyújtott be, örvendetesen tudomásul vették. Weisz Mór indítványára elhatározták, hogy a vármegyebeli pénzintézeteket megkeresik, hogy jövőre a nyereség felosztásánál az egylet részére valamely adományt szavazzanak meg. Ezzel az ülés véget ért. Számvevőségi tisztviselők mozgalma. A fizetés rendezési törvény alkalmából a gyulai péuzügyigaz- gatóság mellé rendelt számvevőség tisztikara felbi vast intézett az ország összes számvevőségi tiszt­viselőihez, csatlakozásra hiván fel őket oly irány­ban, hogy e törvény életbeléptetése alkalmából — Csakhogy papa haragszik, mikor pénzt kérnek tőle. — No, én nem haragszom meg rád soha 1 Katinka asszony elgondolkozott. Valami jutott az eszébe. — Mikor leszel te kapitány? — Mikor? óh ,.. nem sokára .... már harmadik osztályos vagyok, két év múlva gim­náziumba megyek .,. azután . . , — Azután megházasodol ? — No igen, mire belőled nagy kisasszony lesz, akkorra én is kapitány leszek és elveszlek. — Mondd: bizony Isteni — Bizony Isten 1 Katinka asszony elégedetten bólintott. Belenyúlt a Sándor ur zsebébe és felbontott egy narancsot. — Együnk, Sándorka. — Az intézetben úgy sem fogsz enni. — De majd megszöktetsz ? — Hogyne?! Katinka asszony egy narancslétől édes csókot adott Sándor urnák. Azután hátradőlt a hintaszékben és lehunyta a szemét. A januári alkonyat szétterítette szürke fátyolét az ebédlő támlásszéke és tüköréi fölött; a nagy cserép- kályha úgy fehérlett a homályos sarokból, mint egy kisértet. A benne hamvadó parázs olykor fel-fellobbant s megvilágította egy perezre a pohárszék csillogó ezüstjeit. — Sándor urnák a buksi feje féloldalt fordult a hintaszék párnás karján s a nagy szobában nem sokára halk csuszogó lélekzés kettős nesze ismétlődött, A fekete bajuszos vékony ur hazafelé tartott a törvényszékről, a hol minden valószínűség sze­rint gyakornokoskodott és tévedező, blazirt pil­lantással köszönt az ablakban könyöklő made- moisellenek. y-. régi sérelmeik orvoslása iránt tegyék meg a ren­delkezésére á ló eszközök felhasználásával a szük­séges lépéseket. A felhívásban az nyer kifejezést, hogy az arány, mely a fogalmazó és számvevő kö­zött van, kell hogy kifejezést nyerjen, a számvevő és kezelő között is, a számvevőségi tisztviselők javadalmazásának minimuma az uj fizetési tervezet alapján, a XI. fizetési osztály 2-ik fokozatával le­gyen megállapítva, a számvevőségi főnöki állások kizárólag a Vili. fizetési osztálybau rendszeresí­tessenek, a kisebb igazgatósági kerületekben is, mig a nagyobbakban a főnöki állások a VII. I a helyettesi állások a VIII. fizetési osztályokban szerv ez lessenek, végül az egyes fizetési osztályokba sorolt számvevőségi állások száma, a fogalmazási tisztviselőké szerint arányosittassék. E felhívást dr. Bodoky Zoltán otszággyülési képviselőnek, a kép­viselőház elnökének s a pénzügyi bizottság tag jainak is megküldték pártolás végett. A vármegyei tisztviselők értekezlete. Hont- vármegye kezdeményezésére a vármegyei tisztvise­lők mozgalmat indítottak országszerte fizetéseik rendezése s felemelése érdekében. Az impulzust erre az állami tisztviselők fizetés rendezéséről szóló tör­vényjavaslat benyújtása adta meg. Hontvármegye áti­ratára Békésvármegye tisztikara, amelyen csaknem teljes számmal vettek részt, tégnap délután tartottaór- tekezletét, amely megállapodott abban, hogy csatlako­zik a mozgalomhoz 1 képviselteti magát az országos értekezleten. Irányelvként kimondta, hogy a vár- raegyei tisztviselőket az államiakhoz hasonlóan, fizetési osztályokba kívánja sorozni s ez iránt a törvényhatóság utján külön is felterjesztést intéz. Gróf Wenckheim Dénes, dobozi uradalmának 126 mezőgazdasági munkását, az országos gazdasági cselédsegélyző pénztárba rendes tagokul beiratta. Utolsó farsang. Farsang utolsó napjai kedvező idő mellett, verőfényes tavaszi napsugárban folytak le városunkban. A jo idő kicsalta az utczára a járókelőket 1 igy | farsang hétfőjén szokásos, a tűzoltók által rendezett álarezos körmenet az idén óriási érdeklődő publikum részvétele mellett ment végbe. Az ugynevezott „bolond menet,“ a mely évről-évvre hagyományos szokás Gyulán, lelemény és érdekesség do'gában ezúttal is az előző éviek­hez hasonlóan, inkább a népnek való volt, amely­nek igényét a legtökéletesebb módon kielégítette. A bolond menet hóbérlegényei és pierotjai árulták az ez alkalomra szerkesztett „Fröcs-fröcs“ czimü viczinális viczczlapot, a melyben szelíden van egy- egy polgártársunk megcsipkedve, több kevésbé si­került roBZ viczcz között. A farsangi viczczujság egyébként igen szép jövedelmet hozott a tűzoltó egyletnek. Este nagyszabású álarezos bál volt a pavilion termeiben s ezzel befejezte Gyulán földi életét Carneval herczeg s másnap megszólaltak a templomba hivó harangok, emlékeztetvén hamvazó­szerdán az embert ama farsang utáni elmélkedésre rendkívül alkalmas örök igazságra, hogy „porból lettünk és porrá leszünk!* A gyulai önkéntes tűzoltó-egylet bálja farsang hétfőjén zajlott le, még pedig az idei farsangi bálák között a legnépesebbnek mondható, este 8 órakor a népkerti pavilion terme zsúfolásig meg­telt, a közönség nagyon jól mulatott a tréfás és sikerült műsoron, amelyet 10 órára bevégeztek, ekkor kezdték meg az első négyest, amelyet kö­rülbelül 40 pár járta, a mulatság reggel 6 órakor ért véget. — Ezt megelőzőleg délután 3 órakor Carneval herczeg nagy körmenete volt, amelyet óriási néptömeg kisért, amerre csak elvonult a menet és a farsangi viczczlapokat is — körülbelül 700 at — egyszerre elkapkodták a rikkantó bohó- czoktól. Nyilvános számadás a gyulai önkéntes tűzoltó- egyletnek február hó 23-án tartott bohóczbáljának bevétele 398 kor. 26 fill, kiadás 308 kor. 9 fill., maradvány 90 kor. 17 fill., mely bevételhez felül- fizetésekkel járultak : özv. gróf Almásy Kálmánná 10 kor., Dobay János 6 kor., Beier Márton, Huszka Józsefné 2—2 koronával, Fridrich János, Blaskó Béla, özv. Hagy Imréné 1—1 koronával, "Varjú Mihály 40 fillérrel. — Melyért fogadják a tisztelt felülfizetők az egylet nevében hálás köszönetünket. Moldt Rezső, pénztárnok, Szállá Lajos, parancsnok. A gyulai csizmadia ipartársulat által f. hó 15-én tartott tánczvigalomra felülfizetésül utólag beküldetett : Bondi Simon Budxpest 5 korona, Góg Béla 1 korona. Kegyes adományukért fo­gadják e helyen is köszönetnyilvánitását a tár­sulatnak. Színházi szabályrendelet. Dr. Varga Lajos rendőrkapitány egy színházi szabályrendeletet dol­gozott ki, mely a május hó 15 én kezdődő színi szezon alatt már valószínűleg életbe is lép. A szabályrendelet több üdvös intézkedéseket tartal­maz a tekintetben, hogy a közönség az előadá­sokat zavartalanul élvezhesse s továbbá tűzbizton­sági tekintetben is több megfelelő intézkedést karol fel. Kinevezés. A gyulai pénzügyigazgatóság Weisz Mór szarvasi lakost, a szarvasi kir. adóhivatalhoz gyakornokul nevezte ki. Újvárosi kör estélye. Kitűnő sikerű hangver­senye és tánczmulatBága volt az újvárosi olvasó­körnek a múlt szombaton este, a midőn az aradi nemzeti színház három jeles tagja, Parlagi Kornélia, Ternyei Lajos és Sarkadi Aladár léptek fel és tették fényessé az est sikerét. A műsor igen ügye­sen volt összeállítva. Ternyei Lajos szavalta volt az első, aki „Petőfi a Hortobágyon* ozimü melo­drámát adta elő drámai művészettel, a hallgatóság fig,elmét teljesen lekötve. Előadását lelkes taps és é’jenzéssel jutalmazták. Parlagi Kornéliát, aki a nyári szezonban is Gyu’ára jön, mert Somogyihoz szerződött, megje­lenésekor szintén lelkes éljenzéssel és tapssal fo­gadták s énekét a legnagyobb elragadtatással élvez­ték. A „Musika proibitát“ és Bob herozegből a belépő dalt énekelte kedvesen és művésziesen. Hangja, mióta nem hallottuk, jóval erősebb lett, a termet egészen betöltötte s szűnni nem akaró taps és éljenzés jelezte, hogy mennyire megnyerte vele a hallgatóság tetszését. Úgy Ternyeit, mint Parla­git Kovalszky Róbert kisérte művészi zongora játé­kával. Sarkadi Aladár kedves ismerőse a gyulaiak­nak, előro’ kaczagással fogadták s ez a kaczagás nem szűnt, a mig ő a színen volt. A spiritizmusról olvasott fel, (értve ez alatt a szesz élvezetét.) elő­adásával, maszkjával a legnagyobb derültségre haugolva a publikumot. Parlagi Kornélia második felléptét, a kinek a rendezőség gyönyörű virágcsokorral kedveskedett, még nagyobb ováozióval fogadták. Elénekelte „Dal az első csókról“ s „Hetty keringőjét* Kovalszky zongoraklsérete mellett, újból frenetikus tapsokat aratva. Utána Ternyei lépett újból a szilire s az „Aszfaltbetyár* czimü monológ élvezetes előadásá­val aratott igen nagy Bikert. Oly szépen szavalt, hogy a közönség szinte vele érzett, s nevetett jó­ízű mókáin. Perozekig tartó lelkes ováczióval tün­tették ki. Még Sarkadi keltette ismételten nagy derült­ségre a hallgatóságot a „kis Kőn* s a „Pajkos diákok* Geyer Jerémiás dalaival, mit többször meg kel lőtt ismételnie. Az újvárosi olvasókörben ennyien még egy mulatságon sem voltak, minden jegy elkelt s á hangversenyt követő tánoz a késő reggeli órákig tartott. Gyönyörűen volt világítva a kör nagyterme, ami a helybeli villanyos társaság érdeme. A tiszta jövedelem, mely 144 korona, a kör alapja javéin fordittatik. Fe ülfizettek az estélyen : Kiss László 5 korona, Tóth János 4, Bulboka János 2, Kovács Imre ,2, Dutkay Béla 2, dr. Varga Lajos 2, Nádor Mór 1, Seibert Jakab 1, Zuzmann János 1, Somo­gyi Lajos 1 koronát. Összesen 21 koronát. Halálozás. Mély részvétet keltett Gyulán Kovács Jenőné szül. Lászlóífy Emmának m. hó 24-én életének 46. évében bekövetkezett halála, melyről boldogult családja a következő jelentést adta ki: Kovács Jenő úgy maga, mint gyermekei : Dezső, Mariska, Józsi és Jenő, úgy szintén az elhunyt édes anyja özv. Lászlóffy Istvánné szül. Tempusz Emészt in, valamint a közeli és távoli rokonok ne­vében is mély fájdalommal tudatja a legjobb nő, anya, leány és rokonnak Kovács Jenőné született Lászlóffy Emmának f. év és hó 24 én d. e. fél 12 órakor, életének 46-ik s boldogháza óságának 26-ik évében hosszas szenvedés után történt elhunytát. A kedves halott hült tetemei f. hó 26-án d. u. fél 3 órakor fognak a róm. kath. vallás szertartása szerint a helybeli Szentháromság-temetőben örök­nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise-áldo­zat pedig folyó hó 27-én reggel 8 órakor fog az anyatemplomban az egek Urának bemutattatni. Béke poraira 1 A tízforintos halálhíre terjedt el Gyulán mos­tanában s egyre-másra viszik be az emberek az adóhivatalba a régi tízeseket, hogy váltsák be 20 koronásokra, mert a tízforintosokat nem akarják elfogadni. Tájékozásul közöljük, hogy igenis a tíz­forintosokat tartozik elfogadni mindenki, mert igaz, hogy a tízforintosokat ki fogják vonni a forgalom­ból, de hogy mikor, az még nincs megállapítva s igy a tízforintos még sok ideig annyira jó pénzinarad, hogy akinek egy zsákkal van belőle, épen annyit ér vele, mintha ugyanolyan zsák 20 koronása volna. Eljegyzés. Szekér Saroltát, Szekér Gyula ura­dalmi jószágfelügyelő szép és kedves leányát el­jegyezte Somogyi László minisztériumi tisztviselő Budapesten. Házasság. Serbán József városi napdijas múlt hó 24-én esküdött örök hűséget bájos arája Koczka Jozefának. Eljegyzések. Altnöder Endre mezőberényi köz­ségi mérnök eljegyezte néh. Hegedűs Mihály jóemlékü mezőberényi ügyvéd bájos leányát, Mariskát. — Ifj. Székely Mihály kisjenei uradalmi gépkezelő jegyet váltott Erdős Károly gyulai fogyasztási ügynök kedves leányával, Juliskával. Márcziusí ibolyák. Tavaszi ég mosolyog le ránk vakító kékséggel ; aranytiszta, meleg napsugár ébresztgeti a tar gályák rügyeit s kidugja fejét a tavasz első hírnöke, a természet legkedvesebb, leg­szerényebb virága a — márcziusí ibolya. Apró harangocskái mintha igenlőleg bólongatnának tavaszt váró reményeinkre, édes illatával elringatja lelkün­ket az ábrándok, sejtelmek, remények honában, ő az igazi tavasz, megszemélyesitője, látható kifeje­zése a természet ébredésének, amelynek megjele­nése örömmel tölt el mindenkit. Az ibolyát min­denki szeieti. írtak íb róla már verset annyit, hogy a szegény kis ibolya, talán azért bújik olyan sze­rényen a levelek közé. Az ibolya nem csoda ha annyit szerepel a szépirodalomban, hiszen talán nincs ember, akinek életében ne játszana szerepet, akit kedves emlék ne kötne egy adott, egy kapott ibolya csokrocskához. 8 mennyit tudna beszélni egy-egy dobogó szív fölött elhervadó illatos kis c«okor I virágból! — Bennünket krón^ásokat fő-

Next

/
Thumbnails
Contents