Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1903-02-22 / 8. szám

Melléklet a „Békés" 1903.8-ik számához.

tartott a belügyminiszter által e részben kiküldött Kosztka csendőrségi alezredessel és Petróczy miniszteri titkárral s abban állapodtunk meg, hogy Dobozon, Köröstarcsán és Sámsonban volna még egy-egy csendőrőrs szervezendő.

Az Amerikába való kivándorlás vármegyénkben egyre jobban észlelhető. A múlt évben még alig 15—20 útlevelet közvetítettünk Amerikába kivándorlók számára, az idén már eddig ennyi az Amerikába útlevelet kérők száma.

A múlt év közgazdasági viszonyait ismertető részében részletes és hü képét nyújtja a jelentés a mezőgazdaság terén tapasztalható viszonyúknak, a termés eredményének, azután az állattenyésztés, állategészség és forgalom terén észlelt jelenségeknek ; közli egyszersmind az adatokat a vármegye múlt évi adózási viszonyairól is.

A közlekedésügyről szólva felsorolja a jelentés az 1902. óv folyamán teljesített uj építkezéseket, javítási munkálatokat és mindazon intézkedéseket, a melyek a vármegye közúti hálózatának fejlesztése érdekében tétettek.

A jelentés szerint a vármegyei közigazgatás menete a lefolyt időszak alatt zavartalan volt. A közigazgatás egyszerüs'tésóről szóló törvény végrehajtása tárgyában kiadott ügyviteli szabályok, valamint a pénztárak és számvevőség államosításáról szóló törvény életbeléptetése iránt kellő időben megtétettek az intézkedések és az uj rendre való átté rés akadályokba nem ütközött. Jólehet e szabályzatok életbeléptetésétől lefolyt másfél hónap nem elég az uj rend gyakorlati beválásának teljes megítélésére mégis már ez idő szerint jelzi, hogy vármegyénkben az egyszerűsítés czime alatt kiadott szabályzatok nehézséget nem fognak előidézni, mivel már azok életbeléptetése minden akadály és nehézség nélkül volt eszközölhető; sőt e szabályzatok már eddig is alkalmasaknak bizouyultak a gyakorlatban arra, hogy a megyei és községi ügyvitelben az eljárás tekintetében biztosságot, egyszerűséget, egyöntetűséget és feltétlen rendet teremtsenek meg, úgy, hogy eltekintve azon újításoktól, melyeket meg kell szöknünk, hogy jónak és ne munkaszaporulatnak tekintsünk, az egész egyszerűsítési akcziót a közigazgatási ügymenet- gyorsabbá tételére s rendezésére megfelelőnek találja és feltétlenül reméli, hogy e szabályzatoknak részenkint bekövetkező végrehajtása igazolni fogja, miszerint azok teljes egészükben biztosíthatják azon czélt, melynek megvalósítására alkottattak.

A január 1-vel életbe lépett uj rendnek egyedül a számvevőség államosítása tekintetében érez hető hátránya. Ugyanis az ezelőtt jól szervezett vármegyei számvevőség az alispáni ügyek elintézésébe beavattatván, mint előadó végezte eddig az összes gazdasági kérdéssel kapcsolatos ügyek előkészítését és előadását úgy az alispánnál, a közigazgatási bizottsági üléseken, mint a közgyűléseken. A pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség szervezeténél és elkülönített állásánál fogva leginkább utalványozási ügyeket készít elő, közvetlenül nem referál, az üléseken elő nem ad, egyes határozatot igénylő ügyiratot csupán véleményével lát el, az elintézés maga és az előadás ezzel a jegyzők feladatát képezvén, szaporítja ez utóbbiak teendőit. A hivatali személyzet fokozott tevékenységével mindazonáltal ez

ideig biztosíttatott a közigazgatás rendes és gyors ügy menete. Egyelőre úgy a hivatali személyzet, mint á közönség szempontjából az is felette hátrányos, hogy a számvevőség a vármegyeháztól távol nyert hivatali elhelyezést, a mi a számfejtések körüli formaságok gyors elintézését megnehezíti. Hozzájárult nehézséghez az is, hogy a pénztárak átadása és a január hóban az évi, negyedévi és félévi időszaki jelentések stb. folytán feltorlódó sok dolog miatt érzékenyebben lehetett észlelni a közvetlen előadóként szereplett várm. számvevőség hiányát, remélhető azonban, hogy a munkatorlódás megszűntével és a számvevőségi ügykezelés rendszerének megállapodottá váltával, a mostani átmenetben megérzett e hátrányok is enyhülni fognak. E hátrányokkal szemben a pénztári és számvevői szolgálat államosításának a törvényhatósági ügykezelés egyszerűsítése szempontjából kétségtelenül az a nagy előnye, hogy az alispán felmentetett a pénzek átvételének terhes munkájától s a tisztikar egy része a havi pénztárvizsgálatoktól.

A vármegyei központ 1902. évi ügyforgalma a következő volt: beiktattatott az általános alispáni iktatóba 23915, a közigazg. bizottsági iktatóba 2069 a kihágási ügyek iktatójába 654, a központi választmányi iktatóba 87 és a közigazg. bírósági panaszok iktatójába 9 ügydarab.

A törvényhatósági bizottságtól megbízást kapván arra, hogy a Gyulán felállítandó Erzsébet-szo- bor alapjának gyarapítására társadalmi mozgalmat indítson, bejelenti az alispán, hogy a vármegye tár sadalmának közreműködésével Gyulán folyó év január 24-én fővárosi művészek és irók közreműködésével hangversenyt rendezett, a mely 1112 koronával gyarapította az alapot. Ez idő szerint a szoboralap állaga 5255 korona 38 fillért tesz ki, a mely összeg, tekintve, hogy az időnként beérkező adományokból még néhány száz korona bevétel remélhető, elegendő lesz egy a tervezett méreteknek megfelelő művészi értékű szobor felállítására. Ez okból érint kezésbe lépett Felek Gyula gyulai származású tehet séges fiatal szobrászszal, kit tanulmányainak végzésében a vármegye segélyezett és a ki a vármegye támogatásával a múlt évben külföldi tanulmányúton járt, a szobor megmintázása iránt, módot akarván ezzel nyújtani, hogy a művészi pályára készülő fiatal ember a vármegye támogatásával szerzett képességeit első nagyobb alkotásában vármegyéje javára értékesítse. Hogy e mellett a szobor művészi sikerét teljes mértékben biztosítsa, felkereste Fadrusz János nagy nevű szobrászunkat, a ki kérésére készséggel nyújtott segédkezet, megengedvén, hogy Felek Gyula a szobrot az ő műtermében és felügyelete alatt mintázza meg és készítse el. A szobor magassága a tervezet szerint 4-85 m. lesz, a mi valamivel nagyobb az Erkel-szobor méreténél.

A közgyűlés 108 pontból álló tárgysorozatának jelentékeny részét kisebb jelentőségű községi ügyek foglalják el. A lapunkban is közölt tárgysorozatból látható, hogy a napirend különben sem foglal magában nagyobb jelentőséggel biró ügyeket. Ilyenek gyanánt főleg a munkásházak létesítésére engedélyezett 20,000 korona felhasználására vonatkozó földmivelésügyi ministeri leirat és a gyula— barakonyi vasút részére kért 60,000 koronás hozzájárulás megszavazásának ügye említhetők fel.

Hírek.

Lukréczia a sok sírástól elvesztette szeme világát, egészsége annyira megrendült, hogy daczára a szerető férj hü gondozásának, hat évi házasság után meghalt.

Az öreg Csereiék úgy maradtak, mint „takarás után a mező, szedés után a szöllő- vessző.“ Nem volt többé senkijök az élők földjén. Még pár évig viselték a fájdalom igáját azon tudatban, hogy „jobb lesz majd ott lent pihenni, oda lent már nem fáj semmi“ s ők is elköltöztek gyors egymásutánban a minden élőknek utján a sirba.

A fáradtnak szükséges a pihenés; a sokat szenvedettre reá fér a tulvilági öröm ! , . .

Dombi Lajos.

Jövendő.

Irta: Nagy Endre.

E hónap végén ötvenezer példányban fog kiröpülni Bródy Sándor heti-lapja, »Jövendő« a Pallas tágas palotájából. Sokat tűnődtem rajta máris, hogy galamb lesz-e, amely a békét hozza, vagy sas, amely a magasságot ostromolja, avagy pacsirta, amely virradatot hirdet. Úgy vélem, hogy benne lesz mindhárom, de egészében olyan lesz, mint maga Bródy Sándor, akinek boldog hivatása, hogy mindenkor rátermett vezetője legyen minden megifjitó mozgalomnak, amely kultúránk ügyét előbbre viszi.

A »Jövendő«-t ismertetvén, öróla kellene beszélnem legelsősorban. Kóla, aki először oktatta naturalizmusra ezt az irodalmat és megmaradt mellette szárnyaló poétának; beszéde darabos, keresetlen és mégis ékesebben szóló száz körmönfont körmondatnál ; megnyilatkozása hanyag és e hanyagságban több a művészet, mint tengernyi verejtékes műgondban .... eh, meddő dolog dióhéjba préselni azt, akinek egyénisége a szélsőségekből is kiduzzad. Beszéljünk hát csak.a »Jövendő*-ről.

XIII. Leó pápának 25 éves fordulóját nagy egyházi pompával ülték meg Gyulán is február 20-án az anyatemplomban. Az ünnepet megelőző estén a 7 órai és az az napi hajnali harangszó után egy negyed óráig szóltak az összes kath. templomok ha- raogjai s különösen a hajnali összeharangozás volt igen megható, kivált ha elgondoljuk, hogy e harangozás e perczben az egész föld minden kath. templomában történik. A szent-misét nagy segédlettel Gróh Ferencz prépost végezte. Az ájtatos társulatok fáklyákkal assistáltak. A belvárosi felső leány- skola növendékei oly szépen énekeltek az egész mise alatt duetteket, hogy gyönyörűség volt őket hallgatni. Különösen szép volt a Salve Regina.

A vármegye közgyűlése. Szombaton ez évben első rendes közgyűlését tartja a vármegye törvényhatósági bizottsága. A közgyűlés meghívóját és tárgysorozatát a vármegye hivatalos lapjának csütörtökön megjelent száma közli és ez utóbbi — jóllehet nem régen rendkívüli közgyűlés is volt — elég terjedelmes, a mennyiben 108 pontot fogla magában. A közgyűlés tárgyainak előkészítése czél jából az állandó választmány pénteken délelőtt 9 órától kezdődő ülésében fog tanácskozni.

A gyulai róm. kath. hitközség egyháztanácsának megalakítása február 19-én történt a város mindhárom kerületében és pedig némelyikben nagy meglepetést eredményezett. A belvárosban aránylag csekély érdeklődés mellett megválasztattak : Csák György, Keller Imré, dr. Follmann János, Szénásy József, Sál István, Székely Lajos, Diósy Béla, Lin- denberger Simon, Lelik István, Moldovány István, Démusz József, N. Szabados József. Póttagokul: Lukács Endre, Somossy Zsigmond, Somogyi János, Sál József. A nagymagyarvároson élénk küzdelem folyt a Kisvárosról mozgósított tömeg jelöltjei és a Nagymagyarváros jelöltjei között, melyből mégis az utóbbiak kerültek ki győzelmesen. MegválaBztattak rendes tagokul: Dutkay Béla, Schmidt József, Kukta Ferencz, Csőke István, Krizsán András, Cs. Demkó József, Horváth Pál, Szénásy János, Balog József, Ludvig József, ifj. Moldovány István, Demkó György. Póttagok: dájbert Jakab, Illés József, Puczkó Mihály, Répásy Ignácz. A Józsefváros választása nagy meglepetést nyújtott. Itt az ács és kőműves iparosok, különösen az ifjabb nemzedék vették át a vezetést s oly tömegesen és egyöntetűen szavaztak, hogy listájuk teljes győzelmet nyert. Megválasztattak rendes tagokul: Metz Antal, Gesz- oer József, Pfaff Ferencz, Titz István, G. Kneifet József, Yenczel Márton, Reinhart Ádám, Gerlein Reinhart, F. Schriffert József, Klavács András, Schriftart János, K. Schriffert János (T.) Póttagok lettek; K. Schriffert József, Ä. Schriffert József, A. Schriffert Mihály, Wittmann Frigyes.

Lelkész jelölés. A Hódmezővásárhelyen újonnan rendszeresített első osztályú lelkész! állásra Gyulán folyó hó 18-án tartatott meg a jelölés. A jelölőbizottság tagjai voltak Domby Lajos esperes elnöklete alatt: Garzó Gyula és dr. Bodoky Zoltán tanácsbirák; kiken kívül részt vett a vásárhelyi egyházi tanács két kiküldöttje : Chrisztó Lajos és Kovács János. A beérkezett 10 pályázó közül jelölésre bocsájtatott öt és pedig a következő sorrendben : Csapó Péter, Losonczy Endre, Szappanos Károly, Józsa Károly és Vöröss Zsigmond. Ellenben félretétotett öt pályázati kérvény és pedig: Tóth József, Nagy Endre, Bihari Lajos, Győri József és Kozma Imre pályázati kérvényei, miután az okTermészetes jelenség, hogy a »Jövendő« megszületett és természetes, hogy Bródy Sándort vallja atyjának.

Az éremnek mindenütt két oldala van, de a mi országunkban annyi az oldala, hogy sok oldala között legtöbbször elvész maga az érem. Akármilyen apró, vagy nagy esemény bukkan is föl közéletünkben, sohasem az igazság napja világítja meg fölülről, hanem a szempontok apró tolvaj lámpásai oldalról. Sok lúd disznót győz és a sok lámpás elvakitja magát a napot is . . .

Ott. a detronizált magasságban akarja újra kigyujtani diadalmas fényét a »Jövendő« és nem baj ha hunyorgatsz is eleinte láttán magyarom, — igy lesz csak újra napbanéző büszke sas-szemed.

Gárdonyi Géza és Ambrus Zoltán a főmunkatársai a »Jövendő«-nek. Egyik legmagyarabb, a másik legnyugatibb Írónk és nem puszta véletlen, hogy a IJövendö«-ben találkoznak össze. Magyaros érzés és nyugateurópai műveltség: ez a »Jövendő* legfőbb programmja. Nem parádénak állottak oda Bródy Sándor oldalához, hanem jelző mértéknek, hogy hozájuk nőjjön az, aki vélük akar közös barázdát szántani a »Jövendő* papirosán. Különben pedig a »Jövendő* szépirodalmi programmja benne vagyon abban a felszólításban, amit Bródy Sándor intézett néhány szépirónkhoz :

— Barátom, ha van önnek egy novellája, amely tetszetős, csinos és eléggé érzékeny történet ahhoz, hogy a kis bakfisokat megrikassa, akkor adja ezt — valamely más lapnak. De ha van egy novellája, amely csak egy mákszemnyi uj igazságért küzd, amely formában, tartalomban csak egy tapottnyi haladást jelent, akkor adja a »Jövendő«-nek és én úgy honorálom, ahogy iró munkáját soha nem honorálták még kis országunkban.

mányok nem voltak rendben. A választás márczius hó 17-én lesz s a mint értesülünk Losonczi Endre és Szappanos Károly fognak küzdeni s előre nem látható, kinek pártja lesz többségben. A választást Futó Zoltán és dr. Bodoky Zoltán tanácsbirák fogják vezetni.

Miniszteri kiküldött a vármegyében. A kormány újabban komolyan foglalkozik a czigányügy rendezésének kérdésével, melynek főczélja a közbiztonságra annyira veszélyes kóborczigányok letelepité- re és rendes kenyérkeresethez való szoktatása.

A munkálatban élénk részt vett Bajcsy László volt kunágotai jegyző, akinek az ügyre vonatkozó szakszerű munkái fel költötték a kormány figyelmét úgy, hogy belevonták a rendezés munkájába és a belügyminisztérium megbízta a kérdés tanulmányozásával és javaslatok készítésével. Bajcsy László miniszteri kiküldöttként a héten vármegyénkben járt és Gyulán dr. Fábry Sándor alispánnal folytatott az ügyről tanácskozást, majd Gyulán és több községben is megtekintette azokat a városrészeket, ahol a letelepedett czigányok laknak.

Kórházi bizottsági ülés. A vármegyei közkórházi bizottság pénteken délután tartotta ülését, a melyen tárgyaltatott a kórházi igazgató rendszerinti havi jelentése 1 ennek során a múlt évi maradvány felhasználása. Elfogadta a bizottság a közkórház folyó évi pótköltségvetését, úgyszintén a munkáslakásokra és a villanyvilágításra nézve, az államépitészeti hivatalnak előterjesztését. A közkórház múlt évi számadását a pénzügyi számvevőség által készített javaslattal terjeszti a közgyűlés elé.

A szanatórium hangverseny megtartása, mint értesülünk, egy kis időhaladékot szenved. Az a magyar színpadon eddig páratlanul álló siker, a a melyet a „Bob herczeg“ kivívott és az a tüntetés, a melylyel a közönség a darabot és szereplőit ünnepli, arra indította a Népszínház igazgatóját, hogy a darabot, mely eddig 57 előadást ért, továbbra is állandóan műsoron tartsa. így a darab sikerének főrészese Fedák Sári kisasszony elfoglaltsága miatt arra kérte a szanatórium egylet elnökségét, bogy a hangversenyt, melyen mulhatlanúl részt kiván venni és amelynek legfőbb vonzó ereje az ő művészetének bemutatása leend, elhalássza. Miután a Bob herczeg előreláthatólag megéri a 100-ik előadást is, a hangverseny április elején, esetleg közvetlenül a húsvéti ünnepek után lesz megtartható.

A gyulai róm. kath. főgymnasium hitközségi gyűjtő ivén aláirt adományaisat befizették :

Jontz Ferencz 200 korona

néh. Sál József örök. 200 „

Kny Antal espereskanonok 200 „

Schmidt József L00 „

Jeszenszky Béla 100 „

hozzáadva az eddig befolyt összegeket: 34948 korona 72 fillért

A »Jövendő* első hasábjait a politika fogja betölteni. De nem ám az a politika, amelynek küzdőtere ott van a képviselőház kanyargós folyosóin és rejtett szobáiban, hanem amelyik magasan lebeg kiterjesztett szárnyaival az ország fölött és őrködő szemmel vigyázza belül-kivül a veszedelmeket.

Interjúkban és önáló czikkekben fogja megszól- laltani mindazokat a politikusokat, akiknek véleménye túlnőtt a kicsinyes pártérdekeken, sőt meg fogja szólaltam a külföld politikusait is, amennyiben szavuk, működésűk a magyarság érdekkörébe vág.

A »Jövendő« minden egyes száma tehát politikai megnyilatkozás lesz; és pedig nem pártok megnyilatkozása, hanem az egyedül igaz hazafias meggyőződésé.

*

Apró, de szakavatott tollal Írott rovatok fogják szolgálni a »Jövendőbben a tudomány, művészet és irodalom ügyét. Még két regényfolytatás hetenként, egy magyar és egy külföldi: és ime előttünk áll készen a legújabb magyar folyóirat. Vaskos könyv, sötét barna fedéllel, hivalgó díszek nélkül. Demokratikusan egyszerű, mint maga a becsületes Munka és arisztokratikusan distingvált, mint maga a becsületes Értelem.

A »Jövendő* nem tölti be hivatását, ha egy osztálynak, egy körnek, egy rétegnek a kedvelt uj sága. A »Jövendő« ott akar lenni mindenütt, ahol emberek laknak, mintahogy az igazságnak is jelen kell lennie mindenütt az emberek között.

A »Jövendő* ezt könnyebben fogja elérni, mint az igazság, mert az igazságot drágán mérik, de a »Jövendő «-t — olcsón.

tényleg befizetett összeg: 35748 „ 72 fillér.

A Kossuth-szoborra folytatólagosan adakozott Fábián Lajos 1 koronát.

A gyulai nagytőzsde és különlegességi árúk jogát a pénzügyminiszter a múlt hóban tartott versenytárgyalásból kifolyólag Herczberger József kereskedőnek adta meg. Ezzel kapcsolatban megemlitjük, hogy nevezett, Fábián Lajos nagyszalontai kereskedővel átvették a Ferenozy-féle füszerkereskedést és azt mint társas ezég fogják jövőben folytatni.

Jóváhagyás. A m. kir. belügyminiszter február hó 18-áo leérkezett határozatával végre jóváhagyta a törvényhatósági bizottság határozatát, melyben kimondotta, hogy volt főispánjának, Beliczey,Istvánnak arczképét a vármegyeház nagyterme számára lefesteti 1200 korona költséggel s a költséget ideiglenesen, — mig a közszükségleti alap létesül, — a házi tartalék alapból fedezi. Az alispán a képnek megfestetése iránt immár sürgősen megteszi az intézkedéseket. Jóváhagyta továbbá a belügyminiszter a gyámoltak és gondnokoltak ingatlanainak tűzkár elleni biztosítása tárgyában az „Első magyar általános biztositó társasággal kötött s 10 évre szóló szerződést. Végül jóváhagyta Szabó Sándor kórházi ellenőr fizetésének 400 koronával való felemeléséről szóló törvényhatósági bizottsági határozatot.

Farsang végén. Csörgő sapkás Carneval her- czegnek, — aki simboluma az emberiség jókedvének, — mind kisebb-kisebb térre szorítkozik az ő birodalma. A régi farsangi jó kedély, a farsang utolsó napján szokásos mókák, bolondságok maholnap csak hagyományok lesznek, az emberi jó kedély kihaló félben-, maholnap meghal a kacza- gás, az igazi derűs kedély s csak gúnyosan mosolygó, az élet bolondságait blazirtan, unottan szemlélő emberek lesznek a farsang alakjai. Szomorú, de valóság s aki az ellenkezőjét állítja, azokra legjobban ráczáfol a bálterem, ahol maholnap nem lehet igazi vig arezot találni a mulatozók között. A kiélt, unott férfivilág naiv és unalmasnak találja a tánczmulatságot s csak illemből megy el unatkozni a bálterembe, az asszonyoknál inkább toalettverseny az egész báli kérdés, a lányok, a Bzegény mulatni vágyó, naiv lányok pedig keserű csalódásokkal, megalázva, kiábrándulva hagyják ott a bálteremnek csúfolt golgothát. S ez a kép ismétlődik minden városban, minden bálteremben, fővárosban és vidéken, egyaránt általános a panasz s az úgynevezett kitörő hangulatban lefolyt mulatságok ma már csak kivételkép—főképen báli tudósítói kopott frázisként élnek. — Kiveszett a faj-