Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1903-02-15 / 7. szám

-q° , Danko PjítaxA-ilApg*6'*1“ magyar népdalköltö még mjfldig jetiig--s hogy betegségének költségeit fedezhesse 150 összeválogatott dalét szándékozik kiadó'-(Lapunk szerkesztőjéhez ez ügyben a követ kező levél érkezett Dankó Pistáról: Hogy beteg ségem alatt felmerülő költségeimet fedezhessem, 50 dalomat összeválogattam és ki fogom adni még február hó folyamán egy kötetben. Beteg vagyok a kiadással járó fáradozást nem bírom, tehát Nádor Kálmánt, első magyar dalkiadót bíztam meg dalkö­tetem kiadásának a rendezésével: dalom az bizományában jelennek ,meg. A kötet ára 4 korona lesz. A megrendelések bizományosomhoz, Nádor Kálmán zeneműkiadóhoz. IV., Károly-körut 8. sz. alá küldendők. Szerkesztő Urnák szives pártfogását kérve maradok Budapesten, február hóban alázatos szolgája Dankó Pistß« Gyulai élet> — Farsang, sanatorium-hangverseny, nyomdász estély, várom köri művész estély, szarvasi plebisoitum, tisztviselői „holabda. Kloj bert-adomák. — Az elmúlt napok eseménye nem az volt, hogy Bülitz Sándor kibukott a kereskedelmi kör választmányából, mert lapunk barátjának eme malbeurje csak bennünket tölt el őszinte részvét­tel, — hanem sok minden más, mert igy farsang alatt mégis csak történik Gyulán valami, ha máskor nem is s most is lázban és várakozásban tartja közönségünket egy pár készülődő mulat­ság. Ezek közül első sorban a sanatoriumi hang­versenyt kell megemlítenünk, amelynek már régen ki lenne tűzve a határnapja, ha a rendezőség megelégednék kevésbé szenzácziós programmal de miután a rendezőségnek ambicziója, hogy a szó szoros értelmében utolérhetetlen hangversenyt csináljon, ennélfogva várakozni kell, rojg Fedák Sári befejezi Budapesten a Bob herezeg cziklust és lejön Gyulára vendégszerepelni. Ez a vendég- szereplés pedig annyival nagyobb kitüntetés ránk nézve, mert Fedák Sári még nem volt sehol vidéki hangverseny szerelője és Fedák Sári ma a legfavorizáltabb primadonna nagy Budapesten, akinek á táncza egyik nevezetessége ma a fővá rosnak s körülbelül úgy van vele az ember, hogy szégyelli bevallani, hogy még nem látta tánczolni Fedák Zsázsát. Fedákon kívül Biiezka Jenő jön le, aki a legfelkapottabb divatos színházi újdonság­nak a Bob herezegnek a szerzője. Lejön azonkívül Bosnyák Zoltánná is, művészetével gyönyörköd­tetni a közönséget és még egy elsőrangú neves fővárosi író, aki egyelőre még incognitóban van. A héten a nyomdász estélyre készültek nagy­ban s ha a mai újságban sok a sajtóhiba, ne méltóztassék csodálkozni rajta, mert a szedők ezen a héten .bálban utaztak.* Lázas izgatott­sággal várták ők is a tegnapi nagy napot, ami nem is csoda, mert első debütjök volt ez nekik a gyulai publikum, előtt. Mire e sorok napvilágot látnak, már lezajlott a nyomdász bál, melyre úgy vettük észre, nagy publikum készült. Az estélyen Kiss Laczi volt a felolvasó s a felolvasás a „Tarka képek“ és a „Gyulai élet* íróinak a bűne. Nem lennék hü krónikás, ha még egy harmadik szenzáczió számba menő készülő estély­ről, az újvárosi olvasókör 2i-iki müvész-estelyéről is nem írnék. Itt már Kiss Laczinak nem bűnei, hanem érdemei vannak, mert ó maga nem szerepel, hanem az aradi színészeket szerepelteti meg. Az aradiak pedig jó embereink maradtak nekünk, daczára annak, hogy mi Nagyváradhoz pártol­tunk azóta, mert a szivek vonzalmai nem a szini- kerületek, hanem a szimpátia által szabályoztat- nak s mi az aradi színészeknek ezt be is bizonyítjuk a jövő szombaton azzal, hogy szép és nagy publikumot hozunk össze az újvárosi olvasókörben. De mig mi Gyulán most készülünk sok mindenre, addig a szarvasiak már túl vannak mindenen s arra is ráérnek, hogy a báli emlé­keiket frissítsék fel. A .Szarvas és Vidéke* ugyanis plebiscitumot hirdetett arra, hogy ki volt a legszebb lány és asszony az ottani izr. nőegyleti bálon s most közli a feleleteket vasárnapi számában. Ezekből megtudjuk, hogy Szarvason sokféle gusztus van s minden beküldő legszebbnek minősiti a maga szive választottját. A szarvasi báli tudósitó zseniális eszméje bizo­nyára követésre talál széles e hazában s legkö­zelebb több lap kérdést fog intézni olvasóihoz hogy az ekkor meg ekkor megtartott banketten ki volt legjobban berúgva? a helyi társaságban melyik urnák van leghosszabb orra? kinek van legszebb „strumfpándlija* ? ki eszik legtöbbet ? és ehhez hasonló tapintatos kérdések fogják tarkí­tani a vidéki hírlapirodalom mezejét. Csak arra vagyunk kiváncsiak, hogy tetszik a szarvasi plebiscitum azoknak a hölgyeknek, akik ,voks nélkül maradtak ? Ha azoknak a levelező-lapoknak, melyek mostanában egyes állami tisztviselők czimér Gyulára érkeztek, hinni lehet, úgy nemsokára képviselőválasztások lesznek az országban, Ezek a levelezőlapok igy hangzanak: Kartárs! A szabadéivüpárt megható atyai gondos kodását, melylyel az állami tisztviselők sorsát már 18 hónap óta szivén viseli, méltó módon kell meghálálnunk. A legközelebbi képviselőválasztásnál tar­tózkodjatok a szavazástól 11 Végkitürelmesedett János. E lap utóirattal lemásolva postafordultával legalább „6 állami tisztviselőnek megküldendő.* Ez a legújabb .hólabda azonban aligha fogja megindítani a fizetésrendezés lavináját ebben az obstrukcziós világban s azért óh Vég­kitürelmesedett Jánosok, kik a XI. fizetési osz­tály harmadik fokozatában várjátok a Messiást gyakoroljátok még tovább is azt a dicső erényt melyet Petőfi nem a rózsával, hanem a szama rak és birkákkal hoz összeköttetésbe, mórt való szinü, hogy még szükségetek lesz rá egy dara­big, ha nem is épen a képviselőválasztásokig, r A képviselőválasztásokról jut eszembe sze gény jó Klojbert asztalos, aki a héten költözött el jobb hazába közülünk, itt hagyván örök időkre emlékét, mert „Klojbert-párt“ mindig lesz Gyulán, amíg képviselőválasztások lesznek. Az elhunyt polgártárs hires borszakértő e még híresebb politikus volt, aki mindig ké­sz »n volt véleményt mondani nemcsak a kor mány, a képviselők, a pártok fölött, hanem még a külpolitikai eseményeket, Bismarckot, Maxi- milián császárt, Garibaldit és a keleti kérdés megoldását is úgy emlegette, mintha az ő kezé­ben összpontosult volna az európai egyensúly Ha belejött a politizálásba és volt publikum, a ki hallgassa, akkor elemében volt s beszélik, hogy egyszer este a néraethidnál a csordát váró szomszédsággal olyan tüzes politikai vitába ele­gyedett, hogy a csorda már rég bejött, az est­hajnali csillag is feljött, a holdvilág is lehunyt, s azon vették észre magukat, hogy hajnalodik s hajtják ki a csordát a legelőre. De igazán elemében a képviselőválasztások idejében volt Klojbert Albin. A 69-iki választások alkalmával történt, hogy a Deák-párt és a balpárt nagy harczbsn voltak egymással Gyulán. Senki olyan dühös balpárti, mint Klojbert Albin nem volt a városban, ki az akkori 48-as újságokat a Helfi-féle „Magyar Újságot* és a „Népzászlóját* olvasva, annak eszméit hevesen kolportálta a polgárok közöt,.' Néhai jó Urbanecz Vilmos bátyánk, nyugal­mazott katonatiszt és takarékpénztári tisztviselő pedig heves Deák-párti lévén, a németváros meghódítására vállalkozott és egy este beállí­tott korteskedni egy német városi balpárti párt­tanyára, ahol Klojbert vitte legjobban a szót. Egész este hevesen téritgette a jó öreg ur a híveket, de Klojberttel sehogysem birt. Neki szentelte végre az éjszakát és reggelig beszélt a lelkére. Hosszas kapaczitálás után reggel felé aztán Klojbert megszólalt: — Hát hiszen szép, szép tekintetes ur kérem nem is mondom én, hogy nem szavaznék Deák-pártra, de hát tetszik tudni — nincs szavazati jogom 1 Hogy néhai jó Urbanetz bátyánk mit mon­dott erre Klojbertnek, arról is beszél, a krónika, de ettől kezdve a „Klojbert-párt* fennmaradt Gyulán s ma is úgy hívják azokat nálunk, a kik lármáznak, de nem szavaznak. Egy másik jóizü adoma i. kering Klojbert- ről. Ez 78-ban történt, a mikor a Wenckheim Frigyes és Krivácsy-pártok állottak szemben Gyulán egymással. A németváros már meghódolt Wenckheim Frigyesnek, csak a németváros vereskereszt melletti része, az úgynevezett „Bikaváros“ tar­tott szilárdan Krivácsy mellett. Ide a „ Bikavárosba* ment egy Wenckheim- párti ma is fiatalosan agilis, tekintélyes gyulai ügyvéd, megnyerni a népet. Az ékesszólás fegy­vere mellett egy jó nagy hordó bort is vitt kortestanyára, s ilyen körülmények között már egészen jól indult volna az ügy, ha Klojbert oda nem állt volna a kortestanya nyitott kapu­jához s a megtérni szándékozó szavazókat vissza nem tartotta volna a bemeneteltől, szidván és fenyegetvén őket, úgy hogy sokán figyelmez- ették az ügyvéd urat, hogy jó lenne onnan Klojbertet eltávolítani valahogy. Az ügyvéd azonban ismervén a maga emberét, tudta, hogy Klojbertet ugyan kapacitálni nem lehet. Nem is próbálta, hanem kivitetvén a hordó bort az udvarra, úgy tett, mintha észre sem vette volna Klojbertnek ellenkorteskedését. Megcsapoltatta hordót és odakiáltotta Klojbertnek : — Klojbert! maga lesz a csapos, jöjjön idei És Klojbert egyszerre abbahagyva a 48-as agitácziót, szónólkül bement, becsületesen a csap mellé állt és csapolta estig a bort a Wenckheim szavazóknak hűségesen. Szegény jó Klojbert! Tipikus, jóizü alakja halt ki vele Gyulának, amilyet nem terem modern kor. Nyugodjék békével! — re ezáz koronás jutalomdijat rendszeresített, melyek bSl az aradi kereskedelmi- és iparkamara kerüle­tére öt jutalmat engedélyezett. A jutalmazott mun­kások mindenike a jutalomdijon kívül a jutalma­zás tényét és a jutalmazás indokait tartalmazó el­ismerő okmányt kap. A jutalomdijak és oklevelok karácsony és újév között a kereskedelmi- és ipar­kamara által ünnepélyesen osztatnak ki. A juta­lomra való igény előfeltételei a következők : 1. A magyar állampolgárság; 2. tényleges ipari mun­kában való állandó ipari alkalmaztatás (kapus, ko­csis, gyári irodaszolga) ós más ily természetű szol­gálatot teljesítő, a jutalomra igényt nem tarthat; 3. legalább tizenöt évi, megszakítás nélküli műkö­dés az ipari munka körében. (Tanonozóvek beszá­míthatók); évadhoz kötött ipari munkában alkal­mazottaknál a teljesen betöltött évadok teljes évek­kel egyenértékűeknek tekintetnek; 4. a rendes munkabér vagy munkakereset évi összege a beje­lentés évében 2000 koronát meg nem haladhat. Mindezen feltételek teljesítése hiteles okiratokkal, esetleg a munkakönyvvel vagy annak hiteles má­solatával bizonyitandók. A bejelentést csakis a munkaadó (gyáros, iparos) teheti, tehát közvetlen egynek mellőzésével benyújtott folyamodványok nem vétetnek tárgyalás alá. A beérkező bejelen­téseket az iparkamarák fogják a kereskedelem­ügyi miniszterhez felterjeszteni. Törvényszéki csarnok. A mise. üugyecz János a börtönben ismert békéscsabai patrícius a főtárgyaláson azzal védeke­zett, hogy 1902. janius 8-án a misére ment és nem tudja, hogy a templom helyett mikép került a rend­őrségre s nagyon csodálkozott, midőn a tanuk azt vallották, hogy ő a tomplom előtt, épen a mise alatt éktelen kiabálást vitt véghez, a miért a rendőr meg­szólította, de még neki állott feljebb, hogy őt bogy meri egy rendőr megszólítani s neki ment a rend­őrnek, letépte a kabátját, kiáltva: ki áll ő bárkivel, mert ember kell a fogházba is — vágya teljesült s, mert azonnal beszállították. A főtárgyaláson azzal is védekezett, bogy teljesen ittas volt, azon­ban a tanuk megczáfolták és igy a terhelt 14 napi fogházra lett elitélve, mire azt felelte, hogy meg­szokta ő azt már«­Isten adta. Sija Pál mezőberényi lakos 1902. szeptember 23-án éjjel a békési határról elkötötte Pálfi Sándor 3 lovát s vígan fuvarozott velük és nem gondolva meg a veszélyt, de különben íb le­vágta a lovak farkát és igy hajtott október közepén Békésre, hol a tulajdonos megismerte a lovakat, minek következtében leszállították a kocsiról. A főtárgyaláson azzal védekezett, hogy Isten adta, de e védekezése nem volt elegendő, mert tudta, hogy kié voltak a lopott lovak s azt a védekezését sem fogadta el a törvényszék, hogy ő azt hitte, mikép ninc6 gazdájuk, mert nálunk nem legelésznek a ovak gazdátlanul és a tolvajt 6 havi börtönre Ítélte, mit mint katouaviselt ember meg is köszönt. Lopás. Sylvester estéjén, az uj év első étá­jában ment hazafelé a szeghalmi postamester. Zörejt hallott a folyosó asztala alatt és lenézve, meglepe­tésében szólni sem tudott, mert B. Nagy Bálint volt ott fejszével kezében s már 24 lyukat fúrt a hivatal ajtaján, hogy bemenjen, mivel uj évre pénzre volt szüksége. Ekkor elmenekült, de más­nap a csendőrség elfogta, be is ismerte bűnét, ki­jelentve, hogy reá nézve ez az uj év egyáltalán nem hozott szerencsét, mert a mihez kezdett — megakadályoztatott abban. Azt is bevallotta, hogy csizmájára azért kötött szürdarabot. hogy ne hallják meg a zajt. A kir. törvényszék 5 havi fog­házra büntette az atyafit, a miben megnyugodott. Közgazdaság. Ipari munkások megjutalmazása. A kitartó kiváló szorgalmat, valamint ügybuzgalmat tanúsító ipari munkások az állam részéről elismerésben és jutalomban részesülnek. A kereskedelmi miniszter az ipari munkások szorgalmának, buzgalmának é jó magaviseletének jutalmazására 100, egyenkint Várkonyi. Most harmadéve sűrűn emlegették Várkonyi budapesti háztulajdonos nevét, aki az alföldön kü­lönösen Békésvármegyében hirdette az agrárszoczi- álizmus igéit, a mig szertelen izgatásaiért le nem tartóztatták. A néhány hónapi fogság, melvlyel a bíróság Várkonyi akkori szereplését honorálta, nem változtatta meg a fanatikus ember hitvallását, mert osütörtökön a vagyonos osztály ellen való igatásért újra a budapesti esküdtbiróság előtt állott. Vele volt á leánya is, a szépségéről híres Mariska, a ki azért került vád alá, mert sajtó alá rendezte édes apjának inkább konfuzus, mint közveszedelmes szel­lemi termékét. Várkonyi Mariska különben időköz­ben a felesége lett Hegedűs Aladár dr. miniszteri segéd fogalmazónak. Várkonyi legutób az ügyészség figyelmét a nyomtatásban kiadott programmbeszédével vonta magára, melyet mint a gyomai kerület képviselője­löltje a választóihoz intézett. Ebben a programmbe- szódben azt fejtegeti, hogy el kell törülni az álla­mot, mint minden rossznak a forrását, s be kell hozni a társadalmi szövetkezetét. El kell törülni a közhivatalnokok ama privilégiumát, mely szerint a fizetésüknek csak nyolczazáz forinton fölüli ré­szét lehet lefoglalni, holott minden más halandónak az utolsó vánkosát elveszik. A képviselóházat meg kell tisztítani az ügyvédektől, akik csak a népet fosztogatják és kínozzák saját zsebük érdekében Maga a kormány is egy érdekosoport. Követeli, hogy a birákat a népkebeléből válaszszák, hogy az igazságszolgáltatást közvetetlenül maga a nép gyakorolhassa. Minden pörös ós pörönkivüli ügyben teljes szabad védelmet és helyettesítési szabadságot- továbbá a halálbüntetés s az ügyvédi törvény meg, szüntetését kéri. Ezek a főbb pontjai a Várkonyi inkriminált programmbeszédének, melynek szerkesztésében és terjesztésében a vádlevél szerint a leánya is résztvett. Az általános kérdésekre Várkonyi elmondja, hogy 52 éves, felekezet nélküli, háztulajdonos. Gim­náziumot és egyetemet végzett. Izgatásért már bün­tetve volt. Várkonyi Mariska 24 esztendős, evangélikus vallásu, félesztendő óta Hegedűs Aladár dr. minisz­teri segédfogalmazó felesége. Magára a vádra nézve Várkonyi István meg­jegyzi, hogy nem érzi magát bűnösnek. Nem ő a szerzője az inkriminált brosúrának. Gyomai választói küldötték be neki a kéziratot s kérték, hogy nyo­massa azt ki, s mint a programbeszédjét terjessze a választók között. 0 a leányt bízta meg, hogy nézze át s nyomassa ki a kéziratot, mivel neki a kerü­letben volt dolga. Az elnök : Ki tehát a szerzője az inkriminált brosürának P A vádlott: Az, a ki beküldötte. Én csak letisz­táztam. — De maga nyomatta ki P — Nem én, hauem a leányom. — Nem is a maga házában készült az inkri­minált brosúra ? — Én csak az első három lapot letisztáztam az eredetiből. Várkonyi Mariska szintén ártatlannak mondja magát. A mikor édes apja Gyomán progrnmmbe- szédet mondott, a választók a beszédből jegyzete­ket készítettek s azt a maguk óhajtásával bővítve beküldötték, hogy nyomassák ki. Az elnök : Ki adta a kéziratot a nyomdába. A vádlott: Én. — Ki fizette a költségeket P — Én. — A programmbeszédet tehát a választók ké szitelték az édes apjának P — Igen. Mikor felszólították, hogy lépjen fel a kerületben, egyúttal megmondták neki, hogy milyen elvek alapján hajlandók őt megválasztani. — A mikor leírta a kéziratot, a maga gondo­latát is belefüzte P — Én csak a technikai munkát végeztem. Az inkriminált programmbeszéd felolvasása után az elnök újra Várkonyit vallatta. — Hogy van az, kérdezte az elnök, hogy ön felekezetnélkülinek vallja magát s mégis a papokkal foglalkozik? — Az én vallásom a szeretet vallása, a mely közvetlenül Krisztus urunk tanításain alapszik. Programbeszédemben csak azt hangoztattam, hogy a püspökség javait osszák szét apró parczellákban a nép között, jutányos bérért. — S ez a bér kit illetne meg, apüBpököt? — Nem, ez közjóra lenne fordítandó. Várkonyi bizonyítani akarta, hogy az inkri­minált beszéd a Földmivelő czimü újságban is megjelent, a nélkül, hogy azt az ügyészség inkri­minálta volna. Az elnök a bizonyítást nem engedte meg, hanem megindította a pörbeszédeket. Böhm Alajos királyi ügyész azt vitatta, hogy a programmbeszédben minden kritériuma megvan az izgatásnak b a vádlottak elítélését kérte. Várkonyi István két óráig tartó beszédben védte magát s az elveit. Beszéde végén többször elragadta az indulata, a miért az elnök többször rácsengetett s végül megvonta tőle a szót. Most Várkonyi Mariska állott föl s általános figyelem közt a következő beszédet mondotta el a védelmére: — Én atyámnak szivességet akartam tenni, mikor a régibb programmbeszéd részeit a válasz­tási agitáczió czéljából készítendő nyomtatvány szá­mára lemásoltam. Az izgatás czélzata itt ki van zárva akkor, mikor az ember az alkotmányos követ választás és a törvényhozás utján gondolja orvosolni az országos bajokat. Ezt bűnügyi perrel megtámad­ni, nagyon kevés alkotmányos érzésről tesz tanú­ságot. Más kulturnemzetnél, ahol a szabadság esz­méje inkább érdeklődött, ily pör lehetetlen volna. Ezt az atyámnak szívességből és gyermeki köteles­ségből végzett segítséget fonák eljárás a gyilkos­ságra késztés cselekedetével egy nívóra helyezni. Az ellen erkölcsi érzésem tiltakozott volna, de a lemásolás olyan szívesség volt, mintha egy pohár vizet nyújtottam volna neki. Az intelligencziáról másolt részletek, melyekbe bele vannak vonva hi­vatalnokok, katonák és az ügyvédi kar, erre vonat­kozólag csak azt jegyzem meg, hogy ezek diplomá­jukkal igenis elkülönitettiiek érzik magukat a néptől szándékaikban bár nemcsak lehetnek a nép jó karói, de éppen elkülönítettségüknél fogva nem tudják, mi a nép érdeke, mi szolgál hasznára vagy kárára. 8 mikor ezt mutatja a programmbeszéd, ezzel nem lázit, nem izgat, a jogos bírálat határát át nem lépi. De hisz nem íb volt ez a program­beszéd hatással a népre, mert az most ily osöndes, mint volt ezelőtt. Nem közömbös hát, hogy volt-e hatása vagy sem? Az esküdtbiróság a tanuk kihall­gatását nem engedvén meg, nem bizonyíthatok, így hát negativ alapon védem igazságomat. De amennyire én nem bizonyíthatók, a tekintetes sküdtbiróság épp oly kevéssé sütheti rám a szer­zőség vádját. S a mily jogosan vél ő engem bűnös­nek tartani, épp oly joggal vélem én magamat bün- telennek. A szép asszony kipirult arczal mondotta el ezt a beszédet, melynek szemelláthatólag nagy hatása volt az esküdtekre. A válasz és viszonválasz után az esküdtek tanácskozásra vonultak vissza s négy órakor kihir­dették a verdiktet, mely szerint Várkonyi Istvánt vétkesnek nyilvánították, a leányt pedig fölmentet­ték. A verdikt alapján a törvényszék Várkonyit két hónapi államfogházra s kétszáz korona pénz- büntetésre ítélte. H e t i pia e z. Gyula, február hó 13. A budapesi árutőzsdén gabonanemüekben vál­tozatlan az irányzat, amennyiben búzánál a hét ele­jén beállott szilárd hangulatot ismét lanyhaság vál­totta fel. Heti piaczunkoo kis felhozatal mellett eladatott 50 kilogrammonként koronában : búza .......................... 7-20—7-30-ig ta karm. árpa . . . 5 20—6‘30rig zab..........................5‘60—6‘70-ig ku koricza .... &80—6'—-ig

Next

/
Thumbnails
Contents