Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1903-02-15 / 7. szám
7-1 k szsi m. Gyula, 1903. február 15-én XXXV* évfolyam r Szerkesztőség: Templom-tér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illeté közlemények intézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre . . 10 kor. — fill. Pél évre ... 6 „ — „ Évnegyedre . 2 „ 50 „ Egyes szám éra 20 fill. J f f Társadalmi és közgazdászat! hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő: Or. Bodoky Zoltán. Felelős szerkesztő: Kóhn Dávid. f ^ Kiadóhivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyílt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Syilt-tér sora 20 fiit. ks______________Ä A gyula—barakonyi vasút. i. Bókésvármegye törvényhatósági bizottsága által a gyula—barakonyi vasút építésének előkészítésére kiküldött bizottság elhatározta, hogy mielőtt a szükséges hozzá járulások megajánlása iránt az érdekeltséghez fordul, egy emlékiratban ismerteti a vasút tervezetét. A bizottság határozata folytán Saviár Lajos kir. főmérnök és Berthóty István vármegyei tb. főjegyző megírták az is mertetést és az 24 oldalas füzet alakjában a napokban került ki a sajtó alól. Nagy jelentősége szerint mérlegeltük többször a gyula — barakonyi vasút tervezését és azért eddigi közleményeink kiegészítéséül bő kivonatban ismertetjük a brosúrát, a melyhez a vasút általános helyszin- rajza is mellékelve van. A füzet első fejezetében a vasutterv előzményeiről és történetéről szól, majd második fejezetében általános leírását adja a tervezetnek. A lapunk által annak idején ismertetett ezen adatok közlése után a következőkben fejtegeti a vasút szükségességét és előnyeit. Az 52 kilométer bosszú és 70 cm. nyomtávolsággal tervezett vasúttal Gyulán kívül 12 jelentékeny község nyerne vasúti közlekedést, melyek mindegyikének személy és teheráru forgalmát a vasút legkedvezőbb módon bonyolíthatná le, teljesen megközelítvén azokat. A forgalom könnyű lebonyolítását czélozza az általános terveket megállapító bizottságnak az a határozata, hogy ott, ahol a helyi viszonyok ezt megengedik és az érdekeltség a részletes tervek megállapításakor oly irányú kívánságát kifejezi, a vonal nem a községeken kívül, hanem azokat átszelve, a belterületen vezettetik keresztül, biztosítván ezáltal mindazon előnyöket, a melyekkel a megközelítés tekintetében a közúti vasutak bírnak. Az egész vonal, minden állomás, megállóhely és szárnyvonal telefonnal lesz ellátva. Maga az általános tervezés egyébb részeiben is változást nyerhet, a mint azt a helyi érdekeltség meghallgatásával a forgalmi igények tanulmányozása szükségesnek T Á. R C Z A.. Egy prédikáczió. „És akkoron majd az igazságosak tündökölnek, mint a nap atyjuk királyságában. Máté XIII. 43 Csak úgy betévedtem az Isten házába, mint legtöbbnyire mi elegáns ficsurok, — a korcsolya- térről hazatérve, kaczkiásan oldalba csapott kalappal. Daczára annak, hogy az ünneplő közönség tarka sokasága szinültig megtöltötte a templomot, zord képet mutatott az. Hideg, ködös januári délután volt, az erős szélvihar mely odakünn kerekedett, hatalmasan döngette a dóm hatalmas ives ablakait. Rósz hangulatban voltam, elégedetlen önmagámmal és az egész világgal. Szokásom ellenére tépelődtem és gyötrő gondolatok kavarogtak a fejemben a nélkül, hogy pozitiv okom lett volna reá. Előttem egy gárda-főhadnagy ült, jobbján fülig drága prémes bundába burkolt szőke, fitos orrú szépséggel. Őt-nyolcz porcznyi időközökben odahajolt a hölgyhöz és roppant diszkrétül egykét szót súgott a fülébe, ök talán megfeled keztek az odakünn tomboló téli viharról; — ők valószínűleg a nyárra gondoltak. Némileg felvidított, hogy kedvem szerint bámulhattam a gárdista szőke szomszédnöjének bájos profilját és elfogadható szórakozást nyújtottak a tőlem nem messze ülő, szégyenkező kis backfisch leány érdeklődő pillantásai, melyeket sűrűn és erősen viszonoztam. jelzi, a mely czélból esetleges szárnyvonalak vagy rakodó vágányok létesítésével is szolgálni fog a közönség és vidék követelményei kielégítésének. A kisebb forgalmi igényű vidékeken a keskenyvágányu vasutak teljesen megielelnek, sőt azok teljesítőképessége nein várt módon, bevált. Tőke szegény országban azok mellőzése közgazdasági hiba, mert jövedelmezőségük kétségtelen oly forgalom mellett, oly viszonyok mellett, a melyek között a helyiérdekű vasút meg nem él. Ezért mondja Sieronymi Károly a közlekedési eszközeink fejlesztésének irányelvei czimü előadásában 1902. szeptember hóban a következőket: „Mint hogy a jövőre kiépítendő oly vonalakról van szó, melyeken a napi forgalom a 100 tonnát alig fogja meghaladni, le kell tehát mondanunk arról, hogy rendes nyom- közü vasutak építésével oldhassuk meg a kérdést. A megoldás nézetem szerint abban áll, hogy olyan kis forgalmú vonalokon, a milyenek jövőre nagyobb számban lesznek építendők, keskenyvágányu vasutakat építsünk. Az ilyen vasutak bevezethetők a községekbe, ennéliogva az áruszállításban az állomásokra való fuvarozás költségei meg lesznek takarithatók. Minthogy továbbá a helyiérdekű vasutakon igen kevés kivétellel nagyobb jelentősége van a személyforgalomnak a teherforgalomnál: a személyforgalom nak megfelelő üzleti berendezést kell az ezután épitendő b. é. vasutaknak adni. Motorkocsik járatásával kell a személyvonatok gyorsabb egymásutánját biztosítani és az amúgy is csekély teher forgalmat szükségleti és nem szükségkép naponként többször induló vonatokkal biztosítani.“ Tizenkét község 27724 lélekből álló lakossággal és 90047 kát. hold határterülettel nélkülözi most jórészt a modern forgalmi eszközök gazdasági előnyét és e számadatok tanúskodnak a vasút szükségessége mellett. Ily nagy érdekeltség mellett messzemenő és részleteikben fel nem sorolható előnyök vár hatók a vasút létesítéséből. Ama nagy köz- gazdasági és kulturális hatástól, a mely a vasutak létesítését mindenütt nyomon követi és a mely a viszonyok rohamos fejlődésének nyit utat, eltekintve, csak azokra a különleges és az épitendő vasút jellegéből származó eredményekre mutat rá, a melyeket a gyula -barakonyi vasúttól az érdekeltség várhat. A tervezett vasút a legrövidebb vonalon köti össze az érdekelt vidéket a M. Á. V. egyik fővonalával, a lehető legkedvezőbb mólon megnyitván azt a távolabbra irányuló forgalomnak, úgy személy, mint áruszállítás tekintetéből. 01c9Ó és alkalmazkodó forgalmi eszközt nyújt a vidék lakosságának, főleg nagybirtoko8ainak és kisgazdáinak arra, hogy a legközelebbi nagy várost, melynek piaczán nyerték eddig is gazdasági szükségleteik kielégítését úgy a személyek, mint a szállítandó áruk mindenkor megközelíthessék. A gyors és olcsó közlekedés, ebből folyólag a termények könnyebb értékesítése lehetővé teszik a gazdáknak, hogy oly ipari termények előállítására is áttérjenek, melyektől eddig a szállítás nehézségei és drágasága miatt elvoltak zárva, ez által gazdaságuk belterjesebbé lesz. téve és birtokuk értéke rohamosan fog emel-| kedni. A vasút több nagy birtokot fog átszelni, a melyek a közlekedési eszközök hiányában eddig külterjes gazdálkodásra voltak utalva.j A belterjes gazdálkodásra való áttérés kil nem számítható anyagi előnyei hárulnak fel nagybirtokokra a vasút létesítéséből. Úgy ezekre, mint a kisgazdákra nézve lehetővé! teszi a vasút a tömegáruk, pl. czukorrépa [termelését, ennek könnyű szállítását, valamint a répaszeletnek stb. odavaló visszajuttatását, ahol azt a gazdaság érdeke megkívánja. A keskenyvágányu motoros vasút jellege is sok számbaveendő előnyt rejt magában. Jobban simul és alkalmazkodik a helyi viszonyokhoz, mint a nagy befektetésüés költséges fenntartású rendes nyomtávú vasút. A helyi viszonyok igényeihez képest bárhol ' létesi thető megáll óhely, építhető állandó szárnyvonal, vagy ideiglenes rakodó vágány rak- ' ható le és igy a kedvezőtlen időjárás és a 1 legrosszabb utak mellett is meg van köny- nyitve a termények elszállítása. A vonal igy nemcsak a községeket, de nagyobb majorokat, raktárakat és birtoktesteket is megközelíthet, ahol mindenütt belehet közvetlen elszállításra rakni a terményeket. A vasút és az azt igénybe vevő közönség között létesülő ezen közvetlen érintkezés mellett nagy előnye még a keskenyvágányu vasútnak, hogy az érdekeltség által viselendő hozzájárulás nem kétes értékű holt tőke, mely legfölebb csak a messze jövőben jövedelmez, hanem maga is már a 4—5. évtől tisztességes kamat jövedelmet nyújt a részvénybirtokosoknek, mint azt alább látni fogjuk. A közigazgatási bizottság ülése. — Február 9. — Hétfőn tartotta meg a közigazgatási bizottság február havi rendes ülését, melynek anyagában jelentősebb tárgy nem szerepelt és ha a békésszent- andrási jegyző szabadságolása, valamint egy gyulai építkezési ügy nem adtak volna alkalmat több felszólalásra, minden különösebb esemény nélkül folyt Ivolna le az ülés. A bizottságban dr. Lukács György főispán [elnökölt és jelen voltak : dr. Fábry Sándor alispán, dr. Daimel Sándor főjegyző, Jautsovits Péter árvaszéki elnök, dr. Zöldy Géza főügyész, dr. Zöldy Ijános főorvos, Rezey Szilviasz kir. tanfelügyelő, Csák György kir. pénzügyigazgató, Haviár Lajos [kir. főmérnök, dr. Liszy Viktor kir. ügyész, Zlinszky ilstván közgazd. előadó, gróf Almásy Dénes, dr. |Bodoky Zoltán, Haviar Dániel, dr Hajnal István, Keller Imre, Varságh Béla és Rosenthal Ignácz bizottsági tagok. Az ülés_,megnyitása után dr. Daimel Sándor főjegyző felolvasta az alispáni jelentést, mely a következőleg szól: Folyó évi január haváról való jelentésemet tisztelettel a következőkben terjesztem elő: I. Közbiztonság. A múlt hó folyamén a személybiztonság 5 esetben támadtatott meg, u. ni. Gyulán január hó 4-én Szilágyi Erzsébet 15 éves gyulai illetőségű hajadont Pribék Gábor kocsis a város külterületén megtámadta s vele erőszakosan nemileg közösült. Ezen kívül megzavartatott még a személybiztonság Gyulán, Békéscsabán, Körösladányban és Füzes- gyarmaton 1—1 verekedési esettel. A tettesek kinyomoztatván, a kir. bíróságnak átadattak. Beláthatja mindenki, hogy ha egy hétköznapi megjelenésű pap kilép a szószékre, rósz hangulatomat és az említett körülményeket tekintve, minden egyébbel gondoltam volna, csak arra nem, hogy meghallgassam. De ez az aszkéta alak, korán elhervadt idomaival, beteg, roskadozó fiatal testével részvétemet felkeltette. Ez az ember áttetsző, finom arczvonásaival, szelíd tűzben ragyogó szeretetteljes kék szemével egy élő lemondás és kien- gesztelődés, megnyugvás, isteni béke és megdicsőülés. Eszembe jutott Rembrandt egyik képe, melyen az Isten-ember szívfacsaró tragédiája oly mesterileg van feltüntetve. A földi martiromság megfelelő modellje ez a pap. Kiért, miért szenved? — Gyötör a kislelkü kíváncsiság. Elkezd beszélni. Hangja lágy, .fuvola- szerű, oly tisztán cseng, mint az üveg harang. Milyen hatást keltene e hang a színpadon, — gondolám magambam, világias térre átcsapva. Bírálja a hazugságot csodálatos energiával, nem dogmatikus szempontból, de az érvek sokaságával. Rajongó hévvel beszél az igazságról, bonczolgat, tanácsol, miközben halvány orczái kipirulnak, erősen kihajlik a szószékről, hol szeretettel kitárja karjait a hallgatóság felé, hol esdeklőn felemeli az éghez és beszél, — fárad- hatlanul beszél. Meglep ez a lelkesedés, ez a sziklaerős meggyőződés, melylyel az örök igazság védelmére kel. Modern ember vagyok, de a hazugság szokatlan thémája, amint ez a páter tárgyalja, mintha bizonyos nemű visszhangot keltene szivemben és feszült figyelemmel hallgatom, a mint folytatja: — „A hazugság az a bűn, melyet legtöbbször követünk el életünkben. Ki állítja össze a hazugságok bizonyára csinos regiszterjét, melyeket egy halandó a születése percze leikétől elszálltáig elkövetett? Pedig talán érdekes volna megtudni, hányszor s mily alakban sülyedünk e hibába, ép most a XX. század elején, mikor az igazságszolgáltatásnak mesés fényű palotákat emelünk, mikor nagy garral és önbizalommal mellünket, verve körülhordozzuk a tiszta és igazságos elvek egész sokaságának zászlaját. Erkölcs, tisztesség, jóindulat, nemes gon dóik ozás, önzetlenség, felebaráti szeretet?! — Ma már csupán felső kabátnak használjuk, hogy lelkünk és szivünk tetszetős és a tökély felé evező színben tűnjék fel a világ előtt, Csodálatos és megdöbbentő, mennyire sü- lyedtünk a hazugságok posványába. A mai kor gyermeke elég vakmerő nemcsak lenézni és kaczérkodni az igazsággal, — de még meg is tréfálja. Hazudik, a mikor igazat érez és igazsággal kedveskedik környezetének, mikor voltaképen az esze hazugságon jár. Ez persze paradoxon számba jön, de lám vannak ily ellentéte*, mozzanatok az emberi lélekben. Erősen ragaszkodunk a jóhoz és nemeshez, de talán azért, mert a szivünk igy diktálja ?! — Nem. Csakis a dekórum kedvéért. A lélek igazsága ma már senkinek sem ambicziója, ki kutatja a belső értékét, mikor már minden csak szimbólum. Úgy szólván mindem hazudunk. Vannak köztünk csalók és szélhámosok, ámitók és csalfák, ravaszok és farizeusok, diplomaták és politikusok. Az. a szegény asszonyt, kit az éhség és nyomor az idegen tulajdonába kerget, az igazságos társadalom kilöki kebeléből; de az az ur ottan, ki megcsalja feleségét: közérdeklődés tárgya, lovagias gavallér, szívesen látott vendég mindenütt. Vájjon ki mondana Ítéletet, hogy a bűncselekmény motivuma m lyik esetben volt aljasabb ? A müveit világ nevet és mulat Taituffe esetén; ez az igazság tragikuma. Azzal dicsekszünk, hogy tökéletesedünk. Pedig valójában hanyatlás erkölcsi életünk. Az Isten a tökély. Minél jobban elmerülünk a hazugságok posványába, annál távolabb esünk az Istentől, mert igazság az Isten. Nincs vallásosabb nép a budhistáknál és mégis az ő nyelvük sp?czifikuma az a megbélyegző szó: pária; mely égbekiáltó nyomort, elnyomást, szegénységet foglal magában. Igen kedves híveim, az emberszeretet az igazság fájának egyik legdíszesebb hajtása. A hazugság ujjat húz az igazsággal és mert az Istent, mint a mindenható Igazság összfogal- mát tekintjük; ujjat húz az Istennel is; és igy nem üdvözülhet. Milyen förtelmesen megalázó a hazugság — és mégis hazudunk. A társadalom illedelmes és lovagias szabályokat diktál tagjainak, mert nem bízik az igazságban; a törvény megesketi a tanút, mert nem hisz neki, a vallás -az örök kárhozattal fenyeget a hazugságnak. És az eredmény ? Minek beszélni, tekintsetek széjjel 1 Adtok kenyeret a szükölködőknek ? Nem elégi Gyámolitjátok a betegeket és szegényeket ? Nem elég. Krisztus még azt is kiáltja Ija,p"u.nl*c mai szamához fél iv melléklet van csatolva
