Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1903-12-27 / 52. szám

Forint helyett korona!

Demokratikus reform a sajtó terén.

Bor és szó'lő-ojtvány eladás

A

BVOAPESTIMP1Ó szabadelvű irányában, formáinak frisseségében a közönség régi, kedves lapja, amely példátlan olcsóságával most a legszélesebb rétegekben vág ma^- gának a kultúrának utat! 2-2

o

Korszakos reform a közönségért!

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztőség és kiadóhivatal:

VÉSZI JÓZSEF BRAUN SÁNDOR. KEREPESI-UT 25.

Január 1-töl kezdve a

BUDAPESTI NAPLÓ

egyes számonkint 2 krajczár.

Az előfizetési díj

az eddiginek fele:

T frt helyett V kor. félévre 3 frt 50 helyett 3 K 50 fii. negyedévre 1 frt 20 helyett 1 K 20 fii. egy hóra

Saját termésű kénezés nélkül kezelt, kitűnő jó IMokra hegyi bor kapható, literes és fél literes üvegekben, 64 fillér literenként, üvegek 3 és 10 fillér lefizetés ellenében adatnak ki.

Szölö-ojtványok leszállított árakon adatnak el I. oszt. 14 korona, II. oszt. 7 korona százanként, telepitek tetszés szerinti módon 100 koronától 170 koronáig ezer tőkénként, részletfizetésre is.

Szives megrendelést kér 994 2—2 Puskás Gyula,

Gyulán, szőlő ojtvány teleptulajdonos, Német-templom melletti sarokházban.

Meglepd

karácsonyi és újévi újdonságok!

Nádor Már üzletében

Gyulán, az „Arany csíz mához“

382 81—6

!!! Feltűnő olcsóság!!!

megérkeztek a téli idényre! Legfinomabb nyúlszőr kalapok. A legjobbaknak elösinert karlsbadi czipó'k. Úri és fiú kalapok, ingek, nyakkendők, keztyük, harisnyák, Jäger alsó-trikók.

Nagymennyiségű téli; áruk vétele folytán oly előnyös bevásárlást tettem, hogy szerény hasznomat már az olcsó bevásárlásnál biztosítottam, minek következtében! áraimat minden versenyt kizárva meglepő' olcsón adhatom s igy minden vevőnek saját érdeke, szükségletét üzletemben beszerezni.

Nagy raktár legfinomabb fehérnemnekböl

Hirdetmény

a fold- és házbirtok után járó általános jövedelmi pótadónál számításba veendő kamatterhek bevallása tárgyában«

Általános jövedelmi pótadó fejében fizetendő:

a) a földbirtokra, a házbér alá eső házbirtokra, a folyó évre kivetett állami egyenes adónak és földtehermentesitési járuléknak 30 százaléka;

b) a házosztályadó alá aső házbirtokra a folyó évre kivetett állami egyenes adónak és földtehermentesitési járuléknak 40 százaléka;

c) végül az ideiglenes adómentesség kedvezményében részesített föld- és házbiztoknál 20 százaléka azon összeg után, mely az illető föld- vagy házbirtokra állami adó és földtehermentesitési járulék czimén. a folyó évre kivettetett volna, ha a föld vagy házbirtok adómentes nem lett volna.

A kölcsönnel terhelt ház- és földtulajdonosoknak az 1863; XLYL te-cz, 13: szakasza? által ara a: kedvezmény adatott, hogy

a) a föld- és házbirtok'nak általános jpvedelmi pótadójából levonandó az illető; tulajdonost bekebelezés által is terhelő kölcsön után az adóévet megelőző év végéig le- nem rovott tőke-maradék egy évL kamatainak 10 százaléka : feltéve, hogy a tőkével kamatok is vannak bekebelezve;

b) hitelözlettel foglalkozó pénzintézettől felvett és bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évL kamatának változatlanul a< törlesztési! idő< egész tartamára vétetik azon összeg, mely a kötvényben megállapított kamatláb szerint" a kölcsön vett tőke után egy évre esik; ha a kölcsön törlesztése nem az év első napján, hanem évközben veszi kezdetét, a törlesztési idő első és ntolsó évében az évi kamatnak csak aránylagos része vehető számitásba az. adóköteles jövedelem megállapításánál.

A telekkönyvileg bekebelezett, közadók. és.kinostári bérhátralékok után járó kamatok nem képezik levonás tárgyát. (1883. XLVI. tVíazj 16. §.)

Az a) alatti bekezdésben foglalt intézkedésből világosan" kitűnik, hogy a levonás alapját képezi az ez évi kamatösszeg, mely" az adóévet megelőző' év végén fenmaradt tőkemaradék után, jár. Ha tehát valamely földbirtokos 1899. évi január hóban 100,000 frtot vett fel magánhitelezőnél és ebből ugyanazon- évi deezember 15-ig 60,000 frtot visszafizetett, a levonás alapját az 1900. évre az 1899: december hó végén fenmaradt 40,000 frtnyi tőke maradék évi kamatjának 10 százaléka fogja képezni.

Ez az eljárás azonban csupán az a) alatti bekezdésben említett közönséges- kölcsönökre vonatkozik, mert ezektől ai kölcsönöktől a jelzálog intézettől felvett, törlesztési kölcsönök a b) alatti bekezdésben világosan megkülönböztetnek.

Ugyanis hitelüzletekkel foglalkozó pénzintézetektől felvett kölcsönökre nézve az általános jövedelmi pótadó kiszámításánál:

aa) a bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vétetik az összeg, mely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsön vett toké után egy évre esik:

bb) a kölcsön után nem a megelőző, hanem a folyó évre járó kamatnak 10 százaléka veen< tekintetbe s igy a. levonás kedvezménye azokra a kölcsönökre is alkalmazandó, melyek az adóév foly mán keletkeztek. (1891’. 41178. P. M. R., 1891. 13, P. Ki)

Itfr megjógyezletik, hogy ezen az általános jövedelmi pótadónál számításba veendő kamat ala értendő az az összeg, mely az eredetileg, kölcsön vett tőke összeg után a pénzintézet által kiállító ^kötvényben meghatározott kamatláb szerint kamat fejében fizettetik, ellenben az évi törlesztési összegb | tőketartozás apasztására, valamint a kezelési költségekre fordított összeg az általános jövedelmi póta< megállapításánál levonás alapját nem képezheti. (1893. 28058. P. M. R. 13. P. K.)

A vallomás az adóév január hó 1—3sl -ike közötti időben adandó be a városi adóhivatalnál.

I. ® batáridő lejárta után és jelesül október hó 15-ig érkező vallomások az 1897. márczius 23-í kelt és « »Pénzügyi Közlöny« 10. számában megjelent <11275. számú rendelet szerint már csak igazolá kérvény xtján és .abban az esetben fognak figyelembe vétetni, ha hiteltérdemlőleg igazoltatik, hogv késedelem 'alharithatlan akadály miatt történt.

A binyujtott vallomásról elismervény adatik, mely a vallomás kellő időben történt benyújtás nak igazolását szolgál.

Kivételt képeznek a b) alatti bekezdésben említett esetek, mert azok az adózók, akik a köleséi kamatokra vonatozó vallomások benyújtására kitűzött határidő letelte után valamely pénzintézete telekkönyvi bekebkjezés mellett járadék-kölcsönt vesznek feli jogositvák a felvett kölcsönnek telekköny bekebelezését «gazosi és a bekebelezés megtörténtét követő 30 nap alatt benyújtandó vallomás alapjá •a rajok- az ez adössa^ fölvétele-előtt kivetett általános pótadó mérvének helyesbítését az illetékes k; pénzugyigazgatosagnáNkérni.

| , . Mindazon adózóik az államkincstár megkárosítására irányzott szándékból az általános jöv delmi P°ta!?on,ak J;"ból telekkönyviig be nem kebelezett adósságot vallam

be, az 1883. évi XJ-XSwtain túl g hódító utat jaro,g j*,,*,*—**:-«-^éki ^kihágást követnek el.

Kelt G.y*

399 I—1 / 'rXs-.. ,.í v

Eladó föld.

Gyulán, a; fóvenyesi dűlőben 21 hold kitűnő szántóföld szabadkézből eladó. 402 M

Értekezhetni lehet" ÖZV- Jámbor JÓZSOfné II. Rákóczi Férencz-utcza 245. sz. a.

A néhai Ötvös Mihályné tulajdonát képezett Árpád-utcza 112. számú ház, írely 446 D-öl területű s áll 4 szobás úri lakásból, amely vendéglőnek s bolthelyiségnek igen alkalmas és egyéb milléképüietek- ből szabadkézből eladó.

Értekezhetni Ötvös .Jánossal Gyula, Tomcsányi-utcza 1453. sz. a. 3961-1

Hirdetmény

a tőkekamat» é» járadékadó alá tartozó jövedelmek bevallása

tárgyában.

Az 1904. évi január hó' Föí-ig; a tőkekamat- és járadékadó alá eső jövedelmeket, az azokat élvező egyén vagy erkölcsi személy bevallani köteles.

Tőkekamat- és járadékado tárgyát képezi mindazon vagyon, mely a föld-, ház- és keresetadó, valamint a nyilvános számadásra* kötelezett vállalatok és egyletek adója által_közvetve- vagy közvetlenül nem érintetik; képezik jelesül: mindazon kamatok,, osztalékok és jutalékok, melyeket az ország valamely lakosa (egyén vagy erkölcsi személy) a következő jövedelemforrásokból, úgymint:

a) bel- vagy külföldről folyó életjáradékokból, özvegyi ellátásból v. rokonsági évi járadékból ;

b) kézi- vagy jelzáloggal biztosított, vagy egyszerű adóslevelekre, váltókra, vagy bárminemű kötvényekre, bel- vagy külföldön kölcsön adott, továbbá hitbizományi, családi és alapítványi tökékből;

c) belföldi földbirtokokkal összekötött, a földadó tárgyát nem képező, dologi jogosítványokból;

d) külföldön fekvő föld- vagy házbirtokból, ipari, kereskedelmi, s bármi nevezet alatt értendő külföldi részvényekből;

e) az állam vagy

f) a törvényhatóságok által kibocsátott s külön törvények által adómentesség kedvezményében nem részesített kötvényekből húz; végre

g) a hitelüzlettel foglalkozó s alapszabályaik értelmében pénzbetétek átvételére jogosított pénzintézeteknél, továbbá takarékpénztáraknál és mindazon intézeteknél, melyekkel takarékpénztári üzlet van összekötve, utalványok, betéti könyvek és egyéb betéti okmányok, vagy folyó-számla mellett gyümöl- osözés végett elhelyezett tőkékből folyó jövedelem.

Az adózók a vallomás beadásának kötelezettsége alól a tőkékből folyó jövedelmekre nézve mentettek fel:

a) a fentebb említett magyar államkötvények:

b) az adómentességben nem részesített elsőbbségi kötvények kamatai;

c) nyilvános számadásra- kötelezett vállalatok és egyletek által felvett és jelzálogilag biztosított, tőkék kamatai.;

Az ezen kamatok után után jjiró tőkekamat adót és pedig az a) alattiak után a kifizető állami pénztár, a b) és c) alattiak után a kamatokat kifizető társulat az illető kamatélvezőnek rovására vonja le s az illető kir. adóhivatalba szolgáltatja be.

A pénzintézeteknél elhelyezett fentebb g) alatt említett tőkékből folyó jövedelmet ezen tökék birtokosai szintén nem tartoznak adó alá bevailáni.

Ellenben a pénzintézetek kötelesek ezen kamatjövedelem összegét és pedig:

a) a kifizetett kamatok összegét évnegyedenkint, minden év márczius, junius, szeptember és deezember havának, utolsó napján.

b) a tőkésített kamatok összegét félévenkint, minden év január és julius havának utolsó napján a kir. adóhivatalnak kimutatni és az ezen kamatok után járó adót egyidejűleg beszolgáltatni; jogosítva vannak azonban arra;£togy ezt az adót a kifizetett vagy a tökéhez irt komátokból visszatarthassák.

A. tőkekamat- és-járadékadó. az, adóévet megelőző évben élvezett kamat- és járadékjövedelem után lévén kivetendő, az 1900. évi adóztatás alá az 1900. évben élvezett kamat (járadék) jövedelem váltandó be. A tőkekamat és járadékadó. az: adózó fél állandó tartózkodási helyén vettetik ki.

Mindazon., alázok;, kik a tőkekamat-és járadékadó alá tartozó jövedelemforrásukat az államkincstár megrövidítésére irányzott szándékból, az adókötelezettek és adótárgyak összeírása alkalmával akár szóval,, akár írásban valótlanul mondják be, vagy eltitkolják, az adótárgynak egészben vagy részbeír történt eltitkolásával elkövetett jövedéki kihágás miatt az 1883. évi XLIV. törvény.ozikk 100. szakasza értelmében bűntetteinek.

Kelt Gyulán, 1904. évi deezember hó 23-án.

401 1-1 A városi adóhivatal.

Hirdetmény.

a III. osztályú kereseti adó alá tartózó'Jövedelmek bevallása

tárgyában.

Az adózók kötelesek 1904. évi január hó 20-ig üzletük, vállalatuk, vagy egyébb haszonbajtó foglalkozásuk után az adóévet megelőző három évi, vagyr ha az üzleti vállalat vagy foglalkozás annyi év óta még fenn nem állana,, az anna2lrmegkezdésétől számítandó, illetőleg fennállása* idejére eső kereseti vagy üzleti tiszta nyereményt bevallani.

Évi tiszta nyereménynek vétetik az* üzletből, vagy foglalkozásból1 eredő összes* jövedelemnek az a része, mely az üzlet vagy foglalkozás folytatásához szükséges kiadások levonása után fennmarad; az üzlettulajdonosnak s általában az adó fizetésére kötelezettnek oly kiadásai, azonban, melyek nem az üzlettel vagy foglalkozással járnak; hanem akár magának, akár pedig családjának és hozzátartozóinak fentartására szolgálnak a jövedelemből, keresményből le nem vonhatók.

A ki több vállalatból, kereset- illetőleg jövedelemforrásból, húz jövedelmet, köteles minden egyes vállalatról, üzletről1 vagy keresetről külön vallomást adni.

Azok. az adókötelesek, kik segédekkel dolgoznak, tartoznak a vallomáshoz segédmunkásaik jegyzékét. csatolni, mely jegyzékben a segédek nevei, az üzletbe vagy foglalkozásba belépésüknek ideje, havi vagy évi fizetésük pontosan kiteendő.

Az az adózó, aki az adókötelezettek és adótárgyak összeírása után lép a III. osztályú Kereset- adókötelesek sorába, adóköteles üzletének megnyitása napjától számitott:két hó alatt köteles vallomást tenni.

A III. osztályú kereseti adó alá eső. jövedelemnek bevallására, valamint az üzletben alkalmazott segédek bejegyzésére szolgáló űrlapok az adózóknek a községi elöljárók (városi adóhivatalok) által' ingyen szolgáltattak ki.

A bevalló, az űrlap egyes rovatait kitölteni, s annnk bizonyításául, bogy az adatokat saját tudomásához képest pontosan és lelkiismeretesen közölte, eskü helyett polgári és becsületszava zálogául nevét, valamint a bevallás napját és helyét aláírni köteles.

E vallomás, fentebb'kitűzött határidő alatt aj városi adóhivatalnál nyújtandók be.

Mindazok, az adózók, kik üzletüket, vállalatukat, keresetüket,. vagy jövedelem forrásukat az államkincstár megrövidítésére irányított szándékból az adókötelezettek és adótárgyak összeírása alkalmával akár szóval; akár Írásban? valótlanul mondják be, vagy eltitkolják, az adótárgynak egészben, vagy részbn^lc és'du eltitkolásával elkövetett jövedéki kihágás miatt az 1883. évi XLIY. törvényczikk 100. sjgtöól. büntettetik.

1903) éVi deezember hó 28-án.

A városi adóhivatal