Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1903-12-20 / 51. szám
17 Szabolcs vármegye körirata, a jegyzők java' dalmazásának rendezése és az adókezelésnek tőlük való elvonása ügyében. 18 [Szatmárvármegye körirata, a vármegyei tisztviselők fizetésének rendezése ügyében. 19 Sopron vármegye körirata, a gazdasági egyletek postai portomentessége és tisztviselőik kedvez ményes utazása ügyében. J 20 Borsod vármegye átirata, a gyógyszertárai adományozásának szabályozása tárgyában, a képvi- selőbázhoz intézett feliratának támogatása iránt. 21 A vármegyei közigazgatási bizottság határozata, a vármegyei közkórház elmebeteg osztályán, az I. és II. osztályú gyógyszobák bebútorozása tárgyában. 22 A vármegyei közigazgatási bizottság határozata, a vármegyei közkórház részére egy Diesl-féle motor beszerzése tárgyában. 23 A vármegyei közkórházi bizottság jelentése, a vármegyei közkórház megvizsgálásáról. 24 A vármegye alispánjának előterjesztése, a szarvasi vámszedési jognak meghosszabbítása iránt. 25 A vármegyei dijnokok kérelme, négy dijnoki állás beszüntetése és 4 kezelési-gyakornoki állás szervezése iránt. ■ 26 Az igazoló-választmány határozatai legtöbb adót fizetők 1904. évi névjegyzékének végleges összeállítása tárgyában. 27 Az igazoló-választmány határozata, a Békéscsabán és Szarvason tartott megyebizottsági tagválasztások igazolása tárgyában. 28 Pénztári ügyek. 29 Such Lajos felebbezése Tótkomlós községnek segélyt megtagadó határozata ellen J 30 Békéssámson határozata, a községi orvos ' fizetésének emelése tárgyában. 31 Békéssámson község határozata, a községi 1 ironok személyi pótléka ügyében. 32 Békéssámson község határozata, a községi i Írnok részére jutalomdij megszavazása ügyében. t 33 A néhai gróf Almásy Kálmán által Gyulavári községnek hagyott alapítvány alapitó oklevele. 34 Gyulavári községnek határozata, a ménlovak megtartása tárgyában s ez ellen Hegedűs Gyula i községi elsőjegyzőnek felebbezése. 35 Gádoros község módosított fizetési szabályrendelete. ' j 36 Gyulavári község határozata, a körgát épi- ^ tése tárgyában s ez ellen Z. Nagy Ferencz és tár- sainak felebbezése. 37 Gádoros községnek szabályrendelete, a *1 hangversenyek, mutatványok stb. után szedhető dijak megállapítása ügyében. a 38 Körösladány község képviselőtestületének E határozata dr. Csánki Géza volt községi orvos gyér- fi mekei részére 1200 korona segély megszavazása G tárgyában. ti 39 Gádoros községnek, 6 évet meghaladó időre t kötött haszonbéri szerződései. I 40 Békéssámson határozata a községi rendőr J helyettesítésével járó költségek fedezése tárgyában. 41 Füzesgyarmat, község szabályrendelete a a marhalevelek kezeléséről. 42 Endrőd község határozata a községi írnok fizetésének emelése tárgyában. 43 Kiskéry Andor ellenőr felebbezése Békés j* községnek a felemelt fizetés utalványozását megtagadó határozata ellen. 44 Bencsik István közigazgatási tanfolyam- ^ hallgató kérvénye segély megszavása iránt. 45 A gyulavári-i zsellér birtokosságnak szervezési szabályzata. e 46 Békés község határozata, a belmegyeriS! behajthatlan földhaszonbér törlése tárgyában. ^ 47 Nagyszénás község módosított szervezési t< szabályrendelete. s: kivétel nélkül a testi sértés kategóriájába tartoznak, halálos kimenetelűvé egy sem vált. A tettesek megfenyitésük végett a bíróságnak átadattak. n. A vagyonbiztonság elleni cselekmények az őszi évszak haladtával feltűnően szaporodnak E cselekmények nagyrészt a jobbára jelentéktelenebb lopási bűncselekmények kategóriájába tartoznak és számuk megyeszerte 34. E tekintetben is az orosházi járás mutatja a legkedvezőtlenebb képet, utána a békéscsabai járás: mig viszont a szarvasi, békési sőt a gyulai járásban is tűrhető viszonyokat észlelünk. hl Baleset csupán a békéscsabai járásban történt 2 ízben, melynek egyike halálos végű volt. Az elhalt egy tyukketreczekkel megrakott kocsi tetejéről leesett és a zuzódás okozta súlyos belső sérüléseibe belehalt. megállapítva, hogy az 6 mulasztása tette szükségessé a vizsgálatot. Szűcs Dezső az ismeretes Ruzsinszky féle ügyben dr. Varga Lajos rendőrkapitány felfüggesztését kérte, mit az alispán megtagadott. Szűcs felebbezése folytán a bizottság is tárgyalta az ügyet és helybenhagyta az alispán határozatát. Majd több útadó ügyben benyújtott és kivételes nősülési engedélyt kérő folyamodványt intéztek el. A tiszti főorvos jelentése szerint a múlt havi közegészségügyi viszonyok valamivel jobbak voltak, mint az előző hónapban. A heveny fertőző bajokban történt megbetegedések száma 31-el kevesbedett. Leginkább a légző szervek hurutos betegségei fordultak elő, mig a leggyakoribb halálok a tüdőgümőkór volt. Fertőző bajokban összesen 301 megbetegedés fordult elő 59 halálozással, a fertőző betegségek között uralkodó baj a hasihagymáz volt. A köztisztaság mindenütt kielégítő volt és az ellenőrző vizsgálatokat a- 48 Nagyszénás község módosított fizetési sza- ik bályrendelete. 49 Pusztaföldvár község módosított fizetési sza- ,ej bályrendelete. 50 Köröstarcsa község határozata 23000 korona kölcsön felvétele tárgyában. 51 Békéssámson község határozata, az úti bízottz_ sági mérnök költségeinek kifizetése tárgyában, y 52 Gyoma község kérvénye vásártartási jogá- j_ nak kibővítése iránt. 53 Gyula rendezett-tanácsú város módosított l_ yjjrosi és piaczi helypénz díjszabályzata. 54 Mezőberénv község kérelme, házalás eltiltás ■*»- iránt. 55 özv. Monszpart Istvánná felebbezése Békés- . osaba község képviselőtestületének nyugdíjazási ügyé- , ben hozott határozata ellen. 56 Körösladány község véghatározata Puskás I Antal kölcsön ügyében. 57 Endrőd község határozata a csendőrség el- i helyezése ügyében. 58 Gyulavári község határozata az ártézi-kut i tovább fúrása tárgyában. 3 59 Köröstarcsa község közdűlő útjainak törzskönyvvezése. , 60 Gádoros község temető alap felhasználásáról I alkotott szabályrendelete. 61 Mezőberény képviselőtestületének határo- • zata, a népkert czéljaira szükséges területek vétele tárgyában. 62 Békés község képviselőtestülete és R Nagy Gábor között kötött két rendbeli adás-vételi szerződés. 63 Békéscsaba község képviselőtestülete és ] Zsilák Urbán Mihály és neje között létrejött adás- < vételi szerződés. J 64 Tótkomlós képviselőtestületének, Gyurkovics j Pállal kötött haszonbéri szerződése, 65 Gádoros község képviselőtestületének határozata, a község tulajdonát képező földek bérbeadása { tárgyában. a 66 Költségvetések. ^ 67. Esetleg a póttárgysorozatba felveendő ügyek. A közigazgatási bizottság ülése. E — JDeczember 14. ■— / Terjedelmes, de legnagyobb részében érdektelen r tárgysorozattal foglalkozott a közigazgatási bizottság I hétfői ülése. Érdemleges vita alig is fordult elő egy két ügynél, csak inkább alaki kérdések vitatása vett igénybe hosszabb időt. Az ülésen dr. Lukács György főispán elnöklete alatt jelen voltak: dr. Daimel Sándor főjegyző, dr. Berthóty István tb. főjegyző, dr. Zöldy Géza tiszti főügyész, Jancsovics Péter árvaszéki elnök, Csák György kir. pénzügyigazgató, Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő, Haviár Lajos kir. főmérnök, dr. Liszy Viktor kir. ügyész, dr. Bodoky Zoltán, dr. Hajnal István, Haviár Dániel, Zlinszky István, dr. Márki János, Ladies György bizottsági tagok. Az ülés megnyitása után tudomásul vették az alitpáni jelentést, a mely a következőleg hangzik : Méltóságos Főispán ur! Tekintetes Közigazgatási bizottság! Folyó évi november haváról szóló rendes havi jelentésemet a következőkben terjesztem elő. I. Közbiztonság. A személy biztonság az elmúlt hó folyamán 14 esetben támadtatott meg. Legjobb volt a személybiztonság a gyomai, gyulai, szarvasi járásokban legrosszabb az orosháziban. Az előbbi 3 járásban személybiztonság elleni cselekményt egyáltalán nem követtek el, mig az orosházi járás kötelékébe tartozó csaknem valamennyi községben előfordult a személybiztonság meghaboritása. E cselekmények A másik baleset egy könnyebb lefolyású láb- sipcsonttörés, melyet a déli órákban a főtéren egy kocsis ügyetlensége okozott nem akadályozván meg egy arra haladó 9 éves leánygyermeknek a kocsi kerekei alá jutását IY. öngyilkosság 5 esetben fordult elő. Ebből 2 az orosházi járásra, 2 a szarvasi járásra esik. öngyilkossági kísérlet 5 ízben történt, de a végrehajtás megakadályoztatott. V. Tűz a vármegye területén 13 esetben volt. Békésen 3, Szarvason és Kétegyházán 2—2 esetben Gyulán 2, Endrődön, Nagyszénáson, Csorváson, Dobozon, 1 — 1 esetben. A tűz által okozott kár nagyrészben megtérült. VI. Földmivelési ipari és kereskedelmi viszonyok elég kedvezőek. Különösen említésre méltó, hogy beállott esőzések a mezőgazdaság terén nagyon kedvező viszonyokat eredményeztek; a vetési munkálatok a legszebben voltak folytathatók és az elvetett magvak gyönyörű fejlődésnek indulnak. A munkásviszonyok elég kedvezőek, mert az őszi kubik és egyébb napszámos munkák mellett a nyári keresmény megtakarítható. Átlagos napszámbér 60— 100 fillér között váltakozik. Ipar és kereskedelem tekintetében 'megemlítésre méltó a Békéscsabán a bártfai fa és maché-áru játékgyár, valamint a gyulai kötött szövött iparáru- gyár által szándékolt gyártelep létesítése, mely őzéiből az említett gyárak Békéscsaba nagyközséggel már tárgyalásba is bocsátkoztak. Ugyancsak e szempontból figyelmet érdemel az a kísérlet, mely a »Reisz és Porjesz* bútorgyárat részvénytá. sasági alapra óhajtja fektetni. Kígyóson fogyasztási és értékesítési szövetkezet alakult; ezége bejegyeztetvén, működését megkezdette. VII. A járási főszolgabirák községeiket a múlt hóban is beutazták s azok ügy és pénzkezelését ellenőrizték. A törvényhatósági állatorvos jelentése szerint az állategészségügy állása valamivel jobb, a ragadós száj és körömfájás és a sertésvész alább hagyott és az előfordult betegségek leginkább csak szórványos jelleggel léptek fel. Major István árvaszéki iktató ellen az alispán elrendelte a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot. Major felebbezett, de a bizottság helybenhagyta az alispán határozatát. Bakay Sándor szarvasi jegyző felebbezett az alispán határozata ellen, melyben egy vizsgálat költségeinek viselésére köteleztetett. A bizottság többek hozzászólása után felmentette a jegyzőt, mert nincs is, Kossuthot is — csonkitatlan nagyságban fogadhatja magába egymás mellett is ; mert „az, hogy működésűk egy időben ellentétes volt, nem csökkentheti annak a ténynek értékét, hogy mindkettőnek tüneményes alakja a mi hazánknak, a mi történetünknek ékessége“. Széchenyinek ebben az első kötetében a Hitel, Világ, Stádium és az Útirajzok foglal he lyet. Mindjárt ez a prozratnm és beosztás is mutatja, hogy Berzeviczy mily nagy értelemmel válogatta össze Széchenyinek azokat a munkáit, a melyekből az olvasó a legjobban megalkothatja e kiváló emberünk helyes képét. Tudott dolgot ismétlőnk, mikor azt mondjuk, hogy soha könyv nem tett akkora hatást nálunk, mint a Hitel. „A régi táblabiró parasztlázitónak és birtokrablónak hitte Széchenyit, de a tiszteletbeli aljegyző és a fiatal ügyvéd a haza megváltójának“, mondja báró Kemény Zsigroond. Tudjuk, hogy a Hitelt gróf Dessewffy megtámadta és Széchenyi a támadásra a „Világ“- gal felelt, a mely czim azt jelenti, hogy Írója világosságot akart vetni a vitás kérdésre. Sokan a „Világot“ tartják Széchenyi legsikerültebb és legdiadalmasabb könyvének ; de ha igaz is, hogy ellenfelét fényesen megczáfolta, viszont azt se lehet tagadni, hogy a „Világ“ hangja fölötte éles sok helyütt pedig szinte maró és gyöngédtelen A >Stádium< folytatása és kiegészítő része a két előbbi könyvnek, betetőzése annak a társadalmi és közgazdasági átalakulásnak, melyet Széchenyi oly óhajtott s a melynek valósítására se pénzt se időt, se fáradtságot nem kiméit. E komoly és örökké becses tanulmányok nál — Széchenyi egyéniségének megítélésén foganatosították. Úgy a jelentést, mint a közkórház alispáni megvizsgálásáról felvett jegyzőkönyvet tudomásul vették. Csák György kir. pénzügyigazgató az adó befizetések mértékéről, az előfordult adótörlésekről és a pénzügyigazgatóság által teljesített vizsgálatokról tett jelentést, majd néhány adóügyi felebbezést referált. Az 1904. évi adókivetési előmunkálatok végrehajtására a községeket utasították. Harza Ferencz öcsödi jegyző felebbezését többek hozzájárulása után elfogadták és őt a pénzügy- igazgatóság által megállapított kártérítési kötelezettség alól felmentették. Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő jelentésével kapcsolatban, a melyben november havi tevékenységéről számolt be, felszólalt Haviár Dániel és azt indítványozta, hogy a felekezeti tanítók korpótlékának folyósítása érdekében írjon fel a bizottság a közoktatásügyi miniszterhez. Az indítványt elfogadták. Több iskolai és óvodai költségvetést jóváhagyott a bizottság. Békésen a borosgyáni iskolához megtartott tanítói választást, miután nem képesített tanítót választottak, megsemmisítették. Szarvas község elhatározta, hogy az iskolák tultömöttségének megszüntetésére öt uj iskolát fog létesíteni 2—2 évi időközben ; a bizottság az iskolák létesítésére összesen három évi időt engedélyezett. Gyula város kérvényét állami polgári leányiskola felállítása iránt pártol ólag terjesztették fel a közoktatásügyi miniszterhez. Kliment Emil békéscsabai tanító ellen a fegyelmi eljárást elrendelték. Dr. Zöldy Géza tiszti főügyész előadása mellett egy egész csapat mezőrendőri és cselédügyet intézett el a bizottság. Delhányi Bélának panaszát, melyben a községi adók behajtását tartja sérelmesnek, elutasították. özv. Fridrich Mihálynét békési ingatlana után egyházi iskolai adó fizetésére kötelezték. A békési takarékpénztárnak felebbezését, melyben a községi legtöbb adót fizetők névjegyzékébe való felvételét kéri, elutasították. Haviár Lajos kir. főmérnök a november havi úti és hídépítési munkák előhaladásáró! tett jelentést. A gyoma—körösladányi ut áthelyezése folytán szükséges áteresz költségeinek viselése ügyében uj egyezkedést rendeltek el. Az árvaszéki elnök és a kir. ügyész jelentésének meghallgatása után az ülés véget ért. — fontosabbak az Útirajzok, melyekben a nagy férfiú egész mivoltát szinte pongyolában látjuk, Nem sok az egész: alig nyolezadrésze a vaskos kötetnek, de a Széczhenyi meghasonlott kedélyei elégedetlensége a világgal és önmagával, a lelki egyensúly hiánya vagy legalább tökéletlensége annyira kiri a 25—30 lapból, hogy megértjük belőle azt a szomorú véget, a mit önkezével készített magának. Bárhogy van is, erre a kötetre szükség volt, s valóban örülhetünk, hogy megjelent. Széchenyi munkáinak elfogytával nagy alakja is kezdett feledésbe merülni, pedig nemzetünknek mindig nagy szüksége van az olyan példákra, a minőt Széchenyi mondott, s az olyan tanításokra, a mikkel ő oktatta haladásra a nemzetet. Igaz, hogy az iskolákban olvastatnak szemelvényeket a munkáiból; de mig egyfelől az, a mit az iskolában tanulunk vagy óival vasunk később — épen mert az iskolában foglalkoztunk vele — kicsiségnek vagy figyelmünkre nem méltónak tetszik, addig másfelől ezek a kivo natok — épen mivel a komolyabb, elvontabb rész hiányzik belőlük — nem elégíthetik ki azt, ki magasabb rendű intenczióval óhajtaná tanulmányozni a Széchenyi iratait. így, a hogy ez az első kötet megelent, — kivált a Berzeviczy alapos és szélesen megirt tanulmányával együtt — valósággal nyeresége irodalmunknak és örökké becses kiadvány marad. A „Magyar Remekirók“ IV. sorozatának többi három kötetében a Kisfaludy Sándor, Tompa és Vörösmarty egy-egy kötetét kapjuk. A Kisfaludiy első kötetéhez Heinrich Gusztáv irt alapos, kritikai bevezetést. Nála rátermetebb kritikusunk alagha akadt volna erre a munkára, mert a Kisfaludy Sándor költészetének helyes méltatásához okvetlenül szükséges az olasz, franczia és német irodulom tüzetes ismerete is, ezt pedig Heinrich Gusztáv teljes mértékben birja. Csakis igy sikerülhetett bevezetés, a melynek különben még az is érdeme, hogy nem csak a költőt, hanem az embert is megismerteti velünk. Ebben az I kötetben Himfi Dalainak mind a két részét: Kesergő és a Boldog szerelmet kapjuk. A Tompa munkáinak II. kötetében a Dalok, Ódák, Románczok és Balladák foglalnak helyet. Ezt Lévay József rendezi sajtó alá. a ki az első kötethez gyönyörű bevezetést irt Tompáról. A Vörösmarty munkáinak IV. kötete, melyet a nagy költő leghivatosabb kritikusa, Gyulai Pál rendez sajtó alá, a drámai költeményeket (2. köt,) tartalmazza, s a legvastagabb kötetek egyike (362 lap) a melynél, ebben a sorozatban csak a Széchenyi munkáinak I. kötete terje delmesebb (590 lap). Látni való ebből, hogy a kiadó társulat ugyancsak bőkezű, mert az ere detileg 15—20 Ívre terjedő kötetek helyett gyak ran ád 22—25 íveseket is. A kötetek kiállítása minden tekintetben mintaszerű és hasonló az előbbiekhez. A „Magyar Remekírók“ 55 kötetben jelennek meg, öt-öt kötetes sorozatokban, minden félévben. Az egész mü ára díszes kötésben 220 korona. Megrendelhető minden könyvkereske1 désben, vagy magánál a kiadóczégnél (Franklin Társulat Budapest, IV. Egyetem-utcza 4.), ! hogy bárki könnyen megszerezhesse, havi 3 ko ronás részletfizetésre is kapható. Hírek. Karácsony előtt. Igazán, karácsony előtt hangulatunkból hiányzik a tél, ami pedig meglehetősen lényeges momentum azoknak, akik a tél beálltával nem a növekedő szükségletek gondjait kénytelenek viselni, hanem a téli hangulatot keresik. A kriszkindli mindazonáltal közeledik. A Jézuska az idén is ellátogat hozzánk 8 kedves gyermekkori reminiscenciákra hangolja különben czinikus és közönyös lelkeinket. A nagyoknak a szivét is átjárja egy kis jóleső melegség a Jézuska nevének hallatára s úgy vagyunk vele, hogy mi is mindig várunk, remélünk valamit a kriszkindlitől, ha jól tudjuk, hogy nincs is sok várni valónk. Persze, a mi vágyunk nem a ezukorsütemény, az aranyos dió és a játszó baba körül kalandoznak, mint a gondtalanul boldog gyermekeké, hanem az élettel való küzdelmünkben várunk könyebbülést, forduló pontot. A kereskedő jó vásárt, az iparos sok megrendelést, a hivatalnok pótlékot vár kriszkindlibe s végeredményben ha minden vágyat alapokára vezetünk vissza, vágyaink egy pontba csúcsosodnak ki s ez: a pénz ! Ez kell, ez hiányzik, ez lelkesít, ez borzaszt, ez keserít, ez örvendeztet ma mindenkit, szegényt és gazdagot egyaránt s a szegény jó Jézuska a felhők között igazán szánalommal tekinthet alá reánk szegény nagyokra, akik örömeinkben olyan szűk korlátok közé vagyunk szorítva, akiknek hideg, szürke, az élet küzdelmeiben elfásult lelket csak az arany csengése képes megörvendeztetni. Boldog gyermekkor! Vármegyei választások. A vármegyei választási mozgalmakról Írva már jeleztük, hogy a békéscsabai bizottsági tagok értekezletet fognak tartani a főszolgabírói állásra való jelölés végett. Ez az értekezlet a múlt vasárnap volt a békéscsabai községháza nagytermében, ahol mintegy 60—70 bizottsági tag jelent meg, kik hozzájárultak az eléjük terjesztett indítványhoz, hogy az üresedésben levő
