Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1903-11-29 / 48. szám
és jövevények“ vagyunk e földön s „elébb-utóbb meg kell jelennünk" a te itélőszéked előtt, mégis midőn elszakadoznak a földiség kötelékei, midőn koporsó és sir a tett mezejéről elszólitja szeretteinket : felzudul lelkűnkben a fájdalom hullámárja, miként tenger habjai, ha megrázza azokat a tomboló vihar. Nagy a mi bánatunk, szivünk vérzik most is égi Atyánk! midőn arra gondolunk, hogy mily hirtelenséggel vágatott ki az élők földéből életfája annak a férfiúnak, ki családjának, egyházának, embertársainak javát szorgalommal munkálva, nagy volt a bölcsességben s Isten és emberek előtt való kedvességben, kinek nemes szive érettünk dobogott, mig csak életfáklyája véglobbot nem vetett, hogy sírjon, zokogjon felette a részvét, az igaz szeretet... íme Atyánk! a szerető szivek a szeretettnek porai fölé síremléket emeltek, hogy ez is hirdesse a mi bánatunkat s az ő felejthetlen nevét, elévül- hetlen érdemeit. .. Gyászdal, ima, emlékbeszéd nem hozhatja vissza ugyan őt az élők földére, de emlékezete életben van sziveinkben, mert „a derék nem fél az idők mohától, a koporsóból kitör és eget kér.“ .. . Hisszük Atyánk! hogy e mi — halál álmát aluvó — kedvesünk is e földön a pálmát s nálad mennyben az idvesség hervadhatlan koronáját megtalálta, osztályrésze örökre tartó boldogság és öröm... Nyugtasd Atyánk! továbbra is csendesen az ő porait itt a rokon porok között, mig majd „eljő az idő, midőn mindazok, kik a koporsóban vannak, meghallják“ az ébresztő isteni szót. Akkor egyesítsd feltámadó testét halhatatlan leikével, hogy viszont találkozhassunk vele s aztán együtt maradjunk örökre . . . Ha majd „barangol és zug-zug az őszi szél“ s e néma sir felett múlt időkről beszél: széllebbe- nés s madárdalban hadd hallja meg a késő nemzedék is, hogy itt pihen az, ki dicsőség utján haladt, homlokát elismerés koszorúja ékesítette, kit nagygyá tett Istenünk a te kegyelmed, az ő buzgalma, nemes szive s embertársainak iránta érezett meleg szeretete, kinek áldásban maradt s élni fog közöttünk emlékezete. Teremjen itt virág, nefelejts virága, melyet a kegyelet ültet a sírjára... Bánatos szivünket vigasztald nagy Isten azzal, hogy ő „nem halt meg, csak aluszik“, álma édes, ébredése vidám leszen majd a feltámadás dicső napján. Elet és halál Ura, Istene, maradj velünk kegyelmeddel, véghetetlen szereteteddel életünkben és halálunkban! Amen. Az ima végeztével újból a főiskolai énekkar zengett el egy szép gyász dalt s utána Garzó\ Gyula lelkész, tanácsbiró tartott igen szép szívhez szóló beszédet az elhunyt emlékéről s az ünnepélyt az általa szerzett alábbi gyászdal fejezte be : Gyászének néhai boldog emlékű Szabó János esperes sirjánál. A szöveget és zenét Garzó Gyula ev. ref. lelkész, egyház- megyei tanácsbiró szerzetté j férfikarra átírta : Mácsai.. Temetőben sírok között Állottunk meg jó Atyánk; Bizonytalan életünknek Aggodalma borul ránk. Itt kell hagynunk az életet Földi soi'sunk sírba vezet. De szól a hit: a ki hü volt S jól töltötte életét, Benned — Jézus! megtalálja Itt elvesztett mindenét . . . Halál! hol van diadalmad? Felettünk már nincs hatalmad! Sírköve a kegyeletnek, Hirdesd ezt az örömöt, Mondd, hogy • János, az apostol Jobb világba költözött . . . Zendüljön a hálaének: Dicsőség az Ur nevének! Szabó János emléke élni fog szivünkben ezentúl is felejthetetlenül. HírekKinevezés. A vármegye főispánja dr. Sál József jogtudort a vármegyéhez díjtalan közigazgatási gyakornokká nevezte ki s szolgálattételre a központba osztotta be. A békési kettős körösi hid felülvizsgálata. A nagy költséggel készülő békési kettős körösi hid vasszerkezete elkészülvén, a teherpróba a héten tartatott meg. A hid első és második nyílása meg- terbeltetvén, a próbát remekül kiállotta s ha^ az alapmunkálatok is befejeztetnek, a hid mielőbb átadható lesz a közforgalomnak. A kereskedelmi minisztérium részéről Pischinger Kálmán kir. főmérnök, az államépitészeti hivatal részéről Haviár Lajos kir. főmérnök, a törvényhatósági bizottság képviseletében dr. Hajnal István megyebizo^tsági tag, továbbá Popovits Szilveszter a békési járás főszolgabírója, Harsányi Frigyes kir. mérnök, aki a munkálatokat vezette s az Oetl czégnek, mely a vasszerkezetet készítette, képviselője voltak jelen a vizsgálatnál. Névváltoztatás. Kiskorú Goldstein Dezső gyulai lakos vezetéknevét belügyminiszteri engedélylyel „Gondá“-ra változtatta át. József főherczeg szanatórium kjállitása. A házi és népipari kiállítás, melyet a József főherczeg védősége alatt álló szanatórium egyesület ^rendez Budapesten a régi képviselőházban, melyről múlt számunkban is részletesen hirt adtunk, már teljesen készen áll a megnyitásra. A kiállítás ünnepies megnyitása deczember hó 6-ikán lesz és pedig József Ágost főherczeg személyesen fogja megnyitni. A megnyitáson a kormány tagjai közül is jelen lesznek, továbbá az egyesület tiszteletbeli elnöknói özv. gr. Almásy Kálmánná, gr. Wenckheim Frigyesné, tiszteletbeli elnöke gróf Almásy Dénes és dr. Lukács Gvörgy vármegyénk főispánja az egyesület elnöke, a ki tulajdonképpeni rendezője az egész kiállításnak, alapvetője a népsanatóriumok létesítése érdekében kifejezett mozgalomnak, a legfőbb érdem, hogy a tüdőbetegek iránt oly széles rétegben felkeltette a részvétet s hogy nincs ma már messze a megvalósulástól az első alföldi szanatórium létesítése. A kiállításon szebbnél szebb házi és népipari tárgyak lesznek láthatók, amelyek az ország minden részéből, de leginkább Békésvármegyéből állíttatnak ki. A békésvármegyei tárgyak külön csoportot fognak képezni s egész nap lesznek láthatók. többi tárgyak délután 4 órától este 8,' esetleg 9;-piáig, tekinthetők meg. A kiállítás deczember 6-tól január 6-ig fog tartani. A karácsonyi ünnepeket megelőzőleg nagy karácsonyi vásár lesz, amelyen a kiállított tárgyak közül a legalkalmasabb karácsonyi ajándékok szerezhetők be hazai forrásból. Már ebből a szempontból is nagy figyelmet érdemel az a minden izében magyaros kiállítás. A czikkek bolti árakon bocsáttatnak áruba s a befolyt árak 10 százaléka fordittatik a szanatórium tőkéjének gyarapítására. Kiállítás rendező hölgybizottságát Wenckheim Krisztina grófnő az egylet és a rendezcbizottság tiszteletbeli alelnöknője deczember hó 1-ére hívta egybe a fővárosban Baross-utczai palotájába,- ahol az összes rendezőbizottsági hölgytagok jelenlétében fogják megbeszélni a további teendőket. A kiállítás egyszeri megtekintésére szolgáló belépőjegy ára 60 fillér, egy állandó jegy 10 koronáért váltható,' amelyekből befolyó összegek a szanatórium alapja javára fordittatnak. Megemlítjük még, bogy a kiállítást hirdető igen csinos plakátok szymbolikus, művészi kivitelű képét Pap Henrik festőművész tervezte s a plakátok városunkban is több helyen láthatók. Postahivatal Békésföldváron. A m. kir. állam vasutak Békésföldvár vasutállcAnásán „Békés-Földvár p. u.“ elnevezéssel 1903. év deczember hó 1-én postamesteri kezelésben teljes fel- és leadó szolgálattal működő postahivatal lép életbe. Ezen postahivatal postai összeköttetését a Budapest Gyula- fehérvár—Tövis közt mindkét irányban közlekedő 5. és 6. számú mozgópostákkal és a Békósföldvár— Békés közt közlekedő 8812, 8813, 8816. és 8817. számú vonatok utján a békési pt. biva'allal fogja kapni. A postahivatal a postatakarékpénztár közvetítő hivatala gyanánt is fog működni; a postahivatal kézbesítő kerületébe békési tanyákat, Murvahely és Pecze tanyákat, Nagykamut (Kamutkert) pusztát, békósföldvári vasutállomástelepet, Soványhát majort osztom be. Schöpflin s. k., kir. tanácsos, pt. igazgató. Kinevezés. A vármegye főispánja dr. Vas Albert orvostudort a vármegyei közkórház belgyógyászati osztályára segédorvossá nevezte ki. Adományok. A vármegye székhelyén felállítandó Erzsébet szobor alapra Fabry Karoly békéscsabai ügyvéd 8 koronát, Kovács János békéscsabai lakos 10 koronát adományoztak. A Komló bérlője. Városunk első vendégfogadóját a „Komlót* 1904. óv április havától kezdődő ujabbi három esztendőre a fogadó eddigi bérlője Fischl I. bérelte ki. Szoczialista népgyülés volt vasárnap délután a Göndöcs uépkerti pavillonban. A gyűlésen a politikai helyzetről, az általános szavazati jogról és a kerületi betegsegélyző pénztárról beszéltek a szónokok. Grünfeld Jakab asztalosmester, a gyulai nemzetközi szocziálisták vezére hosszú lére eresztett be 8zédben támadta az országgyűlési függetlenségi pár tot a miért az a helyett, hogy az általános titkos választói jog behozataláért küzdene, hazafias frázisokért obstruál. Szavai felszólalásra késztették a gyűlésen jelenlevő dr. Berinyi Ármint, ki a 48-as pártra szórt vádak alaptalanságát igyekezett a hallgatóságnak Grünfelddel szemben bebizonyítani. A betegsegélyző pénztár ügyét inkább szenvedel- mességgel, mint az objektiv bírálat hangján tárgyalták. Bár az egyes felszólalók Dundler és Grünfeld különös nyomatókkal hangsúlyozták hogy távol áll tőlük minden személyeskedés, előadásukban minduntalan a személyes térre kalandoztak, bőségesen osztogatván a frioskákat a betegsegélyző pénztár ügyeinek vezetésében érdekelt férfiaknak és a betegsegélyző felettes hatóságának : a városi tanácsnak. Véleményünk szerint olyan fontos és kényes természetű kérdésnek a megvitatása, mint a betegsegélyző pénztár ügye, elsősorban nem népgyü- lós elé tartoznék, a hol jól tudjuk, rendszerint nem a józan megfontolás, hanem legtöb esetben a szenvedély vaksága lesz úrrá a tömegen ; ha már azonban a szocziálista vezetők mindenáron népgyülésen kívánták a betegsegélyző pénztárt mai tagadhatatlanul siralmas állapotából kiemelni, kétszeresen szükség lett volna tárgyilagos keretek között mozogni, amivel bebizonyították volna, hogy a betegsegélyző pénztár dolgának a pertraktálásával, személyes hiúságtól, menten, ■ tisztán és kizárólag a jóakarat, á közérdek felkarolása vezette őket. Sajnos, a vasárnapi népgyülésen ennek az ellenkezőjéről voltunk kénytelenek meggyőződni és végtelen csodálattal tölt el bennünket, hogy éppen szocziáldemokraták tesznek a baj orvoslására olyan indítványt, amelyet mindennek elnevezhetünk, csak emberségesnek nem. Avagy hol ott a szocziális igazságszolgáltatás, hogy egy már élvezett szerény tisztviselői fizetést redukálni akarnak ? Az orvoslás módju, bármennyire is népszerű ez ellen dörgő hangon tiltakozni a pódiumról, egyes egyedül a befizetések fölemelésével érhető el. Tessék ennek híveket szerezni s akkor nem lesz „beteg pénztár“, mint azt a tömegnek tetszetősen elnevezték. Ne csak a senki által nem tagadott bajokra mutassunk rá, hanem gondoskodjunk arról is, hogy a „beteg“ meggyógyuljon. Főgimnáziumi felügyelők. A vallás és közoktatásügyi miniszter a békési és békéscsabai főgimnázium felügyeletével Nátafalussy Kornél nagyváradi, a szarvasi főgimnázium felügyeletével pedig Gépesi Kálmán debreczeni tankerületi főigazgatót bízta meg. A gyulai róm. kath. hitközség egyháztanáosa ma, azaz november 29-én, délután fél 4 órakor a szokott helyiségében gyűlést tart, melynek egyedüli tárgya a főgymnázium hitközségi alapítványnak az egyházmegyéhez való beterjesztése. A gyulai nöegylet januári vigalmának előkészítésére egybehívott hölgybizottság november 25-én gyűlést tartott s az estély napját 1904. január 9-re tűzte ki a pavillonban. Az előterjesztett tervek közül a bizottság a Calico estélyt választotta, egybekötve tbea és ozukornemüek kiárusításával. A férfi és női jux-tombola a programból kihugyatott. A bizottság elhatározta, hogy az estély sikere érdekében — tekintve a jótékony czélt — a legnagyobb agitácziót fogja tagjai sorában és a közönség körében kifejteni. Esküvök. Karácsonyi Károly gyulai ifjú kereskedő e hó 24-én vezette oltárhoz bájos menyasszonyát Urbán Juliskát, Urbán István makói tekintélyes kereskedő kedves és müveit leányát. — Roxin János méhkeréki földbirtokos e hó 22-én lépett házasságra Alb Ilonával, néh. Alb Péter gyulai kovácsmester leányával. Zsebtolvajlás. Csik Mátyásné gyulai lakos a pénteki hetipiaczon bevásárlásokat akart teljesíteni miozélból 6 koronáját magához vette s a piaczra kiment. A piacztéren azonban nagy tolongás közben valami jóakarója a felsőkabát zsebében zsebkendőben kötött 6 koronáját kiemelte. A rendőrség a nyomozást folyamatba tette. A gyulai izraelita nőegylet, az idén is felruházott kilenoz szegénysorsu gyermeket és több szegénysorsu nőt téli ruhával. Á jótékony cselekedet az e czélból kiküldött bizottság jelenlétében folyt le. Weisz Mór a nőegylet titkára tolmácsolta a nőegylet köszönetét mindazoknak, akik adományaikkal a humánus jótékonyságot lehetővé tett'ék. A ruhakiosztási ünnepélyen a gyulai nőegylet is képviseltette magát. Házasság. Vincze Aladár, a Dobay János czég derék alkalmazottja hétfőn, azaz folyó hó 23-ikán vezette oltárhoz bájos aráját Rácz Erzsikét Aradon. A vőlegény részéről a násznagyi tisztet Dobay Ferencz kiadónk teljesítette. Árlejtés a vármegyén. A vármegye részére az 1904—1906. években szükséges papír és irodaszerek. nyomtatványok, világító anyagok és szolgaruházat szállításának biztosítása czéljából folyó hó 24-én tartatott meg az árlejtés. A nyomtatványok és irodaszerekre ajánlatot tettek Boros J. (Nagyvárad) 28, Sonnenfeld Adolf (Nagyvárad) 24, Vértesi Arnold 23 s Dobay János czég 45 százalék árleengedéssel, mig a nyomtatványokra ugyancsak Boros 28, Sonnenfeld 16, Vértesi 45, Dobay 50 százalék árleengedéssel. Az árlejtező bizottság, mint legolcsóbbat a Dobay János czég ajánlatát fogadta el s a szerződést vele fogja megkötni. A világitó anyagok szállítására két ajánlat tétetett, melyek közül mint előnyösebbet Reisner és Wolf ajánlatát fogadták el, aki a gyertyát 29, a petróleumot 5V2 százalék árleengedéssel szállítja, mig Zuzmann János 22, illetve 4 százalék árleengedést ajánlott. —..A szolgaruházatra nézve az ajáulattevők Blum Sándor (Budapest) 11, Feuer Márk (Orosháza) 25 és özv. Kálmán Lászlóné helybeli czég 2/7V2 százalék árleengedéssel, kik közül mint legolcsóbb ajánlattevő az utóbbival köttetik meg a szerződés. Búcsúzó vendéglősök. Két régi gyulai vendéglős válik most meg az üzletétől, Herodek és Messzinyer s a gyulai vendéglői és kávéházi vendégek szinte elégikus hangulatban tűnődnek azon, hogy mi is lesz most, ha ez a két vendéglős, akiknek a neve jóformán összeforrt minden jóizü mulatság emlékével, hiányozui fog a megszokott környezetből, a mulatságok megszokott programmjából. Mert Herodek is, Messzinger is a régi-régi, jóvilágbeli vendéglősök közül való tipikus gyulai alakok voltak. Jóizü lumpolás nem eshetett meg anélkül, hogy a Herodek, megyére szóló hires jó konyhája és jó pecsenyéje ne szerepelt volna benne s nem Ezen jobb kor elérkezett tehát, áldott legyen azok neve és emléke,, kiknek ezért köszönettel tartozunk. Deák Ferencz névévé) a történelem örökre összeköti Erzsébet királyné nevét is, mert ők ketten voltak legfőbb tényezői a nemzet és uralkodó család kibékülésének. A történelem talán más okokkal fogja kimagyarázni ezen kibékülésnek : a kiegyezésnek történetét, kétségkívül politikai estély, históriai szükséglet teremtette ezt meg, de a köztudatban élni fog a meggyőződés, a mit az országgyűlés is törvénybe iktatva elismert, hogy a királyné anyai szive járt közbe a nemzet és király között, hogy egy fenkölt, nagy királyné szeretete egyengette hozzá az utat. Erzsébet királyné képviselte a szeretet politikáját, mely Magyarországot önmagának adta vissza s mely felváltotta a gyűlölet politikáját. A pár év előtt lezajlott ezredévi ünnepségek alkalmával az ország főpapja: a herczegprimás, Isten házában, a király ő felségének és a törvény- hozásnak jelenlétében, az oltár előtt igy szól hozzá : „Légy áldott, légy üdvöz felséges királyném ! Fogadd e templomban, ahol megkoronáztattál, legmélyebb hódolatunkat, legőszintébb szeretetünket, irántunk mindig tanúsított jóságodért, szeretetedért. Áldólag emlékszünk, hogy azt az arany fonalat anyai kezed szőtte, mely hőn szeretett királyunkat a nemzettel elválaszthatatlanul összekötötte.“ — Ezzel ő is kijelenti, hogy a nemzet és uralkodóház kibékülése a királyné müve, az ő halhatatlan érdeme. Magyarországot a megsemmisüléstől a jog mentette meg, de szabadulását a szeretet tette könnyebbé. Midőn 900 évvel ezelőtt István fejedelem a római pápához küldött követeket, hogy tőle királyi koronát kérjen, ugyanazon időben egy más nemzet követei is járultak II. Sylvester pápa elé, ugyancsak királyi koronát kérve. A hagyomány szerint Isten angyala figyelmeztette a pápát, hogy kinek adja a szent koronát s ő ezen sugallatból kifolyólag, a magyar nemzet fejedelmének küldötte ezt, ki magát ezzel legelső magyar királylyá megkoronáztatta. — Ezen eset ismétlődött most: újból eljött Isten angyala a szeretet nevében, hogy a megtalált ■ szent koronával felékesitse az uralkodó fejét. Számtalan példát lehetne felsorolni annak kimutatására, mennyire szerette a magyar hazát, a magyar nemzetet, ezen angyali jóságu, fenkolt királyasszony. Csak egy pár esetet akarok erre vonatkozólag felemlíteni. Midőn legelőször jött szép hazánkba, midőn legelőször kereste fel felséges férje oldalán „koronája legszebb gyémántját“, legfőbb ajándékát: a szeretet szép rózsáját nyújtotta a magyar nemzetnek. Az őt köszöntő küldöttséget csengő rrfagyar nyelven üdvözölte, hazánk zengzetes nyelvén kívánt áldást az ország törvényhozóinak működésére. Saját kijelentése szerint a Gondviselés őt elbldha- tatlan kötelékkel fűzte az országhoz. Más országnak leánya volt ő, de azért már korán megismerkedett nemzetünk történelmével s később fáradhatatlan buzgalommal tanulta- meg édes hazai nyelvünket. Gyermekei neveltetésénél kiváló súlyt fektetett arra, hogy a magyar nyelvet teljesen ismerjék, ő maga adta meg erre a legelső alapot. „Gyermekemmel én naponkint magyarul imádkozom“ — mondá egy ízben. (Rónay Jáczint- nak 1872-ben) Közbenjárására számos magyar hazafi kezéről hullottak porba a rabbilincsek. A nemzet nagy halottait ő is megsiratta, az ország fájdalma és vesztesége az ő fájdalma és vesztesége volt. Mélyen bevésődött a nemzet szivébe az a jelenet, midőn Deák Ferencznek ravatalánál megjelent, hogy osztozzék a nemzet fájdalmában. Személyesen helyezte koszorúját a nagy halott koporsójára és könnyezve imádkozott lelki üdvéért. Akkor pedig, midőn a végzet megfosztotta az országot nagyreményű trónörökösétől, ő nemcsak fiát, hanem a nemzet nagy halottját siratta benne. Legnagyobb bánatában, szenvedéseinek kálváriáján sem feledkezett meg rólunk, az ezredévi ünnepekre ő is eljött közénk, hogy velünk örvendjen, hogy nekünk adja szeretetének utolsó és legszebb virágát. Szeretett fiának elveszte után élete végéig, ezek voltak az ő legboldogabb napjai. Gyöngéd szeretete, őszinte vonzalma népünkhöz nem is maradt viszonzatlahul. Az ország népe lelkesedő szívvel, határtalan szerető ragaszkodással vette őt mindig körül. Eötvös József báró mondta a következő emlékezetes szavakat: „Ha egy korona, úgy mint 1848-ban a magyar, széttört, azt csak a nép szivében ébresztett nagy érzelmek lángjai forraszthatják össze. Három századon át megkisérlet- tük a hittel, azután megpróbáltuk több ízben a reménynyel, de hátra van még az, hogy a nemzet az uralkodóház valamely tagját igazán szeresse és mivel ezt elértük, nem aggódom a nemzet jövője iránt.“ A nemzet rokonszenvét királynéja iránt mindannyiszor kimutatta, valahányszor csak alkalma volt rá. Az országgyűlés egy királynéval szemben sem nyilvánította annyiszor hódolatát, mint ő iránta. A magyar történelemnek második nagy női alakja volt ő Erzsébet néven. Nagynevű elődje: magyarországi szent Erzsébet, kinek ő tizenötöd izig való unokája. Hasonlók voltak ők : szent Erzsébet kezéből a kenyér illatos rózsává átváltozva hull a földre, ő nála a jótétemény szeretetté felmagasztosul. Nagy volt Erzsébet királyné szeretetében, nagy volt a sors csapásainak elviselésében is! Isten akaratában megnyugodva fogadta azokat s bár nagy megpróbáltatások tették lelki erejét próbára, az ő jóságos szive nem panaszkodott soha sem 1 A más fájdalmát tudta enyhíteni, a saját lelkének fájdalmaira nem talált enyhítő írt. Emlékezzünk! A nemzet jótevője már nincs többé közöttünk! A magyar nép immáron árvaságra jutott, mert elveszítette a legszeretőbb édesanyai szivet! Elköltözött közülünk az, ki nekünk örökre pótolhatatlan marad! 1898. szeptember 10. a magyar nemzet fájdalmas, gyászos emlékű napja ! Távol tőlünk, mesz- sze idegenben, alattomos orgyilok szúrta át a hét tőrrel átjárt fájdalmas anyai szivet! Ő immáron a megdicsőültek között van, de emléke soha nemzetünk szivéből ki nem vész. Lángoló betűkkel van ez oda beleírva, nem érzéketlen márványra belevésve, hiszen a márvány eltörik, nem papírra leírva, hiszen a papír elszakad, a betűk elmosódnak 1 Maradandóbb emléket emelünk mi neki, szivünkbe, lelkűnkbe zárjuk őt! Oda zárjátok be kedves tanítványok ti is. Gyermeki szivetek fogékony a szeretet iránt, a szeretetet már ismeritek, hiszen szeretitek édes szüléiteket, testvéreiteket. Az ő emléke is szerető szivetekben, tiszta lelketekben legyen örökre megőrizve! Magyarország fiai vagytok, a magyar hazának Erzsébet királyné igen nagy szolgálatot tett. Méltó tehát, hogy soha meg ne feledkezzetek róla ! Az ő reá való megemlékezés mellett meg kell azonban emlékeznünk felséges, ősz királyunkról is. A sors elragadta a magyar hazától szerető édes anyját, Istenhez kell folyamodnunk, hogy a jóságos édes atyát, apostoli királyunkat áldja meg hosszú élettel, tartsa meg még sokáig számunkra, a magyar nemzet és ország javára 1 Éljen, soká éljen a magyarok királya!