Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1903-11-15 / 46. szám
házi adót; biztosítva van jórészük baleset, rokkantság, betegség, sőt munkanélküliség és sztrájk esetére is. Hát még az önálló azon iparosok, akik szakképzettségük és intelligeDcziájukkal po- zicziót tudtak maguknak teremteni. Szék az irigyelt pár fertály földet minden évben tisztán megkeresik és fólreteszik. Sajna, azonban úgy függő mint önálló állásban a jobb jövedelmek idegen zsebekbe vándorolnak, mert minden szakmán, tudásban a külföldé a pálma, az vezet! S ez a természetes, mert silány munkásokból silány mesterek válnak és napról-napra látjuk, hogy minden ipari szakma termékei, melyek nyers anyagát potom áron dobjuk külföld piaczára, milliók értékéig vándorolnak be hozzánk állandóan mint kész áruk, és tárt kaput nyit ezeknek a köztudatba ment azon föltevés, hogy mi szép és jó termékek előállitására képtelenek vagyunk; es szomorú, de igaz, hogy a miként más szavakkal fentebb is mondám : az ipari termesztmónyek nagy átlagának minősége igazolja ezen rossz hírünket. Még szomorúbb, hogy gyáriparunk munkálkodása is olyan, hogy rosszhírünk öregbítését növeli és bizony, a ki szót érdemlő tőkét ruház be gyári termékbe : külföld gyáraihoz fordul, ahol nyugodtabb lélekkel teszi bevásárlását. Meghiszem, hogy az ily kijelentések bánt ják a hazafiui érzetet, és nem egyszer vág ták fejemhez érette a hazafiatlanság vádját dehát ezt is szívesen eltűröm, mert csak bizonyítani tudott szomorú tapasztalatok alapján beszélek és főkép, mert ostorozásaim nyomán nem egyszer láttam már a viszonyok javulását fakadni. Magyarországon egyetlen kenyérkereseti pálya sem oly kiaknázatlan, mint az ipari. Még a kis Balkán államok ipara sem annyira mentes a gyáripar sorvasztó versengésétől, mint a mienk és mivel eddigi gyári ipar- vállalataink sok részben balul ütöttek ki és gyáripari gyengeségeink a tőke emberei előtt jól ismertek, ezen pénzforrások tartózkodása folytán még hosszú ideig nyugodtak lehetünk ezen konkurrenczia felől. Ami egyébként köz szempontból fölöttébb sajnálatos. Ily viszonyok között mily könnyű lenne a kézműipart oda fejleszteni, hogy — ha már kivitelről nem is álmodhatunk — leg alább a belíorgalmat magunkhoz kaparintsuk Ennek igen egyszerű lenne a módja. Lepjék el ezen pályákat 3—4 középiskolai osztályt végzett okos, értelmes ifjak. Szerezzenek maguknak honi jobb mühelyek-l ben előképzettséget; fejlesszék azt kellő szin vonalra a külföld ipari szakiskoláiban, vagy nagyobb műhelyeiben és ha az önállósítás idejének elkövetkeztekor szüleik csak annyi anyagi támogatásban részesítik őket, a mennyibe a tovább taníttatás két-három osztálya került volna: biztosabb existenczia elé néznek, mintha bármely facultás diplomájával lépnének mint kezdők az -életbe. Ha azután így munkálkodásukat siker fogja koronázni, szeretik mesterségüket: atyáról fiúra fog az szállni és nem kell ennek a dolgot mindig élűiről kezdeni, hanem az az atya, az előd által gyűjtött tapasztalatok alapján építheti, fejlesztheti üzletét tovább a készen kapott munkakörben, amely öröksége legértékesebb részévé válhat, ha szakképzettséggel és ügyességgel bírja azt megtartani és kibővíteni. A közigazgatási bizottság ülése. — November 9. — Azt fogják erre mondani, hogy máris többen vannak minden mesterségen mint a mennyien azon tisztességes megélhetést nyerhetnek. Igen, mert a fószükségletet a kül föld és Ausztria gyári- és kézműipara látja el és mi csak az ízékjén tengődünk és mai képzettségünk, berendezésünk és silány honi munkaerőinkkel azok kiszorítására nem is gondolhatunk. De ep ezért kell az eddigi rendszeren változtatnunk. Magyarország modern ipara megalakításához nem kellenek évszázadok. Fogjunk neisi rögtön és pár évtized alatt uralni fogjuk a helyzetet és ha a közönségnek azt fogjuk pénzéért nyújtani, a mit igényelni joga van és a mit a mai fejlett ipari eszközökkel előállítani nem ördögi mesterség, úgy biztosra vehetjük, hogy minden honi felbuzdulás nélkül is mellénk fog a közönség állani, mert már az csak természetes, hogy aki erre rá nem szorult, azt érdeméért inkább támogatják, pártolják, mint a ki erre tudatlansága, tehetetlensége czimén irgalomból reflektál, a haza szent nevében. A kitűzött pályadij vagyoni jólét és tisztes, független társadalmi állási méltó, hogy törjük magunkat érette. Kner Izidor. Rövid ülése volt hétfőn a vármegye közigaz gatási bizottságnak, melyen csupa kisebb jelentőségű tárgy forgott szőnyegen, épen azért alig történt ezek némelyikéhez hozzászólás. Az ülésen dr. Lukács György főispán elnökölt és jelenvoltak dr. Fábry Sándor alispán, dr. Daimel Sándor főjegyző, Csák György kir. pénzügyigazgató Haviár Lajos kir. főmérnök, Jancsovics Péter árva széki elnök, dr. Zöldy Géza tiszti főügyész, dr. Zöldy János főorvos, dr. Liszy Viktor kir. ügyész, dr. Bodoky Zoltán, dr. László Elek, dr. Márki János, Beliczey Géza és Varságh Béla bizottsági tagok. Az ülés megnyitása után tudomásul vette a bizottság az alispáni időszaki jelentést, a mely a következőleg hangzik: Méltóságos Főispán ur! Tekintetes közigazgatási bizottság! Folyó évi október haváról szóló rendszerinti jelentésemet a következőkben terjesztem elő: I. Közbiztonság. A múlt hó folyamán a személybiztonság 9 esetben támadtatott meg. özv. Pásztor Jánosné szül. Koczka Katalin 83 éves mezőberényi lakost nevelt fia, Pribolszky János, baltával és késszurásokkal halálra sebezte. Ez emberi szörnyeteg tettének oka azon körülmény, hogy a meggyilkolt kis vagyonkáját a tettesre íratta s ez, hogy a vagyonhoz hamarabb hozzájusson, nevelőjét és jótevőjét meggyilkolta. Vésztőn Molnár István 18 éves kocsist, Lévai Gábor, szintén 18 éves napszámos agyonlőtte. Rusz Pável kétegyházi czigány, tőle külön élő nejére Grósz Zsuzsannára, ölési szándékból rálőtt, lövése azonban nem talált Megtámadtatott ezeken kívül még a személy- biztonság Gyulán 2 verekedéssel, Békéscsabán, Füzesgyarmaton és Vésztőn 1 — 1 verekedéssel. A tettesek a kir. büntetőbíróságnak átadattak. Az őszi idő beálltával különösen a kisebb lopások feltűnően szaporodtak. Előfordult ugyanis lopás Gyulán 11 esetben, Szeghalmon 8 esetben, Tótkomlóson, Orosházán, Füzesgyarmaton és Vésztőn 3—3 esetben, Békés Sámsonban, Csorváson és Körösladányban 2—2 esetben, Nagyszénáson, Pusztaföldváron, Békéscsabán 1—1 esetben s végül a gyulai és békési járásban számos jelentéktelen lopási eset. Ravasz fondorlattal kigondolt csalás történt Köröstarcsán, Csók Imréné szül. Kozma Piroska, köröstarcsai lakos ugyanis Budai Mihálytól 120 koronát, Valki Jánoslól pedig 2263 koronát csikart ki azon ürügy alatt, hogy ezen összegekkel a békési járásbíróság egyik albiráját megvesztegetvén, a járásbíróság előtt folyamatban volt perük kedvezően fog elintéztetni. A tettesek ellen a nyomozás azonnal megindit- tatott s az esetek nagy részben eredményesen be is fejeztettek. öngyilkosság 4, kísérlet pedig 1 esetben fordult elő. Füzesgyarmaton d. Oláh Julianna és Füleki Erzsébet kútba ölték magukat, Povázsay Lajos békéscsabai és Varga Sándor békési lakosok pedig önakasztás által vetettek véget életüknek. Baleset összesen 8 esetben történt, nevezetesen Békéscsabán, Szeghalmon, Füzesgyarmaton, Köröstarcsán, Pusztaföldváron, Szarvason, Gyomán és Csákón 1—1 esetben. Azon balesetek közül, melyekben a vétkes gondatlanság ismérvei látszottak fennforogni, a megtorló eljárás megindittatott. Tűz a vármegye területén 15 esetben volt, u. m. a szarvasi járásban 3 esetben, Szeghalmon, Békéscsabán, Tótkomlóson és Szentetornyán |—2 esetben, Vésztőn, Füzesgyarmaton, Mezőberényben és Endrödön 1—1 esetben. A tűz által okozott károk nagyrészben megtéríttettek. II. Földmivelés, ipar és kereskedelem. A múlt hó folyamán a szántás, vetés, kuko- riczatörés volt folyamatban. A munkások helyzete kielégítő, átlagos napszámbér 1 korona. Az őszi vetések állása kielégítő. Hl. Vegyesek. A szarvasi önkéntes tüzoltótestület a múlt hóban feloszlott s az összes tagok leszereltek. A járási főszolgabirák községeiket a múlt hóban is beutazták s azok ügy- és pénzkezelését ellenőrizték. özv. Keller Imréné köszönetét fejezte ki a bizottságnak a férje elhunyta alkalmából kifejezett részvétért, tudomásul vették. Dr. Vári Szabó Bélának a belügyminiszter által leküldött felebbezését kiadták a főszolgabírónak, hogy az elfogadás kérdésében határozzon. A törvényhatósági m. kir. állatorvosnak az állategészségügyről szoló jelentése szerint a száj és körömfájás ismét több helyen fellépvén az állategészségügyi viszonyok rosszabbodtak. Rezeg Szilviusz kir. tanfelügyelő jelentésében beszámolt október havi tevékenységéről, melynek során befejezte az 1902—3. tanévi statisztika összeállítását. E statisztika szerint a vármegye területén 49294 tanköteles íratott össze és pedig mindennapi tanköteles 17559 fiú és 18222 leány, ismétlő tanköteles 6919 fin és 6594 leány. Vallásra nézve róm. hath. 12170, gór. kath. 52, gör. keleti 1102, ev. ref. 16794, ág. ev. 17757, unitárius 97, izraelita 1335 egyéb 7. Anyanyelvre nézve 35292 magyar, 1298 német, 1132 oláh, 11566 tót és 6 egyéb anyanyelvű Tényleg iskolába járt 43355 gyermek és pedig elemi iskolába 32535, ismétlőbe 5651, gazdasági ismétlőbe 1981, iparostanoncz iskolába 1794, kereskedőtanoncz iskolába 51, polgári iskolába 911, középiskolába 428. Nem járt iskolába 5939, a mi a múlt évihez viszonyítva jelentékeny javulást mutat. Elemi iskola volt a múlt tanévben 265 és pedig 7 állami, 44 községi 20 magán és uradalmi, 1 társulati, a többi felekezeti. Polgári iskola volt 9 és pedig 4 állami, 4 községi és 1 társulati. A tanítók száma 452 volt, ezek közül képesített 437, nem képesített 15, elemi 409 polgári 43. Óvodaköteles volt 17717 és pedig 8898 fiú és 8819 leány. Állandó gondozásban részesült 7593. Óvodába járt 5668, amely szám is ténylegesen emelkedett, óvoda volt 36 és pedig 3 állami 27 községi, 1 alapítványi és 5 magánóvoda. Menedékház volt 2. A jelentést a bizottság tudomásul vette Griecs Tornának Kliment Emil tanító elleni panaszát előzetes vizsgálat végett kiadták az iskolaszéknek. Több iskolai és óvodai költségvetést jóváhagytak és államsegély iránti kérvényt pártolólag felterjesztettek. Az endrődi uj tanyai iskolához eszközölt tanító választást megerősítették. özv. Léderer Lajosné és Fáskerti Istvánnak a yulai rendőrkapitány elleni panasza ügyében az alispán elutasító határozatát helybenhagyták. A vármegyei közkórbáz alkalmazottainak községi pótadó kivetés ellen beadott felebbezését pótlás végett visszaadták. Az alispán határozatának megváltoztatásával a szegedi Friss újságnak utczai elárusitását engedélyezték. Még a többi szakelőadónak havi jelentését vette tudomásul a bizottság, a mivel az ülés véget ért. A békésmegyei állami tisztviselők köre a fizetésrendezési törvényjavaslat visszavonása folytán felmerült aggodalmak és sérelmek megbeszélése végett ma délelőtt 11 órakor a kir. pénzügyigazgatóság helyiségében ülést tart, melyen a sérelmes ntézkedéesel szemben való magatartás fölött fog határozni. T a n U g y. A gyulai róm. kath. főgimnáziumi bizottság folyó hó 10-én a gimnázium tantermében ülést tartott, melyen Gröh Ferencz prépost-plébános elnöklete alatt jelen voltak: gróf Wenckheim Dénes, dr. Lukács György főispán, Dutkay Béla polgár- mester, dr. Follmann János, Spett Vincze, Bartos Ferencz, Szénásy József, Szabad Endre, Mérey Gyula, Moldoványi István bizottsági tagok. Az ülés főtárgya a gimnáziumi bizottság ügyrendjének megállapítása volt, a melynek tervezetét Szabad Endre gimnáziumi igazgató terjesztette a bizottság elé. A bizottság ezen előterjesztett tervezetet egyhangúlag elfogadta. Ezután a bizottság a gimnázium tanárainak nyugdijára vonatkozólag megállapította úgy a bizottság, valamint az egyes tanárok által befizetendő nyugdijilletmények nagyságát az erre vonatkozó nyugdíjtörvény keretén belül. A törvény értelmében minden egyes tanuló után a szülők is tartoznak 6—6 koronát ezen nyugdíjalapra befizetni, a bizottság erre vonatkozólag elhatározta, hogy ez évben ezen összeget a már befizetett tan- és felvételi dijakból fogja fedezni, a szülők újabb megterhelése nélkül. Tárgyalta ezenkívül a bizottság a békésmegyei takarékpénztárnak 1893-ban a gimnázium czéljaira tett 7000 koronás alapitványát, mely az alapszerződésben tévedésből, mint Gyula városának alapítványa szerepel. A bizottság konstatálta a tévedést és elhatározta, hogy ezen alapítványt a békésmegyei takarékpénztárból kiveszi s a nagyváradi latinszertartartásu káptalannál helyezi el, hogy ott a többi gimnáziumi alapítványokkal együtt kezeltessék. Hírek. A pénzügyi palota építésének előmunkálatait, a főjegyzői és Destek-féle ház lebontását a héten kezdték meg. A jövő évi általános adóösszeirás megyeszerte folyamatban van. Gyulán a belváros, nagymagyar város, kosároldul, kis város és a Józsefváros felét, úgyszintén a külsőségek összeírását Hetlinger Károly birtoknyilvántartó, — József város másik fele, úgyszintén az újváros és nagyolábváros összeírását pedig Papp Gyula városi könyvvezető teljesíti. A gyulai nőegylet vasárnap délután tartotta ruhakiosztással egybekötött választmányi ülését az árvaházban, gróf Wenckheim Frigyesné elnök vezetése és a kiosztásban való személyes közreműködése mellett. A gyűlést megelőzőleg történt 21 szegény iskolás fiú és leány uj ruhába átöltöztetése. A fiuk magyaros szabású tartós felső ruhát, csizmát és sapkát kaptak, a leányok szoknyát, kabátot, czipőt, harisnyát, fejre való kendőt és zsebkendőt. A felruházott kis csapat Somogyi Jánosnó raktárnok vezetése alatt bevonult a választmány elé, hol illendően megköszönték az adományt. Székely Lajos egyleti jegyző pedig pár szóval lelkűkre kötötte a gyermekeknek, hogy az ajándékot jó viselettel érdemeljék ki és jóltevőikért imádkozzanak. Ezután kiosztatott a raktári készlet a felnőtt szegények, elaggottak és szerencsétlenek között, a Fábry Már- tonné alelnök által körültekintő gondossággal és régi tapasztalattal készített előleges terv szerint. Az adomány állott: uj lepedők, harisnyák, ruhakelmék, alsó kabátok, kendők, lábbelik és fehérneműhöz való vászonból. 52 egyénre készült a számítás, de gróf Wenckheim Frigyesné kegyessége folytán, ki több vég parchetet és egyébb ruhaneműt hozott magával, 60 szegény nyert ruhasegélyt. A kiosztás teljes bevégeztével rövid ülés tartatott, hol elhatározta a választmány, hogy á békéscsabai nőegyletet 25 éves évfordulója alkalmából átiratilag üdvözli. Gróf Wenckheim Frigyesnének a felruházáshoz hozott adományáért, nemkülönben a gyulai szövőgyárnak 36 pár harisnyáért, Kocsis Lászlónak 4 kendőért, Ferentzy Alajosáénak 24 zsebkendőért köszönet szavaztatott. Hoffmann Mihályué pénztárosnő hivatkozva a havi rendes segélyezettek nagy számára — ami a pénztárt súlyosan terheli — gondos körültekintést ajánlott az ezentuli segélyezések körül s a választmány kénytelen volt az intelmet megfogadni s csupán egy betegen fekvő vak leány számára utalványoztatott 10 korona rendkívüli segély. Iskolás gyermek is sokkal több jelentkezett — arra szintén igen érdemesek — mint a hánynak az egylet, pénzügyi egyensúlyának kocz- káztatása nélkül, ruhát adni képes volt. A jövedelmek fokozása czéljából elhatároztatott, hogy január 9-én a nőegylet egy később megállapítandó programm szerint estélyt rendez. A hét végén hidegre fordult az idő. Pénteken hajnalban óriási nagy ködre és két fok hidegre virradtunk és az idő azóta állandóan tartja hideg jellegét. A külső munka, nevezetesen a szántás és la vetés teljesen be van féjezve, úgyszintén a téli takarmány és a tüzelő-anyag beszállítása is, úgy, hogy mezőgazdasági szempontból mérlegelve, a tél beállta semminemű zavart és hátrányt nem okoz többé. Csupán a szegény emberekre nagy baj a korai hideg, mert egyrészről fokozza szükségletüket, másrészről pedig megfosztja őket a jó időben habár szintén szűkös, de mégis kínálkozó keresettől. A vöröskereszt egylet békésmegyei fiókcgy- letei közül kettőnek : a békéscsabai és a békési fiókegyleteknek évi jelentései fekszenek előttünk. A békéscsabai vörös-kereszt fiókegylet, mely 1880- ban alakult, 20 alapitó, 36 huszkoronás, 90 rendes taggal és 3995 kor. 69 f. vagyonnal rendelkezik. A fiókegylet elnökei: bajczai Beliczey Istvánné, szül. konopi Konopy Antónia és Varságh Béla alelnök : özv. dr. Löwi Lajosné; dr. Reisz Miksa, városi főorvos; pénztárnok : Fejér Béla, városi fő- pénztárnok: jegyző : Zlinszky István, Békésmegye közg. előadója, a Ferencz József-lovagrend tulajdonosa. Az évi jelentés bevezető része lelkes szavakban intéz felhívást a közönséghez az egyesületi eszme minél hatékonyabb felkarolása érdekében. A fiókegyleti választmány szem előtt tartva azon alapszabályszerü feladatokat, a melyek ily egyesületekre békés időben háramlanak, múlt évi deczember 21-én tartott közgyűlésén határozatilag kimondotta, hogy : 1. A dr. Lukács György vármegyei főispán által kezdeményezett tüdőbetegek szanatóriuma javára 400 koronát; 2. a város szegényeinek vallásfelekezeti külömbség nélkül történendő segélyezésére 400 koronát s 3. a helybeli nyolcz osztályú gimnázium tópintézetének 400 koronát szavaz meg. Az egyleti igazgatóság úgy az adományok megszavazását, mint a fiókegyleti választmány azon elhatározását, hogy a jelentékeny kiadások ellensúlyozása végett, jövedelmét rendkívüli bevételi források igénybevétele által is kívánja növelni: őszinte elismeréssel és meleg köszönettel vette tudomásul. A békési vörös-kereszt fiókegyesület, jelentése szerint, özv. Rózsa Károlyné elnöklésével tartotta évi közgyűlését. A pénztári számadásokat özv. Asztalos Istvánné és Sail Józsefné választmányi tagok vizsgálták meg és azokat rendben találván, a közgyűlés a pénzlárnoknak a felmentést megadta. A maradék-áthozatal együtt a múlt évi bevétel volt 508 kor. 95 fill, és a kiadás 67 kor. maradt tehát évi fölösleg gyanánt 441 kor. 95 fill. Timáry Alajos, a fiókegyletnek 21 éven át buzgó és fáradhatatlan munkásságu jegyzője a városból elköltözvén, ezen állásról lemondott. A közgyűlés ezt őszinte sajnálkozással vette tudomásul és a távozónak nemcsak hálás köszönetét fejezte ki, hanem rendkívüli érdemeit a jegyzőkönyben ' is megörökítette. Helyébe jegyzőnek egyhangúlag i dr. Frey Géza rendes tagot választották meg. A : fiókegylet tisztikara a következő: elnökök Kny : Antal és Empérl Ernőné pónztárnok: Benedicty • Gyula, jegyző : dr. Frey Géza és orvos : dr, Henszel- mann Elek. A fiókegylet tagjainak száma 1 alapító, 12 huszkoronás rendes, 80 óvdijas rendes és : 1 rendkívüli, összesen 94 tag. Vagyona kitett 2361 . kor. 64 fill.-t. A képviselőtestület folyó hó 11-én Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melyen Bugyi Lajos és társai gyulai lakosoknak, a tulajdonukat képező telekkönyvezetlen házaik átírásához névszerinti szavazással az engedély megadatott. A gyulai főgimnázium építésére felveendő kölcsönre nézve a beérkezett ajánlatok közül a „Magyar takarékpénztárak központi jelzálogbank“ ajánlata lett elfogadva a vallás- és köz- oktatásügyi miniszter által; a miniszteri leirathoz képest a 200000 korona kölcsön felvétele mellett szavaztak 57-en, ellene 7-en és így a fenti kölcsön nevezett intézettől 50 évre 4-85 annuitás, 96 árfolyam mellett vétetik fel. Hoffmann Ferencz és Winkler Lajos panasza folytán, a közigazgatási bíróság által hozott ítélet, melyszerint az I. jegyző részére a természetbeni lakás lett megállapítva, — meghirdettetek. A Gyula.-barakonyi vasútra megszavazott hozzájárulást jóváhagyó belügyminiszteri leirat tudomásul vétetett, valamint tudomásul vétetett a törvényhatósági bizottságnak a kéjelgési szabályrendelet tárgyában ikelt határozata, melylyel a szabályrendelet pártolólag terjesztetett fel a bel ügyminiszterhez, az október havi közegészségi álla pótokról szóló jelentés és a pénztárvizsgálatról felvett jegyzőkönyv tudomásul Tétetett. Kinevezés. A vármegye főispánja a vármegye közkórház elmegyógyintézeti -osztályán üresedésben levő segédorvosi állásra dr. Rcvész Béla orvostudort nevezte ki. A kereskedelmi miniszter Orosháza községben mértékhitelesítő hivatal felállítását engedélyezte. Békésvármegye igazoló választmánya folyó hó 11-én dr. Márki János elnöklete alatt ülést tartott, melyben jogerősnek mondotta ki a legtöbb adót fizető megyebizottsági tagok 1904. évre összeállított névjegyzékét, egyszersmind egybeállitotta a választók névjegyzékét a Békéscsaba IY. és Szarvas III alkerületében kitűzött megyebizottsági tag választásokhoz, a melyek tegnap folytak le. A választások eredményéről lapunk zártáig nem kaptunk tudósítást
