Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1903-11-08 / 45. szám
szemben a javadalmazás törvényszabta kötelezettsége s ez még abban az esetbén sem veszti érvényét, ha leányiskola létesítésről szó sem volna s következőleg a tanári kar megfelelő alkalmazásáról sem tudna gondoskodni. S igy a városra — mint fentartó testű letre nézve — csak kedvező körülmény, hogy a polgári fiúiskola megszűnésével, annak tanárai mind átléphetnek a leányiskolába, minélfogva uj tanerőkről sem kell gondoskodnia. Ebből a szempontból kell ezt a kérdést tekinteni s akkor világos lesz hogy itt nem nj, hanem régi, eddig meg nem szűnt s ezentúl is fennálló teherről van szó. De mivel a város tényleg a gimnáziumra fordítja ezentúl a polgári iskola segélyét előállott, mégis az a fordított állapot, hogy a polgári iskolának még a személyi kiadásait is uj költség gyanánt kell elszámolnia s csak azután csatolni ehhez a fennálló kiadáshoz azt, amibe a leányiskola létesítése még ezenfelül kerül. Első sorban tehát azt a terhet kell kimutatnunk, amely a polgári fiúiskola megszűnésével változatlanul fennmarad s ehhez számítanunk azt az lyévi költséget, amely a leányiskola létesítése folytán származik. 1mRRRHP I. A polgári fiúiskola megszűnésével tsfenmarado teher. 1. Egy élethossziglan választott igazgató évi javadalma (rendes fizetés, pótlék és lakásbér) ......................................3200 ít Ko valszky József 2800 » Kovács Imre . 2560 » Kajztanár . ■ 2000 | Ezzel szemben állanak a biztosra vehető állandó bevételek, amelyeknek leütésével is még mindig tekintélyes összeg marad hátra teher gya nánt. A bevételek a következők: I Államsegély (3990 K) kerek számban 2. Tandíj jövedelem (minimális 100 növendék közül 75 fizető után á 16 K) öszszesen . • • • ■____•_ ös szesen s tosan fejlesztendő leányiskolába lépjenek át. Nevezetesen, mivel a gymnasium I. osztálya már ebben az évben megnyílik, ugyanakkor nyomban megszü nik a polgári fiúiskola I. osztálya is, és igy successive 4000 K 1440 15660 K 5440 1 összesen . 10560 K 2. Három rendes tanár évi javadalma (fizetés, pótlék, lakásbér) egyen- kint) Ez a 10560 K-t kitevő évi teher változatlanul fenmarad abban az esetben is, ha a város leányiskolát nem is állít föl. II. A leányiskola létesítésével alkalmazandó tanerők és iskolaszolga javadalmával még a következő évi kiadások állanak elő: 1. Egy kézimunka tanítónő évi javadalma (fizetés és lakásbér) 2. Tornatanitó évi fizetése 8. Énektanitó » » 4. Iskolaszolga > 2000 K 300 » 300 » 600 > összesen . • 3200 K Vagyis abban az esetben, ha a polgári leányiskola létesül, előáll mindjárt az első évben: Személyi kiadás összesen (10560 K. -f- 3200 K) 13760 K. Meg kell azonban jegyeznünk azt, hogy e czi- men több kiadás a teljes kifejlődés idejében sem áll elő, mert a tanító személyzet már az első évben teljes lesz. A dologi kiadások a polgári fiúiskola megszűnésével önmaguktól elesnek. A leányiskola megnyílásával azonban — a polgári fiúiskola legutóbbi költségvetését véve alapél — a következő dologi kiadások fognak fölmerülni (a számítás abban a biztos föltevésben készült, hogy a fiúiskola jelenlegi fölszerelése a leányiskolára száll át): 1. Tan- és írószerekre .... 1000 K 2. Házi szükségletekre (fűtés, világítás, tisztogatás) . . . . . 600 * 3. Vegyes szükségletekre . . . 300 » összesen . . 1900 K vagyis a polgári leányiskola megnyílásával — az épületen kívül — fölmerülnek dologi kiadások ösz- szesen 1900 K. Ha már most a személyi és dologi kiadásokat összegezzük, kiderül, hogy a leányiskola felállítása 13760 -J-1900 K = azaz évi 15660 K-val fogja a várost mint fentartpt terhelni, — ehhez nem számítva azoknt a költségeket, amelyekbe egy alkalmas épület átalakítása, esetleg újjáépítése fog kerülni. . 5440 K Az összes kiadások és bevételek egybevetése után tehát kitűnik, hogy: Kiadás összesen . Bevétel | ... ‘kHH összesen . . 10220 K vagyis szóval a leányiskola felállításával a város terhére évi 10220 K állandó költség mutatkozik. A leányiskola költségeinek eme tájékoztató ösz- szeállitása után áttérünk a felállítás módozataira. — Ezekre nézve a legutóbb legérkezett miniszteri rendelet adja meg a leghelyesebb eszmét, amidőn félre nem magyarázhatóan kiköti: a) hogy a gimnáziummal együtt a leányiskola is megnyitandó; • b) hogy a leányiskola egyelőre esetleg bérelt helyiségben, de oly módón állítandó föl, hogy az a polgári fiúiskola teljes megszűnésével már négy osztály lyal működjék. ;| | ... Az első pontból világos tehat, hogy miután a gimnázium már a küszöbön levő 1903—4. iskolai évben megnyílik, egyidejűleg az I. leányosztály is felállítandó. . I ‘RR , Megjegyezzük, hogy ha a beálló iskolai év kezdetéig még hátralevő idő az illetékes tényezők véleménye szerint elegendő a gymnasium megnyitására szükséges előzetes intézkedések megtételére, úgy minden bizonynyal bőven elegendő egy sokkal kisebb szervezetű intézet előkészületeire is. Ez a kérdés tehát nem okozhat gondot annál kevésbbé, mert az alábbiakból ki fog tűnni, hogy nagyarányú intézkedésekre éppen nincsen szükség. Ami a megnyíló leányiskola ideiglenes elhelyezését — ab) pontot — illeti, az bizonyos, hogy a polgári fiúiskola felszabaduló tantermét erre a czéira felhasználni nem lehet, mert kétnembeli növendékek egy el sem különíthető épületben együtt nem járhatnak. Nem marad tehát egyébb hátra, mint egy alkalmas épület átalakításáig, esetleg építéséig bérelt lakásban helyezni el a megnyíló osztályokat. Itt egy oly kiadási tételhez érkeztünk, melyre a költségelőirányzatban szándékosan nem is reflektáltunk, mivel ideiglenes helyiség bérlete csak átmeneti kiadás, alkalmasabb állandó épület kiszemelésére, esetleg egy újonnan emelendő épület költségtervének készítésére pedig az iskolaszék külön felhatalmazás nélkül nem tartja magát feljogosítottnak, sőt ily kérdésben nem is lehet illetékes. Az első évben megnyíló I. osztály számára egy megfelelő nagyságú tanterem, egy tanári szoba 'és ruhatár gyanánt egy kisebb fülke, esetleg zárt folyosó szükséges. Egy ilyen lakásnak évi bérösszege a gyulai viszonyok szerint nem tehető többre 600 koronánál. Megjegyezzük, hogy lehetőleg olyan lakás szemelendő ki, amelyben ideiglenesen a fokozatosan megnyíló többi osztályok is elhelyezhetők legyenek, mert az évenkénti költözködés, vagy az egyes osztályoknak több helyütt való elhelyezése — ha ideiglenesen is — nagy nehézségekkel járna. Ami végül a létesítendő leányiskola szükséges tanerőinek alkalmazását illeti, erre nézve a már idézett miniszteri rendelet ha nem is kifejezetten, de értelem szerint azt a megoldási tervet involválja, hogy a polgári fiúiskola tanárai, amint az egyes osztályok megszűntével és szaktárgyaik szerint a tanítás alól ott fölszabadulnak, egyenként a fokozanegyedik évben a polgári fiúiskola teljesen feloszlik. Ámde a polgári fiúiskola osztályainak ilyen évről-évre egygyel való apadása folytán a tanárikar óraszáma is folyton csökkenni fog. Már pedig a tanárikar véglegesített tagjai el nem bocsáthatók, sem idő előtt nem nyugdijazhatók, hanem azok javadalmazása a várost azontúl is változatlanul kötelezi. Ennek a kötelezettségnek különben a városi képviselőtestület is élénk tudatában van, hiszen a minisztériumhoz fölterjesztett felebbezésében többek között erre is hivatkozott, hogy a halasztást megkapja. A város anyagi érdeke is tehát azt követeli hogy a polgári fiúiskola jelenlegi tanárait alkalmazza a leányiskolánál. Tekintetes Képviselőtestület! Midőn a létesi tendő leányiskolával összefüggésben levő összes kérdések figyelembe vételével, a város kulturális és anyagi érdekeinek gondos szemmeltartásával készült jelen előterjesztésünket megtesszük s azt a tek. képviselőtestületnek e fontos közművelődési intézmény létesítése végett hathatósan ajánljuk, meg vagyunk győződve, hogy még a költségelőirányza tünkből kitűnő tetemes áldozattól sem fog visszariadni, csak hogy a hazafias gondozására bízott város szellemi és vagyoni fölvirágzását előmozdíthassa. S ezt annál biztosabban reméljük, mert tudjuk, hogy a tek. képviselőtestület minden egyes tagja élénken érzi és vallja, hogy a polgárok jólétének legszilárdabb alapja a műveltség. E meggyőződésének legutóbb is szép tanujelét adta azzal, hogy a gymnasiumot közös akarattal és áldozattal megteremtette. Ezek után a régóta hiányosnak tapasztalt nőnevelés fejlesztése a legsürgősebb teendő s ha a leányiskola felállítása a város anyagi erejét meg is haladja, a társadalom, az állam segélyével mégis meg kell hozni minden áldozatot arra, hogy polgártársainknak leány gyermekeik korszerű iskoláztatását lehetővé tegyük. Mindezek alapján előterjesztésünk a következő pontokba foglalható össze: 1. Az iskolaszék tisztelettel s bizalommal megkeresi a tek. képviselőtestületet, hogy a polgári leányiskola fenntartására szükséges 10220 korona évi költség fedezéséről gondoskodjék. 2. A városi képviselőtestület intézzen sürgős fölterjesztést a nagymélt. vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz az iránt, hogy a polgári fiúiskola szükségleteinek részben való fedezésére eddig évenként kiutalványozott s körülbelül 4000 koronát i kitevő államsegélyt fokozatosan a polgári leányiskolára ruházza át s engedje meg, hogy a város ennek egy negyedét, azaz 1000 koronát már az 1903—4. iskolai évben a leányiskolára fordíthassa. 3. Az iskolaszék megkeresi a városi hatóságot hogy a folyó évi szeptember hó elején megnyíló leányiskola I. osztálya számára haladéktalanul béreljen ki egy alkalmas helyiséget. S végre 4. a városi képviselőtestület bízza meg a: iskolaszéket, hogy a polgári leányiskolának folyó évi szeptember hó elején leendő megnyitására szüksé' ges intézkedéseket tegye meg. Abban a reményben, hogy a tek. városi kép viselőtestület az iskolaszék megbízásából és nevébei készített előterjesztésünket e régóta megvalósulásrí váró ügy érdekében magáévá teszi, maradtunk Gyulán, 1903. augusztus hó 21-én. Tisztelettel Jantsovits Emil, Abafi János, isk.-széki elnök. iskolaszéki jegyző. hónapig szóval, vagy Írásban Pestre adja tudtára. Bárha vádlottnak Komárom várának meg- rohanása kivihetetlennek tetszett, mégis Jubál fölszóllitásának megfelelve, elöleges értekezésre May-val utazást tett Bécsbe, ide azonban akkor érkezett, midón May befogatott s haditörvényszéki vizsgálatnak adatott át, mely pillanattól fogva 6 minden további részleteitől felségárulási vállalatokban távol tartotta magát. E vádlottak Bezárd Czézár, Zabolay Károly és Krivácsy József, mint kikre a felségárulási bűn teljesen rájuk bizonyult, kőtél általi halálra, a körülmények összebangzása, bizonyító erejénél fogva pedig Bobory Károly 15 évi, Csányi Dániel 12 évi és Markus László 8 évi sánczmunkára nehéz, azonban mindkettőre nézve tekintettel testi minőségükre szeliditve, könnyű vasban Ítéltettek. Lázár Karolina ellenben, elégséges törvényes bizonyítékok hiányában ab instantia fölmentett és a további vizsgálat ellene megszüntetett. "Vádlót Zabolay^ Károly és Krivácsy József bűnbánó vallomásai és részességük kisebb fokozata tekintetéből Noszlopy Gáspár s illetőleg Jubál Károly felségáruló vállalatában a törvényesen Ítélt halálos büntetés kegyelem utján elengedtetett, a Zabolay Károly ellen 20 évi és Krivácsy József ellen 10 évi sánczmunkára könnyű vasban szelidittetett, a többi ítéletekre nézve pedig törvényes végrehajtás rendeltetett, minél fogva a kötél általi halálos büntetés Bezárd Gzézáron ma, ez évi márczius 31-én a közönséges .kivégzési helyen végrehajtatott. Bécs, márczius 31. 1853 A császári és királyi katonai kormány hadi- törvényszéki osztálya. Ami az epizódot illeti, ami Krivácsy Józsefet Gyula városához fűzi, ez nem a szabadságharcz alatt, hanem sokkal későbben, nevezetesen egy negyed századdal ezelőtt, 1878-ban történt, amikor Krivácsy József Gyula városának 48-as képviselő jelöltje volt. A dolog úgy történt, hogy Gyula város polgárai lehetőleg reparálni óhajtották azt i városunk közéletére nézve nagy időkre, követ Hírek. Tallián Béla, Békésvármegye volt főispánjának földmivelésügyi miniszterré kinevezése őszinte örömöt keltett országszerte, de különösen városunkban, a melynek az uj földmivelésügyi miniszter évek hosszú során át köztiszteletben álló előkelő lakosa s a város nagy érdekeinek, kritikus körülmények között, őszinte, lelkes és hatalmas támogatója volt. Az agrikultur Békésvármegyére uézve határozottan nagy előny és örvendetes körülmény Tallián Béla földmivelésügyi minisztersége, mert főispáni minőségében a legkisebb részletig terjedőleg megösmerto viszonyainkat, szükségleteinket, amelyeknek figyelembevételét és istápolását nem önzőén partikuláris, hanem magasabb állami közérdekből teljes bizalommal reméljük kormányférfiui működésétől. Addig is, mig a vármegye törvényhatósági bizottságának alkalma lesz köztisztelet és szeretetben állott főispánját a közönség minden rétegének érzületét tolmácsoló melegséggel üdvözölni, a vármegye alispánja nem mulasztotta el áz alkalmat, hogy már a miniszteri kinevezés alkalmából eme érzületet meleghangú üdvözlő táviratban előzőleg is tolmácsolja. Dr. Fábry Sándor alispán távirata a következő : „Nagyméltóságu Tallián Béla földmivelésügyi miniszter urnák, Budapesten. Békésvármegye közönségének mély őszinte szerencsekivánatait tolmácsolom Nagyméltóságod előtt azon alkalomból, midőn szeretett és nagyrabecsült volt főispánunk, kihez minket a tisztelet és hála kötelékei fűznek az ország kormányzata egyik legfontosabb ágának vezetésével bízatott meg. A vármegye közönségének együtt nem létében dr. Pábry, alispán.“ — Tallián Béla földmivelésügyi miniszter az alispán üdvözlésére az alábbi igen meleg hangú távirattal válaszolt : „Nagyságos dr. Fábry Sándor kir. tanácsos alispán urnák, Gyulán. Békésvármegye igen tisztelt közönségének Nagyságod által tolmácsolt megtisztelő és uagyrabecsült jó kivánatait hálásan köszönöm Legyen meggyőződve a vármegye közönsége, melyhez felejthetetlen emlékek fűznek, hogy mindenkor kiváló örömömre fog szolgálni, ha a ármegye mezőgazdasági érdekeinek őszinte érdeklődéssel és meleg szeretettel való ápolására alkalmam nyilik. Tallián Béla, földmivelési miniszter.“ Szabó János síremlék leleplezési ünnepélye. Kegyeletes emlékünnepély színhelye lesz a debreceni Kossuth utczai temető folyó hó 24 ikén. A békésbánáti ev. ref. egyházmegye feledhetlen szép emlékű esperese Szabó Jánosnak közadakozásból készült díszes síremlékét fogják méltó gyászünnepélylyel leleplezni. A kegyeletes aktusra — melyről az alábbi meghívó ód értesítést — az egész egyházmegyéből, különösen pedig Békésvármegyéből sokan készülnek. A meghivó következő : A békésbánáti ev. ref. egyházmegye boldog emlékezetű esperese, nagytiszteletü Szabó János ur, közadakozásból emelt síremlékének leleplezési gyászünnepélyét, a debreczeni Kossuth utczai temetőben, folyó 1903. november 24-ik napján délután fél négy órakor tartja, a következő sorrenddel : 1. Gyászének. Előadja a főiskolai énekkar. 2. Alkalmi ima. Tartja Dombi Lajos esperes. 3. Gyászének. Előadja a főiskolai énekkar. 4. Alkalmi beszéd. Tartja Garzó Gyula tanácsbiró. ő. Gyász- ének. Előadja a főiskolai énekkar. Ezen gyászünnepélyre a nagyérdemű közönséget tisztelettel meghívom, az egyházmegye nevében Gyula, 1903. november 2. Dombi Lajos, esperes. A közigazgatási bizottság november havi rendes ülését folyó hó 9-én fogja tartani. A honvédség köréből. November 1-én volt az évente szokásos uioncz eskületétel, a mely ez alkezményeiben bizonyos fokig mondhatni máig is kiható végzetes tévedést, amit az i8Ó9-iki képviselőválasztáson elkövettek. Nem emlékezünk reá sem azelőtt, sem azóta, hogy a város polgárainak hangulata akkora érőéi nyilatkozott volna meg, mint 1878-ban, amidőn cziklus lejártával Wenckheim Frigyes gróf képviselőjelöltségét proklamálták. — A „Magyar Királyiban volt a jelölő gyűlés, amély elhatározta, hogy Wenckheim Frigyes grófnak ajánlja fel a képviselőséget, egyben kimondván, hogy nemes gróftól programmbeszédet sem kiván A fűzió még mézes esztendeit élte, a 48-as párt ritka helyen volt organizálva, mint konsti- uált párt egyátalán nem létezett Gyulán és minden jel oda mutatott, hogy a választás egyhangú lesz. Istenben boldogult Fábián János újvárosi polgár, (Cserepes Fábián Jánosnak hívták, mert háza cseréppel volt fedve, a mi akkor tájban annyira ritka dolog volt, hogy jelzőül használták) földmives osztályunknak egyik tetőtül talpig becsületes, lelkes és értelmes tagjának alkotmányos érzületét azonban nagyon bántotta, hogy a követválasztás programmbeszéd nélkül ejtessék meg és ebbe annál kevésbé tudott megnyugodni, mennél inkább próbálták rá kapaczi- tálni. A gróf jelöltségébe csak belétörődött volna, de a programmbeszéd elmaradásába sehogy sem. Korán elhunyt jó emlékű Sziber Nándor magyar kántorunkat egészen megigézte Fábián János uram a „Magyar Király“ értekezletén akkor elmondott szónoki beszédének kővetkező klasszt kus része: „Mert kérem szép dolog a tudomány; a tudomány egy levegőben repkedő eszme. Voltak nekünk is okos embereink, de mentői okosabbak voltak, annál inkább felrevezetődtünk általuk. Sziber kitűnő imitátor volt és Fábián János uramnak ezt a bús igazságát betűről betűre betanulta és holta napjáig hirdette. Den'kve az elengedett programmbeszéd volt az oka, hogy nem volt egyhangú választás és hogy újvárosi polgártársaink, akikben különben legerősebben buzogott akkor is, ma is s bizonyára a jövőben is a negyvennyolczas érzület, a választás előtt négy nappal forrongani kezdtek és elhatározták, hogy ők okvetlenül, 48-asra fognak szavazni. A választás hétfői napra volt kitűzve s az újvárosi polgárság néh. Végh József belvárosi háza udvarára azt megelőző csütörtök délutánra értekezletre sereglett össze. Az értekezlet tisztán elvi alapon tartatott meg. Senkinek sem volt jelöltje, az „önjelölt“-ek és „akarnok“-ok azóta hatalmasan megnövekedett tábora, akkor még a szó szoros értelmében ismeretlen fogalom volt. Az értekezlet — jelölt hiányában — abban állapodott meg, hogy levélben felkéri Irány Dánielt, Békés városa képviselőjét és az országos 48-as párt elnökét, hogy Gyulára 48-as jelöltet ajánljon, illetőleg miután Irányi szombaton tartotta Békésen programmbeszédét, vasárnap lehetőleg magával hozza a jelöltet. A levélben azt is magyaros őszinteséggel megírták, hogy a győzelem ezúttal ki van zárva és hogy Irányi erről a körülményről a jelöltet értesítse. Irányi Dánieltől szombaton jött a távirati értesítés, hogy Krivácsy József 48-as honvédezredest ajánlja Gyulára jelöltnek, aki vállalkozott rá, hogy az ő neve s zászlaja alatt szervezkedjék Gyulán a 48-as párt. Az újvárosi polgárok sebbel lobbal és am lényeges dolog, saját pénzükön készíttettek vagy 30—4o darab Krivácsy feliratú zászlót és nagy előkészületeket tőnek a jelölt és az őt személye' sen bemutatni jövő Irányi ünnepélyes fogadására Irányi s Krivácsy vasárnap reggeli vonattal érkeztek Gyulára. Óriási nép fogadta s kisérte be őket a városba a megyeház előtti „promenád“-ra, ahol a programmbeszéd megtar tása volt kitűzve. Krivácsy daliás termetű, nagyon megnyerő külsejű, igen szép öreg ur volt, aki nemcsak 48-as ezredesi kvalifikácziójával, hanem megjelenésével is teljeson meghódította a hallgatóságot. Szónoknak nem volt ugyan kiváló, de Irányi mellett, aki a szónoklat mestere volt, erre nem is volt szükség, beszélt az helyette szépen, lel- kesitőleg, Bár mint mindig: méltósággal és a legkisebb demagógiától mentesen. Nem is volt ennél Gyulán lélekemelőbb szebb választás, sem azelőtt, sem azóta; a szenvedélyek egyátalán nem voltak felszitva, nem volt egy hangos kur- jantás, de még választási nóta sem. A figyelmes szemlélőnek azonban lehetetlen volt észre nem vennie, hggy a jelölt, attól a pillanattól kezdve, mikor a vasúti indóház előtt az őt óriási éljenzéssel fogadó közönséget meglátta, a bevonulás alatt és a programmbeszéd folyamán is rendkivül zavart, mondhatni aggodalomteljes kifejezést ölt. Valahányszor egy egy harsányabb éljen zúgott fel, csaknem összerezzent és mindig borusabb lön. A programmbeszéd után bold. Kövér László lakására menve föl — akinek Irányival együtt szívesen látott vendégei voltak — kifejezést is adott szorongó érzésének, ami nem volt más, mint őszinte ijedelem a túlságos nagy ováczió fölött, ót — úgymond — úgy kérte le irányi s ő csak úgy vállalkozott Gyulára elöltnek, hogy biztosan meg fog bukni s a hangu- atból úgy Ítéli, hogy meg lesz választva, amit ő pedig mint szegény ember, aki az állami garancziával épült északkeleti vasútnak főmérnöke, az összeférhetlenségi törvény értelmében nem fogadhat el és ha megválasztják, kénytelen lesz a képviselőségről nyomban lemondani. Moliere tollára méltó humorszámba ment, mikor a negyvennyolczas párt akkori vezérkara, köztük bold. Terényi Lajos, Oláh Gyurka, a kalendárium minden szentjére esküdve biztosították, hogy aggodalma alaptalan, legyen nyugodt, egészen biztosan meg fog bukni. Ilyen eset sem történt talán soha a választások krónikájában, hogy egy jelöltet azzal kelljen vigasztalni s megnyugtatni, hogy meg fog bukni.
