Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1903-10-18 / 42. szám
rostanoncziskola különleges helyzetét. Én ugyanis ebben az intézetben csupán órák adására bejáró, de rendszeres fizetéssel ellátott önálló tanitó vagyok, ki mint ilyen az összes közismereti tantárgyak mellett a rajzot is magam tanítom. De ugyanez iskola növendékeit még vallásfelekezetenként külön külön 4 óra adó vallás tanitó is tanítja, a kiknek a növendékei felett való őrködés szintén ügykörömhöz tartozik, mert nekem kell időnkint az iparhatósághoz, úgy a pontos iskolába való járást, mint az igazolatlanul elkövetett mulasztást illetőleg jelentést tennem és egyéb tanügyi dolgokban a felettes hatóságokkal és hasonló iskolák igazgatóságaival hivatalosan érintkezni. Es mert ezen administrationa- 1 is munkát hivatalból csak is — mint igazgató végezhetem, történt, hogy a gyomai ipariskolai bizottság egyik ülése határozatából igazgatói ozim- inel csupán azért ruházott fel, hogy az iskolánk ügyeit akadálytalanul vezethessem. Különben is erre utal az iparostanoncziskolák szervezetének 60. pontja is, mely igy szól: „minden iparostanoncziskola élén egy igazgató áll, aki az intézet seellemi és erkölcsi ügyeinek irányitója, vezetője és őre és mindenre nézve felelős,* Mindezekből világos tehát, hogy én nem önmagámnak vagyok igazgatója, hanem annak az ügynek, melynek administrationalis ügyeit csak is ilyen minőségben végezhetem. Ily világításban látva már a kérdést, bátor vagyok kérdezni azt az urat, ki engem kipellengérezni oly vak örömmel sietett: vájjon mi tehát itt a nevetni való s nem volna-e sokkal inkább jogom nekem nevetni a felett, hogy az én ellenfelem, mint a pók a hasadékba búvik, éppen akkor, a mikor úgy én mint a közönség is joggal kérdezhetnők: ki légyen ő s merre van hazája ? Koncsek Gy. József. CJBékésvármegye közművelődési egyesülete, Jegyzőkönyv. Békésvármegye közművelődési egyesülete állandó bizottságának Gyulán, 1903. évi október hó 11-én tartott üléséről. Jelen voltak: dr. Lukács György elnök, dr. Bodoky Zoltán alelnök, Rezey Szilviusz, Yarságh Béla s Kóhn Dávid titkár. Elnök előterjeszti, hogy a jelen ülés tárgyát a Békésvármegye közművelődési alapjából a közművelődési egyesület rendelkezésére bocsátott ez évi 1000 korona segélyösszegből a megállapított 300, 200, 150 és 100 koronás jutalomdijaknak a magyar nyelvet sikeresen tanitó békésvármegyei tanítók közül az érdemesebbeknek leendő odaítélése, a 100 korona jutalomdijnak óvónők között leendő kiosztása, végül a jutalomban részesített néptanítók szorgalmas növendékei részére hasznos tankönyvek miként leendő beszerzése feletti határozat hozatala képezi. Előterjeszti továbbá, hogy a 28/900 bgy. számú vármegyei szabályrendelet függelékét képező 7. és 8. §-ainak rendelkezése szerint az állandó bizottság helyi tagjai az egyes iskolákat megvizsgálván, ezen vizsgálat alapján a kir. tanfelügyelő által a jutalom- dijaknak ' mikénti - odaítélése iránt , javaslatot.. „terjeszt elő. Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő a megtartott vizsgálat alapján a 300 koronás díjjal jutalmazandó- nak Bekker Endre gyulai Józsefvárosi róm. kath tanítót ajánlja, mint aki a magyar nyelv tanítása körül jeles eredményt mutatott fel, anélkül, hogy az által bármely tantárgy háttérbe szorittatott és az általános eredmény csökkent volna. Németajkú növendékei egymással magyarul társalogni képesek és magyar vallási éneket is tudnak énekelni. A 200 koronás díjjal jutalmazandónak Molnár János szarvasi ág. hitv. ev. tanítót, a 150 koronás díjjal jutalmazandónak Privler Pál szarvasi róm. kath. tanítót, a 100 koronás díjjal jutalmazandónak Nieder- mayer Béla gyulai Józsefvárosi róm. kath. tanítót ajánlja jutalmazandónak, mint akiknek iskoláiban a tót,illetőleg németajkú növendékek— habár vallásos énekeket magyarul nem is tudnak — a magyarul tanított tárgyakat teljesen megértik, azokból magyar kérdésekre teljesen érthető magyar feleleteket képesek adni s a magyarul való tanítás által az általános taneredmény nem csökkent. A kisdedóvókat illető 100 koronás dijat két részre osztani javasolja és ezen 50—50 koronás díjjal jutalmazandónak ajánlja: Marcsek Jolán kondo- rosi állami s Petz Emma mezőberényi községi óvónőket, mint a kik a magyar nyelv tanitása körül szép eredményt értek el. A bizottság a kir. tanfelügyelő javaslatát, mint a mely a 29/900. bgy. számú vármegyei szabályrendelet függelékét képező »szabályzat« 3. §-ában foglalt rendelkezéseknek teljesen megfelelő, egész terjedelmében magáévá teszi s ehhez képest a 300 koronás dijat Bekker Endre gyulai Józsefvárosi róm. kath. tanítónak, a 200 koronás dijat Molnár János szarvasi ág. ev. tanítónak, a 150 koronás dijat Privler Pál szarvasi róm. kath. tanítónak, a 100 koronás dijat pedig Niedermayer Béla gyulai Józsefvárosi róm. kath. tanítónak ítéli oda. A kisdedóvókat illető 100 koronás dijat két részre osztja és 50—50 koronával Marcsek Jolán kondorosi állami a Petz Emma mezőberényi községi óvónőket jutalmazza. A jutalomdijakat a jutalmazottaknak a közművelődési bizottságok által ünnepélyesen kézbesittetni rendeli. Egyben az állandó bizottság vidéki tagjainak és Rezey Sylviusz kir. tanfelügyelőnek — mint akik az iskolák megvizsgálásánál résztvettek — buzgalmukért elismerését és köszönetét fejezi ki. A jutalomkönyvekre előirányzott 60 koronát Rezey Sylviusz kir. tanfelügyelőnek azzal a kérelemmel utalványozza ki s bocsátja rendelkezésére, hogy a szabályzat követelményeinek megfelelő az elnökséget értesíteni szíveskedjék. A folyó tanévi jutalomkönyveket illetőleg, hogy ezen könyvek a tanév bezárása előtt a növendékek között kioszthatók legyenek, felhatalmazza az elnökséget, hogy ezen könyvek beszerzése czéljából 60 koronát Rezey Sylviusz kir. tanfelügyelőnek 1904. évi április hóban az egyesület pénztárából kiutalványozzon és rendelkező sére bocsásson. A bizottság felkéri az elnökséget, hogy ezen határozatot a szabályzat 10. §-a rendelkezéséhez képest, a vármegye alispánjának az 1000 korona kiutalványozása czéljából mutassa be. Ezen határozatról értesitendők : a jutalmazott tanítók és kisdedóvók, Rezey Sylviusz kir, tanfelügyelő s az állandó bizottság vidéki tagjai Kmf. Kóhn Dávid, Ladies György, titkár. elnök. Irodalo m. Az e rovatban közlött művek kaphatók D 0 B AY JÁNOS könyvkereskedésében Gyulán, hol minden külföldi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak Góbéságok Kaczagtató székely históriák és elbe szélések. Irta Péterfy Tamás. (Második kiadás.) A magyar olvasóközönség jó Ízlését mutatja, hogy Góbéságok második kiadása féléven belül hatezer példányban jelent meg. A kaczagtató székely bis toriák nem pirulást keltő pikantériák, sem röhögni való dra8ztikumok, hanem a keresetlen nép humor igaz gyöngyei. Péterfyt mint írót már tizenkét kötete után ismeri az olvasóközönség, müvei mint „Gyász király“, a „Petőfi regék“, valamint hat eredeti székely regénye figyelemre méltók a magyar irodalomban. A Góbéságok méltán sorozható legjobb munkái közé. Sok eredetiség zamatos humor és derűs, de ártatlan góbé furfang kellemesen mulattatja az olvasót. A tiz éves könyv ára 1 korona 40 fillér Kapható minden nagyobb könyvkereskedésében. Az ár beküldésére portómentesen küldi meg 1 korona 40 fillérért. Péterfy Tamás Budapest, IX, Köztelek. magyar tanykönyvek beszerzése s kiosztása irántiindulásig, mert hát „a haza (t. i. ahova a vonat ^intézkedni s a 60 korona mikénti felhasználásárólmdsz) minden előtt I* Tarka képek. — Megyegyülés: nem adózunk, az erős kéz politikája, nem magyar a ki hazamegy, mi hát az eredmény ? — Városi köz gyűlés: birtokon kívül éneklő képviselőtestület. — Rákóczi ünnepély s Kóczé Gyulán. — Tűzoltó mulatság tűz nélkül. — Békésvármegye is azok sorába állt tehát, a kik nem elégesznek meg azzal, hogy nem adóznak, hanem másokat is meg akarnak akadályozni, hogy adózhassanak, akik nem csak azt tartják, hogy nem muszáj, hanem nem szabad adózni. De hisz akkor ez a szabadság korlátozása, hát ezért ömlött annyi drága honfivér. — Mindegy a hazafiságnak, amire manapság — komolyan szólva — nagy szükség van, eleget kellett tenni. Meglátszott ez a közgyűlés képén is: 4oo honatya közül megjelent ioo. A többi alighanem már kifizette az adóját még az ex-lex előtt s most lelkiismeret furdalásoktól gyötörve maradt otthon. Élénkség azért volt igy is. Az indítványt tevő dr. Berényi Ármin amennyire csak tőle kitelt, feltüzelte a kedélyeket. De az ő igyekezete kárba veszett volna, sőt kicsibe múlt, hogy saját párthívei le nem húzták róla a „Ferencz József“-kabátot, amely alatt kuruez szive dobog, ha nincsen a ki gyakorolja az erős kéz politikáját. Dr. Pándy István békéscsabai kartársa erős kezelés alá vette a párthiveket s nem engedte, hogy déli 12 órakor a hazáért küzdő polgártárs abba hagyja a küzdelmet a hasáért. „Nem magyar az, aki hazamegy“ mások szerint, „aki magyar nem megy haza“, kiáltotta kezeit a mennyezet boltozatnak emelve s a kijárások felé rohanva s vissza hasonló gesztusokkal. S voltak akik visszafordultak, mig sokan felállottak s eltávoztak. Érdekes lett volna fel- jegyezni, hogy hová valók voltak a megtértek, s hová a távozók. Az óra nézegetése azonban nem szűnt meg s Haviár Gyula szarvasi fiskális és társai legjobban nyugtalankodtak, mert legmesszebb laknak, tehát folyton azt hangoztatták : szavazzunk. A szavazás felállás és ülve maradással történt, s ehhez ismét szükség volt az erős kéz politikájára, mert Pándy a terem közepére állva, karmesteri kézzel dirigálta, hogy ki s mikor s meddig álljon. Sikerült is az indítványnak többséget szereznie. Szavazás után azonban éppen delet harangoztak, erre aztán felkerekedtek a legmagyarabbak is, siettek ki a vasúthoz, ahol az a meglepetés várt reájuk, hogy a vonat késett, állítólag azért, mert nem akart hazafiatlan lenni, s előbb elrobogni, mig az adózás kérdés el nem dőlt. A határozat pedig semmis és tilos végrehajtani. Az eredmény tehát: beszélhetsz jó magyarom akármit, történni majd csak az fog, amit Beck (de nem a „bürös sógor“) és a többi aranygallérosok akarnak, mert hát hiába: „Magyarország nem volt, hanem lesz“, de hogy milyen lesz, annak Tisza a megmondhatója. Egyébiránt akár adózunk, akár nem, fődolog az, hogy magyarok legyünk s életünket és vérünket áldozzuk a hazáért — de csak a vonat Az adó kérdésétől eltekintve, legnagyobb vonzereje volt a Weisz-féle „Mari cognac“-nak, melyből egy üveggel a népszerű gyáros az adózó polgárok rendelkezésére bocsátott, akik készséggel konczedálták, hogy adó ide, adó oda, a legnagyobb hazafiság közepette is jól esik egy pohár cognac, különösen ha Mari — az embernek a torkát. Weisz tehát legjobban eltalálta hogy mi kell a magyarnak. Ám a megyegyülés Kis Miska ahhoz, ami a városházán történt. Szemtanuk mesélik, hogy Gyula város képviselőtestülete ennyire birtokon kívül még nem volt soha. Természetesen az adózás kérdése hozta hullámzásba itt is a kedélyeket s korbácsolta fel a szenvedélyeket. Kimondták, hogy az adót nem szabad beszedni és hogy ezt csak birtokon kivül lehet megfelebbezni. Hiába beszélt Kóhn Dávid, mint volt városi birtoknyilvántartó a birtokonkivüliség ellen, most még öt sem hallgatták meg, hanem az összes jelen voltak rákezdték birtokon kivül énekelni: Hazádnak rendületlenül légy hive . csak hárman énekeltek birtokon belül. Egyedül a polgármester nem énekelt, mert nem volt benne bizonyos, hogy ilyenkor a polgármesternek mi dukál birtokon belül szabad-e, avagy birtokon Jjelül kell-e neki énekelni. A Rákóczi ünnepély volt a hét főeseménye Az ünnepély fényesen sikerült, a színház telve volt. Mégis mintha sokan hiányoztak volna s pedig olyanok, akiknek jobban telik s inkább dukál az ilyen mulatságokban részt venni. Vagy nem tartották Rákóczit elég előkelőnek ahhoz, hogy megemlékezzenek róla. Legalább akkor Kóczét hallgatták volna meg, mert ezt meghall gathatták volna a leguriasb felfogásuak is Micsoda isteni tehetség van ebben a testestől lelkesből magyar zeneművészünkben. Ha aka: rikat, ha akar kaczagtat s mikor játszik, a hall gatóság szivhurjait hozza rezgésbe. Zseniáli ötlet yolt Simi barátunktól Kóczét megnyern erre a,z estére. — Pompás volt s tele izzi hazafiszeretettel Bodoky Zoltán emlékbeszéde is, nagy fcár, hogy ő maga nem mondhatta el, mivel a válság miatt a fővárosba kellett utaznia. De a Major Simon felolvasásában is gyújtott, amit különben tudtunk előre, mert Bodoky ritkán beszél, hanem ha szól, akkor elénk tárja egész leik evil ágát s meg lehetünk róla győződve, hogy úgy isj érez. Emlékbeszédét különben mai tár- czánkban adjuk, a ki nem hallotta, olvassa el s érezni fogja szavaim igazságát. Móg a tűzoltókról valamit, kapcsolatban az esős idővel, Múlt vasárnap lett volna az uj fő' par&nosaok. „szüz, ünnepélye“, azonban az időjárás nem igen kedvezett az első kísérletnek s a helyett hogy tűz ütött volna ki, esett az eső c—•• -*.) ladányon — éjjeli idő lévén — a fiához erősített bilincset elszakította, a vonat alá bujt és megszökött. A neje és a fia került csak a vádlottak padjára, de most már még jobban esküdöztek ártatlanságukra, ígérvén, hogy még erre felé sem járnak többet. Miután pedig ezek bűnösségét a kir. törvényszék nem látta beigazolva, felmentette őket, a gazda pedig nyomozó levelet bocsátott ki, ami azonban alig fog eredményre vezetni, mert a kóbor czi- gány belügyminiszteri engedély nélkül is sokszor változtatja nevét. Vasúti menetrend.- Érvényes 1903. október l-től. Arad—Budapest k. p. o. Arad ind. . . 5-10 9-35 4-21 8>8 11-20 4*45 Kétegyháza . . 6-13 10-54 6-32 9‘01 12 83 5-03 Békéscsaba . . 7-47 11-89 6-47 9-23 1-29 g-26 Békésföldvár 8-04 H-58 7-02 1-44 5 38 Mezőberény . OO Igl 12-11 7-13 9-43 1-64 5-49 Gyoma .... 8-46 12-40 7-38 10-03 2-18 6-08 Mezőtúr . . . 9-36 1-22 8-13 10-28 2-57 6'35 Szajol . . . . 10-27 2-16 9-08 11-00 3-44 7-09 Szolnok . . . 12-10 2-49 __ 11-19 4-13 7-32 Ujszász . . . 12-49 3*15 _ 11-36 4-38 7-60 Rákos . . . . 4-32 5-52 _ 12-59 7-03 9-23 Budapest érk. . 5-ö> 6-10 _ 1-10 7-20 9-35 Budapest k. p. u.— Arad. Budapest ind. 6-50 8-10 _ 2-15 — lO-oo üjszász . . . 8-28 10-34 _ 3-68 — 12-38 Szolnok . . . 8-63 11-09 2-56 4-22 4-33 1-30 Szajol . . . . 907 11-25 3-Í9 436 4-52 1-5Ö Mezőtúr . . 9-40 12-10 4-42 505 5-46 2-41 Gyoma . . . 1004 12-40 5-30 5-29 6-22 3-ü Mezőberény . . 10-24 1-04 6-<>9 5-50 6-50 3« Békésföldvár — 1 15 6-25 _ 7-ő i 364 Békéscsaba érk. __ 128 —JT Békéscsaba ind. 10-49 2 06 7-09 6-13 7-29 4-32 Kétegyháza . . 11-07 2 34 7-47 6-31 7-67 5-03 Arad érk. . 11-51 3-32 9-10 7-n 9-ÖÖ 605 Nagyvárad—Szeged-Rókos. Törvényszéki csarnok. A gavallér. Medvegy György Szarvason Frank Yiktornál vasárus tanoncz volt, s midőn gazdája elvesztette a pénzszekrény kulcsát, ő megtalálva, 1902. márczius havától 1903. ápril 1-ig, mig gazdája rajta érte, a magán kiadásai fedezésére körül belül; saját beismerése szerint, 700, de a sértett vallomása szerint 1000 koronánál is többet ellopott és vígan élte világát, némely helynek ő volt a legbőkezűbb vendége és csodálatos, hogy 1 évig tudta vinni, mig rajta érték, 9 hónapi börtönt kapott, de sokalta azért, mert az első hibája, a kir. ügyész annak daczára keveselte s igy a kir. ítélő tábla is ítélni fog. A kutya. Újkígyóson Lendvai Pál szabadon járó mérges kutyája 1903. január 8-án megharapta Szabó Etel 11 éves leányka jobb ezombját, okozva hosszabb gyógyidő alatt gyógyuló sérülést. A főtárgyaláson a terhelt azzal védekezett, hogy az ö kutyája, épen mint ő maga, csendes természetű, pedig amint az adatok igazolják, annak előtte már másokat is megharapott, kérte a felmentését azon az alapon, hogy ő azonnal tépett a kutyájáról szőrt és azzal gyógyítani akarta, mert kutyaharapás annak szőrével gyógyítandó a régi kalendárium szerint. A kir. törvényszék azonban más nézeten lévén, mert a közvádló indítványára — miután beigazolást nyert, hogy mérges volt a kutyája, 30 korona pénzbüntetésre ítélte, azonban a terhelt is sokallotta és fellebbezett, mivel szerinte nem ő, hanem a kutya hibás, ha megharapta a kis leányt. Lopás. 1903. év augusztus hó 1 -éré virradólag, Góg András gyulai lakosnak a tanyájáról 720 korona értékű 2 lova ellopatott, s hasonlóan gr. Wenckheim Frigyesnek 1233 korona értékű 2 lova szintén. Meg is indult a nyomozat, de a tettest kideríteni nem lehetett, bár a gyanú kóbor czigányokra irányult és tényleg valóvá is vált, mert augusztus elején az ujfehértói csendőrség megállította Lakatos Mihályt ki nejével és fiával igen szép lovakat hajtott, a csendőrség melegen érdeklődött azok mikénti szerzése iránt és Lakatos Mihály számos járlatot mutatott fel, meiyek — bár meghamisítva voltak, — de még igy sem találtak a lovakra, ily körülmények között letartóztatták őket és megállapittatott, hogy 2 ló Gógtól, 1 meg a gróftól ellopottak közül' való, kiknek vissza is adták a lovakat. A 3 szabadon élő czigányt ide kisérték, azonban a gazda PüspökNagyvárad ind. . — 10-20 — 4-45 7-oo — Szalonta . . . — 11-26 — 6-02 8-46 — Kötegyán . . — 11-44 — 6-24 9 Í5 — Gyula ind. . . 8'35 12-18 — 6-57 10-01 — Békéscsaba . . — 1-44 — 7-41 — 4-44 Orosháza . . — 2-40 — 8-59 — 5-60 Hódmezővásárhely — 3-27 10*30 10-02 — 7-00 Szeged-Bókus érk. — 4-02 11-17 10-55 — 7*55 Szeged •Rókus —Nagyvárad. Szeged-Bókus ind. — 3-30 10-52 2-40 7-20 — Hódmezővásárhely — 4*28 11-34 — — 8-31 Orosháza < . — 5-41 J2-J22 — —ú 9-58 Békéscsaba . . 4-60 7-ŐÖ 1-38 6-18 _ __ Gy ula .... 5-26 7-27 2-02 6*56 — — Kötegyán . . 6-IŐ 7-67 2-32 — — — Szalonta . . . 6-47 8-23 2-57 — — — Nagyvárad érk. . 8-81 9-32 400 — — — Mezőtúr ind ..................... . . . 2-46 12-15 Szarvas ..................... . .. . 3-69 1-27 Kisszénás .... . . 4-31 2-20 Orosháza érk. . . . . . 5-85 3-S1 Orosháza—Szarvas—Mezőtúr. Orosháza ind.............................................5-55 Kisszénás ..............................................7-32 Sz arvas........................................ 8-20 8-44 Mez őtőr érk.....................................9-10 9'30 Békésföldvár—Békés. Békésföldvár ind. . . . . 4-05 7-13 1-52 Békés érk...............................4-25 7*30 2*10 Békés—Békésföldvár. Békés ind. ..... 6-00 12-40 5-00 Békésföldvár érk. . . . 6-17 12-58 5-20 Mezőtőr—Szarvas—Orosháza. 8-14 8-34 11-15 11-35 5-10 11- 24 12- 40 1-44 230 HIRDETÉSEK. Kiadó üzlethelyiség és lakás A Petőfi-utczában a Breznay-féle üzlethelyiség, a hozzátartozó 3 szobás utczai lakással együtt, vagy anélkül 1904. április 24-től kiadó. Bővebbet a háztulajdonosnál Braun Dávidnál. 3221-3 Eladó bor. 150 hektoliter gyulai leforrt ujbor vörös vagy fehér, 50 hektoliter óbor 1896—1901-ik évi termés eladó. 324 Értekezhetni a tulajdonos Schriffert József építőmesterrel Gyulán.
