Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1903-10-04 / 40. szám

yénje tározata a kanális szabályozásának czéljaira szükséges területek vétele tárgyában. 75 Békéscsaba község elöljárósága és Décsey 47 Vármegyei utkaparók fizetésemelési kér-József között létrejött adásvételi szerződés. J I 76 Köröstarcsa község képviselőtestületének részének 45 Hivessi Károly kegydij iránti kérelme. 46 Vármegyei utbiztosok fizetés felemelés iránti kérelme. 48 Felülvizsgálóbizottság jelentése, a III-ik állami transversalis ut beton munkáinak, valamint a köröstarcsai hídfeljáró munkálataiuak felülvizsgála­49 A csongrád—szentes—orosházi helyiérdekű vasút engedményeseinek kérelme, segély megszava­zása iránt. 50 Az első gazdasági vasút kérelme a Géza megállóhelytől Tótkomlósig, esetleg Békéssámsonig vezetendő vasútépítés ügyben segélyezés iránt. 51 Tótkomlós és Békéssámson községek hatá rozatai az alföldi gazdasági vasút által e községek határában létesítendő vonal költségeihez való hozza járulás ügyében. 52 Orosháza község kérelme, a III-ik transver- salis útnak Orosházáról Szentes felé, az u. n. Kó- ródi csárdáig leendő kikövezése czéljából a kereske­delmi minister úrhoz intézett kérvényének pártoló felterjesztése iránt. 53 Endröd község kérelme, a mezőtúr—endrodi vicinális útnak a törvényhatósági utak hálózatába leendő felvétele és a komphoz vezető útnak kiköve­zése iránt. .... . - • 54 Orosháza község kérelme, az orosházi pusztaföldvári transversalis úthoz vezető belső sza­kaszok kiépítése iránt. 55 Csorvás község kérelme, a csorvási szőlők közötti viczinális ut kikövezése iránt. 56 Gádoros község módosított fizetési szabály­rendelete. 57 a szeghalmi »Simay községi iskolai ösztön­díj alapítvány« alapitó oklevele. . 58 Gádoros község határozata állami iskola létesítéséhez hozzájárulások megszavazása tárgyában 59 Szentetomya község szervezési szabályren­delete. CA Tf.‘ ß-irnr<r\r TTnlf. ortmlfl.Vfl.ril KOZffVam­emlékkert egy határozata a milleniumi eladása tárgyában. 77 Csorvás község képviselőtestületének hatá­rozata a földhányó helyek eladása tárgyában. 78 Békés község képviselőtestülete és Csató Gábor és társa között létrejött adásvételi szerződés. 79 Bedák Mátyás és társai felebbezése Kondoros községnek Kiss Elek községi írnok szabadságolása tárgyában hozott véghatározata ellen. 80 Endrőd község határozata a községi révé­szek fizetésének felemelése iránt 81 Békéssámson község határozata az Ujsor- utcza kinyitása tárgyában s a vonatkozatos adásvételi szerződések. 82 Békés község határozata Pikó Jánosné és Vas Istvánná ügyében s ez ellen Vas Istvánná feleb­bezése. 83 Faragó Jakab felebbezése Csorvás község képviselőtestületének Tímár Sándor rendőr elbocsá­tása tárgyában hozott véghatározata ellen. 84 Such Lajos tótkomlósi állatorvos felebbe­zése Tótkomlós község képviselőtestületének segélyt megtagadó véghatározata ellen. 85 Szarvas község képviselőtestületének hatá­rozata az Erzsébet sétányon nyári fedett mulatóhely létesítése ügyében. 86 Szentetornya község határozata a községi Írnok s rendőrök fizetésének felemelése tárgyában. 87 Békés község képviselőtestületének határo zata az utczaszabályozás folytán szükségessé vált területek kisajátítása illetve eladása tárgyában. 88 Tótkomlós község képviselőtestületének határozata, a község nevén álló, de tényleg az István Mihály tulajdonát képező ingatlan átengedése tár­gyában. 89 Békésszentandrás község határában a rendör­- biztos részére évi 80 kor. személyi pótlék megszá­ll vazása tárgyában és ez elírni Gazsó János és társai a által beadott felebbezés. 90 Doboz község képviselőtestületének határo­- zata a szanazugi hullámtéri legelő bérbeadása tár- 1 gyában, 91 Endrőd község képviselőtestületének határo- . zata a község szegényalapja javára ajándékozott ingatlan elfogadása tárgyában, k 92 Békés község elöljárósága és Kis János ;. között kötött adásvételi szerződés. 93 Számadások. nak kérelme a Bay Gábor volt IÍ-od jegyző által elsikkasztott és általa megfizetni kellett 470 korona megtérítése tárgyában 6L Endrőd község kérelme, a vármegyei leány- árvaház czéljaira, a gyámpénztári tartalékalapból befizetett összeg visszautalása iránt. 62 Békés község határozata a községháza fel­építése tárgyában. 63 Békés község beterjeszti a munkásházak létesítésére vonatkozó módosított szabályrendeletet. 64 Doboz község véghatározata birtok-nyilván­tartói állás szervezése tárgyában. 65 Békéscsaba község határozata számvevői állás rendszeresítése tárgyában. 66 Achim E. András felebbezése a békéscsabai községi orvosi választás ellen. 67 Gyula város határozata a kéjelgési szabály- rendelet módosítása tárgyában. 68 Szarvas község szervezési szabályrendelete s az ellen dr. Lengyel Sándor, továbbá Haviár Dá­niel és társai, Glórik János és Hideg János által beadott felebbezések. 69 Bajkor Mihályné felebbezése Békés község képviselőtestületének 243/903. kgy. sz. határozata ellen. 70 Békésszentandrás község határozata az első jegyző részére, ennek személyéhez kötötten, a termé­szetbeni lakás helyett évi 400 korona lakbér meg­állapítása iránt. 71 Szarvas községnek az ág. ev. papok és taní­tók részére kiszolgáltatott széna járandóság megvál­tása tárgyában hozott határozata s az ellen az egyház által beadott felebbezés. 72 Vésztő község és Soó$ Károly ártézikút fúró között kötött szerződés. 73 Kondoros község módosított rendőrségi szabályrendelete. 74 Békéscsaba község képviselőtestületének ha­János, gróf Wenckheim István, gróf Wenckbeim Ferenoz, gróf Károlyi Mihály, gróf Csáky Albin béró Inkey István, gróf Zselószky Robert, dr Salgó József, Baumgarten Lajos, Justh Gyula, gróf Zichy Antal, gróf Almásy Taszilo, Justh István, Veress József, Hartenstein Vilmos, dr. Fáy bamu, Lepény Pál, id. Melis Pál, Szpiczky Jáoos, Kecskeméthy Ferenc?, Achim Gusztáv. Ez intéz­kedések folytán a névjegyzéket gróf Wenckheim Géza 28376 K. 71 f. adóösszeggel nyitja meg és 213 sorszám alatt 717 K. 21. f. adóösszeggel Dorobovics Pál tótkomlósi lakos zárja be. A névjegyzék ellen most már csak a bíráló választmányhoz intézett felebbezéssel lehet jogorvoslatot igénkbe venni. A gyulai ev. ref. uj iskola felavatása. Múlt vasárnap délelőtt istentisztelet elvégzése után elő­kelő közönség jelenlétében avattatott fel az ujiskola magasztos feladata megkezdésére. Az ev. ref. egy­ház tanácsén kívül ott voltak Rezey Szylvius. tan- felügyelő, Dutkay Béla polgármester, Bay József gyulavárii ref. lelkész, dr. Kun Pál orvos, Papj: Gyula s gazdag hölgy koszorú. A szentlélek segít­ségét hivó 37. dicséret eléneklése után Dombi Lajos esperes fenséges imája következett, mely alatt egész templomi áhitat töltötte be a jelenlevőket. A jó Isten áldását kérve a tudományok emez uj hajlé­kát megnyitottnak nyilvánította ki. Este 7 órakor pedig kezdetét vette egy kedélyes bnnkett, mely Gulyás János rektor kitartó fáradozása jutalmául pompásan sikerült. A magas röptű pohárköszöntők között első volt a Farkas K. titkáré, ki az építtető ref. egyházat és az építőket éltette. Ezen kivül se szeri, se száma a komolyabb és vigabb üdvözlő beszédeknek, melyből részüket kivették : Csiszár S, kántor, Bene Fereocz tanító, Kiss László, Vidó János kurátor, Vincze Ferencz tanító. Hazafias nó­ták eléneklése után a .banda még tánczra is tüzelte a fiatalokat. A sikerült estély éjféli órán túl tartott. A gyulai róm. kath. főgimnázium hitközségi gyűjtő ivén adományaikat befizették: 43138 K 72 fill. 100 „ 100 „ 600 „ 40 „ kát . . . Lehet: nehéz idők következnek ismét hazánkra; de megszegett polgári kötelesség árán azokat megváltanunk nem szabad . . . Az ország szabadsága felől szabadon nem rendelkezhetünk. Hitünkre bízta a nemzet annak hü megőrzését. Felelősek vagyunk érte a haza és önlelkiismere- tünk előtt . . . Ha tűrni kell, tűrni fog a nem­zet, hogy megmentse az utókornak az alkotmá­nyos szabadságot, melyet őseitől örökölt . . . Tűrni fog csüggedés nélkül, mint ősei tűrtek és szenvedtek, hogy megvédhessék az ország jogait ... A mit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják . . . De a miről a nemzet — félve a szenvedé­sektől, önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz, mindig kétséges . . . Tűrni fog a nemzet, remélve a szebb jövendőt és bizva ügyének igazságában 1 ”... Azt is mondotta Deák Ferencz: „Nekünk egyetlen fegyverünk a törvény és ügyünk igazsága és erre támaszkodva kell a hatalomnak fegyverével szembeszállni! “ | . . Egyhangúlag fogadták el Deák Ferencz tiltakozását. I j, Nehány év múltán Deák Ferencz egy uj- k Ságban azt irta, hogy a magyar nemzet immár ji egyedül magától az uralkodótól várja a kibon- e takozást. Idegen tanácsadói mindig félrevezették ü . ! . Ezt az uralkodó is elolvasta. Mélyen meg- B hatotta az igaz magyar szó . . . Rövid idő múlva jj lejött Pe-tre s mikor látta, hogy mily bizalommal t fogadják hü magyarjai, egybehívta ismét az g országgyűlést a kiegyezés előkészítése végett. t Ennek az eredménye volt Deák Ferencz r tanácsa folytán a magyar törvények helyreálli- ] tása. Felelős magyar kormány vette át ismét hazánk ügyeinek törvényes vezetését. 1867-ben t nagy lelkesedéssel megkoronázta a nemzet I. i Ferencz Józsefet és nejét: Erzsébetet. 8 Azóta szebb idők járnak Magyarországra, l Hódolattal környezi hü népe jó királyunkat. s Áldást kiván reá atyai gondoskodásáért. ] Dp. Gööz József. ] Utolsó kimutatás Zuzmann János Brösztel Lajos plébános Dr. Márky János Hoffmann Ferencz A gyufagyári sztrájk — a mint értesültünk — szűnő félben van. A munkások legnagyobb része ismét munkába állott s a sztrájkolok közül egy rész más munkához kezdett, más rész pedig alku- dozóban van a munkába állás iránt. Engedményt a gyulai gyufagyár tulajdonosa semmi tekintetben nem adott, miután ezt a gyufa iparczikk jelenlegi nyomott árai mellett megadhatónak abszolúte nem tartotta. Ezzel a gyulai bérmozgalmak — remél­jük jó időre — megszűntek. Tűz a Városházán. Meglehetősen komikus ol­daláról apostrofálták azt a tűzesetet, mely a tűz­oltó laktanya közvetlen szomszédságában, vele egy udvaron, a városháza udvarában történt a múlt hétfőn délután, amikor ugyanis — daczára a kéznél levő tűzoltóságnak — a városháza udvarán levő istálló épen úgy leégett, mint ahogy le szoktak égni a város végén lévé épületek, hol a tűzoltóság gyorsan a hely szinén szokott teremni.“ A város­háza udvarán levő rozzant istállók padlásán ugyanis mintegy 5 kocsi mennyiségű szénája volt felhal­mozva Schwimmer városi fuvarosnak s ez állítólag a nedves berakás folytán, de valószínűbb, hogy pipázásnái való vigyázatlanság következtében, dél­után 3 óra tájban kigyuladt. A tűzoltóságot ugyan nem lehet ezúttal vádolni, hogy későn érkezett a tűzhöz, de a vizipuska megtömése, a csővezetés fölötti nemes verseny és valószínűleg még más egyéb hasonló fontosságú kérdések megoldása kö­vetkeztében az istálló fedele bizony tökéletesen le­égett. Szerencse, hogy a leégett tetőzetért a káro sült fuvaroson kívül senki sem sajnálkozó'!, mert a városháza udvara a tűz folytán megszabadult ré­gen di8ztelenkedő tűz- és patkányfészkétől s helyette bizonyára csinosabb alkotmány kerül a városház udvarára. Erzsébet királyné ünnepély Körösladányban. Amint már jeleztük, vasárnap volt Körösladányban Erzsébet szobor leleplezési ünnepélye. — A báró Wenckheim és gróf Merán családok áldozatkészsé­géből emelt szobormű az Erzsébet-ligetben nyert elhelyezést. Az ünnepély kiemelkedő része volt dr. Fábry Sándor, a vármegye alispánjának be­ll I r e K. Előfizetési felhívás a „Békés“ 1903-ik j évi második felére. Tisztelettel kérjük mindazokat, r akiknek előfizetésük lejárt, hogy azt e hét folya- <3 mán megu itani szíveskedjenek, a „Békés“ előfizetési a dija félévre 5 korona, negyedévre 2 kor. 50 fillér, „ mely összeg vidékről a „Békés“ kiadóhivatalának „ czim alatt küldendő be. t A vármegye közgyűlése. A jövő bétfőn, októ- j bér 12-én tartja a törvényhatósági bizottság őszi rendes közgyűlését, a melynek tárgysorozatát a ^ vármegyei hivatalos lap nyomán lapunk más helyén közöljük. A 93 pontból álló tárgysorozat most nagy részében vármegyei közérdekű ügyeket foglal j magában és igy a közgyűlés iránt nagyobb érdek- | lödésre van kilátás. A közgyűlés tárgyainak elő- s készítése végett az állandó választmány október 10-én tart ülést. Október hatodikénak, e gyászos emlékű nap- j nak megünnepléséről irtunk lapunk múlt számá­ban és említettük, hogy dr. Bodoky Zoltán ország­gyűlési képviselő fog az ünnepélyen beszédet tar­tani. A képviselőt gyöngélkcdése megakadályozza e nemes feladat teljesítésében. A rendezőbizottság ^ az ünnep fontossága által sarkaltatva, ha nem is teljesen, de pótolni óhajtotta a programúiban be- ^ állott hiányt és az ünnepély megtartását nem fűzte ^ egyesek szerepelhetéséhez, úgy gondolván, hogy a hazaszeretet oltárán áldozni, napjaink emlékének ünnepet szentelni, mindnyájunk szivében kioltha- jtatlan lánggal égő érzemény : kötelesség. Ennek kívánt eleget tenni, midőn falragaszokon a követ­kező felhívást tette közzé: Tisztelt Polgártársak I Emlékezzük meg azokról, kik a hazáért 1849. okt. 6 án Aradon vértanúhalált szenvedtek. Lépjen elő az a emlékük, egész nagyságában a múltak ködé­ből ! Ragyogjon előttünk, mint szövétnek, mely be- világitja a honfiúi kötelesség útját. Tanítson ben­nünket az igazi és mindent feláldozó bazafiságra. Emlékeztessen arra a kötelességre, a mely az ő sírjaikból szól felénk s a mely azt tanítja, hogy : „a haza minden előtt! I“ Hogy a sziveitekben élő gyászos érzelmeket méltán kimutathassátok, hívunk i benneteket a vértanuk d'cső emlékének szentelendő kegyeletes ünnepélyre, mely folyó hó 6-án a követ- ■ kező sorrendben tartatik meg : délelőtt 9 órakor ' istenitisztelet az ev. íeformátus templomban. Dél- i előtt 10 ólakor kivonulás a Kossuth-térre, ahol az 1 ünnepély műsora ez : 1. Ének. Hymnusz. 2. Meg­nyitó beszéd. Tartja: Dombi Lajos, ev. ref. lelkész. 3. Ünnepi beszéd. Tartja : Farkas Károly esperesi titkár. 4. Zenekarok játéka. 5. Október 6. Szavalat. Tartja: Vincze Ferencz, ev. ref. tanító. — Jöjje tek mindannyian, hogy a hazaszeretet szent oltá­rán lerójjátok kegyeletes érzelmeiteket ! Gyula, 1903. évi október hó. A rendező-bizottság. A vármegyei legtöbb adót fizetők. 1904. évi névjegyzékének összeállítása ügyében a vármegyei igazoló választmány tegnap délután ülést tartott a melyben a vonatkozó előintézkedések alapján a lapunkban közölt ideiglenes névjegyzékből törölte a következőket: gróf Wenckheim Frigyes, Kárász Imre, gróf Károlyi István, báró Königswarter Herman, gróf Apponyi Albert, gróf Blankenstein széde, kit a grófi családok kértek fel a leleplezés ünnepi szónokául. Délelőtt 11 órára volt kitűzve az . ünnepély kezdete, amelyen megjelentek Wenckheim _|János báró, Blankenstein István gróf és neje Blankenstein Pál gróf és neje, Hoyos- Wenckheim Fülöp gróf és neje Borghese herczegnő, Esterházy Teréz grófnő, Fejér'váry Czelesztina, dr. Fábry Sándor, dr. Daimel Sándor, Csánki Dezső, Chilko László, Kovács Albert s Nagy Béla, mint az ünne pélyre külön is meghívottak, jelenvoll Körösladány község nagyszámú közönsége. A férfi dalkör „Szózat“-ot énekelte el, mely után Chilko László mondott rövid beszédet a Wenckheim család nevé­ben, a szobormű keletkezését vázolva. Ekkor kö­vetkezett a szobormű leleplezése, dr. fábry Sándo ünnepi beszéde kíséretében. A nagy királyné dicső történelmi alakjához méltó szép beszéd hangzott el ezúttal is az alispán ajkairól, mely a jelenvol­takra mély hatást gyakorolt. Különösen szép volt s tiémikép a jelen politikai helyzetre is vonatkozott a beszéd befejező része, mely a következőkép hang zott: „Ünnepeljük Erzsébet királyné emlékét azon hitben, hogy nemcsak emléke, de szelleme is élni* fog közöttünk, s ha jönnek a maikhoz hasonló ko­mor napok, midőn vészes fellegek tornyosulnak a magyar nemzeti érzés látóhatárán, most és minden­koron, miként a magyarság védő géniusza, dicső szelleme megjelen közöttünk, védő szárnyait kiter­jeszti felénk és minden támadástól megóv az beds nünket. Ünnepeljük emlékét azon hitben, hogy szelíd mosolyéra most is elsimul a gond barázdája, a meg nem értés árnya egy felséges homlokról s a fejlődést és boldogulást biztosítani egyedül ké­pes alkotmányos együttműködésben egyesülve, áldja Erzsébet királyné emlékét a mi jó, mi nagy, kirá­lyunk és hűséges népe, a magyar nemzet. Áldott! Áldott legyen Erzsébet királyné emlékezete! A beszéd utolsó szavainál s annak hatása alatt .fel­hangzó lelkes éljenzés közben lehullott a lepel a szoborműről, amely igen csinos kivitelű s stilBzerü fehér márványból készült oszlopon elhelyezett bronz dombormű. Kovács Albert vette át a szobrot a köz­ség nevében, miután a dalkör elénekelte az „Isten áldd meg a magyar“-t. Az emlékműre mindjárt báró Wenckheim János, továbbá Körösladány község ne­vében Erdélyi István biró, Békésvármegye közön­sége nevében dr. Fábry Sándor s Chilko László koszorút helyeztek. — Délben nagy ebéd volt Wenckheim János báró kastélyában, amelyen részt- vettek az ünnepélyen megjelent összes notabilitá- sok. Ebéd alatt dr. Fábry Sándor alispán tartott beszédet, megemlékezve a báró Wenckheim csa­ládról, aunak történelmi nagy alakjáról s éltette a hazafias családot. Dr Pap József megköszönte a vendégeknek, hogy megjelenésükkel az ünnepélyt ily sikerültté tették. Délután négy óra felé oszlott szét a társaság s távoztak el a vendégek. Erzsébet szobor. A vármegye alispánjának kezdeményezéséből Bókésvármegye törvényhatósági bizottsága Erzsébet királynénk dicső emlékére Gyuláu, — mint a vármegye székhelyén, — díszes szobormű felállítását határozta el. A mü elkészí­tésével szintén a törvényhatóság hozzájárulásával dr. Fábry Sándor alispán Felek Gyula, gyulai szü­letésű szobrászt bizta meg, ki nem rég végezte az iparművészeti iskolát s tanulta ki a szobrászatot a vármegye segélyével. A szobor mintázata már készült s Felelt Gyula kérte annak a megbi- rálását. Az al'spán Kallós Ede fővárosi kiváló szobrászt kérte fel a bírálathoz szakértőül s töb­beket meghitt a szobor mintázatának megtekinté­sére. A meghívottak: dr. Lukács György főispán, dr. Bodoky Zoltán országgyűlési képviselő, dr. Daimel Sándor, Popovics Jusztin, Kóhn Dávid, dr. Márky János, Molnár Albert és Kiss László mint jegyző, úgyszintén Kallós Ede szobrász megtekin­tették a főszbe öntött mintát. Kallós, valamint mindannyi m, a bemutatott szobormintázatot igen sikerültnek találták úgy plasztikai hatásánál, mint művészi archtektonikus kiképzésénél fogva. A hasonlatosság meglepő jó s Felek Gyulának, mint fiatal szobrásznak, ez az első müve, ez mindjárt hivatva van hírnevét megállapítani. A jury hatá­rozata folytán az alispán rögtön megadta a vár­megye nevében az engedélyt arra, hogy Felek a minta után magát a szobrot karrarai márványból kifaraghassa. A fiatal szobrász már hozzá is kez­dett a munkához s mielőbb el fognak készülni. — Megállapították még Kallós jelenlétében a szobor felállitási helyét, melyre legalkalmasabbnak találták a Göndöcs-népkertet és pedig a bejárattal szem­közt levő körönd szélét szemben a bejárattal. A szobormű a jövő tavaszszal bizonyára már felállít­ható lesz. A békésmegyei nyomdászok által ma este Orosházán tartandó tánczestély sikeréhez várme­gyénk könyvnyomdászai nagy reményt fűznek. — Illő is, bogy a közönség megfelelő, érdeklődéssel legyen a nyomdászok ügye iránt, mert ők igazán és önzetlenül szolgálják a közönséget. A ma esti mulatságukról lapunk jövő számában referálunk. A gyulai izraelita nöegylet múlt vasárnap tar­totta rendes évi közgyűlését a Göndöcs-népkerti pavilion nagytermében a tagok élénk érdeklődése mellett. Az ülést az egylet köztiszteletben álló elnöke — kinek hosszan tartó betegsége okozta a közgyűlésnek a szokottnál később történt megtar­tását — nyitotta meg, rövid szavakban szívélyesen üdvözölve a szép számban megjelent tagokat. — Ezután Weisz Mór olvasta fel szépen megszerkesz­tett. és tetszéssel fogadott évi jelentését, melynek számadataiból kiemelhető, hogy a tagok létszáma kevés változáson ment át az egylet vagyona pedig — daczára a 2000 koronán felüli évi kiadásoknak — mégis 819 korona 40 fillérrel szaporodott. A köz­gyűlés folyamán Leopold Johanna egyleti tisztelet­beli tag a múlt évben tett 500 koronás alapítvá­nyát, mely eredetileg halála után lett volna az egyletnek kifizetendő, készpénzben befizette, továbbá felolvastntott Grünwald Vilmos budapesti lakos alapítványi levele, ki a gyulai izraelita nőegylet avára szintén 500 koronás alapítványt tett. A köz­gyűlés örömmel fogadta a jótékonyság eme szép megnyilatkozásait és miután Grünwald Vilmost egy­hangúlag az egylet tiszteletbeli tagjává megválasz­totta, a közgyűlés több folyó ügy elintézése után berekesztetett. Hittérítő kórházba szállítása. László Mátyás „hittérítő, Urunk küldötte, miután az Úrtól kapott azon felhatalmazási kötelezettségének, hogy az em­beriséget [— a nap, hold, csillagos, réz, arany, gyémántos, atya, fiú, szentlélek nevében, — a hitre kitanitsa“, a gyűlés tarthatási jog meg nem' adása miatt eleget nem tehetett, mi miatt a vallási téboly annyira kiütött rajta, hogy közveszélyessé vált, miért is a rendőrkapitány folyó hó 2-án délután két rendőr kíséretével hintón a közkórházba szállít­tatta; mondván Mátyás, hogy most ragadtatik tüzes szekéren a menyeknek országába. Eljegyzés. Kovács László taktaharkányi ura­dalmi ispán eljegyezte Chrenka Vilmát, özv. Chrenka Dánielné leányát Tótkomlóson. Eljegyzés, özv. Ambrus Lajosné szeghalmi földbirtokosnő leányát Zsófikát eljegyezte Bedö Mihály turkevei ev. ref. néptanító. Jóváhagyás. A belügyminiszter a vármegyei közkórház módosított alapszabályait jóváhagyta s házirendjét láttamozta.

Next

/
Thumbnails
Contents