Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1903-02-01 / 5. szám
gondolunk rá, hogy ha megharagudnék ez az óriás hát kiverné az egész férfihadat a teremből. Eh ! badarság ilyenre gondolni is, hiszen Pékár Gyula a legfinomabb, legszaloniasabb, legszimpatikusabb egyénisége a mai Íróknak. Egyénileg úgy mint iro- dalmiiag. Rokonszenves, gavallér az életben, érdekes, eredeti iró a javából. Filigrán kis asztal mellé ül le az óriás s felolvasása folyamán észrevesszük, a mit eddig is tudtunk, hogy szellemileg is a nagyok közé tartozik. A franczia forradalom örökké érdekes légköréből vette tárgyát, megkapó, lebilinoselő előadásban élveztük meg mai számunkban közölt ezeu kiváló novelláját. A következő szerepló Erkel Sarolta mester zongorajátéka jött ezután, akinek bravúros játéka előtt meg kell hogy hajoljon a legfinyásabb zenei Ízlés is. Biztossággal, energiával csap a billentyűk közé, csodálatos tisztán, részletesen játsza meg a trillákat, futamokat, bámulatos színezéssel. A zongora, — mintha nem is zongora lenne, hanem egy tökéletes zenekar, — mintha minden hangszert egye sitene magában. Konkoly Tihamér Lehóczhy által kisért he- gedüjátékához nehéz darabot választott, de amely hálás is, mert megfelelő játék mellett nagyon produktiv a közönséggel szemben. Ez első föllépese volt Gyulán Konkolynak s mondják, hogy meg- hitt körben, ismerősök társaságában hallották őt már szebben játszani, — amit nem egészen lehet elhinnünk, mert játékán nem érzett a nagy közönség előtti tréma, — biztosan, tisztán fogta a hangokat művészi interpretálással. Egyetlen egy helyen volt érezhető a húr megereszkedóse, de maga a játék sem technika, sem érzelem dolgában nem hagyott kritizálni valót. Lehóczky művészi kísérete nagyban emelte a hatást. B. Pewny Irén zéró-éneke következett ezután ismét lázba ejtvén a közönséget, mely után oszlott I hangversenypublikum, és Bade Pista kiváló muzsikája mellett kezdetét vette a táncz. A tündéri kép most vélt teljessé, a „keringő“ forgó párok káprázatos szinhatást tettek a vakitó villamfényben s úgy halljuk panasz nem merült fel ezúttal még a tánozosokkal szemben sem. kik figyelmesek, tánczra készek voltak, bár valami túlságos számban most sem voltak. A nagyszerű estélyről zárom referádámat ide iktatván a jelen voltak névsorát. Asszonyok: Bárdos Arthurné, Berthóty Istvánné, Berényi Árminná, Berkes Sándornó, Billitz Sán- dorné, Böhm Miklósné (Kétegyháza), Braun Mórné, Bállá Istvánné (Csabacsüd), B. Pewny Irén, Cserna Vinczéné, Czitó Sándorné, Domoszlay Józsefné, (Doboz), Dutkay Béláné, Deutsoh Jakabné, Dubányi Imréné, Eleméry Jenőné, Erkel Jánosné, Fábry Sándorné, Fábry Károlyné (Csaba), Gálbory Józsefné, Halász Béláné, Huba Jánosné, özv. Hajóssy Ottóné, Janiosád JenŐLé, Keppich Frigyesné, özv. Kalmár Mihályné, Kun Pálné, Kollár Jánosné (M.-Berény), Kíbs Istvánné, Kovács Béláné, Kliment Gyuláné, Ladies Lászlóné, Lavatka Gyuláné, özv. Lindl Istvánná, Márki Jánosné, Maros Györgyné (Csaba), Manheimer Arnoldné, Nagy Jenőné, Otrok Istvánné (Cs.-Sziget), Ondrus Cyrilné (Gyulavári), Pósa Károlyné, Reisner Zsigmondné, Reisner Edéné, Reisner Emánuelné, Rőthy Emilné, Safáry Jánosné (Gyulavári), Seiler Elekné (Csaba,) Schmidt Ivánná, Szekér Gyuláné, Schröder Kornélné, Somo gyi Ákosné, Stiaszny Miksáné, Wolf Zsigmondné, Weisz Mórné, Vadas Mártonné, Vidovszky Lászlóné Zakar Istvánné (Sarkad), Zöldy Jánosné. Leányok: Bállá Ilonka (Csubacsüd), Bárdos Ilonka és Böske, Blagovics Danicza, Bőhm Mariska, (Kétegyháza), Domoszlay Szeréna (Doboz), Dubányi Amália, Deutsch Aranka, Erkel Sarolta, Erkel Rózsi, Erkel Margit, Erkel Miczi, Eleméry Margit, (Kisjenő), Fábry Nórika, Fábry Margit (Csaba), Habinay Krisztina, Hajóssy Mariska és Margit, Kollár Klára (Mezőberény), Kliment Mártha. Kövér Janka, Kalmár Margit, Ilona és Paula, Lavatka Erzsi (Békés), Lindl Eta és Jolly, Otrok Mariska és Rózsika (Cs.-Sziget), Papán Anna (Kisuozaujliely) Pozsevicz Aranka (Tótkomlós), Reisner Alice, Reisner Juliska, Szekér Fanny, Stiaszny Piroska, Winter Róza, Zakar nővérek. Karzaton : Cséry Alajosné, özv Czéh Károlyné, Dobay Ferenczné, özv. Dubányi Jánosné, Deimel Lajosné, özv. Heissich Józsefné, Haviár Lajosn-, Káli Nagy Károlyné, Misley Kálmánné, Kaas Kálmánná, özv. Vuits Jánosné, Dubányi Sári, Körös Etelka, Körös Berta, Kasa Hajnalka, Pogacsnik Hanzi, Uferbach Irénke. Tarka képek. A farsang múlik. Még egy-két bál s aztán vége. De végén csattan az ostor. A gyulai újvárosi olvasókör meglepetésszerü hangversenyre készül. Az aradi színtársulat három tagja fog fellépni, a kikért a nyáron is rajongott a színházba járó közönség. Zilahy Gyula színigazgató a gyulaiak iránti vonzalomból olyan szives volt, miszerint megengedte, hogy Parlagi Kornélia, Sarkadi Aladár és Ternyei Lajos, kedves ismerőseink átránduljanak a farsang alatt Gyulára s ismert kiváló művészetükkel szerezzenek nekünk újból egy feledhetetlen estét. Az újvárosi olvasókör kiküldendő tudósítónk jelentése szerint ezen az estén már az eddig mutatkozó érdeklődésből is igen szűknek fog bizonyulni s az aradi vendégszereplők újból fogják tapasztalni, hogy milyen kedvenczei a gyulai közönségnek. A hangverseny napja február 21-éré van kitűzve. Ezt megelőzőleg szombaton fog lezajlani a „Komló“ összes termeiben a nyomdász-estély. Hogy milyen lázas készülődés és érdeklődés mutatkozik a farsang ezen legeredetibb mulatsága iránt, az igen természetes. A nyomda, a sajtó a maga beléletével fog ezen az estén bemutatkozni, a mit a nagy közönség eddig nem ismert. Nem tudta például azt, hogy hogy készül az újság, csak olvasta az abban megjelent szenzácziós híreket. Nem tudta, hogy milyen nehezen kerül ki a „belmunkatárs“ ur kezéből egy-egy „kutyanyelv“ (ugyebár ezt is jó lenne tudni, hogy micsoda bogár.) Nos hát a nyomdászestélyen mindent megfognak tudni, még azt is, hogy az öreg „Békés“-nek hány fizetéses előfizetője van s hány pártoló olvasója. Ez lesz a sajtó leleplezési estélye. A ki mulatni akart, az idén mulathatott és még mulathat. Különösen ki jutott a házas embereknek, soha annyi kimenőjük nem volt mint most. Alig múlik el az egyik társas összejövetel, jön a másik. A közigazgatás egyszerűsítése összehozta az állami és municzipális tisztviselőket s minden alkalmat és poharat megragadnak, hogy egymás iránti barátságuknak kifejezést adjanak. Itt volt legutóbb Károly napja, tíámán Károly barátunk ösz- szebeszélt az öreg Janicsád bácsival s egy akó egri szemelt érkezett Gyulára Károly napjára. Természetes, hogy a jókedv nem hiányzott s e mellett a tisztviselői kar együtt érzése jutott kifejezésre ez alkalommal is, a mire a tisztviselők érdekeinek megvédése s erre irányuló együttes akczió szempontjából mindannyiszor nagy szükség van. — Megtartotta a nevenapját lapunk legodaadóbb barátja is Karácsonyi Károly. Szívesen látta a szerkesztőség bel és kül tagjait, sőt még a kiadókat is egy kis barátságos uzsonnára saját külön agglegényt szobájában. A legfinomabb mustra teppichet terítette ez alkalommal alánk s annyi tepertős-pogácsát sütte- tett, hogy az összes jelenlevők összes gyermekeinek jutott belőle. Szóval a Károlyok kitettek magukért. Tegnap este volt Békéscsabán a „fehér“ bál, a melyre csak úgy sereglettek a tánezosok mindenfelül. Az igaz, hogy a rendezőség szét küldött egy csomó „tiszteleti-jegyet, de ez mindegy, fő az, hogy ez a bál is kitünően sikerült, a mit előre is lehetett látni. Még egy nagy bál készül Békéscsabán, a tisztviselők bálja. Február 7-én lesz a tánczmulatsággal egybekötött nagy hangverseny, a melyen több gyulai műkedvelő is részt vesz. A részletes műsort lapunk hírrovatában közöljük. Előre is biztosítja a bál sikerét a nagy rendezőség, a mely a legmesszebb menő intézkedéseket tette, hogy mindenki jól mulasson a tisztviselők nyugdíjalapja javára, melynek biztosan szép jövedelme lesz. Csabai bálról lévén szó, nem szabad megfeledkeznem arról az első rangú csabai költői sikerről sem, melyet egy csabai orvos és borellenőrző bizottsági tiszteletbeli tag, úgyis mint szőlőtulajdonos szerzett a kiadott költeményeivel. Az első sorait mindjárt „Gróf Apponyi Albert ő Nagyméltósága halhatatlan emlékére „szenteli s ezt a hallhatatlan sorokat imigy fejezi be : Éljen a király Keresztények előre I Repül a sirály A mérnökökkel nem áll jó lábon, mert azt mondja róluk: „Mérnök, mérnök, gonosz mérnök“ s a végén azt kívánja: Bár csak ott a duzzasztóba belefutnál Valahol De legjobb ez a két rime a poétának : Színig tele már a pohár esküszöm Hogy belőle bíró uram nem iszom. A honvéd dicsőséget igen szépen jellemzik a következő sorai: •Szuronyt szegezz I Előre« Úgy hangzott a parancs Hűlt a honvéd rakásra Mint az érett narancs, Az egész költemény kötetet pedig a. következő sorok teszik utolérhetetlenné : Hazám, hazám, de változtál nagyon. Hol a kincsed ? az erkölcsi vagyon. Minden sarkon pálinkás zug, Szűz lány magyar áru, Varjak szólnak az egekből Káru, kára, kára. Gyönyörű hangfestő szavak az utolsók, be káru, hogy hírneves költőink : Arany, Petőfi, Vörösmarty nem használták. A költemény kötetet különben „kuriosum képpen“ ajánlom bárkinek. Az a pályázat sem utolsó, a melyet a „Szarvas és Vidéke“ szerkesztősége tett közé a farsangra : Pályázat. A „Szarvas és Vidéke“ szerkesztősége ezennel pályázatot hirdet az alanti két kérdésre adandó megindokolt feleletre. A kérdések a következők: 1. Ki volt a legszebb lány az izraelita hölgyek 17-iki tea-estélyén ? Ki volt a bálkirálynő ugyanott? Lapunk bármely olvasója pályázhat, használhat álnevet is. de zárt borítékban nevét is tudatni tartozik. A csinosabb és érdekesebb feleletek megfognak jelenni e lap hasábjain. A ki az általa jelölt hölgy szépségét egy a kiadóhivatal által kijelölendő juri előtt betudja bizonyítani, az megkapja a jutalmat, mely egy darab 10 koronás aranyból áll. Azon két hölgy, kikre a legtöbb szavazat adatik be, a szerkesztőségtől egy-egy gyönyörű virágcsokrot fog kapni emlékül. — Titoktartás minden részről biztosittatik. A szavazatok beküldését február hó 5-ig várjuk, mikor is a juri meghozza határozatát. A „Szarvas és Vidéke“ szerkesztősége. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a tek. Szerkesztőség kíváncsiságát pályázaton kívül is kielégíthetem : a legszebb lány volt azon a táncz- estélyen a kitől legtöbb teát vettek, s igy ő volt a tea-bálkirálynő is. - j Hanem komolyan véve a dolgot, meghajlok a kiadóhivatal által kijelölendő jut i hozandó határozata előtt. Csak: váru, váru, váru. (ss-ó.) Közgazdaság. Az I. gyulavárosi takarékpénztár XXX-ik évi üzletkimutatása. Vagyon: Leszámítolt váltókban 899449 korona. Jelzálogos kölcsönökben 986951 kor. Előleg kölcsönökben 4390 korona. Társintézeteknéj elhelyezett betétekben 33926 korona 69 fillér. Folyó számlái kölcsönökben 47223 korona 40 fillér. Letét a m. kir. postatakarékpénztárnál 515 kor. 33 fillér. Értékpapírokban 2500 korona. Készpénzben 37017 korona 40 fillér, összesen 2011972 kor. 82 fillér. Teher-. Részvénytőke 200000 korona. Tartaléktőke 54331 korona 46 fillér. Külön tartaléktőke 13000 korona. Nyugdíjalap 66830 korona 35 fillér. Betétek és tőkésített kamatok 1572302 korona 83 fillér. Visszleszámitolások 69620 korona. 1901. évi fel nem vett osztalék 540 korona. Egyenleg mint tiszta haszon 35348 K 18 f összesen 2011972 K 82 f .Jövedelem és költség : Tartozik : 1902. évben tőkésített betéti, kamatokra 67887 korona 4 fillér. Betéti folyó kamatokra 1639 korona 83 fillér. Házbér és üzleti költségre 6149 korona 58 fillér. Hivatali fizetésekre 8100 korona. Betéti kamatadóra 6952 korona 70 fillér. Veszteségre 6185 korona. Kölcsön kamatokra 2436 korona 94 fillér. Állami, megyei, községi stb. adóra 11061 korona 79 fillér. Tartaléktőkének rész- vényátirásokért 32 korona. Nyugdíjalapnak 1902. évi kamatjára 3840 korona 66 fillér. Egyenleg mint tiszta haszon 35348 korona 18 fillér összesen 149633 korona 72 fillér. Követel: Váltó kamatban 66316 kor. 92 fillér. Jelzálog kamatban 69728 korona 74 fillér. Előleg kamatban 204 korona 82 fillér. Késedelmi kamatban 5643 korona 16 fillér. Folyó számlái kamatban 2718 korona 78 fillér. Letéti kamatban 315 korona 33 fillér. Társintézeti betét kamatban 1987 korona 80 fillér. Nyeremény áthozat az 1901. évről 2683 korona 51 fillér. Megtérített költségből 2 kor. 66 fillér. Részvényátirásokból 32 korona, összesen 149633 korona 72 fillér. A mérleg szerint kimutatott 35348 korona 18 fillér tiszta haszonnak felosztási tervezete. 1. A 200000 korona alaptőke utáni 5 százalék kamatra 10000 korona. A fenmaradó 25348 korona 18 fillérből az 1901. évről áthozott 2683 kor. 51 fillért levonva a fenmaradó 22664 korona 67 fillérből. 2. Tíz százalék a tartaléktőke javára 2266 kor. 46 fillér. 3 Tiz százalék az igazgató jutalékára 2266 kor. 46 fillér. 4. Nyolcz százalék az aligazgató és 3 igazgatósági tag jutalékára 1813 korona 17 fillér. 5. Két százalék a felügyelő bizottság jutalékára 453 korona 29 fillér. 6. Négy százalék a tiszt viselők jutalékára 906 korona 58 fillér. 7. Részvényosztalékra 10000 korona. 8. Jótékonyczélokra és pedig a felállítandó gyulai gimnázium részére megszavazott 2000 korona negyedik részleteként 200 korona; az igazgatósági jelentésben' részletezett kisebb adományokra 420 korona. 9. Tisztviselők jutalmazására : a) könyvelőnek 400, b) pénztárnoknak 320, c) segédkónyvelőnek 200, d) gyakornoknak 100 korona. 10. Az intézeti szolga jutalmazására 100 korona. 11. A rendes tartalékhoz 2000 korona. 12. A Hajlón tartalékhoz csatolandó 2000 korona. 13. Nyereség átvitel az 1903. évre 1902 kor. 22 fillér, összesen 35348 korona 18 fillér. Állatorvosok értekezlete. Eeks Miksa törvény- hatósági m. kir. állatorvos, a vármegyebeli ösz- szes állami állatorvosokat értekezletre hívta össze, melyet pénteken tartottak meg a „Komló“ egyik termében. Az értekezleten megbeszélés tárgyát képezte a tavaszi állatvizsgálatok mikénti meg- ejtése, a hivatalos ügykezelés egyöntetűségének s a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezés czóljából szükséges intézkedések megállapítása. Belvizlevezető csatorna. Szarvas község elkészíttette csatornázásának tervezetét mely szerint a belvizeket az ármentesitő társulat csatornáiba vezeti le. A vizimunkálat engedélyezési tárgyalása múlt szerdán volt Szarvas község nagy tanácstermében Berthóty István vármegyei tb. főjegyző elnöklete mellett, a melyen az aradi kulturmérnökségből Veszély Béla főmérnök, a Körös-Tisza-Maros árraen- tesitó társulat részéről Kálló Gyula főmérnök, Papp István szakaszméruök, a magyar állam vasutak részéről dr. Valkányi Rezső titkár, Reiter Ferencz főmérnök, Adler Vilmos mérnök, Szarvas község részéről Salacz József jegyző, Grimm Mór bíró, Ponyiczky' Kálmán mérnök. A tárgyaláson az érdekeltek előterjesztették a tervekre vonatkozó észrevételeiket, kérve, hogy a költségeket a Körös-Tisza Maros ármentesitő társulat viselje, és a vízlefolyás szabad legyen. A Körös-Tisza-Maros ármentesitő társulat képviselője azt kivánta, hogy a belvizek zsilipeken vezettessenek a társulat csatornáiba A vssuti mérnökség azt kivánta, hogy a Czigányérből a főcsatornáig mellékcsatorna huzassék. Az ügyben az alispán fog határozni. A Békéscsabáról Békésen át Vésztőig tervezett helyiérdekű vasút tárgyában Láng Lajos ke reskedelemügyi miniszter pénteken beterjesztette a törvényjavaslatot a képviselőház elé. A törvényjavaslat szövege a következő: 1. §. A ministerium az Alföldi Első Gazdasági vasút részvénytársaság tulajdonában levő Kovácsháza—csabai vasútvonal Csaba közraktár állomásából kiágazólag Békéscsaba—Békés és Vésztő községeken át a mátra-körösvidéki egyesült helyiérdekű vasutak Vésztő állomásáig vezetendő motoros üzemű keskenyvágányu helyiérdeki vasútnak az 1880. évi XXXI. és az 1888. évi IV. t,-ozikkben foglalt feltételek alatt leendő engedélyezésére ezennel felhatalmaztatik. 2. §. A kereskedelemügyi minister az előző §-ban emlitett vasút engedélyezésének megtörténtéről az 1880. évi XXXI. t.-cz. 1. §-a értelmében az országgyűlésnek jelentést teend. 3. §. Jelen törvény az országos Törvénytárban való kihirdetése napján lép életbe b végrehajtásával a kereskedelemügyi- és pénzügyi miniszterek bizatnak meg. Budapest, 1903 január 14-én. Láng Lajos, kereskedelemügyi miniszter. Az indokolás kiemeli, hogy azon előnyös be folyás, amelyet az Alföldi Első Gazdasági vasut- részvénytársaBág által létesített Kovácsháza-csabai keskenyvágányu helyiérdekű vasút a pálya mentén elterülő vidék mezőgazdasági viszonyainak fellendítésére, valamint a belterjesebb gazdasági művelésre való átmenet szempontjából gyakorolt, élénk ösztönzésül szolgált a Békéscsaba és Vésztő községek között elterülő igen termékeny, azonban megfelelő utakban szűkölködő vidék érdekességének arra, hogy egy hasonló jellegű s főleg a mezőgazdaság érdekeit szolgáló olcsó helyiérdekű vasút létesítése utján a fentebb jelzett előnyöket a maga részére is biztosítsa s ily módon egyébként kedvező gazdasági helyzetét minden irányban kifejthesse. A vonal 89 kilométer hosszú. A költség pályakilométerenként 19103, vagyis összesen 745000 korona. Forgalmi eszközökre 183400 korona, a tartalékalap képzésére pedig 10000 korona fordítandó. Törvényszéki csarnok. Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Csengey Zoltán lőcsei törvényszéki Írnokot az orosházi kir. járásbírósághoz helyezte át. A kegyetlen sors. D. Szilágyi János 34 éves békési illetőségű terhelt 1886 óta 1902. február 4-ig különféle lopásokért (leginkább apró jószágokban utazott) vagy 12 évi fegyházat állott ki, kisebb- nagyobb megszakításokkal. Végre is a nyáron elhatározta, hogy megnősül, jegyet is váltott és jegyajándékba egy fél disznót küldött, mert tudni kell, hogy a házasság megkötéséhez szükséges kiadások fedezésére és a berendezkedés költségeire szükséges pénzt a már gyakorlott mestersége, á lopás útján szerezte be, de épeu midőn a menyegzői vacsorára szükséges kövér libákat hozta magával, a rendőrök is megjelentek és a boldog vőlegény t legszebb reményei közepett a legroszabb helyre, a börtönbe kisérték. A parti szét ment, de úgy az anyós, mint a leendő sógorok orvgazdaság czimén mégis csak rokonságba kerültek az ex vőlegénynyel és együtt ültek a vádlottak padján. Január 6 án tárgyalta a kir. törvényszék a füstbe ment házasság akadályait és a vőlegényt 3 évi fegyházra s az egyik sógort 14 napra Ítélte. Az anyós azonban ezúttal is szerencsés volt, mert nemcsak hogy megmenekedett ilyen vőtől, de még büntetést sem kapott. A heves asszony. Öcsödön kidobolták, hogy a libákat az utczán ne legeltessék, azonban Rónyai Lászlóné nem hallgatott a szóra, hanem a százados gyakorlatnak megfelővn csak az utczán legeltette és Korai Sándor rendőr behajtotta a capitolium megmentőjt, de vesztére, mert az asszony egy hasáb fával a rendőr után ment és jól helyben hagyta, a rendőr pedig, mint lovagias kardot viselő férfiú, a nőn nem vett elégtételt, sem párbajra nem hívta, hanem a törvényre bízta ügyét, hol is 1903, január 26-án a nyelvee asszony 8 napi fogházat kapott, kijelentvén, hogy miután szegény, megnyugszik az ítéletben. A lakó. Úgy látszik, hogy a dobozi házi uraknak nincs olyan jó dolguk, mint a boldog pestieknek, legalább azt bizonyítja özv. Tobai Jánosné esete, kinek bérlője volt Bodzás Géza, kivel a ház- asszony 1902. julius 13-án összeveszett a lakbér felett és a lakó ugyancsak fizette egy karóval a menekülő asszonynak a lakbér hátralékot, ki csak azt kiáltotta vissza, hogy elég a bérből. A főtárgyaláson a bérlő azt állította, hogy a nő ütötte öt előbb, de az asszony ékes replikájában kifejtette, hogy gyönge nő létére nem is merte volna megütni. A törvényszék a gyönge nőnek adott igazat, mert a bérlőt három havi ingyen lakással látta el a doboziak szerint a „nagy házban.“ Heti piacz. Gyula, január hó 30. A budapesti árutőzsdén gabonaneiuüekben állandóan lanyha az irányzat, a hót folyamán búzánál az áresés 10—15 fillér. Heti piaczuukon gyenge felhozatal mellett eladatott 50 kilogrammonként koronában: búza ..........................7-20—740-ig ta karm. árpa . ! . 5‘30—5‘50-ig zab..........................5’60—6‘70-ig ku koricza .... 5’60—5-65 ig Hirdetés. Gyulán, a Károlyi Sándor-utczában fekvő’ Gergely-féle házban több lakás kiadói esetleg az egész ház eladó. Értekezhetni a tulajdonos Bulboka Jánossal Gyulán. 37 ]_3
