Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1903-09-27 / 39. szám

3. A honvédség ellenőrzési^szemléje folyó évi október hó 9-én és 10-én fog megtartatni és pedig: Október 9. az 1891., 1892 , 1893., 1894, 1895., 1896., és az 1897. években besorozottak, Október 10-én az 1898., 1899., 1900., 1901. és az 1902. évfolyambeliek kötelesek megjelenni. 4 Az ellenőrzési szemle úgy a hadsereg, mint a honvédség állományába tartozó legénységre nézve reggeli 9 órakor veendi kezdetét s a honvéd huszár- laktanyában fog megtartatni. 5. Az ellenőrzési szemlén megjelenni köteles egyének felhivatnak, hogy katona, illetve honvéd- könyveikkel a kitűzött napon és helyen pontosan je­lenjenek meg, mert az elkésetten jelentkezők az utó­szemlén való megjelenésre fognak utasittatni s ezen kivnl a körülményekhez képest, katonailag is meg­fognak büntettetni. 6. A katonai ntószemle folyó évi november 9-ón Bókéscsbán a a honvédségi utószemle pedig folyó évi november 24. s 25-én Gyulán, délelőtt 9 órakor a kiegészítő parancsnoksági irodában (volt honvédhuszár-laktanya) tartatik meg. Gyulán, 1903. évi szeptember hó 10-én. Popovics Jusztin, 2Q4 0 _3 főjegyző, k. ü. előadó; 903 5/1903: ikfc. sz. Hirdetmény a népfelkelés jelentkezéséről« Az 1893. XXXVII. törvényczikk alapján mind­azon katonailag kiképzett népfelkelésre kötelezettek, kik a közös hadseregben, a hadtengerészetben, a honvédségben ezek póttartalékában, vagy a csendőr­ségnél szolgáltak, továbbá oly katonailag ki nem képzettek, kik népfelkelési (rózsaszínű) ajánlatig lap­pal el vannak látva folyó évi október hó 13-ik es 14-ik napján és pedig október 13-án az 1861—1865-ig, október f4-ón az 1866. és valamennyi fiatalabb év­folyamú gyulai és Gyulán tartózkodó idegen népfel­kelők Gyulán, a városháza udvarán személyesen megjelenni, vagy írásban jelentkezni tartoznak. Az írásbeli jelentkezéshez alólirottnál és Szikes György városi Il-od jegyzőnél ingyen »Jelentkezo- lap< kapható, melynek kitöltésére s egyéb kezelésére nézve az azon nyomtatott figyelmeztetés nyújt fel­világosítást. A személyes jelentkezéshez a népfelkelő iga­zolvány, ennek nem létében a honvéd vagy katonai igazolvány, esetleg végelbocsájtó levél elhozandó, az írásbeli jelentkezéshez pedig csatolandó. A jelentkezés reggeli 8 órakor veszi kezdetét. " Az itt tartózkodó, de (Ausztriában) a birodalmi tanácsban képviselt társországokban és királyságok­ban honos népfelkelők hasonló minőségben és mó­dozatok között tartoznak jelentkezni, mint a magyar honosok. Megjegyeztetik, hogy a jelentkezéshez vasúton utazó népfölkelésre kötelezettek, ha magokat a nép- főlkelési igazolványi könyvvel az állomási pénztárnál igazolják, a katonai díjszabásban megállapított me- netdij kedvezményben részesittetnek, illetve katona menetjegygyei utazhatnak. Az ajánlati, lappal ellátott népfelkelők ajánlati lapjaikat előmutatni kötelesek. A jelentkezés igazolatlan elmulasztása 4—10, egész 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, eset­leg megfelelő szabadságvesztéssel büntettetik. Gyulán, 1903. évi szeptember hó 5-én. Popovics Jusztin, 283 §—3 főjegyző, b. ü. előadó. vait. Közbeszólással nem akartam 'zavarni érde-| kés elbeszélését s most sem volt szándékom fel- lebbenteni előtte a titok fátyolét, hogy lelki szemeim előtt felmerül a kép, melyben ama szen­vedő ifjú boldogsága nagypéntekjén hódol az örök elveknek s azért lelke nyugodt méltósá­gában megfeledkezik a múlt emlékeiről. Mégis elhatároztam, hogy megvigasztalom. „ Asszonyom I A fájdalom tisztitó hatása mindig nemesíti a sziveket. Önök amaz időben szabadon irányiták gondolataikat. Mint szavai feltüntették, tervszerűen haladtak ama közös utón, - melyről előre tudhaták, hogy ösvényei el­ágaznak. Egymás mellett haladtak s egyikőjük sem gyorsitá vagy lassitá lépéseit. Önök szen­vedélyesebben szerették egymást, mint önmaguk boldogságát, mert ezen főerélyük elveit felfüg­gesztették. Megfeledkeztek arról, hogy czéltala- nul zavarják meg egymás lelkének nyugalmát. Bocsánat kifejezésemért! Nem akartak gondol­kozni, Bizonyos elvekre van szükségünk az élet utain, hogy megmeneküljünk a csalódásoktól. Bizonyos, hogy ezen elveket hagyták figyelmen kívül, melyek nélkül természetesen sem szaba­don, sem tervszerűen nem működhet senki jö­vőjére nézve. Ama elvek érvényesültek. Sejti, nemde, hogy minő magasztos elvekre czéloznak szavaim. Az élet tarka változatosságát ezek teszik egységessé. Elvek fogják képezni lelke vigaszéi-.“ A fiatal özvegy hálásan intett, majd hir­telen megszakítva a beszéd fonalát,- ismételten megköszönte, hogy megmentém a viperák csí­péseitől. Kíséretemben közönyös dolgokról be­szélgetve, tért vissza lakására. Másnap, — mint megtudtam — elutazott. Gyors távozásán sajnál­koztam előbb, később megnyugodtam, mert úgy sejtéin, hogy hálás lesz irányomban azért, mert megmentettem a viperák csípéseitől. Kovács Rezső. 'Hírek. A vármegye közgyűlése A vármegye törvény- hatósági bizottsága október hó 12-én tartja, meg évi harmadik — őszi—rendes közgyűlését, a mely­nek egyik főtárgya a vármegye jövő évi — lapunk más helyén ismertetett — költségvetésének meg­állapítása lesz. A költségvetésre vonatkozó állandó választmányi javaslat a törvény értelmében 15 na­pig előzetesen közszemlére lévén kiteendő, a vár­megyei állandó választmány dr. Lukács György fő­ispán elnöklete alatt ülést tartott, a melyen a köz­gyűlés tárgysorozatából már többet előkészített. A közgyűlés tárgysorozatát a vármegyei Hivatalos Lap jövő heti száma fogja közölni. A gyula—barakonyi vasút ügyében kiküldött bizottság dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt a múlt szombaton délután ülést tartott, melyben az elnök beszámolt az eddigi tárgyalások erednrónyé- ről. Felolvasták és örömmel vette a bizottság,tudo­másul a kereskedelemügyi miniszter leiratát, a mely­ben elismeréssel nyilatkozik a vasút létesítésére irányuló és azon törekvés felől, hogy a vasutat ide gén nyerészkedési vállalatok kizárásával az érde­keltség hozzájárulásából szándékozik a vármegye felépíteni és a melyben kinyilatkoztatja, hogy a vasút létesítését megfelelő állami hozzájárujással támogatni kész és a hozzájárulás összegét szám­szerűleg is megfogja állapítani, ha az érdekeltség­gel kezdett tárgyalások befejeztetnek. Ennek? foly­tán a bizottság elhatározta, hogy most már a£érde- kelt községeket is megkeresi a reájok eső hozzá­járulás megajánlása iránt és párhuzamosan folytatja a tárgyalást az érdekelt nagybirtokosokkal. A gyulai róm. kath. főgimnázium hitközségi gyűjtő ivén adományaikat befizették : Utolsó kimutatás 41698 kor. 72 fill. Lusztig Adolf H-ik részlet 120 0 Góg András 10 0 Schriftart Mihály 50 0 Eodrész András 400 V Pflaum József 10 0 Haviár Lajos 200 0 Mayer István 100 0 Vinkler Lajos 200 » Végh Gábor 300 0 Féhn István 50 9 Október hatodika. Gyulaváros polgársága ez dón a szokottnál is nagyobb kegyelettel üli meg a magyar Golgotha több mint félszázados évforduló­ját. A gyászünnepély a helybeli ev. ref. templom­ban fog tartatni, mely után zászlók alatt vonalnak a KossuthLajos-térre, hol dr. Bodoky Zoltán városunk országgyűlési képviselője alkalmi beszédet tart A körülbelül 6—8 pontból álló programúiban az Erkel-j dalkör a Hymnusz és Szózat eléneklésével, Farkas Károly ev. ref. esperesi titkár pedig-szavalattal működik közre. A programra többi pontjára nézve tett megállapodásokat lapunk jövő számában fogjuk közölni. Zsilinszky Mihály vallás- és közoktatásügyi államtitkár Nagyváradról jövet pénteken, délben Gyulára érkezett és Lukács György főispán ven­dége volt. A délután folyamán a főispán, Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő és Gróh Ferencz prépost- plébános társaságában meglátogatta a róm. jkath. iskolában elhelyezett főgymnasiumi első osztályt, hol Szabad Endre főgymnasiumi igazgató tártott iskolai előadást. Onnan a múzeumba, látogattak el, ahol Domonkos János muzeumőr és Kóhn Dávid, a közművelődési egyesület titkára fogadták és kalau­zolták. Az államtitkár, aki tudvalevőleg egyik ala­pítója s egy évtizeden át titkára volt a régész és közművelődési egyesületnek, nagyon meg volt lepve a muzeura gyarapodása fölött és különösen beható figyelmére méltatta a lopóshalmi ásatás nagyérdekü tárgyait és a muzeum etnográfiái fénykép-gyűjtemé­nyét, amelyre nézve az az óhaja, hogy miniéi in­kább gyarapittassék. A múzeumból az államiigyor- mek menhelybe ment az államtitkár, a hol Deimel Lajos gondnok fogadta és kalauzolta. Az építő munkások sztrájkja megszűnt. A vasárnap délelőtt és folytatólag délután 5 órakor a városháza kistermében Dutkay Béla polgármester, mint az elsőfokú iparhatóság elnökének vezetése alatt a gyulai vállalkozók, illetve építőmesterek megbízottai és a sztrájkban álló ács és kőmives munkások kiküldöttei között megtartott egyezkedési tárgyalások végre meghozták a kívánt eredményt:, vállalkozók és munkások között létrejött a meg­egyezés s ezzel a sztrájk, mely három héttel az előtt vette kezdetét, közmegelégedésre és k.özmeg- nyugvásra megszűnt. A kibékülést nagyban segítette a délután lefolyt szocziáldemokrata gyűlés, mely­nek a fővárosi pártvezetőségtől lejött szónokai a békés megegyezés szükségességét hangoztatták, figyelmeztetvén az építő ipari munkásokat, hogy ne ragaszkodjanak összes követeléseik teljesítéséhez hanem azoknak mérsékelésével kíséreljék meg a munkaadókat engedékenységre bírni. Az okos be Bzéd hatott a sztrájkotokra s bizonyára nagy része van abban, hogy az egyezkedés a vállalkozókkal még aznap sikerre vezetett. A tárgyalásokon, elnöklő polgármesteren kívül résztvettek: N. Szabados József, Steigervald Ferencz, Schneider János, Glatz János, Kukta István, Titz István vállalkozók, illetve épitő mesterek, mint a gyulai összes vállalkozók megbízottai, másrészről pedig Toldi István, Viszt Mátyás, Szabó Gábor, Nagy István, Csomós István és Gyepes János, mint a gyulai kőmives és ács segédek kiküldöttei, továbbá Szikes György városi másodjegyző, mint jegyzőkönyvvezető. A meg­egyezés feltételei a következők : 1. A munkásokkal való tisztességes bánásmód a munkaadók és munka­vezetők részéről és oly zárt helyiség adása, hol a munkások szerszáma és ruhája elhelyezhető legyen. 2. A munkaidő helyben napi 10 óra és pedig: márczius 1-től október 20-ig reggel 6 órától esti 6 óráig. Reggel V28-tól 8-ig reggelizési idő,’ déli 12-től */22-ig ebédidő. Vidéken munkaidő reggel 5 órától este 7-ig, reggelizési idő 7-től Va’L'Ki ebéd 12-től 2-ig Ha azonban rossz időjárás következté­ben a kiszabott mnukaóra betartható nem lenne, a fizetés a végzett munkaóra után jár. 3'. A munká­soknak vidékre szállítása 15 kilométeren belül minden szombat este, 30 kilométeren belül minden két hétben és 30 kilométeren felül minden négy hétben haza és visszaszállítása a vállalkozó köteles­sége, — 30 kilométeren- felül négy hétben a szál­lítás szombat reggel veszi kezdetét és a szállítási nap mint rendes munkanap fizetendő. 4. A fizeté­sek folyó évi szeptember 21-től deczember 3l-ig a két óven aluli munkásnak óránként 24 fillér, két éven felülinek 30 fillér. 1904. január 1-től deczem­ber 31-ig a két éven aluli munkásnak 24 fillér, a két éven felülinek 34 fillér fizetendő óránként. 5. Május elseje általános munkaszünet. 6. Husvét, pünkösd és karácsonyt megelőző napokon a munka­idő délután 4 óráig tart, de az egész 10 órai munkanap fizetendő. 7. A fizetés szombaton, a munka helyszínén, esetleg a munkaadó által meg­jelölt helyen munkaszünet után azonnal kezdetét veszi. 8. A munkarend minden építkezésnél nyilvá­nos helyen kifüggesztendő, hogy a munkások bár­mikor megtekinthessék. 9. A kik a mozgalmat ve­zették és a mozgalomban részt vettek, a munkából el nein bocsáthatók és semminemű szemrehányással nem illethetők, de viszont a sztrájk alatt dolgozó munkásokat sem szabad bántalmazni. A mozgalom vezetői úgy most, mint a jövő'évben munka kez­detén munkába állitandók. 10. A túlmunkaidő úgy helyben, mint vidéken óránként 50 százalékkal magasabb bérrel díjazandó. 11. A tanonczok szer­ződtetésére nézve a törvények intézkedése irány­adó. 12. Ezen egyezség, melynek betartására úgy a vállalkozók, mint a munkaadók köteleztetnek, 1904. évi deczember 3l-ig érvényes. — Az ekként létrejött megállapodást a tárgyaláson résztvevők valamennyien aláírták, még aznap több száz pél­dányban kinyomatták s az már másnap életbe is lépett, amikor a munkások újból munkába állottak. — E helyütt emlékezünk meg a gyufagyári mun­kások sztrájkjáról, a mely semmi változást nem mutat. A gyár tulajdonosa nem hajlandó a munká­sok követeléseit teljesíteni, minek folytán azok tovább sztrájkolnak. Egyelőre nincs is kilátás rá, hogy gyáros és munkások között megegyezés léte­süljön. Kossuth ünnepély Csabán. A békéscsabai pol­gári kör tavaly, Kossuth Lajos születésének száza­dik évfordulója alkalmából közadakozás utján egy díszes ezüst serleget szerzett be, amely Kossuth- kehely nevezetet kapta. Ugyanekkor elhatározta a kör, hogy Kossuth Lajos születése napját minden évben társas vacsorával üli meg, amelyen az ünnepi szónok a Kossuth serleggel kezében, dicsőíti a nagy hazafi érdemeit. Az első ilyen ünnepély az idén szombaton, folyó hó 19-én este folyt le a kör ter­meiben. Körülbelül 60 tagja a körnek vett részt a társasvacsorán. Ünnepi szónok Fábry Károly, a kör elnöke volt. Egy, szépen feldíszített Kossuth kép alatt, kezében a Kossuth serleggel, mondotta el ünnepi beszédét, ecsetelvén a Kossuth név jelentő ségét, mely egy eszmét, egy czélt jelöl: Magyar- ország függetlenségét. A vacsora folyamán nagy lelkesedés mellett beszéltek még: dr. Varságh Zoltán, dr. Bell Lajos és dr. Pándy István. A gyulai iparosok tanulmányútja Örömet keltő kedvezményt engedélyezett a gyulai iparosoknak Láng Lajos kereskedelemügyi miniszter, a mikor intézkedett, hogy 10 gyulai iparos-tanoncz a fővá­rosban megnyílt nagyszabású iparossegéd és tanoocz- munka kiállítást teljesen ingyen megtekinthesse és egyúttal több iparos részére a fővárosba a féláru utazás kedvezményét engedélyezte. Az iparostanoncz iskola igazgatósága által a különböző szakokból kijelölt 10 tanoncz Sál József vezetése alatt, vala­mint a hozzájuk csatlakozó iparosok, a napokban indulnak útra a fővárosoa, ahol a tiz tanoncz díj­talan elszállásolásáról és ellátásáról a kereskedelmi miniszter tárczája gondoskodik. Helynevek törzskönyvezése. A belügyminiszter a vármegye és az országos törzskönyvi bizottság javaslata alapján a községek után most a várme­gye pusztáinak ób egyéb jelentékeny lakott helyei­nek nevét állapította meg. A helynevek közül az országos törzskönyvekbe felvétettek az Újkígyós községhez tartozó Okigyós, a Doboz községhez tar­tozó Dobozmegyer, Gerla és Póstelek, a Békés- sámson községhez tartozó Belsősámson és Szőllős- puszta, az Orosháza községhez tartozó Kiscsákó és Gyopárhalma, a Szentetornya községhez tartozó Szabadszenttornya, a Békésszentandrás községhez tartozó Ceabacsüd, a Füzesgyarmat községhez tar­tozó Bucsatelep és a Gyula városhoz tartozó Gyula- eperjes puszták, a melyeknek Devei csak a meg­állapított alakban írhatók és csak a belügyminisz­ter által változtathatók meg. A többi helynév csak a helységnévtárban fog felemlittetoi, de az orszá­gos törzskö.nyvbe beiktatva nincsen. Erzsébet ünnepély Körösladányban. A báró Wenckheim és gróf Merán esaládok kegyeletes ténye, hogy Körösladány községben levő grófi parkban diszes emlékoszlopot állíttattak dicsőült Erzsébet királynénknak. Az oszlop 4 méter magas, azon a királyné bronzból készült relief arczképe van elhelyezve. Az emlékoszlop leleplezési ünne­pélye ma délelőtt 10 órakor fog megtörténni. A grófi családok vármegyénk alispánját, dr. Fábry Sándort kérték fel az ünnepi beszéd megtartására, ki több előkelő vendég kíséretében jelenik meg az ünnepségen, s a vármegye nevében diszes koszo­rút is helyez a szoborra. A leleplezés után nagy ebéd lesz a grófi kastélyban az ünnepélyen részt- vett notabilitások részvételével s délután egyéb ünnep­ségek fognak tartatni, este pedig tánczmnlatság. Lövés az éjben. Folyó hó 12-én éjjel a Szent István-utczában Petró János gyulai lakos forgópisz­tolyból rálőtt Kovács István kocsisra s ezt súlyosan megsebesítette. A jelzett éjjel ugyanis Kovács há­rom ozimborájával erősen besörözött a Kossuth-fóle korcsmában, a honnan éjjel 11 óra tájban hazafelé indultak, útközben Kovács az özv. Léderernó-féle házban lakó kedvesét akarta felkeresni, miozólból a bezárva volt kapun zörgetett, majd a kapu tete­jén próbált bemászása közben leszakította, mire a házban lakó Petró órás rosszat sejtve forgó pisztolylyal szaladt ki szobájából s a leszurással fenyegető négy legény megijesztése, illetőleg a rendőr figyelmessé tétele végett czélzás nélkül egy lövést tett a golyó azonban útját tévesztve a Kovács baloldalába fúródott be. A lövés zajára a hidas reudőr a belysziuóre érkezett és a sérültet a köz- kórházba szállította, Petró ellen pedig a bünfenyitó eljárás folyamatba tétetett. Esküvő. Szentmiklósi József hírlapíró vasárnap, folyó hó 20-án délután vezette oltárhoz a gyulai izraelita templomban Deutsch Arankát, Deutsch József gyulai kereskedő leányát. A képviselőtestület folyó hó 21-én Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt tartott közgyűlé­sén a Bugyi Lajos és társai ügyében, miután a képviselők határozatképes számban nem jelentek meg, ujabbi tárgyalás idejéül okt. 26 ik napja tű­zetett ki. Az 1904. évi közpónztári, ápoldai és köz- pénztári költségvetés elfogadtatott. Hoffmann István segédgyám óvadékát tárgyalván, a bejegyzési enge­dély kiadatott A közegészségi állapotokról szóló je- lelentés, a Mandorf Gyula ártézi kút létesítésére vonatkozó alispáni határozat és a pénztár vizsgá­lati jegyzőkönyv tudomásul vétetett. Nagyszabású nyomdászbál Orosházán. A békés­megyei nyomdászok az idén Orosházán rendeznek nagyobb szabású bálát, melynek védőjéül sikerült Lukács György főispánt megnyerniük, ki felolvasás tartására is szívesen vállalkozott. Az estély, mely mához egy hétre : október hó i-én lesz előrelátható­lag szép sikerrel fog lefolyni. A kibocsátott meg­hívók szövege a következő : a Békésmegyei Könyv- nyomdászok dr. Lukács György Békésvármegye és Hódmezővásárhely város főispánja védnöksége alatt október hó 4-én Orosházán az „Alföld“ szálloda nagytermében hangversenynyel egybekötött zárt­körű fehér bálát rendeznek. Szemól-yjegy 2 korona, osaládjegy 5 korona, karzat 1 korona. Az elérendő tiszta haszon felerészben a József főherczeg szana­tórium, felerészben pedig a nyomdászok szanató­riuma javára fordittatik, miért is felülfizetések kö­szönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. A hangverseny kezdete pontban este 8 órakor. Je­gyek előreválthatók Pless N. és Veres Lajos könyv - és papirkereskedésében. Postai küldemények Ber­ger Jakabhoz, Orosháza, Plessnyomda intézendők. Műsor : 1. Rákóczi-nyitány. Előadja a zenekar. 2. Felolvasás. Tartja dr. Lukács György főispán véd­nök. 3. Grieg: »Virágfakadás«, »Pillangót, zongo­rán előadja Hltky Ida. 4. Káldy : »Csalogánydal.« Kovács: „Magyar egyveleg« énekli Novák Ilona. Zongorán kiséri Mendöl Ernő. ő. Munkácsi rab. Irta : Jókai Mór. Szavalja Ágoston László. 6. Hu­moros dalok, variatiók, előadja Horváth Kálmán, a nagyváradi Szigligeti színház tagja. 7. Tilikón ját­szik Vángyéi Sándor. 8. Népdalok, ceigányzene ki-, zerettelj"énekli és hegedűn játsza 'dr. Major Simon.' A vidékről érkező t. vendégeket szívesen elszállá­solja a rendezőség, ha érkezéséről levélbelileg ér­tesítik. Levélczim : Berger Jakab Orosháza, Pless­nyomda. Színészet- A Dombay müvészpár országos kőr­útjában csütörtökön, október 1-én kezdi meg hat estére terjedő erdekes előadásait a pavilion termé­ben, előadva a Nemzeti színház válogatott egy fel- vonásos vigjátékait Pailleron, ifj. Dumas, Sardou, Roberto Brakkó, Szigeti József és más jeles irók müveit. Csütörtökön szinro kerül: „Kolostorból" és „Az elkényeztetett férj.“ Pénteken „Egy csésze thea" és „A nőudvarlás.“ A müvészpár országos jóhirueve s az előadások súgó nélkül való maga­sabb színvonalon álló előadása biztosítják a műél­vezetet s ajánljuk közönségünk meleg pártfogásába. Balthazár mester Gyulán. A gyulai Erkel Ferencz-szinkör becsukott kapui újra kinyílnak ma este. Nem színtársulat fog ugyan benne működni, de nem kevésbbé érdekes nagyszabású előadásban lesz alkalma gyönyörködni ezúttal a közönségnek. Balthazár mester a világhírű magyar bűvész, a ki 15 évi amerikai tanulmányai után utolérhetetlen ügyességet és csodával határos varázshatalmat tud produkálni, két előadást rendez a gyulai közönség­nek, ezúttal először időzvén városunkban. A kassai születésű, de európai hirü bűvész országos kőrút­jában a legnagyobh elismerésben és csodálatban részesült mindenütt, a fővárosi újságok is a legna­gyobb elismerés ss csodálat hangján írnak budapesti Vigadó-beli szerepléséről. Az ő mutatványai egy­szerűen mesébe, álomországba illők. Mintha való­sággal az ördögökkel és boszorkányokkal paktálna pedig mutatványai tisztán esak megfejthetetlen kézi ügyességen alapulnak. Spiritisztikai, magnetikai produkcziói a fővárosban is óriási feltűnést keltet­tek. Rózsákat növeszt a közönség szemeláttára két CBerép homokból; egy tamburinból az egész közön­ségnek elég bonbont oszt szét, három öreg anyókát egy pillanat alatt ifjú leánynyá varázsol, az összes színházban levő zsebórák az ő rendeletére rosszul járnak, a hasbeszélés segélyével pedig kaczagtató jeleneteket tud bábokkal produkálni, melyeket valósággal elevenekké varázsol. Az ő büvészete igazán művészet számba megy, nem holmi kókler mutatványokkal kontárkodik, hanem esodadolgokat müve! s a mi fő, mindezen dolgok magyarázatát számtalan kedélyességgel fűszerezett magyar nyelvű előadásban adja, úgy hogy azt mindenki megért­heti. A hírneves bűvész csak két előadást tart Gyulán a népkerti színházban. Vasárnap és kedden tart egy-egy előadást, a melyeken a rendes szín­házi helyárak maradnak érvényben. A szüret, a városi tanács helyes rendelkezése szerint, folyó hó 28-án, holnap veszi kezdetét. Az utolsó tiz nap időjárása, különösen a szeptember 18-iki meleg eső jótékony hatással volt a szőlőre mely azóta érésnek indult és valamivel jobb szü-’ rettel biztat, mint a milyenre az abnormis száraz­ság után elvoltunk készülve. A bor minőségére nagyobb súlyt helyező szőlősgazdák egyóbkint nem

Next

/
Thumbnails
Contents