Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1903-09-20 / 38. szám
Melléklet a „Békés" 1903.38-ik szénéin. dönt ép három ember indítványa volt és az egész értekezlet négy tagból állott; ez őt félre vezette, mivel egyelőre egy tekintélyes kör közhangulatának kifejezését látta benne. De megtudva a valót és a nyár folyamán, mint Canonica visitátor meggyőződve a bánáti egyházak szegénységéről: állásfoglalása megváltozott, mert látja, hogy mig a békési oldalra üdvös volna, a szegény bánátot eltemetné a felosztás most leendő keresztülvitele. Az előadói véleményhez, a több tagú bizottság kiküldéséhez hozzájárul. Futó Zoltán főjegyző azt vitatja, hogy csak kész tervezet által nyújtott tájékoztatás mellett lehet ez ügyben határozatot hozni, miért is a több tagú bizottság kiküldését elfogadja. Zöld Mihály a temesvári értekezlet felől nyújt felvilágosítást. Kiss Mózes Papp Imre a bizottság kiküldése mellett emelnek szót. Oarzó Gyula az előtte szóló Papp Imrének válaszol és igazolja az egyházakhoz kötött prolamá- czió jogosultságát, mely igaz meggyőződés és a bánáti »közóhaj« (?!) eredménye volt. A gyülekezetek nem egységesen szavaztak: szükséges a bizottság kiküldése. Dr. Bodoky Zoltán tanácsbiró úgy találja, hogy mivel a felosztással járó következményekkel senki nincs tisztában, a kiküldendő bizottság jelentése bevárandó. Most csak az vitás, hogy az előadói javaslat magában hordja-e a felosztás elvét, vagy nem ?! Szalay József hosszasan foglalkozik a kérdéssel s még azt is reméli egyebek mellett, hogy a felosztás után is fogja' segíteni a békési oldal a szegény bánátot, mi nagy derültséget okozott. A Fekete Márton véleményéhez csatlakozott Domby Lajos esperes elhagyva az elnöki széket, mialatt Garzó Gyula helyettesítette, igen érdekesen fejtegeti az ügy történetét, majd kimondja, hogy nem a nagy terület teszi nehézzé a közigazgatást, hanem az igen sok esetben tapasztalható pontatlanság. A mai viszonyok között nem lfe- osztani, hanem ha lehetne erősebb keretek közé kel lene szorítani a nagy területet; ha mindenki teljesíti kötelességét, nem lesz szükség a felosztásra. Fekete Márton a zárszó jogával élvén, meleg szavakkal méltatja a mostani vezetőség odaadó munkásságát, de ez az emberi erő természetes gyöngü lése miatt igy nem tarthat sokáig. Elvileg megoldva látja a kérdést, egyebekben csatlakozik az előadó véleményéhez. Baksa L. előadó a zárszó jogával él. A javaslata nem mondja ki a felosztás elvét. A bővített bizottság kiküldéséhez hozzájárul. Többen nem jelentkeztek szólásra, mikor is Dombi Lajos esperes, ki időközben ismét elfoglalta az elnöki széket, a szavazást elrendelte. 20-an a felosztás mellett, 20-an ellene szavaztak. Elnöki döntés az előadói javaslatot emelte érvényre s a következő bizottságot küldte ki Garzó Gy. elnöklete alatt: Szeremlei Sámuel, Futó Z., Fekete M., Fekete M., Fekete Gy., Böszörményi D. és Szalai József tagokat. A gyűlés fél kettőkor ért véget. A >Tiszá<-ban tartott társas ebéd után, délután 4 órakor a lelkészegyesület gyülésezett, hol a »Téli ujság< szerkesztését Budai Jánostól elvéve, azt Szabolcska Mihályra bízta. Az »Ébresztő« ez. lapot a gyülekezetek párt fogásába ajánlotta továbbra is. Később nyugdijválasztmányi ülés volt. Ezzel az első nap munkája véget ért. A második nap kevesebb munkát adott, bár több, de kevésbé fontos ponttal. Délelőtt 9 órakor nyitotta meg Dombi elnök a gyűlést, melyen már láthatólag kevesebben voltak, mint az előző napon. Kisebb ügyek elintézése után, elrendeltetett a szavazás az üresedésben levő egyházkerületi képviselői állások betöltésére. Képviselőkké választattak: Futó Zoltán és Fekete Márton, pót- képviselőkul pedig Szabolcska Mihály, Bodoky Zoltán dr. és Fekete Gyula. Majd a Délvidéki Magyar Közmivelődési Egyesületnek az egyházmegyéhez intézett felhívása került tárgyalás alá. Nevezett egyesület ugyanazon hét vármegye területén fekszik, melyeken az egyházmegye. Az egyházmegye pártolásra hivatván fel, a következő egyhangú lelkesedés szülte határozatot hozta: »Egyházmegyénk, bár nincsenek földi javai, hogy azok birtokában az ország közönsége előtt szive sugallata szerint járhatna elől az ily czélokra való áldozatok meghozásában ; bár kizárólag terhes követelésekből származó közpénztárának filléreit saját egyházi szükségletei teljesen igénybe veszik, mind amellett saját czéljából való elvonás mellett is belép a délvidéki magyar közművelődési egyesület pártoló tagjai közé és a kultur egyesületet a magyar szellem és magyar nyelv nemzeti ügyét szolgáló nagy czéljaiért az egyházmegye egyházközségeinek és az egyházmegye minden tagjának hazafias áldozatkészségébe, megérdemelt pártfogásába is ajánlja.« A jelen volt tagok közül beléptek az egyesület pártoló tagjai sorába: Dombi Lajos esperes, dr. Hajnal István gondnok, Baksa Lajos, dr. Bodoky Zoltán, dr. Szabolcska Mihály, Nagy Károly, Futó Zoltán, Fekete M., Garzó Gyula, Szeremlei Sámuel, dr. Szegedi Kálmán, Papp Imre, Darabos Sándor tanács- birák ; Kovács János, Szalai József, Fekete Gyula, Györfi József, Csécsi M, dr. Böszörményi B. Ezután az egyházmegye küldöttsége Dombi "Ss Hajnal elnökök vezetése alatt az elhunyt Széli Ákos volt tanácsbiró özvegye előtt fejezte ki az egyház- meg megye részvétét. Végül a békési ref. gimnázium tanárainak fizetés ügyével foglalkozott a gyűlés és a tanárokra sérelmes ügyet rendezte. — Kisebb ügyek kerültek 3009—1903. ezután tárgyalás alá. A gyűlés fél 2 órakor véget ért. Délután fegyelmi bizottsági ülés volt, hol már régi időből húzódó ügyek nyertek elintézést Az ülés a késő éjféli órákig tartott. Ezekben számolhatok be a lefolyt nagy fontosságú gyűlésről, melynek lefolyása, a komoly megfontolás és lehető előrelátás bélyegét hordozza magán. Vezérelvül, mintha ki lett volna tűzve : a magyarság érdekeinek pártolása, úgy a felosztás kérdésében, mint a délvidéki közművelődési egyesület fel hivására hozott határozatban ott ragyog. Isten gondviselő kegyelme őrködjék a derék vezető férfiak élete felett, hogy a magyar hazára, a magyarságra nézve oly fontos missziót teljesítő terület épségben maradását megőrizhessék, annak erősbülését munkálhassák Jelen volt. Gyula város rendőrkapitányától. 9035/1903. ikt. sz. Hirdetmény a népfelkelés Jelentkezéséről. Az 1893. XXXVII. törvényezikk alapján mindazon katonailag kiképzett népfelkelésre kötelezettek kik a közös hadseregben, a hadtengerészetben, a honvédségben ezek póttartalékában, vagy a csendőr ségnél szolgáltak, továbbá oly katonailag ki nem képzettek, kik népfelkelési (rózsaszínű) ajánlati lap. pal el vannak látva folyó évi október hó 13-ik esi 14-ik napján és pedig október 13-án az 1861—1865-ig, október 14-én az (866. és valamennyi fiatalabb évfolyamú gyulai és Gyulán tartózkodó idegen népfelkelők Gyulán, a városháza udvarán személyesen megjelenni, vagy írásban jelentkezni tartoznak. Az írásbeli jelentkezéshez alólirottnál és Szikes György városi Il-od jegyzőnél ingyen »Jelentkezőlap« kapható, melynek kitöltésére s egyéb kezelésére nézve az azon nyomtatott figyelmeztetés nyújt felvilágosítást. A személyes jelentkezéshez a népfelkelő igazolvány, ennek nem létében a honvéd vagy katonai igazolvány, esetleg végelbocsájtó levél elhozandó, az írásbeli jelentkezéshez pedig csatolandó. A jelentkezés reggeli 8 órakor veszi kezdetét Az itt tartózkodó, de (Ausztriában) a birodalmi tanácsban képviselt társországokban és királyságokban honos népfelkelők hasonló minőségben és módozatok között tartoznak jelentkezni, mint a magyar honosok. Megjegyeztetik, hogy a jelentkezéshez vasúton utazó népfőlkelésre kötelezettek, ha magukat a nép- fölkelési igazolványi könyvvel az állomási pénztárnál igazolják, a katonai díjszabásban megállapított me- netdij kedvezményben részesittetnek, illetve katona menetjegygyei utazhatnak. Az ajánlati lappal ellátott népfelkelők ajánlati lapjaikat előmutatni kötelesek. A jelentkezés igazolatlan elmulasztása 4—10, egész 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, esetleg megfelelő szabadságvesztéssel büntettetik. Gyulán, 1903. évi szeptemjjjer hó 5-én. Popovics Jusztin, £283 2—I főjegyző, fc. ü. előadó. Hirdetmény. Gyula város tanácsa, mint elsőfokú iparhatóságnak 8275—1903. számú megbizása folytán közhírré teszem, hogy Kelemen Mihály 229. ház szám, Aggod György 259. ház szám, Szabó György 329. ház szám, Felföldi József 1932. ház szám, Kovács Mihály 1353. ház szám, Horváth Péter 2966, ház szám, és Vafent Pál 1874. ház szám alatti lakosok saját telkükön agyagégetö kemenezét szándékoznak építtetni. A telep engedélyezése iránt Kelemen Miklós 229. sz. a. Aggod György 259. sz. a. és Szabó György 329. sz. a. lakosok által beadott kérelemnek a helyszínén megejtendő tárgyalására határnapul 1903. év. szeptember hó 23-nak d. u. 3 óráját, a Felföldi József 1932. sz a., Kovács Mihály 1353 sz. a., Horváth Pál 2966. sz. a. és Valent Pál 1874 szám alatt gyulai lakosok által kérelemnek a helyszínén megejtendő tárgyalására pedig határnapul 1903. évi szeptember hó 24-nek d. u. 3 óráját tűzöm ki, melyre mindazokat, kik a telep engedé lyezése ellen kifogást akarnak amelni, az 1884. évi XVII. t.-cz. 27-ik §-a értelmében azzal idézem meg ihogy kifogásaikat a kitűzött tárgyalásokon írásban vagy szóval, annál inkább terjeszék elő, mert ellen esetben — hacsak köztekintetet nem szolgálnak akadályul — a telepek engedélyeztetni tognak. Gyulán, 1903. évi szeptember hó 12. Dr. Varga Lajos, rendőrkapitány. delét a gyulai kir. pénzügy igazgatóság helyiségébe! Az építkezésre vonatkozó költségvetés, részletes tel vek és feltételek a hét folyamán a kir. államépité Bzeti hivatalnál megtekinthetők és beszerezhető! Az építkezési engedély megadása czéljából pánti ken délután volt a hatósági helyszinelésí tárgyalói melyen a városi hatóság részéről Künzl Ernő éj biz. szakosztályi elnök, Molnár Albert városi méi nők es Glatz János biz. tag, a kir. pénzügyigazg~ tóság részéről: Csák György kir. pénzügyigazgatl Somossy Zsigmond pénzügyigazgatóhelyettes, Láza Lajos titkár jelentek meg, azonkívül az érdekei szomszéd-telkek tulajdonosai is. — A mai napo végbemenendő árlejtés lefolyásáról lapunk jövő szíj mában referálunk. A képviselő testület folyó hó 21-én hóinál délelőtt 9 órakor a városháza nagytermében meg tartandó rendkívüli közgyűlést tart a követkéz tárgyakkal: 1. Bugyi Lajos és társai tulajdonába levő ingatlanok telekkönyvi átirása czéljából hozani érdemleges határozat (az ügyben folyó évi augusztu hó 17-ón tartott közgyűlésen lett e mai nap táj gyalási határidőül kitűzve.) 2. Az 1904. évi köd pénztár, ápolda-pénztári és közmunka költségvetéi 3. Mandorf Gyula részére kiadott ártézi kút furásáJ vonatkozó engedély okirat előterjesztése. 4. Hoffman István segódgyám kérvénye óvadékának megváltó tatása iránt. 5. Pénztár vizsgálati jegyzőköny. fi Közegészségi állapotokról szóló jelentés. 286 1—1 9000-1903. Hirdetmény az 1903 évi katonai ellenőrzési szemle tárgyában. 1. Az ellenőrzési szemlén megjelenni kötelesek a hadsereg állományába tartozó mindazon tartósan szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok, kik ez évben katonai szolgálatban nem állottak, katonai kiképeztetésben nem részesültek, vagy fegyvergyakorlatot nem teljesítettek, továbbá a honvédség álló mányába tartozó azon szabadságolt állományú honvédek és póttartalékosok, kik ez évben katonai szolgálatban nem állottak, katonai kiképeztetésben nem részesültek, vagy fegyvergyakorlatot nem teljesítettek. 2. A hadsereg állományába tartozó tartósan szabadságoltak, tartalékosok és póttartalékosok ellenőrzési szemléje folyó évi október 3. 5. és 6. napjain fog történni és pedig : Október 3-án az 1893., 1894., 1895., 1896. és az 1897. években besorozottak; Október 5-én pedig az 1898., 1899., 1900., 1901. és az 1902. években besorozottak kötelesek megjelenni. 3. A honvédség ellenőrzési szemléje folyó évi október hó 9 én és 10-én fog megtartatni éspedig: Október 9. az 1891., 1892 , 1893., 1894., 1895., L896., és az 1897. években besorozottak, október 10 én az 1898., 1899., 1900., 1901. és az 1902. évfolyambeliek kötelesek megjelenni. 4 Az ellenőrzési szemle úgy a hadsereg, mint a honvédség állományába tartozó legénységre nézve reggeli 9 órakor veendi kezdetét s a honvéd huszárlaktanyában fog megtartatni. 5. Az ellenőrzési szemlén megjelenni köteles egyének felhivatnak, hogy katona, illetve honvéd- könyveikkel a kitűzött napon és helyen pontosan jelenjenek meg, mert az elkésetten jelentkezők az utószemlén való megjelenésre fognak utasittatni s ezen kivül a körülményekhez képest, katonailag is megfognak büntettetni, 6. A katonai utószemle folyó évi november 9-én BékésC8bán a a honvédségi utószemle pedig folyó évi november 24. s 25-én Gyulán, délelőtt 9 órakor a kiegészítő parancsnoksági irodában (volt honvédhnszár-laktanya) tartatok T a n ii g y. A gyulai ev. ref. egyház a Novák-utcza vé gén diszes, uj iskolát építtetett a melyben az I-bő és Il-ik fiú osztályokat fogják tanítani Vincze Ferencz és Borde István most választott tanítók Az iskola ünnepélyes felavatása valamelyik vasárnap megy végbe. Jámbor Lajos távozása. A békési református egyház egyik jeles képzettségű tanítóját: Jámbor Lajost Somogy-Látrány község református egyháza egyhangúlag tanítójává választotta, minek következtében Jámbor a békési tauitói állásáról lemon-| dott. Jámbor Lajosban, ki Békésen 18 éven keresztül működött teljes sikerrel az elemi népoktatás terén, a békési református egyház kiváló tanítóját, a társadalom egyik leglelkésebb, minden nemes, kulturális és hazafias mozgalomban szerepet vivő tagját, lapunk pedig, melynek évek hosszú során át leghűségesebb tudósítója volt s gyakran szépirodalmi dolgozataival íb felkeresett, fáradhatlan és önzetlen munkatársát veszíti el. A távozó tanitó különösen kulturális téren elévülhetetlen érdemeket szerzett magának s Békésen egyike a legnépszerűbb férfiaknak. Távozása minden körben sajnálatot kelt. Tanitói választások- A Jámbor Lajos lemondása folytán megüresedett békési református tanitói állásra a preshyterium id. Tassy Sándort választotta meg. Tassy helyére Váry Ilonát léptették elő utóbbi helyét pedig egyhangú meghívás folytán egy évi időtartamra Zilahy Izabella okleveles tanítónővel töltötték be. Uj iskola Békésen. A békési református egyházközség a napokban tartott közgyűlésén uj iskola felépítését határozta el s az építési költségekre tiz ezer koronát szavazott meg. Az uj iskolát tavasz- szal építik fel Ibrányban. A gyulai rom. kath. főgimnázium lútböi ő ivén adományaikat befizették : Utolsó kimutatás 39298 72 Rosenzveig Hermann 100 — Stern László 50 — Deutsch Jakab 100 — Schmidt Antal 200 — Gremsperger Pál 30 — Reisner Zsigmond 300 — Csizmazia Kálmán 40 — K. Schriffert István 40 — Braun Vilmos 200 — Lendvay Mátyás 50 — Dr. Zöldy János 1000 — Schwimmer Arnold 60 — Manbeimer Arnold 200 — Ifj. Ludvig Ferencz 30 — Az alföldi háziipari kiállítás Megírtak Hire Gyulán, 1903. évi szeptember hó 10-én. Popovics Jusztin, 284 I—3 főjegyző, k. ii. előadó. A vármegye közgyűlése. A fennálló szabályok szerint a vármegye törvényhatósági bizottsága október hónap első felében tartja évi harmadik rendes közgyűlését. A közgyűlés határideje még nincs ugyan véglegesen megállapítva, de a vármegyén már megkezdették annak előmunkálatait és az állandó választmány folyó hó 22-én, kedden már ülést tart, hogy foglalkozzék a jövő évi házi pénztári költségvetés összeállításával, a melyre vonatkozó javaslata a törvény értelmében a közgyűlést megelőzőleg 15 nappal közzé teendő. A költségvetési javaslatot a vármegyei hivatalos lap legközelebbi száma fogja közölni, a mely egyszersmind a közgyűlési meghívót is hozni fogja, valószínűleg október hó 12-ik, vagy 13-ik napjára tűzvén ki a közgyűlés határidejét. Közkórházi bizottsági Ülés. A vármegye közkórházi bizottsága rendszerinti közgyűlését f. hó 11-én délután tartotta meg dr. Fábry Sándor alispán el nöklete mellett. Az ülés tárgyát képezte a kórházi igazgató havi jelentése, melyszerint az elmegyógyintézet második emeletén a csapos fagerendázatnak vastartókra való átépítési munkálatai befejeztettek s az elmebetegek a köztermekben az előbbeni állapotnak megfelelően elhelyeztettek. Jelentését a bizottság tudomásul vette. Tárgyaltatott továbbá a kórház részére szükséges élelmiczikkek szállítására- nézve tett ajánlatok. Elfogadtattak mint legolcsóbbak a következő ajánlatok : tej! gróf Almásy Dénesné hentes áruk : Kopasz testvérek ; kenyér : özv. Leopold Ignáezné ; lisztueműek : Wertheim Simon ; italnemü- ekro: Weisz Mór; húsfélékre: Neumann György főzelék és zöldség : Wertheim Simon; fűszerfélék és anyagokra: Lusztig Adolf ajánlata, A gyulai pénzügyi palota építésére vonatkozó versenytárgyalás ma délelőtt 10 órakor veszi kezLukács György főapán, mint a József fohercze szanatórium egyesület elnöke alföldi háziipari k állításnak rendezését vette tervbe a fővárosban. E ügyben át is irt a főváros tanácsához és a kiállíts helyiségéül a Vigadó termét kérte, azonban -a tanáé a régi képviselőház termeit engedte át e ezé Ír A kiállítás, — amint értesülünk két hóim múlva november 15-ikén nyílik meg és janu' 15-ikéig fog tartani. A régi országház termeit m tatarozzák is, hogy kellő időre készen álljanak. Halálozás. A városnak egyik tipikus alakja az öreg Styr Pál folyó hó 16-án 77 esztendős ke rában meghalt. Az öreg földmives leggazdaga embere volt a nagyoIáhvárosi résznek, halála ö: vegyét, akivel 57 esztendeig élt boldog házassági bárt, egyetlen leányát és számos unokáját sujtji Temetése pénteken délután volt a gör. kel. égj háznak nagy gyászpompájával. A halálesetről adott esaládi gyászjelentés a következő: Özv. Stj Pálné született Papp Katalin, a saját valamint leány özv. ifj. Miskucza Györgyné szül. 8tyr Szabina gyermekei Illés és neje Dobro Heléna gyermekei kel, János és neje Prekup Ofelia, Krisztina férjeze Popovics Kornélné, Mariska, György, Pál, Mikié Demeter, mint unokái, úgyszintén számos rokon e jó barát nevében is, fájdalomtól megtört szivv tudatja a szerető férj, apa, nagyapa, illetve dédap rokon és jó barátnak: Styr Pál földbirtokos városi képviselőnek folyó év és hó 16-án, délük*1 ;/j 6 órakor, életének 77-ik, boldog házasságán 57 ik évében, a halotti szentségek ájtatos felvétel után történt gyászos elhunytét. A megboldogu földi maradváuyai folyó év és hó 18-án délután órakor fognak a gör. keleti egyház szertartása sz' rint, a háznál tartott beszeDtelés és a nagyromár városi templomban tartandó gyászmise után, a he! beli román temetőben lévő sirkertben örök nyűge lomra tétetni. Áldás és béke porai feletti Vakok gyámolitása. A budapesti gyámolitj egyesület Gyulán a nyilvános mulató helyeken a kereskedői üzletek nagyrészében adományéi gyűjtése czéljából perselyeket állított fel, molyekbe a múlt 1902. év folyamán 49 korona 85 fillér gyüj össze a vakok részére. A nevezett egyesület Gyű város tanácsához a napokban átiratot intézett, mell ben tudatja, hogy az egyesület közgyűlése Gyűl város közönségének az adományokért jegyzőköny; köszönetét szavazott és kéri a közönséget, boa adományait a jövőben se vonja meg a szegén vakoktól. Sztrájkvilág Gyulán. Az ács és kőműves sztrájj kitörése, úgy látszik, a munkás sztrájkok egész Ián ozolatát vonta maga után. Ki gondolt volna ern Gyulán még csak pár hónappal is ezelőtt ? A lej utóbbi időkig csak hírből- ismerték. De hírük utá tudták azt is. hogy van szocziál-demokráczia ennek vannak apostolai. A modern haladás folyta ma már mindezekből a dolgokból sokkal többi tudunk és sokkal többet ismerünk. Volt szerencsén1 először is megismerkednünk a különböző szoczit lista pártok vezető embereivel s ezeknek az urak: Dák sikeres apoetolkodása révén rövidesen nem osa megösmerkedtüuk a sztrájkkal, hanem valósággá
