Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1903-09-20 / 38. szám

III. Vegyitek.

Gyulán e hó elején mintegy 1000 kőmives- és ácsmunkás sztrájkba lépett s e miatt a mnnka nemcsak Gyulán, hanem részben a vármegye más községeiben is szünetel. A békéltető bizottság működését megkezdette s remélhető, hogy a felmerült ellentéteket mielőbb el fogja simítani. E hó 12-én pedig a gyulai kötő- és szövőgyár 250 munkása

lépett sztrájkba. . '

Junius havi jelentésemben jelentettem, hogy

Kétegyházán a lakosság egy része a községháza udvarán csoportosult és követelte a biró és jegyző lemondását. A zavargás oly méreteket vett, hogy katonai karhatalmat kellett igénybe venni. Most a zavargás vezetője, Keressi Demeter jelent meg nálam és azon jegyzőkönyvbe vett vallomást tette, hogy az egész zavargás tervszerüleg rendezett és magán- boszu müve volt. Állítása szerint ugyanis egy, név- szerint is megnevezett kétegyházi lakos, ki a bíróra és jegyzőre személyi okokból haragudott, 2 és 1 korona napszám mellett, 40-50 egyént fogadott fel, hogy egyrészük a főszolgabíróhoz bemenjen és ott követeljék a biró és jegyző letételét, másrészt pedig a községházán rendezzenek tüntetést oly czélból, hogy a biró és jegyző lemondjanak, illetve a lemondásra kényszerittessenek.

A vallomásról felvett jegyzőkönyvet áttettem az ezen ügyben különben is eljáró törvényszéki vizsgálóbíróhoz, kérve, hogy a vizsgálat eredményéről annak idején tudósítani szíveskedjék.

A járási főszolgabirák községeiket a múlt hóban is beutazták s azok ügy- és pénzkezelését ellen^Zt A törvényhatósági m. kir. állatorvos jelentése szerint az állategészségügy állapota augusztusban nem volt kielégítő, amennyiben a ragadós állati betegségek nagyobb számmal fordultak elő. A forgalom korlátozására erősen kihatott a ragadós száj- és körömfájás, mely 8 községben jelentkezett csaknem mindenütt behurczolás folytán.

Vári Szabó Béla dr. gádorosi orvosnak fegyelmi ügy kapcsán hozott alispáni határozat elleni feleb- bezését elutasították.

Petri Andrásné szeghalmi és Schwarz Hermanne gyulai lakosok utadóhátralékát törölték. Goldberger Mihály és Nagy Dániel kivételes nősülési engedély iránti kérvényét pártolólag felterjesztették a honvédelmi minisztériumhoz.

Dr. Zöldy János főorvos jelentése szerint a közegészségügy állapota augusztus hóban kedvezőnek mondható, mert bár a fertőző betegségek száma némileg emelkedett, de a halálozási százalék csökkent. Leggyakrabban a gyomor- és bélhurutos bántalmak fordultak elő és a leggyakoribb halálok a bélhurut volt. A fertőző betegségek közül nagy számmal fordult elő a hasi hagymáz, mely betegségnek oka a legtöbb esetben a rossz ivóvíz volt; ezzel szemben a vörheny és kanyaró lényeges csökkenést mutattak.

A köztisztaság kielégítő volt. A trachomások száma 197 volt. Gyógyszerummal beoltottak 6 difteriást, akik közül 2 meggyógyult és meghalt 4. A jelentést tudomásul vették.

A belügyminiszter leiratát, amelylyel özv. Hegedűs Lajosnénak az endrődi második gyógyszertár elhelyezése ügyében beadott felülvizsgálati] kérelmét elutasította, tudomásul vették.

Csák György kir. pénzügyigazgató jelenti, hogy egyenes adóban 325000 koronával kedvezőtlenebb a befizetés eredménye, mint a múlt év hasonló szakában, amit az exlexnek tulajdoníthatunk. Jelentését, amelynek további részében a múlt havi vizsgálatokról számol be, tudomásul vette a bizottság.

A városi közigazgatásnak és önkormányzatnak ez a nagy birodalma a német városok kiállításában mintegy megelevenedik előttünk. A tervek, térképek, Írások és kimutatások ezrei nem holt anyag, hanem élő beszéd, a mely bizonyságot tesz az emberi törekvés és szorgalom gyümölcsöző voltáról. S hogy ne csak a szakértők érdeklődjenek, a kiknek a búvárkodásra tenger anyag kínálkozik, hanem hogy a laikus nagy közönség is élvezhessen és tanulhasson, a szemléltető feltüntetés mesterien ügyes módjai vannak alk ilmazásba véve, a mihez szakemberek folytonos nyilvános magyarázatai társulnak. így például a közrendészeti kiállításban magyarázzák egy nagy csoportnak a bűntettesek fölismerésének segítő eszközeit: a fényképezést, a Bertillon- félé testmérés módszertanát, a daktiloszkoplát, az ujjak lenyomatának vizsgálatát — mindehhez a gyakorlati példák százait mutatják be. Egy másik pavillonban magyarázatokkal kisérve bemutatják az összes fertőző betegségek mikroszkopikus kultúráit, képekben és plasztikusan feltüntetik e betegségek külső szimptomáit. bemutatják a fertőtlenítő készülékeket és eljárást. Ismét másutt kivonul a tűzoltóság minden gondolható modern fölszereléssel és gyakorlatokat tart.

Ha a kiállítás nagyszerű rendezését, rendkívül hatalmas és tanulságos voltát lehetetlen el nem ismernünk, egyes hiányok fölismerése elől sem zárkózhatunk el. Hogy ilyenek vannak, nemcsak az magyarázza, hogy minden emberi mü tökéletlen, de főleg az, hogy hasonló kiállítás még nem volt, hiányoztak a rendezés megszokott sablonjai s maguk a városok is különbözőkép fogták föl, hogy mit és hogyan kell kiállitaniok. így például a legtöbb város mai fejlettségét

Rezeg Szilviusz kir. tanfelügyelő jelenti, hogy augusztus havában többnyire irodai munkálatokkal foglalkozott. Azon kívül Gádoros községgel tárgyalást folytatott két tantermes községi iskola ügyében. Pusztaföldváron átvett két iskolát, részt vett mint miniszteri megbízott a szarvasi tanítóképző pótképe- sitö vizsgáin. Bejelenti, hogy Köröstarcsán megnyílt az új állami iskola.

A mezőberényi képviselőtestület nem találta szükségesnek, hogy az iparos-tanoncz iskolához negyedik tanítói állás szerveztessék. Az ipariskolai fel- ügyelő-bizottzág e határozat ellen felebbezett s feleb- bezését a közigazgatási bizottság elfogadta. Megengedték, hogy a gyulai óvodák számadását naptári év szerint terjesszék be. A békési gazdasági ismétlő iskola jövő évi költségvetését és üzemtervét, valamint a békési községi iskolák költségvetését elfogadták. Lengyel Károly körösladányi tanító korpótlék iránti kérvényét felterjesztik, Farkas Ferencz korpótléka ügyében újabb felvilágosításokat kérnek az egyháztól. A szeghalmi óvónőnek a közigazgatási bizottság által való megerősítését a miniszter jóváhagyta. Tudomásul vették az ügygyei kapcsolatosan Bencze Mária által beadott felebbezést, mint elkésettet visszautasították. Benczúr Mihály felebbezésére a szarvasi iskolaszék által megejtett ismétlő-iskolai tanító választást megsemmisítették.

A tiszti főügyész előadmányait cseléd és mező- rendőri ügyek képezték. Érdekesebb Tardi Lidia és Gábor kölcsönének ügye. A kiskorúak 400 korona örökségét annak idején kölcsön adták s az árvaszék átirt a megyéhez, hogy miután a kölcsön biztosítását elmulasztották s az veszendőbe megy: indítson vizsgálatot, ki hibás ebben. Az alispán személyesen ment ki Gyomára a vizsgálatot tartani s ekkor kiderült, hogy a pénz meg van s a csabai járásbíróságnál már tárgyalás is volt, melyen az egyik örökös pénzét fel is vette.

Az árvaszéki elnök bejelentette, hogy miután több hivatalnok szabadságon volt, a hátralék 1300 ügydarab. Kérte a bizottságot, hogy sürgessék meg az uj ülnöki állásra vonatkozó kérelmét.

Az államépitészeti hivatal jelentése után felszólalt Fábry Sándor alispán és a gyula—csabai, csaba—orosházi és mezőtúr—szarvasi vonalak mizériát ismertetve, azt indítványozta, hogy kérjék fel a kereskedelmi ministert, rendezzen e vonalokon automobil közlekedést, elválasztva igy a személyforgalmat a teherforgalomtól. Haviár Lajos felemlíti, hogy ebben az irányban 4 hónap előtt már felirt a bizottság és hogy tudomása szerint a kérdés tanulmány tárgyát képezi. — A bizottság sürgetőleg felirt a kormányhoz.

A nagybucsa — pnsztaecsegi ut fentartásához való hozzájárulások ügyében az alispáni határozatot részben megváltoztatták és a vallásalapitványi uradalmat is bevonták az érdekeltségbe.

Még a kir. ügyész referált a fogház állapotáról és ezzel a teljes ülés véget ért.

A békésbánáti ev. ref. egyházmegye közgyűlése.

Lapunk mnlt számában vezető helyen foglalkoztunk a magyar haza legnépesebb, legnagyobb és legtekintélyesebb egyházmegyéjének, a békésbánátinak, Szegeden tartandó őszi közgyűlése tárgysorozatával. A sok, igen fontos pontot tartalmazó tárgy- sorozatnak mondhatni minden kérdése ma már felelettel, határozattal ellátva áll előttünk, kivéve a programm legnagyobb horderejű pontját, az egyházmegye felosztásának kérdését; ennek előkészítése bizottságnak adatván ki.

mutatta be intézményeiben, akadt azonban olyan is, a mely retrospektive fejlődésének, haladásának egész múltját is elénk tárta. Kétségtelenül ez is tanulságos, de inkább történelmi kiállítás keretébe tartozik. Azután a városfejlesztő tevékenység főitüntetésében hiányzik a kellő arányosság ; néhol kevésbbé fontos intézmények túlságos bőven vannak bemutatva, máshol nagy vívmányokról csak mintegy futtában vehetünk tudomást. A közigazgatási tevékenység egyes ágai más ágak rovására vannak ismertetve. Ilyen és egyéb hiányok azonban nem csökkentik az egész mü nagyszabású voltát és a németek í||m közönséges kitartására és energiájára vall, hogy még nyitva van az első városi kiállítás, s máris egy másodikról beszélnek, amelyben a most szerzett összes tapasztalatokat értékesíteni fogják.

S most álljunk meg egy perezre és vonjuk le a német városok kiállításának tanulságait magunkra, a mi viszonyainkra.

Impnáló az, hogy a német szövetség annyi államának oly sok városa tevékenységét menynyire áthatja az egységes nemzeti szellem. Nem csak városaik kultúráját akarták a németek bemutatni, hanem nyomatékosan törekedtek arra, hogy külsőleg is kifejezést adjanak annak, hogy a német kultúra fókusai teljes érdekközösségben vannak egymással, hogy törekvéseik teljesen azonosak és ad ima ossa át vannak hatva az egységes német nemzeti szellemtől. Es nem véletlen, hanem czéltudatosság az, hogy éppen a német városok kiállítása idejében leplezték le augusztus 30-án a drezdai Bismarck-szobrot. Ott áll a vaskanczellár érczalakja, egészen alacsony talapzaton, sürgő-forgó németjei között, az üzleti forgalom és az emberi közlekedés legnagyobb forgatagában, mintha külön-külön mindenkihez

A közgyűlés folyó hó 16-án és 17-én folyt le, mely — amint a tárgysorozatból következtetni lehetett — népesnek ígérkezett; de ezen váradalom, talán mivel Szeged a nagy területű egyházmegyének félre eső pontján van, nem vált valóra.

A rendes közgyűlést megelőzőleg lö-én d. u. 5 órakor lelkész értekezleti ülés volt Dombi Lajos esperes és Hajnal István dr. egyházmegyei gondnok elnöklete alatt, melyen az egyházmegye boldogult esperesének, Szabó Jánosnak már készen levő síremlékére begyült adományokról való elszámolását terjesztette elő Dombi esperes és a síremlék leleplezési ünnepélyére vonatkozólag kimondatott, hogy az a Debreczenben tartandó őszi közgyűlés alkalmával történjék, hol Dombi esperes, mint a boldogulnak hivatali utódja ima tartásával bízatott meg és alkalmi beszéd tartására Garzó Gyula gyomai ref. lelkészt, az egyházmegye »papok papját« kérte fel az értekezlet.

A rendes közgyűlést megelőzőleg 16-án reggel 8 órakor a ref. lelkészi lakban gyülekeztek a közgyűlés tagjai, honnan a ref. templomba vonultak, hol Bodnár Lajos szegedi vallástanár lélekemelő imádsága adott kifejezést a szivek legnemesebb vá gyainak, Istenhez vezérlő gondolatainák. Istenitisztelet után a városháza dísztermébe vonultok, hol 9 órakor Dombi Lajos esperes a közgyűlés munkásságára Isten kegyelmét és áldást kérő imája után dr. Hajnal István, az egyházmegye gondnoka mélyen járó és a szőnyegen levő kérdésekre is kiterjedő megnyitó beszéde következett, melyben megemlékezve Szélt Ákos egyházmegyei tanácsbiró elhuny- táról, a vesztes család iránt érzett mély részvétről, mit a közgyűlés küldőttségileg fejezett ki az özvegy és családja előtt; — áttért az 1902. évi esperesi jelentés méltatására. Megemlékezett az egyházmegye kebelében alakult ref. tanító-egyesületről, melynek úgy a hazára, mint egyházunkra kiható áldásos munkásságát már látni véli. Majd áttért a jelen gyűlés tárgysorozatának legkiemelkedőbb pontjára, az egyházmegye felosztásának kérdésére és a következőket mondotta:

Nagy tiszteletű Egyházmegyei Közgyűlés !

Prédikátor könyve III. részének 2. versében ezt olvassuk: »Ideje vagyon a születésnek és ideje vagyon a meghalásnak; ideje annak kiszakgattatá- sának, ami ül tettetett.«

Ezen igazságot minden, mi dolgainkban szemünk előtt kell tartanunk s ha egyházmegyénk részekre osztásának kérdését ezen szempontból bíráljuk el, azon meggyőződésre kell jutnunk szerény véleményem szerint, hogy a mai idő legkevésbé alkalmas ezen ügynek tárgyalására s természetesen annál kevésbé a tervezet megvalósítására. Nagyon régen nem volt édes hazánk oly válságos helyzetben, mint most; ellenségünk tömérdek ; önzetlen jó barátunk magunkon kívül senki! Mit hoz ránk a holnap, senki sem tudja közölünk. Bízunk ugyan a jó Istenben, ki e nemzetet ezer éven át megtartotta; bízunk felséges királyunk bölclfeségében, atyai jó szivében, királyi esküjében. De bíznunk kell a saját erőnkben, alkotmányos törvényeinkben és jogainkban is. S ha valaha, — most kell szivvel-lélekkel összetartanunk s rendületlenül ragaszkodnunk azon intézményeinkhez, melyek magyar nemzeti szempontból a tüzpróbát fényes eredmény nyel kiállották. Ilyen intézmény a magyarságnak erős vára: a békésbánáti ev. ref. egyházmegye is. És ha a Nagykikindán 1896-ik évben tartott egyházmegyei közgyűlés is az egyházmegye szervezetének bármely megbolygatását a magyar nemzeti érdekekre

szózatot intézne, a ki ott elhalad és a ki német, hogy: »Wir Deutsche fürchten Gott sonst nichts in der Welt!" S mig a német lelkesen tekint az érczalakra és megérti intő szavát, az én magyar lelkem azon töpreng: ha a külön államokká széttagolt németség cselekvésében és munkájában annyira egységes tud lenni, — mi végre a széthúzás, a sok visszavonás a mi sorainkban, a kik pedig számban is oly kevesen vagyunk ? Nemzeti szellemet és lelkesedést nem kell tanulnunk a németektől. De igenis összetartást. Hiszen ez a német nagyság titka.

Egy másik, felemelő tanulsága a németek városi kiállításának az, hogy a német városok ezt az alkalmat nem arra használták fel, hogy panaszkodjanak, maguknak az államokkal és a birodalommal szemben uj jogokat és kedvezményeket követeljenek. Ellenkezőleg. Szövetkeztek a kiállításra a végből, hogy a kötelességteljesi- tésben tanuljanak egymástól. Ilyen a haladó szellem, a mely nem folyton jogot fürkész és kedvezményt keres, hanem kötelességet ismer és dolgozik. Hassa át ez a szellem a mi városainkat is.

A német közigazgatásra és az önkormányzatra kettős haszonnal is jár a városi kiállítás. Egyfelől jótékony érintkezésbe hozta a közigazgatás szétszórtan működő munkásait és a tapasztalatok és nézetek kicserélése után a városi közigazgatás további fejlődésének életerős alapját rakta le. Másfelől közelebb hozta egymáshoz a közigazgatási szervezetet és a nagy közönséget. A nagy közönségnek módjában van érzékileg szemlélni a közigazgatás áldásos tevékenységét. A közigazgatási szervezet és a közönség bizalma egymás iránt és kölcsönhatása egymásra kétségtelenül jelentékeny tényezője a továbbhaladásnak.

is hátrányosnak nyilvánította: úgy ma és mindaddig, mig hazánk a jelen válságos helyzeten szerencsésen túl nem lesz s a nyugodt fejlődés korszaka el nem következik, egy ilyen tősgyökeres és életerős magyar kálvinista szervezet megbolygatását sem egyházunk, sem hazánk érdekében állónak nem tartom.

Ezen nagy körültekintésre valló tartalmas beszéddel, melyben a kálvinista ember a talpig magyarral, a hazafival elválaszthatatlanul áll előttünk, (csak úgy, mint ama régi nehéz napokban és mindig), a rendes tárgyalás kezdetét vette.

A gyűlésen jelen voltak : Dombi Lajos esperes és dr. Hajnal István gondnok, mint elnökök. Garzó Gyula, Papp Imre, Darabos Sándor. Futó Zoltán és Nagy Károly egyházi, Fekete Márton, dr. Baksa Lajos, dr. Szegedi Kálmán és dr. Bodoky Zoltán, világi tanácsbirák ; Szabolcska Mihály jegyző, Kovács János ügyész, Böszörményi Béla és Fekete Gyula pónztárnokok, Tereh Gyula levéltárnok és Kovács Lajos számvevő ; Kecskeméti Ferencz békési, Somogyi Lajos békéssámsoni, Szőlősi Imre bodófalvi, Nádas Gyula magyarcsanádi, Kiss Mózes csorvási, Szabó Mihály dobozi, Szabó Béla igazfalvi, Tóth József körösladányi, Gulya György kunágotai, Szabó János köröstarcsai, Szalai József nagybecskereki, Soós Károly nagymajláti, Zöld József resiczai, Csák Emil kovácsházai, Bereczk Sándor szegedi, Técsi József szeghalmi, Zöld Mihály végvári, Csák Aladár vésztői, Losonczi László hódmezővásárhelyi lelkészek, Farkas Károly esperesi titkár, s. lelkész, Domokos Péter, Mucsi János, Zeheri Lajos, dr. Nagy Dezső, Tóth László, Mészáros József, Vig Imre gondnokok és presbyterek; Vidonyi Dezső, Arató Lajos a tanügyi bizottság tagjai stb.

Miután a közgyűlési tagok igazoltattak, Nagy Károly újonnan választott egyházmegyei tanácsbiró letette az esküt. Ezt követték az egyházmegyében történt hivatali változások, választások és halálozásokról szóló jelentés. Darabot Sándor az 1902. évi esperesi általános jelentést terjesztette elő, melynek tárgyalásánál a reverzálisok és a hívők szaporodására vonatkozólag fejlődött ki élénkebb vita. Az egyházmegye egyházainak száma három fiókegyházzal szaporodott, amennyiben a közgyűlés Torontál-Erzsébet- lak, Németboksán és Dobozmegyer ref. lakosainak fiókegyházzá alakulását tudomásul vette.

Most következett a gyűlés legfontosabb pontja az egyházmegye felosztásának kérdésé. — A tavaszi,, Hódmezővásárhelyen tartott közgyűlés úgy határozta volt, hogy e kérdésben hallgattassanak meg az egyházak. Az egyházak részéről beterjesztett vélemények nagyon megoszlottak, amennyiben egy rész általában a feloszlás mellett, más rész két — más rész pedig a három részre leendő felosztás mellett foglalt állást; az egyházak egy része, 11 nem nyilatkozott, mig egy tekintélyes rész s épen a nagy területet fentartó rész, nem javasolja a felosztást. Az ügyet dr. Baksa Lajos egyházmegyei tanácsbiró terjesztette elő és határozati javaslatában az ügy előkészítésére három tagú bizottság kiküldését ajánlja. Szabó János köröstarcsai lelkész, az egyházmegye épségben tartása mellett szólván, ezt alesperesség felállításával véli megoldhatónak. Fekete Márton tanácsbiró úgy véli, hogy mivel a gyülekezetek többsége a felosztás mellett nyilatkozott : a felosztás elvileg el van döntve ; ajánlja, hogy a kiküldendő bizottság a 7 váfmegye területéről összeválogatva és minél több tagú legyen. Szegedi Kálmán tanácsbiró azt vitatja, hogy az egyházak véleményei csak a közhangulat megismerése czéljá- ból kérettek ki, a kérdést el nem dönthetik.

Garzó Gyula tanácsbiró a temesvári lelkészi kör indítványával foglalkozva, elmondja, hogy az tulajTanulság gyanánt azt állapítom meg, hogy a magyar közigazgatásra is vajmi jótékonyan hatna a szervezeti szövetkezés. De még sokkal jótékonyabb eredményeket érhetünk el, ha sikerül mennél alkalmasabb formákat találnunk, a melyek a közigazgatást a közönséggel, az élettel szervezeti összefüggésbe hozzák.

Meggyőző módon bizonyítja be a német városi kiállítás azt, hogy a modern városrendezés sikerének nyitja a tehnikai vívmányainak okos fölhasználásában van. A teknikai tudományok annyira föllendültek, az ipar oly nagyot haladt, hogy a mely város nem siet fölhasználni e vívmányokat, az hamarosan a viszafejlődés lejtőjére jut. Éppen ezért tagadhatatlan igazság, hogy egy város soha sem lehet egészen készen. Éppen az mutatja egy város életerejét, hogy ott folyton épitenek, köveznek, csatornáznak, sineket raknak. Holt város az már és nem fejlődésre képes, a mely azt tartja magáról, hogy kész. Szívleljék meg mindezt a mi városaink is.

A magyar közéletet is foglalkoztatják a városfejlesztés nagy problémái. A most múlt évtizedekben extenzive helyrehoztuk századok mulasztásait. Most már az intenzív fejlesztésen kell dolgoznunk. Városaink nagy része még csak az elején van ennek a munkának. A városrendezés legvitálisabb kérdései még alig vannak egynéhány városunkban többé-kevésbé jól megoldva. Jól teszik tehát azok, a kik tényezők városaink közigazgatási és önkormányzati életében, ha megismerkednek a német városi kiállítás tanulságaival és értékesítik belőlük azt, a mi a mi viszonyaink között is üdvös és fölhasználható.