Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1903-09-20 / 38. szám
38-ik Mz(im Gyula, 1903. szeptember 20-án r Sierkeszlfiség: Templom-tér, Dobay János keree- kedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. BlCfizelési dij: Egész évre ! . 10 kor. — fill. Pél évre ... 5 I — | Évnegyedre . 2 „ 50 „ Egyes szám ára 20 fill. XXXV. évfolyam. Társadalmi és közgazdászat! lietilap. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő: Or. Bodoky Zoltán. Felelős szerkesztő: Kőhn Dávid. f 1 Kiadóhivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyílt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. HjlU-tér sora 20 fill. k ______Ä Gyu la város jövő évi költség- előirányzata. Nem szándékozunk ezúttal a költségvetések jelentősége s fontossága tölött elméleti eszmefuttatásba bocsátkozni, amidőn városunk jövő esztendei költségelőirányzatára tesszük meg szokásos észrevételünket. Ha a költségvetés eredményét nézzük, az, — első impressióra — kedvező benyomást kelt. Ugyanis, mig az 1903. esztendőre az I. II csoport (földadó) állami'adókoronája után 638/10o %> az 1904. évben csak 5760/10o százalék, — továbbá mig ugyancsak az 1903. esztendőre az I. III. csoport (földadón kívüli egyéb adók) állami adókoronája után 729/100, addig az 1904-ik évben csak 6954/joo százalék községi adó irányoztatik elő, vagyis a földadó az ideivel szemben öt és fél per- Czenttél, egyéb államadók pedig két és fél perczenttel szálfának le. A kedvező impressiót meglepetés és csodálkozás váltja föl, a midőn a tagadhat- lanul jóleső községi adócsökkenés okait kutatva, arra az eredményre jutunk, hogy mig az idei szükséglet 293357 korona 95 fillér, addig a jövő esztendei 301277 korona 16 fillér, — továbbá mig a megterhelhető állami adóalap az idénre 212380 korona 24 fillér, addig jövőre csak 200697 korona 67 fillér lesz. Erre a tapasztalatra jutva, a községi adó leszállítását tehát nem tulajdoníthatjuk sem a kiadások csökkenése, sem a megterhelhető állami adóalap növekedésének, ellenkezőleg : a kiadások azok, amik szaporodtak és az adóalap az, a mi fogyott. Ebből a tényből kiindulva, a községi adónak nem fogynia, hanem tetemesen emelkednie kellene. Azaz mégsem. A bevételek, a jövedelmek bizonyára azok, amelyek oly mértékben emelkedtek, hogy teljesen ellensúlyozzák a kiadások szaporulatát és. az adóalap csőkT A. R O Z A. Ugy-e most már hiszed ■.. ? ! A mikor a hajnal bíboros palástja Beveti sugarát kicsi kis szobámba, S édes álmaimból a hogy felébredek, Magam előtt látom angyali képedet. Angyali képedet. A mikor az este süni setét fátyla Ráborul szelíden az éji világra. S fekete lepellel vonja be a tájat, Én téged akkor is magam előtt látlak. Csak előttem látlak. S a mikor az álom szememet lezárja Ábrándos lelkem a te képedet látja — Halkan könyörögve ejtem ki nevedet, S reszketve kérdezem szeretsz-e engémét? Szeretsz-e engemet ? . . . A mikor lefekszem s mikor felébredek, Imaként rebogem el drága nevedet, Feledem a jelent, a jövőben élek, S örökkön örökké szeretlek majd téged Egyedül csak téged . . . Széli Andor* Városok kiállítása. ) Irta: Lukács György főispán. A német birodalom százhuszonnyolcz nagyobb városa, a mely százhuszonnyolcz város számszerint a birodalomnak tizenhárom millió lakosát képviseli, ez év nyarán Drezdában, a szász király székvárosában úgynevezett városi kiállítást rendezett, amely még e hónap végéig megtekinthető. Ezért a kiállításért, minthogy a *) A „Budapesti Hírlap“ szeptember 15-diki számából. kenését. Vizsgáljuk tehát a bevételek közötti! különbözetet is. — Az 1904-ik évre 1712391 korona 25 fillér bevétel irányoztatik elő az idei 147678 korona 58 fillér bevétellel szem- ben, vagyis 23560 korona 67 fillérben előirányzott bevételi többlet az, ami ellensúlyozza a kiadások szaporulatát, az adóalap csökkenését, sőt azokon felül lehetővé teszi a községi adó leszállítását is. Kutatjuk ezt az örvendetesen meglepő bevételi többletet és a zömét azonnal fel is fedezzük a költségelőirányzat bevételi részének második tételénél. Mig ugyanis az 1903. évre „községi adóhátralékokból“ egy fillér sem vétetett fel, addig a jövő évre nem kisebb összeg, mint 18221 korona 76 fillér irányoztatik elő ily czimen. Számbavehetőbb bevételi szaporulatot csupán a sitkai szántók bérletéből (ami különben problematikus) és a vágóhíd jövedelméből mutat ki a költségvetés. Az idei költségvetésből teljesen kihagyott községi adóhátraléknak ily horribilis summában való újbóli szerepeltetése irreálissá teszi tehát újból a város költségelőirányzatát. Ha a városi képviselőtestület, a holnapi napon tartandó rendes közgyűlésében azt mégis elfogadja, előre el lehet rá készülve, hogy ugyanaz az eset fog jövő esztendőben ismétlődni, a mi tavaly történt, amikor ugyanis az idei költségvetés megállapításánál az előző évi hiány, illetőleg tulkiadás fedezésére 10168 korona 37 fillért kellett a kiadások közé felvenni. . Tartunk tőle, hogy a hiány a kérdéses 10168 koronánál nagyobb lesz és ezen körülmény nemcsak csökkenti, hanem teljesen el- enyészti azt az örömöt, amit a községi adójövő évben való kevesebbedése a képviselő testületben és a város adófizető polgáraiban más körülmények között kelteni tudna. Mert bizonyosra vehetjük, hogy a mit jövőben kevesebbet fizetünk, 1905-ben busásan utána fogjuk fizetni. naery német egységet, az egész németség czéljai- nak és érdekeinek azonosságát eddig ismeretlen, uj, külső alakban tünteti föl, lelkesednek a németek. Nem is csodálkozzunk rajta. Hiszen az egész újabb kulturális fejlődés eredményeiről számol be ez a kiállítás, s az eredmények vajmi szépek. Országnak és világnak el kell ösmernie, hogy valamint az utolsó három évtized alatt a német ipar az angol és az amerikai iparnak teljesen egyenlőjogu versenytársává fejlődött, úgy vezet Németország a város rendezés terén is. A német városok kiállításának az á czélja, hogy bemutassa a német városok fejlettségét a XX. század elején, hogy szemléltető módon tüntesse föl: mennyire haladt a városok közigazgatása az utolsó évtizedek alatt. A kiállítás tehát a városi, önkormányzati és közigazgatási tevékenység által létesített intézmények szemléltető feltüntetése. Aki gondolkodott a városok fontos szerepéről az emberiség haladása terén, aki tudja, hogy a modern városfejlesztésnek mily óriás problémákat kell megoldania, annak el kell ismernie, hogy nem közönséges föladat volt megrendezni a német városok kiállítását olyanképen, hogy igazán hü képét nyújtsa a városi, közigazgatási és önkormányzati szervezet pár évtizedes czéltudatos munkájának és a munka eredményeinek. Hiszen a mióta az emberiség fejlődése intenzivebben indult meg, a haladás góczpontjai mindig a városok voltak. Ne feledjük azonban, hogy a mig a városi élet alapját szolgáltatja minden fejlődésnek, addig nagyobb embertöme gek együttlakása annyi veszedelmet is rejt magában, hogy ha a közigazgatás nem tud megA közigazgatási bizottság ülése. — Szeptember 14. — A közigazgatási bizottság hétfőn tartotta szeptember havi rendes ülését, mely csak a fél dél-: előttöt vette igénybe úgy, hogy délig a különböző albizottságok is bevégezték munkájukat. Jelen voltak az ülésen dr. Lukács György főispán elnök, dr. Fábry Sándor alispán, dr. Daimel Sándor főjegyző, dr. Zöldy Géza főügyész, Jancsovics Péter árvaszéki elnök, dr. Zöldy János főorvos, Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő, Csák György kir. pénz- ügyigazgató, dr. Liszy Viktor kir. ügyész, Haviár Lajos kir. főmérnök, dr. Bodoky Zoltán, dr. Hajnal István, Ladies György, dr László Elek, dr. Márki János és Varságh Béla bizottsági tagok. Az ülés megnyitása után felolvasták az alispán időszaki jelentését, amelyet tudomásai vettek. — A jelentés a következő : Méltóságos Főispán ur! Tekintetes közigazgatási bizottság! Folyó évi szeptember haváról szóló rendszerinti havi jelentésemet a következőkben terjesztem, elő: I. Közbiztonság. A mait hó folyamán a személybiztonság 5 esetben támadtatott meg csupán, u. m, Gyulaváriban, Szeghalmon, Füzesgyarmaton és Körösladányban 1—1 verekedéssel s ezenkívül Orosházán Antal Mihály tót- komlósi lakos Szurekár Pál, szintén tótkomlósi lakosra pereskedésből kifolyólag, revolverrel reá lőtt. A vagyonbiztonság több Ízben lett megtámadva, kisebb-nagyobb lopások elkövetése által. Előfordult ugyanis lopás Gyulán 5 esetben, Szeghalmon 4 eset ben, Körösladányban és Szarvason 2—2 esetben, Vésztőn, Orosházán, Tótkomlóson, Gádoroson és Békéssámsonban 1—1 esetben s ezenkívül a gyulai és békési járásban előfordnlt jelentéktelen lopási eseteken kívül Köröstarcsáu P. Szabó Mihály lakásában ismeretlen tettesek álkulcs segélyével éjjel behatoltak s a pénzes szekrényből 380 korona készpénzt elloptak. A tettesek ellen a nyomozás azonnal megindit- tatott. • Öngyilkosság a vármegye területén összesen 7 esetben történt, még pedig Szarvason, Orosházán 2—2 esetben, Gyulán, Békéscsabán és Öcsödön 1—1 esetben. Baleset összesen 15 esethen történt, nevezetesen Gyulán 3 esetben, Szarvason, Tótkomlóson és Békésen 2—2 esetben, Gyomán, Békéscsabán, Szeghalmon, Gyulaváriban, Tótkomlóson és Mezőberény- ben 1 — 1 esetben. Azon baleseteknél, amelyeknél a vétkes gondatlanság ismérvei látszanak fenforogni, a megtorló eljárás azonnal folyamatba tétetett. A vármegye területén tűz összesen 34 esetben fordult elő, melyek közül leggyakoriabbak voltak a szérűn keletkezett tüzek, minek következtében kisebb- nagyobb szalmakazlak és tözekcsomók estek a tűz martalékává. Előfordult ugyanis tűz Békésen 6 esetben, Szarvason és Gyulán 4—4 esetben, Orosházán, Öcsödön és Békéscsabán 3—3 esetben, Endrődön 2 esetben, Körös- tarosán, Pusztaföldváron, Szentetornyán, Újkígyóson, Gyulaváriban, Kétegyházán, Gyomán és Szeghalmon 1—1 esetben s ezeken kivül Gyulán augusztus hó 30-án K. Schriffert János nádfedelü tanyája ismeretlen okból kigyuladváa, a. szobában bent szorult gyermekei kimentésére Tarkó Pálné behatolt az égő házba, kijövet alkalmával azonban ruhája tüzet fogott s szenvedett sérüléseibe másnap belehalt. A tüzek által okozott károk nagyrészben megtéríttettek. Bár szeptember hóban történt, megemlékezem itt a Geiszt Gáspár kárára e hó 9-én Erzsébet- telken történt tűzesetről, mely alkalommal 70—80000 korona értékű égett el. II. Földmivelés, ipar és kereskedelem. A múlt hóban az aratás, hordás, cséplés és nyomtatás volt folyamatban. A tengeri termés a hosszan tartó szárazság miatt, a megye nagyobb részében tönkre ment. A cznkorrépa kiásása megkezdődött, a szárazság miatt azonban az is sokat szenvedett. A munkások helyzete elég jó, átlagos napszámbér 2 korona. Az ipar és kereskedelem némi lendületet mutat. E helyütt megemlékezem arról, bogy a gyulai iparos ifjúság segély- és önképzőegyesületének 25 éves fennállása alkalmából, a gyulai iparosság sikerült ipar- kiállitást, a vármegyei gazdasági egyesület pedig sikerült állatkiállitást rendezett. küzdeni ezekkel a veszedelmekkel, a városi élet átokká lesz az ott fölhalmozott embertömegre. Nem is olyan régen még a legműveltebb országok városai is valóságos járványfészkék voltak s a városi népesség csak a falusi elem folytonos bevonásával tudott számban és tevékenységben fönnmaradni. A modern városrendezésnek tehát kétségtelenül a közegészségügy szolgálatában elsőrendű föladatai vannak. De ugyanilyen fontosak föladatai a nép erkölcsi egészségének megóvása terén is. Értem a nevelésügy óriás birodalmát, s ennek keretében nemcsak a rendes iskoláztatást, hanem azt a szoczialis föladatot is, hogy a munkásnép tudásvágya kielégítést nyerjen, anélkül, hogy rossz olvasmányok megmételyező hatásának legyen kitéve. Itt vannak azután a többi szocziális föladatok is: a munkásközvetités, a munkátalanság sötét bajainak kiküszöbölése és egyebek. A modern városi élet továbbá a filantropikus intézmények rendszeres kiépítését kivánja. S nem is szólottám még a városi életben való boldogulás létföltételéről, a jó közlekedésről, a melylyel egyenlően fontos a szellemi élet terén az, hogy a lakosság művelődési igényei a művészetek ügyének megfelelő támogatása révén kielégítést nyerjenek. A városi közigazgatásnak számtalan föladata nap-nap után növekszik fontosságában, mert hiszen korunk jellemvonása az, hogy özön- lik a nép a városokba, amelyek úgy szólván fölszivják a maguk környékét. A városokba tódulás fokozott voltával szemben a városi igazgatás felelőssége is folyton fokozottabb. De hogy ezeknek a kövatelményeknek szorgalommal és kitartó gondossággal meg lehet felelni, bizonyítja az, hogy a németek már statisztikailag mutatják ki, hogy nem igaz, mintha a városi élét Tcevésbbé lenne egészséges a falusinál. Természetesen ez a tapasztalat csak olyan helyeken válik be, a hol a parkokkal való ellátást éppen olyan fontosnak tekintik, mint hogy jó ivóvíz legyen és mindenki megkereshesse napi kenyerét. . A németek városi kiállítása kiterjed a városi közigazgatási és önkormányzati működés egész birodalmára. Röviden csak annyit szabad 1 ;gyen megemlítenem, hogy a kiállítás felöleli a városi közlekedés, utak, kikötök, hidak, csatornák, közvasutak építésének, a közvilágításnak, a vizlevezetésnek ügyét; a középitkezést és a lakásügyet; a közegészséget és közrendészetet ; a népoktatást; a szegény-ügyet, betegápolást, a közjótékonyságot; a képzőművészetek oltalmát és fejlesztését; a városi közigazgatás és önkormányzat szervezetét és ezek körében berendezett intézményeket, a minő például a városi takarékpénztárak ügye. Minthogy pedig a teknika és az ipar óriás fejlettsége paran- csolóan követeli, hogy vívmányait a városi közintézmények létesítésénél fölhasználják, a németek a városi kiállítás mellett egész külön iparkiállitást rendeztek, a melyben kizárólag olyan ipari termékek vannak, amelyek a városi közigazgatás és a városi közintézmények szolgálatában állanak. Nagyon okos ez a rendezés, mert hiszen a teknika ma első segítő eszköze a városfejlesztésnek és a modern organizátor igen helyesen egy lépést sem tesz addig, amig a szakavatott teknikust meg nem hallgatta. X-iapvims: mai számaálioz ©grósz iv xaaellélslet van csatolva. Flegmán Ármin árnháza Nagyvárad, Olaszt Bémertér. Készséggel küld Yidéki vevőknek kész női felöltőket, selyem vagy posztó blousokat választás czéljából bérmentes visszaadás mellett, úgy szintén teljes mintagyüjteményt fekete és színes ruhaszövetek, selymek, bársonyok, diszkel lékek, Chiffon, vászon női és férfl febérnemüekből. Szabott árak! Pontos kiszolgálás! Postadij űzetve! 291 1—10
