Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1903-08-30 / 35. szám
tesség engedélyezése iránt, Borsodvármegyének á bűnügyi nyomozási teendőknek a közigazgatási ha tóságoktól való elvétele iránt felterjesztett kérelmeit hasonló szellemű feliratokkal támogatja a közgyűlés, ellenben Kolozsvár városnak az egyenes adótörvények revízióját és Pozsony városnak a tüdővész meggátlására törvényhozási intézkedéseket sürgető megkereséseit tudomásul vette, miután ily irányban már élt felirati jogával. Az országos szőllészeti és borászati kongresz- szusnak a vármegye főispánja utján előterjesztett megkeresésére a közgyűlés feliratot intézett a képviselőházhoz és a kormányhoz, hogy a boritaladó 50 százalékkal leszállittassék és a mennyiben az államháztartásra szükséges volna, a hiány a szeszfogyasztási adónak a pálinka ivás korlátozására kiható felemelésével pótoltassák, a termelők házi fogyasztására használt bor adómentes legyen és hogy a fogyasztási adók kezelése a jelenlegi bérleti rendszer megszüntetésével a községekre, vagy állami kö zegekre bízassák. Felhatalmazást adott a közgyűlés a vármegye alispánjának, bogy a vármegye nyomtatványszükségletét árlejtés utján' három évre biztosítsa. A vármegye alispánjának a békéscsabai kanálisi szőlők kisajátítási térképének jóváhagyására, valamint a békési hídnál szükségessé vált pótmunkák biztosítására vonatkozó bejelentéseit tudomásul vette. A gazdasági egylet által alakított lótenyésztési bizottmányt továbbra is a vármegye szakközegeként elfogadta. Doboz községnek a gróf Wenckheim Dénes 12000 koronás alapítványának elfogadása tárgyában hozott határozatát jóváhagyta és az adományozó nemes áldozatkészségéért köszönetét és elismerését nyilvánította. Endrőd községnek 687 hold ingatlan vásárlására és e czélból a szükséges összeg tartozásként való átvállalására illetve kölcsönvételére vonatkozó határozatait jóváhagyta a közgyűlés. Békés községnek a munkásházak építésére adott 20000 korona államsegély felhasználására és kezeié-^ sére vonatkozó szabályrendeletét megfelelő utasítási sál átdolgozás végett visszaadta. Békés községnek a gazdasági ismétlő iskola és roszerdői iskola építésének vállalatba adására vonatkozó határozatát megsemmisítette. Tótkomlóson a mezőőröknek sörétes vadász- fegyverrel való ellátását nem engedélyezte. Békésszentandrás községnek közvágóhidi szabályrendeletét, valamint Körösladány községnek az állatorvos magánmunkálat dijaira vonatkozó határozatát pótlás végett visszaadta. Révész Sándornak Öcsöd község képviselőied tületi határozatai ellen beadott felebbezését eluta-l eátotta. Szeghalom községnek a regálé kártalanítási] kötvénye pénzértékének felhasználására vonatkozó határozatát megsemmisítette. Füzesgyarmat községnek a Ferencz József ésl Kossuth Lajos utczák összekapcsolása ügyében, Békés községnek a tenyészállatok biztosítása ügyében hozott határozatait feloldotta. Ozv. Popovics Elekné felebbezésére Elek nevű fia nevelési segélyének a 20 éves életkor betöltéséig való folyósítását elrendelte. Jóváhagyta továbbá a közgyűlés: Gyoma községnek a helypénzszedési jog megvásárlására vonatkozó határozatát; Békéscsaba község és az alföldi gazdasági vasút között állomáshely átengedésére kötött szerződést; Tótkomlós fizetési szabályrendeletét; Pusztaföldvárnak a Kossuth szoborra 600 koronát megszavazó határozatát; Békés, Békéscsaba, Gyoma és Szeghalom községek települési szabályrendeletét; Békéscsaba határozatát, a melylyel Ferenczy Zoltán felfüggesztése alatt visszatartott fizetés kiadását megtagadta; Tótkomlós községnek az írnokok fizetésemelés iránti kérelme felett hozott határozatát; Szarvas közvágóhidi szabályrendeletét ; Kondorosnak a pénztárnok fizetésének emelését ; Csorvásnak magán ovoda segélyezését; Békésnek és Doboznak zsákutczák kinyitásának megtagadását kimondó határozatait; Szeghalomnak állandó vásári árulóhely építését nem engedélyező határozatát; Kétegyháza szervezési szabályrendeletét; Békésszent- andrásnak és Gádorosnak kölcsön felvételére vonatkozó határozatát; Doboznak az ártézi kút munkásainak segélyezése; Békésszentandrásnak a Fábriczy féle sikkasztásból kifolyó követelés kifizetése; Gyulavárinak a halászati jog bérbeadása; Vésztőnek a mezőőrök fizetésének emelése ; Orosházának a nyomtatványszükségletek beszerzése ; Köröstarcsának 5 darab szövetkezeti üzletrész jegyzése; Endrődnek tanyai iskola létesítése ; Köröstarcsának perköltségek kifizetése; Gyula varosnak a szanatórium czéljaira erdőterület átengedése ügyében hozott határozatait; a uagyszénás-gádoros-orosházi ut czéljaira megvett ingatlanok szerződéseit; Doboznak az állami iskola építésére kötött vállalati szerződését, valamint néhány kisebb községi adásvételi, adótörlési határozatot és községi számadást. Köröstarcsa községnek piaczi helypénzdijsza- bályzatát felterjesztette a kereskedelmi miniszterhez. Békés községnek két tanító átalányának kiadása ügyében hozott határozatát részben megváltoztatva, a községet Póll Antal fűtési átalányának folyósítására kötelezte. Az ügyek letárgyalása után hitelesítették a elvett jegyzőkönyveket és a főispán a rendkívüli tözgyülést berekesztette. A gyulai iparkiállitás. Iparkiáilitásunknak az utolsó napon váratlanul előkelő látogatói jöttek. Dr. Wickenburg Márk gróf a kereskedelmi minisztérium államtitkára s Hegyes- halmy Lajos, ugyanezen minisztérium osztálytanácsosa, egyben az iparfejlesztési osztály főnöke. A kiállítás rendezősége csak vasárnap reggel tudta meg az előkelő vendégeknek a reggeli 5 órás vonattal városunkba történt megérkeztét. Az államtitkár s osztálytanácsos Lukács György főispán és dr. Bodoky Zoltán országgyűlési képviselő kíséretében délelőtt 9 órakor jöttek a kiállítás színhelyére s teljes két óráig tartó beható szemlét tartottak a kiállított tárgyak fölött. A kiállításon Kóhn Dávid titkár, Szénásy János és Weisz Mór alelnökök kalauzolták őket ügy az államtitkár, mint az osztálytanácsos teljes megelégedésüknek adtak kifejezést a látottak és tapasztaltak fölött. Különösen meg voltak elégedve, aminek többször kifejezést is adtak, hogy a gyulai iparosok csaknem kizárólagosan szolid folyó iparczikkeket állítottak ki -tisztes napi árakon és óvakodtak a gyakorlati czél nélkül szűkölködő bizarr munkáktól, amit kevés iparkiállitásrol lehet elmondani. Az előkelő vendégek a kiállítási tárgyak körül levő iparosok mindenikével kezet szorítottak és behatóan kérdezősködtek a,z illető iparág viszonyai s körülményeiről és mindketten bevásárlásokat is tőnek. Egyben megígérték, hogy a kiállítás jelentését beható figyelemmel fogják tanulmányozni és a helyi ipar fejlesztésére vonatkozó összes óhajokat gyekeznek teljesíteni. A kiállításból merített tapasztalatok alapján spontán kinyilatkoztatták, hogy a minisztérium 20 szabó iparos jelentkezésére szstbá- szati tanfolyamot rendez Gyulán, továbbá az agyágiparosok részére mázőrlő s egyéb gépeket bocsátand rendelkezésre. Az államtitkár és az iparfejlesztés élén álló osztálytanácsos megjelenése s érdeklődése kitűnő hatást tőn iparosainkra s bizonyára maradandó nyomokat fog hagyni városunk iparfejlődésének krónikájában. Két órai beható szemle után a vendégek Kóhn Dávid, mint a közművelődési egylet titkára kalauzolása mellett megtekintették még a múzeumot is és nagy meglepetéssel vettek tudomást a régészeti tárgyakbau szegény alföld városa múzeumának rendkívül gazdag tárlatáról. A múzeumból elmentek a kötött és szövött iparárugyárba, a hol akkorára az igazgatóság tagjai össze gyűltek és úgy ott, mint a szomszédos tejcsarnokban mindent beható szeihle alá vettek, ott is örömteljes megelégedésüknek adva kifejezést a látottak fölött. Az államtitkár és osztálytanácsos, minekutána az alföldön páratlan szépségű kastélykertet is megszemlélték, Lukács György főispánnál ebédeltek és kocsival Csabára menve, 'a délutáni gyorsvonattal visszautaztak a fővárosba, kellemes emléket vive s részvétük folytán kellemes emléket is hagyva városunkban. Vasárnap délután 6 órakor zárult be ünnepei] lyesen az iparkiállitás. ünnepélyesen írjuk, mert azzá tette Lukács György főispánnak remek záróbeszéde, melylyel a szó szoros értelmében elragadta s fellel-| kesitette a közönséget. A kiállítás bezárási ünnepélyen ott voltak a kiállítás elnökei Grófi Ferencz prépost-plébánps, Rezei Szilviusz kir. tanfelügyelő, dr. Bodoky Zoltán országgyűlési képviselő, Dutkay Béla polgármester, Bezsán József gór. kel. parochus, az alelnökök, az iparos ifjúsági egylet tisztviselői, választmánya, a rendező bizottság tagjai, a kiállítók s Gyula váfos szépei is nagy számban. Dr. Bodoky Zoltán, mint a kiállítás egyik elnöke, üdvözölte Lukács György védnököt, hálás köszönetét mondva neki az iparos ifjúsági egylet, Gyula városa iparosai s az egész város közönsége nevében a kiállítás megteremtése, valamint Gyula városa minden közügye körül tanúsított nagysikerű fáradozásai s buzgalmáért. Lukács György főispán mint védnök, szívből fakadó s szivekre találó lelkes és gyönyörű beszédben számolt be a kiállítás eredményei fölött. A gyulai ipar, a legtárgyilagosabban szemlélve, a kiállítás tapasztalatai szerint értékesnek, színvonalon állónak, továbbfejleszthetőnek bizonyult. Legilletékesebb bírák gyanánt Ítélkeztek és nyilatkoztak e tekintetben a jury minden helyi befolyástól ment teljesen elfogulatlan tagjai, továbbá a központi kormányzatnak a mai nap folyamán körünkben volt illetékes tényezői: az államtitkár és az iparfejlesztési osztály főnöke. Megismertük a magunk iparát, a miből folyólag a fogyasztó közönség idegenből drága pénzen szerzett selejtes áru helyett szolid, olcsóbb munkát fog vásárolni, ami helyben készül. Az iparosok, segédek és tanonczok tényleges hasznot élveznek a kiállításból, mert kiállított iparczikkeikhől szépszámú vásárlások és megrendelések történték. Széthúzó vármegyénk különböző vidékeit össze hoztuk a kiállításon és ezzel vármegyénk községei között az összetartozandósági érzetet növeltük ; a szent István dicső királyunk napján tartott mező gazdasági kiállításokkal és díjazásokkal dokumentáltuk azt, hogy a közgazdasági élet különböző ágainak — földmivelés, iparnak harmonikus fejlesztésében látjuk a helyes közgazdasági politikát. Iparunk továbbfejlesztésére máris nyertünk garancziákat, a mennyiben a kormánynak körünkben időzött illusztris kiküldöttjei kilátásba helyezték egy szabászati tan folyam, rendezését Gyulán, továbbá az agyagiparosok részére mázőrlő és egyéb gépek rendelkezésre bocsátását és reményünk van hasonló fejlesztésekre. A szép eredményekből levontuk a tanúságot, hogy az iparosok összetartással haladhatnak nagyot. Lelkes szavakban buzdítja Gyula városa iparosait szervezkedésre, ipartestület létesítésére. Ez lenne a kiállítás egyik legbecsesebb vívmánya. Végül reassumálva a kiállítás sokoldalú nagy sikerét és hasznos eredményeit, köszönetét mond a kiállítás létesítése s rendezése körül kiváló érdemeket szerzett tényezőknek, főleg a kezdeményező iparos ifjúsági egyletnek, a kiállítási elnökségnek és rendezőségnek, a kiállítóknak, a város közönségének és hatóságának, a békésmegyei gazdasági egyesületnek és a nagy közönségnek, amely minden várakozást felülmulólag karolta fel és látogatta a kiállítást, amelyet ezennel befejezettnek nyilvánít. A főispán remek beszéde nagy lelkesedést keltett és szűnni nem akaró éljenek hangzottak az illusztris'szónokra, aki a kiállítás nagy sikerének fő tényezője. A kiállítás csengetyüje szólalt még meg és ezzel a Gyula városa krónikájában emlékezetes kiállítás bezárult. A kiállítás látogatásáról a következő adatok szólnak: Állandó jegyet 107-en váltottak; az állandó jegyek tulajdonosain kívül fizetéses látogató volt: segédek és tanonozok által kiállított iparczikkek vásárlására fordította, ami az illetőkre nézve igazi jótétemény volt. Eme 820 korona értékig vásárolt iparczikkeken kívül a tárgysorsjáték nyereménytárgyai voltak a következő ajándékok: Fridrich János czukrász 2 torta, Szénásy János lakatos 1 vasgyertyatartó, Leitner Menyhért keztyüs 1 bőröv, Fikker Ferencz kötélgyártó 1 heveder, Szállá Lajos kalapos 1 kalap, Kelemen Miklós fazekas 10 drb edény, Weisz Mór és társa cognacgyáros 5 üveg cognac és likőr gyümölcs pálinka. Augusztus 15-én Augusztus 16-án Augusztus 17-én Augusztus 18-án Augusztus 19-én Augusztus 20-án Augusztus 21-én Augusztus 22-én Augusztus 23-án 1192 2963 960 757 597 2737 601 480 2391 összesen: 12678 3116—1903. Figyelmeztetnek mindazok, kik a már esedékessé vált harmadik negyedévi város adó közmunka, megyei útadó, katona elszállásolási pótadó és vizszabályozási kölcsön tartozással bátralékbau vannak, hogy azt 8 nap alatt annál is inkább fizessék be mert ezen határidőn túl a végrehajtás minden további értesítés nélkül meg fog indíttatni. Gyulán, 1903. augusztus hó 27-én. 269 í—i A városi adóhivatal. A gyulai iparkiállitáson rendezett tárgysorsjáték nyereményjegyzéke. A nyere ménytárgyak 1903. szeptember 8-ikáig naponta délután 3—5 óráig a gyulai iparos ifjúsági egylet helyiségében átvehetők. — Az át nem vett tárgyak az iparos ifjúsági egylet tulajdonába mennek. ; 1 ny. 1 torta nyerte az 1416 2 3 1 torta 3 3 352 3 > 1 vasgyertyatartó 3 3 2551 4 I 1 bőröv > 3 3461 5 » 1 heveder 3 3 2800 6 í 1 kalap > 3 1006 7 8 3 3 5 üv. cognac és gyümölcs pálinka » 10 cserépedény 1 3 3 3247 4787 9 > 1 pár csizma > 3 2370 10 3 1 pár disz lakkcsizma > 3 2464 11 3 1 pár női czipő » 3 1560 12 3 1 ruhaszáritó kötél > 3 1161 13 £p 1 derékalj huzat 2> 3 88 14 > 1 kés, villa 3 3 3794 15 » 1 tolikés 3 3 1662 16 > 1 tolikés > 3 4174 17 > 1 tolikés 3 3 4009 18 > 1 tolikés 3 3 3133 19 > 1 metsző olló 3 3 3955 20 > 1 kürt 3 3 1853 21 > 1 ruhakefe £ 3 493 22 > 1 pár manzsettagomb 3 3 953 23 3 1 óraláncz > 3 2749 24 > 1 viharlámpa 3 3 1488 25 > 1 pár téli topán 3 3 4527 26 » 1 kanászkalap 3 3 2074 27 » 1 szarvashőr vánkos 3 3 607 28 » 1 czukortartó 3 3 673 29 > 1 vasgyertyatartó 3 3 1412 30 » 1 kulacs 3 3 4619 31 > 1 virágállvány 3 3 60 32 > 1 turósbödön 3 3 2037 33 1 káposztás kád 3 3 4538 34 > 1 bőrdivány 3 3 249 35 > 2 pár papucs 3 3 341 36 > 2 pár papucs 3 3 527 37 » 1 ékszerszekrény 3 3 3338 38 > 1 fafürdőkád 3 3 410 39 » 1 disznóbőr kocsiülés 3 3 1861 40 > 1 pár csizma 3 3 1147 41 > 1 pár csizma 3 3 1900 42 > 2 fonott kötőfék 3 3 2737 43 > 1 hordó 3 3 4767 44 » 2 cserépkancsó 3 3 4881 45 > 1 piros diszmellény 3 3 530 46 3 1 zsinóros posztó mellény 3 3668 47 i 1 bársony mellény 3 3 4746 48 > 1 ruhaszáritó kötél 3 3 3395 49 2> 1 bunda 3 3 3423 50 > 1 disszür 3 3 829 51 > 1 pár czipő 3 3 2567 52 ) 1 pár disznóbőr csizma 3 3 1421 53 > 1 viasz album 3 3 2476 54 > 1 óriás mézeskalács baba 3 3 793 55 3 1 kézimunka állvány 3 3 1049 56 > 1 takarék tűzhely 3 3 1459 57 3 1 cserépkályha 3 3 330 58 , > 1 cserépkályha 3 3 2005 59 3 1 sárkefe s I lókefe 3 3 1110 60 3 1 ülő fürdőkád 3 3 4431 Noha-, a térgysorsjátékot a pénzügyminister az iparos ifjúsági egyletnek, a kiállítás költségei fedezésére engedélyezte, a rendező bizottság a sorsjegyek elárusitásátol befolyt teljes összeget a regie levonásával, 820 koronát szegényebb sorsú önálló iparosok, TanOgy. Értesítés. A gyulai róm. kath. főgymnasium a nagymélt. vallás és közoktatásügyi minister urnák f. évi 52520. számú engedélye alapján az 1903. évi szeptember 1-től fogva megnyittatván, a gymnasium első osztályába a beírások szeptember hó 1., 2. és 3. napján, mindennap délelőtt 8—11 és délután 3—5 óraközökben, ideiglenesen a belvárosi r. k. fiúiskola 1. számú tantermében fognak megtartatni. Rendes tanulókul felvétetnek valláskülönbség nélkül oly 9—12 éves fiuk, kik az elemi tanoda IY. osztályának elvégzését bizonyitványnyal igazolják. Tandíj egy évre 60 korona, mely összeg a tanév folyamán egyenletesen négy részletben behatáskor, továbbá november, február, április elején is fizethető. Tandíjmentesség csak az első fél tanévnek sikeres végzése után kérhető. A felvételi és mellékdíjak, melyek 10 koronában állapíttattak meg, minden tanuló által s a beíráskor lefizetendők. A tanév szeptember 4-én reggel 8 órakor az anyatemplomban tartandó »Veni Sancte«-val nyit- tatik meg, 5-én az előadások mégkezdődnek. Az ifjak iskolai bizonyítványt, keresztlevelet és himlőoltási bizonyítványt tartoznak magukkal hozni. Vidéki tanulók megfelelő elhelyezéséről gondoskodva van. Gyula, 1903. augusztus 25-én. A gyulai r. k. főgymnasium igazgatósága. A gyulai áll. seg. közs. polg. fiúiskolában az 1903—4. iskolai évre szóló beírások f. évi szeptember hó 1-, 2-, 3-, 4- és 5-én naponként d e. 8—12 óráig lesznek. A tanév szeptember 7-én iskolai ünnepély- lyel nyílik meg, a rendes tanítások 9-én kezdődnek. Mivel a beálló iskolai évben a polg. fiúiskola I. osztálya megszűnik, következőleg ebbe az osztályba rendes tanulók már nem vehetők fel. A vármegyei kir. tanfelügyelő engedélyével azonban bárki tehet ezentúl is magánvizsgálatot a polg. iskola I—YI. osztályaiból, ha előzetes tanulmányai alapján ezt kérni jogosult. Végül megjegyeztetik, hogy a polg. fiúiskolában a tanítás tovább is gymnasiumi irányban történik, a latin nyelvet bárki tanulhatja, s ezért a növendékek a gymnasium felsőbb osztályaiba ezután is átléphetnek. Gyulán, 1903. augusztus 28-án. Az igazgatóság. A gyulai izr. fiú- és leányiskolában az 1903— 1904. tanévi beiratások folyó évi szeptember 1-én fognak megtartatni; miről a t. szülők ezennel tisztelettel értesittetnek. Gyulán, 1903. augusztus 26-án. A gyulai izr. iskolaszék. A Scherer-féle hat osztályú leányiskolában a beiratások az 1903—4. tanévre szeptember hó 2-től 6-ikáig délelőtt 10—12 óráig eszközöltetnek. Az előadás szeptember 7-én kezdődik. Nyugdíjazás. A vallás és közoktatásügyi minisztérium Mátrai János gyulai róm. kath. tanítót 1903 évi szeptember l-sejóvel állandó nyugdíjba helyezte. Tanitóválasztás. A békési ev. ref. egyháznál üresedésbe jött tanítói állásra e hó 20-án 12 pályázó közül Buti Vincze matolcsi tanító, a tanítónői állásra 22 pályázó közül Váry Ilona választatott meg. Kinevezés. A vallás és 1 özoktatási minisztérium Durmann Arabella okleveles óvónőt a békéssámsoni állami óvodához óvónővé kinevezte. Tanító választás. A szarvasi róm. kath. egyházközség tanácsa f. hó 19-én tartott gyűlésén, a megüresedett 3-ik tanító állásra — 34 pályázó közül Némethi Kálmán felsőtoronyi tanitót választotta meg.
