Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1903-08-16 / 33. szám
fényképész a szinkör bejárata elé szegezte a fényképező masinát várakozó álláspontban. A reggeli vonattal érkezett vendégeket is ott láttuk már a kiállítási megnyitón és pedig Kristyóry János aradi iparkamarai elnököt, Edvi Illés László kamarai titkárt, Stengi kerületi iparfelügyelőt, ifj. Rosenthal Ignáoz csabai ipartestületi elnököt. Achim János békéscsabai ipartestületi jegyzőt, Zvaratkó János alelnököt. 9 óra után érkezett Lukács György főispán az ünnepély színhelyére, vele együtt jött a vármegyei tisztikar dr. Fábry Sándor alispán, a városi tanács Dutkay polgármester vezetése alatt és városunk társadalmának több előkelősége, dr. Bodoky Zoltán, a gyulai nőegylet számos tagja : özv. Fábryné, özv. Ferenczy Alajosné alelnökkel. A kiállítás rendezősége és az egybegyült közönség harsány éljenzése között lépett Lukács főispán a megnyitás színhelyére a szinkör kapuja elé, hol a készenlétben várakozó iparos ifjúsági »Erkel dalkört Székely Lajos dirigálása mellett elénekelte a Hymnust, mely után Szé- násy János ifjúsági elnök és a kiállítás elnöke üdvözölte rövid formás beszédben a kiállítás védnökét Lukács főispánt és hívta meg őt és a közönséget a gyulai iparosok munkáinak megtekintésére. Beszédét éljenzés követte. Ezután Lukács főispán tartotta meg ünnepi megnyitó beszédét. Az úgy tartalmilag, mint for- mailag megkapó szép beszédet, melyet a közönség sürü éljenzése és helyeslése kisért, a következőkben közöljük : Mélyen tisztelt közönség I Általános nemzeti jólét csak oft következhetik be, ahol a haza minden polgára hasznos munkával igyekszik előmozditáni a maga boldogulását és ezzel I az összeség javát. Azok között a foglalkozások között, melyek révén az általános jólét megközelíthetővé válik, az ipari foglalkozás első sorban áll. Az emberi szellem, annak teremtő ereje ül diadalt minden egyes alkalommal* midőn a holt anyagból az ember száz és száz szellemi és testi szükségletének megfelelő iparczikk készül. Aki a nyers fából bútort farag, aki a növényrostból szövetet készít és a szövetből a divat legfinnyásabb igényeinek megfelelő rubát varázsol elő, aki a vasdarabból szerszámot kovácsol, mindaz a sok iparos, aki a nyers anyagot az emberi szükségleteknek kielégítésére alkalmas iparczikkekké dolgozza fel: mind külön-külön hirdetője az emberi szellem hatalmas erejének s egyenként és összesen lényeges tényezője a nemzet gazdagságának. Teremt az iparos. — Szellemével felismeri az ember különféle, szükségleteit, s keze ügyességével és gépei felhasználásával a nyers anyagot alkalmassá teszi a szükségletek kielégítésére. Ezzel a szellemi munkájával és ezzel a kézi ügyességével megtízszerezi és megszázszorozza a nyers anyagnak értékét. Emberi fogalmaink szerint majdnem értéktelen a holt anyag, amint a természet nekünk azt nyújtja, és ebből a holt anyagból a fúró, a véső, a kalapács, az ecset, a körző, a tü, az orsó, a gép, de meg első sorban az a kézi ügyesség, mely ezeket a szerszámokat irányítja, hasznos, értékes, sokszor kincset érő iparczikkeket teremt. Ez a nagy átalakító erő, ez az értékhatványozó működés hatalommá teszi az ipari munkást és az iparost. A nagy iparos nemzetek vezetői az emberikisajátítása folytán felhasználatlanúl rendelkezésére maradt mintegy 100 D-ölnyi telekrészt házépítési czélrá al gyulai iparos ifjúsági egyletnek ajándékozta. Erre a Sugár-uti telekre építette az egyesület mintegy 10.000 koronába került mai hajlékát, amely tulajdona s egyben barátságos, szerető otthona az ifjú nemzedéket felölelő egyesületi tagoknak. Ezen tágas „Otthon“, mely kényelmesen van berendezve, igazi jótéteménye az ifjú iparosoknak. Esténkint és ünnepnaponkint barátságos találkozó s kellemes szórakozási hely, amely nagy részben visszatartja s megóvja őket a városi élet sokféle csábjai s veszélyeitől. Az egyleti házban van kényelmesen berendezett, tisztán tartott utas- fogadó, vidékről jövő s Gyulán munkát kereső iparos segédek ingyen elszállásolására. Ugyancsak az egyesületi ház ád helyiséget az egész Békésvármegye területére kiterjedő gyulai kerületi beteg- segélyzö péuztár hivatalának is. A tagokkal szemben a legszerényebb igényekkel van az egyesület. A tagsági dij, mióta a betegsegélyző pénztárak létesítésével a betegsegélyezés kötelezettsége az egyesületet nem terheli, 40 fillérről havi 20 fillérre szállíttatott le. Ily szerény tagsági dijak mellett, amelyek jövedelme a hírlap, könyvtár gyarapítás, fűtés, világítás, szolgadij és egyéb dologi kiadásokat sem fedezi, amintegy 1200 korona költséget igényelő házépítés, bebútorozás és felszerelés költségei ónsúlylyal nehezedtek az egyesületre s évek hosszú során át mindezideig sok tekintetben béni- tólag hatottak oly irányú működés kifejezésére, mely nagyobb költségekkel lett volna összekötve. A minden irányban való takarékosságot tehát egy pillanatig sem volt szabad figyelmen kívül hagyni. Ennek köszönhető, hogy a házépítés és felszerelésből származó adóság ez idő szerint leolvadt 1300 koronára, mely okszerű további gazdálkodás mellett pár év alatt remélhetőleg teljesen el fog enyészni s ezen körülmény az adóságtól megszabaduló egyesületet minden irányban behatóbb és többoldalú üdvös működés kifejtésére fogja képessé tenni. ségnek, úttörői a művelődésnek és ezek azok a nemzetek, amelyek körében a munkán alapuló általános emberi jólét leginkább megvalósítható. Nekünk, akik az ipari munkásság terén nem vezetünk,kötelességünk minden erőnk megfeszítésével törekedni iparunk fejlesztésére, munkálkodni annak fellendítésén. Becsüljük meg az ipari munkát, az értéktermelés fő forrását. És vállvetve igyekezzünk teret biztosítani az ipari munkának, piaczot teremteni a becsületes ipari munka czikkeinek. Eme törekvésünk sok különböző módja között egyik az iparkiállitások rendezése. De ne hivalkodás legyen a kiállítás. Hanem legyen a kiállítás a komoly ipari munka termékeinek felvonultatása. A kiállítás legyen az a piacz, amelyen termelő és fogyasztó találkozik, az az érintkezés, ahol iparos és iparpártoló összejön, az a tér, ahol az iparosok a közönség szeme elé tárják, mire képesek, a közönség igényeinek mily mértékben tudnak megfelelni s ahol a közönség — a nagy fogyasztó — ki tudja magának választani azokat az iparczikkeket, amelyek igényeinek és ízlésének legjobban megfelelnek. így kettős haszna van az ipar- kiállitásnak. Egyfelől iparost és fogyasztót összehozván, előmozdítja az iparczikkek kelendőségét s ezzel megélhetést biztosit az iparosnak és lendületet ad az iparnak. Másfelől ugyanazon iparág iparosait egymás közt nemes versenyre buzdítja, amelynek czélja mennél szebbet, mennél czélszerübben és mennél jobban megalkotni. A kiállítások ezen általános előnyein kívül a helyi kiállításoknak — aminó ez a mi mostani kiállításunk is — még egy különleges haszna is van. És ez abban áll, hogy megtanítson bennünket közönséget arra, hogy a mi saját iparosaink, azok, akik velünk egy közösséget képeznek, nagyon sok szépet, jót és talán olcsót termelnek olyan ipar- czikkekben, amely iparczikkeket szeretünk távolabb keresni, amelyeknél rosszabbat, csúnyábbat és drágábbat messzebbről szerzünk be. A helyi iparkiál- litás megtanít bennünket arra, hogy becsüljük meg, a mi a magunké és ne menjünk idegenbe azért, amit itthon készen és jól kapunk. Ez az eredmény ismét csak az ipar fellendítésére vezet és fokozza az iparos önérzetét, munkakedvét, ha meggyőzheti polgártársait, hogy a fogyasztó mily sok igényét kielégítheti itthon. S miután igy gondolkozom a helyi iparkiálli- tás jelentőségéről, igazán hazafias örömmel láttam azt, hogy a gyulai iparos ifjúság önképző egyesülete fenállásának negyedszázados évfordulóját nem léha vigalmakkal akarja megünnepelni, hanem felakarja használni ezt a jubiláns évfordulót arra, hogy bemutassa városunk és vármegyénk közönségének a gyulai ipar teljesítő képességét. Ezzel, az iparosoknak ezen az utón biztosítandó haszonnal kíván az egyesület negyedszázados működésének emléket állítani. Nemes törekvés, mely méltó mindannyiunk rokonszenvére és támogatására. Természetes tehát, hogy örömmel fogadtam el a gyulai iparos ifjúság önképző egyesülete által nekem a helyi iparkiállitásra felajánlott védnöki tisztséget s igyekeztem azon, hogy az én csekély erőm is közremüködhessék ezen dicséretes szándékkal létesített kiállítás eredményessé tételében. Iparos polgártársaink törekvése valóban szép sikerre vezetett. lm előttünk a kiállítás, a mely nem csillogni akar, a mely nem hivalkodásra s nem arra A házépítés s az ebből kifolyó külön hajlék ténye mindazonáltal a legfontosabb momentum a gyulai iparos ifjúsági egylet történetében. Maga a házfelavatás, helyesebben miután ezen aktus egyházilag is történt: a házfelszentelés szintén díszes ünnepély keretében folyt le. — A házfelszentelés alkalmával a remek felavató beszédet Ivánkovics János ez idő szerinti rozsnyói megyés püspök, akkor szeged-rókusi plébános, mint a magyarországi iparos ifjak szegedi vezéregyletének illustris elnöke mondotta. Ezen ünnepélyen a testvéregyesületek is nagy számban voltak képviselve. Országos nevet és jelentőséget adott a gyulai iparos ifjúsági egyletnek, a magyarországi iparos ifjúsági egyletek kongresszusával kapcsolatban rendezett országos iparos segéd- és tanonczmunka- kiállitás, amely hnsz esztendővel ezelőtt, 1883. év augusztus hó 18. 19. és 20-ik napján volt Gyulán, amely országos kongresszus és munkakiállitás rendezését szintén a gyulai iparos ifjúsági egylet teljesítette. Ez a három nap legfényesebb lapja'nemcsak a gyulai iparos ifjúsági egylet, hanem Gyula városa ujabbkori történelmének is. Az iparos ifjúsági egyletek országos kongresszusával és munkakiállitásával egyideüleg ugyanis feledhetlen emlékű Göndöcs Benedek apát és gyulai lelkész buzgólkodása s páratlan tevékenysége folytán az országos méhészegylet is tartott Gyulán kongresszust és országos kiállítást. — Az ország minden részéből sereglettek Gyulára az ipar és a méhészet vezérférfiai s e napokon az egész ország figyelme Gyulára irányult. Azelőtt és azóta sem voltak e városnak az akkorihoz hasonló mozgalmas napjai. Az iparos ifjúsági egyesületek országos kongresszusának elnöke, a hazai ipar fáradhatlan bajnoka, gibt Zichy Jenő, előadói: Gelléri Mór, az országos iparegyesület igazgatója, Edvi Illés László az aradi kereskedelmi- s iparkamara ez idő szerinti titkára, Ivánkovics János, a szegedi iparos ifjúsági tör, hogy ezzel elfedje a benső tartalom esetleges i hiányát, hanem őszintén, nyíltan és igazán tárjajelj a gyulai ipar mai helyzetét. Tanuljunk ebből a ki* állításból. Tanuljuk meg mi közönség azt, hogy a mi jót és szépet itt helyben megtalálunk, azt itt helyben szerezzük be és ne siessünk utána idegenbe. És nemes vetélkedésben hasonlítsák össze iparos polgártársaink a magok munkáját többi iparos társaikéval s törekedjenek elérni, sőt túlszárnyalni azt a jobbat, a mit más iparosok munkájában észlelnek. Azután figyeljék meg azt is a tisztelt iparos urak, miben fogyatékos a mi iparunk és igyekezzenek ezeket a fogyatékosságokat pótolni, hogy a közönségnek mennél több jogosult igényét kielégíthessék, hogy a közönséget mennél inkább megnyerjék és lekössék maguknak. Én úgy hiszem, mélyen tisztelt közönség, hogy azok az eredmények, melyeket ettől a helyi kiállítástól várunk, tényleg bekövetkeznek és hogy a gyulai iparos ifjúság önképző egyesülete a szép czélt, melyet maga elé tűzött, elfogja érni s ez által a maga jubiláris ünnepét az egész helyi iparosságra gyakorlati kihatásában is emlékezetessé teszi. A kezdeményezés kiindult az iparos ifjúság köréből, felkarolta azt az egész helyi iparosság s támogatta az eszmét kivitelében a város egész polgársága. örvendezzünk uraim, hogy az egyetértés ily megkapó nyilvánulásában született meg ez az iparkiállitás. Isten oltalmazza azt a várost, melynek derék polgárai foglalkozás és osztálykülönbség nélkül egyetértő működéssel biztosítják városunk előhaladását. őrizze meg ez a város azt a polgárerényt, melynek evangéliuma a munka, jelszava az összetartás ! Az iparkiállitást megnyitom. A mély hatást keltő szép beszéd elhangzása után az Erkel-dalkör a »Szózaté-ot énekelte el, mely után megnyíltak a szinkör kapui s a közönség bevonult a kiállítás megtekintésére. — Ezzel a kiállítás ünnepélyesen megnyittatott. A kiállítási helyiség, a szinkör és a pavilion impozáns szép képet mutatott. A színkörben felállított 3 elektromos szellőztető kitűnő szolgálatot tesz az augusztusi melegben, egészen kellemes, hüs temperaturát csinál a helyiségben. A főispán és az idegen vendégek Szénásy elnök és Weiss alelnök kalauzolása mellett megtekintették, először a színkörben felállított ipartermékeket, mindenütt nagy tetszésüknek adva kifejezést a kiállított tárgyak* minősége és az ízléses csoportosítás fölött. — Különösen a kézi- munkakiállitás, a kiállítás legszingazdagabb, kellemes hatást keltő része s a butorkiállitásnál, a paVillonban bemutatott szobaberendezéseknél időztek tovább, nem kisebb érdeklődéssel nézve végig a többi kiállított tárgyakat is. a meghívott vendégek közül Láng Lajos kereskedelemügyi miniszter és gróf Wickenburg Márk államtitkár táviratilag üdvözölték a kiállítás rendezőségét, a következő sürgönyt intézvén Lukács főispán védnökhöz: Budapest, 1903. aug. 15. Lukács György íőispán Gyula. A midőn mély sajnálatomra nem vehetek részt személyesen a gyulai helyi ipar mai ünnepén, mely egyszersmint sok évi buzgó és fáradhatatlan munkásság gyümölcse, a távolból.is egylet akkori elnöke s Kóhn Dávid, a gyulai iparos ifjúsági egylet titkára voltak. Az iparos ifjúsági egyletek körül szerzett érdemei méltánylásául a kongresszus a gyulai .egyletet kérte fel jövőre vezéregyletül, azonban a gyulai "egyesület szerényen kitért eme megtiszteltetés elől és indítványára az ipari közügyek terén nagy érdemeket szerzett Ivánkovics János szegedrókusi plébános elnöklete alatt álló szegedi egyletet választották vezéregyletnek. A gyulai iparos ifjúsági egylet, amely a segédek és tanonczok országos munkakiállitását is rendezte, (önálló iparosok munkái nem voltak kiállítva, ellenben segédek és tanonczok munkái a fővárosból és az ország minden részéből, a munkák zöme természetesen Békésvármegyéből és az egésznek mintegy negyedrésze — Gyuláról) a munkakiállitás védnökéül gróf Apponyi Albertet kérte fel. Az országos nevű jeles államférfiu készséggel fogadta a védnöki tisztet és hogy annak megfelelhessen, direkt megszakította külföldi üdülését és eljött Gyulára a kiállítás megnyitására. Megnyitó beszéde valóságos oratori remekmű volt. De nemcsak mint remekmű, hanem az abban enun- cziált és az iparfejlesztés irányára vonatkozó elvek folytán első rangú politikai eseménynyé vált, amely- lyel a fővárosi lapok pártállásukra való tekintet nélkül vezérczikkekben foglalkoztak. Az a tánczvigalom, amely a kastélykert egyik tisztásán a kongresszusokat és a két rendbeli, nevezetesen az iparos és méhészeti kiállítás ünnepélyeit befejezte, grandiosus méreteinél fogv^nem- csak Gyula városa, hanem az országban évtizedek óta rendezett bálok történetében is páratlanul áll. A tánczoló párak 350-en voltak és nem kevesebb mint nyolcz kolonban járták a négyeseket. Feledhetetlen fényes három nap, a melyre a rendezés fáradalmaiban és az eredmény dicsőségében egyaránt részes gyulai iparos ifjúsági egylet büszkén tekint vissza. legőfSítftébb, meleg^üdvözletemet küldöm méltóságodnak s mindazoknak, kik a mai nap sikerét lehetővé tették. Kívánom, hogy a ma lefolyó ünnep alapköve legyen iparunk gazdag és hatalmas jövőjének és hiszem, hogy kitartó munkával a legmagasabb czélokat elfogjuk érni Hazafiui üdvözlettel Láng, miniszter. Budapest, 1903. aug. 15. Lukács György tőispánnak Gjrula. A méltóságod védnöksége alatti gyulai iparkiállitás megnyitása alkalmából fogadja úgy méltóságod, mint a kiállítás intézősége legmélyebb üdvözletem kifejezését, a midőn őszinte sajnálatomra a kiállítás megnyitásának ünnepén részt nem vehetek, a távolból is teljes szívvel kívánom, hogy a hazai ipar felvirágzása érdekében kifejtett buzgó tevékenységüket fényes siker koronázza. Gr ól Wickenburg, államtitkár. A kiállítás. Az idő rövidsége miatt természetesen csak a jövő számunkban nyílik alkalom arra, hogy a kiállítás érdekességeiről teljes részletességgel beszámoljunk. Itt csak általános képét adjuk annak, mely első tekintetre szembetűnő gazdagságot mutat. A népkert bejáratánál zöld gályákkal és zászlókkal díszített kapu fogadja az érdeklődőt, homlokzatán »Iparkiállitás« felírással, amely este villanyos fénynyel kivilágítás transparentként tündököl. A bejárat mellett díszes sátorban a jegypénztár van, ahol a kész katalógust is árusítják. Szemben a bejárattal a zászlókkal díszített és ivlámpákkal felszerelt körönd és a pavilion mutatnak változatos képet. A kiállítás úgy a színkört, mint a pavillont egészen elfoglalja. A szinkör kint és bent ízlésesen van díszítve, főbejáratánál belépve egyszerre elénk tárul a nézőtérből átalakított nagyterem, mely felemelt padozatával, a páholyok és karzatok alkalmazásával nagy leleményességgel van berendezve. Áthaladva agyagiparosaink szép kiállítású kályhái között Schmidt Antal villanyos erőre járó szivattyú- gépének zakatolása vonja magára figyelmünket, mely közül két oldalt vas, fém, bádogos ipari czikkek vannak elhelyezve. Ezeken túl a szinkör közepén a gyulai konyakgyár pavillonszerü kiállítása, két oldalt a bejárattól számítva balra a vegyes ipari készítmények, nyomda és könyvkötészeti, mézeskalá- csos, czukrász munkák, a gyufagyár kiállítása, jobb- felől a ruházati iparczikkek, szabók, czipészek, csizmadiák, kalaposok és a kötött és szövött iparáru- gyár kiállítása vannak elhelyezve. A bemenettől számítva a bal páholy és karzatsort egészen elfoglalja a. női kézimunkák kiállítása, csoportosan az egyes tanintézetek és a nőegylet gyűjteményével, mindegyik igazi gazdag tárházát mutatva be annak a sok szép dolognak, a mit a női szépérzék és szorgalom, tűvel, kézzel és ecsettel előállítani képes. A színházban mintegy elkülönített termet képez a színpad, ahol a festett függönyök között van a segédek és tanonczok kiállítása annyi szép munkával, hogy azok értékelése külön nagyobb feladatunkat fogja képezni. A kiállítás másik része a pavillonban van elhelyezve, a melyet egészen betöltenek a faipari és fényképészeti czikkek. Különösen asztalos iparosaink kiállítása gazdag nemcsak nagyságánál, de valódi művészi értékénél fogva és a kis szobákra eloszlott teremben elhelyezett szebbnél szebb szobaberendezés futólagos áttekintésre is mindenki elismerését elsősorban kiérdemlik. Fényképészeink kiállítása két kis termet foglal el, különösen életnagyságu platina és szines képeivel tevén tanúságot az ipar ezen ágának magas nivójáról. A teremben végig a kádár és asztalos ipar különböző szép tárgyai és egy gyönyörű lombfürész munka kollekczió. és aranyozó munkák tűnnek a látogató szemébe. Mint jeleztük, fentartjuk magunknak, hogy a részletek több időt igénylő alapos áttekintése után foglalkozunk az egyes kiállítók sikerével is, itt csak az általános külső elrendezés képét mutattuk be, hogy már most röviden jelezzük, hogy az egész kiállítás szépségénél fogva a legnagyobb érdeklődésre és tömeges látogatásra érdemes. A bankett. Fél 1 órakor délután ünnepélyes nagyszabású jubileumi közebédet tartottak. A pavilion terraszán felteritett óriási hosszú asztal mellett 100-on felüli résztvevő foglalt helyet. A közebéd ízletes menüjét Buszka Józsefné vendéglős, a zenét Rácz Tóni kitűnő zenekara szolgáltatta. Impozáns látványt nyújtott a szépen felteritett asztal nagy arányaival s igen jó volt,. hogy ezt igy szabadban tartották, m9rt egy kis lengedező szellő egészen jól elviselhetővé tette a temperaturát. A közebéden számosán vettek részt városunk intelligens elemei közül is, kereskedők, iparosok és a társadalom minden osztálya képviselve volt azon. Elsőnek emelkedett szólásra Lukács György főispán, meleg szavakkal emlékezve meg a magyar nemzet koronás királyáról, a jelenlevők állva hallgattak végig a toasztot. Ezután Bodoky képviselő emelkedett szólásra. A magyar ipar érdekeit szivén viselő Láng kereskedelmi minisztert éltette, ki a gyulai iparkiállitás létrehozását lehetővé tevő meleg pártolásával újabb tanujelét adta az ipar érdekei iránti érzelmeinek. Kristyóry aradi iparkamarai elnök az ipar hő