Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1903-01-25 / 4. szám

nemcsak vármegyénk szellemi és anyagi fel virág zásáért tesz, küzd és áldoz, de nemes szive, a szén védő emberiség, a szegény beteg munkás sorsáért is feldobban, hogy segélyt keressen a betegnek enyhülést a osaládnak és vigaszt a nemzetnek. A társadalom szine java hozta meg az alka­lommal áldozatát, amit annál készségesebben tett, mert a nemes őzéit oly érdekes programm tette vonzóvá, mely a vidéken ritkaság számba megy. A műkedvelők vetekedtek az est sikeréért. A műsort dr. Külley Pálnó zongorajátéka nyi­totta meg. Czury Józseffel Erkel Hunyadi nyitányát adta elő. kitűnő preoisitással 3 oly technikával, a mi egy bevégzett művésznek is becsületére vált volna. Az előadás nagy hatást tett s a közönség lelkesedését a művésznő egy a technika legmaga­sabb nívóján álló játékkal, egy Székely-féle darab előadásával jutalmazta. Majd az est ünnepeltje Lukács György főispán felolvasása következett. A mint az emelvényre lé­pett, a közönség oly frenetikus tapsban részesi- I tette, hogy csak perczek múlva juthatott szóhoz s 1 kezdte meg mély tudomány és bölcs gondolkozásra valló felolvasását, a kisgazda s a kis iparos bajá­ról s a segítség módozatéról a szövetkezés eszmé­jéről. Jó lesz ezt a gyakorlati s bölcs eszméket többször elolvasni I sziveinkbe vésni, sokat okul­hat ábból a gazda, de mindenki, ki az emberiség jólétének kérdésével törődik. Bartók Irén éneke következett ezután. A tit­kos csókból a Lolott keringőt, majd magyar nép­dalokat adott elő, annyi sikerrel, annyi elegáncziá- val, hogy a közönség azt sem tudta, mit csodáljon inkább, a tiszta szép csengő bangót, vagy az elő­adás korrektségét s páratlan hatását. Igen sok zajos taps és elismerés jutalmazta a jeles kis dillettánsnő kitűnő előadását. Most Havas Erzsiké és dr. Jeszenszky Elek dialógja következett. Gyalui Farkas „Mézes hetek után“ czimü dialógját adták elő, annyi bájjal, any- nyi közvetlenséggel, annyi otthoniassággal, annyi benBŐséggel, annyi művészettel, hogy az ember gon­dolkodóba esett, vájjon műkedvelőkkel van e dolga ! P Havas Erzsiké kitűnő talentumát s előadási képes­ségét ismertük, csodáltuk. Dr. Jeszenszky előadása bámulatba ejtett. Szebb, jobb, ügyesebb előadást nem várhatott senki. Az est dicsőségéből méltó rész jutott nekik. Az est egyik fény pontja bizonyára az utolsó szám Pál Ernő tanár felolvasása volt a kurucz költészetről, melynek zenei részét — ének, harmo­nium tárogató és zene mellett Müller Bobért tanár mutatta be. Mit szóljunk erről az irodalom és zenetörté­nelmi előadásról ? Ezt nem lehet egy pár szóval jellemezni, hisz egy egész nemzettörténelem nyil­vánul meg abban. A pamzet elnyomatása, a vallás­üldözés, a nemzet ayomora, búja, bánata, majd vi­gasza, öröme a reménye csillan meg a Rákóczi korszakba''. Mély tudományra valló felolvasás volt az, mety önálló becscsel bir s melyet kiszínezett s élrezetesebbé tett a zenei rész. így ért véget az orosházi Sanatórium-estély, mely sokáig élénk emlékében fog élni a jelenlevők­nek. Háláját, köszönetét rótta ott le Orosháza kö­zönsége a nemes czél iránt, azon férfiú érdemei előtt, ki az eszmét megpendítette s azt áldozatok árán is diadalra juttatja. így hódolt Orosháza dr. Lukács György főispán érdeme előtt. Az előadást reggelig tartó táncz és jókedv követte. Anyagilag is fényes eredménye volt az es­télynek, mely 700 korona bevételt mutatott fel s melyből közel 600 korona jut a nemes czélra. menőkben való magyarázgatásának. így sült ki alkalmával már halott lett volna, miért is a terhel­hogy az államosított számvevők a megye férj hez adott leányai, az alispán az apa, a pénzügy igazgató az após, a számvevőségi főnök és az adótárnok az uj férjek, a főjegyző és a helyettes igazgató az anyósok, stb. Némelyek a kereszt apákat, keresztanyákat is előszedték, sőt reggel felé már akadt, aki a bába iránt is érdeklődött Ekkorra már igen jól állott az „ájtonómia“, a melyet Géza bátyánk igyekezett volna reorgoni- zálni, ha a kir. számvevőségi főnök és a kir. tan- felügyelő le .nem obstruálták volna. Ezen hal­vány „skizzek“-ből kivehető, hogy a nemes vár­megye meg a nagytekintetü financzia „kutya- gyerek“, ám ha igy a fehér asztal mellett összekerül, „az ebadtát“ neki I * * * Tegnap este folyt le az idei farsang ese­ménye, a „Királyné estély.“ Még nem tudunk róla Írni semmit, mert a lapunk régen ki van nyomva, mikor a bál közönsége összeverődik, de hogy szép közönségnek kellett lenni, azt a belépti jegyekből gondoljuk, a melyekből elöze tesen sokat vettek. A karzatjegyekért is élet- halálharcz, „elö“-előjegyzés, lefoglalás történt a héten, a mely érdeklődés az estély czélján kivül annak a remek programúinak volt tulajdonít­ható, melyet a rendezőség ez estre összehozott. * * * Tél van, jég is van, korcsolya-egyletünk is van, di korcsolyázni még sem lehet. Nem lehet pedig azért, mert a korcsolya pályának használt Élővizcsatornából leeresztették a vizet, a ki kor- csolyázási szándékkal megy az egyleti jégpá­lyára, az igen szép téli tájképet láthat ott, de korcsolyázni nem korcsolyázhatik. Ezért a táj­képért pedig nem érdemes szezonjegyet váltani, s azért ha a korcsolya-egylet nem akar jövőre tagok nélkül maradni, feltétlenül át kell hogy helyezze a jégpályát máshová, mert a közönség aki fizet, korcsolyázni is akar, a Körös zsilipéi­nek működése pedig nem egyeztethető össze a sportérdekekkel. El kell tehát vinni a jégpályát a Körösről, mert különben Halifax hivei sztráj­kolni fognak. Ott van a „homokbánya“ pompás sik jegével, nincs olyan messze annak, aki ked­velője a sportnak s nem hiszem, hogy ne akadna Gyulán vállalkozó szellemű fuvaros, aki a jég­szezon alatt omnibusz közlekedést létesítsen s ezzel megszűnnék a távolság kérdése is. S fogadni merek, hogy megfelelő jégpálya mellett háromszor annyi korcsolyázó lenne Gyulán* mert sokan a mostani jégpálya silánysága miatt nem korcsolyáznak. • * * Farsang lévén, rendeződnek a mulatságok sokfelé. Nagy napra készülnek a jövő hó közepén a gyulai nyomdászok is, a kik még Gyulán egy­szer sem vették igénybe a publikumot s azért ez az első „debüt“-féle nagy izgatottságban tartja őket. Mindenképen kiváló és érdekes mulatsá­got akarnak produkálni s e nagy akaraterő mellett biztos az eredmény is. Minden sablon­tól eltérő lesz ez a mulatság. A rendezői érte­kezleten némelyek „eleven újságot,“ másokj „hangversenyt“ stb. proponáltak, de a közhan­gulat elvetette ez „ócskaságokat.“ Olyan kell, a mi még nem volt. Se Gyulán, se másutt. Meg kell mutatni a közönségnek a nyomdát, az ólom­betűk misztikus világát, a sajtó munkásainak működését, a nyomdai beléletet, humoros és komoly oldaláról, de ne csak szóban, frázisok­ban, hanem azon festékesen, életben, működésé­ben, ahogy benne a gondolat megtestesül. Nehéz mesterség, mert a njromda nem afféle „kézi speczeráj,“a mit ide oda dobálni, vinni lehet s a kiadónk kétszer is megggondolta, mig a szedők kívánságába beleegyezett. Most már csak a meg­hívókat kell kibocsájtani és ügyes felolvasóról gondoskodni, a ki bevezesse a közönséget a nyomdai élet titkaiba. De meg lesz ez is, mert az újságnál — bár az újságírók a világ leglus­tább emberei — nem ismerik a „restáncziát“ s a maga idejére mindennek el kell készülnie. Nagy a bizalmunk a nyomdászok mulatsága iránt I hisszük, hogy a közönség felkarolja ügyüket, hiszen talán senki igazabban, mint ők, nem szolgálják a közönséget. _____________ — re. Gyulai élet. Megyei — fináncz-bankett. Királyné estély. Jégpálya válság. Nyomdász-eBt. A hét krónikáját azzal a bankettel kell kezdenem, mely a múlt hét szombatján folyt le az úri kaszinóban s a mely megpecsételése volt annak a szent frigynek, melyet a nemes vár­megye kötött a nagytekintetü fináncziával s a hol „egy király egy czigány“ módjára volt tar­kítva az illusztris társaság az asztal körül s a hol a jóféle celnai bor közelebb hozta a szive- ket egymáshoz. Fináncz és megyeista egyaránt jól mulattak ezen a banketten gondtalan bohém módjára, mert abban a tekintetben valamennyi magyar tisztviselő egyaránt bohém, hogy a fize­téseik hová való helyezése nem igen ad gondot egyiknek sem, legföljebb elseje tájékán egy pár napig. S a hol a zsebek ilyen közel állanek egy­máshoz, a szivek is hamar kapcsolódnak. Ment is a barátkozás nagyban, szinte látni lehetett mindkét fajtájú beamterek arczán, hogy: „nini, hiszen tik is derék emberek vagytok és mink ezt nem tudtuk eddig rólatok.“ A hangulat s később a celnai bor megoldotta a nyelveket s regen nem hallottunk annyi sikerült szónoklatot mint ez estén. Volt vig is, szomorú is, komoly is, viczczes is tarkázva s az alispánnak az „ideális autonómiádról tartott fejtegetésének, a mely a vendég Csikváryt annyira megragadta épen olyan hálás publikuma volt, mint a Janicsád Jenő bátyánk jóízűen zamatos beszédének, a k Berthóty Pistát felköszöntvén, nyomaték ked véért minden mondat után odatette, hogy „az ebadtát.“ Közszeretetben álló esperesünk papi áldása pedig az uj „házasfelekre“, megindítója volt egy lavinának: az „atyafiság“ fel és |le­teket felmentette. Az ítélet ellen a közvádló feleb­bezett. -. , Karácsonyest. 1901. deczember 24-én este Rárok László jfs 12 társa, kik gyulai iparosoknál tanonczok, nagyon unatkoztak és a 13 14 éves gye­rekek előbb az Uferbach, azután a Mogyorósy ház pinczéjéből fügét, diót, almát s egy köztiszteletben álló orvos kamrájából jó füstölt kolbászokat emeltek el, hogy mulathassanak a nagy ünnepen. A főtárgya­láson azzal védekeztek, hogy nekik senki sem csinált karácsonyfát, hát csináltak maguknak. Jellemző, hogy milyen gondot fordítanak a mesterek a tanonczokra, egész éjjel kóborolnak a gazdájuk mit se tud arról, mert nem ellenőrzi, volt közöttük olyan tanoncz is, ki már rendőrileg is volt büntetve, Egy naptól 8 napig terjedő elzárással büntette a kir. törvényszék a kis bűnösöket s azért ily csekély büntetéssel, mert az ellenőrzés hiánya miatt úgy szólva kínálkozott nekik az alkalom. _________ Or szágos vásári jelentés* Január 21. Szerda. Sertésvásár. A régi hires Pál-napi vásár maradványa oly csekély, hogy vá­sárnak nevezni is alig lehet. A felhajtás 2500—3000 darab, mely 20—30 és 50 darabos csapatokból áll. A felhajtással szemben igen sok vevő volt és élénk kereslet mellett oly árakat fizettek, milyenekre már rég nem emlékezünk, 110—120 klgos süldőkért 110—112 fillért 4 °/„-al. Heréletlen koczákért96—100 fillér 4°/0-al. Hízott sertések eladattak élősúlyban minőség szerint 88—96 fillérig, rendes elet és szá­zalék levonással 104--110 fillérig. Január 22. Csütörtök. Juhvásár. Mint minden év ez időben eső vásáron felhajtás nem volt. Január 23. Péetek. Szarvasmarhavásár. Fel­hajtás 3—4Ö00 daiab. Vevők nagy számban voltak és jó árak mellett, a vásár (hangulata igen élók volt, különösen keresték a rúgott borjukat, melyek ma gas árak mellett gyorsan találtak vevőre. Elkelt: fejős.» tehén 150—250 koronáig. Rugóit borjú 50—140 koronáig darabonként. Jármos ökör pá­ronként 400—650 koronáig Hízott szarvasmarha minőség szerint 54—64 koronáig 10 százalék le­vonással. A mai napon tartatott meg a rendes gabona- piacz is kisebb felhozatal, árak multhóthez viszo­nyítva, változatlanok. Jannár 24. Szombat. Lóvásár. Felhajtás 4—5000 darab. Jobb lovak iránt nagy érdeklődés mutatkozott, mig igavonó állat csak igen nehezen és nyomott árak mellett talált vevőre. Eladatott elsőrendű, hintóba való ló páronként 800—1200 koronáig, másodrendű igavonó ló 160-tól 300 ko­ronáig. N y i 111 é r. *) Nyilatkozat. A „Békés“ helyi lap 3-ik számában 1903. évi január hó 18-án Pettner József aláírásával meg jelent közlemónynyel szemben a „Gyulai tejszövet­kezet igazgatósága“ kijelenti, hogy a közlemény­ben személyök, működésük és eljárásukra vonat­kozó minden állítás nem egyéb lomtárba való okvetetlenkedésnél és ilyen fejelágyára esett cse- ekmény mellett Pettner József ur bajosan számít­hat tiszteletben tartásra, hanem igenis szánakozásra. 26 í—i A gyulai tejszövetkezet igazgatósága. Válasz Pettner József urnák. Ön a „Békés“ folyó évi 3-ik számában egy minden alapot nélkülöző nyilatkozatot tett közé. Miután eme nyilatkozatban a legközelebb le­zajlott jegyzői választásról is megemlékezik, kény­telen vagyok kijelenteni, hogy eme választásnál azon párt, mely jelöltjét győzelemre vitte, nem volt az ön támogatására és szavazatára rá szorulva, és arra a legkevésbbó sem számított. A kérdéses nyilatkozatból különben azt lehet következtetni, hogy az ön elve és meggyőződése nagyon ingadozó alapon áll. Végül kijelentem, hogy amennyiben ön a tejszövetkezeti pénztárnoki állásra aspirál, amely különben évi 480 korona fizetéssel an egybekötve, annak idején, tekintettel az ön közhasznú és vezérszerepet játszó múltjára, szerény személyemtől telhetőleg elősegíteni fogom. Gyulán, 1903. január 23. 25 1—1 Hoffmann Ferencz. Kiadd lakd». Gyulán a Körös-parton 4 szoba és mellékhelyiségekből álló 15. sorszámú ház, folyó évi Szent-György vagy Szent- Mihály napjától haszonbérbe kiadó. Értekezhetni a tulajdonos Schröder Istvánnal» 291—1 ad 222/1903. Gyulai járás főszolgabirájától. Pályázati hirdetmény. Békés vármegye gyulai járásához tartozó Gyulavári nagyközségben lemondás foly­tán üresedésbe jött I-sö jegyzői és az esetleg megüresedhető II-od jegyzői állásokra ezennel pályázatot nyitok és felhívom mind­azokat, kik ezen állások egyikét vagy mási­kat elnyerni óhajtják, hogy az 1883. évi I. t.-cz. 6., illetőleg az 1900. évi XX. t.-cz. 3. §-ában előirt képesítésüket, eddigi műkö­désűket, erkölcsi maga viseletűket és életkorukat feltüntető okmányokkal felszerelt kérvényü­ket hozzám folyó 1903. évi február hó 5-éig bezárólag adják be. A választás február hó 7-ikén délelőtt 9 órakor fog megejtetni. Az I-ső jegyzői állás javadalmazása a következő : 1. 636 korona készpénz, 2. 17‘50 hektoliter búza, 3. 17-50 hektoliter árpa, 4. 6 öl tűzifa, 5. 15 234/160o hold föld haszonélvezete, melynek adóját a község fizeti. 6. Természetben lakás, 7. Anyakönyvvezetővó való kinevezés esetén 200 korona tiszteletdij. 8. A magánmunkálatokért szábályrön- deletileg megállapított dijak. A II-od jegyzői állás javadalmazása a következő: 1. 1200 korona készpénz, 2. 200 korona lakpénz, 3. Anyakönyvvezető helyettessé való ki­nevezése esetén 50 korona tiszteletdij. 4. A magánmunkálatokórt szabályren- deletileg megállapított dijak. Gyulán, 1903. január 16-án. Lukács Endre, 22 1—2 főszolgabíró. Magvakból a legjobbat! Fákból a legnemesebbet! Rózsák, növényekből a legszebbet! tartalmaz nagy képes árjegyzékem, le­írásokkal, sokféle kertikönyvet pótol, az egyedüli a maga nemében s kívánatra bérmentve megküldetik. Legdivatosabb csokrok és koszorúkat friss élővirágokból minden vidékre — pontos és üde meg­érkezés biztosítása mellett — szállít az udvari mag- és virágkereskedő MtHLE TIL1SOS, cs. és kir. udvari szállító Temesvárott. n 2—6-E rovat alatt kőzlőttekert nem vállal felelősségét a Szerkesztő. Törvényszéki csarnok. Végrendelet, özv. Zsadon Józsefné nem sze­rette á rokonait és elhatározta, hogy vagyonát id. Makai Kálmán kovács öcsödi lakosnak hagyja, leg­alább id. Makai Kálmán, Milus József, Milas Józsefné és ifj. Makai Kálmán igy adták elő, sőt Szabó Bene­deket és nejét is reá vette az örökös, hogy vallják a kir. járásbíróság előtt azt, hogy örökhagyó vég- perczeiben úgy nyilatkozott, hogy minden vagyona a Makai Kálmáné. Úgy is történt a dolog, a vagyon a kovácsra jatott, de az örökösök nem hagyták any- nyiban a dolgot, bebizonyították, hogy az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés kelte idején már halott volt és id. Makai Kálmán volt mellette és épugy mint Kadarkuton is mondta a halott nevében, hogy reá hagy mindent, sőt Szabó Benedek és neje azt is beismerte, hogy ők ott sem voltak, csak az örökös fizette meg őket. A kir. törvényszék 1903. január 19-én tartott ülésében azonban nem látta bebizo- Inyitottnak, hogy az örökhagyó a végrendelkezés­HIRDETÉSEK. Békéscsaba nagyközség alólirott elöljárói részéről közhírré tétetik, hogy a Békéscsa­báról Gyula féle vezető müútnak a békés­csabai határban levő szakasza mentén ki vágott kanadai nyárfák sudarai, melyek 60 — 90 cm. vastagok és 1—8 méter hosszúak, ipari czélokra előnyösen felhasz nálhatók — a folyó évi január hó 26-án reggel 8 órakor a helyszínén tartandó nyil­vános árverésen ej fognak adatni. A euda rak száma 100 darab. Ugyanezen a napon délután 3 órakor a nagyréti diillőt a gróf Apponyi-féle vand háti uradalomtól elválasztó út mentén ki vágott 27 darab 60 — 90 cm. átmérőjű, 4 — 8 méter hosszú kanadai nyárfa sudár fog nyilvános árverésen a helyszínén eladatni Kelt Békéscsaba, 1903.- január 20. Békéscsaba nagyközség elöljárói: Korosy, Zsíros, I. jegyző. 24 J—1 bíró. rv Ír A legolcsóbb bevásárlási forrás! A legkitűnőbb zsebórák 3 évi írásbeli jótálás mellett kaphatók Konrád János óra és aranynemü kiviteli Üzletében (Csehország.) B R Ü X 182. sz. Saját műhely órák és a finomabb műszaki tárgyak készítésére. Jó Nickel remontoir óra — — — — Irt 3 75 Valódi ezüst remontoir óra — — — 5'25 Valódi ezüst láuez — — — _ _ 1-20 Nick el ébresztő óra — — — _ 1.75 Üzle tem a cs. kir. jelvénnyel a kettős sas­sal lett kitüntetve, több arany és ezüst ér­met nyert kiállításokon. — Több ezer elismerő levéllel rendelkezik. — Képes árlapok ingyen és bérmentve. La 365 13 —52

Next

/
Thumbnails
Contents