Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1903-01-25 / 4. szám
gyulavárosi árvaszék megvizsgálására kiküldött bizottság jelentése is tudomásul szolgált, melyszerint a megyei árvaszéknél az egyes tisztviselők betegeskedése folytán keletkezett munkatorlódás végzésére személyszaporitás volna szükséges. A főorvosi havi jelentés elmondja, hogy a közegészségügyi viszonyok kedvezőtlenek voltak, de az előző hónaphoz viszonyítva mégis javultak. A fertőző bajokban történt megbetegedések száma 146 esettel emelkedett. Leginkább előfordultak a légzőszervek megbetegedése*; uralkodó fertőző baj a kanyaró volt. Leginkább megfertőzött községek: Kondoros, Körösladány és Szentandrás. Orvosrendőri vizsgálat voltvélőn 497 esetben, holtan 2 esetben. A köztisztaság mindenütt kielégítő volt. A trahomások száma 162. Gyógysavóval beoltottak 14 difteriás egyént, kik közül 13 meggyógyult, 1 meghalt. Gádoros községet a közigazgatási bizottság a kataszteri birtokiveknek újonnan való előterjesztésére kötelezte. A határozat ellen a község feleb- bezett. melyet a miniszter elfogadott. E határozat tudomásul szolgált. Előterjesztette még a pénzügyigazgató Békés községnek a birtokivek újonnan való elkészítését megtagadó határozatát. A közigazgatási bizottság azonban, miután a békési birtokivek használhatatlan állapotban vannak, a határozatot uem fogadta el. Jelentéktelenebb adó és fegyverbirság ügyek tárgyalása után a tanfelügyelői előadmányob kerültek sorra I HI , ,, A rendes havi jelentés után tudomásul vették a közoktatásügyi miniszter rendeletét a tankötelesek összeírása és statisztika tárgyában, valamint a mezőberényi polgári iskolai tanítónői választást: 'Czettler Jenke megválasztását. Megerősítésre felterjesztik. Békés község legutóbb öt tanerőt választott, négy tanítót s egy tanítónőt. A választás a tanfelügyelő elnöklete mellett szabályosan folyt le. A tanfelügyelő azonban csupán a négy tanító megválasztását ajánlotta megerősítés végett való felterjesztésre. A tanítónő: Rácz Mariska megválasztását nem ajánlotta, miután a pályázók között nevezettnél jobb képesítésű is volt. Egy miniszteri rendelet pedig a jobb képesítésű megválasztását ajánlja. Hosszú vita indult meg ez ügyben, melyben a közigazgatási bizottság minden tagja felszólalt, ellenezve vagy pártolva Rácz Mariska megválasztásának megerősítésre való felterjesztését. Végre szavazás döntötte el az ügyet s a közigazgatási bizottság úgy határozott, hogy a választást felterjeszti megerősítésre, miután a törvény jobb és rosszabb képesítés között nem tesz különbséget. A főügyészi előadmányok legnagyobb részét kórházi ápolási dij leengedések foglalták el, nehány cselédbér ügy mellett. A szarvasi takarékpénztárt nem vették fel a községi legtöbb fizetők névjégyzé- kébe, mely határozatot az alispán jóváhagyta. Az alispáni határozat ellen felebbezett a takarékpénztár, felebbezését azonban a közigazgatási bizottság visszautasította. Az államépitészeti hivatal havi jelentése szerint a múlt hóban az állami ut jókarban volt, épugy a törvényhatósági utak is. A gerla—békési ut földmunkáit a hó vége felé az erős fagy miatt befejezték. A postajáratok, táviró és távírda használat ellen kifogás nem volt. Az árvaszéki elnök havi és negyedévi jelentését a megyei, a gyulai s a békéscsabai árvaszék megvizsgálása tárgyában tudomásul vették A kir. ügyésznek a gyulai fogházról szóló havi jelentése után az ülés véget ért. A vármegyei gazdasági szövetségről Irta 8 az orosházi Szanatórium-estélyen felolvasta: Lukács György. Az állam ereje népességében van. Ma, amidőn a világverseny nagy harcsában a gyöngét kíméletlenül eltiporják, minden nemzet nagy, erős és hatalmas akar lenni. Ahhoz pedig, hogy ezt elérje: egészség, műveltség és vagyonosság szükséges. Ezért mozgatják ma államot és társadalmat a közegészségügyi, közművelődési és közgazdasági kérdések. Nem merném eldönteni, a három közül melyik a legfontosabb. Egyerejüek. Egyik a másik‘ nélkül keveset ér. A betegség, a müveletlenség és a szegénység a nemzetek sírásói. Egészség, műveltség és vagyonosság pedig haladást és hatalmat jelentenek. A magyar társadalom is át van immár hatva ezekben az irányokban való fejlődés, szorgos munkásság elengedhetetlenül szükséges voltától. Hogy ez való igazság, annak bizalom fakasztóbb jelenségére alig utalhatok, mint arra, hogy amidőn Békésvármegye községeihez fordultam azzal a kérdéssel, akadna e közöttük olyan, amely tüdőbetegek sanatoriumának területet és fásítást ingyen adna, egyszerre öt község tett tiszteletre méltó ajánlatot. Valóban felemelő bizonyítéka vármegyénk népessége magas intelligentiájának, közegészségi kérdések iránt való éber érzékének. Ez az egy jelenség maga biztosíték arra, hogy a népsanatorium, melynek létesítése eszméjét ihletett buzgalommal karoltuk fel, nem a jövő zenéje, hanem a jelen közvetlen kivitelre megérett kérdése. Meg lesz a sanatorium, semmi kétségem. És követni fogja több is. És karöltve létesülni fognak, mert létesülni kell, más oly humanitárius intézmények, melyek a sanatoriumok igazán üdvös működé sét hivatvák biztosítani. Szükség van általános hatású közegészségi és közgazdasági intézkedésekre, melyek a tüdővész által különösen veszélyeztetett szegényebb sorsú uéposztályok anyagi jólétének emelését, lakásviszonyainak, ruházkodásának és táplálkozásának feljavítását czélozzák. Vármegyénk legutóbb ez irányban igen hathatós intézkedést készített elő a cseléd lakásokról szóló, szabályrendelet megállapításával. De még nagyon sok mindent kell tennünk. Értem a kis emberek helyzetének javítását. Azt, hogy a gazdaságilag gyenge existentiákat gazdaságilag megerősítsük. Ezzel megerősítjük őket testük szervezetében, a kóroknak való ellenállás képességében is. íme, tisztelt társaság, a közegészségügyi és a közgazdasági érdekek és kérdések nem függetlenek egymástól, ellenkezőleg összeszövődnek, csak egymással és a kulturális kérdésekkel kapcsolatosan fejleszthetők. A kölcsönhatás oly nagy, hogy nincs az az elenyésző közegészségügyi intézkedés, melynek hatása kézzel foghatólag meg ne nyilatkoznék művelődési és gazdasági téren. Viszont a közművelődés és a közgazdaság terén tett minden lépés egyszersmind a közegészségügy előhaladását vonja maga után. Ennél a legbensőbb kapcsolatnál, legszorosabb kölcsön hatásnál fogva azt a pár percznyi időt, mely- lyel becses figyelműket lefoglalom, néma sanatorium ügyére kívánom concentrálni, hanem a tuberculosis kérdésével és általában a közegészségügygyei is kapcsolatos közgazdasági terrénumra akarok röviden áttekinteni. Arról akarok szóllani, közgazdasági téren mit tegyünk a kis existentiák erősítésére ? Olyat a mi semmi más társadalmi osztály és foglalkozás kör érdekeit nem sérti, a mi nem ellentétes azzal, hogy minden egyénnek és minden osztálynak joga és kötelessége a boldogulás feltételeit keresni. Tisztelt társaság! A kicsinyek és gyöngék ne alamizsnában, ne az erősek ajándékában keressék a támogatást. Keressék egymásban. A kicsinyek és gyöngék egyetlen erőssége: a szövetkezés. A szövetkezeti, eszme csak nagy nehezen megy át a magyar ember vérébe és elméjébe. De fokozatosan mégis átmegy. Orosházán még mindig nem sikerült létrehozni a tejszövetkezetet. Én ezt nagyon sajnálom, mert szilárd meggyőződésem, hogy az a lemosolygott «tejszövetkezet« Magyarország egyik áldásává fogja magát kinőni. Sok, sok milliót fog a hazába behozni, közvetíteni fogja mai szegényes mezőgazdaságunknak az állattenyésztéssel kapcsolatos gazdálkodásra való átmenetét és ezen az utón regenerálni fogja egész mezőgazdaságunkat. Az orosházi kisgazda nem hiszi mindezt, nem akarja a szövetkezetét. Nohát akkor talán mégis meg fog változni a felfogása, ha még egy lépéssel tovább megyünk és megalakítjuk a szövetkezetek szövetségét, Annak, hogy a szövetkezeti eszme csak lassan terjed, nem utolsó oka az, hogy a megalakult szó vetkezetek, noba sok kis erő van bennök, még sem elég erősek, nem elég erősek főleg intelligéntiában, szakértelemben, kereskedelmi szellemben és összeköttetésekben. Ezért sok szövetkezet kevés eredményt ért el, némelyik el is bukik. Ám, ha tömöritjük a szövetkezeteket, ha erejüket összetesszük, ha mind azt a mi elszórtan jó, az egyes szövetkezetben, összesítjük és valamennyi javára gyümölcsöztetjük, akkor ezzel összes szövetkezeteinket egyaránt életrevalókká tehetjük. Ezzel megszűnik a szövetkezeti eszmétől való idegenkedés a kicsinyek és gyöngékjietni fognak tömörülni, mert látni fogják, hogy a tömörülésben nem csak kereshetik, de tényleg meg is találják az erőt. Vármegyénknek nemcsak tejszővetkezetei vannak. Vannak hiteltermelési, fogyasztási szövetkezetei. Vannak azon kívül gazdakörei, munkás egyesületei, Kérdem, közhasznuak e ma a munkás egyesületek ? Alig. Mert tehetetlenségükben többnyire csak elégedetlenkednek. A kisgazdasági erők szövetségében a munkásegyesületek is megkaphatják a maguk támogatását. Mily nehéz, teszem fel ma egy parczellázási műveletet, vagy egy kis bérlet rendszert keresztül vinni. Miért ? Mert nincs szervezet. Mindezeknek a gyakorlati kérdéseknek helyes megoldására vezetőnek, útmutatónak, irányítónak ott lesz a szövetség. A szövetséggel szívesen szóba áll a kormány, hatóság, nagybirtokos, mig az elkülönzött egyes kis existen- tia természetesen nem lehet alkuvó tényező ezekkel szemben. A kis bérleteket említettem. Ez az intézmény okos korlátok között a kis gazdasági erők meged- zésére nagyon egészséges, de hasznos a nagybir tokosra is. Igen ám, de a nagybirtokos, bármily humánus is az érzése, az esetek sokaságában nem mehet bele a kis bérletek rendszerébe, mert a kínálkozó kis emberek nem tudnak biztosítékot nyújtani. Ezen is segíthet a szövetség. Mert a szövetség találhat módot arra, hogy a kis bérletre vállalkozók helyett, a kik lehetnek bármily érdemes emberek, de egyenként nagyobbára tehetetlenek, beszerezze és letegye az óvadékot. Nem sokára létesülni fog az uj telepítési törvény, a mely az okszerű föld feldarabolást (parczel- lázást) is előfogja segíteni. Ám de ennek a törvénynek is csak ott fog lehetni hasznát venni, ahol a kis gazdasági existentiák szervezettel bírnak, a melynek utján érdekeiket érvényesíthetik. Ily szervezet híján nem fogják igénybe venni tudni a törvény kedvezményeit Mondok más példát. Vármegyénk sok részében a föld, kender termelésre nagyon alkalmas. Még sem lendül a kendertermelés. A kis ember nem mer belefogni, szakértelme sem elég. Jó áztató helye sincs, aztán nagyon fél a kereskedőtől. A szövetség majd közvetít neki szakértelmet is, jó magot is, áztatóról gondoskodik és biztosit neki állandó, megbízható piaczot. Vagy, hogy visszatérjek a tejszövetkezetekre, nagyon nehéz a lefölözött tejet értékesíteni. Egy része elfogy és pedig áldást hozólag, mert a legszegényebb néposztálynak szolgál olcsó és jó táplálékul. De egy nagyobb Üzemű tejszövetkezet oly mennyiségben termeli a sovány tejet, hogy magán fogyasztásra alig egy részét lehet értékesíteni. A bajból a kivezető ut nem egyébb, mint a hússertés tenyésztésének határozott és nagy aranyu felkarolása. Ez az akczió van hivatva kiszorítani Magyarországból a prágai sonkát, a mely czikkre, a mint jól tudjuk, milliók vándorolnak ki a hazából. Az útmutatás e tekintetben is a szövetség feladata. Még nagyon sok gazdasági közérdeket mozdíthatna elő’ a szövetség, a melyről szólok. Gazdasági közérdekeket, melyek mindannyin lét alapjában erősítené a magyar kisgazdát, munkást és földmivest Például az állat és baromfi tenyésztés, nemesítés, hizlalás, értékesítés terén. Nem akarom mindezeket felsorolni, hiszen már elég sok kézzel fogható pél dára utaltam. Nem terjeszkedem tehát ezúttal tovább. Annál kevésbbé, mert előadásom már is hosszúra nyúlik. Lehetetlen azonban még pár szóval nem hang- sulyoznom, a mit már az imént is említettem, t. i azt, hogy a kis erőknek ez a tömörítése semmi másl alakulással szemben disharmoniát nem jelenthet. — Kiemelem különösen, hogy tévesen okoskodnék, a ki azt mondaná, hogy mindazon czélok felé, melyeket előadásomban csak érintőleg említettem, a vármegyei gazdasági egyesület is elvezérli a törekvőket. Nem úgy van. A vármegyei gazdasági egyesületek az általános mezőgazdasági érdekek fejlesztésére hivatvák. Ebben a keretben kiterjeszthetik és ki is terjesztik működésüket a kis ember, kisbirtokos és munkás érdekeinek előmozdítására is, a mennyiben ez a tevékenység abba az általános működési körbe beillik. Szóval mellékesen foglalkozhatnak és foglalkoznak is a kis gazdasági existencziák támogatásával. De a szövetség, a melyről szólok, magokból a kis gazdasági existencziákból, illetőleg ezek egyesületeiből állván, egyetemes és főczéljául fogja tekinteni a kis ember, a nép felsegélését. S a mint a gazdasági egyesüle tek a mezőgazdaság általános művelésének keretében reá érnek a Kis emberek bajával is törődni, úgy ez a szövetség a kis emberek érdekeinek előmozdítása révén, az általános gazdasági viszonyok javulására, előbbrevitelére is közre fog hatni. És pedig karöltve a gazdasági egyesülettel, melylyel okvetlenül keresni fogja a szervi kapcsolatot és azt meg is fogja találni. A másik ok, a miért a vármegyei gazdasági egyesületek nem pótolhatják az ilyen gazdasági szövetségek működését az, hogy — szerény nézetem szerint — az ilyen gazdasági szövetségnek nemcsak a mezőgazdaság terére kellene szorítkoznia, hanem épen a végből, hogy biztosítsuk és megszilárdítsuk azt a harmóniát, a melyre a közgazdasági élet különböző tényezői és foglalkozás körei között elengedhetetlen szükség van és a mely egyedül képezheti egészséges közgazdasági fejlődés alapját, továbbá azon okból, mert a kisiparosok és ipari munkások boldogulásának előmozdítása szintén első rendű közérdek, ezt a szövetséget, vagy mindjárt kezdetben vagy pedig annak megizmosodásával az ipari szövetkezetekre, társulásokra, egyesületekre, körökre is kikeli terjeszteni. Nagyban és egészben igy képzelem, mélyen tisztelt közönség, a védelemre szoruló kis emberek érdekeinek előmozdítását. Az ily módon való szövetségre lépéssel az erők tömörítése révén biztosan elérhetünk olyan jelentékeny eredményeket, melyekre kellő szervezet hiányában gondolni sem lehet. És nagy előnye az ilyen egyesülésnek az, hogy fokozza a kis ember, á gazdaságilag gyönge egyed önérzetét, mert hiszen nem ajándékot kér és kap, hanem a szövetkezés utján önmaga szerzi meg magának az előnyöket, melyek elérésére elszigetelten nem képes. És ha tényleg megalakul, tisztelt társaság, a szövetség, amelyről e helyen szólottám először, meggyőződésem. hogy ezzel népünk gazdasági megerősítésére hathatós lépést teszünk. S ha párhuzamosan foly a munka közgazdásági, közegészségügyi és közművelődési téren, ha a társadalom minden tagja összeforr abban az igyekezetben, hogy'erőssé, azaz egészségessé, vagyonossá és műveltté tegyük a mi derék, hazafias faj magyar népünket, akkor, hamég annyira megsokasodnak is ellenségeink, diadalmasan haladhatunk azon az utón, melynek czélpoutjánál az a felírás van, mely megdobogtatja a mi magyar szivünket, mely ne ábránd legyen többé, hanem komoly -életczél és reális valóság: jövel nagy Magyarország! 246/1903. Ujabbi felhívás az adózó közönséghez. Ismételve felhivatnak mindazok, kik III-ad, IY-ed osztályú és tőkekamat adóra vonatkozó vallomásukat a már közzétett határidőben be nem adták, hogy ezt a vallomásukat 8 nap alatt annyival inkább adják be, mivel ellenkező esetben adójuk a törvényben meghatározott súlyos következmények terhe alatt, hivatalból fog megállapittatani. Kelt Gyulán, 1903. január 20-án. 27 í-i A városi adóhivatal. Hírek. A gyulai főgimnázium. Utólagosan írjuk meg, a mikor már szerencsésen elhárittatott, hogy főgimnáziumunk ügyét, bér alárendelt természetű, de elvi jelentőségű paedagogini kérdésben a közoktatásügyi ministerium és a nagyváradi püspöki hely- nők között felmerült kontroversia fenyegette. A minisztérium ugyanis utólagosan két olyan módosítást óhajtott a szerződésbe, a melyet a nagyváradi püspöki helynök, aki különben a legmelegebben érdeklődik és buzgólkodik főgimnáziumunk iránt, elvi szempontból nem fogadott és nem is fogadhatott el. Lukács György főispánunk intervenoziója, mint a főgimnázium ügyében számtalan Ízben, — de most már nemcsak reméljük, hanem miut bizonyos dolgot hangoztatjuk, hogy erre utolszor volt szükség — ezúttal is' szerencsés volt, a minek bizonyítéka a következő leirat: „2361 szám. Magy.ir kir. vallás és közoktatásügyi minister. Méltóságos dr. Lukács György urnák, Békésvármegye főispánjának. Méltóságos Főispán úr ! A Gyulán létesítendő róm kath. főgimnázium szerződésénél a múlt évi 84202. számú rendeletemmel kívánt két módosítástól a felhozott indokokra való teki itettel, ezennel elállók. Miről Méltóságodat folyó évi január hó 11 én 50. szám. alatt kelt felterjesztésére további szives intézkedés végett azzal értesítem, hogy erről egyidejűleg a nagyváradi tankerületi főigazgatót is értesítettem. Fogadja Méltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyiI- vánulását. Budapesten, 1903. évi január hó 20-án. Wlassics s. k. Rendkívüli közgyűlés les/, holnap délelőtt 10 órakor a vármegyén 22 pontból álló tárgysorozattal, amelynek fontosabbjait lapunk más helyéu ismertetjük. — Az ügyek előkészítése czéljából' a pénzügyi és jogi szakosztályok pénteken délután tartották üléseiket, az állandó választmány pedig holnap délelőtt 9 órakor a közgyűlést megelőzőleg fogja határozati javaslatait megállapítani. A közgyűlés előreláthatólag kisebb érdeklődés mellett fog lefolyni. A községjegyzői nyugdijintézeti igazgató-választmány dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt folyó hó 21-én délután tartott ülésén tárgyalta ax belügyminiszter rendeletét, melylyel az akként módosított községjegyzői nyugdíj szabályrendeletet, hogy az teljes összhangban álljon az állami nyugdíj törvénynyel, elvileg jóváhagyja, csupán némi apróbb pótlások végett küldi vissza. Lényeges kifogása a miniszternek az, hogy. a nyugdíjazásoknál csak a teljesen eltöltött szolgálati évek vehetők alapul, ezt a választmány — tekintettel a szabályrendelet egyéb, a községi jegyzőkre nézve igen előnyös módosításaira — szintén elfogadta. A szabályrendeletet, a többi lényegtelen észrevételeknek is eleget téve § átdolgozva újból beterjeszti a legközelebbi közgyűléshez. Ezen kívül a választmány több folyó ügyet s kölcsön iránti kérvényt intézett még el. A polgári lóavató bizottságokban megüresedett tagsági helyekre Lukács György főispán a következő tagokat nevezte ki: 1. (A 137. b.) polg. 177. sz. katonai bizottságba (avatási hely Szarvas), Kristóffy Jáno^ lemondása folytán állatorvossá Ország Ignácz kondorosi községi állatorvost; 2. (A 175. c.) polg. 176. sz. katonai lóavató bizottságba (avatási hely Orosháza), Kiss István helyébe becslővé Horváth Sándor orosházi lakost. 3 (A 177. a.) polg. és 177. sz. katonai lóavató bizottságba (avatási hely Orosháza), Illgner Frigyes helyére állatorvossá Matics István kondorosi községi állatorvost. 4. (A 174. a.) polg. 174. sz. katonai lóavató bizottságba (avatási hely Gyula), Sál József helyére állatorvossá Petyován Endre, gyulai kir. állatorvost. Egyébként a vármegye területén megalakított lóavató bizottságokban változás nem történt. A gyulai borellenőrző bizottságba Lukács György főispán Berbekucz Péter helyére tagul Bulboka János gyulai lakost, Réthy Béla lemondása folytán a békéscsabai borellenőrző bizottság elnökévé pedig Kovács L. Mihály békéscsabai lakos, okleveles gyógyszerészt nevezte ki. Jóváhagyás. A magyar kir. belügyminister jóváhagyta a törvényhatósági bizottságnak N. Szabados József vállalkozóval kötendő peregyezségre vonatkozó véghaiározatát, mely szerint N. Szabados Józsefnek az elmegyógyintézet építéséből kifolyólag támasztott 7000 koronás követelése fejében fizet a vármegye 3000 koronát és a biróilag megállapított perköltségeket. Továbbá jóváhagyta Huszka Ferencz kórházi Írnok részére megszavazott 270 korona segélyre vonatkozó véghatározatot. A kereskedelmi miniszter Hartenstein Zsigmoud- nak, az orosházi „I. Ferencz József tanoncz-ottbon* részére adott 400 korona adományáért köszönetét nyilvánította. Kinevezés. Szabó Béla központi Írnok lemondása folytán megüresedett irnoki állásra Lukács György főispán Csornák István orosházi járási írnokot nevezte ki és szolgálattételre a vármegyei árvaszék- hez osztotta be. Orosházi járási Írnokká Braun Károly központi dijnok s ennek helyére Iván Romulusz neveztetett ki. A békésvármegyei villanytelep ipari erőátviteli czélokra áramot szolgáltatandó üzemága részére a kereskedelmi minister 10 évre a szokásos állami kedvezményeket engedélyezte. A tüdővészesek sanatóriuma javára a szarvasi kereskedő ifjak által rendezett tánczmulatság tiszta jövedelme 260 korona 95 fillér, — a békéscsabai sanatorium hangverseny és tánczmulatság tiszta jövedelme 288 korona 48 fillér volt.
