Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1903-06-07 / 23. szám
23-1 k szám Gyula, 1903. június 7-én XXXV. évfolyam r Szerkesztőség: Templom-tér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatunk vissza. Előfizetési dij: Egész évre ! ! 10 kor. — fill. Fél évre ... 5 „ — „ Évnegyedre . 2 „ 50 „ L Egyes szám ára 20 fill. £ÉS. r Kiadóhivatal: J Társadalmi és közgazdászat! hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő: Dr. ftodoky Zeitén. Felelős szerkesztő: Kóhn Dávid. Templomtér, Dobay Ferencz háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyílt-téri közlemények küldendők. Uirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Njilt-tér sora 20 fill. A felemelt helypénzszedósi dijak. Gyula város képviselőtestülete, legutóbb tartott közgyűlésében, a heti s országos vásári belypénzeket olyan mérvben emelte fel, a melyről nem habozunk kijelenteni, hogy jogos elógületlenséget keltett a város közönsége, különösen pedig az iparososztály körében, a mely helypénzszedési tarifa, ha jog- érvényessé válnék, a nélkül is folytonosan hanyatló heti s országos vásáraink idegen forgalmára végzetes hatással volna. 1. Minden gazdasági és nyers terményért 2 kerekű előfogatos kocsiban fizetendő 6 G11. 2. Minden 4 kerekű kocsiért, ha elébe 4 drb vonó jószágnál kevesebb van befogva 12 fillér. 3. Ha 4 vagy több jószág van befogva 16 fillér. 4. Minden egyébb árukért, tehát ipar és gyári müvekért, minden két kerekű befogott kocsiban 12 fillér. 5. Minden 4 kerekű kocsiért, ha hatnál kevesebb jószág van befogva 20 fillér. 6. Ha 6 vagy több jószág van befogva 30 fillér. 7. A vásárhelyen kirakott áru után, ha az a földön árul tátik, négyszög métertől 3 fii. 8. Ha asztalon vagy sátorban árultatik négyszög méterétől 4-ről 8 fillérre emelve. 9. Boltok és bezárható sátrakban négyszög méterenként 16 fillérről 30 fillérre. 10. Minden drb egy éven felüli szarvas- marha, ló és szamárért 16-ról 20 fillérre. 11. Minden drb egy éven alóli szarvasmarha, ló és szamárért 8-ról 10 fillérre. 12. Minden drb sertés, juh, vagy kecskéért 4-ről 6 fillérre. Anyjával eladott szopós malacz után nem járt eddig dij, most megállapittatott 4 fillérben. 13. Minden portékáért, mit egy gyalog személy kosarakban, zsákokban, talicskán, vagy kis kocsin vásárra visz, mihelyt a vásárban bizonyos helyet foglal el 4 fillérről 6 fillérre. 14. A lovankint való külön elkorlátozást igénybe vevő lovak után a fenti 10, illetve 11 pontok alatt megállapított helyrémen Jcivül T .A. Jrt C Z A.. Becsvágy. (Weber Demokritoaából.) A becsvágy, vagy dicsszomj vadhajtása a tisztelet természetes ösztönének, vagy azon észszerű követelménynek, hogy mások rólunk jó véleménynyel legyenek. Ellentéte a szégyen. A ki közönyös a tisztelet iránt, közönyös szégyen iránt is. A büszke saját lelkiismerete szempontjából saját énjének tökéletesítésére törekszik — a dicsszomj külsőségekre és a világelötti csillogásra vágyik. — A dicsszomjas tehát oly előnyöket szeret feltüntetni, a melyek magukban véve kevés értékkel birnak; inkább a tisztelet külső jeleire törekszik, rangra, czimre, gazdagságra; könnyen lesz hiú, divatbolond, kérkedő, hazug, különcz, a mint a körülmények kivánják. Keresi mindenütt a dicséretet és a tetszést, pedig általános dicséret rend szerint a közepesek mértéke; hogy is lehetne különben annyi dicsériádákat mondani ? Eleinte csak az Isteneknek daloltak hymnuszokat, nem sokára rátértek a császárokra, királyokra és utoljára már akadémiai dicsszónoklatok, szószék! dicshymnuszok és nyomtatott gyászbeszédek is lettek. A hirszomj magasabb foka a becsvágynak, a mely legtöbbször a kívánt becsülés ellentétéhez vezet és gyakran inkább rossz, mint jó hírnevet szerez; hasonlít a lázhoz, a mely idegrendszerünket megerősíti ugyan, de mindig elgyengülés a következménye. Ilyen volt a politikai láz Francziaországban. A hirszomj tehát, ha nagy eredményeket ér is el, a józan ész előtt nem igazolható és mint telhetetlen zsarnok tisztelete gyalázattá fajul el. A legegyenesebb és daráborikint és naponként még 20 fillér dij fizetendő. 15. Minden drb lábán felhajtott kocsin vagy egyébként behozott lúd, pulyka után 2 fillérről 4 fillérre. 16. Rucza, tyuk és csirkéért eddig nem volt dij, most 2 fillér. A fenti díjtételek minden darab a vásártérre beállított jószág után lefizetendök, akár be van, akár nincs befogva. A szabályrendelet 11. és 13. §-a alatti dij, melyek szerint ha egy kocsi üresen jön be : 30 fillér, — ha pedig eladás czéljából árut hoz be : 50 fillérre emeltetett fel, — a mi az eddigi dijak 50 százalékát is felülmúlja, így, ha valaki egy kocsival, 2 lóval jöu a gyulai vásárra, vagy hetipiaczra, fizet összesen 70 fillért, — ha pedig egy zsák búzát, vagy tengerit hoz magával: 90 fillért. Úgy tudjuk, hogy a képviselőtestület határozatát megfelebbezik. A minek őszintén örvendünk; mert reméljük, bogy a vármegye a határozatot fel fogja oldani s a képviselőtestületnek alkalma lesz alaposabban tárgyalni s fontolóra venni, hogy ahelypénz- dijaknak emelése, a fenforgó viszonyok kö zött, czélszerü s helyes dolog-e ? Mi azt hisszük, hogy nem czélszerü, nem helyes, sőt határozottan veszedelmes dolog. Épen az ellenkező czélt érné el, mint a — megengedjük, hogy jóhiszemű — intenczió szándékolja. A városi tanácsot a helypénzszedósi dijak emelésére a belső vásár kikövezése vezeti. Tartunk tőle, hogy a felemelt helypénzszedési dijak nem fogják az e czimen eddig befolyt jövedelmet szaporítani egy fillérrel sem. Sőt nincs kizárva, hogy a felemet helypénzszedési dij mellett ezen jövedelem még csökkeni fog; az pedig bizonyos, hogy a vi déket, a melynek forgalma, Arad és Bihar megyének Gyulával szemben ellenséges ut- politikája következtében, mesterségesen el- tereltetett, még erősebben megfogja csappantam', esetleg teljesen elfogja tőlünk riasztani Ezen körülménynek bekövetkezése pedig végzetes hatással lenne az a nélkül is súlyos viszonyokkal küzdő kereskedő s iparos, de nagy hátránya lenne a földmives osztályra is, a melynek szintén kiváló közgazdasági érdeke, hogy országos és hetivásárainknak legalább redukált forgalma megóvassék, tehát minden intézkedés, igy á helypénzszedési dijak emelése is, ami ezen közös érdekű czélt koczkáztatná | veszélyeztetné, elkerültessék. A hetipiaczok s országos vásárok megóvásánál, a közeli s távolabbi vidék forgalmának Gyulára leendő terelésénél nem ismerünk városunkra nézve fontosabb közgazda- sági érdeket. Eme érdek az, a mely a vármegyét és Gyula városát a gyula—barakonyi vasút czéljára nagy összeg megszavazására vezette; eme érdek mellett a belső vásártérnek kikövezése, bármennyire Udvösés helyén való lenne különben, valósággal eltörpül. Ha a belső vásártér kikövezósóvel eddigeló vár hattunk, inkább várjunk vele tovább is. Egy kis körültekintéssel, egy kis okossággal esetleg talál erre a város más fedezetet is. De ha nem találna, az sem baj. Mindenesetre sokkal kisebb, mint ha helypénzszedési diját felemelve, a vidék elriasztásával, a belső vásárteret sem tudnánk kiköveztetni, csupán heti s országos vásárainkat, ezzel pedig minden rendű rangú s foglalkozású lakosságunkat károsítanánk meg. Reméljük és óhajtjuk, hogy a vármegyének feloldó határozata alkalmat nyujtand képviselőtestületünknek kellően elő nem készített, a közhangulattal nem számolt és épen ezért ötletszerűen hozott határozatát jobban megfontolni. A vármegye közgyűlése. — Május 30-án. — Folytatjuk tudósításunkat a vármegye múlt szombati közgyűléséről, amelynek egész délelőttjét az obstrnkcziós vita foglalta el. Délután bár kevesebb számú résztvevővel, de állandó érdeklődés mellett folyt a tanácskozás és több ügynél voltak felszólalások. A délutáni ülés a közigazgatási bizottsági tagválasztásai kezdődött, a melynek eredményét már ismertettük. Majd a békéscsanádi h. é. vasút igaz gatóságába a közgyűlés az alispán felszólalása után Ambrus Sándor orosházi főszolgabírót jelölte. legrövidebb utat a hírnév jutáshoz Socrates mondotta: „Légy az, a minek látszani akarsz!“ A tisztelet, a melyet személyes előnyeink által érünk el, több élvezetet szerez, mint az úgynevezett jóhir; mert mig az közvetlen hoz zánk van nőve, emez bizonyos távolságban oly emberek között él, kik minket úgy, mint mi őket nem ismerjük ; gyakran távoli ismerősöktől. birhordóktól, hazudozóktól származik és csupán csak híresztelés. Igen gyakran sem a jó, sem a rossz hirnek nincsen alapja, habár a rossz hir több figyelmet kelt is. A jó hir legtöbbször színlelt az illem és társadalmi közösség követkéz tében és igén gyakran a legnemesebb ember is rosszhírbe jut ezen társadalmi kellék elhanyagolása által. A hir, mint az árnyék kisér bennünket, majd nagyobb, majd kisebb mint mi némely ember a külvilágban jó ember hírében áll, mig otthonn, ahol közelebbről ismerik, ugyan rósz ; másokat ismét bálványként imádnak a családban, a kit különben a világ ostobának tart Úgy a rossz, mint a jó hir rendszerint csak félig igaz, tehát tulajdonképen csak annyit kellene a hírünkkel törődnünk, mint a dohányfüsttel, ha csupán jót cselekszünk és a rosszat lelkiismeret szerint kerüljük. A hir csacsog, a mint a szél fuj és a véleménytől függ. És mi a vélemény ? Minden fokkal, a mit az ember kiküzd, szaporodik az akadály, veszély és nyugtalanság és gyakran a lelkiismereti furdalás is; és minden hódolat és tiszteletnyilvánitás kinek szól, talán a személynek, vagy inkább a helynek ? A kicsikart és ki nem érdemelt tisztelet ahhoz a tisztelethez hasonlít, a melyet a csapat előtt a tiszt kihúzott karddal megkövetel. A tisztelet törvénye nem áll mindig öszA vármegye honvéd hadapródiskolái alapítványi hélyére első helyen Dutkay Lajos, második helyen sorrend szerint Sál Sándor, Oláh Gábor, Varga Ferencz és Szathmáry Ferencz jelöltettek. A belügyminiszternek a tiszti nyugdijintézeti szabályrendelet módosítására vonatkozó rendeletével szemben a közgyűlés feliratilag kéri, hogy a vármegyének az önkormányzati jog alapján hozott eredeti megállapodásai helybenhagyassanak. Az aradi siketnéma intézet javára a községeket általános gyűjtésre hívta fel a közgyűlés és az intézet felügyelő bizottságába Benka Gyulát és dr. Zöldy János küldte ki. Köszönetét fejezte ki a közgyűlés a pénzügy- miniszternek azon elhatározásáért, a melylyel a főjegyzői lak és Destek-féle ház anyagait a közkórháznak adományozta. Hevesvármegyének az önálló magyar hadsereg felállítását sürgető köriratára vonatkozólag az állandó választmány a pragmatika sanction alapuló együttes és közös védelem alapján oly irányú felirat küldését javasolta, hogy a hadsereg jelenlegi szervezetében a magyar önálló államiság a nemzeti nyelv és jelvények behozatalával érvényre juttassék. Dombi Lajos szólalt fel elsőnek a javaslat ellen, és Hevesvármegye feliratát támogatni kívánja, mert attól elzárkózni magyar hazafinak nem lehet és nem szabad ; mindössze egy kis pótlást indítványoz, bogy a hevesi felirat azon pontjához, »amikor a király parancsa a hadsereget harczba küldi«, hozzátétessék »a király és a magyar haza parancsa*. (Helyeslés.) 'Rosenthal Ignácz szerint a közös hadsereg kebelében is kifejezésre lehet juttatni állami különállásunkat, azért a feliratban ezen eszközöknek megvalósítását sürgetné annál is inkább, mert gazdaságilag szinte lehetetlen az önálló hadsereg felállítása, oly óriási költségbe kerül. Az államháztartás érdekeivel pedig számolni kell. Dr. Berényi Ármin Dombi indítványát pártolja, az állandó választmány által javasolt értelemben már felirt a vármegye, de eredménytelenül; követeljük tehát azt, amihez feltétlen jógánk van. Ha a költségek nagyobbak lesznek is, örömmel viseljük azokat, mert lesz magyar hadseregünk. De nem kell a költségeknek feltétlenül növekedniök, mert akkor önállóan rendelkezünk a hadsereg felett és módunkban lesz anyagi erőinkhez alkalmazni annak kereteit. A magyarnál sokkal kisebb államok is képesek önálló hadsereget fenntartani. Itt különben nem a hangban az erény és a józanész törvényével. Inkább tiszteletnek veszi az ember, mint léhaságnak, ha idegen keresményből él, mintha arcza verejtékével keresi kenyerét; tiszteletreméltóbbnak tartja valakit karddal keresztül szúrni, vagy golyóval az agyvelejét szétroncsolni, a helyett, hogy bocsánatot kérne tőle; holott egyiknek még sincs igaza. A józanész nagy előhaladása időnkben, hogy az arabok (god) és a keletiek, vérbosszúiéi nagyobbára kihaltak — pedig a természet szerint ezek természetesek. Az európaiak párbaja nemesebb, nyiltabb, mint a keleti népek alattomos vérbosszúja; de Istenem, ott, ahol tör vények uralkodnak ! ? Talán rá fog jönhi az utókor arra, hogy háborút is a törvény szerint tekintse és diplo- mácziai békebizottságot fog felállítani, mint most a polgári bíróságok állanak és a point d’ hone- urt pedig egyedül az erényben helyezi. Az ember inkább fizet kártyaadósságot, mint az iparos és szolga-járandóságot és a Paul Jonesek (tengerésztiszt az amerikai szabadság- harczban) ritkák. Mielőtt hajóra szállt, becsületbeli tartozásait kifizette, (ebben a szóban élnek a becsület fogalmával rettenetesen vissza) midőn egy iparos számlát nyújtott neki át: „Nincs pénzem“ felelt. „De hiszen ön ma már többeknek megfizetett ?“ »Azok becsületbeli adósságok voltak.“ Az iparos a számlát a kályha tüzébe dobta és szólt: »Nos hát legyen ez is becsületbeli adósság.« És Paul Jones fizetett. A régi nagyra tartott nemesi lovagvilágban a nép kirablása, legyiikolása és gyötrése lovagerény volt. A becsületes szó fogalmát sem szabad oly pontosan venni. Épp olyan sokan lettek az országból száműzve, mert becsületesek voltak, mint a kiűzött, bélyegzett csavargók. Az egész franczia parlament száműzetett nem egyszer azért, mert a királynak becsületesen megmondta az igazságot és mert a nemzeti érdekeket becsülettel képviselte. Van külső és belső tisztesség. Állhat valaki nagy tiszteletben, tiszteletbeli állásokat viselhet, becsületrend tagija lehet, lehet maga a becsület oszlopa és még sem becsületes ember oly értelemben, a melylyel a közönséges ember az ő egyéni becsületét jellemzi. Úgy vagyunk a becsülettel, mint a vallással. A ki önmagát nem becsüli és vallásosság sincs a szivében,, azt mások ítélete épp oly kevéssé teheti a becsület emberévé, mint a pápai bulla a szegény vétkezőt szentté. Némely rangemelésre azt lehet mondani, a mit az angolok Pittről mondtak, midőn lorddá lett: „Felf síé bukott a lépcsőn.“ A mai korban a becsület emberét a következőképen lehet megállapítani: „Az, a ki a törvény kezei közé nem jutott.“ Az ó-korban Cézár a becsvágynak ideálja: »Aut Cézár, aut nihil“ (vagy Cézár, vagy senki) és a Bibulussal való konzulatussága idején igy tréfáltak a rómaiak: „Consulibus cajo Caesaré et Julio Caesaré“ (Cajus Cézár és Julius Cézár konzulátussága alatt.) Nelson az angol hadvezér a trafalgari ütközet előtt igy fordította át ezt: „Lord or angel“ (Lord, vagy angyal) Most egyszer, mint lord került ki az ütközetből.— Egész Olaszorságban még a legkevésbbé regényelva- sottak között is a rablóvezér Rinaldó Rinaldini neve ismeretesebb, mint a történelem bármelyik hősének neve. A legújabb történel“mben bizonyára senki XjaptarLls mai számálioz eg"ész iv melléklet van csatolva.
