Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1903-05-31 / 22. szám

kétségbeesése miatt, hogy munka-hiányában betevő falatja sincs s nem tudja őket eltartani, f. hó 22*én déli 12 és 1 óra között — felakasztotta magát s holtan találtak rá.

Szökevény huszárok A körösladányi csendőrség f. hó 17'én két szökött huszárt tartóztatot le, névszerint Horváth Ferenoz és Wér József cs. és kir. 7 huszárezredben legeuyekót. A két vitéz huszárt a csendőrség a nagyváradi ezredparancs- nokságnak adta át, hol kitűnt, hogy a két szökevény megunta a katonai életet s úgy gondolták, hoyg ebben az ex-lex világban, ha elszöknek is, a törvény nem bünteti.

A szarvasi sziniszezon. Szarvas egyike ama vidéki városoknak, melyek nem tartoznak egyik sziuikerüteiliez sem. Ennek a szinészeti kéidest illetőleg sebová sem tartozásnak a hátrányos oldalát érzik meg már az idén a szarvasiak, midőn a város szint szezonja elérkezett. Nem kapnak ugyanis egy a közönség igényeinek megfele.ő elsőrangú társulatot, amely az öt vagy hat hétből állói szezon idején egyhuzamban Szarvason működnék. A szarvasi sziuügyi bizottság folyó hó 19-én tartott ülésén foglalkozott ennek a kérdésnek a rendezésével s miután más megoldási mód nem kínálkozott, abban állapodtak meg, hogy | sziniszezont, a játszásra engedélyt nyert Pesti Ihász Lajos szabadkai színigazgató javaslatához képest ketté osztják. A szezon első fele junius első napjaiban kezdődik s 15 napig tart, a szezon második .fele pedig augusztus 29-én kezdődőleg 20 estére terjed, tehát öt nappal hosz- azabb életű, mint. az első. A 15 olöadásos cziklusia 10 bérletet, a 10 előadásra pedig 15 bérletet nyit sz igazgató. Festi Ihász társulata most fazolnokrol jön Szarvasra.

JÓ tanács- Mindazoknak, kik pázsitot akarnak létesiteny ajánljuk, hogy szerezzék he Mauthner Ödön csász. és királyi udvari magkereskcdéséből Budapesten a „Sétatéri“ vagy a „Margitszigeti“ fflmngkeveréket. Ezeket már 29 éve szállítja Mauthner Budapesten és u Margitsziget oly bámulatra méltó és gyönyörű sétaterei részére.

Bob herczeg

A kis György, Anglia királyi herczege titokban kiszabadította magát az udvar formaságaiból, álruhában járt-kelt mulatozva a nagy London sok utczá- ján, a melyek egyikében rátalált szive Annie-jára. Szivök nagy szerelme legyőzte az udvari hagyományokat és cselszövényeket és a kis Anniéból Anglia királynéja lett. Ezt a nem uj, de poetikus és mindig népszerű alaptémát dolgozta fel három magyar mű vésziélek szerencsés formában, értékes költői és zenei alkotással és a magyar operett minden elődjét felülmúló diadallal járja be az ország színpadait Kedves figyelem volt Somogyi Károly színigazgató tói, hogy mindjárt a szezon megnyitójául kétszer ezt a darabot, a múlt téli szezon legnagyobb sikerű újdonságát mutatta be, mind a kétszer bérletben, közönség érdekeit fölé helyezve a színházi kassza ilyenkor sikerrel támogatható gazdagításának is. A darab alkalmul szolgált a társaság operette személy' zetének bemutatására és egyúttal érdekes összehasonlításra is, amennyiben a darab két főszerepét a társulat két soubretteje Parlagi Kornélia és Haller Irma másodszor megcserélve játszották. A czimkze- repet tekintve, a két művésznő nem adott tárgyi okokat arra, hogy részletesebb összehasonlításokat tehessünk és e tekintetben csak egyéni szimpathiák szerint dönt közönségünk egyik vagy másik előnyére. Mindkettő Bobja teljes művészi ambiczióval és gondos finom részletszéssel kidolgozott alakítás és ha — ami könnyen megeshetik — az összehasonlításban nem csalódunk, a két szereplő között csak p.zt a különbséget tehetjük, hogy Parlagi Bob előző fáradságos estéi daczára is könnyedebb, viszont Haller Bob sok tekintetben e edetibb és szilajabb volt. Egyik játékában sem találunk azonban, égy olyan részletet sem, amely a legteljesebb elismerésre nem volna érdemes és különösen a szép énekszámok művészi előadásával mindkettő excellált, folytonos és erős haladásról tevén tanúságot Annie szerepében már határozottan előnyt kell adnunk Haller Irmának és lett légyen ennek oka az, hogy a szerep az ő egyéniségéhez jobban illik, vagy müvészkollegájá nak észrevehető indispozitiója, a Haller bájos Anniba után Parlagi e szerepben szintén jó, de kevésbé volt lebilincselő. A többi szerepet mindkét estén ugyanazok játszották, A nők közül T. Pogány Janka (királynő) és Agnelly Irén (Viktória) mutatkoztak be, de egyik szerepe sem olyan, hogy képességeikről tanúságot tenni alkalmunk nyílt volna. Híven megfeleltek feladatuknak, melynél sokkal hálásabb szerep jutott a férfiaknak, kiknek mindegyike bőven reá szolgált a dicséretre. Bérczy Gyula Poiüponiust, a korhely nevelőt játszotta tetszés mellett, különös szépen énekelve a holló legendáját, valamint zajos tapsokat aratva ügyes kupléivel. melyek közé második napon több, sikerültén megirt helyi aktualitást szőtt be. Kaczagtató volt régi ismerősünk : Szathmáry Árpái, mint Hopmester és kitűnő Horváth Kálmán Plum- pudding borbély szerepében. Még Vank Istvánnak (Picknick) volt alkalma rá, hogy a közönség figyelmét és dicséretét fokozottabban kiérdemelje, a tö$! biek, mint Békefi (Lancaster), Perényi (Tom), Csatár (Gypsi) és Sziklai (Tánczmester), kis szerepeikben tökéletesen alkalmazkodtak a kitűnő összjátékhoz.

Es ez az ensemble volt az egyesek művészete .mellett az, mely mindenki figyelmét lekötötte. Gondol sabb, összevágóbb előadást, ügyesebb rendezést nem gén volt alkalmunk látni és ebből a dicséretből méltán kér részt a karszemélyzet, mely erejének, ínektudásának főleg a második felvonás nagy és változatos együtteseinél adta tanujelét és amely á larab cselekményében való részvételével folytonos »zines élénkségben mutatta be az ügyesen jelentkezett színpadi eletet. Végül különös dicséretet ériemel a zenekar, amely az első előadás után ítélve, minden eddigi elődjét felülmúlja és főleg annak vesetője Müller Mátyás karmester, aki valódi mesteri fézzel, minden apró részletre kiterjedő figyelemmel iirigálta a szép zenéjü darabot. Mindkét előadáson 'élig telt ház.

Trilby.

Rég volt az, a mikor 0‘ferall kisasszony hihe- ietlenűl tragikus története izgatni tudta a kedélyeket. Azóta a Messmerizmustól a forint tánczoltatásig innyira jóllakatták a közönséget a hihetetlennél hihetetlenebb hypnotikns történetekkel és szellemidé- sési mesékkel, hogy ma már annyit se hisz el, a mennyi igaz belőle s a csodálatos gégéjü, de botfülü modellből világhírű énekesnővé suggerált Trilby históriáját mérsékelt lelkesedéssel veszi be. Ez a mérsékelt lelkesedés legjobban a padsorokban volt észlelhető, a melyekből otthon maradt a publikum | ‘Sy Somogyi direktornak a közönséggel szemben való azon figyelme, hogy a két év előtti kedvencze- ket, Kápolnay Juliskát és Kesztler Edét, ki azóta boldog férje lett bájos játékpartnerének, bemutassa egy olyan szomorujáték keretében, melyben mindkettőnek excellálni van alkalma - nem érte el czélját. A közönség inkább elégedetlenkedett, hogy ezt az agyonjátszott darabot színre hozták. Pedig a darab maga megjátszás tekintetében mi kivánni valót sem hagyott fenn. Kápolnayt — szépségben és művészetben megerősbödve — örömmel láttuk viszont I címszerepben. Kedves, vonzó Trilby volt s a bypnotizálási jelenetekben gondos tanulmányra valló ilakitást nyújtott. Kesztler Ede markáns, sötét 3vengalija szinte elfeledtette velünk, hogy ezt az »lakot már-már afféle vásári Mikulás-nak nézzük, a kinek a szem meregetéseit nem szoktuk komolyan venni. Ebben az agyonjátszott szerepben is tudott

igazi hatást kelteni, ami kétszeres érdem. A Quartier Latin atelierjének rég ismert alakjait, a herczig Billyt a társulat ifjú szerelmese, Szőke Sándor, sok szimpátiával, de helyenkint erőtlenül, Sandyt Tóth Elek, Taffyt Szarvasy sok természetességgel, Vinardnét Pogány Janka, Geckot Horváth Kálmán, Zuzut, Dodort Désy és- Perényi, a Bagótokat Krasznai és Benkö Jolán játszották meg, általában azt a benyomást keltvén a drámai szerepkörök felől, hogy azok jó kezekben vannak és megfelelő, alaposabb és több lélekkel biró, nem annyira agyonjátszott darab ban kiválóan fognak érvényesülni. — A fóbb szereplők az est folyamán — főként a viszontlátás örömeire — sok tapsot kaptak.

Annuska.

A mit a két első darab előadásából sejtettünk, afelől a harmadik darab, az »Annuska« előadásnál teljesen megbizonyosodtunk, hogy a váradi társulat pompásan szervezett, kitűnő erőkből álló társaság, a melylyel szemben méltánytalanságot, sőt igazságtalanságot követ el a közönség, ha az előző két évben itt működött társulatokkal szemben gyakorolt pártfogásában fokozottan nem részesíti. Ettől a társulattól kitűnő előadásokat, kifogástalanul rendezett, gördü lékeny, összhangzó színjátékot várhatunk egész sze zon alatt, ha közönyünkkel el nem kedvetlenitjül őket. Az »Annuska« előadása tökéletesen sikerül színházi est volt. Maga a darab is pompásan megír magyaros zamatu, jóizü, kedves ellesett történet ; vidéki életből, alakjai igazak, életteljesek s a dráma személyzet valósággal excellált annak szinrehozata- Iában. Gördülékeny, lendületes előadás, összevágd jelenetek dicsérték a rendezés ügyességét s minder szerepkör megfelelő kézben lévén, egyetlen egyel sem ejtettek el. A legkisebb szerepben is kidolgozotl átékot, alakítást nyertünk s a czimszerepben a társulat fiatal naivája, Berlányi Vanda egyszeriben neghóditotta közönségünket. Bájos, rokonszenves, sárdából kikerült bakfis volt, igazi kedves leányalak,

;e nem perverz, se nem szeczesszios, hanem derűs, nint maga a falusi élet. Karakterisztikus magyar lirtokost ábrázolt szerencsés vonásokkal Bognár [ános Nagyistván szerepében, az anyagi gondok- ;al küzködő, de urnák, jó szivünek született falusi gazdát játszva meg találó szikekkel Hasonló karak- ert interpretált Szathmáry, jóizü alak volt Krasznay Lndor, a könnyelmű, iszákos, kártyás, de szimpatikus olduló barát szerepében. Somogyinét, Agnelly Irént köké Sándort, Tóth Eleket — a társulat egyik leg- obb színészét, — Szarvasit mind külön, hosszasában kellene méltatnunk érdem szerint, ha terünk negengedné, mert általában részesei a sikernek. l közönség sokat nevetett, s nagyon jól mulatott a itünően előadott, kitűnő darabon s nagy élvezettől mtotta meg magát az, aki ezt a darabot nem nézte reg, pedig sokan voltak ilyen veszteségben, mert a dnház alig félig volt közönséggel. Erősen bizunk enne, hogy az eddigi előadások kiváló sikerei meg- irik a közönség tartózkodását és a jövő héten na- yobb lendületet vesz a szinpártolás.

A jövő hét műsorán meglátszik Somogyi igazgató zon gondos törekvése, hogy a közönséget mielőbb icghóditsa, a társulathoz vonzza. A derék táraiét— melynek úgy drámai, mint operettszemély- ete a legkényesebb igényeket is kielégíteni hiva- >tt, — bizonyára mielőbb megnyeri a megérdemelt ártfogást, amelyben a gyulai publikum, — mindig ellően értékelni tudván a művészi játékot — soha sin volt szűkkeblű. — A jövő hét műsorának érde- ességei a történelmi motívumokon épült kedves iagyar vígjáték, a Bajusz, — mely Budapesten is llandó müsordarab volt s amely megfelelő costü- lökkel előadva, kedves mijőjével nagy effektust eltő látványosság is, — továbbá az X asszony, lely szintén újdonság, kedvesen k .czagtató vig- iték és az örökszép Vasgyáros, amelynek mindig legvan a maga hatása. A hét műsora: Pünkösd asarnap délután : Peleskei nótárius, este : Gyimesi idvirág. Pünkösd hétfőn délután : Vén bakancsos ' fia a huszár, este r Felhő__Klári; kedden : A bajusz, serdán: X asszony, csütörtökön: Sliviliákok, pén- iken : Vasgyáros.

Irodalom.

Az e rovatban közlött művek kaphatók D 0 B AY Á N 0 S könyvkereskedésében Gyulán, hol minden itlföldi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak.

Dankó Pista a mennyországban czimen eredeti lagyar dalt szerzett Lengyel Miska ösmert zeneöltő egyik fővárosi hetilapban megjelent ötletes ölteményre. A vers Írója Lipcsey Ádám hírlapíró sellemes idealizmussal képzeli és festi e szövegben ogy minő fogadtatásra talált a magyar nóta királya mennyországban. — Lengyel Miska földije s jyszersmind ifjúkori pajtása — egy időben karmes- ire volt Danko Pistának és csak a néhány évvel selőtt köztük keletkezett csekély nézeteltérés válasz- ráta el rövid időre a két jó barátot egymástól, de sak azért, hogy a félreértések kiegyenlítésével még sorosabbá fűződjék hosszú éveken át fenállott baráti iszonyuk. A fülbemászó s hangulatteljes nótát szép 3 ötletes czimképpel adta ki a »Harmonia« zenemü- s zongorakereskedés, Budapest, Váczi-utcza 20. sz. ra 1 korona 50 fillér.

Az »Olcsó Könyvtár« legutolsó füzetei ismét Hiúságot tesznek arról a gondról, melylyel Gyulai 'ál, a szerkesztő, változatossá igyekszik tenni ennek gyűjteményes vállalatnak a tartalmát. — Cssian nekeit (1275/80. szám) az eredeti gael mértékben

Színház.

Kétszeri rövid halasztás után bevonult a nagyváradi Szigligeti színház igazgatójának, Somogyi Károlynak társulata Gyulára, és kedden- megnyíltak az Erkel Ferencz színkör kapni az évi hathetes szezonra. Megélénkült a népkert, amelynek. csendjét gondtalan bohém nép vidám zaja veri fel és a közönség szokott kiráncsiságával kiséri a vendégeket, és élénken fogla'kozik Gyula város művészi eseményeivel.

Ezt a ma általános thémát képező eszmecserét megfigyelve, konstatálhatjuk, hogy a közönség azl első előadások után igen kellemesen csalódott várakozásában. Nem kutatjuk, miféle szóbeszéd folytán lett általánossá az a hit, hogy ez évi színtársulatunk gyengébb lesz az előbbinél, nem is említve egy-egy tájékozatlan által hangoztatott rémhíreket, tény az, hogy közönségünk bizonyos pessimismussal nézett az idei saison elé'. Nekünk pedig örvendetes feladatunk megírni itt, hogy Somogyi Károly színtársulata minden pessimistikus feltevésre és várakozásra alaposan és hatalmasan ráczáfolt és hogy azt maga a közönség egyszerre és általánosan elismeri. Az első előadások után egyhangúlag az a színházba járó közönség véleménye, hogy a társulat nemcsak jó, de sok tagjában kiváló művészi erőkből van összeszervezve és hogy a leggondosabb, élethü jelenetezéssel rendezett előadások során ezek az erők komoly am- biczióra valló, művészi játékot produkálnak. Sokoldalú előnyei messze fölébe helyezik Somogyiékat Zilahy tavalyi társulatának, rendezés és a csoportjelenetek színezése tekintetében pedig méltán kiállják Krecsá- nyiékkal a versenyt. Hogy ez igy van, elég a Bob herczeg utczai jelenetére, a Trilby-beli bohém dári- dora es különösen az Annuska művészi tökéletességű kerti jelenetére utalnunk, mely utóbbi darabban különösen kitűnt értéke annak, hogy minden szereplő teljes igyekezettel, gondos játékkal vesz részt az eladás minden fázisában. Kiváló előnye még a társulatnak kitűnő zenekara, mely azt hisszük, jobb az összes eddig Gyulán volt társulatok zenekarainál.

Mindezek az első négy estén tapasztalható előnyök annyira szembeszökők, hogy alig hisszük, hogy ebbeli nézetünk megváltoztatására okunk lesz, miért is a társulat joggal számíthat a közönség legmesz- szebb menő támogatására, viszont a közönség ma gas művészi élvezetet nyújtó előadásokra.

Közönségről szóltunk, ám az a kis publikum, a mely az eddigi előadásokat- látogatta, csak kis része a város közönségének, a melytől a színművészet pártolását várjuk. Nem akarjuk azt hinni, hogy a színészet pártolása Gyulán hanyatlóban van és épen azért csak időleges állapotnak tartjuk e mostani tartózkodást, melyben része van a múlt év túlhajtott reklámjaival előidézett csalódásnak, a kedvezőtlen időnek és - ez a karzaton látszik meg leginkább a czirkusz áltál elvitt pár ezer koronának is.

Hisszük, hogy ez időleges tartózkodás csakhamar véget ér és a közönyt megtöri első sorban a társulat jósága, mely az igazgatóság részéről tapasztalható teljes figyelemmel párosulva hamarosan telt házakat fog összehozni, kellemes benyomásu színkörünkben.

A hét előadásáról a következőkben számolunk be :

fordította le Fábián Gábor s a versek elé Heinrich Gusztáv terjedelmes bevezetést irt. Ez a becses tanulmány lelkiismeretes, kritikai összefoglalása mind annak, a mit a »Kelta bárd« énekeiről Írtak 1760 óta, a mikor a skót Macpherson Jakab először kiadta Finnghal király vak fiának a dalait. Maga a Fábián Gábor fordítása nemcsak a legteljesebb és leghívebb, hanem egyúttal a legjobb magyar fordítás is és már azért is nagy nyeresége irodalmunknak, mert az Ossian ősrégi költészete évtizedekre uj irányt adott az európai ízlésnek és költészetnek. A következő kettős számban (1281/82.) Sophokles »Philoktetes«-ét közli Gyulai a Csiky Gergely fordításában : s ez a két név felment bennünket a kis füzet becsének az emlegetésétől. Mert Csiky, aki a maga is kitűnő verselő és jeles drámairó volt, igazán klasszikus művészet1 el fordította le a tragédia atyjának ezt a remek alkotását. — Közel félszáz esztendős Gyulai Pái novellája, a »Glück-Szerencse ur« mely 1856-ban jelent meg először (most 1283/84. szám), de ma is ép oly üde és kedves, miut ötven esztendő előtt volt. — Regőczi Exner Győző költői elbeszélése, a »Réka Gyásza« (1285/86. szám), a Nádasdy-dijat nyerte az Akadémia 1901 évi pályá- . zatán. Ügyes verselőnek érdemes munkája, mely a ; Ravennai csata néven ismert mondát dolgozza fel költői elbeszélésnek, de sok tekintetben eredeti felfogással és nagy költői önállósággal. — Egész kis kötetet tesz a »XII. Károly története«, melyet Voltaire irt és Pruzsinszky Pál fordított magyarra, (1287/93 szám). Voltaire négy évig dolgozott a svéd király viszontagságokkal teljes életének történetén és se időt, se fáradságot nem kiméit, csakhogy lehetőleg hű és tiszta képét adhassa a nagyfontosságu mozgalmaknak. Nem csoda hát, ha a kritikusok a franczia történeti irodalom egyik legtökéletesebb munkájaként dicsérik ezt a könyvet. A magyar fordításról csak azt jegyezzük meg, hogy minden tekintetben méltó a franczia eredetihez, melyek klasz- szikus szépségei és tömör méltóságos a nyelve magyarul is a legteljesebb mértékben érvényesülnek. Az »Olcsó Könyvtár«-t a Franklin-Társulat adja ki, egy-egy szám ára 20 fillér.

A »Zenélő Magyarország« idei ló. évfolyam X. füzete jelent meg s a következő érdekes és divatos újdonságokat hozza előfizetőinek. 1. Lányi Ernő »Szőke Tisza vize folydogál« magyar dalt. 2. Rother M. »A kis menyasszony« dalt. 3. Resch L. György »Hymen szárnyain« gavottot. — A legkedveltebb zongora zenemüujdonságokat hozza a minden zenekedvelőnek kiváló fontosságú zenemű tolyóirat, úgy hogy előfizetői az érdemesebb zenemüujdonságot, mi az év leforgása alatt megjelenik havonta kétszer mindenkor 12 oldal tartalmán kapják. Előfizethetni a most folyó II. évnegyedre, valamint az előző évnegyedekre is 6 füzetre 3 koronával, a »Zenélő Magyarország« (Klőkner Ede) zenemükiadóhivatalá- ban Budapesten, VIII. József-körut 22—24,, honnan minden nyomtatásban megjelent zenemű a legjobban megrendelhető.

A népszerűség titka. Példa nélkül áll az a népszerűség, mely ez idő szerint a minden irányban független és szókimondó »Pesti Hírlap« iránt városunkban és a vidéken általában megnyilvánul. Mióta e különben is kedvelt napilapunk minden sora napról- napra^azt igazolja, hogy sem kormány, sem egyetlen politikai párt, sem birmi néven nevezendő érdekszövetkezet, részvénytársaság vagy pénzintézet reá befolyást nem gyakorol, — népszerűsége rohamosan emelkedett, úgy hogy ma már a városunkba érkező példányszám sokszorosan fölülmúlja valamennyi más napilapét. Ezt, mint érdekes jelenséget, minden irigység nélkül konstatáljuk, mert magunknak is örömünkre szolgál, hogy az intelligens olvasóközönség úgy felkarolja ezt, a minden irányban független, minden ízében szabadelvű, demokratikus szellemű lapunkat s lehetővé teszi neki, hogy az összes napilapokat felülmúló gazdag tartalommal s napról-napra oly terjedelemben jelenhetik meg, amilyennel csak pár évvel előbb is, még a lapok ünnepi számai sem dicsekedhettek. A »Pesti Hírlap« valóban megérdemli, hogy ma lapjaink közt a legnépszerűbb és legelterjedtebb.

Vörösmarty-Album. Kulturmissziót teljesít a Pesti Napló«, mikor minden esztendőben díszes, ingyenes ajándékokban közelebb hozza a nagy közönség szivéhez a nagy, örökbecsű irodalmi és művészi alkotásokat és azzal, hogy megösmerteti, egyúttal meg is szeretteti a művészetet. Ev-év után gyönyörű művészi ajándékokkal, ritka diszmüvekkel lepi meg karácsonyra olvasóit a »Pesti Napló«, ez a szó legnemesebb értelmében független, szabadelvű és szókimondó lap és most Vörösmurtynak, a Szózat és a Vén czigány őserejü, költőjének életrajzával egyben legkiválóbb alkotásait (Szózat, Szép Ilonka, Csongor és Tünde és számos mást) foglalja díszes albumba és adja karácsonyra ajándékul. A Vörösmarty-Album a Zichy Mihály-Album alakjában és nagyságában készül és a tartalmas diszkönyvet 20 nagy, több színben nyomott mümelléklet, továbbá 40—50 szövegkép fogja díszíteni. E gyönyörű könyvet karácsonyi ajándékul megkapja a »Pesti Napló« minden állandó előfizetője és díjtalanul megkapja mindama uj előfizetője, aki egész éven át fél-, vagy negyed- évenkint, vagy havonkint, de megszakítás nélkül fizet elő a »Pesti Napló«-ra.