Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1903-05-31 / 22. szám

kétségbeesése miatt, hogy munka-hiányában betevő falatja sincs s nem tudja őket eltartani, f. hó 22*én déli 12 és 1 óra között — felakasztotta magát s holtan találtak rá. Szökevény huszárok A körösladányi csendőr­ség f. hó 17'én két szökött huszárt tartóztatot le, névszerint Horváth Ferenoz és Wér József cs. és kir. 7 huszárezredben legeuyekót. A két vitéz huszárt a csendőrség a nagyváradi ezredparancs- nokságnak adta át, hol kitűnt, hogy a két szökevény megunta a katonai életet s úgy gondolták, hoyg ebben az ex-lex világban, ha elszöknek is, a tör­vény nem bünteti. A szarvasi sziniszezon. Szarvas egyike ama vidéki városoknak, melyek nem tartoznak egyik sziuikerüteiliez sem. Ennek a szinészeti kéidest illetőleg sebová sem tartozásnak a hátrányos olda­lát érzik meg már az idén a szarvasiak, midőn a város szint szezonja elérkezett. Nem kapnak ugyanis egy a közönség igényeinek megfele.ő elsőrangú társulatot, amely az öt vagy hat hétből állói szezon idején egyhuzamban Szarvason működnék. A szarvasi sziuügyi bizottság folyó hó 19-én tartott ülésén foglalkozott ennek a kérdésnek a rendezésével s miután más megoldási mód nem kínálkozott, abban állapodtak meg, hogy | sziniszezont, a játszásra engedélyt nyert Pesti Ihász Lajos szabadkai szín­igazgató javaslatához képest ketté osztják. A szezon első fele junius első napjaiban kezdődik s 15 napig tart, a szezon második .fele pedig augusztus 29-én kezdődőleg 20 estére terjed, tehát öt nappal hosz- azabb életű, mint. az első. A 15 olöadásos cziklusia 10 bérletet, a 10 előadásra pedig 15 bérletet nyit sz igazgató. Festi Ihász társulata most fazolnokrol jön Szarvasra. JÓ tanács- Mindazoknak, kik pázsitot akarnak létesiteny ajánljuk, hogy szerezzék he Mauthner Ödön csász. és királyi udvari magkereskcdéséből Budapesten a „Sétatéri“ vagy a „Margitszigeti“ fflmngkeveréket. Ezeket már 29 éve szállítja Mauthner Budapesten és u Margitsziget oly bámulatra méltó és gyönyörű sétaterei részére. Bob herczeg A kis György, Anglia királyi herczege titokban kiszabadította magát az udvar formaságaiból, álru­hában járt-kelt mulatozva a nagy London sok utczá- ján, a melyek egyikében rátalált szive Annie-jára. Szivök nagy szerelme legyőzte az udvari hagyomá­nyokat és cselszövényeket és a kis Anniéból Anglia királynéja lett. Ezt a nem uj, de poetikus és min­dig népszerű alaptémát dolgozta fel három magyar mű vésziélek szerencsés formában, értékes költői és zenei alkotással és a magyar operett minden elődjét felülmúló diadallal járja be az ország színpadait Kedves figyelem volt Somogyi Károly színigazgató tói, hogy mindjárt a szezon megnyitójául kétszer ezt a darabot, a múlt téli szezon legnagyobb sikerű újdonságát mutatta be, mind a kétszer bérletben, közönség érdekeit fölé helyezve a színházi kassza ilyenkor sikerrel támogatható gazdagításának is. A darab alkalmul szolgált a társaság operette személy' zetének bemutatására és egyúttal érdekes összehason­lításra is, amennyiben a darab két főszerepét a tár­sulat két soubretteje Parlagi Kornélia és Haller Irma másodszor megcserélve játszották. A czimkze- repet tekintve, a két művésznő nem adott tárgyi okokat arra, hogy részletesebb összehasonlításokat tehessünk és e tekintetben csak egyéni szimpathiák szerint dönt közönségünk egyik vagy másik előnyére. Mindkettő Bobja teljes művészi ambiczióval és gon­dos finom részletszéssel kidolgozott alakítás és ha — ami könnyen megeshetik — az összehasonlítás­ban nem csalódunk, a két szereplő között csak p.zt a különbséget tehetjük, hogy Parlagi Bob előző fáradságos estéi daczára is könnyedebb, viszont Haller Bob sok tekintetben e edetibb és szilajabb volt. Egyik játékában sem találunk azonban, égy olyan részletet sem, amely a legteljesebb elismerésre nem volna érdemes és különösen a szép énekszámok művészi előadásával mindkettő excellált, folytonos és erős haladásról tevén tanúságot Annie szerepé­ben már határozottan előnyt kell adnunk Haller Irmának és lett légyen ennek oka az, hogy a szerep az ő egyéniségéhez jobban illik, vagy müvészkollegájá nak észrevehető indispozitiója, a Haller bájos Anniba után Parlagi e szerepben szintén jó, de kevésbé volt le­bilincselő. A többi szerepet mindkét estén ugyanazok játszották, A nők közül T. Pogány Janka (királynő) és Agnelly Irén (Viktória) mutatkoztak be, de egyik szerepe sem olyan, hogy képességeikről tanúságot tenni alkalmunk nyílt volna. Híven megfeleltek fel­adatuknak, melynél sokkal hálásabb szerep jutott a férfiaknak, kiknek mindegyike bőven reá szolgált a dicséretre. Bérczy Gyula Poiüponiust, a korhely ne­velőt játszotta tetszés mellett, különös szépen éne­kelve a holló legendáját, valamint zajos tapsokat aratva ügyes kupléivel. melyek közé második napon több, sikerültén megirt helyi aktualitást szőtt be. Kaczagtató volt régi ismerősünk : Szathmáry Árpái, mint Hopmester és kitűnő Horváth Kálmán Plum- pudding borbély szerepében. Még Vank Istvánnak (Picknick) volt alkalma rá, hogy a közönség figyel­mét és dicséretét fokozottabban kiérdemelje, a tö$! biek, mint Békefi (Lancaster), Perényi (Tom), Csatár (Gypsi) és Sziklai (Tánczmester), kis szerepeikben tökéletesen alkalmazkodtak a kitűnő összjátékhoz. Es ez az ensemble volt az egyesek művészete .mel­lett az, mely mindenki figyelmét lekötötte. Gondol sabb, összevágóbb előadást, ügyesebb rendezést nem gén volt alkalmunk látni és ebből a dicséretből méltán kér részt a karszemélyzet, mely erejének, ínektudásának főleg a második felvonás nagy és változatos együtteseinél adta tanujelét és amely á larab cselekményében való részvételével folytonos »zines élénkségben mutatta be az ügyesen jelent­kezett színpadi eletet. Végül különös dicséretet ér­iemel a zenekar, amely az első előadás után ítélve, minden eddigi elődjét felülmúlja és főleg annak ve­setője Müller Mátyás karmester, aki valódi mesteri fézzel, minden apró részletre kiterjedő figyelemmel iirigálta a szép zenéjü darabot. Mindkét előadáson 'élig telt ház. Trilby. Rég volt az, a mikor 0‘ferall kisasszony hihe- ietlenűl tragikus története izgatni tudta a kedélye­ket. Azóta a Messmerizmustól a forint tánczoltatásig innyira jóllakatták a közönséget a hihetetlennél hi­hetetlenebb hypnotikns történetekkel és szellemidé- sési mesékkel, hogy ma már annyit se hisz el, a mennyi igaz belőle s a csodálatos gégéjü, de botfülü modellből világhírű énekesnővé suggerált Trilby históriáját mérsékelt lelkesedéssel veszi be. Ez a mérsékelt lelkesedés legjobban a padsorokban volt észlelhető, a melyekből otthon maradt a publikum | ‘Sy Somogyi direktornak a közönséggel szemben való azon figyelme, hogy a két év előtti kedvencze- ket, Kápolnay Juliskát és Kesztler Edét, ki azóta boldog férje lett bájos játékpartnerének, bemutassa egy olyan szomorujáték keretében, melyben mind­kettőnek excellálni van alkalma - nem érte el czélját. A közönség inkább elégedetlenkedett, hogy ezt az agyonjátszott darabot színre hozták. Pedig a darab maga megjátszás tekintetében mi kivánni valót sem hagyott fenn. Kápolnayt — szépségben és mű­vészetben megerősbödve — örömmel láttuk viszont I címszerepben. Kedves, vonzó Trilby volt s a bypnotizálási jelenetekben gondos tanulmányra valló ilakitást nyújtott. Kesztler Ede markáns, sötét 3vengalija szinte elfeledtette velünk, hogy ezt az »lakot már-már afféle vásári Mikulás-nak nézzük, a kinek a szem meregetéseit nem szoktuk komolyan venni. Ebben az agyonjátszott szerepben is tudott igazi hatást kelteni, ami kétszeres érdem. A Quartier Latin atelierjének rég ismert alakjait, a herczig Billyt a társulat ifjú szerelmese, Szőke Sán­dor, sok szimpátiával, de helyenkint erőtlenül, Sandyt Tóth Elek, Taffyt Szarvasy sok természetességgel, Vinardnét Pogány Janka, Geckot Horváth Kálmán, Zuzut, Dodort Désy és- Perényi, a Bagótokat Krasznai és Benkö Jolán játszották meg, általában azt a be­nyomást keltvén a drámai szerepkörök felől, hogy azok jó kezekben vannak és megfelelő, alaposabb és több lélekkel biró, nem annyira agyonjátszott darab ban kiválóan fognak érvényesülni. — A fóbb sze­replők az est folyamán — főként a viszontlátás örö­meire — sok tapsot kaptak. Annuska. A mit a két első darab előadásából sejtettünk, afelől a harmadik darab, az »Annuska« előadásnál teljesen megbizonyosodtunk, hogy a váradi társulat pompásan szervezett, kitűnő erőkből álló társaság, a melylyel szemben méltánytalanságot, sőt igazságtalan­ságot követ el a közönség, ha az előző két évben itt működött társulatokkal szemben gyakorolt pártfogá­sában fokozottan nem részesíti. Ettől a társulattól kitűnő előadásokat, kifogástalanul rendezett, gördü lékeny, összhangzó színjátékot várhatunk egész sze zon alatt, ha közönyünkkel el nem kedvetlenitjül őket. Az »Annuska« előadása tökéletesen sikerül színházi est volt. Maga a darab is pompásan megír magyaros zamatu, jóizü, kedves ellesett történet ; vidéki életből, alakjai igazak, életteljesek s a dráma személyzet valósággal excellált annak szinrehozata- Iában. Gördülékeny, lendületes előadás, összevágd jelenetek dicsérték a rendezés ügyességét s minder szerepkör megfelelő kézben lévén, egyetlen egyel sem ejtettek el. A legkisebb szerepben is kidolgozotl átékot, alakítást nyertünk s a czimszerepben a tár­sulat fiatal naivája, Berlányi Vanda egyszeriben neghóditotta közönségünket. Bájos, rokonszenves, sárdából kikerült bakfis volt, igazi kedves leányalak, ;e nem perverz, se nem szeczesszios, hanem derűs, nint maga a falusi élet. Karakterisztikus magyar lirtokost ábrázolt szerencsés vonásokkal Bognár [ános Nagyistván szerepében, az anyagi gondok- ;al küzködő, de urnák, jó szivünek született falusi gazdát játszva meg találó szikekkel Hasonló karak- ert interpretált Szathmáry, jóizü alak volt Krasznay Lndor, a könnyelmű, iszákos, kártyás, de szimpatikus olduló barát szerepében. Somogyinét, Agnelly Irént köké Sándort, Tóth Eleket — a társulat egyik leg- obb színészét, — Szarvasit mind külön, hosszasáb­an kellene méltatnunk érdem szerint, ha terünk negengedné, mert általában részesei a sikernek. l közönség sokat nevetett, s nagyon jól mulatott a itünően előadott, kitűnő darabon s nagy élvezettől mtotta meg magát az, aki ezt a darabot nem nézte reg, pedig sokan voltak ilyen veszteségben, mert a dnház alig félig volt közönséggel. Erősen bizunk enne, hogy az eddigi előadások kiváló sikerei meg- irik a közönség tartózkodását és a jövő héten na- yobb lendületet vesz a szinpártolás. A jövő hét műsorán meglátszik Somogyi igazgató zon gondos törekvése, hogy a közönséget mielőbb icghóditsa, a társulathoz vonzza. A derék tár­aiét— melynek úgy drámai, mint operettszemély- ete a legkényesebb igényeket is kielégíteni hiva- >tt, — bizonyára mielőbb megnyeri a megérdemelt ártfogást, amelyben a gyulai publikum, — mindig ellően értékelni tudván a művészi játékot — soha sin volt szűkkeblű. — A jövő hét műsorának érde- ességei a történelmi motívumokon épült kedves iagyar vígjáték, a Bajusz, — mely Budapesten is llandó müsordarab volt s amely megfelelő costü- lökkel előadva, kedves mijőjével nagy effektust eltő látványosság is, — továbbá az X asszony, lely szintén újdonság, kedvesen k .czagtató vig- iték és az örökszép Vasgyáros, amelynek mindig legvan a maga hatása. A hét műsora: Pünkösd asarnap délután : Peleskei nótárius, este : Gyimesi idvirág. Pünkösd hétfőn délután : Vén bakancsos ' fia a huszár, este r Felhő__Klári; kedden : A bajusz, serdán: X asszony, csütörtökön: Sliviliákok, pén- iken : Vasgyáros. Irodalom. Az e rovatban közlött művek kaphatók D 0 B AY Á N 0 S könyvkereskedésében Gyulán, hol minden itlföldi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak. Dankó Pista a mennyországban czimen eredeti lagyar dalt szerzett Lengyel Miska ösmert zene­öltő egyik fővárosi hetilapban megjelent ötletes ölteményre. A vers Írója Lipcsey Ádám hírlapíró sellemes idealizmussal képzeli és festi e szövegben ogy minő fogadtatásra talált a magyar nóta királya mennyországban. — Lengyel Miska földije s jyszersmind ifjúkori pajtása — egy időben karmes- ire volt Danko Pistának és csak a néhány évvel selőtt köztük keletkezett csekély nézeteltérés válasz- ráta el rövid időre a két jó barátot egymástól, de sak azért, hogy a félreértések kiegyenlítésével még sorosabbá fűződjék hosszú éveken át fenállott baráti iszonyuk. A fülbemászó s hangulatteljes nótát szép 3 ötletes czimképpel adta ki a »Harmonia« zenemü- s zongorakereskedés, Budapest, Váczi-utcza 20. sz. ra 1 korona 50 fillér. Az »Olcsó Könyvtár« legutolsó füzetei ismét Hiúságot tesznek arról a gondról, melylyel Gyulai 'ál, a szerkesztő, változatossá igyekszik tenni ennek gyűjteményes vállalatnak a tartalmát. — Cssian nekeit (1275/80. szám) az eredeti gael mértékben Színház. Kétszeri rövid halasztás után bevonult a nagy­váradi Szigligeti színház igazgatójának, Somogyi Károlynak társulata Gyulára, és kedden- megnyíltak az Erkel Ferencz színkör kapni az évi hathetes sze­zonra. Megélénkült a népkert, amelynek. csendjét gondtalan bohém nép vidám zaja veri fel és a kö­zönség szokott kiráncsiságával kiséri a vendégeket, és élénken fogla'kozik Gyula város művészi esemé­nyeivel. Ezt a ma általános thémát képező eszmecserét megfigyelve, konstatálhatjuk, hogy a közönség azl első előadások után igen kellemesen csalódott vára­kozásában. Nem kutatjuk, miféle szóbeszéd folytán lett általánossá az a hit, hogy ez évi színtársulatunk gyengébb lesz az előbbinél, nem is említve egy-egy tájékozatlan által hangoztatott rémhíreket, tény az, hogy közönségünk bizonyos pessimismussal nézett az idei saison elé'. Nekünk pedig örvendetes felada­tunk megírni itt, hogy Somogyi Károly színtársulata minden pessimistikus feltevésre és várakozásra ala­posan és hatalmasan ráczáfolt és hogy azt maga a közönség egyszerre és általánosan elismeri. Az első előadások után egyhangúlag az a színházba járó kö­zönség véleménye, hogy a társulat nemcsak jó, de sok tagjában kiváló művészi erőkből van összeszer­vezve és hogy a leggondosabb, élethü jelenetezéssel rendezett előadások során ezek az erők komoly am- biczióra valló, művészi játékot produkálnak. Sokoldalú előnyei messze fölébe helyezik Somogyiékat Zilahy tavalyi társulatának, rendezés és a csoportjelenetek színezése tekintetében pedig méltán kiállják Krecsá- nyiékkal a versenyt. Hogy ez igy van, elég a Bob herczeg utczai jelenetére, a Trilby-beli bohém dári- dora es különösen az Annuska művészi tökéletességű kerti jelenetére utalnunk, mely utóbbi darabban kü­lönösen kitűnt értéke annak, hogy minden szereplő teljes igyekezettel, gondos játékkal vesz részt az eladás minden fázisában. Kiváló előnye még a tár­sulatnak kitűnő zenekara, mely azt hisszük, jobb az összes eddig Gyulán volt társulatok zenekarainál. Mindezek az első négy estén tapasztalható elő­nyök annyira szembeszökők, hogy alig hisszük, hogy ebbeli nézetünk megváltoztatására okunk lesz, miért is a társulat joggal számíthat a közönség legmesz- szebb menő támogatására, viszont a közönség ma gas művészi élvezetet nyújtó előadásokra. Közönségről szóltunk, ám az a kis publikum, a mely az eddigi előadásokat- látogatta, csak kis része a város közönségének, a melytől a színművé­szet pártolását várjuk. Nem akarjuk azt hinni, hogy a színészet pártolása Gyulán hanyatlóban van és épen azért csak időleges állapotnak tartjuk e mos­tani tartózkodást, melyben része van a múlt év túl­hajtott reklámjaival előidézett csalódásnak, a ked­vezőtlen időnek és - ez a karzaton látszik meg leg­inkább a czirkusz áltál elvitt pár ezer koronának is. Hisszük, hogy ez időleges tartózkodás csak­hamar véget ér és a közönyt megtöri első sorban a társulat jósága, mely az igazgatóság részéről tapasz­talható teljes figyelemmel párosulva hamarosan telt házakat fog összehozni, kellemes benyomásu szín­körünkben. A hét előadásáról a következőkben számolunk be : fordította le Fábián Gábor s a versek elé Heinrich Gusztáv terjedelmes bevezetést irt. Ez a becses tanulmány lelkiismeretes, kritikai összefoglalása mind annak, a mit a »Kelta bárd« énekeiről Írtak 1760 óta, a mikor a skót Macpherson Jakab először ki­adta Finnghal király vak fiának a dalait. Maga a Fábián Gábor fordítása nemcsak a legteljesebb és leghívebb, hanem egyúttal a legjobb magyar fordí­tás is és már azért is nagy nyeresége irodalmunk­nak, mert az Ossian ősrégi költészete évtizedekre uj irányt adott az európai ízlésnek és költészetnek. A következő kettős számban (1281/82.) Sophokles »Philoktetes«-ét közli Gyulai a Csiky Gergely for­dításában : s ez a két név felment bennünket a kis füzet becsének az emlegetésétől. Mert Csiky, aki a maga is kitűnő verselő és jeles drámairó volt, igazán klasszikus művészet1 el fordította le a tragédia aty­jának ezt a remek alkotását. — Közel félszáz esz­tendős Gyulai Pái novellája, a »Glück-Szerencse ur« mely 1856-ban jelent meg először (most 1283/84. szám), de ma is ép oly üde és kedves, miut ötven esztendő előtt volt. — Regőczi Exner Győző költői elbeszélése, a »Réka Gyásza« (1285/86. szám), a Nádasdy-dijat nyerte az Akadémia 1901 évi pályá- . zatán. Ügyes verselőnek érdemes munkája, mely a ; Ravennai csata néven ismert mondát dolgozza fel költői elbeszélésnek, de sok tekintetben eredeti fel­fogással és nagy költői önállósággal. — Egész kis kötetet tesz a »XII. Károly története«, melyet Voltaire irt és Pruzsinszky Pál fordított magyarra, (1287/93 szám). Voltaire négy évig dolgozott a svéd király viszontagságokkal teljes életének történetén és se időt, se fáradságot nem kiméit, csakhogy lehe­tőleg hű és tiszta képét adhassa a nagyfontosságu mozgalmaknak. Nem csoda hát, ha a kritikusok a franczia történeti irodalom egyik legtökéletesebb munkájaként dicsérik ezt a könyvet. A magyar for­dításról csak azt jegyezzük meg, hogy minden te­kintetben méltó a franczia eredetihez, melyek klasz- szikus szépségei és tömör méltóságos a nyelve ma­gyarul is a legteljesebb mértékben érvényesülnek. Az »Olcsó Könyvtár«-t a Franklin-Társulat adja ki, egy-egy szám ára 20 fillér. A »Zenélő Magyarország« idei ló. évfolyam X. füzete jelent meg s a következő érdekes és diva­tos újdonságokat hozza előfizetőinek. 1. Lányi Ernő »Szőke Tisza vize folydogál« magyar dalt. 2. Rother M. »A kis menyasszony« dalt. 3. Resch L. György »Hymen szárnyain« gavottot. — A legkedveltebb zongora zenemüujdonságokat hozza a minden zene­kedvelőnek kiváló fontosságú zenemű tolyóirat, úgy hogy előfizetői az érdemesebb zenemüujdonságot, mi az év leforgása alatt megjelenik havonta kétszer mindenkor 12 oldal tartalmán kapják. Előfizethetni a most folyó II. évnegyedre, valamint az előző év­negyedekre is 6 füzetre 3 koronával, a »Zenélő Magyarország« (Klőkner Ede) zenemükiadóhivatalá- ban Budapesten, VIII. József-körut 22—24,, honnan minden nyomtatásban megjelent zenemű a legjobban megrendelhető. A népszerűség titka. Példa nélkül áll az a népszerűség, mely ez idő szerint a minden irányban független és szókimondó »Pesti Hírlap« iránt váro­sunkban és a vidéken általában megnyilvánul. Mióta e különben is kedvelt napilapunk minden sora napról- napra^azt igazolja, hogy sem kormány, sem egyetlen politikai párt, sem birmi néven nevezendő érdekszö­vetkezet, részvénytársaság vagy pénzintézet reá befolyást nem gyakorol, — népszerűsége rohamosan emelkedett, úgy hogy ma már a városunkba érkező példányszám sokszorosan fölülmúlja valamennyi más napilapét. Ezt, mint érdekes jelenséget, minden irigység nélkül konstatáljuk, mert magunknak is örömünkre szolgál, hogy az intelligens olvasóközön­ség úgy felkarolja ezt, a minden irányban füg­getlen, minden ízében szabadelvű, demokratikus szellemű lapunkat s lehetővé teszi neki, hogy az összes napilapokat felülmúló gazdag tartalommal s napról-napra oly terjedelemben jelenhetik meg, ami­lyennel csak pár évvel előbb is, még a lapok ünnepi számai sem dicsekedhettek. A »Pesti Hírlap« való­ban megérdemli, hogy ma lapjaink közt a legnép­szerűbb és legelterjedtebb. Vörösmarty-Album. Kulturmissziót teljesít a Pesti Napló«, mikor minden esztendőben díszes, ingyenes ajándékokban közelebb hozza a nagy közönség szivéhez a nagy, örökbecsű irodalmi és művészi alko­tásokat és azzal, hogy megösmerteti, egyúttal meg is szeretteti a művészetet. Ev-év után gyönyörű művészi ajándékokkal, ritka diszmüvekkel lepi meg karácsonyra olvasóit a »Pesti Napló«, ez a szó leg­nemesebb értelmében független, szabadelvű és szó­kimondó lap és most Vörösmurtynak, a Szózat és a Vén czigány őserejü, költőjének életrajzával egyben legkiválóbb alkotásait (Szózat, Szép Ilonka, Csongor és Tünde és számos mást) foglalja díszes albumba és adja karácsonyra ajándékul. A Vörösmarty-Album a Zichy Mihály-Album alakjában és nagyságában készül és a tartalmas diszkönyvet 20 nagy, több színben nyomott mümelléklet, továbbá 40—50 szö­vegkép fogja díszíteni. E gyönyörű könyvet kará­csonyi ajándékul megkapja a »Pesti Napló« minden állandó előfizetője és díjtalanul megkapja mindama uj előfizetője, aki egész éven át fél-, vagy negyed- évenkint, vagy havonkint, de megszakítás nélkül fizet elő a »Pesti Napló«-ra.

Next

/
Thumbnails
Contents