Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1903-05-31 / 22. szám

rossá válik, mihelyt az alkotmány ellen fordul. Az a tanuságos vita, a mivel az ellenzék a katonai javaslatok ellen fordul, mindnyájunk tiszteletére érdemes. — Alkotmányunk, annak tisztelete és ereje van veszélyeztetve, veszélyben forognak a közgazdasági életérdekeink. Igyekeztünk reá bízni azokat, akiket a nemzet képviselőiként ez országgyűlésbe küldünk, hogy magatartásuk káros és veszélyt hozó az országra. Megnyitja a közgyűlést.

A főispáni megnyitó beszéd alatt a lármás ellenzék folyton zajongott s többen közbeszóltak. A főispán azonban nem hagyta magát zavartatni s beszédét befejezve jelezte, hogy két indítvány adatott be, egyiket dr. Ladies László a most folyó obstruk- czió ellen s dr. Rodoky Zoltán a vármegyei alorvosi állás megszüntetése iránt, melyek az alispáni, a vármegyei közigazgatási bizottság, a számonkérőszék s a vármegyei árvaszék jelentése után fognak tárgyal-j tatai. A felolvasott jelentéseket a közgyűlés tudomásul vette. Ezután dr. Daimel Sándor főjegyző felolvassa dr. Ladies László indítványát, melyet az indítvány tevő élőszóval okolt meg. Az indítvány szószerint a következő :

Tekintetes Törvényhatósági Bizottság!

Indítványozom: mondja ki a törvényhatósági közgyűlés, hogy nem helyesli azt, hogy az indem- nitási törvényjavaslat ellen indított obstrukezió és ennek folytán az ország törvényen kívüli állapotba jutott; s tekintettel arra, hogy az állam a törvényen kívüli állapot következtében jelentékeny gazdasági károsodásoknak és hatalmi súlyában jelentékeny visszaesésnek van kitéve, írjon fel az országgyűléshez az iránt, hogy a törvényes állapot helyreállítását sürgősen eszközölje.

Gyula, 1903. május 28. 1

Dr. Ladies László. ]

Dr. Ladies László indítványa megokolását azzal j kezdi, hogy a felirati jog csak rendkívüli esetekben 1 gyakorlandó. Ez a rendkívüli eset jelen van, a tőr- * vényen kívüli állapot. Ennek előidézője az, hogy az f ellenzék a katonai javaslatok elleni harczát kitér-1 jeszti más közgazdasági alkotmányjogi jelentőségű javaslat ellen. Nem politikai pártállás szempontjából d fogja fel a dolgot, mert sem a kormány iránt bizal-i mat nem fejez ki, sem az ellenzék magatartását nem 1 kárhoztatja, amit politikai pártállásánál fogva tenni í kellene. Nem teszi ezt, mert a kérdést elmérgesiteni I nem akarja. Tisztán arra a kérdésre irányul indít-< ványa, amely nem pártpolitikai, de alkotmányi kér- j dés. Tisztán az alkotmány sértetlen fenntartását czélozza, ezért azt elfogadásra ajánlja. (Helyeslés, J ellenmondások.)

A főispán dr. Pándy István kőzbeszólására, hogy a bizalomnyilvánitás a kormányelnök jámbor óhajára történik a vármegyékben, férfiúi becsületszavára kijelenti, hogy sem a kormányelnök, sem a kormány bármely tagja, sem senki más a kormány \ részéről sem közvetlenül, sem közvetve, sem szóval J sem írásban semminemű felhívást nem intézett, I semminemű óhajt nem nyilvánított egyetlen vár- j megyéhez s vagy főispánhoz sem. .

Dr. Berinyi Ármin nem fogadja el a javaslatot, mert az nem oly részkérdés, amint azt inditvá- § nyozó feltüntette, ebben bennfoglaltatik mindaz a nemzeti érdek, a melyért a haza nagyjai mindenkor i

küzdöttek. Az obstrukezió ellenállás, hogy végre egészséges mederbe tereitessék a magyar parlamentáris élet, gyógyszer a mai bajok elhárítására. Az obstrukeziót legutóbb az ország legjobbjai támogatták, ma sem foghatjuk azt fel másként, mint eszközt, amelylyel az ellenzék a nemzeti követelmények megvalósítását reméli.

A népképviselet rendszere az, hogy a monarchikus irányzatok tulkö vetélései a népképviselők általi ellensulyoztaknak. 1867 óta a mi parlamentünk működése nem felel meg a nemzeti parlamenthez tűzött követelményeinek. A szabadelvüpárt annyi heterogen elemből van összerakva, hogy az egy pártnak és igy többségnek nem tekinthető. Nem áll- ván szemben parlamenti többséggel, ennek az uralma nem lehet helyes, sem párlamentáris. Ily párt ellen minden eszközzel küzdeni kell. E küzdelem czélja a katonai javaslatok levétessenek és hogy a hadszervezet terén a nemzeti követelmények megvalósíttassanak. Az ellenzék csak a katonai javaslatok levételétj kívánja és felhagy az obstrukczióval, nem háríthatja tehát a kormány a felelősséget áz ellenzékre. A függetlenségi párt a nemzeti követelmények alapján áll A gazdasági kérdések nem riaszthatják vissza az ellenzéket, mert nagyobb erkölcsi, imminens érdé kékért küzd. Három évtized volt a gazdasági kérdések rendezésére, nem használták fel, az ellenzék addig, mig a nemzeti önállóság rendszerváltozással nem biztosittatik nem tartja a gazdasági kérdéseket sikerrel megoldhatóknak. A többség ma csak a kormány akaratának szócsöve, a küzdelem az uralkodóház és a nemzet küzdelme. A mikor ily aggodalomteljes viszonyok közé jutottunk, közös törekvés az állapotok rendes mederbe terelése. De ily viták, feliratok csak elmérgesitik a helyzetet. A mai helyzet indokolja az ultima ratio használását, mert a katonai javaslatok megakádályozása elsőrendű hazafias czél. A perso- nifikált állameszme egy chimera, mondják többen — ezt nem lehet csodálni, ha a magyar állampolgárok elhidegülnek a magyar állameszme iránt, ha ilyen állapotokat teremtünk.

Dombi Lajos, az idő rövid, ő is rövid lesz örömmel hallotta, hogy sem szolid, sem más nyomás nem intéztetett a vármegyére felülről. De a kérdésben a kiindulási pontja neki más, mert ama állapotot a többségnek el lehetett volna kerülni, ha nem kényszeríti rá akaratát a többségre. Az obstrukeziót tehát szükségesnek tartja. Az indítványt bizalmi nyilatkozatnak tartja s nem fogadja el.

Bodoky Zoltán mint pártember elfogadja a javaslatot. Az adómegtagadás joga — báró Eötvös József szerint — olyan, mint az öngyilkosság, a végső kétségbeesés eszköze, de nem eszköz a helyzet javítására. Az indemnitás megobstruálása csak Magyarországon ismeretes, Angliában osak egyszer volt obstrukezió, a mikor az ellenzék többségben volt. Ha a Bánffy-féle obstrukezió üdvös eredményeket idézett elő, mért törekszenek ezeket most lerombolni. Az ellenzéki képviselők kijelentik, hogy Széli Kálmán ellen nincs kifogásuk. Olyan ez, mint a remete medvéje, amely az alvó remetéről a legyet egy nagy kővel zavarta el, a légy elröpűlt, de a remete agyonüttetett. A kormánypárti pártárnyalatok egyöntetűbbek, mint az ellenzéké, amely nyilvánosan is összevesz. Nem joga a kisebbségnek, hogy

vándorlók szives fogadtatást, meleg ételt, jó pihenőhelyet nyertek mindig a Vadas-háznál, mely sohasem volt elhagyottak nélkül, mert a boldogult folyton árvákat nevelt, ötöt-hatot, az ő négy édes gyermeke mellett; özvegyeket segített, nehéz sorsuk könnyebb elviselésében, ifjakat, leányokat tett boldogokká jó tanácsaival, példájával; szóval: „kölcsön adott ö az Urnák* folyton, mert segítette a szegényt és az Ur sokszoros kamattal fizette vissza az ö nevében a szükölködőknek adott jótéteményeket.

Óh, há nyszor megtörtént az is, hogy a messze földről'odatévedt, beteg vándort hetekig ápol gáttá, gyógyitgatta s két ízben az ilyen betee koldusok Erzsók néni szeretetteljes vigaszai áhitatos imái közben hunyták le örök álomra szemeiket ...só tisztességesen temetteté el őket. Az egyiknek még nevét sem tudhatta meg ennek a sirfájára tehát ily feliratot vésetett „E sirban nyugszik egy szegény vándor*

Szerette őt a faluban mindenki — kivétel nélkül. És ez nagy szó ám; mert aki a falusi életet ismeri, az tudja jól. hogy milyen a falusi „csendélet.* Csak egy ember volt a községben talán a világon is, aki nem szerette a jó, az istenfélő Erzsók nénit s ez az ember a férje volt: Vadas István. Hetekig, hónapokig nem szólott életpárjához; gyermekeihez pedig durva volt, akik aztán el is húzódtak előle, ki erre. ki arra. Feleségének vallásossága, jótékonyság semmiféle hatást nem gyakorolt reá: nem bánta ő, akármit tett a kedves Erzsók néni; de az utait se próbálta légyen aztán számonkérni tőle senki !

Egyszer régen, mikor még csak két kis gyermekük volt: várta jó vacsorával, örömmel haza Erzsók néni az urát; türelmetlenségébe le-lement a kert végéhez és kémlelte a mezőről hazajövőket. Nagy sokára a távolban az egyik galagonya-bokor mellett megpillantotta hitves társát egy piros kendős «rsszonyszemélylyel bi zalmas közelségben, érdekes beszélgetésbe me rülve, E látványtól Erzsók néni a szivére

feltételeihez ragaszkodva a többség akaratának érvé nyesitését megakadályozza.

Dr. Haviár Gyula személyes vonatkozású beve zetés után nem fogadja el a javaslatot, a felett napirendre térést javasol, mert az ellenzék küzdelme a katonai javaslatok ellen irányul és e küzdelem helyes, mert ily politikai viták csak a békesség megzavarására vezetnek, és mert az nem nyílt, utolsó pillanatban, sőt elkésve adatott be.

Elnök és dr. Fábry Sándor alispán megczáfol- ják Haviár azon állítását, hogy az indítvány elkésve adatott be.

Reck Géza szerint a magyar önmaga legnagyobb íILm sége magának. Hozzájárul az indítványhoz.

Dr. Pándy István nem tartja magát szónoknak az igazságot mondja csak. Az indítványt magasabb óhajnak tartja. A miniszterelnök nyilvánosan kifejezte ezt az óhajtását. Hosszasan magyarázza, hogy az ellenzék álláspontja helyes, mert az a katonai javaslatok visszavonását kívánja, a mely kívánság az egész nemzetre. A napirendre térést pártolja.

Folytonos közbeszólások és »szavazzunk« felkiáltások között, beszéltek még a javaslat mellett Keller Imre, Rosenthal Ignácz, Beliczey Géza, ellene Kollár János és Szeberéngi Zs. Lajos.

Ladies László indítványt tevő reflektált a felhangzott beszédekre, majd dr. Fábry Sándor alispán megkülönböztetést von a katonai javaslatok elleni és az indemnitás elleni obstrukezió között. Nem politikai hanem alkotmányjogi kérdés ez. Utal a beruházási törvényjavaslatra. Módosító indítványt nyújt be, mely szerint a vármegye aggodalommal látja, hogy az ország törvényen kívüli állapotba jutott és felír az országgyűléshez, hogy gondoskodjék a törvényen kívüli állapot megszüntetése iránt

A főispán összegezte még az indítványokat és első sorban az eredeti indítványokat tette fel szavazásra. Dr. Ladies László indítványa mellett szavazott 47, ellene szintén 47 bizottsági tag és a főispán az indítványt elnöki szavazatával elfogadottnak jelentette ki.

Ezzel a rendkívül izgalmas és zajos vita véget érvén, a főispán a közgyűlés folytatását ’/42 órakor 3 órára elhalasztotta.

tartott közgyűlésen a miniszteri leiratot megelégedéssel vette tudomásul, az abban foglaltak teljesítését elvállalta s e határozatának — a megye által leendő jóváhagyása végett — az illetékes hatósághoz való felterjesztésével megbízta az elöljáróságot. Ezzel Szarvas község értelmiségének egy régi vágya s évek óta vajúdó ügye, a polgári leányiskola államosítása a megyegyülésnek minden bizonynyal jóváhagyó határozata után, végre kedvező elintézést fog nyerni.

T a n ü g y.

Tanítónő választás. A békési községi iskola nál rendszeresített uj tanítónői állásra folyó hó 27-én Biró Mariska választatott meg. Két tanítói állás is betöltendő lett volna egyidejűleg, de ezekre nézve a pályázat nem zárult megfelelő eredménynyel, miért is az iskolaszék újabb pályázat kiírását és a választásnak augusztusra való halasztását határozta el.

Uj állami iskola Szarvason. A vallás és köz oktatásügyi minister leiratban tudatta Szarvas nagy község elöljáróságával, hogy az eddig, az ottani nőegylet és a község áldozatkészségével fentartott polgári leányiskolát az állam átveszi s annak fen tartásáról s a tanítók és tanítónők fizetéséről gondoskodik az esetre, ha a község a már megállapított terv szerint az iskolát felépitteti s a szükséges első felszereléssel ellátja s azon kívül évenkint 2000 koronával járul az iskola fenntartásához. — Szarvas község képviselőtestülete az e hó 11-én

szorította két kezét és beszaladt a házba, aztán hol az egyik, hol a másik kedves gyermekét kapta ölébe, gügyögött nekik a szeretet édes yelvén, hogy szivének nagy fájdalmát elcsön- desitse. Majd a jóságos Istentől kért erőt a lelki inok elviselésére, leküzdésére. Mire hazajött az ura: mosolyogva fogadta; de nem állhatta meg, hogy meg ne kérdezze tőle: „Még most sem tudod elhagyni a régit ?“ Erre az egy kérdésre felbőszült, durva férj még durvább ütésekkel felelt; összetörte, megtaposta Erzsók nénit sl elment a korcsmába, ott ivott három napig.

Soká, soká beteg volt az esemény után Erzsók néni; de Isten meggyógyította az ő választott gyermekét és adott neki lelki erőt a kereztek békés elhordozására tizenhat hosszú évig. Mikor már annyi sok jót vitt véghez s gyermekeit jó részben fölnevelte : akkor — tiszta lelkét egy szép májusi hajnalon rövid szenvedés után magához vette az Ur . . .

„Meghalt Erzsók néni I* — ez a bús bánatos szó hangzik erdőn, mezőn, falun, szegények s gazdagok ajkáról egyaránt.

A durva, vasakaratu férj ott áll négy édes gyönyörö gyermekével: két leányával s két fiával a koporsóban is oly szeliden, csöndesen nyugvó, jóságos s hü feleség fejénél. Az érez- mellen olyan hangos ütéseket tesz a lelkiismeret hogy a könyek árja a szívre foly vissza s a fájdalom tizszerte nagyobbá válik általa. Elvonu lelki szemei előtt ennek a Krisztus szerelmében elhunyt feleségnek leírhatatlan, kimondhatatlan jósága, melyre ö még ügyet sem vetett soha i most, hogy hallja gyermekeinek vigasztalan zo kogását, a gyászoló közönség busotigó jajszavát és látja mereven feküdni azt a szerény, tevékeny asszonyt, kinek soha nem pihent sem teste, tem lelke, csakhogy minél több jót tehessen ked veseinek, embertársainak : ekkor már nem állhatj ki tovább ott a koporsó mellett, a lázongó lelki ismeret mardosó szavát; áttántorog a másik szobába, leroskad egy székre ... és az eddig égő, száraz szemeket elönti a könyek jótékony

árja. Kezeit összekulcsolva felkiált: „Istenem Istenem 1 Van-e bocsánatod számomra ? Oh én gonosz lélek, óh én kötelességemről megf -ledke- zett, bűnökben élő ember 1“

Van eP Ott látja felnyitva felesége kedves bibliáját az asztalon. Oda megy és ezen szavakon akadnak meg könyező szemei: „Ne félj, csak higyj!“ — Oh, én Uram, én Istenem I Légy segítségül az én hitetlenségemnek 1 — zokog fel gzivéből az alázatos kérelem. Majd elkezdi itt ott olvasni a Szentirást és látja, hogy a mi megváltó Jézusunk igy szólott: „Boldogok, akik az Urban halnak meg.“ A balzsamcseppeket rettentő fájdalmára megtalálta a kemény szivü ember a könyvek-könyvében. Szivében szent fogadás kelt: „Anyjuk helyett anyjuk, szerető gondozójuk leszek kedves gyermekeimnek s a szenvedőknek s a szegényeknek gyámola 1*

Mikor az ezer virággal ékeskedő temető csendes kebelére fogadta a szívből gyászolt, siratott halottat, akkor megszólalt Vadas István : Ne sírjatok, édes gyermekeim, ne bánkódjatok, résztvevő barátaim I Erzsók nénétek reám hagyott! benneteket örökségül. Amint ő élt, úgy kívánok élni ezután én is : istenfélelemben, könyörületben s felebaráti szeretetben, hogy elmondhassa mindenki : „Meghalt Erzsók néni, de az Ur Jézus velünk lesz az ő könyőrületességével.“

A könyekig meghatott lelkész áldva emelte kezét a megtért, bűnbánó ember fölé, ezt mond ván : A te fogadásodat áldja és szentelje meg z Ur és nevelje a te hitedet I . . !

8 az illatos, fényes májusi levegőben vidáman repdestek a fecskék, a természet fenséges pompájával elűzte a szivekről a ború sötét fellegéi. A megtért apa gyermekei karján könnyű szívvel vált meg attól a drága sírtól, mely feleségének hamvaira borult; mert érezte, hogy annak lelkét magával viszi vissza abba a nagy kőházba melyben az Urnák fognak élni ezután is I

Jámborné Székely Lilla„

Hírek.

Pünkösd Az esztendő legszebb évszakba eső sátoros ünnepére piros pünkösd napjára virradtunk A pünkösd az istenség harmadik személyének a Szentlélek megjelenésének emlékére van szentelve, aki tüzes nyelvek alakjában jelentkezett az apostoloknak, csodálatos bátorságot, ihletet, ékesszólást adva nekik a Megváltó tanításainak hirdetésére. Az egyháznak nagy ünnepe a pünkösd, nagy és szép ünnepe. Mert a teljes virágzásban levő természet legszebb bájait ontja, a virágok tarkasága, a zöld lombok ékessége buja pompával ruházza fel e szép ünnepet, amelyre boldog ünnepeket, jó mulatóst kívánunk lapunk olvasóinak.

Városi képviselők választása. Gyulaváros képviselőtestületének ezelőtt 6 évvel választott tagjai mandátuma lejárván, a választás folyó hó 25-én a következő eredménynyel ejtetett meg. Az első kerület >en beadatott 61 szavazat. — Megválasztattak rendes tagokul: Szénásy József 57, dr. Daimel Sándor 54, dr. Follmnnn János 53 (uj), Ritsek János 47, Sál István 46, dr. Fábry Sándor 43 (uj), Szarvassy Atzén 37 (uj) ós Beleznay Antal 33 szavazattal. Póttagokul: Lukács Endre 49, Kocsis László 42, Jonesku János 38 és Hanzsala Gyula 33 szavazattal. A második kerületben beadatott 113 szavazat. Megválasztattak rendes tagokul: Szabados János 108, Glatz János 101, N. Kukla István 99, Krizsán András 78, L. Kovács János 77 (uj), Horváth Pál 76 és Csőke István 76 szavazattal; póttagok lettek : ifj. Szilágyi István 89, Gremsperger Pál 88, Szénássy János 86 és Szabados Mátyás 83 szavazattal. A harmadik kerületben beadatott 147 szavazat. Meg lettek választva : Schmidt József 144, Dászkál Szilárd 137, Magda Illés 136 (uj), Emandity Konstantin 129, Anuló Pál 95 és Gombos Mojsza 72 (uj), póttagokul: Havasi Herman 118, Borbély Mojsza 94, Kis István 91 és Kertes György 61 szavazattal. A negyedik kerületben beadatott 29 szavazat, rendes tagokul megválasztattak : Múlt György 28, Metz Antal 28, Exner Ferencz 28, Hack Márton 18 éB Berndt Károly 15 (uj) szavazattal; póttagok: Scbriffert János 28, id. Müller Jakab 28, Kern Márton 16 és Geszner József 14 szavazattal. Az ötödik kerületben bead&tott 67 szavazat; rendes tagokul megválasztattak : Somogyi János 62, Túri Károly 55 (uj), Murvai Ferencz 54 (uj), Bordó György 52, Fábián Ferencz 47 (uj), Monori Mihály 45 (uj) és Vidó András 42 (uj) szavazattal; póttagok: Sándor Pál 59, T. Szilágyi Ferencz 57, D. Nagy Sándor 55 és Kis Péter 50 szavazattal. A hatodik kerületben beadatott 151 szavazat; rendes tagok lettek: Miskucza Illés 106, Vonyiga Illés 92, Nyikora János 86 (uj), Pántye György 83 és Nyikora Dávid (uj) 76 szavazattal ; póttagok : Kis Lajos 86, Nadabán János 83, Vladucz Péter 80 és Rozsos Mihály 76 szavazattal.

A sorozást, a mely a parlamenti viszonyok folytán ismételten halasztást szenvedett ób a mely legutóbb juoius és julius hónapokra volt kitűzve ismét elhalasztották, mert az ujonczmegajánlásról szóló törvényjavaslat elfogadása még mindég késik. A honvédelmi minister a múlt héten kiadott rendeletében utasította a vérmegyéket, hogy oly so- rozási tervet dolgozzanak ki, a melynek értelmében a sorozás julius és augusztus hónapokban megtartható legyen, ha ugyan addig törvény lesz a politikai világot izgalomban tartó ujonezjavas- latból.

A képviselőtestület folyó hó 27 én Dutkay Béla polgármester elnöklete mellett tartott rendkívüli közgyűlésen a főgimnáziumi bizottságba dr. Lukács György városi képviselő és Dutkay Béla polgármester választatott meg 1905. évi decz. hó 31-ig tartó megbizatással; egyben utasittatott a tanács, hogy az építési költségre nézve kérjen be ajánlatokat. — A Lugos-erdö ajándékozása tárgyálban hozandó határozat idejéül junius hó 15-ike, mig a faiskolai földből való eladására julius hó 6-ik napja tűzetett ki. — A vásári és piaczi helypénz- szedési szabályrendelet a városi tanács javaslatával elfogadtatott. — Szentes város átiratához Gyulaváros képviselőtestülete is csatlakozik és ekként a községekre ruházott állami teendők állátása folytán felmerült kiadásoknak az állam által leendő megtérítése iránt az országgyűléshez kérvényt nyújt be. A rendőrkapitány lakbér ügyébeD kelt közigazgatási bizottsági Ítélet, mely szerint a rendőrkapitány részére 1902. év ápril 1-től 200 korona lakbér állapíttatott meg, tudomásul vétetett. — A Zöldág-utcza szabályozási vonal az 1903. évi óvodai költségvetés, a pénztárvizsgálati jegyzőkönyv és közegészségi állapotokról szóló jelentések tudomásul vétettek. Frailer István szabadságoltatása iránti kérelme tárgytalanná válván az iktatói állás betöltése iránti intézkedések megtételével a polgármester megbizatott.

Uj állami gyermekmenhely Gyulán. A gyermekvédelemről szóló törvény végrehajtását a belügyminiszter egyelőre az ország olyan vidékein, illetőleg városaiban kezdette meg, ahol eme hu-