Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1903-04-26 / 17. szám
17-1 k »Kánt. Gyula, 1903. április 26-án XXXV. évfolyam r Szerkesztőség: Templom-tér, Dob&y János kereskedése, liova a lap szellemi részét illető közlemények intézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre ! . 10 kor. — fill. Fél évre ... 5 „ — „ Évnegyedre . 2 „ 50 „ Egyes széni ára 20 fül. J, Társadalmi és közgazdászat! hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő: Or. Bodoky Zeitén. Felelős szerkesztő: Kálin Dávid. f—-------------------^ H i adóhivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyílt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Qyulin, a kiadóhivatalban. Hyilt-lér sora 20 fül. L- J Megyegyiilés előtt. A vármegye törvényhatósági bizottsága csütörtökön rendkívüli közgyűlésre gyűl össze, hogy néhány határidőhöz kötött ügyet elintézzen. A közgyűlés összehívását főleg a vármegyei közkórházi elmebetegosztály épület fedélszerkezetének átépítési ügye tette szükségessé. A múlt közgyűlésből a vármegye alispánja megbizatott, hogy az elmebetegosztály másodemeleti mennyezetének csapos gerendázatában mutatkozó vörös korhadás folytán szükségessé vált átépítés iránt tegyen javaslatot s amennyiben a vállalkozóval egyezség jön létre, az erre vonatkozó, valamint a költségek fedezetéről szóló jelentését terjeszsze be. E tárgyban a közgyűlést megelőzőleg, a kórházi bizottság csütörtöki ülésében határozott s lapunk más helyén ismertetett határozatát mint javaslatot terjeszti a közgyűlés elé. Ugyancsak a kórházi bizottság tesz még előterjesztést a kórház tartaléktőkéjének megállapítása iránt. A vármegyei közkórház évenkénti maradvány ösz- szegei ugyanis évről-évre— amennyiben rendkívüli szükségletekre fel nem használtattak,— a kórházi pénztárba vételeztettek be, úgy hogy jelenleg a kórházi pénztárban állandóan 80000 korona tőke kezeltetik, a kórház rendes bevételein kívül. Ezen összegből tartalék- alap létesítését tervezi a kórház, hogy aztán az czélszerüen felhasználható s előre nem látható rendkívüli kiadásokra legyen fordítható. A kórházi bizottság javasolja továbbá, hogy az elmegyógyintézeti czellák, — mint amelyek a mai modern gyógymód mellett czéljuknak egyáltalán meg nem felelnek, — kórszobákká alakíttassanak át. — Ezenkívül tárgyalás alá kerül a kereskedelmi miniszter felhivása a III. transversalis ut költségeihez való hozzájárulásra, amely szerint Békésvármegyére 370000 korona hozzájárulási összeg jut. Ezzel kapcsolatban tárgyaltatik Csaba község képviselőtestületének azon kérelme, hogy a III. transversalis ut bókéscsaba—apá- czai szakaszától az úgynevezett Kluka kitérőig terjedő vonal az 1904-ik évben soron- kivül kiépíttessék. Ez építkezés mintegy 120000 koronányi költségét Csaba község előlegként felajánlja olykópen, hogy az előleg az útnak államkezelésbe való vétele után, az állampénztár által a községnek visszaté- rittessók. Ez összeg esetleges időközi kamatainak fedezésére a község a vármegyét kéri, tekintettel arra, hogy az útvonal az állam által való átvételéig megyei ut jellegével bir s mint ilyennek fenntartása, a vármegye feladatát képezi. Barsvármegye átiratára a magyar iskolahajó költségeihez való hozzájárulásként a vármegye alispánja a katona- beszállásolási alapból 500 korona megszavazását hozza javaslatba. — Kolozsvár városnak a honi ipartermékek pártolása, s Kassa sz. kir. városnak a 30 koronát meg nem haladó zálogkölcsönök bélyegmentessége tárgyában kelt átiratának támogatása javasoltad k. Az egyszerűsítési törvény s ezt életbeléptető rendeletek alapján a vármegye szervezési szabályrendeletének átdolgozása, a napidijak és átköltözködósi illetmények megállapítása s a jegyzői magánmunkálatokról szóló szabályrendeletnek az uj ügyviteli szabályzatokkal leendő összhangba hozatala czél- jából kiküldött bizottság munkálataival elkészülvén, javaslatát beterjeszti a közgyűléshez. — A szeghalmi és gyomai főszolgabírói lakokra nézve a vármegye alispánja, miután az ott elhelyezett hivatali helyiségek a szükségletnek meg nem felelnek s elégtelenek, azok kibővítése iránt tesz előterjesztést. A vármegye tulajdonában lévő főjegyzői lak most már véglegesen átadatván az állam- kincstárnak, az erről felvett jegyzőkönyy bemutattatik. A szeghalmi második gyógyszertár engedélyezése ügyében a vármegye közegészségügyi bizottsága terjeszt elő határozati javaslatot és az engedély megadását javasolja. Békés községnek községháza oly szűk, hogy az a helyes adminisztráczió czéljaira immár nem alkalmas. — A község még 1895-ben felvett e czélra 20000 frtot, 1896-ban el is határozta az építést, a határozatai jóvá is hagyattak a vármegye által 8 felebbezés folytán a belügyminiszter által is. Időközben azonban folyamodóit a község a törvényhatósághoz és mivel a község meglevő fedezete az építkezésre kevés volt s a pónzviszouyok drágasága miatt újabb kölcsön felvételére az időpont nem volt alkalmas, kérte a törvényhatósági közgyűlést, hogy a pénzviszonyok kedvezőbbre fordultáig az építkezésre halasztás adassék. — E halasztás meg is adatott azzal, hogy a kamatláb leszálltával a közgyűlés tartozik a jogerős határozatokat végrehajtani. E körülmény bekövetkezvén, az iratok újabb rendelkezés végett mutathatnak be a közgyűléshez. A puszták és telepek nevei a községi képviselőtestületek által megállapittatván, a közgyűlés jóváhagyása után e határozatok felterjesztendők a törzskönyvi bizottsághoz. Az államépitészeti hivatal, tekintettel arra, hogy az idén mintegy 700000 korona közúti épitkezós kerül végrehajtás alá, két műszaki alkalmazottnak a közutialap terhére való félfogadását kéri. Ezek lesznek a közgyűlés nevezetesebb tárgyai, amelyekhez még nehány, az alábbi tárgysorozatban közölt kisebb jelentőségű ügy vétetett fel a közgyűlés napirendjébe. A vármegye közgyűlésének tárgysorozata. (Április 30-án.) 1. Belügyminiszteri rendelet, a közúti alapnál felszabadult 400 korona hovaforditása tárgyában. 2. Kereskedelmi ministeri leirat a III. trans- verralis ut költségeihez való hozzájárulási ösz- szeg megállapítása iránt. Ezzel kapcsolatban Bókéscsaba község kérelme a csaba—apáczai ut egyrószónek kiköveztetóse iránt3. Barsvármegye átirata a magyar iskolahajó költségeihez való hozzájárulás megszavazása iránt. 4. Fejórvármegye átirata elmegyógyintézetek létesítése iránt az országgyűlés képviselő- házához intézett feliratának hasonló szellemű felirattal leendő támogatása tárgyában. 5. Kolozsvár sz. kir. város törvényhatóságának átirata honi ipartermékek pártolása érdekében hozott határozatának támogatása kánt. 6- Kassa sz. kir. város tanácsának átirata a 30 koronát meg nem haladó zálogkölcsönök bólyegilleték mentessége iránt a pénzügyminiszterhez intézett felterjesztésének támogatása kánt. 7. Ungvármegye átirata a .Budapesti Napló“ ozimü napilap folyó évi 35-ik számában megjelent közlemény visszautasítása ügyében. 8. Mosonvármegye átirata Magyarország és Alsó-Ausztria közötti határ kiigazítása tárgyában kelt feliratának támogatása iránt. 9. A várm. közkórházi bizottság előterjesztése a közkórház elmebeteg osztálya fedélszerkezetének vastraversekkel való kicserélése tárgyában. 10. A várm. közkórházi bizottság előterjesztése a közkórház pónztárfeleslegónek tartalékalapba való utalása iránt. 11. A közkórházi bizottság jelentése az elmegyógyintézeti czelláknak kórszobákká való átépítése tárgyában. 12. Küldöttségi jelentés a szervezési — a napidijakról és a jegyzői magánmunkálatokról szóló vármegyei szabályrendeletek módosítása tárgyában. 13- Várm. közegészségügyi bizottság előterjesztése a Szeghalmon kérelmezett második gyógyszertár engedélyezésére nézve. 14. A vármegye alispánjának előterjesztése a szeghalmi és gyomai főszolgabírói lakoknál szükséges építkezésekre nézve. 15. A vármegye alispánjának határozata a békéscsabai közdülőutak törzskönyvezésénél alkalmazandó betonkarók engedélyezése tárgyában. 16- A vármegye alispánja bemutatja a vármegyei főjegyzői laknak az állam részére való átadásáról felvett jegyzőkönyvet. 17. A vármegye alispánjának előterjesztése az Erdélyi Kárpát Egyesület kérelme tárgyában. 18. A puszták, telepek és jelentékeny lakott helyek neveinek törzskönyvezésére vonatkozó községi határozatok. 19. A békési községház kibővítése ügyében a törvényhatósági bizottság határozata. 20. A Gyepescsatorna hídjának a gróf Wenckheim Krisztina békési uradalma által létesítendő iparvasut igénybevételére vonatkozó szerződés. 21. A várm. államépitészeti hivatal kérelme az idei nagyobb közúti építkezésekre való tekintettel a várm- közutialap terhére segéderő félfogadásának engedélyezése irántT Á R C Z A.. Vallomás. Ülj le mellém édes lányom, Harmatos, kis gyöngyvirágom, Életemből hadd regélek 1 Magja az lesz a mesének, Ami régi, szürke ének: Hogy csodás az emberélet. Megtudod majd mért szeretlek? Virágomnak mért nevezlek? Mért mosolygok, ha rád nézek? Hisz1 tevéled múltam álma Mintha újra visszaszállna, Mint csábitó, szép igézet. .... Volt egy szép lány, mint te épen, Báj tündökölt éj szemében, S én szerettem végtelenül: Zengő ajka kaczagása, Melynek nem volt s nincsen mása, Ma is megejt, ha megzendül Együtt jártunk kéz a kézbe’, Sok vihartól sokszor tépve, Mit derülten szenvedtünk el; Mert mi ketten csak szerettünk, Csordultig volt boldog lelkünk Ízes, mézes szerelemmel. A szép lányból jó asszony lett, Kinek hiú pompa helyett Az volt buzgó óhajtása; S az a vágya, az a gondja, Imádságát azért mondja, Hogy gyermekit jóban lássa. Ki volt a lány s a hű asszony? Ki méltó, hogy dalt fakaszszon, Mely üdvömet széthirdesse? Ha tőlem nem is hallanád, Érezhetőd: édes anyád Volt az, kiről szól a mese. Most tudhatod, mért szeretlek? Virágomnak mórt nevezlek? Mért mosolygok, ha rád nézek? Mert te vagy az anyád lánya, S ezért szívem hű bálványa : Te, vérünkből lett igézett Zöldy János. A Szentirás előtt. Tavaszi szél ringatta künn az éjben A rózsafáknak gyönge ágait, — Felhők között bujkált a hold az égen, Kisértve a virágok álmait! — Valami csöndes, — méla szomorúság Borúit a szeqdergő világon át, Mint mikor öszszel hervadnak a rózsák S fuvalom suttog halk elégiát I .... A Szentirás felütve áll előttem, De összefolynak a fakó sorok 1 . . . . Talán a szemem úszik égő könnyben, Talán a gyertya lángja imbolyogl .... Keresném benne, ami enyhet adna, Mitől a lélek uj életre kel, Hiába nézem hosszan rátapadva Az ódon könyvet..! hallgat.... nem felel I... Valaki várt egy édes álomképre, — Mint királyfira a királyleány — Imádkozott is szivdobogva érte Remegve, vágyva várta ablakán!.... S im egyszer eljött a tündérlevente, Lelkét megejté mézédes szava, Szíve fehér virágait leszedte, És boldog volt a lány — egy éjszaka!.... A többit aztán minek elbeszélni, Hisz olyan ismert, régi nóta már! .... Hervadt a virág!.... Szenvedés volt élni, Haldoklott, mint az őszi napsugár! Mikor tavaszról zengett a pacsirta, A dalnok lantján megpattant a húr, Két Bzeme könyét mind utána sírta, Mikor elhagyta őt a troubadurl .... Sokat szenvedett, fiatalon halt meg! Ez az ő egyszerű története, A lelke tán a bánattól szakadt meg, S árván maradt két szivegyermeke I---Ass zony volt ő is, olyan, mint a többi, Egész valója édes szeretet, Virágot akart bokrétába kötni, Mit a boldogság útjain szedett! — Mért, hogy a virág nem nyit minden ágon, Az egyiken több, másikon kevés, Miért oly egyenlőtlen a világon A boldogság, a köny, a szenvedés!? Mért teljesül sokaknak annyi álma, Amíg más egyért hasztalan eped!? Óh! önts világot lelkem homályába Te mindenható égi Szeretet I.... . J [ ( A Szentirás felütve áll előttem, De összefolynak a fakó soroki Talán a szemem úszik égő könyben, Talán a gyertya lángja imbolyogl .... Keresném benne, ami enyhet adna, Mitől a lélek új életre kel, Hiába nézem hosszan rátapadva Az ódon köny veti.... hallgat.... nem feleli.... Székely Sándor. Gyulai élet. A békés „Tyityeházán,* a mely eddig csak arról volt nevezetes, hogy a legjobban fizető ügyvédi klienseket szolgáltatja, ugyancsak czif- rák lettek az állapotok. Onuczék és Juonék elhatározták, hogy cucilisták lasznek és egyszerűsítik a közigazgatást tekintet nélkül az 1901. év XX. t.-cz.-re. Bírót, jegyzőt és elöljáróságot akartak választani, de rögvest s a választási aktust azzal kezdték, hogy úgy elagyabugyálták a két- egyházi rendnek éber őrét, hogy a kórházi sebészeti osztály alig tudta a derék közrendőrön a folytonossági hiányokat megreperálni. — A faluban kiütött a „szabadság“ és egy század katona őrzi ma Kétegyházán a közbiztonságot. Erősen megváltozott erkölcsi viszonyok azon jámbor idők óta, a mely azt a szálló igét teremtette a megyében, hogy: »mán minktyityeháziak csak mind Zay grófra adunk mienk szavazat.« Ma forrong Kétegyháza, kint van a főszolgabíró, kint van az alispán helyettes, sőt mindezeken felül még a főispán is megjelent a községben, a ki a névnapi gratulánsok közül távozott a zavargás hirére. Mikor e sorokat írom, megfeszült várakozásban várja a megyei központ a két- egyházi fejleményeket s bizva bízunk, hogy a három Tőember ismert tapintatosságának sikerül a tyityebáziakat megjuhászitani s nem lesz soká szükség arra a század bakára, a melyet oda rendelt az alispán. A kétegyházi cucilisták pedig okulhattak volna most a gyulai törvényszék tárgyaló terméből, ahol monstre pör folyt a tavaly február és márcziusban Gyomán híressé lett Várkonyi képviselőjelölt ügyében. Tóth Ferus ügyészi am- bicziójának köszönheti a hires népámitó, hogy a várt mandátum helyett egy hónapi fogházat vitt el a megyéből. Legalább nem jön ide többet mandátumért. Runya uram a Várkonyi hü csatlósa bizonyára önként odacsukatja magát Várkonyi mellé most. Az érdeklődés nagy volt a tárgyalás iránt, a diadal tökéletes s Tóth Feri biztos lehet benne, hogy a munkáskörök nem választják be disztagnak. Különben erősen exlex világot élünk. Nem csak odafent Pesten készülnek exlexre, nem csak a tyityeháziak, meg Várkonyiék akarnak exlexet csinálni, hanem maga az időjárás is. Valami fene nagy depressió ödöng ide-oda a földi légkörben és cziklonokat, viharokat, bóráT -ríig mai számálioz fél iv jaaellélslst trau csatolva.
