Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-12-25 / 52. szám
semmi meg ne maradjon a régiből, akármilyen jó is 8 minden bevótessék a mi uj, akármilyen rósz is. A legnagyobb hibája az egész rendelet- halmozatnak ugyanaz, ami összes törvényeinknek és rendeleteinknek, hogy t. i. a hol a nagy közönségről van szó, ott úgy intézkednek, mintha mindenki ügyvédi oklevéllel jönne a világra, ahol pedig a köztisztviselőkről van szó, ott úgy intézkedik, mintha minden köztisztviselő analfabéta volna. Hogy ezt példával is bizonyítsam, hivatkozom mindjárt a vármegyei ügyviteli szabályzat 15. §-ára, amely kellő komolysággal kimondja, hogy „a hivatalos teendőket — kiküldetés esetét kivéve — rendszerint a hivatalos helyiségben kell végezni.“ Erre a 15. §-ra igazán égető szükség volt, mert ezelőtt a hivatalos teendőket rendszerint a kaszinóban végezték, a hivatalos kiküldetéseket pedig a hivatalos helyiségben teljesítették, s az meg éppen a szabatosság csimborászszója, hogy még arra is kitanitják a tisztviselőt, hogy nem a hivatalos helyiségbe kell végezni a hivatalos teendőket kiküldetés esetén s igazán csodálatraméltó, hogy azt is nem teszik hozzá, hogy kiküldetés esetén oda kell menni, a hová kiküldik s nem a hivatalos helyiségbe. Ugyanez a paragrafus kimondja, hogy „a tisztviselők ügyiratokat csak a hivatali főnök tudtával vihetnek el a hivatalos helyiségből“ s bölcsen hozzá teszi, hogy „az ügyiratoknak sértetlenül visszakerüléséért ilyen esetben az illető tisztviselő felelős.“ Bizony ha ez ott nem lenne, még azt hihetné valaki, hogy ilyen esetben a sarki hordár felelős, de viszont arra is lehet következtetni, hogyha csak ilyen esetben, vagyis a főnök tudtával elvitt iratok sértetlen visszakerüléséért felelős a tisztviselő, valószínűleg más esetben, ha a főnök tudta nélkül viszi el az iratokat, akkor nem a tisztviselő felelős a sértetlen visszakerülésért, hanem a főnök. Persze az már tulegyszerü lett volna, ha azt mondják, hogy minden tisztviselő felelős a részére kiadott ügy darab sértetlenségéért. Nagyon egyszerű és szintén hiányt pótol a 35. paragrafus is, amely megállapítja, hogy az általános közigazgatási eljárás felügyeletére hivatott hatóságoknak az 1886. év- XXI. és XXII. t.-czikkekben felsoroltakon kívül feladata odahatni, hogy „a közszolgálat egyrészt a hivatali személyzet egyetértése és kölcsönös támogatása által, másrészt azonban a hivatalos fegyelem követelményeinek szigorú teljesítése által megkönyittessék és elömozdittas8ék; továbbá feladatuk a hivatali személyzet egyes tagjainak kiváló képzettségét és különös tevékenységét figyelemmel kisérni és e tekintetben szerzett tapasztalataikat a közszolgálat érdekében érvényesíteni.“ Na kérem annak már igazán czifra észA „Lopós“ halmon eszközölt régészeti ásatás története Néhai id. Mogyoróssy János idejében szokássá vált a vármegyében, hogy véletlenül talált vagy otthon féltve őrzött régiséget a múzeumnak ajándékoztak Az ajándékozást nemcsak a tudományos közönség gyakorolta, vetélkedve vett abban részt megyénk társadalmát alkotó minden osztály. A vármegye múltjának hézagos történelmét egy-egy adattal szaporítani, kiegészíteni mindenki hazafias kötelességének tartotta. A mennyiben pedig ez nem volt módjában, a földben talált régiségek átadása által legalább történelem előtti korszakának jellemzéséhez egy- egy szikrányi világosságot gyújtani elmulasztha- tatlan föladatának ismerte. Ha ennek a hazafias kötelességnek és föladatnak öntudatos ismerete, a tudomány szolgálatába állás készségével odaadó működéssé fokozódnék: ma is hordhatna együvé megyénk lakossága sokat azokból a tárgyakból, melyek az ahhoz nem értők előtt értéktelen holmik, de amelyek egy rakáson a szemlélődő előtt beszélni kezdenek és elmondják a régen, nagyon régen e rónán ólt népek történetét, vagy ha ezt nem, akkor foglalkozásukra életmódjukra, szokásaikra tanítanak. A talált régiségeknek a múzeumban való összehalmozására segédkezet nyújtani, az összehordást gyakorolni, hazafias erénynek hirdettem múzeumot látogató közönségem előtt. Felszólításomnak, ösztönzésemnek — hála Istennek! — van is eredménye. A legutóbbi két óv alatt egy pár szekrényre való tárgy gyűlt össze. A tárgyak gyűjtésében különös szenvedélyt tanúsított Marjai Szabó István gyulai lakos, földmives, úgy, hogy jutalmul, azokat a tárgyakat, melyeket ő adott a múzeumnak, egy szekrénybe határoztam helyezni és a szekrényt ezen fölirással jelezni: „Marjai Szabó István gyűjteménye “ Marjai a többek között egy rendkívül szép járásának kell lenni, aki ügyviteli szabályzatba ilyen és még hozzá, homályos definitio- kat iktat bele, már ez nem ügyviteli intézkedés, hanem oknélküli bölcselkedés. Ellenmondás is természetesen kell, hogy előforduljon ilyen munkában, erre is hirtele- nében csak egy példa: a 25. paragrafus kimondja, hogy utiátalánynyal ellátott tisztviselők utazási költséget és napi dijat csak abban az esetben számíthatnak fel, ha a vármegyén, illetve a járáson kívül járnak el. Ebből önként következik, hogy pl. a járási főszolgabíró, akinek úti átalánya van, ha a járásán kívül hivatalos eljárásban van, jogosult napidijat és útiköltséget felszámítani. De az egyszerűsítés mellett ez nem igy van, mert az 53. §. meg azt mondja, hogy az alispán a főszolgabirákat berendelheti tiszti értekezletre s a tisztiértekezletre berendelt olyan tisztviselők, a kiknek utiátalányuk van, sem utazási költséget, sem napidijat nem számíthatnak fel. A főszolgabírónak van utiátalánya egy kivételével, a többinek járásán kívül esik a megyeszékhely, a tiszti értekezlet hivatalos dolog s igy a 25. §. szerint számítható fel úti- és napidij, az 53. §. szerint pedig nem. Az a tisztiértekezlet pedig közérdekből történik, miért kell tehát a tisztviselőnek oda a maga költségén menni, ha csak nem azért hogy ez egyszerűbb, mintha még utiszámlát is ad be s azt is el kell intézni. Curiosumul pedig nem mindennapi a 111. §-hoz nyomtatott előadói iv, amelyet 10 rubrika és 36 elintézési módozat tarkit; eddig például mig czifrán ment a közigazgatás azt irtuk : Tek. főszolgabíró ur! A mellékelt iratokat véleményezés végett kiadóin. Most ha ezt akarom megcselekedni a jelzett előadó ivén, ki kell töltenem 10 rubrikát és ki kell törölni 35 elintézési módozatot, s akkor jutok ehhez a három szóhoz, hogy véleményezés végett kiadom, Ugy-e, hogy sokkal egyszerűbb 36 elin tézósi módot végig nézni, abból 35-öt kitörölni, mint 3 szót írni. Igazán csudálatos, hogy az embertek nem akarnak okulni s mikor számtalan példa bizonyítja, hogy az egész ország területére még törvényt sem lehet egyöntetűén jót készitem, annyira eltérők a viszonyok, akkor még mindig azon mesterkednek, hogy még az ügyviteli szabályok is egyöntetűek legyenek. Arról ne is beszéljünk, hogy micsoda önkormányzat az, a mely még a saját ügy: viteli szabályzatát sem állapíthatja meg, pedig még a törvény szerint, a törvényhatóságok önkormányzattal bírnak. Ne feszegessük az alkotmány jogi kérdéseket, elégedjünk meg azzal, hogy jövőre még boldog újévet sem a szokásos b. u. é.j k.-val fogunk kívánni, hanem e. u. é. k.-val egyszerű újévet kivánunk, mert hisz az egyszerűségben rejlik a boldogság. Simplex. müvü, egy — emberi lábhoz hasonlító — lábbal biró piczinyke kancsót ajándékozott, melynek különössége annyira feltűnt, hogy lelósi helyéről bővebben kezdtem tudakozódni. Ekkor mondotta el azt Marjai, hogy az ő foglalkozása szőllő- telepités. A telepítéshez a föld felforgatása első szükség lóvén, a forgatást is vállalja és ahhoz embereket fogad. így jut azután ő régi edényekhez, csontokhoz, fegyverekhez stb. A kérdéses kancsót Gyulavarsánd határában egy halmon eszközölt földforgatás alkalmával találták. A halom Páska Sándor gyulavarsándi lakos tulajdona Nevezetes ez a halom arról, hogy e kantísó stílusa szerint készített edényeknek rendkívüli sokasága találtatott földjének felső rétegében. Ezen elbeszélésből kitűnt, hogy a szőllő ültetéshez a halom felső rétege már fölforgattatott. Lemondó fájdalommal nyugodtam bele a megváltozhatatlan eseménybe, mint olyanba, melyet a régészet tudománya önnönmagának gyarapítása czóljából elveszített. Marjai azonban biztosított a felől, hogy a halom másik oldalán, melyen szántóföld van, még sok olyan müvü edényt lehetne találni, ha ott is fölforgatnák a földet. Annyiszor fölemlítette előttem e körülményt Marjai, hogy végre folyó óv augusztus 30-án vele és Dóbay Fereuczczel kikocsikáztam a kérdéses halomhoz. Fölmenve a halomra, egy részében már szőllőt találtam, másik, nagyobb részében azonban csak dinnye volt ültetve. A földszinten annyi cserép-edény darabot találtam, hogy azok tömege megdöbbentett. Kimagyarázhatatlan kár a hazai régészetre amaz edények elpusztulása, melyeknek e cserép halmaz szomorú maradványát képezte. A nagyobb darabokból és azokból, melyeken a kis kancsó sajátos művészetének nyoma meglátszott, néhányat összeszedtem, továbbá az egy halomba hordott cserepek között talált ép szövőszék nehezékeket azokhoz téve, elhoztam. Az ásatás szükségességének eszméje tökéletesen elfoglalt, kivitele azonban általam le nem Gyulaváros legtöbb adót fizetőinek névjegyzéke 1903. évre. K. f. Békésmegyei takarékpénztár 10833 05 Gróf Almásy Kálmánná 3374 39 Braun Mór 2869 32 Gróf Almásy Dénes 2296 14 Újkígyós község 1956 97 Gróf Wenckheim Ferencz 1864 57 Gróf Wenckheim Henrik 1864 57 Gróf Wenckheim István 1864 57 Gróf Wenckheim Dénes 1864 57 Diósy Béla 1834 80 K. Schriffert József 1753 25 Weisz Mór 1639 70 Reisner Emánuel 1636 46 Erkel János 1443 26 Wagner Ferencz 1303 16 Róm. kath. egyház 1295 04 Hoffmann Mihály 1175 40 Ifj. Kohlmann Ferencz 1123 16 Széchényi Lajos 1092 94 Gerlein Reinhardt 1042 36 Végh Gábor 993 78 Moldoványi Károly 930 64 Bodoky Mihály 863 80 Keller Imre 847 18 Ladies György 839 20 Novák Kamill 841 60 Endrész András 776 61 Winkler Lajos 750 60 Dr. Márki János 750 54 Prág Lajos 731 44 Naimann György 727 16 Ev. reform, egyház 719 45 Dr. Berényi Armin 685 40 Schwarcz Hermanné 680 40 Czinczár Adolf 667 74 Dr. Erkel Rezső 650 40 özv. Uffebach Rezsőné 621 44 özv. Bogár Lázárné 610 43 Szabó András 609 90 özv. Seres Mátyásné 585 77 Braun Dávid 582 61 F. Schriffert József 575 03 Illés József 574 73 Joncz Ferenczné 570 01 Nagy Jenő 569 62 Bangó János 566 89 Schriffert József 560 51 Wolf Zsigmond 542 89 Dr. Császár Ferencz 538 01 Ifj. Steigervald Ferencz 535 33 Csomós István 532 64 N. Szabados József 520 54 Góg András 520 02 Szikes Márton ' * 516 12 Reisner Zsigmond 498 50 F. Schriffert István 493 05 Bezsán József 484 74 Gubás Péter 483 22 Schröder Kornél ' 482 78 E. Schriffert József 481 41 Df. Nyisztor Adorján 480 36 özv. Bodoky Károlyné 476 47 Manheimer Arnold 459 40 Bulboka János 452 16 győzhető akadályokba ütközött. Marjai Békéscsabán is elmondta a halom tulajdonságát. A békéscsabai muzeum érdemes őre, Krammer Nándor tanár, két kézzel kapott az alkalmon és minekutánna pénzzel eléggel rendelkezik: megbízta Marjait, hogy fogadjon napszámosokat és kezdje meg a régészeti ásatást, ő majd át-át rándul az eredmény megtekintésére és a talált tárgyak átvételére. Marjai tehát október 22-én megkezdette az ásatást. Hogyan és miként történt munkaközben a szakfelügyelet, azt nem tudom, de gyanítom, amint később erre ki fogok térni. Amikor hirt kaptam az ásatásról, Marjait megbíztam, hogy a gyulai muzeum részére szedendő. tárgyak tekintetéből fogadjon három embert, állítsa reggel őket munkába, illetőleg a felásandó helyet jelölje ki nekik azon mód, mint a békéscsabai muzeum részére rendezett ásatásnál tették. Marjai az embereket megfogadta és — közéj ök egyet a már ő általa alkalmazottak közül vezető munkásnak áthelyezve — nov. 14-én az ásatást megkezdette a domb ama felében, mely Varsánd község tulajdonát képezi és mint szántóföld jelenleg búzával van bevetve. A gödör nagysága volt 10 méter hosszú, 2 és fél méter széles. Én 8 órakor már szintén künn voltam és az ásás azután az én felügyeletem alatt történt. Az első nap eredménye tárgyak találásában nem volt valami busás, de a régészetre vonatkozólag nagyon tanulságos. Anyagi siker, erkölcsi eredmény. Amint kiérkeztem az ásatás helyére, akkor hat ember dolgozott. Három egy gödröt ásott, három ismét egy másik gödröt. A gödrök között egy harmadik gödör tátongott, két oldalán körülbelül egy és fél méter magas földrakás volt hányva. Ez volt az előző napon ásott gödör, melyet a békéscsabai muzeum részére ástak. Ama két gödör közül, melyek ma készültek, a tegnap kitárt gödörtől keletre eső a gyulai muLudvig Mihály 441 54 M. Schriffert József 436 11 Abafi János 432 98 Féhn István 432 91 Sál József 432 56 Schmidt Gyula 425 25 Schriffert Mihály 412 71 Deutsch Jakab 408 50 Schriffert István 405 81 Demkó György 403 46 Schillinger Lipót 398 80 Biberea Péter 394 87 özv. Reinhardt Józsefné 389 80 Gálbory József 381 10 Styr Pál 380 73 Jantsovits Emil 377 70 Biró Ferencz 371 27 Murvai István - 370 74 Gróh Ferencz 370 20 Jeszenszki Béla 368 27 F. Schriffert Mihály 368 04 Alb György 367 83 Dr. Kun Pál 367 — Schmidt Antal 364 13 özv. Bilitz Yilmosné 360 80 Lusztig Adolf 359 61 Multas Mór 356 — Bayer Márton 355 81 Szilágyi Imre 354 67 Dr. Ladies László 351 — Exner Mátyás 348 69 Székács Lajos 347 61 Démusz József , 347 22 Illich Reinhart 346 27 Illich János 340 64 Ruck Adám 338 52 Adományok Kossuth Lajos Gyulán létesítendő szobrára. Vaszpil József gyüjtőivén : Vaszpil József 4 korona. Kádár Rozália 20, Csíki Mária 10, Tokai Istvánná 50 fillér, Danszky Károly Danszky Károlyné 1 — 1 korona, özv. Honvéd Ltvánné 20, Gyulai Péter 40, Szőke Istvánná 10, Beleznai Péternó 20, Irimiás Györgyné 40, Nagy Mária 20, Papp Mihály, Papp Mihályné, Vig Ferencz, Yig Ferenczné, Ökrös Sándor, Jámbor Antal, Nagy Mihály, Puskás András, Serés Andrásné 20—20 fillér, Nagy János, Nagy Juliska, Tar Mihály 10—10 fillér, Goldmann József 2 korona, Nagy István, Horvát Péter, Dani Erzsébet 20—20 fillér, Közeinek István 30 fillér, özv. Közeinek Istvánné, ifj. Csíki István 20—20 fillér, ifj. Tóth János 10, Yolent Jánosné 40, Oláh György 30, Oláh Lajos, Szabó Józsefné 20—20 fillér, Kovács Lajos 40, Kovács István 20, özv. Szekeres Károlyné 60, Fábián Mihályné 20 fillér, ifj. Yidó Sándor, Székely János 1—1 korona, Nyíri Andrásné 20 fillér, Szigeti Gábor 1 korona, Dobos István, Nagy Ferencz, Remetzki Ferencz 20—20 fillér, Képíró Mihály 40, Csete István 20, Némedi Ferencz 10, Csete Ferencz 40, Argyelán Mojszáné 10 fillér, ifj. Kocsis Mihály, Tóth József 2—2 korona, Sipaki Ferencz 40 fillér. Összesen 25 korona 70 fillér. Somogyi János és Murvai Ferencz gyüjtőivén : Somogyi János 3, Murvai Ferencz 2 korona, ifj. Murvai Ferencz, Murvai Juliánná 20—20 fillér, zeumé, a nyugatra eső a békéscsabai múzeumé volt. A tegnap ásott gödör északi részén sok olyan tárgyat találtam, melyek érdekességüknél fogva azonnal lekötötték figyelmemet. Volt ott néhány szarvas agancs darab, edény darab, de legfőkópen sok és meglehetős nagyságú égetett agyag-tapasz, melyeknek egyik oldalán hol vastagabb, hol vékonyabb fagallyaktól származó bemélyedések találhatók, mig másik oldalukon nem épen egyenletesen simák voltak; látszott, hogy a tapasz lágyan került a rőzsefonadékra. Bővebben vizsgálva ez égetett tapasz darabokat, legelőször is az tűnt szembe, hogy a fadarabok, melyekre rá volt kenve, nem égés által pusztultak el, hanem rothadás által, mert szénnek a tapasz között nyoma nincs, füst sem érte e tapasz darabokat. Hogyan és miként lehetséges hát az, hogy e tapasz darabok égetett agyagból vannak ? Ezt a kérdést csak később tudtam megfejteni. Soká törtem rajta a fejemet, de az ásatás folytatásakor a helyszínén közvetlen látásból szerzett tapasztalatok nélkül ma sem tudnék arra kielégítő feleletet adni. E tapasz és szarvas agancs darabok sorsa felől kérdést intéztem Marjaihoz, aki a régi napszámosokkal egyezően azt felelte, hogy annyi agancs darabot vittek már Békéscsabára, miszerint az olyan értéktelen darabokra, amilyenek ott az árok végén vannak, nincs szükség, ami pedig az égetett agyag-tapasz darabokat illeti, arra a békéscsabai tanár nem fordít figyelmet, ha ők tettek a tárgyak közé ilyeneket, azokat eldobatta, sőt egy ilyen égetett agyagból készült katlant 2 vagy 3 heti fönnhányódás után egy gödör fenekére dobtak és ismét eltemették. Én tehát e kijelentés után minden lelkiismeret furda- lás nélkül felvettem ezen égetett agyag-tapasz darabokból négyet, olyanokat, melyek rendelte- tésöket eléggé elárulják és mint a gyulai muzeum leendő igen becses darabjait még azon nap hazahoztam.
