Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-04-27 / 17. szám

jét tegye le; az eskü elhangzása után lelkes beszéd­ben fejezte ki a gondnok az egyházmegye iránti hálás köszönetét a megválasztatásért s Istennek hálát adott hozzávaló jóságáért, továbbra is Isten­nek áldó kegyelméért esedezett s az egyházmegye minden rendű es rangú híveinek támogatását s az egyesült erővel végbeviendő nagy feladatok telje- sithetésére Istennek segedelmét, áldását kérte. Főbb vonásokban reá mutatott azon irány elvekre; me­lyeknek megvalósítása lelki szemei előtt lebeg. A szép és eszmedus székfoglaló beszéd osztatlan tet­szésben részesült s az élénk éljenzéseknek szülője lön. Ezután a városház dísztermébe vonultak át a közgyűlés tagjai, hol a Szabolcsba Mihály költő- pap által szervezett megemlékezési ünnepély vette kezdetét. Ugyanis midőn Szabó János esperes elfoglalta elnöki székét, dr. Hajnal István szívből jött s a szivekhez utat talált gyönyörű beszédben emléke­zett meg azon soha nem hervadó érdemekről, me lyeket az esperes 25 éves hü szolgálata alatt szer­zett, melynek elismeréséül átnyújtotta az esperes­nek azon szép ezüst koszorút, melyet az egyház­megye készíttetett e nap emlékéül, mely koszom minden egyes levelén az egyházmegye egyházainak s tisztviselőinek neve van felvésve s a koszorút egybekötő aranyszalag csokron ezen felírás olvas­ható : „Szabó János kedves esperesünknek, nagyra becsülésünk, hálánk éB szeretetünk jeléül. Egyház­megyei közszolgálatba lépésének 25. évfordulója alkalmából. A békésbánáti egyházmegye közönsége 1877—1902.“ „Aki Bzolgál: szolgáljon úgy, hogy mindenek­ben dicsőittesBék az Isten és Jézus Krisztus által.“ I. Péter I. 4. Az esperes meghatotten fogadta a szép meg­lepetést s hálájának, köszönetének adott kifejezést. Az ünnepeknek s ünneplőknek szemükben könyek csillogtak! Ezután Szeremlei Sámuel tanácsbiró, Széli Ákos főjegyzőnek meleg szavakban üdvözlése után átnyújtotta az egyházmegye emléktárgyait, 25. éves főjegyzősége érdemének méltánylása közben az aranytollat s ezüt tintatartót, melyet az esperes! emlékkoszorun levő felíráshoz hasonló felirat ékesit Széli Ákos szép szavakban mondott halás kö­szönetét a szives megemlékezésért s biztosította az egyházmegyét, hogy mig Isten élteti s segíti ezután is híven szolgálni fogja az anyaszentegyházat. Néhány percznyi szünet után a közgyűlés is­mételten folytattatok. Jelen voltak : Szabó János esperes, dr. Hajnal István gondnok, mint elnökök: Futó Zoltán, Nagy Károly, Szabolcska Mihály, jegyzők ; Garzó Gyula, Dombi Lajos, Szeremlei Sámuel, Pap Imre, Oláh Antal, dr. Csécsi Miklós, Darabos Sándor, Széli Ákos, Fekete Márton. Kovács Sebestyén Aladár, dr. Belcsa Lajos, dr. Szegedi Kálmán, tanácsbirák : Kovács János, em. ügyész, Terek Gyula levéltár- nők ; Kovács Lajos számvevő. Az egyházak képviseletében pedig a követke­zők : Juhász Mihály, Kristó Lajos, Zeheri Lajos Hódmezővásárhelyről; Técsy József lelkész. Túri Sándor, Kovács Gyula, Nyitrai István, Arató Lajos Szeghalomról ; ifj. Szabó János lelkész, Varga Antal, Petneházi Ferencz, Petneházi Imre, Nagy Sándor, Köröstarcsáról; Zöld Mihály lelkész Végvárról; Nagy Bertalan lelkész Szkulyáról ;Fa István lelkész, Nándor Béla, Kovács György Pancsovárói ; Bereczk Sándor lelkész, Polgár László, di. Kőhegyi Lajos Szegedről; Tóth László Öcsödről ; Somogyi Lajos lelkész Sámsonból, Szalai József lelkész. Hegedűs JánoB Nagybecskerekről; Cseresznyés János, Mágori Sámuel Makóról; Gacsal János lelkész Torontál Vásárhelyről; Szabó Mihály lelkész Dobozrol. Fekete Gyula lelkész Nagykikindáról; Balogh János Szentesről; Bay József lelkész Gyulaváriból; Csák súlyosan megterhelt lelki állapotunkra s a sál rokba dobott különféle üvegek, poharak és tá-^ nyárokra, — gyöngédtelen czélzásokat tett az idő előrehaladott voltára, — a midőn I ez nem használt, előhozakodott a kocsisunkkal, mint a ki már három Ízben is befogott s értünk jött stb. — felczihelődtünk, — czechelődtünk és kü­lönféle eszközök segélyének igénybevétele mel­lett beültünk a kocsiba, hol nyomban rágyúj­tottunk a helyzet komolyságának megfelelő zso­lozsmára, mely ha jől emlékszem úgy kezdődött, hogy : „száz liba egy sorban“, ha ugyan össze nem tévesztettem valamely zsoltárral, mert bár az adósságaimon kívül kitűnő emlékező tehet­ségnek örvendek, — itt az emlékező tehetségem teljesen cserben hagyott és semmi felelősséget nem vállalhatok a történtekért mindaddig, mig Sanyi szivetrázó kiáltása fel nem riasztott, hogy kocsisunk aligha nem a holdba hajt, azért var olyan hideg s kétségbeesetten siránkozott, hogyj már most ki fog oda len a földön a primadon­nának éjjeli zenét adni, mig Floribusz erélyesen tiltakozott az ellen, hogy a hold fele járnak, mert ott nincsen ilyen sár, hanem alighanem a .Szegvölgy utczáin járunk, mert sehol a világon nincsen olyan nagy sár csak ott. Én azonban, mint házas emberhez illik, komolyan fontolóra vettem a dolgot, kivettem a zsebórámat (mert akkor már nem volt a zálogházban) s egy szél­gyufa hangjai mellett megnéztem. Két óra múlt éjfél után, kocsira pedig éjfélkor ültünk s azt mondtuk a kocsisnak mikor megkérdezte, hova vigyen, hogy a — pokolba; az pedig úgy vélte ezt az utasítást legczélszerübben végre hajtani, ha a pokoli sötétségü vesszősgyarmati utczá- kon reggelig kucséroz bennünket, tehát mon­dom azt állapítottam meg, amit később a több­ség is elfogadott, hogy jelenleg a vesszősgyar­mati vásártéren járunk. Miután így a sötét két­ségbeesés lassanként eloszlott, megmondtuk a kocsisnak, hogy most már megelégeltük a po­kolban való vizitelést, hanem vigyen haza ben­nünket. Hogy pedig el ne veszítsük Floribuszt, Emil lelkész,* Lengyel János Kovácsházáról | Rácz Károly lelkész Szapárif»] várói; Hamar György lelkész Szalánerdőről; Szabó Béla lelkész, Hajdú Sándor Igazfalváról; Mágori Mihály Temesvárról^; VörÖB Zzigmond h. lelkész, Fejér László, Csák János, Gyáni András Füzesgyarmatról ; Losonczi Endre lelkész Kunágotáról; Tóth József lelkész Körösladányból . Zöld József lelkész Resiczáról. Vidonyi Jené és Jámbor Lajos, mint a tanítók képviselői. Délben társasebéd volt a Tisza szállóban, melyben résztvettek az egyházmegyei kö/.gyülés tag­jain kívül: Pálfy Ferencz polgármester, Rainer József főkapitány, dr. Gaál Endre tanácsnok, Varga Ferencz és Jászay Géza r. kath. apátplebánosok, Lányai Tamás plébános, Cserép Sándor főgimná­ziumi, Perjéssy László felső kereskedelmi, Baranyai Gyula polgári iskolai igazgatók, Fabinyi Ferencz kir. táblai elnök, Szeles Elek, Budai János, Kecs- keméthy Dániel, Veres Károly táblabirák, Hamza Géza törvényszéki elnök, dr. Kovács József főorvos, Barcsay Károly stb. Pohárköszöntőkben nem volt hiány. Beszéltek Szabó János esperes, dr. Hajnal István gondnok, Garzó Gyula, Jászay Géza, Pálfy Ferencz, Cserép Sándor, Fabinyi Ferencz, Técsy József, Zöld Mihály, Szalay József, Petneházi Ferencz, Bereczk Sándor. CBÓh Emil, Fa István, Polgár László, Pap Imre, dr. Baksa Lajos, Dombi Lajos (az espereshez s aj főjegyzőhöz, mint ünnepeitekhez írott két költemé­nyét olvasva fel) s még többen. A 38 pontból állott gyűlési tárgysorozat s ezen kívül 6—8 más tárgy is elintézést nyert a két napig tartott közgyűlésen. Ezek közül legyen elég CBak a következőkről szólnom: Dr. Bodoky Zoltán nem jelenhetvén meg a gyűlésen, tőié a jegyzői eskü a legközelebbi köz­gyűlésen fog bevétetni. Gróf Ráday Gedeon, Tisza Kálmán, dr. Ba- czoni Lajos, Némethy Lajos, Asztalos Sándor ha­lála jegyzőkönyvileg megörökittetik. A két előbbi­nek családjához részvétirat megy. Bejelentetett a közgyűlésnek, hogy néhai gróf Ráday Gedeon a békésbánáti ev. ref. egyházmegyét nevezte meg végrendeletében utóörökösnek, mely tény hálásan vétetett tudomásui. A gyűlés körön kivül: azon intézkedésről is számot adott, hogy a Szabó János esperes és Széli Ákos részére készült emléktárgyakra el nem kelt, begyült pénzből fenntmaradt összegből három szép virágcsokor vásároltatott, Szabó Jánosné, dr. Hajnal Istvánná és Széli Ákosné úrnők részére, s kézbe 8Íttetett is. A még ekkor is fennmaradt (mintegy 170 korona) a mostanában alakuló „Temesvári ev. ref. nőegylet“-nek adományoztatott „Szabó János és Széli Ákos alapítvány“ czimen. A gyulavárit iskola építés ügye, az osztályok mikénti beosztása némi módosítással, az egyház kérelmének megfelelően intéztetett el. Az egyházmegyei bíróság 11 ügyet tárgyalt s intézett el. Ezek közül megemlítem, hogy: Az időszaki tanács megalakittatott, melynek tagjai a békési részen : Garzó Gyula, Dombi LajoB, Oláh Antal, Darabos Sándor, Nagy Károly, dr. Szegedy Kálmán tanácsbirák. A füzesgyarmati lelkész választás megkemmi- sittetett. A vésztői lelkész választás megerősittetett. A békési felfüggesztett presbyterek s közgyű­lési tagok továbbra is felfüggesztve maradnak s ellenök a fegyelmi vizsgálat elrendeltetett. Az egyházmegyei közgyűlés ez év október havában Temesváron fog tartatni. Referens. kin már kétségtelen jelei muta koztak a szomo­rodni hatásának — zsineggel oda kötöttem Sa - nyi gomblyukához. Mikor már ekként biztosí­tottuk magunkat az elkallódás ellen, mint a szocziálisták Várkonyit a bukás ellen, — mind hárman csendesen — elmerengtünk. Merengésünkből kocsisunk hangja ébresz­tett fel. Itthon voltunk. Csalódunk a midőn be­eresztett bennünket a kapun, mélységes meg­vetéssel nézett utánunk és elég hallhatóan dör- roögte, hogy : dej’ szén csak jöjjön haza az asz- szony. Az előszobában mindhárman a falhoz tá­maszkodtunk. Egyszerre Sanyi elkiáltja magát „éhes vagyok“. Floribusz nyomban utána hogy adós ne maradjon, „szomjas vagyok !“ Kétségbe estem. Feleségem magával vitte a kamra és pincze kulcsot, kint nem maiadt egyébb egy savanyu uborkánál s egy üveg talpasi vinkónál. A fiuk erélyesen követelték a savanyu uborkát eczettel. Kimentem tehát a konyhába s miután a lámpa is végelgyengülésben izenvedett, petro leumot töltöttünk bele, de csocálatosképen nem akart meggyuladni. Mit volt mt tenni, sötétbe fogtunk az uborka evéshez s tö'töttünk rá, hogy savanyúbb legyen eczetet. De tadj’ Isten, hogy hogy nem az uborkának nagyon petroleumos ize volt, a lámpába töltött petróleumnak pediu eczet szaga. Ez még máig is rejtély előttem, miként lehetett az. Mikor már megettünk és ittunk min­den megehetőt és megihatót, lefeküdtem, mig Floribusz és Sanyi hazafele indultak. Alig fek­szem le éktelen dőrömbölés ver fel ágyamból. Ki nézek, hát az én két legkedvtsebb barátom áll előttem csupa merő viz mind i kettő s sziv- szakgató hangon panaszolják — »barátom itt az árviz.“ — Rögtön kémszemlére indultunk s megáll api tottuk, hogy Floribuszéj: az aszfalt helyett az árokban akartak hazamenni. Melyhez hasonló jókat kivánok. Hírek. A vármegyei központi választmány ülése. Hét­főn tartotta ülését a vármegyei központi választ­mány dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt, a mikor a gyomai és orosházi választókerületnek az 1903-ik évre érvénynyel birandó névjegyzék ki­igazítását foganatosító küldöttségek munkálatát, nevezetesen az újonnan felvettek és kihagyandó!: jegyzékét vizsgálta felül; egyes községekre nézve pótlást rendelt el 1 a többi községek névjegyzéké nek kiigazítása iránt intézkedett. Az elrendelt pót lás megtörténte után az összes kiigazított névjegy­zékek május hó 5-től kezdődőleg közszemlére fog nak kitétetni a felszóllalások, észrevételek megte- hetése végett, a két választókerülethez tartozó köz­ségek választóinak száma legtöbb helyen nagyobbo­dott, s két helyen kevesbedett. Az ezt feltüntető sta­tisztikát a következőkben sikerült összeállítanunk : gyomai választókerület községei közül a gyomai vá­lasztók névjegyzékéből kihagyatott 59 választott s újonnan felvétetett 84, tehát a választók száma 671 (648); az endrödi választók közül kihagyatott 43, uj választó 61, összes választók száma 663 (645); Körösladányban 42 uj választó vétetett fel s ki­maradt 37, összes 359 (354); Köröstarcsa 307 (289); Vésztő 232 (278), Füzesgyarmat 309 (304); Szeghalom 410 (395), Mezöberény 1004 (881), Doboz 161 (160.) az orosházi választókerületben : Orosházán a kiigazí­tott névjegyzék szerint kimarad 87, újonnan fel­vétetett 89, most a választók száma 1381, ez a szám szaporodott 2-vel. Csorvás 165 (146) Gádoros 103 (96), Kétegyháza 209 (213), Pusztaszenttornya 158 (143) Szabadszenttornya 67 (59), Sámson 63 (60), Tótkomlós 390 (388), Öcsöd 663 (613), Pusztaföldvár 270 (213), Gyulavári 108 (107), Kondoros 361 (149). Gyulaváros központi választmánya folyó hó 23-án délután 3 órakor tartott ülésén állapította meg a jövő évi országgyűlési választók névjegyzé­két. Ö8szeiratott 1590 választó. A névjegyzék május hó 5-től 25-ig közszemlére van kitéve a polgár­mesteri hivatalnál azzal, hogy saját személyét ille­tőleg bárkinek bármily jogtalan felvétel vagy ki­hagyás miatt pedig annak, aki a névjegyzékben felvéve van, folyó 1902. évi május hó 5-től 15-éig bezárólag felszólalni és eme felszólalásokra az ész­revételeket május hó 16-tól 25-ig ugyanott be­nyújtani ; úgy felszólamlások, valamint az észre­vételek írásban bélypgtelenül Gyulaváros központi választmányához intézve, a város polgármesterénél adandók be. Kórházi albizottsági ülés. A vármegyei köz kórház újabb kibővítési kérdésével foglalkozott a kórházi bizottság kebeléből kiküldött albizottság a héten tartott ülésében. Dr. Berkes Sándor kórházi igazgató memoranduma képezte a tárgyalás alap­ját. A memorandum részletesen felsorolja azokat a hiányokat, amelyek a nagy arányokban felépített kórház üzemét még zavarják. E hiányok úgy van­nak csoportosítva a memorandumban, hogy első csoportot képeznek a muihatlanul sürgősen pót landó hiányok. Ilyen a kórház fűtési berendezé­sépek mielőbbi végleges helyrehozatala. A vállal­kozók, kik a fűtési berendezéseket készítették, még obligóban vannak s miután az uj kórházépü­letben alkalmazott kályhafűtés ez ideig nem felelt meg czéljának s valószínűleg ezután sem fog meg­felelni, e helyett természetesen a vállalkozó ká rára más rendszerű fűtésről fog kelleni gondos­kodni. Még sürgősebb orvoslást követel azonban a closett- -és csatornarendszer gyökeres megváltoz­tatása a kórháznál és pedig legczélszerübbnek tartja az igazgató-főorvos az országos vizépitészeti osztály által kidolgozott tervek alapján, a külföl­dön már több helyen alkalmazott automatikus rend­szerű berendezés létesítését. Szükség van még ezután külön, a kórházi adminisztratív szolgálat teljesíté­sére szolgáló irodára, ügyeletes orvosi szobára, or­vosi tanácskozó helyiségre, segédorvosoknak étkező helyiségre, főorvosi szobákra, laboratóriumra, I. és II. osztályú betegek elhelyezésére szolgáló 3—4 külön szobára, fürdőszobára. Felveti az igazgatói lakás kérdését s apróbb szükségleteket. A máso­dik csoportba tartoznak a tehenészet, tuberkulo- ticus és szemészeti osztály, műhelyek, a gazdasági telepen kertészet létesitése. Azonban mindkét cso­portbeli szükségletek kielégítésének költségeit az igazgató úgy gondolja fedezhetni, ha létesittetnék egy, 300 nőelmebeteg elhelyezésére alkalmas uj elmebeteg intézet a közkórházzal kapcsolatban s az igy szükséges 850,000 koronás kölcsön törlesz­tése kikerülne az uj elmegyógyintézet évi jöve­delméből. Az albizottság tárgyalván a memoran­dumot a felett véglegesen nem határozott, hanem a részletkérdésekre nézve újabb ülést is tart még s ebben fog véglegesen dönteni s megállapodásait a kórházi bizottság elé fogja terjeszteni. Hivatalok átköltözése. Az elmúlt hét folyamán két hivatal elhelyezésében történt változás. Ä vár­megyei számvevőség a vármegyeházává1 szomszédos régi árvaszéki épületből a főépületnek tavaly épült uj szárnyába költözött át, mig helyét a régi árva- Bzéki épületben a kir. államépitészeti hivatal fog­lalta el. Mindkét hivatal uj helyiségében teljesen berendezkedett és zavartalanul folytatja működését. A gyulavárii hid végleges átvételét e hó 23-án eszközölte az e végből kiküldött Flórián József fő­mérnök keresk. miniszteri kiküldött, Daimel Sándor tb. főjegyző várm. kiküldött, Lukács Endre főszol­gabíró, Haviár Lajos kir. főmérnök, Tiszay Géza kir. segédmérnök, L. Tóth Sándzr gyulavárii biró és Szikes József jegyzőből álló bizottság. A vállal­kozók részéről Basch mérnök volt jelen. A bizott­ság megtekintvén a hidat konstatálta, hogy az úgy az elfogadott tervnek, mint a műszaki feltételeknek megfelel, csupán a községnek merült fel azon ké­relme, hogy a hídhoz vezetőjut szélesebbé és a köz­lekedésre alkalmasabbá tétessék. Végül a vállalkozó lefotografirozta a bizottságot és a vashidat, mely egyik legszebb hídja közé tartozik vármegyénk ily­nemű műtárgyainak. Jlegyedik gyógyszertár Gyulán. Gyulán negye­dik gyógyszertár felállításának engedélyezéseért folyamodott Payer Béla okleveles gyógyszerész, budapesti lakos a belügyminiszterhez. Kérvénye a vármegye utján a városhoz küldetett be, a mely­nek egészségügyi bizottsága és képviselőtestülete legközelebb fogja tárgyalni a kérvényt. Államsegély. A kereskedelemügyi m. kir. mi­niszter a gyulai iparos tanoncziskolának az 1901/902 tanévre 900 korona államsegélyt utalványozott. Kinevezés. A gyulai m. kir. pénzügyigazga- tósóg Bubik Lajos orosházi lakost az ottani kir. adóhivatalhoz segélydijas gyakornokká nevezte ki. Feloszlott egylet. A m. kir. belügyminiszter a békési általános temetkezési egylet feloszlását kimondó közgyűlési határozatot jóváhagyta. Névváltoztatás. Süsz József szarvasi lakos vezetéknevének „Zoltáo“-ra kért átváltoztatását a belügyminiszter megengedte. Uj Ügyvéd. Ismét szaporodott egygyel az ügy­védek száma. Dr. Martos József, ki mint ügyvéd- jelölt állandóan Gyulán volt gyakorlaton, múlt szombaton a marosvásárhelyi ügyvéd-vizsgáztató bizottság előtt sikerrel kiállotta az ügyvédi vizsgát. Az uj ügyvéd Gyulán telepedett le. Irodája az Erdély utón a Szálla-fó\o házban van. Csalás a sanatorium nevével. Országszerte nagy feltűnést keltett múlt számunknak e czimü hire, mely a József főbtrczeg sanatorium-egylet nemes czélját eszközül felhasználó bűnös visszaélés elkövetéséről adott számot. Az összes fővárosi és vidéki lapok nagy megbotránkozással közölték le hírünket, mely­ben megírtuk, hogy a furfangos csaló dr. dezséri Boleman István orvos neve alatt csalt ki a sana- riuui neve alatt nagy összegeket egyesektől. Az eset köztudomásra jutása után dr. dezséri Boleman István kir. tanácsos, fővárosi orvos, a ki már előzetesen rájött, hogy nevével valaki e csalásnál visszaél, a következő nyilatkozatot közölte a fővárosi lapokban : '„Egy fiatalember, a ki dezséri Boleman István orvos­doktornak nevezi magát, nagyszabású csalást foly­tat az alföldi József föherczeg sanatorium nevével. Minthogy ily nevű orvos kívülem nincs a fővárosban s minthogy én semmiféle sanatorium részére nem gyűjtök, világos, hogy itt nemcsak a sanatorium nevével, hanem az én nevemmel is rut visszaélést követ el valami szélhámos. A múlt héten beállított egy fiatalember özvegy K. A.-né grófnéhoz hamisí­tott névjegyemmel, hogy könyöradományt gyűjtsön az alföldi sanatorium javára. A grófné hajlandó lett volna adakozni a jótékonyczélra, de gyanakodni kezdett, mert az ő tudomása szerint Boleman dr. öreg ember, a gyűjtő pedig fiatal volt. Későbbi időre rendelte a látogatót s elküldött értem. A turpiság csakhamar kiderült s én följelentést tettem az isme­retlen csaló ellen a főkapitányságon. Kérem mind­azokat, a kiknél a szélhámos hamisított névjegyem­mel jelentkeznék, hívjanak rendőrt s adják át neki a csalót.“ A bűneset részleteinek és a csalónak ki­nyomozását a fővárosi államrendőrség vette kezébe. Hogy mily általános megbotránkozást keltett a ne­mes czéllal való vakmerő vieszaélés, annak jele az, hogy már eddig is többen jelentkeztek, kik az ügy­ben a hatóságok nyomra akarják vezetni. így lapunk­hoz is érkezett Szegedről egy levél, melynek Írója, úgy látszik alaposan, egy szélhámos fiatal embert vesz gyanúba. Hasonló tartalmú levelet kapott dr. Bodoky Zoltán orsz. képviselő is, a ki közölte azt a fővárosi államrendőrséggel. Az orosházi sorozás. Orosházán a héten fejez­ték be a sorozásokat. Sor alá állott 1138 hadköte­les, az ujonczjutalék javára besoroztatott 350, mint egy éves önkéntes 2. A póttartalékba osztatott be 37, visszahelyeztetc-tt 466, fegyverképtelennek talál­tatott 161, a fősorozástól távol maradt 70, teljesen ismeretlen volt 78. Bőkezű adomány. Schiefner Ede praelatus, nagyváradi kanonok nemesszivü áldozatkészségé­nek újólag szép tanujelét adta. Ugyanis egy Kon­doroson építendő uj iskolaépület czéljára 7000 ko­ronát adott a kerületi esperesnek o szép szavakkal; „Építsetek uj fészket az Isten- és hazaszeretetnek.“ Ezen nagy adomány most már biztosítja Kondoros­nak az uj iskolát, és a jó Isten áldása bizonyára sokáig megtartja még azt, aki csendben s ily áldo­zatkészséggel gyakorolja a munkás szeretet nagy müvét. A vármegye alispánja, dr. Fábry Sándor a hét folyamán Budapesten járt, ahol a kereskedelemügyi minisztériumban folytatott tárgyalásokat a békés- csaba—békés—vésztői vasút és a békés—gerlai kö- ut építésének engedélyezése ügyében. Nagy állatsereglet és panoptikum. Rendkívüli látványosságot nyújt Koczka és fiai állatsereglete és panoptikuma, mely a Kossuth-téren van fel­állítva. Ma három előadás leBZ, délután 4 és este 6 órakor, 8 órakor szemkápráztató mutatványokkal egybekötve. Csütörtökön, május 1-én este nagy oroszlánvadászat lesz a vasczirkuszban látható s szombaton este 8 órakor pedig kaiabriasz-partie fog előadatni az oroszlánketreczben, melyhez már most kibiczek kerestetnek. Az összes előadások a legérdekfeszitőbbek s a panoptikum is igen tanul­ságos. A nagyérdemű közönség meleg pártfogásába ajánljuk e látványosságokat, melyeket eddig íb már igen sokan néztek meg. Az aradi nemzeti színház megnyitása. A nyár folyamán Gyulán működő Zilahy Gyula színtársu­lata, mely a legjelesebb magyar színművészekből összeállítva, disze és büszkesége lesz a vidéki ma­gyar színészetnek s a fővárosi színpadokkal egyenlő nívón áll, május elsején kezdi meg a szezont Aradon. Ekkor lesz az ünnepélyes megnyitó előadás, mely megnyitó előadás programmja mellett, minden di­csérő Bzó, hangulatot keltő reklám feleslegessé válik. Ilyen programmot produkálni még nem sikerült vidé­ken s nem is sikerülhetett másnak, mint Zilahynak, akinek igazgatói működése elé már ebből a fényé­ből következtetve is a legnagyobb érdeklődéssel és felcsigázott várakozással néznek. A megnyitó elő­adás programmja a következő : I. Ünnepi nyitány. Irta gróf Zichy Géza. Előadja a színházi zenekar, Orbán Árpád karnagy vezényletével. II. Alkalmi prológ. Irta Somló Sándor, a budapesti Nemzeti Színház igazgatója. Előadja Somló Sándor. III. Tannhauser. Opera, „Erzsébet belépője.“ Énekli Zilahyné Singhoffer Vilma. IV. „0.“ Ez alkalomra irt színpadi jelenet Herczeg Ferencztől. V. Prológ. Irta dr. Váradi Antal. Előadja dr. Váradi Antal. VI. Mohács után. Történeti dráma 1 felvonásban. Irta Bartók Lajos. VII. Prolog. Ez ünnepélyes alkalomra irta Ábrányi Emil. Előadja P. Lukács J. VIII. Falusi tréfa. Eredeti népszínmű 1 felvonásban. Ez alkalomra irta Géczy István. Zenéjét szerzé Dóczy József. Az ünnepélyes megnyitó előadáson a fővá­rosi magyar művészvilág és előkelőség számos tagja jelenik meg. A gyulai kaszinó a hét folyamán a Miskolczy házból átköltözött uj otthonába, amely a László-féle központi vendéglő épületnek a KörÖBpartra néző

Next

/
Thumbnails
Contents