Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-01-12 / 2. szám

/ *1 m ,0M 34 szám. r Szerkesztőség: Tem ti-tór, Dobay János keres­kedő kova a lap szellemi részét ill( közlemények intézendők. utók nem adatunk vissza. Előfizetési díj: Gyula, 1902. január 12-én. XXXIV* évfolyam* r 10 kor, 5 „ 2-fill. u liyes szám ára 20 üli. Társadalmi és közgazdászat^ hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: HZ ó h. n ü á v i cL­K i adóhivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza és könyvkereskedése, hova a hir­detések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Nyilt-tér sora 20 fül. i)& f jA beteg társadalmi Mgíöbbenve tapasztaljuk, lijJ^j.abűnök legkülplözőbb nemei mindjobbKi bcjánoz- nak. !‘%a a levegő fertőző® telt van a gazteijk, szédelgések, bűnök Kóros mai társadalom, erk A bütfc példái nem hogy az errsreket, ellenkezőleg fc Iíztően növekszik a ' sikka ;ók, tolvajok, betörők Szapodik a gazemberek czillsaival. se pmlott. arinztanák ditjs őket lógjlkosok, !>alól('tábora. leguj tovsz rolni bak közül Kecskéméi 11 gróf s ki tudná 1/ Nincs hét, hogy orsz.íjfa Geper, To­mid előso- H sz«ó szen­záczij bűntény ne történni Jten a saját képére tejMntetU az em bért.I ime, hány ember paPj dobi magát őrüli vak szenvedély láza^Jllpotáan nem rettel vissza a legrémitcL " 1 ~ tóbbljbüntől sem. Nem fé, kezófl! A pénz utáni nf érzé.litlenné teszi minder, felfoás iránt. A mai embj A pazvágy legyőzi szfe • józan ész diktálta enr 4 Pénz) Ezzel fekszik í|| bőidig, nélküle beteg. I cs/o] Gyenge az ember, táj csá’bpásnak ellentállni, no| deni! vele, önmagának lelkijsmerete daczolni is a törvény büntetéséül'^ is vii> az ombor, mRI szániithatlanság bizof dik 1 a becsületérzesen emböit az örvénybe, WM] Ja lejborzasz- törváy sújtó kapsi vágy b, bmesebb péní betege, [kiisníretét, a öteldségeket. éböd, ezzel ud ájátkozott épesjmegküz- csol®. Ha a a btnnel, ba l^bjjrzetében zsiftg, I hé­jba ípiilkereke- gEN|aI®ranfjá az ől ki bem lehet >a bűnöst }k mégis Bűneink, a mai társadalom bűnei, szinte gyógyithatatlan betegséggé fajultak, mert az erkölcsiség gyengülésével a börtöntől, sőt az akasztófától való félelem sem szab gátat a gonosztevőknek. Mikor változnak a mai viszonyok ? Majd ha a társadalomban mások lesz­nek a felfogások, majd ha erősebb lesz az erkölcsi érzés s a pénz hatalma nem lesz oly korlátlan, mint ma. Fel kell ébrednie mély álmából a tár­sadalomnak és be kell látnia, hogy maga is bűnös. Kell, hogy fel virradjon az idealizmus kora, mert csak az ideálisan gondolkozó ember lehet abszolút erkölcsös, csak ideális társadalom lehet boldog. Nemesíteni kell a népet, ki kell ragadni az elméket a materiálizmus posványából, meg kell tisztítani a sziveket a realizmus sarától és vissza kell vezetni a lelkeket az eszmény templomának oltáraihoz. Csak oly nemzet lehet nagy, hatalmas, utolérhetetlen, melyben kevés a bűn. Csak oly társadalom lehet erős, melynek erkölcsi alapja szilárd és megingathatatlan. sújtja e mbe többéi jutni. Bár a töfá a magukról megfelecpli haladlak föltartóztatHff^l, a bfestelenség utján.( nem félve semffflLj ^.tői, set Istentől *™lamí A pnz, az át _i :L I mujyyenge aí* kozofh «tetés. 4ábit*J“jfí|t tá^.lkdik a tár­sadat« Lukács Károly |||l kénye-.edve sze rint fi 1 100 korona jutalo^ . felem 1, lesújt rabjai 1 délelőtt a mejtautatja 1 meny/^/ség előtt nyujtottaf;0iba pjg A pénz rabja1® P0'gérmester, a ki pálmát mindannyian elismfP11*61^1- Miután a klánul lítndelkezik velür*d Ladies György fe flét, a polgármester iZfernek és a főispánn t Z!A.. p-tí a megjelent küzö _^ npé lyt bereko8ztottev^_^' __jjl végbe Békéscsabád____________________ S. I gazdasági cseléd ilia György főszolf bab. 6 mig a gazdasági L uj könyve. L Ij.ett buzdító szavak ífl gazda és munrndor uj kőnyvérdl eIfo; Szilveszteriaki I I fiatal elitenek Sl Péter földmiM2”- Hiszen fudott dol°g' &ɧ£ dr. báró Z>«íá8iíodalmi s,ker ked''eért készli " , ! , képezi annak az férő szavakat a beofJ J ^ cely Sándor boldogsága ifjú lében László Péter k°zeH szavakkal köszöni *arkJj A „Gyulai Kas-’ ev(j fakor fogja évi j g iret| lelynek tárgya | van f boldog álmát alussza a Jdjében. Egy ifjú lélek boldogsága van elte- bgy rövid élettörténet Rj határozathoza' í#'|nábaI1 31 de ér2el A gyulai őnk 9l| Keserűségben megnőtt M Ud orsz. SÜÍMmIÍ ésakePZelt iU tartotta n/ rffnlhanem a Val0 í gr- lelszenvedett keserű (Ián tartalmas > fi 'e(á*oz gyo fájd ben tos lókat az összetj eies ténykedés«1 (tányol ugyan, i szólnak e versek- i)gy költészettől illa­kd^*metlenül, önkénpíj^®^ I i eszedelem ide'o,ni ’ Va® >it lelki I -iFfjmmap11 megmer ^ | 24|forongak, melyet az ifjú helyez. ktlanul irni. Hiszen mé la életét M részvét fájdalma, megtört f.ö^ve tudomásul 16 ffHa;csnoki jelentés^ re*esl ]ndenét vesztett,e J Ián Niederma^gy jelff al°m han83amak ^y^kozva, jegyzői T ä Clprofán kezekkel ■ plíis Botr ... .. fe Mker Ferenczcze® b’JaJt i|| K ]° ■’ Sá^jhíígulag jegyzőyMgl t Ma boncz- zsef f^,ánt—fi követkf ^’r! Vidéki kereskedelem. Kereskedőinknek nem igen kell erősi- teniök, hogy üzleteik rosszul jövedelmeznek. Tudvalevő, bogy az üzletmenet általában igen gyenge, a, tgj^pk„naa^pk, a közönség vételereje hanyatlott s e.ümllett a konkur- renczia oly nagy, hogy a kelfeskedők kóny- Xelene^u^araKbÖl sokat engedni és szerény haszonnal beérni; örülniök kell, hogy kötelezettségeiknek nagy nehezen meg­felelhessenek. Kereskedőinknek érdemül tud­hatjuk be, hogy a nehéz időkben is lelki­ismeretesek maradnak, a terheket nyugodtan viselik és a jobb időket várva, személyes igóiíyeiket a lehetőséghez képest megszorít­ják ; pedig bezzeg nagy türelem kell annak bevárásához, hogy az általános helyzet ja­vuljon, hogy legyen ismét munka és meg­nyíljanak a keresetforrások, hogy a közön­ség vételereje erősbüljön és kereskedőink nagy árukészletei a rerdes viszonyoknak megfelelő keresletben részesüljenek. íjbban rium-|- t be: Mégis megpróbáljuk Székely Sándor e köte­ténél elfelejteni az emberi és beszélni a költőről. Harmadik kötete ez Székely Sándornak s bár első kötetét a „Hófehérkét“ is már pálya- dijra méltónak tartotta a szegedi irodalmi társa­ság, a fokozatot mindkét későbbi kötetében meg­találjuk. A „Sámson“ nyelvezete még ragyogóbb, verselése még gördülékenyebb, meséje önállóbb mint a ”Hófehérkéjé volt, jelen kötete pedig még jobban igazolja, bőgj' Székely Sándor poézise állandó emelkedőben van s életének szomorú tragikuma költészetének hasznára vált. Uj élet­fölfogás, uj érzelmek, uj hangok rezdültek meg lelkében s az uj motívumokat meglepő otthonos­sággal, teljes poétái tökéletességgel dolgozza föl. Ha szabad az érzelmeket így profanizálni, Székely Sándor költészetének hasznára volt e sorscsapás. Szomorú vigasztalás az embernek, kit örök időkre boldogtalanná tett a mindenek fölött szeretett lény halála, de poétái minőségében Székely Sán­dor nagyot nyert emberi boldogtalanságával. A fájdalom könnyekkel öntözött földjén teremnek a költészet legszebb virágai s az ifjú költőnek dús aratása lesz e virágokban, mert fájdalma örök, könnyei kiapadhatlanok. Az idő meghozza a gyógyító balzsamot a fájó sebre, de az egyszer megpendített húr tovább rezeg s a legcsekélyebb érintésre resonál s idővel megvigasztalódott lel­kének mindig lesz egy sötét rejteke, mely a fáj­dalom hangjainak lakóhelye marad. Szóljunk azonban magáról a verskötetről. A Dobay János ezég gyönyörű kiállításában meg­jelent nagy quadrát alakú kötet a következő részekre oszlik: 1. Vőlegény— menyasszony. 2. Férj — feleség. 3. Dalok a kis babáról. 4. Temetés után.\ A vidéki kereskedők helyzete nem irigylendő. A szép üzletek, melyek a nagy vevóközönség támogatásától függnek, a lő­téren összpontosulnak. Ott a házbór magas és nem sokkal olcsóbb a fővárosi házbérek­nél., Nagy ablakok, csábitó kirakatokkal valók arra, hogy a közönséget az üzletbe vonzzák, a közönség kiszolgálására pedig ügyes személyzettel kell rendelkezniük. A terhek, melyeket a polgárságnak viselni kell, első sorban a nyílt üzletekkel biró keres­kedőkre hárulnak és köztudomású, mily ma­gasak e terhek. Kereskedőinknek számolniok kell a nagyközönség igényeivel. Nagy áru­készleteket kell tartaniok, hogy a vevőnek megfelelő választéka legyen. Ugyanott vásá­rolják az árukat, hol a budapesti és bécsi ismételárusitók vásárolnak s mivel az üzleti költségek a vidéken mégis csak kisebbek, mint a fővárosban, az áruk a vidéken ol­csóbban kaphatók. Minthogy továbbá az emberek szükségletei sohasem szűnnek meg és vannak nélkiilözhetlen czikkek, melyeket mindenkinek meg kell venni, a kereslet és kínálat összhangzásban állana egymással, ha — igen, ha ez a »ha* nem volna. Ha a vételerős és vételkedvvel biró közönség ke­reskedőink intenczióit méltányolva, összes szükségletét helyben szerezné be ! Ez az eset azonban nem áll fenn és ebben rejlik a helyi kereskedelem legnagyobb baja. Fogyasztóképes közönségünk nagy része szükségleteit Budapestről és Bécsből fedezi. Ugyanaz a fogyasztóképes közönségünk teszi ezt, mely a budapesti és még 'tübbször a bécsi kereskedőknek azonnal A közönségnek ahhoz a meggyőződés­hez kell jutnia, hogy ama várossal szemben, melyben lakik, melynek felvirágzását szivén viseli és vannak — ha mindjárt csak erkölcsi — kötelességei és hogy egyik lakosnak kö­telessége a másikat legalább annyiban segí­teni, hogy a helybeli kereskedelmet és ipart támogassa, annélkül, hogy ezért áldozatokat hozna, vagy igényeit leszállítsa. Ha az egész közönség, első sorban a jobb módúak arra a tudatra ébrednek, hogy a helybeli keres­kedelem versenyképessége emelkedik, ba el­űzik a nagyzási vágyat és a meggyőződés hódit tért, hogy a helybeli kereskedelmet és ipart felsegélyezni kell, akkor az virágzás­nak fog indulni; — előbb és másképpen nem. Községi elöljárók választása. A községi elöljárók választása a héten folyt tovább s a vármegye majdaem minden községének van már uj elöljárósága. A választások mindenütt teljesen rendben folytak, azonban a választók nagy érdeklődése mellett. Az egyes községekben lefolyt választások eredményéről az alábbiakban szá­molunk be: Békéscsabán nagy érdeklődés mellett folyt le a fontos aktus. Sztraka György főszolgabíró dél­előtt 9 órakor nyitotta meg a tisztújító székké ala­kult közgyűlést; a választáshoz bizalmi férfiakul: Rosenthal Ignácz, Szalay Gyula, Kliment Z. János és Kocziszky Mihály képviselőket kérte fel és tör­vényben gyökerező jogánál fogva a bírói székbe ki­jelölte: Zsíros Andrást, Kliment Z. Györgyöt és Achim F. Tamást; a főszolgabíró ezen bejelentését a közgyűlés helyeslőleg tudomásul vette, a mire a kész|kénzben fizet. Az áru ugyanaz, mely helyben is\kan| ható volna, de az az illúzió, hogy az ^.’ji^őszolgabiró, a tisztújító székkel egyetemben a köz Bécsből, vagy Budapestről szereztetett be,«se£o megéri a vevőnek az árkülönbözetet. Mi­képpen feleljen meg azonban a helybeli kereskedő kötelezettségeinek, ha éppen a legjobb vevők mellőzik a helyi piaczot ? Jómódú hölgyeink járnak elől a rossz pél­dával és sok ezer korona vándorol a fővá­rosi kereskedők zsebébe, mig a helybeli ke­reskedőknek meg kell elégedniük ama ve vökkel, kik számláikat csak többszöri meg- intós után egyenlítik ki, sőt még azután is levonnak belőlük, a mit a budapesti vagy [bécsi kereskedő semmi esetre se tűrne. Egy ifjú élet boldogsága, reménye, remé­nyeinek megvalósulta, boldog sejtelme s a bol­dogság után katasztrofális vég — a kegyetlen halál okozta mérhetlen bánat kifejezései, az ér­telmeknek mily gazdag változata egy kötetben. Napsugáros, délibábos a légkör, mely az első részt uralja. Csupa ragyogó jókedv, édes boldog szerelem árad felölünk e versekből, ame­lyek közé a szerző ez irányban nagy számban irt versei legjavát válogatta bele. Közvetlen igaz hangja, egyszerű boldogság danája, a mes­terkéletlen őszinteség terméke. Esthetikailag szép a tartalma, mert igaz, a lélekre hatást tevő, mert lélekböl fakadó. A formájukat illetőleg ezeknek a verseknek, felesleges szószapóritás a Székely Sándor formaérzékét, formai tökéletes­ségét dicsérni. Ebben ö mester. Sok, nála nagyobb nevű és ismertebb poétának leczkét adhatna a poétikából, a ritmus, rim, hangsúly, szórend és idömérték tökéletessége érvényesül verseiben. A kötetet végiglapozva egy hibás rimet, egy döczczenő verssort nem találunk, a, versnek pedig első I és legszükségesebb kelléke a , tökéletes forma, ha az elolvasásra igényt tart. A formának ez a tökéletessége a technikai hibátlanság kiséri végig az egész kötet dalait. I Szép a második rész is A valóra vált re- méhy hatása alatt a boldogsággal csordultig levő poétalélek megnyilatkozik és csodaszép dalokat zeng a házi tűzhely melegéről a második rész első felében „a boldogság dalaiu-ban. Más poétát megnémit a boldogság, reményei teljesültével összetöri lantját. Ó nem, sőt lantja uj hangokat nyer, uj akkordokat ad ki. Boldogságának tel­jében nem látja a közelgő rémet, a szerelem udvarán vonult, a hol a választó közönség, ezret jóvá 1 nyegjMiledó számra szaporodva, a válasz­tást gyors egymásutánban a kővetkező eredménynyel ejtette meg: biró Zsíros András, törvénybiró Kitka György, erzsébethelyi albiró Novák Jáno^eazda Zahoran János, főpénztárnok Fejér Béla, közgyám Németh Lajos, vásárbiró Filipinyi Lijos, gyámügyig esküdt Leszkó János, katonaügyi esküdt Filipinyi \ Samu, korületi esküdtek Vr'oovszki András, Cser- / vénák György, Molnár L. András, Uhrin M. János, / Petrovszki S. János, Grjecs T. György, Zahoran' György, Kerapeczki György, Bankó János és Noválv András. .V rózsaszín fátyolén keresztül szemlélve nem látja a közeledő sötétséget, mely el fogja nyelni földi üdvösségét. Nótás ajakkal várnak, várnak vala­kit, szövik a boldogság szőnyegét, amelyből szem­fedő, várják a boldogság gügyögő kis angyalát, melyből a halál angyala lesz. |Dalok a kis babá- rof.B Mennyi uj érzelem, uj hang, uj motívum, a reménységteljes várakozástól a keserű csalódásig, a kicsiny bölcsőtől a kicsiny koporsóig . . . A második rqsz második fele a „szomorúság dalai.“ Beteg a hü feleség, halálos beteg. Fel- jajdul a szerelem szelíd megéneklésére szokott lant, a szörnyű jövő sejtelme alatt. Uj hangok, uj érzelmek, az aggódás a félelem, a szomorú sejtelem bánatos hangjai. Temetés után. A legszomorubb része a kötet­nek. A virág elhervadása, az éltető nap kihű­lése. A legszomorubb, de talán a legértékesebb része. Székely poézise nem ismeri a viharokat. Hiányzik nála az erőteljes, szilaj harag a sors iránt. Nem átkozódik, nem hívja ki a sorsot kemény daczczal szivében, hanem szelíd, méla desperáczióval bánkódik az ő egyetlene után. Ennek a szelíd szomorúságnak bája, közvetlen­sége megkapó, megindító, könnyekig ható. A költő borongós, fájó érzelemvilágát teljesen belopja a mi sziveinkbe s ezzel a hangulattal lelkűnkben tesszük le a köny vet kezünkből, melynek akkordja még sokáig zsong lelkűnkben s sokáig gondo­lunk a szomorú, szegény fiúra, aki virágokat köt kedvese sirhalmára. S a kötet elolvasása után még csak egyre vagyunk kiváncsiak. Vájjon észre veszi-e ß. mindenható kritika, mely szék-1 odafönt a magasban, e vidékről , ér­Xja.pt3.ziJs mai számához fél itr mellélslet van csatolva. 1 . 4 »-.■ <—« _ 311 ~7I

Next

/
Thumbnails
Contents