Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-04-06 / 14. szám
is,, kik mindnyájan a járás föszolgabirájához intézett memorandumban kérik a főszolgabírót, hogy önálló községgé való áralakulásra irányuló törekvésüket támogassa. A kérvény indító okai felemlítik, hogy az, alakítandó község lakosainak száma meghaladná a 2500,-at, a telepen magán 231 telkes gazda lakik és a telepnek jelenlegi fejlettsége és az anyaközség- től való távolsága már is szükségessé tették a telepen egy, külön jegyzői állás és elöljárói különítmény szervezését. Az uj község határa szerintük mintegy 12 ezer kát. hold lenne, a mely egészben Füzesgyarmat község határából lenne kihasítandó, a mivel Füzesgyarmat határa ..még .mindig 24000 kát. hold maradna. A kérvény utal azon nehézségekre, a melyek a jelenlegi állapot mellett a népes telep közigazgatási szükségleteinek kielégítésére nézve fennállanak és a melyek csak a telep önálló községgé alakulásával lesznek megszüntethetek. Tagadhatatlanul sok körülmény támogatja a megindított akcziót és a telepre nézve fennállanak azok az előfeltételek, a melyeket uj községek alakításához a törvény kíván meg. Ámde viszont megszámlálhat- lan sok indok és nehézség szól a terv ellen. Az Alföld és különösen vármegyénk viszonyai, a mint azt épen néhány kisebb— inkább pusztákból alakult — községünk példája mutatja, más vidékekhez képest eltérő követelményeket állítanak fel a községekre nézve, megkövetelik nevezetesen első sorban, hogy minden község rendezett belterülettel és a fejlődés megerősödés sulyoB-terheket kívánó előfeltételei veil birjon, mert csakis a nagyközségi szervezettel létesülhet czélravezetően uj község. Nagy kérdés már most, hogy az alakuló uj község lakosainak nem okoz-e túlságos megterheltetést, hogy mindazon közigazgatási, közegészségügyi, rendészeti és közoktatási igények kielégitéséről kell gondoskodnia, a mit eddig az anyaközséggel közö sen teljesített. Azt hisszük ugyanis, hogy ha az uj község mindazon intézményeket, szervezetet létesiti, a mit az újabb törvények, a lakosság igényei és az község fejlődésének előfeltételei megkövetelnek, a jelenleginél sokkal nagyobb közterhek fognak az adózókra nehezedni és épen nem valósul meg az a remény, hogy a községi adóteher kisebb lesz. A másik szintén, sőt talán még gondosabban mérlegelendő körülmény Füzesgyarmat község érdeke és az uj község kiválásánál törvény szerint igazolni kell azt is, hogy az anyaközség képes lesz-e a köz- igazgatási és közművelődési kötelezettségeit telje-] siteni. Már pedig Füzesgyarmat község, eddigi berendezkedésénél azt a 12000 holdat, mint jelentékeny adóalapot is figyelembe és számításba vette, a mely most tőle elszakadni kiván. A létesített közmüvek következtében bizonyára adóságok is terhelik a községet, a melyeket és a nagyobb területhez mért berendezkedés költségeit most már az anya- község magában nem viselhet, de nem is birna ki, alig hihető tehát, hogy az anyagiak kérdése a méltányosság és a teherviselési képesség korlátái között megoldható lesz. Mi épen azért, mert Bucsatelep közigazgatási szükségleteiről a lehetőséghez mérten már is gondoskodás történt, nem látjuk szükségét az öriálló községgé alakulásnak, de épen a röviden jelzett nehézségek miatt nem is hisszük, hogy a különben dicséretes szándékkal indított mozgalom egyhamar kellő eredményre fog vezetni, hacsak a két érdekcsoport között nem jön létre megegyezés az anyagi kérdések tisztázására. Viruló szép gyermekek és*TdLu£S aggódó apának büszkeségét képezik. Milyen nagy bánat a szülői szívnek, ha kedvenczeik betegek lesznek és minden ápolás daczára lassan-lassan lefogynak. A gyermek nem ért hozzá, hogyan vigyázzon egészségére, ez a szülök kötelessége különösen pedig az anyáé Különösen vigyáznia kell a gyermekkorban oly gyakori torok- és mellfájásoknál, mert apró bajokból sokszor komoly betegségek keletkeznek. Hány gyermek lesz már legvirnlóbb korában a tüdőbaj áldozata I A gondos anya tehát mindig fog a háznál oly szert tartani, mely a légzőszervek megbetegedésénél gyógyerejünek bizonyait és ezek ellen közfelfogás szerint kitűnő gyógyszer a „Pectora". Aki valódi l(Pectorá<<-t akar, forduljon közvetlenül a Diána gyógyszertárhoz, Budapesten, Károly-körut 5, sz, mely azt 2 koronás csomagokban küldi meg. Budapesti levél. Közismert dolog, hogy mi magyarok más] nemzetekkel szemben semmi tekintetben se maradunk vissza. — A legújabb időben divattá vált a mellfüzők ellen beszélni és írni s mi e tekintetben sem maradunk vissza. Nálunk is akadnak, kik hivatva, vagy nem, ezen úgynevezett kinzó eszköz ellen szavukat felemelik. — Tekintettel azon tényre, hogy a helytelenül készített mellfüzők egyes esetekben az egészségre ártalmasak lehetnek, csak dicséretes lehet, ha hivatott tényezők ezen ügyre figyelmet fordítanak. — Az avatatlanokra azonban meglepő, ha ezen ruházati czikk megítélésére illetékes orvosi körök egészen más álláspontot foglalnak el e kérdésben, mint az általánosságban történik. így legutóbb egy igen érdekes mü jelent meg, »Anatómia és divat« czimmel Tbanhoffer tanártól, melyben a mellfüző kérdésével alaposan foglalkozik, egyidejűleg pedig dr. Cukor nöorvos az »Országos Közegészségi Egyesület«-ben előadást tartott az egészséges és ártalmas mellfüzökről. Mindkét orvos arra a végeredményre jut, hogy a helytelenül készi-’ tett mellfüző az egészségre ártalmas, mig a test követelményeinek megfelelően készített nemcsak ártalmatlan, sőt sok esetben a különféle női bajok megszüntetésére eredményes. — Eltérőlegaz ortopedikus mellfüzöktől, egy uj mellfüző jutott nagy elterjedésre az utóbbi időben. A vándorvese, hasszervek sülyedése, sérvek, ■ hasvarrások (operácziók után), hastágulások stb ezen emelő-fűző által gyógyittat- nak s azok száma, kik ezt használják, naponta növekedik. — Az egészség szolgálatára fontos, ezen mellfüzőnek feltalálója a Mme Lebovissch mellfüző- gyár főnöke és vezetője (Budapest, Váczi-utcza 36) melynek szabadalma is van erre az emelő-fűzőkre, melyek a Lebovitsch és dr. Cukor rendszere szerint készíttetnek s hisszük,, bogy jó szolgálatot teszünk, midőn az orvos urakat és szenvedő hölgyeket ezen egészségügyileg fontos találmányra figyelmeztetjük. A villamosság, mely a világítás és elektromos gépüzemek már megszokottá vált formáin kívül már most is számtalan más alakban nyer alkalmazást, szinte naponként újabb és újabb területeket foglal el hóditó útjában, legújabban a háztartást, házi tűzhelyet szemelte ki magának, hogy hadat üzenve a konyha és szobakályháknak, a sokszor még kellemetlenül füstölő takarék-tűzhelynek elkeresztelt fa- és szénfogyasztó szörnyetegeknek, a háziasszonyok szolgálatába szegődjék. Ma már az elektromosság segélyével főzni, sütni, úgy szólván a szalon asztalán lehet s egy villamos kávé- vagy theafőző készülék tényleg díszére válik bármily uriház asztalának. De még villamos szobakályhák, villamos vasalók, szivargyujtók és hogy egyebet ne mondjunk: villamos hajsütő készülékek is vannak. Mindezen készü lékek azonban eddig csupán egy gyártmánynál váltak be mindenképen; ezek a legújabban tökéletes- bitett »Prometheus« rendszerű készülékek, melyeknek gyártását az ismert Siemens és Balske részvény- társaság budapesti ezég vette fel munkakörébe. Az építész urak a t. építő közönség különös figyelmébe ajánljuk Walla József mozaik- és czement- áru.-gyárát Budapest, VII., Rottenbiller-utcza 13. Ezen 25 év óta fennálló gyár szakmájában a legelsők egyike Magyarországon, mely eddig is a legjobb hírnevet vívta ki magának áruinak kitűnő minősége és elvállalt munkáinak szolid kivitele által. Újabb időben Walla József mozaiklap- és czement- lap-, valamint betoncső-gyárát a legczélszerübb módon rendezte be úgy, hogy gyára a szakértők figyelmét méltán magára vonta. Az általa gyártott mozaik- és czementlapok, valamint betoncsöveken kívül nagy építési anyagraktára is van e ozégnek és ott aj legjutányosabban beszerezhetők: mettlachi módra készült lapok, keramit- és klinker-lapok, kőagyag- csövek, portland- és román-czement stb. Azonfelül minden, a czementszakmába vágó munkák elkészítését is elvállalja a ezég, nevezetesen granit-terazzo, betonirozások, csatornázások, fürdőkádak, szarvasmarha-jászolok stb. készítését és az elvállalt munkákat legnagyobb szakértelemmel készítteti el. Díszesen kiállított képes árjegyzéket a' ezég kívánatra, bérmentve küldi meg. .122 1—1 Gyulai élet. — Fotográfiák a szerkesztőségből. — Mig máskor szerénytelenség nélkül nem lehet saját magunkról beszélni és szerényen kell meghúzódnunk az ujságezikkek sorai közt, (hiszen ezek eleget beszélhetnek rólunk, an ért mikor az újságot szidják, minket szidnak), most, mikor szerkesztőségünk beléletében ilyen nagy változás állott be, lehetetlen a teljes objektivitás szemüvegén keresztül néznünk a világot és olvasóink előtt elhallgatni a paktumot. S igy én is elengedhetetlen krónikási kötelességemnek tartom az igy megszaporodott, illetve megbékésvármegyésitett és különösen megbékült „Békés*-t, munkatársaiban bemutatni a közönségnek. Hadd álljon itt az uj redakezió: A főszerkesztő. Mellékfoglalkozására nézve Gyulaváros országgyűlési képviselője és a peticzió visszavonásától számitott go napig a megyének is főpennása. Az ujságirás terén nagy bűnei vannak, mert sokáig „Csintalan“-kodott a Békésben. Ennek daczára is békében maradt mindenkivel és népszerűsége folytán maholnap keresztapja lesz a 48-as kortesek fiainak is. Az úri kaszinóban és polgári-körben egyaránt szeretik, csak az újvárosi 48-asokkal nem tudtak egy fedél alatt maradni, melynek pedig még kormánypárti jelölt korában is elnöke volt. Nem tud bánni a phrá- sisokkal, de a megjegyzései sohasem maradnak hatás nélkül. Ha mameluk nem volna, úgy a Károlyi Gábor utódja lehetne a képviselőházban s gyulai hivei remélik, hogy igy sem lesz közönséges, mameluk. A pennája nagyon szúrós, ő maga a legkedvesebb ember. A felelős. Legrovottabb előéletű ember köztünk. 25 esztendeje múlt már, hogy újságot ir. Hü maradt e huszonöt éven keresztül első szerelméhez, a Békéshez. Nemcsak azt tudja, hogy Schakespere- nek melyik volt • a legutolsó munkája, hanem azt is, hogy Kis Sz. Péter hányadik szám alatt lakik a Sittyében. Rajong a régi operettekért és minden vágya az, hogy Zilahy val előadássá „Dunanan“-1. A Rippet együtt dúdolja az orchestummal és . . . órák hosszat képes konver- zálni a földadóról. Tompát, Vörösmarthyt, Indalit betéve tudja, de a kötött-szövött iparárugyár részvénytársaság üzletmenete iránt is érdeklődik. Jó barátai azt mondják róla, hogy mindent tud, de ellenségei se mondják, hogy nem tud semmit se. Csabán sohse fogják díszpolgárrá választani. Mikor délben a ezukrászdába megy, a járda mellett minden fát megüt a botjával. Szeretné, ha a munkatársak kedden megirnák a szombati eseményeket s már hétfőn aggódik a lap sorsa miatt, ö a leglelkesebb gyulai szinpártoló ; ne állj vele erről szóba, mert agyonérvel. A közigazgatási tudósitó. Tisztelettel alulirottal egyetemben esküdt ellensége mindannak, a mi »sürgős«. Az ollót is csak szombaton veszi elő s csak akkor tud imi, mikor. a.szedőgyerek jelzi, hogy „simák a nyomdában“. Elismert stiliszta és elismert csár- dás-tánezos. A megyebálak fő-fő faktora, mert reprezentálni és dolgozni is tud a bál érdekében. Felolvasói és szavalói babéra! vannak, de nagy hibája, hogy henczegni nem tud. Legközelebb beveszik a gyulai Barnum-muzeumba, mint epét- len embert. írás közben megrágja a pennát, de a mit megir, az meg is van írva. Népszerű Pistája az egész megyének s a felesége félté- kenykedhetnék rá, mert. minden .gyulai leány .szerelmes bele egy kicsit. A közgazdasági krónikás. A „Békésvármegye“ leltárából került hozzánk. Valaha „lapunk barátja“ volt, de elpártolt s most mint munkatársunk siet keblünkre. Van-?, ki az . ő viezczeit nem ismeri ? félünk, hogy apercu-i miatt collizióba jön a szerkesztővel. Radikális ujitó és világboldogitó. A köz- gazdasági előnev.et adtam neki, mert ért a közgazdasághoz is, ha a „Magyar Ipar" és a „Köztelek“ kezébe kerül. Érdemei vannak a viczcz- lap-irodalom terén s farsang után egy hétig revolvert hord a zsebében. Szóviczczei folytán közveszélyes, de azért mindenütt szívesen látják. Uj állásában „Heti eseményeket“ fog írni s kollegám lesz a vonal alatt. Lelkes hazafi és kiváló bankett-szónok, de nagyon jó fiú és nagyon jó barát. Csak az a hibája, hogy az orráért haragszik egy kicsit. A legönzetlenebb újságíró s azok közé a szentek közé tartozik, akiknek nem hajlik maguk felé a keze. időjárási tudósítónk. így nevezem őt, mert a legfiatalabb tagja szerkesztőségünknek s igy az időjárás az ő reszortja lesz. Ez már hagyomány. Pápaszemet hord s ez bizonyos tekintélyt kölcsönöz neki. Lelkes újságíró, akit azri-aí : z ajánlattal adott át nekünk a „Békésvármegye“ ikerkiadója, hogy „minden lapba 52 hirt ir.“ Az ilyen ambicziókat pedig sokra becsüljük. Ezután ő szidja a rendőrséget s ő zengedez a tavaszról. Hogy a „kutyanyelvek“ kitöltéséhez ért, azt sokszor bebizonyítja a „Gyula vidékiben.“ A heti krónikás. Magamról nem Írok. Rosszat nem akarok, jót meg nem lehet . . . * * # Bemutatnám még e helyen az ikerkiadóinkat is, de miután a szerkesztőség megszaporodása fölött most sírják örömkönyeiket s nem sikerül, velük „barátságos arezot“ vágatni, egyelőre nem lehet őket lefotografirozni. — re. Közgazdaság. A Triesti Általános Biztosító Társaság (Assicurazioni Generali.) f. é. márczius 20-án tartott 70-ik közgyűlésen terjesztettek be az 1901. évi mérlegek. Az előttünk fekvő jelentésből látjuk, hogy az 1901. deczember 31-én érvényben volt életbiztosítási tőkeösszegek 571,267.823 korona és 19 fillért tettek ki és az év folyamán bevett dijak 25,501.529 korona 89 fillérre rúgtak. Az életbiztosítási osztály dijtar- taléka 12,664 410 korona 50 fillérrel 147,165.146 korona 89 fillérre emelkedett. A tűz-biztosítási ágban a díjbevétel 11,890.311.770 korona biztosítási összeg után 19,179.387 korona 41 fillér volt, miből 8,453.497 korona 20 fillér viszontbiztosításra fordittatott úgy, hogy a tiszta díjbevétel 10,725.890 korona 21 fillérre rúgott, mely összegből 7,267,495 korona 05 fillér mint díjtartalék minden tehertől.menten jövő évre vitetett át; a díjtartalék tehát a tiszta díjbevétel 67.76 °/0-át.teszi ki. A jövő években esedékessé váló dijkötelezvények összege 80,231.416 korona 02 fillér. A szállítmánybiztosítási ágban a díjbevétel kitett 4,937.050 korona 14 fillért, mely a viszontbiztosítások levonása után 2,197.096 korona 58 fillérre rúgott. A betöréseslopás elleni biztosítási ágban a díjbevétel 317,084 korona 80 fillért tett ki. Károkért a társaság 1901-ben 27,945.234 korona 91 fillért folyósított. Ehhez hozzáadva az előbbi években teljesített kárfizetéseket a társaság alapítása óta károk fejében 716,540.025 korona és 97 fíllérnyi igen tekintélyes összeget fizetett ki. Ebből a kártérítési összegből hazánkra 133.470.273 korona 85 fillér esik, mely összeget a társaság 192845 káresetben fizette ki. A nyereség tartalékok közül, melyek összesen 16.022.487 korona 99 fillérre rúgnak, különösen kiemelendők : az alapszabály szerinti nyereségtartalék, mely 5,250.000 koronát tesz ki, az értékpapírok árfolyamingadozására alakított tartalék, * mely a 3,379.624 korona 17 fillér külön tartalék, úgyszintén az évi nyereségből kihasított 350.000 korona, 10.402.487 korona 99 fillérre emeltetett fel; továbbá felemlítendő még a 160,000 koronára rugó kétes követelések tartaléka. Ezeken kívül fennáll még egy 560.000 koronát kitevő külön alap, melynek az a rendeltetése, hogy az életbiztosítási osztályban a kamatláb esetleges csökkenését kiegyenlítse. A társaság összes tartalékjai és alapjai, melyek elsőrangú értékekben vannak elhelyezve az idei átutalások folytán 173,458.451 korona 60 fillérről 190.319.427 korona 11 fillérre emelkedtek, melyek következőképen vannak elhelyezve ; 1. Ingatlanok és jelzálog követelések ............................. 31,870.290 K 66 f 2. Életbiztosítási kötvényekre adott kölcsönök . . . 17,799.821 K 32 f 3. Letéteményezett értékpapírokra adott kölcsönök . 2,467.253 K 17 f 4. Értékpapírok.................... 122,346.568 K 59 f 5. Tárcza váltók . I . , . 1,140.190 K 42 f 6. A részvényesek biztosított adóslevelei . . . . .. 7,350.000 K — f 7. Bankoknál levő rendelkezésre álló követelések, készpénz és az intézet követelései, a hitelezők követeléseinek levonásával .................... 7,223.302 K 95 f ös szesen 190,319.427 K 11 f Ezen értékekből 43 millió korona magyar értékekre esik. Az Első Leánykiházasitási Egyesület m. sz. f. é. "márczius 25-én tartotta XXXIX. rendes közgyűlését a tagok élénk részvétele mellett. Amint a fontosabb mérlegtételekből és a jelentésből kitűnik, az 190I-ik kezelési év, daozára az általánosan uralkodó kedvezőtlen gazdasági viszonyoknak, úgy tekintettel a tagok gyarapodására, valamint pénzügyi tekintetben eredményesnek mutatkozik. Uj beiratkozás volt 13,359 julalékrész. Nászjutalék fejében kifizetett 630,265 korona 21 fillért. A díjtartalék 1.568,981 koronára növeltetett és immár .6*939,867 korona 79 fillérre rúg. A többi alapszabályszerü czimeknek (Nászjutalék felemelési tartalék. Külön tartalék. Hivatalnoki nyugdíjalap stb ) 168,720 korona 48 fillér utaltatott át. A díjbevétel 2.166,496 korona 81 fillért, a kamat- és házbérjövedelem 308,021 korona 90 fillért mutat ki. A mérleg 7.874,335 14 korona vagyonállományt állapit meg, mely következő fő-tételekben nyeri fedezetét: Értékpapírok szelvény kamatokkal (koronajáradék, tővárosi kölcsön és 4 || százalékos elsőrendű záloglevelek) 3.392,054’66 korona, takarék- betétek 2.054,025T 2 korona, intézeti házak 15.108'48 korona leírása után 1.495,74T20 korona, kötvény- kölcsönök 320,736'96 korona, nyugdíjalap tartalékbetét 83,500'41 korona, díjhátralék 428,869-54 korona, készpénzkészlet 91,407'25 korona. A jelentés és mérleg helyesléssel tudomásul vétetett és Krisztinko- vics Béla és dr. Braun Fülöp ügyvédek indítványára az összigazgatóságnak köszönet és elismerés szavaz- tatik. A közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére kiküldettek : Chitz Herman és Rátfay Károly. A felügyelő-bizottságba egy év tartamára újból megválasztattak a volt felügyelő-bizottsági tagok. Miután az elnök még e hónap 20-án dr. Starnberger Ferencz kir. közjegyző jelenlétében nyolez díjmentes nyereménykötvény a »D« osztályból történt kisorsolásának eredményét kihirdette, berekesztetett a közgyűlés. Kisorsoltattak a következő alapkönyvszámok: 2281 alapkönyvszám özv. Doge Yilmosné, Budapest. 3663 alapkönyvszám Fleischer Vilmos, Budapest. 1652 alapkönyvszám Bizon János, Mohács. 2896 alapkönyvszám dr. Hoffner Elekné, Mosony. 5378 alapkönyvszám dr. Traileszku János, Kisjenő. 60138 alapkönyvszám Kovárik Antal, Komárom. 6196 alapkönyvszám Kulko Stefán Zágráb. 3883 alapkönyvszám Papo Ábrahám, Szerajevó. Minden kisorsolt alapkönyvszám után a tedvezményeztettnek egy 100Ü—1000 koronáról szóló díjmentes nyereménykötvény kiszol- gáltatik. 114 i_i Törvényszéki csarnok. A törvényszéki orvosi vizsgálóbizottság tagjait most nevezte ki az igazságügyminiszter bárom évi időtartamra. A kinevezeltek között van dr. Zöldy János, Békésvármegye tiszti főorvosa, gyulai kir. törvényszéki orvos is, ki eddig is tagja volt a törvényszéki orvosi vizsgálóbizottságnak. , Az aradi ügyvédi kamara Bródy Adolf és id. Kollár János szarvasi ügyvédeket elhalálozásuk folytán a kamara lajstromából törülte és a halaszthatatlan teendők végzésére Bródy Adolf irodája részére dr. Kóhn Mór gyulai, id Kollár János irodája részére dr. Sziráczky János szarvasi ügyvédet rendelte ki, valamint Barsányi Béla ügyvéd- jelöltet, mint dr. Nagy Elemér orosházi ügyvédnél joggyakorlaton levőt, az ügyvédjelöltek lajstromába felvette. Kinevezés. A nagyváradi Ítélőtábla elnöke dr. Coste Emil gyulai lakos ügyvédjelöltet a gyulai királyi törvényszékhez dijas joggyakornokká ne vezte ki. A csabai postasikkasztás. E hó 3-án tartatott meg a főtárgyalás hivatali sikkasztás büntette miatt terhelt Czakó Áron postatiszt elleni bűnügyben. Váradi Szakmáry Arisztid kir. Ítélőtáblái biró elnöklete alatt. A közvádlói tisztet Tóth Ferencz kir. alügyész töltötte be és a védelmet Fábry Károly csabai ügyvéd teljesítette. A vád tárgya az, — a mit annak idejében különben lapunkban kimerítően megírtunk — hogy az aradi ipar és népbank csábai fiókja, 1901. január 23-án délután 4 óra tájt, ajánlott levélben 10 ezer korona papírpénzt küldött a főintézethez, azonban a pénz elveszett, nem érkezett meg rendeltetési helyére, a feladónak kárja nincs, mert a küldeményt az Adriánál biztosította. Miután pedig Czakó Áron vette fel az ajánlott levelet, ő látta el ragszámmal, s miután ő postatiszttársának egy más ajánlott levelet adott, át meghamisítva azon a ragszámot, miután igy a levél az ő kezén veszett el, vád alá helyeztetett, hivatali sikkasztás büntette miatt. A főtárgyaláson is mint a vizsgálat folyamán tagadásban volt a terhelt azzal védekezve, hogy ő ezen levelet az indítás előtt átadta a társának, ki meg is olvasta az ajánlott levelek számát, azonban a főtárgyaláson igazolva lett, hogy ezen levelet nem adta át Dús Bélának és az ő kezén veszett el. A terhelt különben azzal is védekezett, hogy ő nem olvasta a bűnvádi perrendtartást a azért nem is tud védekezni. A vád és védbeszédek meghallgatása után a kir. törvényszék 2 évi fegyházra Ítélte Czakó Áront. Az ítélet ellen úgy az ügyész, mint az elitéit felebbeztek. Heti piacz. Gyula, áprilisi hó 4-én. A budapesti árutőzsdén gabonában, különösen búzában a hangulat megszilárdult, az árak a múlt hetihez viszonyítva 10—15 fillér emelkedést mutatnak. Heti piaczunkon a felhozatal valamivel nagyobbodott, eladatott 50 kilogrammonként koronába : búza . i '. . . 8‘50—8*70-ig takarm. árpa . . . 5-20—5'40rig zab . . ... . . 6'30—6'50-ig kukoricza .... 4-50—4’60-ig Figyelmeztetés. Figyelmeztetek és felhivok mindenkit, hogy nőm Sánta Máriának bármily hitelt adni bárki is tartózkodjék, mert adóságai fizetését megtagadom. Gyulán', 1902. április 4-én. 1231-1 Arató János.
