Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-03-23 / 12. szám
Részeg gyermekek az óvodában. Elszomorító tapasztalatra jutott Mezőberény község egyik óvónője és általa a hatóság, arra nevezetesen, hogy a földmives óvódás gyermekek közül többeket részegen küldik a szülők az iskolába. A kis gyermekek maguk beszélik, hogy szüleik borral itatják őket, a miből a múlt évben igen nagy termés volt a községben. Oe nemcsak bort, hanem — a mi még veszedelmesebb — pálinkát is adnak a szülők gyermekeiknek, sőt még az óvodában elköltendő uzsonnára is pálinkába áztatott kenyeret adnak nekik. A kis gyermekek egészségét aláásó ezen veszedelmes szokás megakadályozása iránt megtették az intézkedéseket. A békési ev. reform, hitközség presbitériuma e hó 14-én ülést tartott, a melyen a felfüggesztett Andor Gergely helyére Cs. Mucii Jánost választották meg pénztári gondnokká, Az ülés további folyamán állapították meg, hogy az egyházközség az egyházmegyei gondnok választásánál kire adja nyolcz szavazatát és megtörtént az a békési viszonyokat jellemző eset, hogy a békési dr. Hajnal Istvánnal szemben, a kinek az egyház körüli hervadhatlan érdemeit mindenki ismeri, három szótöbbséggel Fekete Márton mellett foglalt állást a presbitérium. Öngyilkosság. Farkas Mária tótkomlósi illetőségű cselódleány gazdájának Kocsondi Mihály pusztaföldvári lakosnak tanyáján gyufaoldatta) megmór- gezte magát. Az előhívott orvos már nem tudott segíteni rajta és meghalt. Tettének oka ismeretlen Villamvilágitás Szarvason. A villamvilágitás behozatalának ügye régóta foglalkoztatja eredmény nélkül a szarvasiakat. TJjabban dr. Wieland Sándor főszolgabíró initiativájára kezdtek komolyabban foglalkozni az ügygyei s határozták el, miszerint a villamvilágitásnak Szarvason való behozatala czél- jából érintkezésbe lépnek néhány gyárral, hogy ily módon tájékozást szerezzenek egyrészt az ajánlatok előnyösségéről, másrészt a behozatallal felmerülő költségekről. Az ajánlatok közt a legelőnyösebb a budapesti Ganz gyáré volt, a mely a várost ugyanannyi 16 gyertyafónyerősségü villamlámpávaí tervezi világítani, a hány petróleumlámpa világítja jelenleg (körülbelül 150) Szarvas utczáit s e mellett a Kossuih-téren bárom 2000 gyertyafényerős- ségü villamos ivlámpát kíván felállítani. Ajánlatában kijelenti a Gauz gyár, hogy a költségekre nézve mindaddig nem nyilatkozhatik egész haiáro zottsággal, mig a magánelőfizetők számáról, illetve az azok által igénybe veendő lángok számáról positiv értesülést nem szerez. Ebből a czélból aztán jelenleg aláírási ivek köröztetnek a magán- előfizetők számának megismerése czéljából s minthogy az eddigi eredmény azt mutatja, hogy Szarvas lakossága örömest s tekintélyes számmal óhajtja a villanyvilágítás behozatalát, bizton remélhető, hogy ezen óhajuk nem sokára teljesülni is fog. A békéscsabai tornaegylet múlt vasárnap tartotta az évi rendes közgyűlését. Steller Árpád elnöki megnyitója után dr. Margócsy Miklós titkár röviden vázolta a múlt év eseményeit. — Az egyletnek van egy tiszteletbeli, 7 alapitó, 86 rendes és 15 pártoló tagja. Az egylet tornacsarnokát eladta a községnek s a gimnázium tornatermében nyert otthont. Szathmáry Andor pénztáros bemutatja az 1900. és 1901. évi számadást és elő terjesztette az 1902. évi költségelőirányzatot. A tisztujitás eredménye : elnök Steller Árpád, alelnök dr. Ursziny János, titkár dr. Margócsi Miklós, pénz tárnok, Szathmáry Andor ellenőr Kuthy János művezető Achim Károly, vivómester Dusbaba Vilmos, előtornászok ; Stark Ferencz és dr. Freitag János, orvos dr. Wagner Dániel, ügyész dr. Pándy István, zászlótartó Thury Béla Választmányi rendes tagok : Korosy László, Láng Gusztáv, Maros György, Faragó Mátyás, Fried Lipót, Bayer Lajos, Sailer Gyula, Haraszti Sándor, Rosenthal Adolf, Kun Ede, Havas Mór és Singer Lajos. Póttagok : Teván Adolf, Krcsmarik Károly, Such Kálmán, Uhrin Pál, Mázán János és dr. Krisztián Kálmán. Számvizsgálók : Gencsi József és Mázán János. Az indítványok során dr. Ursziny János indítványozta, hogy a tornaegyleti tagok a saját költségükön építendő lawn-tennis pálya számára kérjenek a köz ségtől alkalmas területet. Ez indítványt a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. „Henneberg selyem“ csak akkor valódi, ha a gyárból lesz hozatva. — Blusok és felöltők fekete, fehér vagy bármely színben méterenként 60 krajczártól 14 frt 65 krig. — Minden rendelőnek vámolva és bérmentve házhoz szállítva. Schweitzba kettős levélportó. G. Henneberg selyemgyára (cs. és kir. udvari szállító) Zürichben. ío 9—30 Békésvármegye közművelődési egyesülete, jelentés a gyomai népkönyvtárról. Méltóságos Elnök úr 1 Tekintetes Közművelődési Egyesület I Tiszteletteljesen - van szerencsém a gyomai népkönyvtár kezelése körüli sáfárkodásom és az 1901-ik évi könyvtári forgalomról szóló alázatos jelentésemet beterjeszteni. A múlt év népkönyvtári forgalma fényes bizonysága az ezen intézmény hasznos voltának. A népkönyvtárt könyvek olvasói számának folyton való szaporodáséból arra lehet következtetni, hogy népűnk a művelődés terén előbbre haladni törekszik és a haladás foutos eszközeit a népkönyvtári könyvek olvasásában ismerte fel. Népünkre igy válik ezen intézmény áldássá, ha ő maga fedezi fel benne az általa mindez ideig nélkülözött szellemi téren való haladás roegbecsülbetlen. kincseit. Hogy ez intézmény a közművelődés előmozdításában milyen hatást fog elérni, azt egyeseknél már ma is felismerhetjük s ezen már is mutatkozó örvendetes jelenség arra ösztönöz bennünket, hogy ez intézmény fejlesztésében a sikert fokozni a jövőben is minden igyekezettel törekedjünk. Az alábbi számok minden ékes szólásnál meg győzőbben beszélnek, melyekben a tények csalha- tatlansága dicséri ez intézmény létesítő és fettar- tóinak nemes gondolkozását, népünk iránt tanusi tott jóakaratát. Gyoménak mintegy 12 ezernyi lakosa közül az 1901-ik évben a népkönyvtár könyveiből 1839 egyén, 2493 kötet könyvet olvasott át. Ez intézménnyel ugyancsak rokon természetű iparostanoncz- iskolai kölcsön könyvtárból 728 egyén ugyanannyi kötet könyvet használt és igy az én kezelésem alatt levő könyvtárak egy évi forgalma 2567 olvasó kezén 3221 kötet könyv volt. Könyvosztás a következőkép történik : a könyvtár nyitva van október hó 1-től május hó 1-ig, hetenként 2 szer, vasárnaponként reggel fél 8 órától 9-ig, szerdai napon — hetipiaoz alkalmával — fél órától 10-ig, mig a nyári mezei munka idején — május hó 1-től október hó 1-ig — e népkönyvtár zárva van. Téli hónapokban oly nagy számú az olvasó közönségünk, hogy már néhányszor megtörtént, miszerint a kezelésem alatt levő könyvtálakból minden darab könyv kifogyott, például a folyó 1902-ik évi január és február hónapokban 1233. egyén, 1457 kötet könyvet olvasott át. Engem ez a körülmény arra indított, hogy a helyi közművelődési bizottságnak a múlt évben tartott egyik ülésén egy indítványt terjesszek elő, miszerint — hivatkozással az emberbaráti szeretetre — kerestessenek meg a helybeli kaszinó és olvasókörök az iránt, hogy a netalán nélkülözhető könyveikből a népkönyvtárat gyarapítani szíveskedjenek, mig a gyomai takarékpénztár és a hitelszövetkezetek pénzsegélyre kéressenek fel. Mindkét indítványom elfogadtatván s valósulást nyervén, eredményekép örömmel jelenthetem, hogy a gyomai kaszinó 70 kötet, az ipartestület 11 és a fölsőrészi olvasókör 3 kötet könyvet, összeesn 84 kötet mintegy 149 korona és 50 fillér értékben adományoztak, mihez hozzájárul még a gyomai takarékpénztár 10 kor. és a gyoma end- rődi hitelszövetkezet 2 korona pénz adománya, továbbá 0 méltósága a főispán úrtól megkaptuk Békés- vármegye két kötotben összegyűjtött szabályrendeleteinek 1—1 példányát. A nemeskeblü adományozók ezúton is fogadják a gyomai közművelődési bizottság leghálásabb köszönetét. Az adományozott könyvekkel együtt népkönyvtárunk ma 411 kötet könyvből áll, mihez hozzászámítva az iparostanoncziskolai ifjúsági kölcsöu- könyvtár 130 kötet igen értékes könyveit, együtt 541 kötet könyv áll a gyomai olvasni szerető közönség rendelkezésére. Mem kételkedem a fölött, hogy- olvasó közönségünk hálásan ismeri el azoknak érdemeit, kik ez ügy körül az ő javáért ekként buzgólkodnak. Miként azt már előző évben is jeleztem volt, népünk leginkább kedveli a történelmi olvasmányok mellett az elbeszélések és regényeket, de hogy a gazdasági ismeretek is elterjedjenek, arra nézve én a következő eljárást tartom czélszerünek, ugyanis: minden földmives, vagy kisbirtokos olvasónak az egyéb olvasmány kötet mellé még egy gazdaságiam ismeretterjesztő könyvet is adok. A népkönyv tári könyvek olvasására többször felszoktam hívni a gyomai összes iparostanoncziskolai tanulók és az ismétlőískolai növendékek figyelmét is és ez eljá rásomnak tulajdonítom az olvasó közön-ég számának örvendetes emelkedését. Téli felolvasások tartására az országgyűlési képviselő választásoknak nálunk történt többszöri ismétlődése, az ezek folytán keletkezett pártpolitikai mozgalmak és állandó kedélyi izgatottság miatt a helyi viszonyok most. nem voltak kedvezők. Mind 9 mellett egy kísérletet tenni jónak tartottam, mely fényesen be is vált. Karácsony és újév között 1901. deczember hó 29-én délelőtt a községházánál levő iparostanoncziskola nagytermében olvastam fel mintegy 300 főnyi hallgatóság előtt. „A házi iparról." Ajánltam benne népünknek téli foglalkozásul a többekközött különösen a kosár kötést és szalmakalap fonást, mely házi-ipar foglalkozásokhoz nyers anyagot vidékünkön könnyen termelhetjük, illetőleg beszerezni tudjuk, hangsúlyozván közben azou- körülményt is, hogy a nehéz megélhetési viszonyok ellen ne csak folyton panaszkodjunk, hanem bizony ha élni akarunk, télen, úgy mint nyáron, .állandóan dolgoznunk kell. Yégül megemlitendőnek tartom'még azon örvendetes körülményt, hogy Gyoma község érdetneB elöljárósága ígéretet tett a folytonos használat által elnyűtt könyvek javíttatása, illetőleg beköttetésére. Ezen szerény jelentésemben adtam számot a népkönyvtár kezelésének és forgalmának egy évi történetéről. Népkönyvtárunk gyarapodását és a tapasztalt érdeklődés fokozását kívánva vagyok Gyomán, 1902. márczius 11-én. Méltóságos Elnök úr és Tekintetes Közművelődési Egyesületnek alázatos szolgája : Koncsek Gy. József, ipartanoncziskolai igazgató-tanító, mint a népkönyvtár kezelője. Irodalom. A Pesti Hírlap kormánytól és pártoktól független, szabadelvű és demokrata újság az uj évne gyed alkalmából közli velünk, hogy a köveik« ző évnegyedben a téli üdüléséből hazatért Tóth Béla fölytaija vasárnapi tárczái és közkedvelt Esti levelei írását; Mikszáth Kálmán pedig nagyobb történeti elbeszélést ir. Ugyancsak az uj évnegyeddel kezdődik a lapban egy uj érdekfészitő regény közlése. Maróczy mester, a montecarlói sakkverseny! győztese, ismertetni fogja vasárnaponkínt. a legnevezetesebb játszmákat, melyeket a világ legelső sakkozóival játszott. A lap — mely ma hazánk legnépszerűbb és legelterjedtebb lapja — továbbra is nagy gondot fordít közkedvelt rovatainak (A t. Házból, Színház és zene, Képzőművészet, Vegyes, Szerkesztői üzenetek stb.) gazdagságára és változatosságára, főelve lévén olvasóinak mulattatása. A Pesti Hírlap ma kétségtelenül legnagyobb terjedelemben jelenik meg lapjaink közt és igy legtöbb olvasmányt nyújt. Melléklapja a Divat Szalon, legjobb divatujságaink egyike, igen jutányos áron rendelhető meg a Pesti Hírlappal együtt. A Pesti Hirlao előfizetési ára negyedévre 7 korona s a Divat Szalonnal együtt 9 korona ; A Pesti Hírlap egy hóra is megrendelhető 2 kor. 30 fillér beküldése mellett. (A Pesti Hírlap kiadóhivatalának czime: Budapest V. kér., Váczi-kőrút 78. ez.) A Budapesti Napió nemcsak keletkezésének történetében uj és eredeti, de a közönség szimpa fiáinak gyors felköltésében is eddig nem látott példát mutat. És minden szám arra vall, hogy a Budapesti Napló megérdemli ezt a támogatást. A Budapesti Naplónak friss és megbízható értesülései, lelkes, temperamentumos, komoly, tartalmas, hatásukban valósággal szenzácziós politikai czikkei, a melyek nyomatékossá teszik a politikai súlyra döntő jelentőségű újság véleményét, tárczarovatáuak magas irodalmi színvonala, gazdag informativ anyaga, kitűnő értesülései, kimentő, ötletes, változatos, eleven rovatai s mindenrendü közleményeinek változatossága és folyton gyarapodó bősége: napról-napra ékesszólóan tanúskodnak arról, hogy a Budapesti Napló fényesen megfelel a legvérmesebb várakozásnak is. A Budapesti Napló szerkesztősége és olvasó közönsége közt páratlanul meleg és szives viszony fejlődött ki. Naponkint jelentkezik ez a Szerkesztői üzenetek rovatában. A Budapesti napló szerkesztősége nem csalódott önbizalmában és nem csalódott a közönségben, amely nagy szeretettel karolta fel ügyét az első perctől fogva. Es hogy a közönség se csalódjék benne arra vállvetve, szakadatlan bűz gósággal és lelkesedéssel törekszik. A szerkesztőség, amelynek belső tagjai: Vészi József, főszerkesztő, Braun Sándor, felelős szerkesztő, Ábrányi Emil, Clair Vilmos, Cerri Gyula, Erős Gyula, Fái Béla, Fesl Géza, Gergely István, Holló Márton, Horváth Elemér, Janovics Pál, Kabos Ede, dr. Kovács Jenő Lyka Károly, Márkus József, Merkl Adolf, Molnár Ferencz, Pásztor Árpád, dr. Soltész Adolf, Sváb Tivadar, Thury Zoltán, Zöldy Márton, napról-napra egész erejét, egész lelkesedését, összes hirlapirói kvalitásait viszi a harezba. Hűséges szövetségese ebben a külső munka társak díszes serege. De maga a szerkesztőség belső gárdája, rendes munkatársainak sora újabban olyan erősséget kapott, a mely hozzácsatolta a magyar irodalom legnagyobb büsz keségét, a világirodalom egyik legragyogóbb alakja. iJókai Mór, a magyar nemzet koszorúsa ezentúl kizárólag a Budapesti Napló hasábjain adja közre kincseit és állandó díszünk gyanánt minden időkre a Budapesti Napló kötelékébe van csatolva, Uj regénye most folyik a Budapesti Napló hasábjain és gondoskodás történt róla, bogy minden újonnan belépő előfizetője a Budapesti Naplónak, csonkitatlan megkapja megkapja e remekművet, mihelyt közlése véget ért. Nyomban utána megindul a Budapesti Naplóban, már április elején Jókai Mór most készülő regénye az „Uj század," a mely újabb csodában fogja ejteni e kiapadhatatlan géniusz hódolóinak tengersokaságát. Olvasóink figyelmét újból is felhívjuk, a Budapesti Napló-ra és ismételve a legmelegebben ajánljuk ez újságot. Olvasásra az újdonságok iránt érdeklődőknek és valóságos lelki épülésekre azoknak, akiknek a magyar hírlapirodalom magas színvonalában és magyar írók és újságírók hangya- szorgalmában kedvük telik. Kis Elczlap. Nemrég hiteles kimutatás jelent meg arról, hogy a „Kis Elczlap" a legelterjedtebb élozlapja Magyarországnak. Ez abban leli magyarázatát, hogy a lap rendkívül gazdag tartalmával és Imüvészi kiállításával felülmúlja az összes hasoni ráuyu lapakat és amellett hihetetlenül olcsó az előfizetési árt. Negyedévre csak 2 kor. 40 fillér. A „Kis Elczlap"-nak nem szabadna egyetlen nyilvános helyen sem hiányoznia, mert a lap kiadóhivatala még sok kedvezményt is nyújt, amennyiben minden uj előfizetőnek ujságtartót vagy mappát vagy egy fali naptárt ingyen küld és mindent elkövet, hogy nagyszámú előfizetőit ki is elégítse. A most meginduló évnegyed rendkivül érdekesnek ígérkezik, mert ebben az évnegyedben kezdi meg a szerkesztőség a pályadijat nyert humoreszkek és versek közlését. Bővebb részleteket a mai számukban közölt hirdetésben találunk. A Magyar Hírlap, mint legfüggetlenebb, semmiféle pártfegyelemnek alá nem vetett orgánuma a szabad sajtónak, immár teljes tizenegy esztendő Óta szolgálja a magyar közönség érdekét. Ez a szolgálat a legeszményibb, mert egyes-egyedül hazafias elvek érdekeinek az előmozdítását jelenti. A Magyar Hírlap jelszava: „A haza minden előtt“. Ehhez képest rendületlenül és megalkuvást nem tűrve harczol minden igaz magyar ügyért. Iránya szabadelvű, és demokrata. A nemzet minden hü fiának egyforma jogaiért küzd folytonosan. Legnagyobb jutalma ehhez képest a magyar nemzet rokon- szenve. A Magyar Hirlap politikai czikkeit elsőrangú publiczisták Írják, kik közt lapvezér, dr. Hertzka Tivadar közgazdaságunk legfontosabb érdekeinek a megvitatója és védelmezője, mint különben is e téren európai nevű kapaczitás, jelentékenyen szerepel. A lap szépirodalmi részét az egész mai magyar szépirodalom legkitűnőbb írói szolgáltatják. Regényei a hazaiak mellett nagyhírű külföldi írók alkotásai, A Magyar Hirlap a magánélet tisztaságának is éppoly fáradhatatlan oltalmazója, mint a közéleté. Ebhez képest finom és előkelő hang jelemző minden közleményét. Rovati rendkivül érdekesek és frissek. Művészi kérdésekben igazi kapaczitások világosítják fel az olvasót a lap hasábjain. A társaság rovatban vidámszinezetü mulattató olvasmányt ad a Magyar Hirlap, rendszerint olyat a mely aktuális vonatkozású. Szerkesztői üzenetei a legváltozatosabb kérdésekre adnak választ azoknak az előfizetőknek, a kik bárminő életbevágó ügyben felvilágosítást, tanácsot, magyarázatot stb. kérnek a laptól. Most kezdi meg a Magyar Hirlap Nemirovics Dancsenkó hírneves orosz írónak Milliók romjain nagy feltűnést keltett, rendkivül érdekes és becses regényét, amelynek kezdő számait minden uj előfizető megkapja. A Magyar Hirlap páratlanul álló kedvezményekkel is kedveskedik előfizetőinek, amelyek közül a legnagyszerűbb az az ingyen könyvtár, amit karácsonyi ajándékul küld szét rendes hívei közt. Minden előfizető annyi kötet pompás regényt kap ugyanis karácsonyra, teljesen díjtalanul, ahány hónapig egyvégbeh volt előfizetője a Magyar Hírlapnak, ha mindjárt havonkin küldte is be az előfizetés megújítását. így tehát aki az egész évben hü maradt a laphoz, összesen tizenkét kötetet kap. A többi kedvezmény is fölöttéb értékes. Kedvezményes áron negyedévre 9 kor. 50 fillérrel fizethetnek elő a Magyar Hirlap előfizetői lapunkra és az Ország Világ képes heti lapra (12 korona rendes ár helyett). A legjobb képes gyermeklapot 1| évre 1 koronáért rendelhetik meg nálunk és általunk előfizetőink. A m. kir. állami, valamint a megyei és városi rendőrhatóságok és a in. kir. csendőrség a Magyar Hírlapra és a Rendőri Lapokra (a magyarországi rendőrhatóságok hivatalos közlönyére) együtt V4 évre 8 koronával fizethetnek elő nálunk (a rendes 12 kor. ár helyett). Előfizetéseket elfogad a Magyar Hirlap kiadóhivatala, Budapest, V. kér. Honvéd-utcza 10. szám alatt. Közgazdaság. A békésmegyei takarékpénztári egyesület dr. Fabry Sándor alispán elnöklete alatt folyó hó 16-án tartotta 38 ik évi közgyűlését. Az igazgatósági jelentés, a zárszámadás és a mérleg, amelyet lapunkban egész terjedelmében közöltünk, bizonyítják, hogy a békésmegyei takarékpénztár a vármegyének nemcsak legrégibb, hanem a betétek nagyságát illetőleg legizmosabb hitelintézete is ; a múlt évi általánosan kedvezőtlen viszonyok daczára, úgy a betétállomány, mint a jelzálogkölcsön és váltótároza jelentékenyen emelkedtek. Az igazgatósági jelentést és a múlt évi 59,920 korona 50 fillér tiszta haszon felosztására vonatkozó javaslatot a közgyűlés felszólalás nélkül egyhangúlag tudomásul vette. Jótékony adományok a következők : a tüdővészesek szanatóriumára 100 korona, a gyulai nőegyletnek 50 korona, a közművelődési egyesületnek 50 korona, az iparos ifju- sági egyletnek 50 korona, az Erzsébet-ápoldának 25 korona, az izr. nőegyletnek 25 korona, a tűzoltó- egyletnek 25 korona, időközi adományozási alapnak 177 korona 73 fillér. Az igazgatóság felhatalmaz- tatott, hogy a részvényenként járó 40 korona osztalékot április 1 seje helyett nyomban a közgyűlés után kifizethesse. Gallacz János igazgatósági tag el- hunytát fájdalmas részvéttel vette tudomásul és jegyzőkönyvileg örökíti meg a közgyűlés. Az alap? szabályok 70. § a aként módosíttatott, hogy az egyesület közgyűlési meghívói jövőben nem a hivatalos lapban, hanem egy helyi, ilyen hiányában pedig egy békésmegyei hírlapban fognak közzététetni. Miután a részvényesek közül inditványozási joggal senki sem élt, következett a választás egy igazgatósági s egy felügyelő-bizottsági tag állásra és pedig mind a kettőre titkos szavazás utján. Igazgatósági tagnak majdnem az összes szavazatokkal Gróh Ferencz gyulai prépost-plébános választatott meg. A felügyelő bizottsági tagságot illetőleg régi tradiczió, hogy az intézet, megyei jellegére való tekintettel, egy nem gyulai békésmegyei tagot is szokott választani. Ilyen vidéki tag állás lévén üresedésben, a részvényesek túlnyomó többsége (240, 80 ellenében) most is a tradiczió mellett döntött és ,id. Pándy Istvánt, Wenckheim Frigyes gróf uradalmainak számvevőjét, aki egyéniségénél és kiváló szakértelménél fogva különben is igazi akviziczió az intézetre, választotta meg felügyelő-bizottsági tagnak. Ezzel a közgyűlés befejeztetett. A gyulai építő mesterek hitel- és termelő szövetkezete folyó hó 16 án a városháza nagytermében megtartott gyűlésen megalakult ; a szövetkezet czélja, tagjait olcsó hitellel ellátni, közmühely telepet, közraktárt létesiteni, nagyobb építkezésekre a szövetkezet tagjai közül vállalatokat szervezni. Az alakuló gyűlést dr. Fábry Sándor vezette s dr. Horváth János, az országos központi hitelszövetkezet iparügyi osztályának vezetője fejtette ki hosz- szabb beszédben az ipari szövetkezetek szervezetét. A szövetkezet 58 taggal. 200 darab 50 koronás jegyzett üzletrészszel megalakult. Az üzletrészek havi 2 koronával lesznek befizetendők. A bizottságba beválasztattak : Schriffert József, N. Szabados József, Gróh Mihály. Sál József, Kis Mihály, Bálint Ferencz, Kalocsa István, és Sál István. — A felügy előbizottség pedig : ifj. Steigerwald Ferencz elnöklete alatt Schmidt Gyula, Bekker Antal, Dász- kál Szilárd, id. Nánási Istvánból alakult meg. Pénztárnok lett : Mayer István, könyvelő Weisz Alajos. A szövetkezet megalkotta szabályzatát s ezt a törvényszékhez beterjesztette ; a ezégjegyzés után kezdi meg működését, a midőn a központ is folyósítja számára a szükséges pénzsegélyt. Az alakuló közgyűlés kimondotta azt is, hogy Gyulán lehetőleg még az idén közmühely-telepet létesít, valószínűleg a villamossági telepen s a megfelelő államsegély iránt el is készítette kérvényét a kereskedelmi miniszterhez. Törvényszéki csarnok. Pályázat. Novak Kamill elnök, a kir. törvényszéknél üresedésbe jött aljegyzői állásra hirdet pályázatot, moly állásra a pályázati kérvények két hét. alatt adandók be. Arató Ünnep. Bucsatelcpen is megtartották az aratási ünnepélyt 1901. julius 28 án és javában mulattak a legények örvendezve az uj ünnepnek, hogy nem kell dolgozni, mégis inni, enni adnak, legjobb kedve lett Novy Károlynak, ki a hajdani hasonnevű királyt akarván utánozni, mindenkit meghódítani, do Vinkoczés Abel nem hajtott a jó szóra ő is azzal a ieánynyal akart tánozolni akivel Nagjr Károly mulatott, amin az felbosszankodott és a fejére vágott ólmos-botjával, az meg arczul ütötte. E hó 17-én egyezkedtek a főtárgyaláson — a végeredmény az lett, hogy két hónapot kapott Nagy Károly, ki épen esküvője előtt áll s igy kénytelen volt azt elhalasztani. Családi csendélet. Dobozmegyercn Kopanyieza András sokat perelt a nejével, mert ez lépten-nyo- mon megszegte a hitvesi hűséget, ktjelentve, hogy őt többé nem szereti, bár négy neveletlen gyerme- kök volt. A férj végre megunta a dolgot s gondolta, hogy egy kis paraszt, orvossággal segít rajta, e végből 1901. szeptember 14-én a kamrában elővette és miután a neje a régi nótát fojta ő meg a kapanyéllel egy újabbat hegedült el rajta. A kir. törvényszék a férjet a számos enyhítő körülményekre tekintettel három havi fogházra ítélte és az Ítélet jogerős lett. Heti piacz. Gyula, márczius hó 21. A budapesti árutőzsdén gabnába, különösen búzába a múlt heti lanyha hangulat dominált. A hét végefelé mutatkozott egy kis árjavulás, de a hét eredménye 10—15 fillér áresés. Helybeli piaczunkon nagyobb felhozatal mellett eladatott 50 kilogrammonként koronába. búza ................... 850—8-—75-ig tak arm. árpa . . . 5-20—5’40-ig zab........................6'40—6’60-ig kuko rioza .... 460—4'75-ig
