Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-03-09 / 10. szám

bizottsági elnökké Liska János, alelnökké dr. Szemző Gyula, dr. Belepotoczky György, Wolf Gyula és Sterbecz Gábor választattak meg, választott ezenkívül a kör 60 bizottsági tagot. A kör márczius elején uj helyiségébe a-z Árpád szálló emeleti részén (a Kmetz- féle lakásba) költözik át, a helyiséget márczius 15-én nagyobbszabásu ünneplésével avatja fel. Az első bizott­sági ülést márczius 2-án d. u. 2 órakor tartotta meg még régi helyiségében. Meghalt a vonaton. Tegnap reggel a 6 órai vonaton több kétegyházai földmives utazott Békés­csabára. Álig hagyta el a vonat a kétegyházi állo­mást, Ottlakán György 60 éves földmives hirtelen összeesett és az utasok nagy rémületére pár perez alatt szivszélhüdéshen meghalt. Holttestét a csabai pályaudvaron letették és a temető halottas házába szállították. Halálát hátrahagyott felesége siratja. A munka halottja. Eöröstarcsán Fehér Károly munkás homokot ásott a község szélén levő ho mokgödörböl s hogy munkája gyorsabban menjen, aláásott a homoknak. Az igy támasz nélkül maradó homok azonban időnek előtte leomlott és maga alá temette Fehért, aki mire segítségére jöttek és kiásták, halva volt. Tetemét nagy részvét mellett temették el. Öngyilkosság. Szeghalmon Szívós Bálint 40 éves, feleséges, öt gyermekes községi gyepmester, évek óta állandó perpatvarban élt feleségével s e miatt már régebbi idő óta nagyon el volt kese redve. A múlt héten, midőn ismét perelni kezdett vele, az asszony szó nélkül kiment a szobából és a konyhában felakasztotta magát. Mire észrevették, halva volt. Selyem bliisok* 2 frt 35 krajezár, vagy finomabb, — 4 méter — valamint „Henne* berg selyem“ fekete, fehér, vagy bármily színben 60 krajczártól 14 forint 65 krajezárig mé­terenként. Minden rendelőnek bérmentve és vá­molva a házba szállittatik. Minták póstafordulattal. Schweitzba, 20 fillér póstabélyeg. G. Henneberg, selyemgyára, cs. és kir. udvari szál* litó. Zürich. io 7—30 Várkonyi. Hetek óta ezt a nevet emlegetik legtöbbet Békésvármegyében és ezenkívül is széles Magyar- országon. Nevezetes egyéniség lett ennek a névnek viselője, aki péntekig nagy izgalomban tartotta a világot. De természetes is ez az érdeklődés, mert ez a hires szoczialista agitátor volt az egyedüli, a ki a képviselőválasztásoknál először tudott nem csak számbavehető, de oly nagy pártot maga köré gyűjteni, hogy megválasztása csak kicsinyben múlt és csak a többi pártok együttes munkája által volt megakadályozható. Mindenesetre érdekes kérdés, minő eszközök­kel tudta megnyerni ez az ember az Alföld egyik legnagyobb kerületének földmives népét, akikkel semmi kötelék, sorsközösség össze nem fűzi, akik­nek viszonyait, bajait alapjában alig ismerheti. A mai társadalom, az állam, az urak ellen való fék­telen izgatásai eddigi működéséből is ismeretesek, az állami rend felforgatására irányuló törekvéseiért most is a bíróság előtt fog számot adni. De hiszen eddig is hallottunk szoczialista jelszavakat, de azok politikai küzdelmek során nem férkőzhettek közel népünkhöz. Most kétségtelenül kedvezően alakult Vár- konyira a helyzet; a függetlenségi párt széthúzása, a szabadelvüpártiaknak az előbbi időkben a függet­lenségiektől szenvedett inzultusai következtében fentmaradt elkeseredése, e pártnak a választási küz­delemből való teljes visszavonulása mind közre­hatottak a szocziálista párt növesztésében. Legtöbbet tett azonban maga Várkonyi, ki kőzségröl-községre és bázról-házra járt hetek óta a saját érdekében és minden eszközt felhasznált győzelme kivivására. Ezek az eszközök legtöbb részükben csodála­tosan naivak és mégis hatni tudtak. Köztudomású dolog, hogy Várkonyi dúsgazdag ember, többszörös háztulajdonos, az évek előtt ellene lejáratott és hat hónapi fogház ítélettel végződött bünperben maga 300.000 koronára becsülte vagyo­nát, azóta ez a vagyon jelentékenyen növekedett. Hiteles értesülés szerint évi egyenes adója meg­haladja a 19000 koronát, a mit rendesen előre egy összegben lefizet. így áll ő valóságban. Hívei előtt a kerületben koldus, a kinek van ugyan egy rósz háza, a melyben az urak által tönkre juttatott elv­társaknak ad menedékhelyet, de arra is annyi adót vetettek ki, hogy ráfizet és igy mint szegény em ­ber legjobban ismeri ügyét-baját a népnek. Hasz­talan szerezték be ellenesei ezen állításai valótlan­ságának írásos bizonyítékét, a nép neki hisz, mert magaviseletével el tudja hitetni az ő csalfaságait. $ Harmad osztályon utazik a kerületben ; múlt­kor midőn párthiveitől való búcsúzás között vonatra szállott, véletlenül kiütötte a vasúti kocsi ablakát, amiért 2 koronát kellett volna fizetnie. K-kutatja zsebeit tüntetőleg, de nincs szegénynek csak egy korona és néhány fillérje és a dúsgazdag jelöltnek e szegény napszámos emberek adják össze a hiányzó összeget, hogy az ablak árát megfizethesse. * A korteskedésben segit neki felesége és csinos fiatal leánya, aki gondos nevelést kapott és müveit hajadon. Gyomán a párttanyán ezek is lementek a nép közé és akihez hozzáférnek azzal kezet szó- ritanak és beszélgetnek Az elvtársak illő tisztelet­tel kisasszonynak titulálják a hajadont, ez azonban (sokak hallatára) igy válaszol az elvtársnak; «Bá­tyám! ne szólítson engem kisasszonynak, én is olyan vagyok, mint a maguk lányai, szólítsanak hát engem is te nek !“ * Füzesgyarmat józan népe nem ült fel az ilyen togásoknak és bizonyos elkeseredéssel vett tudo­mást Várkony térfoglalásáról. ,1115“ fogadtatást ké­szített tehát számára. Ki volt osztva a szerep, hogy kik fogják az árokban meghengergetni, kik kezelik a kotló alól kivált tojásokat. Várkonyi azonban megsejtette valahogy ezt a hangulatot és a nép fia és barátja a főszolgabíró háta mogett hat csendőr által körülvéve vonult a községbe. Nem is kapott szállást sehol, csak egy vásártéri kurta korcsmában. Hasztalan biztosították azután, hogy nem lesz bán­tódása, titokban megugrott. * Kijelentette, hogy neki nincs pénze választási költségekre. Ezért a zászlókat jól meg taksálva utánvétellel küldötte az elvtársaknak. A pirosleve- les zöld-tollakat, a miből neki 2—3 darab került egy fillérbe, darabonként 4—6 fillérért adta el a híveknek. A különvonatok árát is megfizettette hí­veivel, mindenkitől egy koronát szedvén be e czélra és az asszonyok, aki sorában a legtöbb elvtársa volt, lelkesen gondoskodtak arról, hogy e czimen több, mint ezer korona gyűljön össze a szegény jelöltnek, aki azután bizonyára oly tekintélyes ha­szonnal zárta le a választási költségek számadását, hogy kitelik belőle a avájezi nyaralójában való! üdülés költsége. Tanulhatnának belőle a többi je­löltek. • Ily módon és hasonló eszköszökkel férkőzött Várkonyi az alföldi nép szivéhez, melynek nagy tömege vakon hitt neki. Szerencsére a gondolkodó elemek többségben maradtak és reméljük, hogy a választás izgalmának elmúltával a többinél is be fog következni a kiábrándulás és ezek is belátják bogy bárki másra inkább bizhatják érdekeik kép­viseletét, mint a népámitó Várkonyira. I p o d a I o m. Márczius 15- Az idei márczius 15-nek, a függet-| len szabad sajtó születése évfordulójának napján jele­nik meg a fővárosban a „Független Magyarország“ czimü uj politikainapilap. A lap czime: a lap prog- rammja. A Független Magyarország szerkesztősége a legnevesebb, mindenkor függetlenségi publiczisták és irók táborából alakult meg azzal a határozott programmal, hogy az uj lap hasábbjain a független Magyarországért nyilt, férfias bátorságért, határozott és tiszta ellenzéki hangon küzdjön. A lap politikája mindig követni fogja a függ. és 48-as Kossuth-párt politikáját és minden egyes politikai kérdésben a párt álláspontját fogja szolgálni. A »Független Magyar- ország« lesz hivatva arra, hogy párt hivatalos orgá­numa legyen és épen azért a lap Kossuth Ferencz legmelegebb támogatásával indul útra. A lap szer­kesztője Dienes Márton, volt országgyűlési képviselő. A lap előfizetési ára évenként 14 forint. (Kiadóhivatal: József-körut 45 szám). Miként gondoskodjunk leányaink jövőjéről? A kényelmes, fényűző, fenhéjázó és ideges korban, mely­ben a pénz minden s pénz nélkül a mindenség is semmi; melyben hozomány nélkül a leányok férjhez- menetele kétséges és csaknem lehetetlen: a szülőknek legnagyobb gondot a leánygyermekek jövője okoz. Legújabban a közoktatási kormány igen sokat tett az oktatás terén, hogy a nőket a kenyérkeresetre minél alkalmasabbá tegye, még az egyetemi kiképzést is megadta nekik, agy hogy ma már sokféle uton- módon boldogulhatnak leányaink. De épen azért beállott a szüksége annak is, hogy a szülők tájéko­zást kapjanak, vájjon melyek is azok a pályáják, a melyek leányaiknak leginkább nyújtanak módot a megélhetésre ? Ilyen tájékozóra akarjuk felhívni a szülők figyelmét. Ilyen tájékoztatót adtak ki a szülők számára Bód Péter és Székely István »Női életpályák« czimü könyvükkel Megbecsülhetetlen útmutató e könyv mindazon szülőknek, kiket a Gondviselés leány- gyermekekkel megáldott. Negyvennégy olyan élet­pálya van e könyvben felsorolva, a melyre a leányok bátran léphetnek, a melyben szorgalom és kitartás­sal jövőjüket biztosíthatják. És a szerzők nemcsak részletesen ismertetik a felsorolt női életpályákat, hanem gyakorlati utasításokkal is szolgálnak arra nézve, miként kell ezen életpályákra előkészülni, mily lépéseket kell azok elérhetése cséljábol tenni, hol lehet az egyik vagy másik életpályához megki- vántató kiképzést és képesítést megszerezni A könyv­ben tehát mindenki minden ilyen kérdésre hasznos útmutatást talál s igy bátran folyamodhat hozzá. A »Női életpályák« megrendelhetők a Franklin-Társulat könyvkiadó hivatalában Budapesten (IY. Eegyetem- utcza 4. 8z,) Ára keménykötésben 1 korona 60 fillér. Gyulai élet. —/Márczius 15. — Várkonyi bukása, czigánybál, elmaradt kaszinó-estély, tavasz — Tekintettel arra, hogy az idén választások után vagyunk s a jó nép eltalálná félejteni a nevét annak, akit a központ leküldene a márczius tizen- ótödiki hazafias tűz mesterséges fujtatására, — az idén nem küld le a központ senkit s mi árván, egy magunkban kell, hogy lelkesedjünk a márczius tizenötödiki eszmékért, egymagunkban' kell, ’ hogy megünnepeljük a magyar szabadságharcz dioső prológusát, a márczius 15-ét, a szabadság, egyen­lőség és testvériség napjának bajnalhas idását. — Valószínű, hogy nehéz mesterség lesz, mert meg­szoktuk már, hogy más verje a mellét helyettünk, megszoktuk már, hogy márczius tizenötödikén olyan hazafias szónoklatokat halljunk, mely szerint „igen szép a szabadság, egyenlőség, testvériség, de' még szebb lesz, ha engem választatok, kedves polgártársaim“, — de hát megnyugodván a meg- változhatatlanban, nyugodjunk bele, hogy az idei márczius tizenötödike, a még csak öt év múlva bekövetkezendő képviselőválasztásokra nézve nem értékesíthető. A választások utáni szélcsend érezhető az idei márczius tizenötödikén. Máskor ilyenkor már öles plakátok hivták a népet a Kossuth-térre ün­nepelni s főkorteseink tizfontos öklökkel verték sörtől dagadó hazafias kebleiket, az idén mindez csendesebben történik, bizonyítékául annak, hogy a hazaszeretet csak választások előtt „fizeti ki magát.“ Mindezen dicső dolgok azonban — amelyek erős anyagot szolgáltatnának az elmélkedésre — ne zavarják meg a márczius tizenötödikénket. Pró­báljuk egyszer politikai utóiz és haszon nélkül megünnepelni a márczius 15 ót hátha szebb, hátha magaszlosabb lesz idei ünnepünk a tavalyiaknál 1 Ne jusson eszünkbe az idei márczius 15-én, hogy ki a 48-as, ki a néppárti, ki a mameluk és ki az izraelita, csak az jusson eszünkbe, hogy ki a ma­gyar ! Mert minden magyar embernek jussa van a márczius 15-ke megünneplésére s igen sokan ma­gyar emberek nem vettek részt a múltban a poli­tikai izü márcziusi ünnepélyekben azért, mert jóizlésük tartotta őket vissza tőle, mert igazi ma­gyarok, mert fájt nekik, hogy oltárukat a vásárra hurczolják, hogy a szentséggé lett márczius 15-ét korteseszközül használják. Egyszóval a választások nem zavarta társa­dalmi béke jegyében indulhatna meg az idei már­czius 15 ki mozgalom, amely mozgalomból ugyan egyelőre csak a bankettekről tudunk. De hát jól van ez igy is 1 A mig bankett van, addig él a magyar, mert a magyarnak faji sajátsága a ban- kettirozás s ha csak két magyar embert hagyna is a világon a mindent elpusztító önkény, úgy az az életben hagyott egyik magyar ember bizonyosan „szállna“ a másik életben hagyott magyar ember­hez, emelvén poharát a hazára. Ne búsuljunk tehát a haza sorsán addig, amig bankettre hívnak ben­nünket, hanem menjünk el a bankettre, hiszen fehér asztal méllrtt puhábbak a szivek s fogéko­nyabbak a hazafias eszmék befogadására, mint máskor az élet napi harozában. — Nem mondom, hogy a „fél liter* is nem járul hozzá, hogy a hazafias hangulat emelkedjék, de hát ez se baj. „Bort megissza magyar ember, jól teszi“, mondja a koszorús költő s azért mégis a szabadság szel­lője leng a szónoklatokkal és szivarfüsttel megter­helt bankettlevegőben, mert ilyenkor szabadnak érzi magát mindenki s a legjámborabb papucs­bősnek is — kapukulcs van a zsebében. — A sza­badság modern jelképe. ♦ • * Mig mi — amint az idei márczius 15-iki han­gulatból is kitűnik — régen túl vagyunk a válasz­táson, a szerencsés gyomaiakra triplán mosolygott a sors s október óta folyton képviselőt választani van módjukban. Végre azonban ö náluk is csak el­pihen a „hazafiasság“. Sikerült ugyanis a héten be­fejezni a gyomai képviselőválasztások sorozatát s a mi még nagyobb siker, sikerült leverni Várkonyit, a népmaszlagositó szocziálista vezért. Mert amennyire igaz, hogy a magyar parlamentben helye volna már a szocziálizmusnak — hiszen mindenikünk szocziá­lista egy kicsit — annyira igaz, hogy a népbolon- ditónak nincs helye ott, ahol a haza sorsát intézik s igy minden józan magyar ember csak örülni tu­dott a Várkonyi bukásának. Csilingelt is a telefon csütörtökön eleget s a hét eseményeinek központja megyeszerte a gyomai választás volt, ez iránt érdek­lődött az egész vármegye. * * * A hétnek a másik érdekes eseménye lett volna az 5-iki czigánybál, de úgy látszik a czigánynak fátuma a rósz idő, mely üldözi a czigányt, akár sátor alatt lakik, akár polgárosult állapotban, ban­dában szolgálja a magyar zenét s éppen czigánybál napjára olyan nekiveszekedett bolond idő váltotta fel az addig szép tavaszt, hogy a szél majd elvitte a pavillont hálástól együtt. Persze, hogy a publikum fele otthon maradt, de azért a czigánylegények nem hagyták magukat s reggelig tartó olyan bohém-murit tartottak, hogy csak úgy folyt a „lóvé* meg a „piesz“, hátha még az idő szép lett volna és eljött volna az ígérkezett nagy közönség, hogy verje meg a „Djevla /“ * # * A kaszinóbál meg elmaradt, ami a böjtbe hosz- szabbitott farsang csődjét jelenti. Úgy történt a dolog, hogy nem igen készült senki a mulatságba, pedig a kaszinóbálok, a legutóbbi időben rendsze­rint jó mulatságok szoktak lenni, ahol mindig több a tánezos, mint a tánezosnő. Ezt a nem készülődést tehát nem indolencziának tudhatjuk be, hanem an­nak, bogy itt a tavasz, vége a téli mulatságoknak. A tavasz meleg verőfénye kicsalja a publikumot az utczára s a napsugár hevét élvezve elfelejtkezünk a soupercsárdások tüzéről, a természet ébredésének nagy lüktetése belenyillalik a sziveinkbe, kellemes zsibongás járja át tagjainkat, vágyak, érzések, sej­telmek keletkeznek bennünk, melyek hangulatot, érzelmet, gondolatot keltenek s a tavasz csókjától mámorosán nem gondolunk többé a báltermek zárt, nem természetes légkörére. Szerelmesek leszünk a természetbe, a napba, a földbe, a rügyező bokrokba, a foszlányos felhőkbe, a mosolygó kék égboltozatba s valósággal átalakulunk, újra születünk. Ezt okozza a tavasz, az annyiszor megénekelt, az irodalomnak minden évben uj témát adó, min­dig várva-várt, mindig és mindenki által szeretett szép tavasz, mely meghozza az első ibolyát — s az első számlát a tavaszi toalettről. . . —re. Közgazdaság. Felhívás a lótenyésztő gazdaközönséghez. Békés- és a szomszédos vármegyék lótenyésztése örvendetes haladást mutatott a legújabb időkig nem­csak számban, de minőségben is. Ezzel szemben azonban az a szomorú és visszás tény is tapasztal­ható, hogy a mily arányban halad lótenyésztésünk, olyan arányban hanyatlanak azok a lóvásárok, a melyeken a tenyésztő ezelőtt biztosan eladhatta és jól értékesíthette felvezetett lovait. E tekintetben főleg a nagy Alföldön tapasztalható a legtöbb panasz, mert mig a dunántul Győr, Székesfehérvár, st dunán- innen Érsekújvár biztos piaczai még a mai napig is a jó lovaknak addig az Alföldön manap már szám­bavehető vásár nincs. Szabadka messze van, Gynla, Nagyvárad nem sokaf ígérő vásárok többé; melyekre a tenyésztő sem számíthatván tenyészetének biztos értékesítésére — el sem megy; az elsőrendű vevők is ez oknál fogva — nem lévén biztosak a felöl, hogy szükségletünknek megfelelő anyagot vásárol­hatnak, figyelmen kívül hagyják azokat. Épen ezért mind általánosabb lesz a panasz, hogy a mai vásári állapotok mellett nem fizeti ki magát a lótenyésztés, és ez természetes is, mert arra, hogy értékes lova­inknak megfelelő állandó kelete és ára legyen, első feltétel egy olyan vásár, melyet elsőrendű külföldi lókereskadök évről-évre felkeresnek elég nagy szám­ban arra, hogy egymásnak konkurrentiát csináljanak, ennek pedig ismét élőfeltételel hogy az illetők biz­tosan tudják hogy a vásáron, a melyen megjelennek, nagyobb mennyiségű elsőrendű anyagot is találnak. Ennek szükségességét belátván, a Békésmegyei Gaz­dasági Egyesület elhatározta, hogy minden lehetőt elkövet egy ilyen elsőrendő vásár létesítésére, még pedig a nyitramegyei érsekujvári luxus lóvásár min­tájára. Hogy tehát a fentebb leirt czél elérhető legyen, Egyletünk elhatározta számítván Békéscsaba támo­gatására. hogy ezután minden évben — még pedig április 24-én, azaz Szt.-György napján luxus lóvásárt rendez Békéscsabán, oda Németország, Francziaország, Schvájcz, Szilézia és Ausztria-Magyarország legelsőbb rendő lókereskedőit meghívja, konzultusaink révén a külföldi államok hadsereg szállítóit értesíti és lehe­tőleg kieszközli kormányuknál is a katonai lóvásárt Kellő számú vevő megjelenése azonban csak úgy biztosítható a jövőre, ha tenyésztőink is mentül nagyobb számban keresik fel jó lovaikkal ezen vásárt. Itt az alkalom gazdatársaim Békés-, Arad-, Csongrád-, Jász- nagykunszolnok-, Biharvármegyék lóálományának szine-javát bemutatni s ez által délmagyarország lovainak értékét és minőségét a külföld előtt meg­ismertetni, mert ha az egy-két éven át rendezett luxus lóvásáron megismeri a külföldi lóbereskedő lóanyagunkat, biztosan hiszem, hogy felkeresi az ezután is, nemcsak e vásár terminusán, hanem idő­közben is istálóinkat. Gazdasági Egyletünk nem kiméivé sem időt. sem pénzt, sem fáradságot, min­dent elkövet gazdáink érdekében eme vásár sikerét biztosítandó, már most önökön a sor, akik lótenyész­téssel foglalkoznak, hogy ez eszmét felkarolva, lova­ikat mentül jobb állapotban és mentül nagyobb számban hajtsák fel — e fontos érdeket a részvét­lenség hiányában elbukni ne engedjék! Hogy a meg­jelenő vevőke a felhajtás nagyságáról némiképpen tájékozhassuk, hogy a beérkező lovak részére kellő számú tiszta éz ragály mentes istállóról, valamint esetleg széna és abrak szükségletéről gondoskodhas­sunk, a bejelentéseket kérem az Egylet titkári hiva­talának ozimezve, boküldeni. Hazafias üdvözlettel A Békésmegyei Gazdasági Egylet; Pfeiffer István, titkár. Dr. Zsilinszky Endre, elnök. Törvényszéki csarnok. Kirendelés. Az aradi ügyvédi kamara néhai Brddy Adolf ügyvédi irodája részére gondnokul dr. Kóhn Mór gyulai ügyvédet rendelte ki. Csőd. Weiszbrunn Fiilöp szeghalmi be nem jegyzett kereskedő ellen a kir. törvényszék a cső­döt elrendelte. 'Tömeggondnokul Sárréti János szeghalmi ügyvédet, helyetteséül dr. Kóhn Mór gyulai ügyvédet nevezte ki. Bejelentési határidő április 22 ike. Gondatlanság. Özv. Nagy Józsefné a szeghalmi határon 1901. évi augusztus 13-án 10 éves Sándor nevű fiával a Sebes-Körösre ment és a szívbajos fiát pedig magára hagyta egy régi fürdőházban, melynek kiálló gerendájára lépett a gyermek, azon­ban elérte a szivbaj és belefulladt a vizbe. A kir. törvényszék pedig nem látván gbndatlanságot, mert a véletlen müve volt, hogy rendes fürdőhelynél halt el, felmentette a terheltet a vád alól. Verekedés. Csják Gelhán András a békéscsabai paraszt duhajkodó legények vezére többedmagával mulatott 1900. deczember 30-án és a mint mentek, nagy duhajkodással az utczán, Fabulya Mátyás háza előtt piszkolódtak, mire ez megszólította őkét, hogy távozzanak onnan, de vesztére, mert a vezér 3 nagy ütést mért a fejére, a miért a magáét vé­delmezte ; szólj igaza*, betörik a fejed. A vezér azonban megszökött és csak e hó 3-án került elő mikor is a kir. törvényszék minden be nem igazolt védekezése daczára egy havi fogházra Ítélte. Az Ítélet jogerős. Heti piacz. Gyula, márczius hó 7. A budapesti árutőzsdén úgy a hajózás meg­kezdése, valamint a vetések kedvező állása folytán, a hangulat folyton lanyha, különösen búzánál a hét folyamán az árak ismét 10—15 fillérrel vissza mentek. Heti piaczunkon nagyobb felhozatal mellett eladatott 50 kilogrammonként koronába ; búza ...................870—9*—ig taka rm. árpa . . . 5*20—5'40-ig zab ...... 6-50—6-70-ig kukoricza .... 4*80—4'90-ig

Next

/
Thumbnails
Contents