Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-03-09 / 10. szám
A Hentaller-párt lehangoltságát egyszerre teljes bizalom váltotta fel, két óra után impozáDB menetben közel háromszáz mezöberényi, dobozi és kondorosi Hontaller szavazó vonult be. Ezek a második küldöttségnél gyors egymásutánban adták le szavazataikat, ugyanekkor szavazott az első küldöttségnél a tisztán Hentaller-párti Füzesgyarmat, úgy, hogy csakhamar Hentaller került többségbe. Háromnegyed báromkor volt az első küldöttségnél Hentallernek 429, Yárkonyinak 242 a másodiknál 210, 465 1235/1902. Gyulaváros tanácsától. összesen : Hentallernek 639, Yárkonyinak 707 Egy óra múlva, háromnegyed négykor az elsőnél Hentallernek 530, Várkonyioak 242 másodiknál | 332, | 471 összesen: Hentallernek 862, Yárkonyinak 713 Ettől kezdve félórán át minden küldöttségnél Hentaller-pártiak szavaztak és fél 5 felé Hentaller 333 szavazattal volt előnyben. Ez volt Hentallerék legnagyobb többsége, mely azonban később az elmaradott Yárkonyi-pártiak tömeges szavazása folytán rohamosan kezdett apadni. Egynegyed hatkor volt Hentallernek az első küldöttségnél 606, a másodiknál 442, összesen 1048 szavazata. Várkonyinak az elsőnél 325, a másodiknál 543, összesen 868 szavazata, mely utóbbi rövid 20 perez alatt 946-ra emelkedett. A Várkonyiék tartalékja nem akart kifogyni és általános konsternácziót idézett elő szavazataik folytonos emelkedése. Hat órakor ez volt az arány I. küldöttségnél Hentaller 608, Yárkonyi 398 II. küldöttségnél Hentaller 444, Várkonyi 607 összesen : Hentaller 1052, Várkonyi 1005 Pár perez múlva Hentallerék előnye csaknem 20 szavazatig leszállott. Ekkor azonban teljesen elfogytak a Yárkonyi-párti szavazók és egynegyed hétkor, a második küldöttségnél félnyolra kitűzték a zárórát. Az első küldöttségnél még elmaradt Hentaller-pártiak szavaztak. Félhótre igy alakultak a szavazatok: I. küldöttségnél Hentaller 670, Várkonyi 400 II. küldöttségnél Hentaller 449, Várkonyi 629 összesen : Hentaller 1119, Várkonyi 1029 Hét órakor az első küldöttségnél is kitűzték a zárórát egynegyed kilenczre. Hentallernek 1191, Várkonyinak 1044 szavazata volt. A záróra alatt csak néhány szavazat adatott még be és egynegyed kilenezkor befejezték a mindvégig érdekes választást a melynek eredménye a következő : Hentaller Lajos kapott az első küldöttségnél 746, a másodiknál 449, összesen 1195 szavazatot. Várkonyi István kapott az elsőnél 411, a másodiknál 634, összesen 1045 szavazatot. Dr. Darvas Mihály kapott az első küldöttségnél 3 szavazatot, a másodiknál egyet sem. Összesen tehát 2243 szavazatot adtak be; ily nagy érdeklődés az 1892. évi választás óta nem volt a kerületben. Dr. Daimel Sándor választási elnök a községháza ablakából hiidette ki az eredményt, a mit a Hentaller-párt nagy éljenzéssel fogadott. A Várkonyi párt túlnyomó része ekkorra már csendben eloszlott. A győztes párton csakhamar kigyuladtak a fáklyák és hatalmas tömeg vonult az uj képviselő szállása elé, a honnan riadó lelkesedés közepette kisérték Hentallert a községházára. Itt dr. Daimel Sándor szép beszéd kíséretében nyújtotta át neki a mandátumot, a melyet a kerület választóinak többsége bizalommal tesz le a szép politikai múlttal biró képviselő kezébe. Hentaller Lajos meghatóban mondott köszönetét az elnök üdvözlő szavaiért. Kifejezést ad annak, hogy nem politikai küzdelem volt a mai, hanem társadalmi harcz, melyben a kerület minden józanon és tisztességesen gondolkozó polgára pártkülönbség nélkül sietett az ő támogatására, ezért ő különösen a más politikai elvet valló választó polgároknak, valamint saját párthiveinek is köszönetét mond, felbiván őket, hogy egyesült erővel igyekezzenek elnyomni azt a veszedelmet, mely egy izgató szavára a kerület békéjét fenyegeti. Hentaller ezután a városháza ablakából a néphez is beszédet intézett, majd a győztes párt Holier vendéglőjében győzelmi lakomára gyűlt össze, hol sokáig lelkesen ünnepelték az uj képviselőt, a ki másnap már meg is jelent a képviselőházban. * • * Érdekesnek tartjuk közölni annak kimutatását, hogy a pártok a kerület községeiben miként oszoltak meg. Szavaztak pedig: Hirdetmény. Gyula város tanácsa, mint I. fokú iparhatóság ozennel közhírré teszi, hogy Schmidt Gyula gyulai lakos a város tulajdonát képező faiskola telkén eladási czélra szolgáló lőpox raüstácr létesítését kérelmezvén az 1884. évi XVII. t.-cz. 25. és következő §§-aiban előirt helyszíni tárgyalás 1902. évi márczius hó 12-én délután 3 Órakor fog megtartatni. Miről a közönség és az érdekelt birtok szomszédok oly figyelmeztetéssel értesittet- nek, hogy amennyiben a raktár létesítése ellen bármi oknál fogva kifogást akarnak emelni, azt a tárgyaláson személyesen élőszóval, vagy írásban adják be annál inkább, mert a telep engedély — ha csak azt köztekintetek nem gátolják — kérelmezőnek ki fog adatni. 1 Gyulaváros tanácsának 1902 1-én tartott üléséből. Dutkay Béla, polgármester. márczius 80 1—1 Dr. Varga Lajos, rendőrkapitány. H Gyomáról Hentallerre 296 Várkonyira 108 Szeghalomról 77 79 n 109 Füzesgyarmatról 77 191 n 4 Körösladányból ti 80 77 129 Vésztőről 77 101 7» 61 Mezőberényből „ 243 7) 170 Köröstarcsáról 7» 27 ff 112 Endrődről n 13 77 346 Kondorosról n 80 77 — Dobozról 77 85 ff 6 Összesen n 1195 77 1045 Dr. Darvas Mihály szocziáldemokrata 3 szavazatát Gyomáról kapta. így ért véget a gyomai választás a legnagyobb rendben, minden hatósági beavatkozás szüksége nélkül. A Várkonyi párt erősségének tudatában tartózkodott minden rendzavarástól és komoly nyugalommal küzdötte végig a harezot, legyőzetése után pedig csendben szétoszlott. r e k. Márczius tizenötödike. Tavasz van. Rügyeznek a fák, virágát bontogatja a korai ibolya s a már- cziusi szellő csókjától ébredezik az alvó természet. A hosszú tél után álmaiból felébredve nagyot nyújtózik a föld, közös szülő anyánk s minden a mi rajta él, minden a mit a tél zordsága börtönébe zárt, alvó rügy és pihenő mag, alvó sejtelem és nyugvó szenvedély kitörni vágyik börtönéből a mindnyájunknak életet adó föld megmozdulására. Tavasz van. Tavasz jön a tél után a természetben, tavasz jön a tél után a históriában. A föld szült mindnyájunkat, mindénünket ez adja meg s minden alakulás, minden életmozzanatunk a föld, életének hasonmása. A természet képezi tükrét minden mesterségesen alakult dolognak s a legnagyobb fejlődöttségben, a legkomplikáltabb evoluezióban is természet örök törvénye uralkodik. Márczius tizenötödikének, a magyar alkotmány tavaszának be kellett következnie a hosszú tespedés után, az alkotmány tele után. A természet parancsa voltl hogy végig zúgjon a szabadság vihara Európán s megrázkódtassa a szolgaságban tespedő földet az uralkodók lábai alatt. Petőfi és a márcziuBÍ ifjak szereplése a természet törvényének érvényesülése volt. A „Talpra magyar“ volt oIbő paragrafusa e törvénynek s a „szabadság, egyenlőség és testvériség“ az intencziója. Szép idők, magasztos emlékek, a melyekre jól esik kegyeletteljesen visszaemlékezni. Ünneppé avatta e szent napot a magyar, nem hivatalos ünneppé, mert erre nem kell őt kötelezni. Sokkal jobb helyen van beírva e nap, mint a naptárban, a magyarul dobogó szivekbe van belevésve. Erre tanítja magyar ember a fiát, ezt hagyja örökségül az apa unokáinak. Márczius tizenötödikét ma már minden magyarlakta helyen megünneplik s meg fogják ünnepelni időtlen időkig. A forma mellékes, a fő az, hogy magyar ember 8ohsem feledkezik meg márczius 15-éről. Legyen az istenitiaztelet, vagy estély, bankett vagy táncz- vigalom, legyen formáiban bárminő szerény, jól esik látni azt az egységet, mely a magyarnemzetben e napon megnyilatkozik. Ünnep van mindenütt, .faluban és városban. Paloták és kunyhók közt egyaránt. Gyulán ez idén is nagy kegyelettel tartják meg márczius tizenötödikét. Az ev. ref. templomban délelőtt 8 órakor lesz a szokásos isteni tisztelet, hol Domby Lajos lelkész fogja imába szőni a nagy nap jelentőségét. A gyulai 48-as kör testületileg, saját zászlója alatt részt vesz az ev ref. templomban tartandó istenitiszteleten. Délután arra hivatásos szónokok fogják a nemzeti ünnep nagy jelentőségét méltatni a Magyar Király előtti Kossuth-téren. Este pedig társas közvacsora lesz a népkerti pavilion nagytermében, tánczmulatságga egybekötve. A részvételi jegy ára személyenként 1 korona 40 fillérben lett megállapítva s jegyek előre válthatók Huszka J. -népkerti vendéglősnél továbbá a 48 as kör és Józsefvárosi olvasókör helyiségében. A kör elnöksége hazafias tisztelettel felkéri Gyula város nagyrabecsült polgárait és po) gárnőit, hogy a délutáni ünnepélyen, valamint az esteli közvacsorán minél nagyobb számban megje lenni s részvételi jegyeiket legkésőbb szombaton délig megváltani szíveskedjenek. Este csaknem minden társaskörben bankett lesz, melyek közül a a város legtekintélyesebb testületé, a gyulai polgárt kör bankettje szokott a leglátogatottabb lenni Hasonló bankett lesz az újvárosi olvasókörben, a gyulai kaszinóban és Herodek István Otthon vendéglőjében is. A közigazgatási bizottság márczius havi rendes ülését folyó hó 10-én fogja tartani. Küldöttség a kereskedelmi miniszternél. A nagyvárad—szegedi vasúti közlekedésnek a forga lom követelményeinek megfelelőbbé tétele s a gyorsvonat közlekedés beállítása iránt nagyarányú küldöttség járt a héten Budapesten, a kereskedelmi ministernél Lukács György főispán vezetése alatt, Békésvármegye, Nagyvárad és Hódmezővásárhely törvényhatósígok és az érdekelt kereskedelmi és parkamarák részéről. A deputácziót 3-án fogadta a miniszter. Tagjai voltak e deputácziónak a főispánon kívül Gyuláról : Dutkay Béla polgármester, Diósy Béla, Reisner Ede, Weisz Mór. Békéscsabáról : Décsey József és Korosy Lágzló jegyző. Nagyváradról : Barabás Béla országgyűlési képviselő, Rimler Károly h. polgármester, Sarkadi Lajos iparkamarai titkár. Szalontárói : Nagy Márton főszolga- biró. Hódmezővásárhelyről : Juhász Mihály polgármester, Endrey Gyula országgyűlési képviselő, dr. Szalay József rendőrfőkapitány és Aradról : Kris- tyóry János iparkamarai elnök. Lukács György főispán volt a nagyarányú küldöttség szónoka, ki a mozgalomnak lelkes vezére volt s a következőkben adta elő a küldöttség kérelmét : Előadta, hogy a mostani vasúti közlekedés Nagyváradról Békéscsaba, Arad és Szeged felé nagyon rósz, mert a járások száma igen kevés, a napi elosztás nagyon rósz, az utazás pedig túlsók időt vesz igénybe, mert Csabán rendkívül sokat kell várni s igy az utazás csak megszakítással folytatható. A küldöttség által képviselt törvényhatóságok, érdekelt városok s kereskedelmi és iparkamarák azt kérik tehát, hogy a nagy forgalmú s lényeges gazdasági és kereskedelmi érdekeket érintő vonalok menetrendjét a tavaszi uj menetrend megállapítása alkalmával gyorsabbá, sűrűbbé alakítsák át. — Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter nagyon szívesen fogadta a deputácziót és nagy figyelemmel hallgatta végig a főispán beszédét s azután válaszában kijelentette, hogy a dolgot fontolóra veszi. Belátja a kérelemnek indokolt voltát, mérlegeli annak a kereskedelemre nézve is nagy horderejét s tőle telhetőleg mindent megtesz s egyelőre a közlekedés gyorsabbá tételéről már most gondoskodik és pedig az által, hogy Csabán a vonatok tartózkodási idejét rövidebbre veszik s amennyire az általános menetrendbe az előadott kívánságok beilleszthetők, azok megvalósításáról szintén gondoskodni fog. A küldöttség zajos éljen zéssel fogadta a miniszter válaszát s azután sorban szóba állt a deputáczió minden tagjával, barátságosan kérvén informácziókat tőlük az ügy miben állásáról. Azután Lukács főispán köszönő szavai után kezet szorított a deputáczió tagjaival, kik a miniszter lekötelező nyájasságától, komoly Ígéreteitől reményte'.ten jöttek haza a fővárosból. A miniszter ígéretéből kifolyólag — melyet bizonyára utódja, a pár nappal később kereskedelmi miniszterré kinevezett Horánszky Nándor sem fog megmásítani — bizton remélhetjük a közlekedés ezen mizériáinak közelebbről való megszűnését. Kirchner ezredes távozása. Folyó hó 2-án a gyulai 2-ik honvéd gyalogezred tisztikara saját helyiségeiben fényes estét rendezett távozó parancsnokának tiszteletére. A vacsora folyamán Hűl Fe- rencz százados a tisztikar nevében beszédet intézett a búcsúzéhoz, Szívhez szóló meleg szavakban fejezte ki a saját és bajtársainak sajnálatát az ezredparancsnok hirtelen távozásán, méltatta kiváló ér demeit és köszönetét mondott végül az ezredes szeretetreméltó bájos és nagymüveltségü nejének ama szives fáradozásért, melylyel idejét mindenkor az ezred társadalmi életének fellendítésére szentelte. Kirchner Hermann ezredes meghatottan válaszolt. Megköszönte bajtársainak őszinte ragaszkodását és a készséges támogatást, melylyel őt nehéz állásában segítették’. Dicsérőleg nyilatkozott az ezred kiváló minőségéről, mely működését itten könnyűvé tette. Az est mindvégig rendkívül meleg hangulatban folyt le. Az ezred kebelébe tartozó 3-ik zászlóalj képviseletében, Jászberényből Obrin- csák István és Mayer Pál századosok jelentek meg. Az urak ez alkalommal teljes díszt, a hölgyek estélyi toilettet öltöttek. Másnap este együtt vacsorázott a tisztikar hölgyeivel és a távozó ezredes párral a „Komló“-ban. Onnét féltiz órakor ki- kocsizott a társaság az állomásra. A bucsuzás igen megható és impozáns volt. Az urak tiszteletük jeléül gyönyörű virágcsokorral kedveskedtek Kirchner Hermannénak. — E helyütt megemlítjük, hogy az uj ezredparancsnok Petőcz János alezredes valószínűleg e hó 10-ike táján érkezik állomás helyére kinek érkezése elé a legnagyobb bizalommal tekint a tisztikar. A békés-bánáti ev. ref. egyházmegye gondnoki és jegyzői állására a szavazás el van rendelve s a szavazatok márczius 28-ig beküldendők az es- peresi hivatalhoz. A hódmezővásárhelyi egyház a maga 8 szavazatát dr. Hajnal Istvánra és dr. fío- doky Zoltánra adta. Nagy valószínűséggel dr. Hajnal István lesz gondnokká s dr. Bodoky Zoltán jegyzővé megválasztva. A polgári községi iskolaszék f. hó 2-án d. e. Popovics Jusztin polgármester helyettes elnöklete alatt tartotta alakuló ülését, a melyen a képviselő- testület által választott és az ülésen megjelent iskolaszéki tagok a törvényben előirt esküt letették. Iskolaszéki elnöknek lelkes éljenzések között Jant80vits Emil, alelnöknek Schmidt József, gond noknak dr. Follmann János, az ismétlő s tanyai iskolák gondnokául Kovalszky József, jegyzőnek Abafi JánoB választatott meg. Az iskolaszékkel egy idejüleg újonnan alakult az ovodai felügyelő-bizottság is, a melynek nőtagjaiul megválasztattak : Deimel Lajosné, dr. Kovács Károlyné, Popovits Jusztinná, özv. Fábry Mártonná, özv. Ferentzy Alajosné. özv. Billitz Vilmosné, Biberea Péterné, Mátray Jánosné, Schröder Istvánná. Az uj iskolaszék tagjaiul a képviselőtestület különben a következő városi képviselőket választotta be : Jantsovits Emil, Schmidt József, dr. Folmann János, Keller Imre, Ludvig Mihály, Sál Sebestyén, Schröder Kornél, Múlt József, Czinczár Adolf, Gerlein Reinbart, Kukta Ferenoz, ifj. Miskucza György, Popovits Jusztin, Dutkay Béla, Hoffmann Alajos, dr. Ladies László, K. Schriffert József, Reisner Emánuel, Kóhn Dávid, dr. Bodoky Zoltán, dr. Daimel Sándor, Diósy Béla s Vidó Jánost. Tagjai az iskolaszéknek a törvény értelmében a hitfelekezetek lelkészei is. Vármegyei pénztárak államosítása. A vármegyei pénztárak és számvevőségek államosításáról szóló törvény 1902. évi I. t.-cz. alakjában szentesítést nyert és a múlt hó végén megjelent az Országos Törvénytárban, a mely megjelenéstől számított 14 nap alatt az uj törvény életbe lép és a jelenleg várm. szolgálatában álló pénztári és számvevőségi tisztviselők rendelkezési állapotba kerülnek s eddigi szolgálati éveik alapján fognak a megfelelő állami ranglétrába Boroztatni s eddigi és uj fizetéseik közt mutatkozó esetleges különbözeteket személyi pótlék gyanánt kapják. E törvény- czikk életbeléptetésével gyökeres változások történnek a vármegye életében, mert az igy pénzkezelésétől megfosztott, mintegy gyámság alá vett vármegye, csonka szervezet marad, melynek meg- számlálvák napjai s a mely Szent István kora óta való sok százados fenállása után valószínűleg szintén államosittatni fog. Hogy az uj törvény hasznos-e, vagy haszontalan a közre nézve, annak elbírálásába nem bocsátkozhatunk, egyelőre csak ama főbb változásokról szólunk, melyek az uj törvény életbeléptével előállani fognak. A megyei pénzeket az adóhivatalok fogják kezelni az a fölötti rendelkezési jog azonban továbbra is a vármegye illetve az alispán kezében marad. Annak gyümöl- csöztetése, takarékpénztárakban való elhelyezése, magánfeleknél kölcsönüi való elhelyezése továbbra is megengedtetik a vármegyéknek, a költségvetéseknek szigorú betartására azonban a pénzügyi hatóság felügyel. Az uj lörvény előreláthatólag tetemes munkaszaporulatot fog előidézni a vármegyei jegyzői teendőknél, mert az eddig a számvevőség által készített utalványozásokat a vármegyei jegyzői tisztség fogja csinálni a pénzügyigazgató-' ság ellenjegyzésével. A községek pénzkezelésének vizsgálatára a járási számvevői állásokat és a megyei teendők ellátására a pénzügyi számvevőségeknél szükséges állásokat ha tekintetbe vesszük, a hangoztatott személy, munka és költségmegtakarítás alig ha fog előállani. Az uj törvény a vármegyék számvevőségei és pénztári személyzeténél — kik szívesen várták volna az államosítást a belügyi tárcza keretében — a kedvezőtlenebb szolgálati viszonyokkal biró pénzügyi tárczába való beosztás folytán, nagy elkedvetlenedést okoz. Az uj törvény végrehajtásával a belügy és pénzügyminiszter bízattak meg. Az Orosháza—szentesi vasút építésének ügye már évek óta húzódik, de a létesítésre irányuló törekvés még mindig nem vezetett eredményre. Úgy látszik a tervezők ennek daczára nem hagytak fel szándékukkal, mert Gerster Béla és társa újból az előmunkálati engedély érvényének meghosszabbításáért folyamodtak, a mit a kereskedelemügyi minister meg is adott nekik. Uj gyógyszertár. A törvényhatóság véleménye alapján a belügyminiszter Békéscsaba Erzsébethely nevű részében egy önálló személyes üzleti jogú gyógyszertár felállítását engedélyezte és a felállítás jogát Törzs Kálmán szarvasi lakos okleveles gyógyszerésznek adományozta. Sorozás Szeghalmon. Márczius hó 1-től 5-ig tartották meg Szeghalmon a sorozást dr. Bodoky Zoltán vármegyei főjegyző, mint kiküldött polgári elnök vezetésével a következő eredménynyel: Fel- hivatott a sorozásra 649 hadköteles, tényleg előállott 617. Ezek közül besoroztatott az ujonczjutalék javára 147, a póttartalékba 14, visszahelyeztetett 308, fegyverképtelennek találtatott 110, távol maradt a sorozástól 32 egyén. A sorozást e hó 13-án Békéscsabán folytatják. Tavasz. Ha tél nem lenne, a sárga nosztalgia sem vágyódnék a tavasz után s a megszürkült lelkű Oszvaldok nem jajonganának, hogy adjuk vissza nekik a napot. A temperatura nagyon mellékes dolog. Ha nem is volt hideg, de tél volt, aludt a természet s mikor ez ébredezik, mikor az első rügyet kipattanni látjuk, mikor megjelenik az első dongólégy, akkor meghal az elvont okoskodás. Mi földfiak ilyenkor nagyobb gyönyörűséggel nézzük a zöldhasu legyecskét mely az ablakpárkányra tűző verőfényen melengeti gyönge szárnyait. Oh tavaszi Kifürkészhetetlen nagy csodája az örökké változó anyagnak, mely nemcsak szalonkát, Szal- vator sört és ibolyát hoz az embereknek, de ger- jedelmével átalakítja a fiziológiát is, felkeltvén az egyedek vágyát, érzékét, erélyétis. Oh, mily csoda, hogy Caesart is márcziusban szúrta le az ébredező szabadság, hogy márcziusban kezdődött a Megváltás s márcziusban érik meg a forradalom. Tárjuk ki ablakainkat, bocsássuk be azt a csodát szobánkba s legyünk egyelőre napimádókká. Mert ezt a csodát a nap teszi s ne mondjuk kajánul, hogy csak azért van tavasz, mert a mi földünk nem átall a nap közelében keringeni.
