Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-03-02 / 9. szám

olnap délelőtt valóságos monstre deputáczió )gja a megokolt memorandumot a keres- edelmi ministernek átadni, ezzel is mani- ssztálván, hogy a vonatok szaporítása s egy elyesebb menetrend alkotása az alföld leg- ekintélyesebb, legnépesebb városainak és azok lágy vidékének kiváló közgazdasági, de sőt zocziális érdeke is. Nekünk csupán egyetlen szerény észre­vételünk van az ujabbi — reméljük, hogy jzuttal si keres — akczióhoz, a melynek meg­indításáért hálás köszönet illeti meg Lukács Glyörgy főispánunkat, nevezetesen az, hogy ba az államvasutak igazgatóságának elvi ki­fogása volna az ellen, hogy a szeged — nagyváradi vonalon létesítendő gyorsvonaton harmadosztályú vasúti kocsikat is közleked­tessen, (ámbár ez volna a kívánatos), akkor megelégednénk gyorsvonat helyett gyorsított személyvonattal is. A Nagyvárad, Szalonta, Sarkad és ezek vidékéről Gyulára s Csabára reggel érkező közönségre nézve fontos, hogy harmadosztályon utazhassék, mert ha az ol­csóbb utazás kedvezményétől elesik, a csupán első- s másodosztályú utasforgalom mellett a kérdéses gyorsvonat igazán nem fizetné ki magát s a vonatszaporitás forgalmi jelentő­sége is nagyon szűk körre redukálódnék. A vármegye közgyűlése.^ Előre megjósoltuk, hogy kisebb érdeklődést! kelt az a tárgysorozat, a melynek elintézése a pénteki törvényhatósági közgyűlés feladatát képezte. Tényleg kevesen jöttek össze a vár­megye nagytermébe a bizottsági tagok, a helyi érdekű vagy kisebb jelentőségű tárgyak nem igen adtak alkalmat a vitára és ha egy békéscsabai ügynél egy obstrukczió számba menő hosszú beszéd el nem hangzik, talán még a délelőtt folyamán le­tárgyalták volna a hosszú tárgysorozatot. A közgyűlésen dr. Lukács György főispán el­nökölt és jelen voltak azon: dr. Fábry Sándor, dr. Bodoky Zoltán, dr. Daimel Sándor, Berthóty István, Kiss László, Eleméry Ferencz, Bandhauer György, Deimel Lajos, Kliment Gyula, Hegedűs Lajos, Ambrus Sándor, Veres József, Haán Béla, Maros György, Diósy Béla, Szabó János, Névery Albert, Gremsperger József, Schmidt József, Petne- házy Ferencz, Morvay Mihály, Dubányi Imre, dr. László Elek, K. Schriffert József, "Weisz Mór, Jantsovics Péter, Keller Imre, Bodoky Mihály, dr. Zöldy Géza, Lukács Endre, Haviár Lajos, Hajnal Béla, Popovits Szilveszter, Hoffmann Béla, Varságh Béla, Levandovszky Dezső, Aszalay Gyula, Dombi Lajos, Szathmáry Gábor, dr. Hajnal Albert, Végh Gábor, Korossy László, dr. Berkes Sándor, Csák György, Schmidt Iván, Sárossy Gyula, Sinszky Ferencz, Szabó Emil, dr. Frankó László, Bulla Sándor, Tobak István, Jankó Fervncz, Cs. Demkó József, G. Varga András, Südy István, dr. Bikády Antal, Boros János stb. bizottsági tagok. A főispán kevéssel kilencz óra után megnyi­totta az ülést, szívélyesen üdvözölvén az uj évben először összeült törvényhatósági bizottságot. Fel­hívta a törvényhatóság figyelmét arra, hogy már- czius hó 3-án a nagyvárad—szegedi vasúti közleke­dés megjavítása érdekében az érdekelt Bihar-, Csongrád- és Békésvármegyék közös küldöttsége fog tisztelegni a kereskedelemügyi miniszternél, kérvén a bizottsági tagokat, hogy e küldöttséghez minél többen csatlakozzanak. A közgyűlési meghívóval együtt a bizottság tagjaival közölt terjedelmes alitpáni jelentés felol­vasását mellőzvén, azt tudomásul vették és a benne foglalt indítványokhoz képest elhatározták, hogy az alföldi tüdőbeteg sanatorium létesüléseig a bu­dapesti sanatorium részére tett 10000 koronás ala­pítványt már most a megalakult József főherczeg sanatorium egyesületnek adják át, hogy azt a sa­natorium létesüléseig gyümölcsöztesse. Beliczey Istvánnak, a vármegye volt főispánjának halála fe­lett a közgyűlés mély részvétet jegyzőkönyvében fejezte ki, az özvegyhez rószvétiratot intézett és elhatározta, hogy a volt főispán arczképét 1200 koronáig terjedő költséggel közgyűlési terme szá­mára megfesteti. A számonkérőszéknek a vármegyei tisztikar te­vékenységéről szóló jegyzőkönyvét tudomásul vették. A belügyminiszternek az 1902. évi házi pénz­tári költségvetésre vonatkozó leiratára feliratot in­téznek hozzá, hogy a két szolgai állás rendszere­sítésére, az alispáni utiátalánynak a törvényhatóság által régebben történt felemelésére, az irodai szük­ségletekre, az árvaszéki vizsgálatokkal járó utazási költségekre, a fűtési többkiadásokra, úgyszintén a kapus fizetésének felemelésére szükséges 5184 ko­rona fedezhetése czéljából az állami javadalmazást ily összeggel emelje fel. A kereskedelmi miniszteri leirat az orosházi tanoncz-otthon segélyezése ügyében. A törvényható­ságnak nincs alapja e czélra, de a községek figyel­mét felhívják e hasznos intézmény támogatására. A III. transversalis müutnak zsáka—szeghalmi szakaszát, hogy a vármegye az építési munkálato­kat megkezdhesse, felvették a törvényhatósági út­hálózatba. A körösladányi gazdálkodási rendszer meg­változtatása ügyében hozott határozatot alaki szabálytalanság miatt megsemmisítették és uj sza­vazást rendeltek el. Az orosházi körállatorvosi állás fentartását el­rendelő belügyminiszteri rendeletre a vonatkozó szabályrendeletet módosították. A gyula—barakonyi keskeny vág ányu vasút ügyében felvilágosító feliratot intéztek a kereske­delemügyi miniszterhez, Komáromvármegyének a czigányügy rendezése ügyében, Győr városnak a tüdövész elleni védeke­zés tárgyában kelt köriratát tudomásul vették. Zsilinszky Mihály államtitkár meleghangú le­velét, melyben a 40 éves közszolgálati jubileuma alkalmával hozzá intézett üdvözletért mond köszö­netét, éljenzés között vették tudomásul. A kórházi gondnok fizetésének 2000 koronáról 2400 k.oronára való felemelése ellen Morvay Mihály szólalt fel, de a javaslatot Fábry Sándor alispán és elnöklő főispán pártoló szavai után elfogadták. A közkórház sebészeti osztályához egy segéd- orvosi és egy mütőszolgai állást, továbbá egy gé- pészsegédi és három ideiglenes ápolói állást rend­szeresítettek és a szükséges mütőszerek beszerzését engedélyezték. A közkórházi bizottságba dr. Hajnal István lemondása folytán dr. Hajnal Albertet választották meg.. A tiszti nyugdijszabályrendelet értelmezéséül kimondotta a közgyűlés, hogy a mennyiben a tiszt­viselő e minőségben töltött szolgálatával nyugdíj­jogosultságot szerzett, a nyugdijösszeg kiszámításá­nál a gyakornoki szolgálat is beszámítandó. A Paulovitz Béla árvaszéki kiadó nyugdíja­zására vonatkozó választmányi határozatot tudomá­sul vették. A régi árvaszéki épület bérletére az állam- épitészeti hivatallal kötött szerződést jóváhagyták A békési III. alkerületben a választások meg­semmisítése folytán uj megyebizottsági tag válasz­tást rendeltek el. Itt Korossy László kérdést inté­zett a lemondás folytán megüresedett állások betöltésére nézve, mire dr. Daimel Sándor előadó felvilágosította őt, hogy e helyek törvény szerint csak az év végével lesznek betöltbetők. Az államépitészeti hivatal utiátalányát az 1902. évre 8200 koronára felemelték. A békési bélmegyeri birtokból több részlet eladására vonatkozó szerződéseket jóváhagyták. Az aradi csendőrszárnyparancsnokság a fegy­vertartás rendszabályozása ügyében szabályrendelet alkotására kérte fel a vármegyét, de a közgyűlés mellőzte a szabályrendelet alkotását. Az alföldi kéményseprők ipartár'sulatának a kéményseprőti szabályrendelet módosítására irá­nyuló javaslatát szintén mellőzte a közgyűlés. A nagyszénási pénztárnok és utadószedő vá lasztás ellen beadott felebbezéB ügyében vizsgála­tot rendeltek el. fi r . A Pusztaszenttornyán megtartott albirói és pénztárnoki választást a felebbezés elutasításával megerősítették. Békés községnek a békéscsaba—békés—vésztői vasút útiránya ügyében hozott képviselőtestületi határozata ellen Morvái József és társai által be­adott felebbezést elutasították. Békéscsaba község szervezeti szabályrendeletének módosítása ügyében az állandó választmány java­solta, hogy a segéd és kezelőszemélyzeti állásokra ne a község által kívánt módon egy kijelölő választ­mány, haLem a főszolgabiró ejtse meg a jelölést, valamint, hogy a községi ügyész az elöljáróság tagjai közé soroztassék. Korossy László rendkívül hosszú beszédben, terjengős indokolással védi a község álláspontját, szerinte joga van a községnek kijelölő fórumok szervezésére, fez ügyész pedig csak megbízottja a községnek és az elöljárók közé nem sorozható. Tobak István helyesnek tartja az állandó vá­lasztmány állásfoglalását. Dr. Daimel Sándor a törvénynyel igazolja a javaslat helyességét, az pedig a községekben csak két jelölő fórumot ismer, a képviselőtestületet és a főszolgabírót, ha tehát a képviselőtestület választ, csak a főszolgabíró jelölhet, az ügyészt a községi alkalmazottak valamelyik csoportjába be kell so­rozni és az állás természeténél fogva az csak elöl­járó lehet. Keller Imre szerint a község, inig jelen szer­vezetben van, tartsa magát a község részére meg­szabott korlátokhoz, ha pedig a korlátokból kinőtt, vegyen fel valamely más 'szervezetet, de község neve alatt a rendezett tanácsú városokra megálla­pított jogokat nem gyakorolhatja. Jantsovits Péter ajánlja, hogy az ügyészi állás, mint árvaszéki ügyész szerveztessék. Az elnöklő főispán összegezvén a vitában el­hangzott érveket és körvonalozván saját vélemé­nyét, elrendelte a szavazást, a mikor is az állandó választmány javaslatát a nagy többség elfogadta. Békéscsaba községnek a Trautmannsdorf-féle birtokvétel ügyét kezelő tanács megszüntetése tár­gyában hozott határozatától a jóváhagyást megtagadta a közgyűlés. Köröstarcsa község módosított szervezési és fizetési szabályrendeletét T. Szabó Mihály felebbe- zésének elutasításával jóváhagyták. Orosháza községnek a Schossbérger-féle bir­tokvételnél az eljáró ügyvéd dijaira vonatkozó ha­tározatát a beadott felebbezés elutasításával jóvá­hagyták. Andrási JánoB békési végrehajtónak, valamin! Hering János és társai orosházi Írnokoknak fizetés- emelés iránti felebbezését elutasították. Csete György felebbezésére utasították Gyula­vári községét, hogy az apaállatok tartásával járó költségek kivetése tekintetében a törvényhez alkal­mazkodjék. Bartha István felebbezésének elutasításával a Szarvas községben megtartott segéd- és kezelősze­mélyzeti választásokat megerősítették. Nádorné, Holländer Fanni tótkomjósi óvónő felebbezése folytán fizetését 600 koronáról 800 koro­nára felemelték. Békés és Békésszentandrás körségeket köte­lezték, hogy ismétlő iskolakötelesek oktatásáért a tanyai tanítókat megfelelő díjazásban részesítsék. A békési ügyre vonatkozó javaslat ellen G. Varga András felszólalt, de azt Bulla Sándor és Berthóty István előadó pártoló hozzászólása után elfogadták. Szarvas község a fogyasztási adópótlékok szedé sét határozta el, de a törvényhatóság az adópótlék szedésének engedélyezését nem véleményezi. Békés község határozatának megváltoztatásá­val Végh Gábor mértékhitelesítőt életfogytig meg­választottnak jelentették ki. Békés községnek a községi kert bérbeadására vonatkozó haíározatát alaki hiányok miatt meg­semmisítették. Szarvas községnek a petroleum szükséglet szál­lítására vonatkozó határozatát helybenhagyták. K. Papp Sándor és társai szeghalmi lakosok­nak a szeghalmi biróválasztás ellen benyújtott feleb­bezését elutasították. Köröstarcsa községnek az első jegyzői laknál történt építkezésekből származó tulkiadásokra vonat­kozó képviselőtestületi határozatát feloldották. Füzesgyarraat község kérvényére a felső állo­máshoz vezető útvonal kikövezését elhatározták. Az orosházi bérkocsisok kérelmére a viteldij- szabályzatot módosították. Orosháza község határozatát piaczi díjszabály­zatának átdolgozása ügyében pártolólag felter­jesztették. Szarvas község határozatát a csatornázási ezé- lokra felvett 3000 korona mikénti felhasználása tárgyában ; Orosháza község határozatát a bonumi iskola létesítése ügyében; Pu8ztaszenttornya község szabályrendeletét a marhalevelek kezelési dijairól; Szeghalom község határozatát a tervezett csa­torna terület használati dijainak elengedése tárgyá­ban, jóváhagyta a közgyűlés. Vidovszky László kérvényét a dobozi uradalom­ban alkalmazott 3 mezőőrnek bosszú csövű fegy­verrel leendő elláthatása iránt pártolólag felterjesz­tették, ellenben Orosháza község hasontárgyu kér­vényét elutasították. A Körösladány és Vésztő községek javára tett Simay-féle iskolai ösztöndíjalap alapitó okleveleit pótlás végett visszaadták. Bucskó Korjolán várm. tb. alszámvevőnek négy heti szabadságidőt engedélyeztek. A kolozsvári községi közigazgatási tanfolyam hallgatók önképző és segélyegyletének kérvényét anyagi támogatása iránt fedezet hiányában eluta­sították. Orosháza, Mezőberény, Szarvas, ^Békéscsaba, Gyoma és Szegnálom községek kérelmére a gyám­pénztári tartalékalapoknak a közpénztár kiadásaihoz való hozzájárulása ügyében a belügyminiszterhez feliratot intéznek. Köröstarcsa község kérvényét országos vásár tarthatása és helypénz díjszabásának jóváhagyása iránt pártolólag felterjesztették. Matics Dezső községi közigazgatási tanfolyami hallgató és Orvos Endre iparművészeti iskolai nö­vendékek segély iránti kérvényét fedezet hiányában elutasították. * Megtagadták a jóváhagyást Békés község ha­tározatától a közgyámi fizetés leszállítása és a segéd gyámi állás beszüntetése tárgyában. Adácz János főszolgabírói dijnok részére 50 korona jutalmat szavaztak meg. Füzesgyarmat község képviselőtestületének Bucsatelepen egy szolgai állás szervezésére vonat­kozó határozatát, Köröstarcsa községnek kertészlak építésére vonatkozó határozatát, Yésztő község ha­tározatait a volt orvosi föld és volt községi here­föld haszonbérbeadása tárgyában ; Békés község határozatát rőzse és faár hátra lékok törlése ügyében; Orosháza községnek Zatykó Mihálylyal, Pu- kánszki Józseffel, Laczó Lajossal kötött és Békés­csaba község többrendbeli adásvételi szerződéseit jóváhagyta a közgyűlés. Ugyancsak jóváhagyta Kétegyházának legelte­tési dijhátralékok törlésére, Tótkomlós községnek a tanyai birtokok házilag való kezelésére, Pusztaföld­vár községnek iskolatelek vételére, Nagyszénásnak két állami iskola létesítésére, Endrédnek a révzug megvételére, Békéscsabának egy esküdti állás szer­vezésére vonatkozó határozatait. A Gyula városban megtartott szülésznő válasz­tást az ellene beadott felebbezések elutasításával megerősítette. Szikes György felebbezésére Gyulavári köz­ségnek az elöljárói fizetések leszállítását kimondó határozatától a jóváhagyást megtagadták. Békéscsaba községnek a polgári leányiskolái alapitványhátralékok törlését kimondó határozatát feloldották. Bakos Béla tótkomlósi jegyzőnek fizetésemelése ügyében, Kátay Lajosnak a Gyula városi könyvkötő munkálatok biztosítása ügyében, H. Tóth István gádorosi lakesnak mezei közös dűlő ut létesítése ügyében beadott felebbezéseit elutasította. Endrőd községnek a kompfentartás segélyezé­sére irányuló kérvényét pótlás végett visszaküldötte a közgyűlés. Egy csomó számadási ügy került még elinté­zés alá, majd hitelesítették a felvett jegyzőkönyve­ket és a főispán a közgyűlést berekesztette. Képviselőválasztás Gyomán. Csütörtökön folyik le a rövid időn belül már harmadik kóyviselöválasztás Gyomán. A választás közelsége miatt már erősebb hullámokat vetnek a képviselőválasztási mozgalmak és a kerület közsé­geit egymásután látogatják meg a jelöltek. Megírtuk már múlt számunkban, hogy a füg­getlenségi pártnak múlt szombaton Gyomán tartott értekezletén végre nagynehezen megállapodásra ju­tottak a községek meghivottai a központ által aján­lott Hentaller Lajos személyében és igy most ő a párt hivatalos jelöltje. Előre látható volt azonban hogy az előzetes huza-vona miatt is ehez a jelö­léshez nem fognak lelkesedéssel csatlakozni a ke­rület függetlenségi pártjának minden rétegei. Magá­ban a Hentaller-pártban sem észlelhető különösebb lelkesedés, de a széthúzás nyíltan is kifejezésre jutott az által, hogy Pikó Béla és Péter András hívei is ragaszkodtak vezérük jelöléséhez, a mely két jelölt közül különösen az utóbbi sokat elvon­hat Hentaller szavazóiból. Hentaller különben sorra látogatja a kerület községeit és ma tartja a kerü­let székhelyén programmbeszédét. A független pártban előállott versengés ter­mészetesen Várkonyi malmára hajtja a vizet, aki szünet nélkül munkálkodik pártja szervezésén és pedig nem sikertelenül, úgy, hogy a szocziálisták erősen megszaporodott párttal fognak a választás­hoz felvonulni. A népre erősen hat az, hogy nem tudja tájékozni magát, melyik függetlenségi jelölt mellé álljon és Yárkonyi ezt az alkalmat erősen kihasználja, hogy saját táborába vonza a tétovázó­kat. Programmbeszédei, amelynek a kinyomatva szétosztott példánya csak szelídített kivonatnak mondható, a legképtelenebb eszközeit a szónak és ámitásnak felhasználják, telve vannak izgatással a mai társadalom, az államrend és intézmények a vallás és egyház ellen. Magáról beszél a legtöbbet, de természetesen nem azt mondja el, hogy lett ő többszörös házi ur és gazdag ember, minő eszkö­zökkel harácsolta össze vagyonát, ' hanem koldus vértanúként szerepel meséikben. Izgatásaiban külö­nösen Endrődön és Mezőberényben annyira ment, hogy a jelen volt főszolgabirák bünfenyitő feljelen­tést tettek elleni. Hir szerint a szocziáldemokrata párt is állít jelöltet, dr. Darvas Mihály fővárosi ügyvéd szemé­lyében, de ő a komoly jelöltek között nem jöhet számitásba. A kerület szabadelvű pártja végleges határozata szerint nem állít jelöltet, hanem rajta lesz, hogy hívei szavazatukkal Hentaller Lajost támogassák és elejét vegyék annak, hogy az alföld egyik legna­gyobb kerületének földmives lakossága ne Várkonyi kezébe adja a mandátumot, a ki mit semtud a föld­mi vesek bajáról és csak annyi összeköttetésben van ezekkel, amennyit különböző furfangos eszközökkel tőlük összeharácsolt. A választás elé főleg Yárkonyi szereplése miatt országszerte érdeklődéssel tekintenek. A ha­tóság megtette az intézkedéseket a r6iid fenntar­tása érdekében és a szükséges kordonok felállit- hatására Békéscsabáról két század katonát vezényel­tek ki, azonfelül a csendőrőrsöt is megerősítették. Legújabban Szeghalomról telefonálják lapunk­nak, hogy az ottani függetlenségi és 48-as párt helyi jelölje, Péter András, ki később demokrata­párti jelöltként akarta a harezot felvenni a füg­getlenségi-párttal és a Várkonyi pártjával, csü­törtökön délután Hentaller Lajos javára visszalépett a jelöltségtől. Hentaller Lajos Papp Elek képviselő társaságában pénteken érkezett Szeghalomra s dél­előtt a községháza előtti téren programmbeszédét tartott, de beszédét többször abban kellett hagynia a Yárkonyi-párt közbekiáltásai és zajongása miatt. Körösladányban tegnap tartott Hentaller programm- beszédet. 686—1902. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1902. évre előirt töke, kamat és járadék-adó kivetési lajstrom a kir. pénzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883, évi XLIY. t.-cz. 16. §-a értelmében márCZÍUS 3-tÓI márCZÍUS ll-ig a városi adóhivatal helyiségében köz­szemlére kitéve tartatik. Azon adózók, a kik eme lajstromban foglalt adónemmel, már a múlt évben meg voltak róva, a lajstrom közzétételének nap­ját követő 15 nap alatt, a kik pedig most első ízben lettek megróva, adójuknak köny­vecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyulán, 1902. február 28-án. Dutkay Béla, 69 |—1 polgármester.

Next

/
Thumbnails
Contents