Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-02-23 / 8. szám
A rózsák fő és authentikus forrása: Soupert és Notting czég Luxenburg herczegség Luxenburg városában. Bátorkodom néhány rendkívüli szépségűre és egynttal leginkább virágzóra felhívni a közfigyelmet. Ezek leginkább Thea rózsák, mert ezek a leghálá- sabbak. Vörösek : Princesse de Sagan. Viviand Morei. Francziois Dubreuil, ez a legsötétebb bársonyos vörös Thearózsa, Comte Francois de Thun. Grossher cog Ernst Ludvig, Vörös Marschal Niel. Rózsaszi nüek : Etvile polaire. Pearl Riviers. Helen Keller. Lazacz-szinüek : Duchesse of Leeds. Margareta Dickson. Mademoiselle Germaine Trochon. Fehérek : Elisa Fugier. Leon XIII. Fiametta Nabonand. Maman Cochet á fleur blanches jegu. Sárgák: Elise Heymann. Souvenir de Madame Levet. Maman Cochet. Sárgák vörös árnyalással, ezek a természet legszebb gyermekei: Madame Pernet Ducher. Souvenir de Pierre Notting. Ez az utolsó újdonság ; ára 4 korona és 40 fillér. Minden eddig létező rózsa leg- szebbike, legillatosabbika, legbővebben és legköny-l nyebben virágzó. Szükségtelen, azt hiszem, ismételnem, hogy| _ kis gyűjtemény a legszebb és egyúttal a leghálásabb nyitó illatos rózsákat foglalja magában. Domonkos János. Gazdasági szakelőadás EndrödönA „ Békésmegyei Gazdasági Egylet“ megbízásából vasárnap Makay István békéscsabai gazdasági szaktanító Gyoma községházánál tanulságos szabad előadást tartott délelőtt és délután. A délelőtti előadás a gazdaság köréből, még pedig a különböző szántások, a vetőmag helyes megválasztása, a luczerna termelés és arankairtás-| ról szólt. Előadó népies modorban beszélt a szép szám ban, mintegy 250—300 jelenlevő kisgazdához, kik-1 nek annyira lekötötte figyelmét, hogy a hallgatóság^ folyton helyesléssel fogadta meggyőző érveit. | Többek között előadta, hogy a gazda milyl helytelenül cselekszik akkor, ha tarlóját a termés behordása után azonnal le nem szántja, és ennekj káros következményeiről. Különös figyelmökbe ajánlotta a tavasziak alá való őszi szántást és előnyeit, meggyőző példákkal világosítván meg állítását. Megemlité itt a porhanyitot (extirpátort). Ez a kis gazdasági eszköz annyira leköté a gazdák figyelmét, hogy délután eloadot többen felkeresték kovácsmesterrel és a vett utasig tás szerint meg is rendelték. A vetőmag megválasztásánál különösen fel hívta figyelmöket s ajánlotta, hogy vetőmagul ne a II. vagy harmad rendűt használják fel, hanem mindig érett, nagyszemű, súlyos, tiszta, szagtalan magot kell választani. Beszélt még előadó a magvak megtisztításáról csiráztatási próbáról, a búza csávázásáról. Továbbá a burgonya ültetéséről, t. i. hogy milyen nagyságú burgonyát és fajtát ültessünk és még a vetni való tengeri megválasztásáról. A luczerna termelésnél, hogy mily hasznos az, ha luczernásunkat megfogasoljuk kora tavasz. Bzal, ezáltal elérjük, hogy luczernásunk sűrűbb éB bokrosabb lesz, egyidejűleg az aranka irtásról és az aranka mentes magvak beszerzési forrásáról is szólt. Előadó V/t óráig tartó előadását a „Békésmegyei Gazdasági Egylet“ hasznos működésének méltatásával fejezte be és felszólította a gazdákat az egyletbe való minél tömegesebb belépésre. Addig is, bárkinek szüksége lenne gazdasági magvak, gépek, zsák, olaj, stb. félére, bizalommal forduljanak az egylethez, azt 10—129/0-al olcsóbban megkapják az egylet utján, mintha saját maguk ren delik meg. Előadónak Gyoma község I. jegyzője mondott köszönetét a gazdaközönség nevében. A délutáni előadás pedig egyenesen a gazdák felkérésére történt a tejszövetkezetről, mivel erre más előadó volt kiküldve, de az meg nem jelent. Az érdeklődők száma körülbelül 120—140-re szaporodván fel, kik is felkérték Makay Istvánt, beszélne nekik a tejszövetkezetekről. Makay István engedve a kérésnek, a délelőttihez hasonló érdekes és tanulságos előadárt tatott a tejszövetkezetek előnyeiről. Végezetül előadó megköszönte a gazdák szives türelmét és bizalmát. Az előadás előadó éljenzésével ért véget. Endréd, 1902. február hóban. Kovács József. után fél 4 órakor az újvárosi olvasókör dísztermében ingyenes felolvasást tart, melyre az érdeklődőket az' újvárosi olvasókör elnöksége tisztelettel meghívja. Békés vármegye állatállománya az 1901. év bee a következő volt: Gyula rend. tan. város 1605 ló. 3044 szarvas marha, 2907 juh, 12 kecske, 3575 sertés. Gyulai járásban 2481 ló, 4151 szarvas marha 6400 juh, 9085 sertés. Békéscsabai járásban 6415 ló, 8184 szarvas marba, 3828. juh, 13677 sertés Gyomai járásban 4332 ló, 3855 szarvas marha 11942 juh, 5486 sertés. Szarvasi járásban 9915 ló, 11338 szarvasmarba, 6148 juh, 2 kecske, 2390G sertés. Szeghalmi járásban 9259 ló, 9019 szarvasmarha, 34114 juh, 19 kecske, 12662 sertés. Békési járásban 12219 ló, 8243 szarvasmarha, 6370 juh, 45 kecske, 22499 sertés. Orosházi járásban 9095 ló, 11378 szarvas marha, 11149 juh, 2 kecske, 22558 sertés. Összesen 55321 ló, 59212 szarvas- marha, 82958 juh, 80 kecske, 113548 sertés volt a vármegye múlt évi állatállománya. A körösladányi tagosítás elrendelése nagy felfordulást idézett elő Körösladányban. A beltelkes gazdák túlnyomó része hallani sem akar a tagosításról s a bíróság intézkedését erőszakosnk és igazságtalannak hirdeti. Az elkesereeett embereket nem régiben Várkonyi is feltüzelte, ne nyugodjanak bele a kúria határozatába, hanem mozgassanak meg minden követ, hogy ha másképen nem lehet, kormányzati utón akadályoztassék meg a tagosítás keresztül vitele. A közbirtokosság tagositást ellenző része a múlt héten gyűlést tartott s ott határözatképen kimondották hogy deputácziót kőidének a királyhoz és Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszterhez, s kikérik közbenjárásukat a kúria határozatának megváltoztatásához. A küldöttség tagjaiul: Gurmai László, Kardos Sándor és Szeleczki János gazdák választattak meg, kik tényleg fel is utaztak Budapestre, s ott úgy a miniszternél, mint a királynál kihallgatásra jelentkeztek. Darányi miniszter meghalgatta panaszukat, igyekezett őket megnyugtatni, s megígérte, hogy ha netalán valamely téves intézkedés történt volna, megkeresi az igazságügyminisztert annak kikorrigálására. A király szigorú alkotmányos érzületéről téve tanúságot, nála tisztelgő küldöttségnek kijelentette, hogy a bíróság intézkedésébe nem avatkozhat, s egyben utasította őket, hogy panaszukkal a rendes forum elé járuljanak. A ladányiak főleg azért nem akarnak megnyugodni a tagosítás elrendelésében, mert attól tartanak, hogy náluk is mint Szeghalmon, sok keserűséget és elégedetlenséget idéz elő. Mindenesetre kívánatos, hogy a közbirtokosság valamely egyöntetű eljárásban állapodjék meg mert a deputáció-járás nem fog segíteni a dolgon, a kormányhatalom nem avatkozhat a bíróságok intézkedéseibe s ha egyszer az ország legfőbb bírósága a tagositást elrendelte, úgy az végre is lesz hajtva. A békésmegyei gazdasági egyesület igazgató választmánya szombaton ülést tartott, amelyen dr. Zsilinszky Endre elnök szép szavakkal emlékezett meg Beliczey Istvánnak, az egylet dlszelnökének elhunytáról, indítványára a választmány elhatározta, hogy az elhalt emlékét jegyzőkönyvben örökíti meg. Az egyesület kebelében alakítandó beszerzési szövetkezet alapszabályainak kidolgozására bizottságot küldöttek ki. A téli tanfolyamok rendezéséről és azok eredményes működéséről szóló elnöki jelentést tudomásul vették. A földmivelésügyi minister leiratát a tagositáei törvény módosítása tekintetében való vélemény megszerkesztésére szintén egy bizottságot küldtek ki. Elhatározták, hogy a tavaszszal Szeghalmon, az ősszel pedig Gyulán ren deznek ál latdijaz ást. Az alföldi gazdasági egyesületek szövetségének megalakítása tárgyában megkeresést intéztek a társegyesületekhez, végül több apró folyó ügyet intéztek el. Betörés elleni biztosítás értékveszt. Vs 245*80 Árfolyami értékvesztés 6600*— Per és óvási költségek' értékvesztése —•— Gymnasiunii-alap kamatai 274*56 Egyenleg mint haszon 54042*10 Követel. Váltók kamataiból Jelzálogi kamatokból Késedelmi kamatokból Házbérből Részvény átírási díjból Jutalékokból M. t. p. j. b. r. kamatokból Eihelyezmények kamataiból összesen : 307409 42 101175*66 186024*42 1332-— 1340— 46-— 1200* — 5000*— 11291:34 összesen: 307409*42 A békésmegyei takarékpénztár egyesület zárszámadása 1901. évről. Mérleg és vagyonVagyon Váltók korona. 1394188— Jelzálogi kötvények 3062570*19 M. t. j. b. részv. (100 db á 934 K) 93400*— Ingatlanok 83050 — Eihelyezmények 58162*49 Orosházi fiók 231442*15 Értékpapírok 1775*— Építkezések 9/10 része 3197*51 Átmeneti kamat hátralékok 20925*53 Betörés elleni biztosítás 4/s része 983*20 Per és óvás költségek —*— Pénzkészlet 124790*88 Összesen : *5074484*95 Teher. Részvénytőke 200000 — Tartaléktőke 180000 — Külön tartalék 20025*26 Nyugdij-alap 108000*— Gymnasiumi-alap 7138*56 Átmeneti kamatok 9010*43 Osztalék 1000*— Betétek és tők. kamatok 3844452*72 Folyó számlák--•-Vis szleszámitolások 499082*88 Lombard kölcsönök 151733*— Egyenleg mint haszon 54042*10 Összesen: 5074484-95 Jövedelem és költség. 'Tartozik. Tőkésített kamatok 168388*21 Folyó kamatok 3610 28 Fizetések 13800— Kegydijak 800 — Üzleti költségek 5408-96 Adók 18404*63 10% kamat adó 21242*41 Visszleszámitolási kamatok 11463*73 Lombard kölcsön kamatok 2773*47 Építkezések értékveszt. V,0 355*27 Törvényszéki csarnok. A vésztői defektiv. Vésztőn Gröcz Gyula szatócs és italmérőnek állandó vendége volt Ökrös Mihály odavaló gavallér, ki a valódi gavallérok példáját utánozva, nagyon szeretett mulatni, s miután azon általános bajban szenvedett, hogy nem volt pénze, elhatározta, hogy szerez. E czélból 1901. április 7-én szintén Grócz Gyula korcsmájában lopta a napot és megfigyelve, hogy a mérő asztal fiókjába sok pénz van, azon éjjel betörte az ablakot s behatolt az üzletbe, feltörte a fiókot és onnan 982 koronát elemeit s a bezárt ajtót belülről kinyitva, mint a ki jól végezte a dolgát eltávozott, a pénzt elásta és ettől kezdve már Váradra is bejárt mulatni. A legnagyobb utánjárás mellett sem lehetett nyomára jönni a tettesnek, mig valaki nem vállalkozott, hogy mint magándetektív kikutatja a tettest s tényleg sikerült is a sértettel 50 koronában kiegyezni. A titkos rendőr barátságot esküdött Ökrösuek, kivel azután együtt ittak mindaddig, mig egyszer Ökrös jelenlétében vett ki elásott pénzéből, a detektív feljelentette, 400 korona még megkerült, a kir. törvényszék pedig Tóth Ferencz indítványára Ökrös Mihályt 6 havi börtönre Ítélte, azonban a terhelt sokalta és igy az ügy a kir. táblához terjesztetik fel. A művészet. A mig az ország fővárosában vagyont szereznek a művészek, addig Gyulán egyik festőművész úgy szerződött egy vendéglőssel, hogy koszt és szállásért lefesti egyik hozzátartozóját. Á művész azonban nem féstett, csak evett és ivott, sőt bár nem fizetett, mégis kifogást talált mindenben, különösen azt/kifogásolta, hogy nő szolgál fel, a vendéglősnek is elfogyott türelme és decz. 6-án bei ontott nem fizető vendége atelier jébe, mely a végzetes 7-es számú szoba volt, s miután vendége sem fizetni sem eltávozni nem volt hajlandó, a vendéglős elvette nagykabátját. A művész nagykabát nélkül futott a rendőrséghez, hol visszaadatták a nagykabátot, a művész pedig bepanaszolta zsarolásért a vendéglőst. — A királyi törvényszék pedig felmentette a vendéglőst, amenynyiben csak jogtalan zálogolásnak minősítette a tettet. A sértett művész pedig felebbezett, holott kijelentette, hogy még mindig tartozik a vendéglősnek. Ez ugyan nem művészi tulajdonság. Perronjegy miatt. Esküdtszéki tárgyalás. Az orosházi függetlenségi párt bizottsága az 1901. évi február 27-én testületileg ment ki a vasúti pályaudvarra, bogy a vonattal érkező képviselője- öltjüket fogadják. A bizottsági tagok a perronon foglaltak állást s várták a vonat beérkezését. Őrs Zoltán állomásfőnök egy málházó által szólította fel peronjegy váltására Brósz Jánost és társait, kik azonban ezen illeték lefizetését megtagadták. A kötelességérző hivatalnok feljelentette a mulasztókat, az üzletvezetőség Brószt és társait a feljelentés folytán 6—6 korona összegben elmarasztalta, azza indokolva, hogy a felszólítás daczára sem fizették le a perronjegyért járó illetéket. Ezen elmarasztalás érzékenyen sértette Brósz Jánost, ki a miatt az „Orosházi Ujság'-ban hevesen megiámadta Őrsöt hazugsággal vádolva és állítva, hogy a málházó csak azt kérdezte, van-e perron- jegyük a bizottsági tagoknak. E czikk miatt emelt vádat Őrs Zoltán állomásfőnök Brosz János tanító ellen s az ügyben az esküdtszéki tárgyalás Nagyváradon szerdán tartatott meg. Elnök volt Nagy Ferencz törvényszéki bjró, szavazóbirák Kepes Miklós és Csulyok Béla, bizottsági jegyző Kardos Albert. A közvádló Gáthy Bálint kir. alügyész volt. Őrs Zoltán a tárgyalás elején kijelentette, hogy ő ezen ügyből kifolyólag már magán utón elégtételt nyert, a miért is kéri a sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségével vádolt Brosz János tanitó ellen a további eljárást beszüntetni. Gáthy Bálint tekintettel arra, hogy ő megbízás foytán indította meg az eljárást, a vádat elejtette. A kir. törvényszék a vád visszavonása illetve elejtése alapján a további eljárást Brosz János orosházi tanitó ellen beszüntette. Heti piacz. Gyula, február hó 21. A budapesti árutőzsdén a hét folyamán gabonában lanyha volt az irányzat, búzánál 5—10 fillér árbanyatlás állott elő. Hetipiaczunkon gyenge felhozatal mellett eladatott 50 kilogrammonként koronába: búza ...................890—9*05-ig takar m. árpa . . . 5*20—5'30-ig zab........................ 6*40—6*50-ig kukoric za .... 4*80—4*90 ig Vasúti menetrend. — Érvényes október hó 1 • tői. — Arad—Budapest k. p. u. Arad ind. 5*io 8*18 11*20 4*21 3 66 9*35 Kétegyháza 6*14 9*01 12*31 5*04 5*39 10-54 Csaba . . 6*47 9*23 1*19 5-26 7-27 11-39 B.-Földvár 7*02 .-137 5*38 7-46 11-58 M.-Berény 7*13 9*43 1-49 5-49 8*Ö4 12*íl Gyoma j 7*43 10*08 2-21 0*13 8*48 12*47 Mező-Tur 8*13 10*28 2*57 6*36 9*28 1-22 Szájul . 9*08 11*00 3*44 7-09 10*25 2*16 Szolnok . . U*19 4*13 7*32 12*iő 2*49 Ujszász , . H*36 4*88 7*60 12*49 3*15 Rákos . .* 1*37 7-03 9*28 4-32 5*52 Budapest érk 1*10 7-20 9*40 5*00 6-iÖ Budapest k. p. u.—Arad. B.-Pest ind. .— 6*50 8*10 2*10 — 10-00 Ujszász .— 8*28 10*37 3.31 — 12*38 Szolnok . 2*6ö 8*53 11-07 4*22 4-33 1-30 Szajol . 3*15 9*03 11-25 4*34 4-51 1-48 Mező-Tur . 4*42 9*40 12*25 5-05 5*45 2*41 Gyoma . 5*3010*04 12*59 5*29 6*19 3*14 Mező-Berény 6*0910*24 1-26 5>50 6-45 3*41 B.-Földvár 6*25 — 1-40 6*56 3 64 Csaba . 7*0910*49 2-23 6*13 7-18 4-32 Kétegyháza 7*47 H*07 2 54 6*37 7-45 5*03 Arad érk. 9*10 H*5l 3*55 7*11 8*50 6*05 Nagy-Várad—Szeged-Rókus. Nagy-Várad ind.. 10*20 4-30 7-00 Szalonta ! . 11-26 5-44 8*46 Kötegyán . . 11-46 6*05 9*15 Gyula . . 8.40 12*21 6*44 10*öi Gsaba . . 2-10 7-41 4-44 Orosháza . . 3*10 9*10 5*50 H.-M.-Vásárhely 4*oo ; 1002 7— Szeged-Rókus érk.. . 4-35 10*55 7*55 Szeged-Rókus -Nagy-Várad. Szeged-Rókus ind. . 3*40 10-26 6*4o H.-M.-Vásárholy 4-38 11-05 7-50 Orosháza 5-41 11-54 9*20 Csaba 7-00 2*38 6*16 4*50 Gyula 7-27 3-06 6*48 5-26 Kötegyán . 7-57 3-89 6-10 Szalonta 8*23 4-10 6-47 Nagyvárad érk. 9-32 5-80 8*31 Vésztő—Kötegyán—Hollód. Vésztó . . . . 4-45 5*27 Okány . . . . 5*07 5-49 Gyanté . . . . 5*23 6 07 Sarkad-Kereszttur • * • • 5*36 6*i8 Méhkerék . . . 5*52 6*36 Kötegyán . . . 6*16 6*67 Tenke . . . . 8*15 903 Holtod . . . . 9-01 9-57 HIRDETÉSEK. 167—1902. Árlejtési hirdetmény. Gyulavári község elöljárósága részéről közhírré tétetik, hogy Gyulavári községben építendő két tantermi! és egy tanitói lakással bíró iskola építésének vállalat utján leendő biztosítása iránt 1902 évi márczius 9-én d. e. 10 órakor a községházánál ajánlati versenytárgyalás tartatik. Az iskola és mellékhelyiségek építési költsége 18404 korona 24 fillérrel irányoztatok elő. Felhivatnak vállalkozni kívánók, hogy kellően bélyegzett és „Ajánlat a Gyulavári községi iskola építésére“ felirattal ellátott írásbeli zárt ajánlataikat, melyhez 1000 korona azaz egyezer korona készpénz vagy ennek megfelelő értékpapír mint biztosíték csatolandó, 1902. évi márczius hó 8-án d. u. 6 óráig Szikes György községi első jegyzőnél nyújtsák be. A terv, költségvetés és építési feltételek äz első jegyzői irodában a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Gyulavári, 1902. február 15. Szikes György, Z. Tóth Sándor, I. jegyző. 66 1—2 bíró. Kapható : minden könyvkereskedésben, Gyulán: Dobay János könyv- kereskedésében, vagy a pénz beküldése esetén megküldi bérmentve a „Szegedi Napló“ kiadóhivatala. 67 1—3 TALPRA ifaíCYAR
