Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-02-23 / 8. szám
8-ik szám Gyula, 1902. február 23-ázi XXXIV. évfolyam. T~ ~1 Szerkesztőség: Templom-tér, Dobay János kereskedése, kova | lap szellemi részét illető közlemények intézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre , . 10 kor. — fill. Pél évre ... 5 „ — „ Évnegyedre . 2 „ 50 „ Egyes szám ára 20 fül. ßs _________________ Tá rsadalmi és közgazdászat! hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: IE2Z ó ll n ID á v i cL_ V?------------------------------^ Ki adóhivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gynlán, a kiadóhivatalban. Nyilt-tér sora 20 fül. ^ __________________ Vá rosi politika. (By.) A „Békésinek két hét előtt megjelent száma adott hirt arról, hogy tárgyalások folynak a gyulai kir. pénzügyigazgatóságnak és a kapcsolatos pénzügyi hivataloknak alkalmas módon való elhelyezése ügyében. Tény az. hogy a pénzügyi hivatalok nincsenek valamennyien egy épületben, valamint az is, hogy a pénzügyigazgatóság és különösen az adóhivatal mai elhelyezése nem felel meg a követelményeknek. Beállott tehát szüksége annak, hogy az év végére, a mikor a hivatalnak a várossal való szerződése lejár, a hiányok pótlásáról gondoskodás történjék. Megfelelő hivatali helyiség biztosítása az illetékes faktorok feladata, de a hivataloknak hol való elhelyezése erősen érdekli a város minden polgárát. A vidéki városok fejlődése, a városrészek kialakulása, a lakosság elhelyezkedése szorosan egybefügg a közhivataloknak, a közintézeteknek elhelyezésével. Ezekhez alkalmazkodik minden a városokban, a bérlakások építése, az üzletek elhelyezése és ezek, mint forgalmi központok megfelelő körzetet vonnak maguk után. Akkor tehát, midőn valamely közhivatalnak uj otthonról kell gondoskodnia, nem szabad az eddigi viszonyokat figyelmen kívül hagyni, a hivatalnak előbbi elhelyezésével szükségkép létrejött állapotot veszélyeztetni. Épen Gyula városban egy nagyon közeli példa támogatja ezen állítás igazát. E lap hasábjai méltatták legtöbbször, hogy a város vitális érdekeit tekintve minő nyereség a törvényszéki palota felépitése. Teljesen úgy is van. De ennek az igazságnak hangoztatása mellett kénytelenek vagyunk belátni azt is, hogy végtelenül elhibázott dolog volt a törvényszéki palotának a jelenlegi helyére, a forgalmi központon kívül, a város szélére való kihelyezése. Tegyünk csak megfigyeléseket, hogy a törvényszékre naponT Á. R C Z A.. A gyermek-asszony. Magda hazajött az iskolából. Nagy, könyves csomagját oda csapta valamelyik sarokba, aztán nagy vigan kiszökött a kertbe. — Mama, mama! Hol vagy?.... Nini, itt a bizonyítványom, nem buktam meg. Dehogy bukott, hisz fényes bizonyítványa van most is, mint mindenkor. A mama örömmel nézte a lánya ügyességét, szorgalmát, bizonyító okmányt Öröme azonban csakhamar elmúlt és arcza komoly lön, mikor hirtelen fölpillantott. Az eleven, pajzán leány ismét a biczczegő bérest utánozta. — Magda, Magda! szólal meg az anya energikus feddő hangja, hát még mindig nem hagysz fel csintalanságaiddal, rossz tréfáiddal, te gonosz leány?!... Már nem vagy gyermek. Tudod, hogy jövö héten töltőd he ió-ik életévedet. Más leányok ilyenkor már férjhez mennek. A Magda hol mosolyogva, hol komolyan hallgatta édes anyja prédikáczióját. A mama folytatta : — Figyelj szavaimra; Magda. Te is férj-, hez fogsz menni, úgy nézz reám. Még pedig nem is oly sokára. Igen, te férjhez fogsz menni. Magdát egyszerre elfogta a nevetés a mama e kijelentéseire. Ugrált, tánczolt, tapsolt. Majd oda állt az édesanyja elé, szólván : — Ne mondd! Nem tréfálsz mama ? férjhez megyek ? Hisz ez nagyszerű lesz 1 . . . . Tehát nem járok tovább iskolába? Hogy pukkadnak majd a leányok: Janka, Lenke és a többi, ök görnyednek az iskolapadban, nekem meg férjem lesz, valóságos férjem. Fözök, sütök, aztán eljárunk színházba, bálba, nemde ? Örömében majd elfeledte megkérdezni, hogy tulajdonképen ki is lesz az | férj ? ként bejövő vidékiek közül látunk-e néha egyet-egyet a város belsejében, kérdezzük meg a kereskedőinket, a kiknek üzletét az előtt bizon nem kerülték el a törvényszéket felkeresők, hogy van-e most e réven bármily csekély bevételük ; kíséreljük meg kiszámítani, mennyi az az értékveszteség, a mely az uj törvényszéki palotának a város szélén való felépitése óta a belvárosban és annak különösen a Nagyoláhváros felé eső részében levő házak értékében, azok bérjövedelmében mutatkozik és gondoljuk el, hogy arányban áll-e ezzel a veszteséggel az a nyereség, a mely az Erdély úti három-négy telek értékének emelkedésével eléretett ? Bizony mondom, hogy nem áll arányban. A város forgalma, fekvő vagyonértéke, kereskedőinek üzlete, iparosainak keresete megbecsülhetetlen veszteséget szenvedett ezen egy tény által. És a városnak azok a polgárai a kik a régebbi viszonyokhoz álkaimazkodva építkeztek, rendezték be üzleteiket, állították fel műhelyüket, joggal megkövetelik, hogy gondoskodjunk megfelelő kárpótlásról. Megkívánja ezt a város egészének érdeke, mely csak erős, díszes forgalmi központ után fejlődhetik. Csak az lehet tehát a helyes város fejlesztési politika, a mely a közintézeteknek, és különösen azoknak, a melyek idegen forgalmat vonnak magukhoz, a központhoz közel, akként való elhelyezésére törekszik, hogy e forgalom a város közepén át bonyolittatván le, annak egészére gyakorolja üdvös hatását és ne egy kis részt boldogítson a nagy egész hátrányára. Legközelebb valóra válik városunknak egy régi óhajtása, a főgymnázium létesítése. Bőkezű adakozók telket is adtak e czélra, de ennek a teleknek elhelyezése szintén nem kedvező. Nem részletezem azokat a kifogásokat, a melyek a telek alacsony, a zajos és bizony kevéssé díszes vásártéren való fekvése A kit a mama kiszemelt Magda férjének, az nem volt más, mint Kenderes Béla, a ki már évek óta járt el a családhoz és megkérte a kis Magda kezét. Tehát a „jó Béla bácsi“, a hogy a Magda a már deresedö világfit szokta nevezni, a jövendő férj, ki száz meg száz mókát, bohóságot talált ki a leányka mulatozására, a kinek aztán megtépdeste borzas bajszát Milyen jó ember ez a Béla bácsi! Kiveszi az iskolából és viszi magával a kis Magdát világot látni. Hogy fogja Magda hálából Béla ur bajuszát tépdesni. így lett az iskoláslányból asszony. Asz- szony? Milyen asszony is lehet egy ló éves gyerekből ? Kedves emlékeit, tán játékszereit is elvitte magával a nászutra. Hátha unatkoznék a hosz- szu utón. Mikor Magda visszatért, volt is mit mesélnie. Amit eddig csak az iskoláskönyvekböl ismert, most mindent valóságban látott. Béla boldog "volt. A kis asszonyka vigan forgolódott a háztartásban. A jó mamától megtanult mindent, .a mit a háztartásban tudnia kell. Ha színházba, hangversenyre mentek, Magda arcza sugárzott a végtelen őrömtől, boldogságtól. Mily édes és gyönyörteljes érzés, hogy neki nem parancsol se a papa, se a mama, de még a vastag szemüvegü intézeti igazgatónő sem. Pedig az nagy szó! Mert igaz is, mennyi gyötrelmet és keserűséget szerzett neki ez a szigorú néni, minden lánykának esküdött ellensége ! Nagy sor ez bizony. Most már Magda rendelkezik, parancsol. Igen, korlátlanul szabadakarata van. Kívánjon ő bármit, megteszi a „jó Béla bácsi“, vagyis, hogyis mondja csak — az ő jó férje. így múltak az esztendők, Magda most már 20 éves. Barátnői közül alig ment egyik-másik férjhez. tekintetében elhangzottak, csupán arra utalok, hogy igy egy nagy közintézetünk ismét a város jelenlegi fejlődésével ellentétes elhelyezést nyer épen oly közel a vái;08 széléhez, mint a törvényszéki palota. És ez nem csupán egyéni vélemény, hiszen bátran utalhatok arra a köztudatra, mely sokkal inkább alkalmas helyeket ismer a főgymnázium számára ; hivatkozhatom azon törekvésre, mely a főgymnázium elhelyezését a régi törvényszék helyére igyekezett vonni és a melynek csupán a telek elégtelensége állta útját; konstatálhatom, hogy mindenki gondolatában él a meggyőződés, hogy a város érdekére legkedvezőbb elhelyezni a jelenlegi pénzügyigazgatóság telkének ^felhasználása volna, de ezen nézet érvényesülését az anyagi nehézségektől való visszarettenés akadályozta meg. Most ez az aggály megtört. A pénzügyigazgatóság részére építkezni kell, sőt komolyan tervbe vétetett a pónzügyigazgatóság áthelyezése. Ez esetben telke üresen marad és a főgymnázium czéljaira bátran felhasználható lesz. Hallottuk emlegetni azt a tervet, hogy a vármegyei pénzkezelés és számvitel államosítása folytán a megyeház közelében kell elhelyezni a pénzügyi hivatalokat; e czélra emlegetik, hogy a pénzügyigazgatóság és a kötött és szövött iparárugyár épületeit kölcsönösen el kellene cserélni. Hát ezt a tervet is bele kell venni a kombináczióba, sőt ezzel a kérdés még sikeresebben lenne megoldható. A városnak a gymnázium telkét kellene elcserélni a gyárral és ennek helyén feiépiteni a pénzügyigazgatóságot, a mostani pónzügyigazgatóság telkén pedig a gymná- ziumot. Csak messziről látszik komplikáltnak és nehéznek ez a dolog. Az alapítók kétségtelenül hozzájárulnak ahoz, hogy alkalmasabb helyet adjunk a gymnáziumnak; az ipartelepre teljesen mindegy, ha nem is a megyeház utczában lesz berendezve. Ezen kívül pedig egy kis jóakarat és egy kis munkai Magda még mindig gyermekes naivsággal Ifogta fel házasságát. A férj most nagyon el volt foglalva sok oldalú vállalatával, csak keveset volt otthon. A sok munkában kimerült. A haja rohamosan szürkülni kezdett. Egész lénye átváltozott, bágyadtabb lett, elveszítette ruganyosságát, iide- ségét. Keveset jártak társaságokba, szórakozó helyekre, a férj jobban kedvelte a csendes otthont. Egyszer nagy beteg lett Béla. Hetekig nyomta az ágyat. A jó asszonyka meg hűségesen gondozta, ápolta. Mikor ismét fölépült a beteg, az orvos egészsége teljes helyreállítására egy kies üdülőhelyre küldte. Az erdőszélen, poétikus helyen vettek lakást. Mily végtelen boldog volt ismét Magda. Az asszonyka gyönyörű feslett virággá vált, szépségével, egyszerűségével elbájolta az egész nyaraló közönséget. Valami jótékonysági tánczvigalmat rendezett a telep ifjúsága. Magda is megjelent azon férjével. Kettőjük közötti óriási ellentét szem- bfötlő volt. Az asszonyka viruló szépsége, .a természet megújhodását a ragyogó fenséges szép tavaszt, a férj a csendes, melankólikus haldokló, bágyadt őszt jelképezte. Egész sereg epedő férfi vette körül Magdát. Magdának uj volt ez az állapot, tetszett is neki' nagyon. Milyen sok bolondot is beszélnek ezek a férfiak : szépségről, szerelemről. — Hát ilyen lis van ? Csak egy férfi volt a sok között, ki nem beszélt szerelemről. Egy szőke bajszu, sápadt arczu ifjú, egy fiatal ügyvéd. Pedig mily különös, ettől inkább elhallgatta volna azt a sok szépet. kell hozzá, a melyek egyikének sem szabad hiányozni, a mikor a város érdekéről van szó. Nagyobb pénzbeli nehézségek alig fognak felmerülni, ha a csere sikerülhet. A pénzügyigazgatóság felépítésének kiadása igy is, úgy is előállanak és azoknak amoztirá- czióját biztosítani fogja az állam által fizetendő magasabb bérösszeg, a gymnázium telke pedig eddig sem a városnak, hanem a gym- náziumi alapnak jövedelmezett. De legyen bár szükséges egy kis anyagi áldozat, a város igaz érdekei megérdemlik azt, és a mit hasznosan tudunk befektetni, az a kiadás sohasem lesz teher. Ne aggasszon senkit az, hogy ezek a terhek hátráltatni fogják a főgymnázium létesítését. Ha egyáltalán kivihetők azok, úgy a tavasz elégséges ezen előzetes kérdések megoldására és azután az uj középületek tégláival nyugodtan rakhatjuk le városunk jövő helyes fejlődésének biztos alapjait. Inkább most gondolkozzunk a helyes megoldáson, mint később szomorkodjunk elhamarkodott cselekedetünk helyre nem hozható hibái felett. Képviselőválasztás Gyomán. A Györy Elek halálozásával megüresedett gyomai mandátum betöltése ügyében a folyó hó 20-án tartott ülésében tette meg intézkedéseit a vármegyei központi választmány, a mely ülésen dr. Fábry Sándor elnöklete alatt jelen voltak dr. Bodoky Zoltán, Csák György, dr. Daimel Sándor, Jantso- vits Emil, Somogyi Ákos, Szénásy József és dr. Zöldy Géza. Az ülés első tárgya az újból választott központi választmány megalakulása volt, melynek során a jelen volt tagok letették az előirt esküt és a választmány jegyzőjéül Somogyi Ákost választották meg. A gyomai időközi választás határidejéül már- czius hó 6-át tűzte ki a választmány és egyúttal megalakította a választásvezető küldöttségeket. Választási elnök lett: dr. Daimel Sándor egyszersmind Magda oda volt lánczolva férje mellé, ki légyre gyöngélkedett. Többet is tartózkodott a szobában, mint a szabadban, •Magda meg nem egyszer komoly gondolatokba merülve, merengett ablakánál ülve. Egy Ízben, amint igy ábrándozgatott, hirtelen összerázkódik. Lenn egy fa tövében állott a fiatal fiskális és szerelmes pillantásokat lövelt Magda felé. És ni csak ! Egy kis levélkét is dobott az ablakba. Magda összerezzent, sejtette, hogy mi van a levélkében. Hogy dobogott szivecskéje, oh istenem, mint pezsgett a vér egész testében. Tehát szereti az ifjú, nagyon szereti. Magda ritkán mutatta ezentúl magát, félt az ifjú csodás tekintetétől. Hisz neki nem sza- bad mást szeretni, hisz neki férje van. Elmúlt a nyár. Lassan-lassan elszállingóztak a nyaralók, mert az időjárás is egy keveset hűvösebbre fordult. Magda is haza ment férjével, vissza a nagy város zajába, forgatagába. Itt élt ö csendes visszavonultságban férje mellett, ki nem szűnt meg betegeskedni. Még két évig élt Béla. Az ifjúkor: kicsapongó élet korai sirba vitte a férfit. Magda korán vált özvegygyé, nagyon korán maradt egyedül. Dehogy volt egyedül! Miklós, az ifjú ügyvéd mélabus tekintetei, szerelmes pillantásai mélyen vésődtek be szivébe. Most tanulta csak meg a szerelmet teljes valójában, igaz nagyságában ösmerni, a gyermek-asszony komoly, mélyen érző és gondolkodó asszonynyá vált. Néhány hónap múlva elérték a nagy boldogságot, szivük egygyé forrt, egymáséi lettek — örökre, mindörökre. Békési József. Lapunlc mai számaálioz fél Ív xaaellélslet van csatolva.
