Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-02-16 / 7. szám

7-ik §zám. Gyula, 1902. február 16-án XXXIV. évfolyam. f 1 szerkesztőség: Templom-tér, Dobay János keres­kedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények iniézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre . . 10 kor. —fill. Pél évre ... 5 „ — „ Évnegyedre . 2 „ 50 „ Egyes szám ára 20 fül. L _____ Tá rsadalmi és közgazdászat! hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: ó h. n ü é* “V i f-------------1 Templomtér, D obay Ferencz háza és könyvkereskedése, hova a hir­detések és nyílt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Nyilt-tér sora 20 fül. L_____ Az iparpangás. Nálunk és részben egyebütt a külföldön is két rangsorozatba osztják az ipart: a kis­ipar és nagyipar rangsorozatába. De ha a kisipar a kézműves, asztalos, lakatos, czipó- székből 8tb. áll, olyanokból tehát, kik csak kézi szerszámokkal végzik munkájukat és a nagyiparhoz csak azok tartoznak, akik ennyi meg ennyi százlóerejü gőzgépek segélyével állítják elő gyártmányaikat, akkor hová tar­tozik a közbeeső számtalan fokozat, melyben a különböző mesterségek — kisiparosok — kézzel-lábbal, vagy motoros erővel hajtott sególygépekkel vannak fölszerelve? Szüksé­gesnek tartottuk ezt az eltérést azért, mert vannak p. o. gazdasági szeszgyárak, melyek ily módon a nagyiparhoz lennének sorolha­tók és viszont, bútorgyárak, amelyek ily ér­telemben a kisiparhoz tartoznak. Azért első sorban odaadással foglalkozzunk a kisiparra) mert a szorosan vett kisipart, szorgalommal, tudással és jóakaratu támogatással meg le­het teremteni, a fönnállót segíteni és útját boldogulásra egyengetni. Azt a kisipart ért­jük, mely motorikus erővel, megfelelő mun­kagépekkel és kéziszerszámmal ellátva, spe- cziális czikkeket tud gyártani és oly tökélyre felvinni, ár és kivétel tekintetében, hogy bármely külföldi nagyiparral is fölvehesse a versenyt. Nem tekintve azt hogy egy nagy ipar- vállalat alapítása sok munkával, nagy anyagi áldozattal és folytatólagos óriási költséggel jár, szükséges még szem előtt tartani, hogy ma már vajmi kevés amaz iparczikkek száma, melyeknek előállításához kedvezőbb egy nagy berendezésű gyár alapítása. Ilyenek első sorban azok, melyek a vasat, rezet, alumíniumot, mangánt, kénsa­vat, kalcium karbidot, a jutát, pamutot, lent, kendert stb. nyers terményeket ipari czólokra teljesen, vagy félkész alakban föl­dolgozzák és mindama kész gyártmányok, melyek gyártásához nagy hajtóerő s nagy gépberendezés szükségeltetett. Viszont szám­talan amaz iparczikkek mennyisége, melyek gyártása csakis az esetben jár haszonnal, ha egy e czélra specziálisan berendezett T A. R C Z A. Kérdések. Virág, a ihély a réteken fakadsz, Miért virulsz, váljon tudod te azt ? — Hogy hűvös ősszel föld porába hullva, Mi voltál: semmivé enyéssz el újra! Dalos madár sötét lő lomb alatt, Váljon miért zeng nótát ajakad? — Hogy téli időbeD, mint levél a fáról, Dermedten hullj alá a száraz ágról ! Te boldog ember, gondolsz néha rá, Hogy boldogságod nem tart ám soká ? — A fényre árny borulhat jaj, de könuyen, Égő szemed úszik keserves kényben ! Te szenvedő, ki már pihenni vágysz, Enyhöletet váljon miben találsz ? — Dgy-e csak abban, bogy befutva pályád, A sir megváltja, élted Golgothiyát I . . . Székely Sándor. Gyulai élet. — Farsang, bolond-menet, bolond-újság, tűzoltó-bál, ham vázé szerda, nagyböjt. — Lévén a világon — a komáromi cserepes szerint — minden múlandó, Carneval herczeg- nek is elérkezett az ö szomorú kimúlása 1 a farsangi fánk helyett a muszkahal lesz az ural­kodó planéta. Vagy közönségesebben szólva, az 1902-ik esztendő sem lett végig farsang s ebben az esztendőben is belenyomták a hamvazó szer­dát a kalendáriumba. Még egyszerűbben szólva: vége a farsangnak. A farsangnak, melyet bűbájos tündérmesének neveznek a témából kifogyott kisebb telepen készülnek, mert ez nemcsak olcsóbban állíthatja elő, hanem hódolhat az egyöntetűségnek, csinynak és a változó Íz­lésnek. Nem az óriási iparvállalatok tették nagygyá Amerika iparát, hanem az a sok ezer kisiparos, a mely specziális gyártmá­nyával hódította meg előbb a világpiaczot és saját szükségletének a fedezésére foglal­koztatja a nagyiparost. Amerikában egy városban például, mely­ben mondjuk, kisiparosszerüleg tehát moto­rikus erő'vel berendezett asztalosmühely, illetve bútorgyár van, minden egyes műhely más-más czikk előállításával foglalkozik. Van olyan köztük, amely csak redőnyös íróasztalokat gyárt, mig a szomszédja létrá­kat készít, a konyha, üzlet, hálószoba, ebédlő, az összerakható faházak, a tyuk- és liba- ketreczek, a zongorák, a képkeretek, tele­fonszekrények, az ékszerdobozok és posta­ládák, a kerti házak és utczai padok, a kerítések, az ablakkeretek, a zsaluk és ajtó­félfák, a nyomdaszekrények és varrógép­asztalok stb. stb., szóval minden fából el­készült iparczikk, külön-külön más gyárban készül; nem csoda hát, ha ezekben a gyár­tást olcsósága mellett a legnagyobb tökélyre viszik. Ezek a kis gyárak aztán egymaguk- ban képesek egy-egy nagy fürészgyárat, egy fouruirgyárt, egy léczbuzó és kereszthuzó gyárt, egy enyv-, lenolaj-, festék- és vasalás­gyárat stb. foglalkoztatni. Az nem áll, mintha nálunk nem volna meg a fogyasztás nagysága az ilyen kis gyá­rak föntartására; távolról sem ; hiszen Új­pesten egymagában van vagy 400 asztalos mester és összesen talán 5000 ember, aki e mesterségnél dolgozik, de ezek a kellő be­rendezés és a kellő vezetés híján egytől- egyig mind nyomorognak. Sem olcsóság sem tökéletes munkával nem képesek a versenyt fölvenni. így van ez több más szakmánál is. Igaz, tesz valamicskét a kormány a ba­jok orvoslására. A kisiparos megindokolt kérvénye oly módon lesz elintézve, hogy gépekkel látják el, hogy mesterségüket a kellő módon vezethessék. báli tudósítók s az ozsonnákért való robotolás­nak a „comme il faut* gavallérok. A farsang a mulatságok és a hazugságok korszaka, a mikor sok ember azzal mulattatja magát, hogy hazu­dik, sok meg azt hazudja, hogy ő mulat. Min­dennemű elmélkedések és a gyulai farsangnak a takarékpénztári zárómérlegekkel való összefüg­gésének kimagyarázása helyett azonban bátor leszek inkább a hét bolondságairól Írni, a mely bolondság lévén, az okos emberek előtt is ked­vesebb, mint a filozófia s a ki a farsangban filozófiát keres, megérdemli, hogy végig tánczolja farsangot, a mely pedig a legnagyobb büntetés­nek tartatik már 18—22 éves életunt gavallérok által is. Tehát ne tánczoljunk, akarom mondani ne filozofáljunk. Beszéljünk inkább a bolond menetről, melyet epedve várt Gyula város 15 éven aluli polgár­sága s a melynek rendezésétől sohasem „késik el“ a gyulai tűzoltóság. A bolond-menet megszokott évi látványos­sága, mondhatni specziálitása Gyula városának. A nép valóságos „panem et circenses“-ként kö­veteli a menetet s nem hisszük, hogy meg nem lynchelnék a tűzoltókat, ha egyszer elmaradni. A gyulai nép, csak egy dolog miatt harag­szik a menet rendezőségére s minden évben becsapottnak érzi magát. Ugyanis a tűzoltók minden évben megígérik Carneval herczeget, de sohsem jön el. — Ugyan kedves komám — szól egy po- gár, — mutassa meg kend, melyik az a Karnye- váll herczeg ? — Az ott la, atr.ék a kocsi közepén zsu- kázik. Nálunk a gépeket részben ingyen is adja a kormány, Ausztriában csak kölcsön kapja a kisiparos ; mindenütt azonban azzal a kikötéssel, hogy a gép tket állandóan üzem­ben tartsák. Ennek a becsületes kisiparos eleget is akar tenni, A meddig bírja pénzzel, foglal­koztatja a munkásait és halomra gyűjti a kész munkát, végre kifogy a pénze, türelme is fogytán van és beszünteti az üzemet. A jó iparosok nálunk kereskedelmileg époly éretlenek, mint a művészek. A kész gyártmányukat eladni nem tudják, a vevő közönséget nem keresik, nem kereshetik föl, üzletet, raktárt forgalmas helyen nem nyit­hatnak és újsághirdetésekhez vagy nem ér­tenek, vagy kárbaveszett kiadásnak tekintik, igy hát nem tudják elhelyezni gyártmányai­kat. Ezeken a bajokon nagyrészben a haza­fiasán gondolkodó kereskedők segíthetnének. Viszont a kormánynak anyagilag is, elisme­rése által is támogatásban kelleni részesíteni azokat a kereskedőket, akik a hazai kisipa­rosok gyártmányainak eladásával foglal­koznak. Eddig is csak azoknak köszönhető az a kis siker, a mi e téren észlelhető, a határo­zott üldöztetések mellett, melyeknek uj tör­vényekkel, fogyasztási szövetkezetekkel s más hasonlókkal ki voltak téve. Ezek lenné­nek hivatva a magyar „kisiparnak“ lendüle­tet adni. A közigazgatási bizottság ülése. — Február 10. — Kevés tárgyú, rövid lefolyású ülése volt hét­főn a vármegye közigazgatási bizottságának, a me­lyen Lukács György főispán elnöklete alatt jelen voltak I di\ Bodoky Zoltán vármegyei főjegyző, dr. Daimel Sándor tb. főjegyző, Csák György kir. pénzügy igazgató, Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő, dr. Zöldy János főorvos, dr. Zöldy Géza várme gyei főügyész, Haviár Lajos kir. főmérnök, Jantso- vits Péter árvaszéki elnök, dr. Liszy Viktor kir. ügyész, Zlinszky István közgazdasági előadó, Ha­viár Dániel, Keller Imre, Hajnal István, dr. László Elek, dr. Zsilinszky Endre, Varságh Béla és Rosenthal Ignácz bizottsági tagok. — A fene, hiszen az a pisze pék fia, azt ismerem. Az nem Karnyeváll herczeg I Szóval Karneval herczeget sohasem leli a nép. A gyulai farsang másik speczialitása a bolond-újság. A 70-es évekből származik, évente megújul. Határozottan szükséges a társadalmi kinövéseknek eme hivatott lenyesegetője, csak az a kár, hogy sokszor czélját téveszti s örökös „cirkulus vicziozus“-ban ' m-zog. Vagy jó az új­ság, de akkor megharagusznak a kiviczczeltek, vagy nem haragszik meg érte senki, akkor meg az újság rossz. Az a baj, hogy publikumunk egy része rendkívül érzékeny s a legkisebb „nyomdafestéket“ személyeskedésnek veszi. Az' idei „Masina* már csak elég jámbor instrumen tűm, mégis többen aprehendálnak rá. mint a hányán benne vannak. E példán okulva a szer­kesztőség elhatározta, hogy jövőben személyvá­logatás nélkül bele tesz mindenkit, a ki erre „ziczczert ad,“ lévén a bolond-újságnak egye­düli czélja és létjogosultsága megemlékezni azokról, a kik az év folyamán bolondságokat csinálnak. Egyéb haszna a szerkesztőségnek be­lőle nincs, mint az, hogy esetleges házuknál kiütő tűz alkalmával a tűzoltók 5 perczczel ke­vesebbet késnek. Mint mind mnek legjobb hő­mérője a „kassza," úgy ennek is. A bolond új­ságból 650 példány fogyott el s 4o frt körüli hasznot hozott a tűzoltó egyletnek. Megemlékezném még a tűzoltók báljáról is, mely egyik legszabadelvübb mulatsága szokott lenni városunknak s épen eme szabadelvüségé- nél fogva találkozóhelye a szalmaözvegyeknek. A mulatság programmj&nak változatossága a hetekkel előbb kiragasztott plakátokról volt Az ülés megnyitása után dr. Daimel tb. fő­jegyző felolvasta a következő szövegű alispán! je­lentést : Méltóságos Főispán Ur ! Tekintetes Közigazgatási Bizottság ! A f. é. január havi közállapotokról szóló rendszerinti jelentésemet tisztelettel a következők­ben van szerencsém elő terjeszteni. Közbiztonság. Az olmult hóban úgy a személy mint a vagyon­biztonság á'lapota kielégítő volt. A személybiztonság eltekintve 3 esetben elő­fordult csekélyebb jelentőségű verekedést, 2 eset­ben támadhatott meg snlyosabban és pedig Békésen hol Baji imre földmivelő ellen felesége Tóth Zsófia gyilkossági kísérletet követett el s Mezőberényben, hol a gyanús körülmények között elhalt Túri Erzsébet 18 éves hajadon törvényszéki felbonczoltatása folya­mán megállapittatolt, hogy nevezettnek 4 hónapos magzata erővel hajtatott el s ez volt oka halálának. Előbbi esetben tettes a büntető bíróságnak átadatott s ellene az eljárás megindittatott, utóbbi esetbon pedig az ismeretlen tettes után a nyomozás folyamatba tétetett, Öngyilkosság 9 esetben fordult elő és pedig: Orosházán 4, Füzesgyarmaton 2, Békéscsabán, Szarvason és Békésen 1-1 esetben. Baleset Orosházán és Pusztaföldváron egy-ogy esetben fordult elő. A vagyonbiztonság súlyosabban megtámadva nem volt s az előfordult esetekben csupán csekély értékű tárgyak ellopása képezte a tulajdonos ellen elkövetett bűncselekmény tárgyát. Előfordult 22 lopási eset és pedig Tótkomlóson és. Vésztőn 3—3 Békéscsabán, Gyulán, Körösladányban, Szabadszent- tornyán és Békéssámsonban 2, 2, K:gyós, Szeghalom, Füzesgyarmat, Öcsöd, Endrőd és Gádoroson egy egy eset. Közgazdaság. A mezőgazdasági munkák a trágyahordás kivételével-szüneteltek. Az őszi vetések állása, bár az enyhe időjárás folytán igen kevés ideig állottak hótakaró alatt kielégítő. A munkások helyzete kedvezőtlen, mert kevés­munka kínálkozik s az átlagos napszám 60—80 fillér. Csupán a gyomai és gyulai járás területén van a munkások nagyobb része foglalkoztatva, előbbi 20 észlelhető s annak betartása másnap reggel az „önkéntes“ tűzoltók biztos lépésein. Mindezen dolgok azonban már az elmúlt farsang történelméhez tartoznak, melynek mint hü krónikása, most búcsút mondok elegikus hangulatban zökkenvén át a nagyböjtbe, megem­lékezvén ama hamvazó szerdai mondásról, hogy „porból lettünk és porrá leszünk* s mindennek eljő az ö végezete, mint azt annak idején a ko­máromi cserepes is kilejtette. —re. Nem dohányzó. Irta: Kádár Lajos. Kalauz ! Kalauz ! női szakaszt kérek j Két ülést Nagyváradig ! anya és leánya türelmetlenkedtek igy, közvetlen a vonat indu­lása előtt érkezvén a pályaudvarra. „Női szakasz megtelt. Tessék a — nem dohányzóba bes/állani“ szólt ajtót nyitva a höl­gyeknek a kalauz. A nők engedve a kényszerűségnek belép­tek a szakaszba, melynek egyetlen utasa udva­riasan akart segítségükre lenni felszállásukban és podgyászuk elhelyezésében. Visszautasították. A nők helyet foglaltak a férfival szemben, a kalauz átlyukgatta jegyeiket, a vonat megindult. „Rettenetes a hőség“, szólt az ifjú nő any­jához, levetvén keztyüit és a nagymelegtől iz­zadó homlokát törölgeive. „A hölgyek Nagy váradra utaznak ?* Kérdé az ifjú nőtói a férfi, de válasz helyett gőgös pillantásokkal mérték végig. Megértette a pil­lantások mögött méltatlankodó indulatot és hall­gatót. Idő múltán azonban tűrhetetlen lett neki loa.p'Lxrxlc mai szánaáilioz fél Ív melléklet van csatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents