Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-12-07 / 49. szám
49-ik §zám Gyula, 1902. decaember 7-én, XXXIV. évfolyam f 1 Szerkesztőség: Templom-tér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre . . 10 kor. — fill. Fél évre ... 5 „ — „ Évnegyedre . 2 „ 50 „ Egyes szám ára 20 fül, l _______ Tá rsadalmi és közgazdászat! hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő: Dr. Bodoky Zoltán. Felelős szerkesztő: Kóhn Dávid. f " 1 Kiadóhivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések é§ nyílt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Kyilt-tér sora 20 fül. £s_____\__________ Me gyegyülés előtt. A törvényhatósági bizottság deczemberi közgyűlésének batárideje folyó bó 16-ára tűzetett ki. A tárgysorozat ez alkalommal rövidebb a szokottnál, mert az októberi közgyűlés óta két hónap sem telvén el, kevesebb anyag gyűlt össze a közgyűlésre. A tárgysorozat első pontjául felvett alispáni jelentés hű képét nyújtja a vármegyei közviszonyoknak. Elsó részében a közegészségügy állapotáról számol be a jelentés és azt elég kedvezőnek mondja, a mennyiben a heveny fertőző bajokban történt megbetegedések száma 1042- vel volt kevesebb, mint a múlt évnegyedben. Mig ugyanis az 1902-ik évi május hó 1-től egész 1902. évi szeptember bó 1-ig terjedő időszak alatt heveny fertőző bajban megbetegedett 1456 egyén és meghalt 118; addig az 1902. évi szeptember hó 1-től egész 1902. évi november bó 15-ig terjedő időszak alatt heveny fertőző betegségben beteg lett 414 és meghalt 54 egyén. A halálozások százaléka ez utóbbi időszakban a fertőző betegségekben 13°/0 volt. A traebomások létszáma: 181 traebomás, igy tehát az előző időszakhoz viszonyítva 7 traebomással kevesebb mutatkozik. A fertőző bajok között leginkább a kanyaró volt uralkodó, mely azonban lefolyásában elég szelídnek mutatkozott, mik legjobban bizonyít az, bogy a halálozások százaléka 5°/#-nál nem emelkedett nagyobbra. Leginkább fertőzött községek voltak: Füzesgyarmat, Öcsöd. Az őszi idő beálltával nagyobb emelkedést mutatott a basibagymáz, főként a szeghalmi járás községeiben. Tetemesen csökkent a szamárhurut, nemkülönben a vörbeny is hanyatlott. A többi heveny fertőző bajok csupán csak egyes megbetegedések alakjában mutatkoztak. A fertőző betegségek tovaterjedésének megakadályozására a hatóságok a lehető és czélszerü intézkedéseket mindenütt megtették és azok foganatosítását kellően ellenőrizték. Az alispán maga is több irányú intézkedéseket bocsátott ki a fertőző bajok terjedése ellen való védekezés tárgyában. Gyógyserummal beoltottak a jelentést magában foglaló időszak alatt 13 dipbteriás egyént, kik közül meggyógyult 11, meghalt 2, vagyis 18°/0. Beoltották a megbetegedetteknek 27%-át. Védőoltás nem történt. T A II G Z A. T a I á I k o z ó. — Ballada. — Inta: dr. indre László. A szatmári havasokban, Barna kis lány hej! be’ sok' van I . . . De legszebb a bíró lánya, Dalos ajkú szép Djána! ! . . — Járására, — termetére, Vele egy is dehogy éré! Haja holló, szeme kék, Gyönyörű volt mindenkóp’! . . . Arra jöttek a huszárok, Szamosháti nagy betyárok I . . . — Volt közöttük egy legény is, Barnapiros, hetyke, kényes, Merész, tüzes, szép levente . . . Ez Iljánát megszerette, Es a leány galambszive Lángot fogott izibe! — | . . Havasalji nagy határban,' Be’ sok dalos kis madár van | estendén és kora reggel A madár dal messze zeng el! — De sohasem szélt oly szépen, Mint a mikor kérte éppen Szép Iljánát a huszár: „Jöjj ki, — csak egy perozre bár!“ — — „Jaj, nem megyek!“ — „Akkor, lelkem, Én jövök hát át a kerten I Nem lát senki, mély az árok, S majd a patak alatt várok, Te meg drágám figyelj szépen, Az ősz beálltától kezdve a vármegyei köz- kórhaz összes betegágyai állandóan el vannak foglalva. Az elmebetegek közül a trachomás betegek ki lettek választva és a zsombolyai trachomások kórházába szállíttattak. Ez által a kórház egy kisebb pavillonja megüresedett, mely azonban ujfent berendeztetett elmebetegek befogadására, s már azóta az is teljesen be van népesítve. Az ntczai uj kórházi épület padlás gerendának korbadásos voltáról s arról, hogy a fa- gerendázatnak vastraversekre való átépítése elrendeltetett, az alispán most jelenti, hogy ez átépítés azóta foganatosíttatott s a Il-ik emelet már át is adatott rendeltetésének. Az építkezés műszakilag felülvizsgáltatott, hibátlannak találtatott s a felülvizsgálati iratok felterjesztettek a belügyministerbez. ügy látszik, bogy a kórház építésnél általában nem teljesen száraz gerendák alkalmaztattak a födémszerkezeteknél, mert legújabban az észleltetek, hogy az elmegyógyintézet padlásgerendáiban is a vörös korhadás lépett fel. Megvizsgáltatván a gerendák az államópitészeti hivatal által, kitűnt, bogy a vörös korhadás az elmegyógyintézet menyezetóben is tényleg mutatkozik, azonban nem oly mérvben, mint az az uj kórházi épületnél fellépett volt, úgy hogy remélhető, miszerint az 5 évi jótállási időn belől a korbadásnak indult gerendák kicserélésével a bajon segíteni lehet s nem lesz szükség az egész menyezet átépítésére, a 'mi a kórház üzemében nagy zavart idézne elő s nagy költségeket vonna maga után. A közbiztonság állapota a szeptember— novemberi évnegyedben általában kedvező volt. A személybiztonság néhány verekedési eseten kívül csupán 8 esetben támadtatott meg, többnyire kevésbbé súlyos következményű bűncselekményekkel. Súlyos természetű baleset 14 Ízben fordult elő, mig öngyilkosságot 17 esetben követtek el. A vagyonbiztonságot általában kisebb értékek eltulajdonítása által elkövetett büncselek menyek gyakrabban zavarták ugyan, de a lopási esetek legnagyobb részének csekélyebb jelentősége a vagyonbiztonság megóvhatása tekintetében aggodalomra okot nem szolgáltat. A bejelentett lopási esetek száma 82. ügy á bejelentett bűncselekmények tettesei ellen, valamint az előfordult balesetnél ott, ahol gonosz szándék vagy vétkes gondatlanság ismérvei látszottak fennforogni, a bűnügyi nyomozás megindittatott. Tűz volt 62 esetben, amely nagy számból 45 szeptember hónapra esik, a mikor a nyári szárazság miatt a gyúlékony anyagok a tűzvész veszélyének leginkább ki voltak téve. A tűz keletkezésének oka legtöbbször gondatlanság volt. A tűz által okozott károk biztosítás folytán legnagyobb részben megtérültek. A társadalmi osztályok mozgalma a törvényes korlátok kereteit tnl nem lépte. • Az úgynevezett újonnan szervezett szocziál- démokrata párt november hó 30-án Békéscsabán tartott népgyülést, mintegy 200—300 érdeklődő jelenlétében, hol e párt egyik budapesti kiküldötte tartott kicsiny hatású beszédet, ösmertetve az újonnan szervezett szocziáldemokrata párt prog- rammját. A közgazdaságról szóló részében elmondja a jelentés, hogy az őszi mezei munkálatok általában rendben voltak végezhetők. A bosszú ideig tartó szárazság az őszi szántást és vetést késleltette ugyan, de a hosszú ősz lehetővé tette mégis mindezen munkák befejezését. Az őszi vetések elég jól keltek ki. A szántás-vetésen kívül az elmúlt bárom bónap alatt a kukoriczatörés, a szüret, répa- szedés, dohányszedés és trágyahordás voltak folyamatban. A kukoricza néhány alacsonyabb fekvésű hely kivételével a tartós szárazság miatt igen gyenge termést hozott, ami a kalászokban elért szép eredmény kedvező hatását jelentékenyen ellensúlyozta. Hasonlókép kicsiny volt a szőlőtermés, szintúgy gyengébb a várakozásnál a cznkorrépa és dohány hozama. A mezei munkások az említett munkálatoknál, valamint a folyamatban volt földmunkáknál találtak alkalmazást, de mindinkább csekélyebb számban. Ennek folytán az átlagos napi kereset is alászállott 1 korona 40 fillérről 1 koronára. A békósmegyei gazdasági egyesület a kormány támogatásával Szeghalmon szépen sikerült tenyészál lat-kiállitást rendezett. Az állategészségügyet érdeklőleg szeptember, október és november hóban a vármegye területén a ragadós állati betegségek bár elég sűrűn, de kivétel nélkül szórványos jelleggel jelentkeztek. Legnagyobb számban a sertésvész és lópfene merült fel, mely körülménynél fogva a külföldre irányult állatforgalom lényeges korlátozást szenvedett. A fellépett betegségek a sertésvészt kivéve, nagyobb elhullási veszteséget nem okoztak. Az ipar és kereskedelem az aratási idő befejezte után csekély lendületet mutatott. November havában megnyillott az orosházi tanoncz otthon, mely Tbék Endre alapítványából létesült. A megnyitás alkalmából az alispán is megtekintette e szép intézetet s ennek okszerű, modern berendezése meggyőzte arról, hogy az intézet nemcsak kényelmes és tiszta otthont nyújt az abban elhelyezett tanulóknak, hanem taneszközei révén egyszersmind tényleg alkalmas leend fejlettebb Ízlésű iparosokat nevelni fel. A közlekedésügy állapotáról szólva jelenti az alispán, hogy a természetben lerovandó ut- adókötelezettség leszolgáltatása igen sok nehézséggel jár és jórészt leírandó. Az összes burkolt [utak mintegy 9500 kor., a macadam utak pedig 12000 korona költséggel, utóbbiak — az ősz folyamán — gőzhengerrel helyreállitattak. AE Orosháza—pusztaföldvári ut mintegy 2 kilométernyi szakaszának szükséges újabb bengerezése elmaradt, mert az állami gőzhenger időközben elrendeltetett megyénkből. Ez útrész, melynek kavicsrétege fellazult, a kora tavasz- szal fog újra hengereztetni, a midőn remélhetőleg megnyeri a kívánatos szilárdságot. Az utórt egyébként még a vállalkozó felelős, mert az még nem vétetett végleg át. A szokott őszi homokolás jórészt befejeztetett s 14000 korona költségbe került; a kpröstarcsai hídfeljáró burkolása 5500 korona költséggel elkészült, mely összegen utkaparó- háznak egy beltelek és egy ház is megvó- tetett, mivel a külön lejáró készítés és viz- mentesités többe került volna. A békési hid terveinek oly átdolgozását rendelvén el a kereskedelmi minister ur, melyek szerint a bid alatt a hajózás feltétlenül eszközölhető legyen, jelenti az alispán, hogy a tervek megfelelően átdolgoztattak, a kereskedelmi minister úrhoz felterjesztettek, ngy bogy a minister ur által kívánt összes feltételek teljesítetvén, az építési engedély remélhetőleg rövid időn belül kiadatik s a hid a tavaszszal átépíthető lesz. A kereki bid műszaki iratai még' mindig a kereskedelmi, minister ur felülbirálata alatt állanak. S ha az apád alszik mélyen, Küldd el hozzám lágy dalod, S hagyd nyitva az ahlakod!“ — . Ment a huszár ... De ám jobbra. Zöld leveles lonez-bokorba, Féltékenyen, dühbe fulva, Két legény volt meglapulva ! . . — „Ezért nem volt neked párod! Várj Hjána! majd megbánod I Szomorú lesz, gyászt hozó Ez az uj találkozó !“ . ! . ! Ül Hyána a sötétben', Takaródét fújnak éppen! . . ! Úgy meg fáj a szíve tája . . . — Fél és reszket — s egyre várja ! Mit csináljon, nem is tudja, Az ablakot nyitja, csukja . . 1 Es a méla éjszakán EdeB dal kél ajakán ! . Csendben várja a jövésit, Sarkantyúja halk pöngésit . . . . . . Morajlik künn I . . . lépés dobban . . . Futó csillag fénye lobban! . . . „0 az“! — eláll szive vére — Es az ablak peremére Tompán zuhan a huszár, Arcza csupa vér és sár ! . Dalos ajkú biró lánya, Holló hajú szép Iljána Látja, nézi, meg nem érti Mi baja lett, meg se kérdi! ! . j Háborúi a bolt huszárra, S mégse hull a könnye álja! . . . Nem válik meg kedvesétől Hull a csillag, hull az égről! . ! . R o p á t e. Babos téli kendő van a feje köré csavarva és sovány, vékony termetét kopottas, hosszú kabátba bujtatta. Olyan nyulprémmel beszedett bundafélébe, milyet a vidéki kis beamterek takarékos feleségei szoktak viselni. Nesztelenül beoson a hátulsó padok egyikébe, oda a községbeli czivisasszonyok közé. A templom eme részében a nagy szorongás miatt rendesen meleg van és ott énekelnek a leghangosabb áh i- tattal. Azonnal kinyitja öreg betűs, pléhcsattos imakönyvét és fázós, reszkető ujjaival lapozgatva, keresi az adventi imát. — Sietve teszi, jobbra-balra hirtelen pillantva, nehogy valamelyik szomszédnője meglássa, mily agyonfoltozott, ócska keztyü van a kezén. — De miért visel ő tulajdonképpen keztyüt ? Miért ragaszkodik eme darab rongyhoz, mely divatos megkülönböztető jele az uracs és a paraszt kezének ? Tenyere megdurvult, kezefeje kékes vérrel aláfutott barázdákkal szántva, a fütetlen szobában eltöltött komor téli napok látható nyomokat hagytak rajta. Ez a húszszor megfoltozott keztyü, melyben melengeti a hidegtől elgémberedett ujjait, neki nem divatczikk. Fázik, rettenetesen fázik; ennyi az egész. De a mellette ülő mosónő látva saját, a lúgtól összeaszott, a lehetetlenségig eléktelenitett csupasz kezét, irigy pillantást vet feléje. — Oh, a nyomorúságnak kérlelhetetlen rendfokozata! A mosőnő irigy pillantása, — neki csendes megnyugvás — annak égbekiáltó nyomora, neki hevítő önbizalom. — Tehát még sem az utolsó, a föld legszegényebb páriája ő! Hálatelt szeme keresi a szemben levő üdvösséges Madonna mennyei fényben úszó alakját, de megakad hirtelen az oratórium ablakán. Ott könyököl czobolyprémhajtókás, elegáns kabátban Nyiry Sándorné, a falusi uraság viruló felesége. Szive összefacsarodik, szeme könybe láb- bad, sietve dugja keztyüs ujjait a nagy karmantyúba. Tíz év óta küzd és viaskodik igy szegényes helyzetével. — Az elhagyatottság, a nélkülözések és a folytonos önmegtagadás egész kálváriája ez a tiz év. Ma inkább érzi ezt, mint bármikor, hiszen éppen ma tizenöt esztendeje — —-----Mély keserűséggel felsóhajt, mintegy befejezésül a szomorú gondolatnak. Kétségbeesett hévvel imára kulcsolja kezeit a széles karmantyúban és mereven belebámul a mellékoltáron égő gyertyák lángjába. Minden olyan szomorú, olyan vigasztalan abban a kis falusi templomban. A rozoga orgonán az öreg kántor hamisan játszik. Kövér ujjai lusta tempóban mozognak a billentyűkön. Az évszázados hangszer fúvója el van rontva és a harangozó derék csemetéje kegyetlenül erőlködik vele ott hátul, hogy hirtelen fel ne mondja a szolgálatot. Künn sivit a deczemberi hideg szél és az eső kövér cseppekben veri az ablakokat. A templom félhomálya, az a nehéz, fojtogató szag, melyet a szegény emberek terjesztenek maguk körül, vegyitve a sült krumpli, a czigóriás kávé és a szalonna szagával, nyomasztó. Hjahl a roráte a koránkelő szegény világ miséje. XjapvLuls mai számához fél iv melléklet van csatolóra-
